Magyar Szó, 2000. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

2000-08-22 / 197. szám

2000. augusztus 22., kedd______________________________________________Magyar Szó A kettős millennium ünnepe Újvidéken Az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület színvonalas rendezvénysorozata Szombaton délelőtt az újvidéki, te­lepi Szent Erzsébet-templom előtt Ozsvár Sándor plébános megáldotta a telepi hívők közadakozásából épült új kaput, majd szerény ünnepség kereté­ben megszentelte és megszegte az új kenyeret. Ugyanaznap a Petőfi Sándor Ma­gyar Művelődési Egyesületben délelőtt a diákok részére Hírmondó Élőújsá­­got szerveztek. A kultúrház szakcso­portjainak tagjai István kori történel­münkbe adtak betekintést társaiknak. Akik pedig Csáfordjánosfán jártak, er­ről a magyarországi táborozásukról számoltak be. Az élőújság szerkesztője Gajda Irén, a hagyományápoló szak­osztály vezetője volt. A Szent István-napi emlékünnep­séget este hat órától rendezték meg a telepi egyesület nagyszínpadán. A kö­zönség - akik közül soknak nem jutott ülőhely - az István, a király című rock­opera dalait hallgatva gyüleke. A ju­goszláv és a magyar himnusz elhang­zása után Erős László és Seregi Me­linda műsorvezetők üdvözölték Bagi Ferencet, a Magyar Köztársaság belg­rádi nagykövetségének első titkárát és Ózer Györgyöt, a városi kormány tag­ját, majd méltatták Szent István király szerepét. A Guzsalyas énekegyüttes moldvai Szent István-dalokat adott elő, majd István király verses históriá­ját mondta el Kasza Andrea, Csonkás Ágnes, Csernyek Marina és Gyülvészi Andrea, az irodalmi szakkör tagjai. Klemm Dávid és Aleksandar Uzelac Brahms 5. magyar táncát játszotta zongorán, jogosan kiérdemelve a kö­zönség vastapsát. Dr. Csehák Kálmán történész is a nagy embert és magyar királyt, Szent Istvánt méltatta. Az egyesület vegyes kórusa az Ének Ist­ván királyhoz és a Magyarok szép ha­zája című dalokat énekelte, majd az Ómagyar Mária- siralmat a szabadkai kamarazenekarral közösen adta elő. Ivánovics Tünde saját válogatását énekelte. Sík Sándor költeményét az irodalmi szakkör legfiatalabb tagja, Kalapáti Norbert szavalta, Gaál József pedig klarinéton játszott. Újra a Gu­zsalyas együttes kápráztatta el a kö­zönséget, ezúttal Csongrád megyei da­lokkal. Népi hagyományból merített regös éneket mondott Bočurović An­géla és Elvira, valamint Erős Dávid kis szavalok. Oláh Sándorral, aki tároga­tón magyar katonadalokat játszott, együtt énekelt a közönség. A Csürdön­­gölő táncegyüttes, Kiss Zeljko vezeté­sével székelyföldi táncot járt. Meer Tí­mea Petőfi Sándor Fekete kenyér cí­mű versét szavalta. A hagyományápoló csoport tagjai, Dévald Rózsa és Jánosi Ágota a Kárpát-medencei magyarok kenyerének történetéről szólt, majd a színpadon megtörték az új kenyeret, és kiosztották a jelenlevőknek. A szín­vonalas műsort, melynek megálmodó­ja Berényi Hana, zenei szerkesztője pedig Skorutyák Veronika volt, az egyesület vegyes kórusa a Szózat ének­lésével zárta. A műsort követő népünnepélyen az NS-BAND Csányi Zoltánnal az élen szórakoztatta a vendégeket. * (OTOS András felvétele) A Guzsalyas énekegyüttes moldvai Szent István-dalt énekelt BECSE Az ünnephez és az évfordulóhoz méltóan Mintegy háromszázan vettek részt a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben megszervezett Szent István-napi ünnepségen és a kenyérszentelésen Becsén az egyre szűkülőbb lehető­ségek ellenére az ünnephez és az év­fordulóhoz méltón emlékeztek meg Szent István napjáról, augusztus 20- áról, és megáldották az új kenyeret is. A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör által szervezett, immár hagyományos ünnepséget ezúttal is felkarolta a köz­ségi önkormányzat és támogatta a Gazdakör is, és jelentős volt a katolikus egyház részvétele. A rekkenő hőség ellenére szomba­ton este 8 órakor zsúfolásig megtelt a színházterem, ahová népviseletbe öltö­zött lányok és fiúk kíséretében, az ün­nepi zene ütemére Berkes Károly és Lukács Árpád földművesek vitték be az idei új búzából sütött, nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyeret. Ezt főtisz­telendő Federer László atyának, a bel­városi katolikus templom plébánosá­nak nyújtották át, s ő megáldotta. Ezt követően Szent Istvánról, a magyar ál­lam alapítójáról beszélt. Külön méltat­ta a keresztény államiság 1000. és a ke­reszténység 2000. évfordulójának je­lentőségét. Huszágh Endre magiszter, községi elnök, ünnepi beszédében kifejtette az államalapító István király uralkodásá­nak jelentőségét, azt a tényt, hogy Ázsiából idekerült őseink az ő vezeté­sével váltak európaiakká. Noha a tör­ténelem viharai igencsak megtépáz­ták, az ország és a nemzet mégis fenn­maradt. Beszédében kitért napjaink időszerű kérdéseire is, foglalkozott a küszöbönálló választások jelentőségé­vel. Az ünnepség keretében Kollár Ka­rolina és Barta Róbert verset, illetve prózát mondott, a Csiraj együttes Szent István-napi és aratódalokat éne­kelt, a kultúrkör formációs tánccso­portjának és Cimbora tánccsoportjá­nak a tagjai pedig Ricz Róbert irányí­tásával részletet adtak elő Szörényi- Bródy: István, a király című rock­operájából. A kézimunkaszakkör tagjai munká­ikkal díszítették a színpadot és a ter­met, és 28-an finomabbnál finomabb kalácsot sütöttek a Gazdakörtől kapott búzalisztből, s ezt kiosztották az ün­nepség résztvevői között. A rendezvényt többek között meg­tisztelte jelenlétével Bagi Ferenc, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykö­vetségének első titkára is. A művelődési műsort Cseh Boglár­ka vezette. í­­gy- ­X Hét bő esztendőt! Kanizsán a Szent István-napi ünnep keretében megszegték a keservesen megtermelt új kenyeret Vasárnap a nagy kánikula sem ri­asztotta el a kanizsaiakat és a környék­belieket attól, hogy szép számban részt vegyenek a Szent István-napi ünnep­ségen. Igaz, a városháza előtti park fia­inak árnyékában próbáltak enyhülést keresni, de lelkes tapssal köszöntötték az ünnepi szentmiséről érkező lovaso­kat, fiákerosokat, díszvendégeket, helybeli és szabadkai műkedvelőket - Keresztény államot alapító kirá­lyunk, Szent István napján, kerek ezer évvel a megkoronázása után, Jézus Krisztus és az egyetemes keresztény­ség születésének kétezredik évforduló­ján emelkedett lélekkel vesszük ke­zünkbe az idei év keservesen megter­melt új kenyerét, mert tudjuk, mi volt az ára annak, hogy az élet jelképét ma végre kezünkben tarthassuk, mennyi verejték, fáradság, gond, helytállás ve­zetett ide, hogy meglegyen az imád­ságbeli mindennapi betevő falatunk - kezdte ünnepi beszédét Bacskulin Ist­ván kanizsai polgármester. Az ünneprontás szándéka nélkül azokra a visszásságokra hívta fel alkal­mi köszöntőjében a figyelmet, amelyek mindinkább megkeserítik minden­napjainkat. - Mert évezredek fordulóján oda jutottunk, hogy csak ennyi maradt szá­munkra az emberi létből: a mindenna­pi betevő. És minden magasabb szelle­mi, erkölcsi, hitbeli értékünktől elide­genítettek bennünket. A nyomorgó­nak nem marad ereje magasabb hori­zontokra emelni a tekintetét. Mi azt mondjuk: igenis, elég volt! Nem ké­rünk többet a svájci életszínvonalból, a fölvirágzásból, a kataszrofális győzel­mekből. Talpra, minden nációt Talp­ra, az urnák elé, egyetlenegy szavazat se vesszen el. A komédiának vége, a függöny lehull. Miután elült a vastaps, így folytatta: - A bibliában hét szűk esztendőt ró­nak a zsidókra szenvedésül. Mi kama­tostul kitöltöttük a hét szűk esztendőt, bő tíz év lett belőle. Tíz példátlan év, szégyenteljes háborúkkal, szüntelen hadiállapottal, hiánygazdálkodással és nyomorral. A szűk esztendők kamatjá­nak kitöltése után kérjük szépen a hét bő esztendőt. Kenyerünk egyre kese­rűbb a szánkban, mert egyre több ve­rejtékkel készül el. De még nem késő, még megvan a tudásunk, a munkaer­kölcsünk, a szorgalmunk, a föld iránti tiszteletünk. Keressünk hozzá más szö­vetségeseket most, amikor megvan a választás lehetősége. Az ország népe józanodófélben van, és nekünk is ki kell vívnunk a minket megillető helyet a társadalomban. Ez a társadalom szeptember 24. után merőben más le­het Kívánom, hogy a most keserű ke­nyér jövőre édes legyen a szánkban - mondta végezetül a polgármester. Miután megszegte a horgosi albán pék által adományozott, megszentelt nagy kenyeret, az első karéjt a termést megőrző hajdúnak adta át a második karéj a távollevőknek, a harmadik pe­dig az elhunytaknak jutott. A többit a cserkészek kiosztották a közönség kö­zött, azokkal a kis cipókkal (a község pékjeinek ajándékával) együtt, ame­lyek száma - pontosan 1000 - a mil­lenniumot jelképezte. Ezután egymást váltották a pódiu­mon a műkedvelők, majd az ebédszü­net után tűzoltózenekar csalogatta ki újra a térre az embereket, hogy ott a moderntánc­klubok, kórusok fellépé­sében és divatbemutatóban gyönyör­ködhessenek. Este azután az utcabál és a tombola idejére benépesült a tér, a park, a fő­utca egyaránt A lakodalmas zeneka­rok kiváló muzsikájára gyerekek tö­megei ropták a táncot fáradhatatlanul a pódiumon, körülöttük pedig hul­lámzott az ünneplő tömeg. A hangulatos rendezvénynek pazar tűzijáték vetett véget pontban éjfélkor. M. M. (SZABÓ Attila felvétele) Bacskulin István polgármester megszegi az új búzából sütött kenyeret Bajmokon több hét tervezés és elő­készület után sor került a millenniumi év megünneplésére a helyi Szent Péter és Pál apostolok plébániáján és a Dó­zsa György Magyar Művelődési Köz­pontban. A program igen gazdag volt mind a két helyen, és három napig tar­tott. Méltón akartak megemlékezni Szent Istvánról, az államalapítóról, va­lamint az ezeréves Magyarországról. Az ünnepségsorozat pénteken este kezdődött az akácfánál, az Emlékte­metőben, az 1944-es magyar és német ártatlan áldozatok emlékhelyénél, ahol az említett évben mintegy 200 sze­mélyt végeztek ki. Itt millenniumi ke­­resztutat jártak, minden elképzelt stá­ciónál megálltak. A kálvária minden állomásánál a hittanos gyerekek olvas­tak fel szöveget. Mind a 14 stációnál megemlékeztek a magyarság sorsáról, a magyar nemzet történelmi mérföld­köveiről. A bukásokról és a sikerekről egyaránt, továbbá a közelmúltunk tör­ténetéről is, a vallás- és a papüldözés­ről. A keresztúti ájtatosságot főtiszte­lendő Bognár Attila káplán, főtiszte­lendő Paskó Csaba káplán és Nagy At­tila segédlelkész vezették. Nagyszámú hívő és érdeklődő vett részt rajta. A kora esti órákban mintegy száz gyertya világította meg az Emléktemetőt. A Dózsában ugyanakkor este nosz­talgiaparti bálát szerveztek a fiatalok részére. A zenét Hubai Gábor szolgál­tatta szintetizátoron, Varga Róbert se­gédletével. Nagy volt az érdeklődés iránta, s a fiatalok kérik, hogy a jövő­ben is szervezzenek a részükre bálát. A millenniumi ünnepség másnap­ján este 8 órakor a templomban tartot­tak emlékműsort, nagyszámú közön­ség előtt. A jelenlevőket főtisztelendő Bognár Attila káplán üdvözölte ma­gyar és horvát nyelven, majd beszédet is mondott. A műsorban, amely a Szó­zattal kezdődött és a Himnusszal feje­ződött be, fellépett az egyházközösség kórusa, amely négy éve működik, to­vábbá a hittanosok: Molnár Lídia, Du­dás Csilla, Faragó Árpád, Kocsis Erika, Bán Hajnalka, Márki Andrea és Veréb Róbert. A műsort Kántor Erika és Haj­nal Gábor vezették. Az egyházközös­ség kórusát Garajszki Attila vezényel­te, szólót énekelt Garajszki Bernadet­­ta, orgonán játszott főtisztelendő Pas­kó Csaba. A millenniumi szentmise vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött, a Szent István-napi kenyérünnep jegyében, körmenettel. A gyülekező a helyi Dó­zsa György egyesületben volt. Innen népviseletbe öltözve, az új kenyeret vitték a tagok és a műkedvelők, és a templomnál kapcsolódtak be a körme­netbe. A misét főtisztelendő Bognár Attila káplán szolgáltatta, és prédikáci­ót is mondott Ezt követően elhelyez­ték és megáldották a millenniumi em­léktáblát, melyet Sípos Mihály kishe­­gyesi fafaragó művész készített. A táb­lát a miseoltárnál helyezték el. Itt dísz­őrséget álltak a kishegyesi cserkészek. A mise keretében főtisztelendő Bog­nár Attila megszentelte az új kenyeret. A Szent István-napi millenniumi ün­nepek alkalmából a főtisztelendő kö­szöntötte a hívőket és a jóindulatú pol­gárokat. Név szerint üdvözölte Kern Imre urat, a szabadkai önkormányzat végrehajtó bizottságának elnökét, Mojzes Antal urat, önkormányzati képviselőt, a Dózsa elnökét, valamint más személyiségeket. A mise a Him­nusszal fejeződött be. A templom kijá­ratánál új lisztből készült kiflit osztot­tak a templomból kijövő hívőknek és más polgároknak. A mise után a plé­bánia hivatalban a meghívott vendé­gek részére Bognár Attila káplán foga­dást adott. Bajmokon a Szent István-napi mil­lenniumi háromnapos program azzal fejeződött be, hogy délután a Vajdasá­gi Magyar Szövetség által szervezett szabadkai és palicsi központi ünnep­ségre mentek. A gyülekező a Dózsában volt, és mintegy 120 polgár utazott el. A bajmoki magyarság tehát méltó­képpen ünnepelte meg a keresztény magyar állam ezeréves jubileumát. M. A. BAJMOK Háromnapos ünnepség MILLENNIUM 5 Szent István-napi ünnepségek Bezdánban Kenyérszentelő, ünnepi nagymise, alkalmi műsor Az idén Bezdánban is igen gazdag ünnepi műsorral emlékeztek meg Szent István napjáról és a magyar millenniumról. Szombaton a Szenthá­romság-kápolnánál kenyérszentelő ünnepséget tartottak, vasárnap ünnepi nagymise volt a templomban, nagyszámú hívő előtt főtisztelendő Zélity Mi­hály szolgáltatott szentmisét. Vasárnap este a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és az általános is­kola szervezésében telt ház előtt másfél órás alkalmi műsor keretében Ma­gyar Millennium cininél történeti áttekintést adtak, melynek témája a hon­foglalás, István koronázása, a Tihanyi alapítólevél, az Aranybulla, a nándor­fehérvári győzelem, a mohácsi vész, Buda ostroma, a szabadságharc, a ki­egyezés, Trianon, a doni áttörés, a forradalom és a millennium. A páratlan közönségsikert aratott válogatást mintegy 40 amatőr színjátszó, diák, egye­temista elevenítette meg. A nagy sikerű műsort Kapitány Károly, Kanizsai Ilonka, Neveda Ferenc és Horváth Pécsi Mária rendezték. M. L

Next