Magyar Szó, 2000. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)
2000-08-01 / 179. szám
2000. auguszus 1., kedd FÉLÓRÁS TÉVÉINTERJÚ IZRAELNEK Clinton új közel-keleti taktikája Új amerikai nagykövetség Jeruzsálemben? - Az izraeli hadsereg további erősítése - A palesztinok könnyen elveszíthetik az USA támogatását (Tudósítónktól) Bill Clinton amerikai elnök félórás tévéinterjúban szólt péntek este az izraeli néphez, amelyben több jelentős módosítást helyezett kilátásba az Egyesült Államok közel-keleti politikájával kapcsolatban. Clinton minden rákérdezés nélkül bejelentette, hogy a Camp David-i tárgyalások következményeként (értsd: az elmaradt palesztin kompromisszum miatt) a Fehér Ház felülvizsgálja azt az álláspontot, hogy az amerikai nagykövetséget- Izrael állandó kérései ellenére-Tel-Avivban tartják. Mint az elnök mondta, már néhány éve az USA tulajdonába van egy jeruzsálemi telek, amelyen bármikor elkezdődhet az új nagykövetségi épület felhúzása. Az amerikai kongresszus egyébként már 5 éve jóváhagyta a költözködést, de Clintonnak mind ez ideig az volt az álláspontja, hogy először jönnek a béketárgyalások, és csak azután a nagykövetség áttelepítése. Mint ismeretes, a legtöbb nyugati demokrácia Tel-Avivban tartja fenn legfontosabb diplomáciai képviseletét. Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy a Libanonból való kivonulás, valamint Ehud Barak izraeli kormányfő Camp David-i „bátor magatartásának” elismeréseként az USA további erőfeszítéseket tesz az izraeli hadsereg erősítésére. Az Egyesült Államok ugyanakkor a gyengének számító libanoni kormányt is igyekszik támogatni abban az igyekezetében, hogy a Szíria-barát dél-libanoni szélsőséges erőkkel szemben felülkerekedjen az ország Izraellel határos sávjának ellenőrzésében. Az amerikai elnök egy szándéknyilatkozat aláírását tervezi Izraellel, amlyeben meghatároznák az izraeli véderő korszerűsítésének elveit. Erre azért van szükség, mert az utóbbi években az USA csökkentette a technológia-érzékeny segély ütemét, mivel Izrael nem egy esetben megbízhatatlan távol-keleti rezsimeknek adta tovább az Amerika által még nem exportra szánt fegyverzeteket. Az izraeli televíziót az érdekelte legjobban, hogy Clinton megerősítse: Barak nem „árulta el” a zsidó érdekeket Camp Davidben, konkrétan nem egyezett bele Jeruzsálem felosztásába. Clinton ezt ilyen formában nem erősíthette meg - hiszen korában nemegyszer kijelentette, hogy éppen az izraeli kormányfő volt az, aki a két fél közül rugalmasabbnak bizonyult a kéthetes csúcstalálkozó alatt a jeruzsálemi kompromisszum felkutatásában. Az amerikai elnök ezzel szemben hangsúlyozta: „Az én meggyőződésem az, hogy Barak miniszterelnök egyetlen vonatkozásában sem kompromittálta az izraeli állam alapvető biztonsági érdekeit. A konkrétumok közül elmondhatom anélkül, hogy bármelyik felet megsérteném, hogy éppen a biztonsági kérdésekben volt a legnagyobb egyetértés, meglepő fokú egyetértést tapasztaltunk azzal kapcsolatban, hogy egyik oldal sem lenne biztonságban még egy békeszerződés aláírása után sem, ha nem érezné egyszerre mindkét fél magát egyaránt biztonságban, és ha nem működnének továbbra is együtt ezen a téren.” Az izraeli riporter azt is megkérdezte az amerikai elnöktől, hogy milyen büntetésben részesülnének a palesztinok, ha a béketárgyalások folytatása helyett szeptember 13-án - ahogy megígérték - egyoldalúan kikiáltanák a palesztin államot. Ezzel kapcsolatban még Hillary Rodham Clinton legújabb álláspontváltoztatása is felmerült. Az elnök feleségét, mint ismeretes, korábban zsidóellenességgel vádolták, sőt New York államban (ahol a zsidó szavazatok rendkívül fontosak) folytatott szenátori hadjárata miatt, még egy negyed évszázaddal korábban állítólag elhangzott zsidóellenes kijelentést is a fejére olvastak. Hogy ezt ellensúlyozza, a szenátorjelölt a minap kijelentette, hogy ha Arafaték kikiáltják a függetlenséget, akkor meg kell vonni tőlük az amerikai segélyt. Egy ilyen jellegű törvényjavaslat máris eljárásban van az amerikai kongresszusban. Az amerikai elnök azt mondta a kérdésről, hogy az USA különben is csak jelképes összegekkel támogatja a palesztin hatóságot, de ha a nemkívánatos eseményre sor kerülne, akkor nemcsak azt állítanák le, hanem az egész amerikaipalesztin kapcsolatrendszert felül kellene vizsgálni. A Clinton-interjúra elsősorban azért volt szükség, mert Ehud Barak kormánya újabb bizalmi szavazás előtt állt. A beszélgetésre úgy került sor, hogy az izraeli kormányfő felhívta Clintont, és arra kérte, hogy valamilyen formában támogassa meg a zsidó nyilvánosság előtt. Minthogy az amerikai elnöknek is érdeke, hogy a békefolyamat ne torpanjon meg, alig néhány órával a telefonbeszélgetés után erre módot is találtak. Ha Barak túléli a bizalmi szavazást, akkor három hónapos egérutat nyer a tárgyalások folytatásához, mert a knesszet nyári szünetre vonul. PURGER Tibor LÁTOGATÓBAN SZÁSZORSZÁGBAN (5.) Minden viszonylagos Első látásra már nyoma sincs Drezdában a tíz évvel ezelőtt elkezdődött társadalmi átalakulásnak Meglehetősen hűvös időben, kölcsönkapott átmeneti kabátban sétáltunk végig a városközponton, ismerkedtünk meg Szászország, a szász Svájc fővárosának, Drezdának, az Elba Firenzéjének műemlék- remekeivel. Valamennyi útikönyv, idegenforgalmi kalauz is így említi a vidéket, a művészi igénnyel épült székvárossal és a környező városkákkal, nyári és téli kastélyokkal, rezidenciákkal együtt. A fal leomlása után még vonzóbb lett a vidék a turisták számára. Közülük többen már vissza-visszatérő vendégnek számítanak. A nyugati részekből és Európa más országaiból érkezők mellett meglepően sok népes távol-keleti turistacsoporttal találkoztunk. Többnyire együtt tekintették meg a várost, majd a kicsinosított, átfestett vagy éppen egy új, minden igényt kielégítő sétahajón keresik fel a napról napra megújuló kirándulóhelyeket, az Elba partján épült gyöngyszemeket. Restaurálásuk az egyesülés utáni években kezdődött és folytatódik napjainkban is. A külföldi szemével első látásra már nyoma sincs a tíz évvel ezelőtt elkezdődött társadalmi átalakulás hozta, főleg gazdasági, szociális megrázkódtatásoknak. Legalábbis az utcákon ezt alig lehet észrevenni. Az épületek javát már újjáépítették, átfestették, messziről csillognak a templomok, a kastélyok újraaranyozott tornyai, a városháza kupoláját díszítő öt méter magas Aranyember. A közvetlenül a II. világháború után megkezdődött újjáépítés minőségében változott meg az utóbbi években a leginkább, amit csak lehet, eredeti formában állítanak helyre vagy építenek fel teljesen újra. A csillogó külső mintha eltakarná a gondokat. A viszonylag gyors ütemben haladó átszerveződés fájdalmas következményeit. Jóllehet az első évekhez viszonyítva már valamelyest enyhültek is a problémák. Napjainkban például a több mint félmillió lakosú városban 15 000 a munkanélküli. Tehát a lakosság alig 3 százaléka. Vendéglátóink ezt soknak tartják, főleg azért, mert a „néhai” NDK- ban szinte nem volt, illetve elenyésző volt a nem dolgozók száma. Még koldust sem lehetett látni az utcán. Most meg van... És ez, mint mondták, szomorú a városra nézve, mert sokan nem tehetnek róla, hogy nem találták fel magukat, vagy hogy valami oknál fogva a peremre sodródtak. A szociális programokon, mint hallottuk, van még kiigazítani való. Hát igen, minden viszonylagos, főleg itthoni körülményeink távlatából... Bár már túl lennénk a megrázkódtatásoktól sem mentes rendszerváltáson, és Európa küszöbéről hasonló gondokkal vívódnánk... Az Altmarktot (régi Vásártért) övező városközpont egyben középpontja is az Elbai völgytágulatnak nevezett, homokkőhegyekkel körülvett süllyedésnek, amely 40 km-nyi hoszszan terül el Pirna és Meissen, a porcelánváros között. A területet enyhe domborulatok tarkítják. A 250 négyzetkilométernyi parkos, erdős területű város csaknem 110 m tengerszint feletti magasságon fekszik, a Weisser Hirsch (Fehér Szarvas) hegy 240, Drezda Bröhlau kertvárosa pedig 315 m magasan van. Itt laktunk mi is otttartózkodásunk alatt, Annemarie Müller tágas otthonában. Esténként, ha időnk megengedte, nagyokat sétáltunk a városrészt övező erdőben. Utólag bevallva szívesen időztünk volna hosszabban az Elba bal partján elterülő óvárosban, az építészeti és kulturális központban, de a jobb parton épült Újvárosban és az itt húzódó hat négyzetkilométernyi Dresdener Heidének nevezett ligetben is. Majd legközelebb, ígérték vendéglátóink... STANYÓ TÓTH Gizella Év közben is, de főleg a nyári hónapokban keresi fel a legtöbb turista - a világ minden tájáról - Drezdát, az Elba Firenzéjét. Képünkön az Óváros egy része, a katolikus Hofkirchével (Udvari templommal) és az Operával Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 IZRAELI ELNÖKVÁLASZTÁS Kacav nyert Peresszel szemben A jobboldali aspiráns győzelme fontos jelzés a miniszterelnök és kormánya számára (Folytatás az 1. oldalról) A hírügynökségek jelentése szerint a vesztes Pereszt láthatólag lesújtotta a nem várt eredmény. Első nyilatkozatában nem is volt hajlandó boncolgatni a parlament döntésének okait, mindössze annyit mondott, hogy sok sikert kíván Kacavnak államfői hivatalában. Ariel Saron, a Likud vezetője úgy értékelte Kacav győzelmét, hogy az a jobboldal megerősödését mutatja, és fontos jelzés Ehud Barak miniszterelnök és kormánya számára, mert a Barak-kormány politikájával szembeni elégedetlenséget tükrözi. Mi több, Saron arra következtetett az elnökválasztás eredményéből, hogy a Barak- kormány „napjai meg vannak számlálva”. A Reuters hírügynökség éppen arra vezeti vissza értékelésében Kacav győzelmét, ami miatt a választás előtt esélytelennek nevezték őt az elemzők. Kacav kevesebb vitát kavart maga körül, mint Peresz, akinek sok barátot, de sok ellenséget is szerzett hazájában ismert szókimondása és meghatározó szerepe az Izraelben sokak által vitatott oslói ideiglenes békemegállapodásban. Mindez a belpolitikai viták egyik központi alakjává tette Pereszt, így a munkapárti politikus személye erősen megosztotta a közvéleményt. A hírügynökség szerint Kacavnak éppen viszonylagos ismeretlensége, kevéssé markáns politikai alkata hozott ezúttal sikert Ez egyben azt is jelenti - írta az elemző -, hogy Kacav várhatólag kevésbé törekszik majd a kormánypolitika befolyásolására, mint Peresz tette volna. Más megfigyelők arra hívják fel a figyelmet, hogy az izraeli elnök hatásköre nagyon korlátozott, s már csak ezért sem várható, hogy Kacav elnökké választása számottevően módosítaná a kormány politikáját Móse Kacav Izrael nyolcadik államfője; beiktatása ma este esedékes. Móse Kacav az államfői tisztség első olyan birtokosa, aki nem a baloldal soraiból való. Ezer Weizmann örökébe lép, aki egy pénzadományozási botrány miatt mondott le. Kacav megválasztását a vallásos Sasz párt képviselőinek szavazatai döntötték el. A párt szóvivője szerint 17 képviselőjüket nem köti központi ajánlás, mindenkor lekiismeretük szavára hallgathatnak. Kacav Iránból származik, és Jichák Navon (1978- 1983) után a második szefárd származású államfő. Hatéves korában érkezett Izraelbe. Huszonnégy évesen már polgármesterré választották Kirját Malahi városában. Benjamin Netanjahu Likudkormányában miniszterelnök- helyettesként, illetőleg az arab ügyek és az idegenforgalom minisztereként dolgozott. A dpa szerint Kacav mindig támogatta pártja politikai irányvonalát, vagyis azon az irányvonalon haladt, amelynek alapja a Jordán nyugati partvidékének és a Gázai övezet sűrű zsidó betelepítése és a palesztinokkal megkötött oslói megállapodások, az úgynevezett oslói békefolyamat elutasítása. (MTI) ■sir Mósé Kacav (FoNet/AP-telefotó) Barak túlélte a bizalmatlansági szavazást Ehud Barak izraeli miniszterelnök tegnap túlélte a jeruzsálemi parlamentben, a knesszetben kormánya ellen az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Mint a parlament szóvivője, Avraham Burg közölte, a képviselők közül ötvenen szavaztak Barak ellen, ötvenen mellette, nyolcan tartózkodtak a szavazástól, több képviselő pedig nem volt jelen. A 120 tagú knesszetben 61 szavazatra lett volna szükség a Barak-kormány megdöntéséhez. Az ellenzék vezére, Ariel Saron korábban azzal indokolta a bizalmatlansági indítvány beterjesztését, hogy ezzel is demonstrálni kívánják: a palesztinokkal szembeni békepolitikájában a miniszterelnök nem számíthat többségre. Mégis, egy hónapon belül ez volt a második bizalmatlansági indítvány, amelyet túlélt a Barak-kabinet. A kormányfő veresége megfigyelők szerint újabb súlyos csapást jelentett volna a békeerőfeszítésekre a Camp David-i béketárgyalások összeomlása után. Albright Rómában találkozik Dukanovictyal Az amerikai külügyminiszter bejelentése Madeleine Albright amerikai államtitkár Rómában találkozik Milo Đukanović Crna Gora-i elnökkel, hogy megvitassák a lehetséges megrázkódtatásokat, amelyeket belgrádi politikai események okozhatnak. „Találkozóra hívtam Đukanović elnököt, hogy megvitassuk a legújabb fejleményeket, ami a választásokat és a Crna Gora-i eseményeket illeti" - nyilatkozta Albright Jekatyerinburgban, útban Japánból Olaszország felé. Az amerikai államtitkár a Vatikán képviselőivel is találkozik, velük a közel-keleti békefolyamatot vitatja meg, valamint olasz tisztségviselőkkel. A tervek szerint még ma este hazautazik Washingtonba. „Bennünket általában aggaszt, hogy mit szándékozik tenni Milošević elnök” - nyilatkozta Albright. Hozzátette, hogy Dukanovictyal azt a tényt is megvitatja, hogy Milosevic módosította az alkotmányt, „hogy összpontosítson minden hatalmat egy valószínűleg hamis választási folyamatban, ami súlyosan érinti Crna Gorát”. (Beta, Reuters) Médiatalálkozó Pannonhalmán Negyedik alkalommal rendeztek a határon túli magyar és a hazai kisebbségi média szereplői számára találkozót a pannonhalmi Szent Márton Bencés Főmonostorban. A tegnap megnyitott - s péntekig tartó - tanácskozáson százhatvanan vesznek részt Horvátországból, a Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, Burgenlandból, a Vajdaságból és Szlovéniából; a hazai kisebbségek közül a németek, a lengyelek, a ruszinok, örmények, szlovének és horvátok képviseltetik magukat. A találkozó fő témája: a kereszténység-kultúra-párbeszéd. Az esemény házigazdája és fővédnöke, Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát megnyitóbeszédében elmondta: a monostor amellett, hogy ezer év óta az Isten-keresés helye, mindig is az ember és ember közötti párbeszéd, a szót értés helyszíne is volt. Mégpedig - emelte ki - felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül, hiszen itt találkozott a bizánci és a római kereszténység eszmerendszere, álmodozott a protestáns Kazinczy Ferenc a bencés Guzmics Izidorral a nemzeti függetlenségről és egyházegyesítésről. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke beszédében az ezer évvel ezelőtti Szent István-i választás és az európai uniós csatlakozás között vont párhuzamot, ez utóbbiban a média szerepét hangsúlyozva.