Magyar Szó, 2001.május (58. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-03 / 100. szám
4 BELPOLITIKA Világbank-tagság május 8-án? A hónap végéig 260 millió dolláros hitelre számít a kormányzó Dinkic Washingtonban járt Mladan Dinkic, a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzója Washingtonban annak a reményének adott hangot, hogy május végéig elfogadják a 260 millió dollár értékű készenléti hitelszerződést Jugoszlávia számára. A Világbankban és a Nemzetközi Valutaalapban megtartott találkozó után Dinkic úgy nyilatkozott, hogy a Nemzetközi Valutaalappal tisztázták a készenléti hitelszerződéssel kapcsolatos vitás kérdéseket. Dinkic a Világbank magas rangú tisztségviselőivel tárgyalt Jugoszlávia tagságáról ebben a nemzetközi pénzintézetben. „Reális annak a lehetősége, hogy a Világbank igazgatóinak május 8-i washingtoni találkozóján felújítják Jugoszlávia tagságát és megfelelő konszolidációs kölcsönt kap, amelyből törleszti egymilliárd 700 millió dolláros adósságát.” Mint mondta, az első három évben különleges elbírálásra számít, ami lehetővé teszi a jugoszláv gazdaságnak, hogy megoldja az adósság törlesztését és hogy azután új kölcsönöket kapjon. Amennyiben május végén jóváhagyják a készenléti hitelt, Jugoszlávia már június elején számíthat a kölcsön első részére. Június első felében donorkonferenciát terveznek, amelyen Jugoszlávia megközelítőleg egy milliárd dollárt biztosíthatna magának. „Bizonyos jelek szerint a donoreszközök elérhetik az 1,3 milliárd dollárt is.” „Ez lesz az első nagyobb pénzösszeg, amit Jugoszlávia a politikai változások után kap” - mondta Dinkic. (Beta) Amit nem sikerült az előző rezsimnek... Alakulóban a Vajdasági Elektronikus Médiumok Szövetsége Április 27-én 12 órai kezdettel Újvidéken megtartották a vajdasági elektonikus médiumok első összejövetelét, melynek célja, hogy létrehozzanak egy érdekképviseletet, a Vajdasági Elektronikus Médiumok Szövetségét (Asocijacija Elektronskih Medija Vojvodine). A szövetség feladata lenne képviselni a vajdasági műsorszórókat köztársasági és szövetségi fórumokon, küzdeni fennmaradásukért, amit a beharangozott új távközlési törvény - azon belül is elsősorban a frekvenciahasználati díj (100 000-300 000 dinár havonta) esetleges elfogadása szinte lehetetlenné tenné. Ha ez megtörténne, hangzott el az összejövetelen, akkor elvben megtörténhetne az is, hogy a jelenlegi hatalom 24 óra leforgása alatt sikeresen végbevigye azt, ami az előző rezsimnek 10 év alatt sem sikerült, vagyis az éter szinte teljes „kipucolását”, ami után a további műsorszórást csak azok a médiamágnások tudnák folytatni, akik az előző rezsim hű szolgái voltak. Az összejövetelen a vajdasági műsorszórók több mint 70%-a képviseltette magát, és valamennyien egyetértettek abban, hogy létfontosságú egy ilyen szervezet létrehozása. i-P CRNA GORA ✓ Új referendumtörvény?! A Crna Gora-i parlament új referendumtörvényt fog hozni, jóllehet e törvény elfogadása óta még három hónap sem telt el. Az új referendumtörvényt Miodrag Kivkovic, a Liberális Szövetség politikai vezetője jelentette be, miután ismertette a pártja és A Győzelem Crna Goráé közötti koalíció megkötésének feltételeit. Mint mondta, új referendumtörvényre van szükség, mert ki kell küszöbölni a jelenlegi törvény hiányosságait. Az érvényben levő Crna Gora-i referendumtörvényt a köztársasági parlament februári ülésén fogadta el, a Szocialisták Demokratikus Pártja, a Szociáldemokrata Párt, a Liberális Szövetség és az albán pártok képviselőinek szavazataival. E törvény szerint a referendumon csak azok a Crna Gora-i polgárok szavazhatnak, akiknek szavazati joguk van. A referendumra vonatkozó döntést a leadott szavazatok többségével kell elfogadni. A referendum kiírására vonatkozó döntést a parlament a képviselők többségének szavazatával fogadja el. A referendumot a kiírása utáni 45-90 napon belül kell megtartani. (Beta) A titokban végzett privatizáció ellen Mile Isakov: A vajdasági gyárakat ne lehessen eladni a dolgozók, a községek és a tartományi parlament beleegyezése nélkül A Vajdasági Reformisták-Szociáldemokrata Párt és a Függetlenség szakszervezeti szövetség május 1-je alkalmából ünnepélyt szervezett a Fruska gorán, Letenkán. Ez alakalomból Mile Isakov beszélt. - Az elmúlt évtizedben senki sem dolgozott, mert a munkából nem lehetett megélni. Ennek következményeként megszűnt létezni a munkásosztály, az úgynevezett középosztály, amely minden társadalomnak az alapját képezi. Amennyiben talpra akarunk állni, minél előbb vissza kell adni a munkának a méltóságát, és be kell indítani a gazdasági reformokat - hangoztatta Isakov. - A talpraállás mindenekelőtt a privatizáción keresztül érvényesülhet. Szerintünk két fogyatékossága van a készülőben levő magánosítási törvénytervezetnek. Az egyik az, hogy titokban készül. A törvény értelmében a vállalatokat a bennük dolgozó munkások és a szélesebb társadalom beleegyezése és tudta nélkül adnák el. Mi, reformisták, kifogásoljuk azt is, hogy a privatizációból eredő pénz egy kasszába folyjon be, s hogy ennek elosztásáról kizárólagosan a központi hatalom döntsön, ezért mi azt javasoljuk, hogy egyetlen vajdasági céget se lehessen eladni a bennük foglalkoztatottak, a község és a Tartományi Képviselőház beleegyezése nélkül. Azon az állásponton vagyunk, hogy nem a sikeres cégeket kell eladni, hanem azokat, amelyek kevésbé jövedelmezőek. Igaz, így kevesebb pénz folyna be a költségvetésbe, de a talpraállás ilyen formája előnyösebb - mondta Isakov. - Vajdaság teljes autonómiája mindenképpen megvalósul, de fokozatosan, ez a harc még előttünk áll. Vajdaság soha többé nem vállal magára olyan alárendelt szerepet, gyarmati kiszolgáltatottságot, mint az elmúlt tíz évben. Az autonómia a decentralizációs folyamatokon keresztül valósítható meg; sajnos, a centralizmus eszméje még mindig erős Szerbiában - fejezte be Isakov. V. A. Eltüntették a bizonyítékokat Az Emberi Jogi Alap a hadsereg és a belügy kosovói bűntetteiről Az Emberi Jogi Alap azzal vádolja a Szerbiai Belügyminisztériumot és a Jugoszláv Katonaságot, hogy a NATO- bombázások idején eltüntették a kosovói albánok ellen elkövetett bűncselekmények bizonyítékait: elégették az áldozatok holttesteit vagy a holttesteket Kosovóban vagy Szerbia központi részében átokban újratemették. Az EJA közleményében az áll, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint 1999. március 24-étől július 12-éig legalább 800 meggyilkolt kosovói albán, többek között öregek, nők és gyermekek holttestét újratemették más titkos helyeken; a bűncselekményekre utaló bizonyítékokat úgy semmisítették meg, hogy a holttesteket elégették vagy áthelyezték más tömegsírba. Ily módon áthelyezték 87, előzőleg Dakovicán eltemetett albán holttestét, valamint 130 izbicai férfi holttestét. Az 1999. március 26-án Velika Krumában meggyilkolt 107 férfi holttestét eddig nem találták meg. Az alap a Timocka Krimi Revijára hivatkozva kitér arra is, hogy 1999. április 6-án a Kladovóhoz közeli Tekijában a Dunából egy per rendszámtáblájú hűtőkocsit emeltek ki, amelyben 50 holttest volt. Az Alap szerint a holttesteket egy belgrádi rendszámtáblájú hűtőkocsiba rakták át, s az Donji Milanovac felé indult el. Az Alap közölte továbbá, hogy a kladovói belügyi titkárság, a községi ügyészség, a kladovói községi bíróság, valamint a negodni kerületi ügyészség és kerületi bíróság tudott az esetről, és hogy az ügyet állami átoknak minősítették. Az Emberi Jogi Alap követeli a szerbiai hatóságoktól, hogy indítsanak vizsgálatot a bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok megsemmisítésében, a Szerbiai Legfelsőbb Bíróságtól pedig azt, hogy állapítsák meg, hogy a kladovói és a negotini bírók és ügyészek részt vettek-e a bűncselekmény leplezésében. (Beta) Magyar Szó Közlemény A Tartományi Végrehajtó Tanácsnak a Vajdaság vízügyeire vonatkozó platform kidolgozására kijelölt munkacsoportjának április 26-án tartott ülésén elhangzott, hogy a köztársasági kormány a Vajdaság és Mácsva területén levő csatornák tisztítására és a víz lecsapolására a Jugoszláv Katonaság katonáit alkalmazta. Ennek kapcsán értesíüki a nyilvánosságot, hogy a vízgazdaságban az előző rendszer okozta óriási károkat más társadalmi eszközökkel nem lehet elhárítani. A vízgazdálkodási létesítmények rendezésében már közvetlenül az I. világháború befejezése után is a hadseregre hárult a felelősségteljes munka nagyobb része. Hogy milyen feltételek alapján kapcsolódik be a katonaság a vízügyek megoldásába, a nyilvánosságnak hozzáférhető adatok alapján úgy tűnik, a katonaság bevonásának költségei nem terhelik majd a vízgazdasági alapot. Más szóval a katonaság munkájának értéke növeli majd a szerbiai vízgazdaságra szánt összeget. Hogyha a munkálatok jellegének ilyen bemutatása fontos, a szerbiai kormány akciója minden elismerést és támogatást megérdemel. A vízgazdálkodásra erre az évre előirányzott költségvetés ugyanis nem teszi lehetővé a legalapvetőbb munkálatokat sem, amelyek a rendszerrel való törődést szolgálnák, különösen nem azokra a munkákra, amelyek az ilyen elhanyagolt rendszerben, mint amilyen a szerbiai, szükségesek. A jugoszláv vízügyi jogi társulás értelmezése szerint az előirányzott munkálatokat szigorúan a tervnek megfelelően és azoknak a vízügyi szervezeteknek a műszaki ellenőrzése alatt kell elvégezni, amelyeknek a területén végzik a munkálatokat. I Új kísértet ben bölcsen úgy határoztam, hogy az új évszázad első május elsejéjét munkával ünnepelem. Az ötlet ugyan nem egészen eredeti, még mindig élénken emlékezem azokra a szabad május elsejéket megelőző lázas hetekre, amikor a mindenkori főszerkesztő arra buzdította fullajtássait, olyan dolgozókat kutassanak fel riportalany gyanánt, akik a munka nemzetközi ünnepét is munkával ünnepüik. Például egy ügyeletes orvost vagy egy szolgálatban levő jegykezelőt. Akiket természetesen úgy kell az olvasók elé szervírozni, mint a munka hőseit. Most ezt a titulust, míg ezzel a jegyzettel szöszmötölök, magamnak sajátítom ki. Jegyzetemmel pedig egy fogalmat szeretnék körüljárni, amely fogalom önmagában szinte semmit sem mond, ennek ellenére világszerte úton-útfélen használják, korunk embere már egy lépést sem tud megtenni nélküle. Ez a szódarab a múlté. Ha csak ennyit mondunk, nem mondtunk vele semmit. De ha azt mondjuk, hogy multimilliomos, már a piripótyi Maris néni is sejti: valami gazemberről lehet szó. Persze én a multikat, a multimilliomosokat, a multinacionális cégek mágnásait nem tartom gaz, csak szerencsés embereknek. Világra szóló kísérleteikkel azonban nem egészen tudok egyetérteni. Van egy olyan érzésem, hogy ebben a dologban nem állok egyedül. Épp ennek a szent ünnepnek, május elsejének reggelén jelentették a hírügynökségek, hogy több országban, főleg Nyugaton, nagy tüntetésektől tartanak a globalizáció ellen, amely globalizáció a multik érdekeit szolgálja, ám az is előfordulhat, hogy a kettő karöltve próbálja bejárni a világot. A kommunizmus kísértete hasonló vágyakkal kezdett lárogatni, de aztán a bolsevizmus valahogy lejáratta, érdekes módon a fasizmus kísérletét is maguk a nácik járatták le. Ez némi reményt ad arra, hogy a multizmusnak is az eszme főkolomposai lesznek a sírásói. Ebben a pillanatban még nem hogy nem állunk ennek a sírnak a szélén, de a közelében sem... A multizmusebben a formájában még nem került be az idegen szavak szótárába), a globalizáció, mint látjuk s a hazai talajon is hamarosan érezni fogjuk, fölfejlődőben van. S ezzel párhuzamosan a multinacionalizmus is. Mert hát minek nevezhető az a személy, társaság, aki és amely annyira kardoskodik a globalizáció mellett (ez érthető, hiszen a saját érdekei mellett kardoskodik), ha nem multinacionalitának. Ez az egyetlen olyan nacionalizmus, amely nem veszélyes sem a világra, sem annak egyes régióira. Amiként az internacionalizmus is az egész világ egységes békéjére törekedett Ez utóbbi meg is hirdette: Világ proletárjai, egyesüljetek! Szegény szerencsétlenek egyesültek volna, ha engedték volna nekik. Ám ezt még a meghirdetők is tűzzel-vassal akadályozták. (Mondjuk, ötvenhatban, amikor a magyar elnyomottak a lengyel elnyomott proletártestvéreikkel egyesültek volna színes lélekkel.) Mire ezek a kusza sorok és gondolatok megjelennek, már kipihentük a munka ünnepének a fáradalmait, az emberek visszatérnek a békés építőmunkához, a multinacionalista cégek vezetői megpilkázzák, melyik kézipolyozott régióból költöztessék ki ipartelepeiket, hova vigyék fiaztatni tőkéjüket, amelynek a hozadékiból jut majd egy világűri kiruccanásra, micsoda az a húszmillió dolláros viteldíj egy multinak, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a csillagok közül globális pillantást vethet azokra a területekre, amelyek kívül esnek a Föld vonzóerején. Nekünk pedig, földi halandóknak, akik a szerencsés körülmények folytán itt, a Balkán és Közép-Európa határmezsgyéjén egyszer volt multietnikai közösségben multikultúrán nevelkedhetünk, végre megadatott, hogy szabadon kémlelhessük azt az eget, ahol már nem az Úristen lakozik, hanem a megváltó multik keringenek. Mert a sok-sok letűnt kísértet után új kísértet járja be immár nem csupán Európát és a földkerekséget, hanem a világmindenséget. NÉMETH István 2001. május 3., csütörtök RÖVIDEN A „SÓLYMOK” NEM FENYEGETŐZNEK Mojsije Sekulovic, a Szerb Sólymok vezetője és felújítója úgy nyilatkozott, hogy az ő szábori vitézszervezetének semmi köze sincs a szövetségi és a szerb kormányhoz, valamint a Crna Gora-i és a boszniai Szerb Köztársaság kormányához intézett fenyegető levelekhez, amelyeket a Szerb Sólymok nevében írtak alá, és amelyben likvidálással fenyegetik az SZDE vezetőit és családtagjaikat. Sekulovic a Veternje novosti ünnepi számában azt nyyatkozta, bizonyítékokat kínált fel az állambiztonsági szerveknek arra vonatkozóan, hogy nem a Szerb Sólymok küldték a fenyegető leveleket. Mint mondta, telefonon értesítették, hogy az állambiztonsági szolgálat tagjai meg fogják látogatni, és átnézik a bizonyítékokat. * * * REFERENDUM A TÁRGYALÁSOK UTÁN Svetozar Marovic, a Crna Gora-i parlament elnöke, a Szocialisták Demokratikus Pártjának alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a Crna Gora állami státusáról tartandó referendum előtt Crna Gorában tárgyalások lesznek, majd dialógust kezdenek Szerbiával és a világgal. A Vijesti hétfői számának adott interjújában úgy értékelte, hogy ezek a tárgyalások hozzá fognak járulni a referendum időpontjának kitűzéséhez, megtartásához, jellegének meghatározásához és legitimitásához. Mint mondta, a Crna Gora-i parlamenti választások után „nincs érinthetetlen győztes”, és hozzátette, pártjának a Liberális Szövetséggel való koalíciója várható volt, és hasznos lesz Crna Gora demokratizálása szempontjából. * * * MEGHOSSZABBÍTOTTÁK MILOSEVIC VIZSGÁLATI FOGSÁGÁT A belgrádi kerületi bíróság büntetőtanácsa hétfőn még 60 nappal meghosszabbította Slobodan Milosevic vizsgálati fogságát „Még két hónappal meghosszabbították a vizsgálati fogságát, amely a bíróság további döntéséig rövidebb is lehet” - áll az erre vonatkozó közleményben. A közlemény szerint a kerületi bíróság a büntetőeljárásról szóló törvény 191. szakasza második bekezdésének első és második pontja alapján hosszabbította meg Milosevic vizsgálati fogságát. Az egykori elnök egy hónapja van vizsgálati fogságban hivatali visszaélés vádja miatt. A kerületi bíróság közli továbbá, hogy a Milosevic elleni vizsgálat tovább tart. Toma Fila, Milosevic védőügyvédje úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálati fogságot ugyanazon okokból hosszabbították meg, amelyek miatt elrendelték. Fila Milosevic április 1-jén történt letartóztatása után úgy értékelte, a vizsgálati fogságot azért rendelték el, hogy Milosevic ne befolyásolhassa a tanúkat és ne hagyhassa el az országot. * * * DINDIC AZ AUTONÓMIÁRÓL Zoran Dindic szerbiai kormányfő úgy értékelte, hogy egyesek Vajdaság autonómiája kérdésének felvetésében „esélyt látnak arra, hogy fenntartsák az előző időkre jellemző pattanásig feszült politikai légkört”. Dindic az újvidéki Gradanski tstnek nyilatkozva nem pontosította, hogy kire gondol, de hangsúlyozta, hogy Szerbiában nincsenek többé ellentmondásos témák, hogy a lakosság többsége a demokrácia mellett döntött, és azoknak, akik népszerűségüket az ellentmondásos témákra alapozták, most új témát kell találniuk. Úgy értékelte továbbá, hogy Vajdaság autonómiájának kérdéséből egyesek mesterségesen ellentmondásos témát csinálnak, és hozzátette, hogy még mielőtt kérnék, hogy az emberek nyilatkozzanak róla, „már megkonstruálják e téma ellenzőit”. (Beta)