Magyar Szó, 2002. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2002-02-01 / 26. szám
2002. február 1., péntek Magyar Sió Lelőttek még két palesztint Ezzel 1173-ra emelkedett az izraeli-palesztin konfliktus legújabb hullámában az áldozatok száma - Sáron sajnálja, hogy annak idején nem likvidálta Arafatot (Folytatás az 1. oldalról) Csütörtökre virradóra egyébként az izraeli katonák a ciszjordániai a Rámalláh és Túl-Karm közötti területen letartóztattak két palesztint. Az izraeli tájékoztatás szerint a két személy a Hamász nevű szélsőséges szervezet tagja, és Izrael-ellenes akciókban való részvétellel vádolják őket. SARON-INTERJÚK ARAFATRÓL Ariel Saron izraeli miniszterelnök sajnálja, hogy a nyolcvanas évek elején, az izraeli erők libanoni behatolásakor nem végezhetett Jasszer Arafattal, a palesztinok vezetőjével. Ezt Saron a Maariv című izraeli napilapnak adott interjújában közölte: a teljes szöveg ma jelenik majd meg, de az újság már csütörtöki számában nyilvánosságra hozott belőle részleteket. „Libanon kapcsán volt egy megállapodás, amelynek értelmében nem volt szabad vele végezni. Ezt sajnálom.” - mondta Saron. Azt azonban nem közölte, hogy a megállapodás kik között született. A jelenlegi kormányfő az izraeliek 1982-es libanoni behatolásakor védelmi miniszter volt, míg Arafat a PFSZ vezetőjeként az izraeli erőkkel szembeni ellenállást irányította Bejrútból. Jasszer Arafat tavaly december 3-a óta a ciszjordániai Rámalláhban tartózkodik, gyakorlatilag „kényszerlakhelyre” száműzve: az izraeli haderő körülzárta a várost, s nem engedélyezi a palesztin vezető távozását. Ugyanakkor Saron és környezete számtalanszor leszögezte: Arafattal szemben nem akarnak „fizikailag” fellépni (azaz megpróbálni meggyilkoltatni). Sőt: a Maarivban közölt interjújában Saron azt hangoztatta, hogy ha Arafat meghozza az összes olyan intézkedést, amit tőle az izraeliek követelnek, akkor ismét tárgyalópartnerré válik. „Végső soron létrejön majd egy független palesztin állam. Ez demilitarizált lesz, s a közrend védelmére csak rendőrséggel rendelkezik majd. Az igazi béke fejében kész vagyok lemondani Izrael földjének egy részéről” - mondta Saron az AFP jelentése szerint. Egy másik interjúban, amelyet a Jediot Aharonot című izraeli lapnak adott, s amely szintén ma jelenik meg, Saron közölte: február 7- én esedékes washingtoni látogatásán arra fogja kérni George Bush amerikai elnököt, hogy bojkottálja Arafatot. „Arafaton kívül vannak más palesztin vezetők is, akikkel majd találkozom” - tette hozzá Saron. Az Arafattal szembeni washingtoni bojkott egyébként Saron kérése nélkül is működik: míg az izraeli miniszterelnök tavaly márciusi hivatalba lépése óta immár negyedszer látogat most februárban az Egyesült Államokba. Arafatot a Bush-vezetés még egyszer sem hívta meg tárgyalásokra. SOLANA TÁMOGATJA ARAFATOT Javier Solana, az Európai Unió külpolitikai főképviselője Washingtonban hangsúlyozta, hogy az unió változatlanul Jasszer Arafat palesztin elnököt tartja a palesztin nép törvényes képviselőjének. Colin Powell amerikai külügyminiszterrel folytatott szerdai megbeszélése után Solana mindamellett hozzátette: továbbra is nyomást kell gyakorolni Arafatra, hogy foganatosítson kemény intézkedéseket a terrorakciók szervezőivel szemben. Az Egyesült Államok viszonya a palesztin elnökkel az utóbbi hetekben nagyon megromlott. Richard Cheney alelnök azzal vádolta Arafatot, hogy része volt az Izrael által januárban leleplezett fegyvercsempészési akcióban. Amerikai megítélés szerint a legutóbbi terrorcselekmények kétségeket ébresztenek azzal kapcsolatban, hogy Arafat csakugyan érdekelt-e a békefolyamat előmozdításában. Washingtonban fontolóra vették a palesztin hatósághoz fűződő kapcsolatok megszakítását is. Solana mindenesetre megjegyezte: George Bush elnök nem hozott ilyen döntést, és változatlanul törvényes hatalomnak tartja a palesztin hatóságot. Amerikai tisztségviselők hangsúlyozzák, hogy Washington nem akarja feladni közvetítő erőfeszítéseit. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyébként jelezte, hogy „egyre jobban és jobban aggasztja a közel-keleti helyzet állandó romlása és az erőszak példátlan szintje”. A tanács zárt ajtók mögötti konzultációja után kiadott elnöki nyilatkozatában rámutatott: „nem lehetséges katonai megoldás, és az erőszak csak még több erőszakot szül, ezért a feleknek vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz”. FoNet/AP-telefotó Palesztin gyerekek a Rafa gázai menekülttábor épületeinek romjain (LEPHAFT Pál karikatúrája) Izraeli terv a palesztin területek visszafoglalására A Háárec című izraeli napilap szerint magas rangú izraeli védelmi illetékesek és volt tábornokok kidolgoztak egy olyan tervet, amely előirányozza a palesztin autonóm területek visszafoglalását, valamint felveti Jasszer Arafat palesztin elnök meggyilkolásának lehetőségét. A politikai-biztonsági tervben szó van a palesztin városok elfoglalásáról, hogy „megtisztítsák őket a terroristáktól és a fegyverektől”. Szerepel a tervben a palesztin hatóság szétverése és Arafat megölése is. A szerzők úgy vélik, hogy egy ilyen katonai akció „egy hét alatt megváltoztatná a stratégiai helyzetet”, és azt állítják, hogy az izraeli hadsereg legmagasabb rangú vezetőségében helyeslésre találnak elképzeléseik. Ugyanakkor Ariel Saron kormányfő nem támogatja a tervet - úja a lap. Effi Eitam dandártábornok, a tervet készítő csoport vezetője szerint ez az első alkalom, hogy a jobboldal olyan tervezetet dolgoz ki, amely „megoldásokat is kínál”. Eitam új pártot kíván létrehozni csoportjával a közeljövőben. KÜLPOLITIKA 3 Bírált bértábla Elégedetlenek a közalkalmazottak - 2400 orvos vándorolt be Magyarországra - Lemond a sajtószervezet elnöke (Tudósítónktól) Budapest, január 31. Kevesli pénzét a közszféra - ez a lényege annak az egyezkedésnek, amely a kormány és a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa között zajlik, eddig eredménytelenül. Az e területen dolgozóknak voltaképpen két komoly kifogása van. Az egyik a minimálbérhez kötődik, annak a legutóbbi megemelése révén ugyanis szinte eltűnt az amúgy igen indokolt különbség az alacsonyan és magasan képzettek, a pályakezdők és a hosszabb szolgálati idővel rendelkezők között, a bértábla tehát módosításra szorulna. Az érdekvédők másfelől elfogadhatatlannak tartják, hogy az idén csak a kétéves költségvetésben meghatározott 7,75 százalékkal emelkedjék több mint ötszázezer közintézményi dolgozó fizetése, szerintük a 17 százalékos illetményemelés csökkentené azt a feszültséget, amit az 50 000 forintra emelt minimálbér okozott. Adalékként említik, hogy ez év január elsejétől a közalkalmazottak kétharmada, 360 000 dolgozó nettó fizetése alig éri el a 37 700 forintot. Az érintettek február 6-áig várják a számukra kedvező vagy kompromisszumos megállapodást, ellenkező esetben megtörténhet, hogy kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak. Herczog László bérpolitikai kormánybiztos elismerte, hogy a 7,75 százalékos közalkalmazotti illetményemelés nem segíti a versenyszférához történő felzárkózást, ám szerinte a különféle pótlékokkal és juttatásokkal összességében végül is 14,5 százalékos átlagkereset-növekedés valószínűsíthető, s az már javíthatja keresetiarány-torzulásokon is. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára úgy tájékoztatott, hogy folyik a közalkalmazotti életpályarendszer kidolgozása, amelynek keretében rendezni kívánják a bértáblát is, eddig azonban a szakszervezetek nem nyújtottak be markáns javaslatokat. Egészében véve politikai körök szerint most is létrejöhet egy elfogadható megállapodás, azt azonban már minden bizonnyal az új parlament fogja szentesíteni. Jóval kevesebb külföldi orvos dolgozik a magyar egészségügyben, mint ahogyan azt magyar kollégáik feltételezik, ezt támasztja alá az a felmérés, amelyet Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem professzora végzett. A csaknem 40 000 Magyarországon nyilvántartott orvosból mindössze 2400-an vándoroltak be, közülük legtöbben a rendszerváltozás után érkeztek, azóta nem volt nagyobb migrációs hullám. A Magyarországon gyógyító külföldiek többsége Romániából és Ukrajnából jött, zömmel fogorvosként, illetve háziorvosként dolgoznak. A csaknem 6400 háziorvos 7,6 százaléka például külföldön szerezte diplomáját. A Magyar Orvosi Kamara szerint ők csak azokat az állásokat foglalhatták el, amelyekre az önkormányzatok hosszas keresgélés után sem találtak jelentkezőt. Bejelentette lemondását a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöki posztjáról Wisinger István a szervezet választmányának legutóbbi, forró hangulatú ülésén. A vita a tavalyi beszámoló és az idei költségvetés megtárgyalásakor robbant ki (egyébként hosszas alkudozás nyomán mindkét dokumentumot végül elfogadták). A szövetség első embere - aki tavaly kapott újabb ötéves mandátumot - lépését azzal indokolta, hogy bizalomhiányos légkörben nem tudja tovább folytatni munkáját. A már megkezdett ügyeket azonban szeretné végigvinni, ezért nem azonnali hatállyal, hanem június elsején távozik. SINKOVITS Péter Akkor miért nem fogják le?! Lapinformációk szerint ismeretes Karadzic tartózkodási helye A tegnapi Nezavisne novine állítása szerint az amerikai rangerek előtt ismeretes Karadzic tartózkodási helye. A banjalukai napilap az SFOR- hoz közel álló forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Karadzic és testőrsége a minimálisra csökkentette mozgását. „A telefonbeszélgetések is a minimumra csökkentek, de szemmel láthatóan megváltozott a Karadzic-stáb kommunikációja is. A félig kódolt üzenetet először telefonon eljuttatják a futárhoz, aki ezek után egy megbízható embernek személyesen adja át az üzenetet, aki végül elmegy Karadzic stábjához”, állítja a Nezavisne novine forrása. Ugyanez a forrás azt állítja, hogy a hágai nemzetközi törvényszék által háborús bűnökkel vádolt Karadzic Bosznia-Hercegovina területén tartózkodik, nem pedig Crna Gorában, de nem akarta pontosan felfedni tartózkodási helyét. A helyi lakosság állítása szerint fokozódott Délkelet-Boszniában az SFOR jelenléte, bár az újság forrása azt állítja, hogy az amerikai katonák csak ellenőrzik azt a vidéket. „Mindez nem sokkal azután történt, hogy az amerikai kongresszus jóváhagyta, hogy az SFOR-ból amerikai katonai egységek közvetlen módon is bekapcsolódjanak a Karadzic utáni hajszába, George Bush amerikai elnök követelésére. Ők felderítők, de a rangerek hívása alapján közvetlenül bekapcsolódhatnak az akcióba”, áll a szövegben. A Nezavisne novine hozzáteszi, hogy Trebinje környékén brit katonák jelenlétét észlelték, pontosabban a SAS brit elitalakulat két csoportját, akik önállóan felderítő tevékenységet végeznek a területen, és „tíz napnál is tovább a térségben maradnak”. „Állítólag hasonló szerepük van, mint az öbölháborúban, ahol az operatív egységeknek fontos adatokat gyűjtöttek”, áll a szövegben. A lap nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt írta, hogy állítólag a boszniai Scepan polje és a montenegrói Pluzina között alagutat ástak, amelyen keresztül Karadzic „észrevétlenül tudott távozni Crna Gorába”. Az alagutat az újság szerint két évvel ezelőtt ásták, és körülbelül két kilométer hosszú. A Nezavisne novine hozzáteszi, hogy az alagút létezését egy SFOR- hoz közel álló forrás is megerősítette, aki szerint „a helyi lakosság ezt az alagutat átjárónak hívja, de ez az alagút már régóta ellenőrzés alatt áll, tehát Karadzic ott nem mehetett át az utóbbi két hónapban”. (Beta)