Magyar Szó, 2002. április (59. évfolyam, 77-100. szám)

2002-04-03 / 77. szám

4 BELPOLITIKA A rendőrség van lépésen (Folytatás az 1. oldalról)­­ Úgy vélem, hogy mindazok után, ami hétfőn történt, ez csupán pillana­tok kérdése” - nyilatkozott Jovanovic a szerbiai parlament épületében az újsá­gíróknak a médiumokban közölt spe­kulációk kapcsán, amelyek szerint a rendőrség nem akarja letartóztatni a hágai vádlottakat. Hozzáfűzte, a médi­umok spekulációira a legjobb válasz az lesz, ami a következő napokban törté­nik. „A belügyminisztérium az első nap­tól kezdve kész volt végrehajtani min­den feladatot, amit a köztársasági kor­mány jelölt ki számára, de sem a kor­mány, sem mi, politikusok, nem akar­tuk, hogy március 31-én estefelé ismét olyan szélsőséges pozícióba taszítsuk társadalmunkat, mint tavaly, amikor Vojislav Kostunica jugoszláv elnök azt mondta, nem tudja, mi történik” - mondta Jovanovic. Hozzáfűzte: egyszer s mindenkorra le kell számolni azzal a gyávasággal és felelőtlenséggel, ami politikai életünkben tapasztalható, és ami elsősorban azon a címen lelhető fel, ahol a jugoszláv elnök tartózkodik. „Szerbiában ma is 2000. október 5- e van. Elszigetelt ország vagyunk, ami elsősorban állami vezetőségünk ügyet­lenségének és annak a tehetetlenség­nek és félelemnek a következménye, ami az államelnöki tisztségen lelhető fel. Nem lehet a polgárok érdekeit vé­deni a Hágával való együttműködés nélkül, ezt nagyon jól tudja Kostunica úr is, gyomorbántalmai pedig az ő ma­gánügye” - mondta Cedomir Jovano­vic. (Beta) Az USA nyomására és attól tartva, hogy megszünteti a pénzsegélyt, a ju­goszláv kormány tegnapelőtt határoza­tot fogadott el, amelyben hangsúlyoz­za, hogy kész teljes mértékben együtt­működni a hágai nemzetközi törvény­székkel. A szövetségi kormány hétfői ülésén megerősítette, indokoltak a szerbiai kormány erőfeszítései, hogy amíg nem rendezik a hágai törvényszékkel való viszonyokat, megtalálja a módját, ho­gyan működjön együtt ezzel az intéz­ménnyel, hogy Jugoszlávia elkerülje a szankciókat. „A szövetségi kormány egyhangúlag úgy döntött, hogy a hágai törvényszékkel való együttműködés az országnak, mint az ENSZ teljes jogú ta­gállamának, nemzetközi kötelezettsé­ge. A határozat támogatja a szerbiai kormány döntését, hogy közvetlenül kell alkalmazni a hágai törvényszék sta­tútumát, és felkérte az állami szerveket az együttműködésre” - nyilatkozta Go­ran Svilanovic szövetségi külügyminisz­ter. Arra a kérdésre, hogy a szövetségi kormánynak e döntése azt jelenti-e, hogy lesznek újabb kiadatások, Svila­novic így válaszolt: ’’Igen, ez azt jelenti, hogy a háborús bűnökkel vádoltakat le fogják tartóztatni, és kiadják a hágai törvényszéknek.” Hozzátette, ez egy­szersmind azt is jelenti, hogy a hágai törvényszék vizsgálószervei betekintést nyerhetnek a jugoszláv archívumokba, ezt csak a nemzetbiztonsági érdekek korlátozhatják. Az ülésről kiadott közleményben az áll, hogy a szövetségi kormány felhívta az ország minden illetékes állami intéz­ményét, tegyen meg minden tőle tel­hetőt, hogy elkerüljük a JSZK-val szem­beni újabb szankciókat. A szövetsé­­gi kormány ülését megelő­zően Zoran Dindic szerbiai kormányfő az­zal vádolta Vo­­j­jislav Kostuni­ca államfőt, hogy „gyáva”, „kétszínű” és „felelőtlen” a hágai törvény­székkel való együttműködés kérdésében. Mint mondta, ezt nem lehet többé tolerálni. „Követeljük Kostunicától és a szövetsé­gi adminisztrációtól, hogy világosan, egyenesen mondják meg, mit akarnak tenni, tekintettel arra, hogy az orszá­got egy lépés választja el a szankciók­tól. A JSZK elnöke felelős az ország nemzetközi helyzetéért. Nyilvánvalóan vannak elnökök, akik nem teszik a dol­gukat.” Azzal vádolta meg Kostunicát, hogy „áthárítja a felelősséget másra, mert neki nincs bátorsága vállalni a fe­lelősséget a hágai törvényszékkel való együttműködésért”. „Ily módon Kostu­nica politikailag destabilizálja az orszá­got, mert a nép körében ellenállást szít a Hágával való együttműködéssel szem­ben, akadályozza az ország visszatéré­sét a nemzetközi közösségbe, és azt a benyomást kelti, hogy erre az együtt­működésre nincs szükség” - mondta Dindic. Ezzel szemben Vojislav Kostunica államfő hétfőn este azt nyilatkozta, a hágai törvényszékkel való együttműkö­désről szóló törvény meghozatala az egyetlen mód a JSZK és e bíróság kö­zötti viszonyok szabályozására. „Ki tud­ja, hányadszor ismétlem, támogatom a hágai törvényszékkel való együttműkö­dést, függetlenül mindazoktól a jogi észrevételektől, amelyeket erre az ad hoc intézményre tehetnék, de teljes mértékben támogatom ennek az együttműködésnek minden önkényes­ségtől mentes szabályozását” - nyilat­kozta Kostunica a Szerbiai Rádió és Te­levízióban. Hozzátette, a szövetségi kormánynak lehetősége van arra, hogy a szövetségi parlamenttől követelje a hágai törvényszékkel való együttműkö­désről szóló törvény sürgősségi eljárás szerinti meghozatalát. „A törvény az egyetlen módja annak, hogy me­gosszuk a felelősséget, azt, amit én állí­tólag áthárítok másokra. Amikor tör­vényt mondok, egy vagy két törvényre gondolok. Remélem, hogy ebben az SZDE és az Együtt Jugoszláviáért Koalí­ció (szövetségi szintű koalíciós partne­rek) meg fog állapodni” - mondta Kos­tunica. Mir­olj­ub Labus szövet­ségi kormány­helyettes az ■j SZRT kiemelt tájékoztatási műsorának vendégeként Kostunica sza­vaira azt vála­szolta, hogy abba kell hagyni a fele­lősség áthárí­tását. „A szö­vetségi kormány nem áthárítani, ha­nem megosztani kívánja a felelősséget egy olyan szervvel, amely meg akarja oldani a dolgot, azaz a szerbiai kor­mánnyal. Világos, hogy a jelenlegi al­kotmánybeli és politikai körülmények, zűrzavar közepette nem lehet meghoz­ni a törvényt. Most az a kérdés, mit le­het tenni. A labdát ide-oda dobálni nem megoldás. A szövetségi kormány közölte, támogatni fogja a köztársasági kormány minden döntését.” Vélemé­nye szerint a Hágával való együttműkö­dés nem szabályozható köztársasági törvénnyel, mert ez alkotmányellenes, és az alkotmánybíróság azonnal elvet­né, szövetségi törvénnyel pedig azért nem, mert a Crna Gora-i koalíciós partner ezt nem akarja. „Az egyetlen lehetőség a hágai törvényszék statútu­mának közvetlen alkalmazása.” A to­vábbiakban hangsúlyozta, „valóban fontos a kérdés. Elszigeteltségben kívá­­nunk-e élni, vagy úgy, mint ahogy ter­mészetes lenne.” „A Crna Gora-i tiszt­ségviselők arra az álláspontra helyez­kedtek, hogy a JSZK-t nem kell kitenni a szankciók külső falának. Nemcsak az USA-val való kapcsolatokról van szó, ugyanilyen üzenetet kaptunk az EU-tól is. Rajtunk áll, hogy a nemzetközi kö­zösség része legyünk, valamennyi ked­vezménnyel és kötelezettséggel együtt” - mondta Labus. A szövetségi kormány határozatá­ban emlékeztet arra, hogy március 31- én éjfélkor az Egyesült Államokban életbe léptek a költségvetési törvény­ben előirányzott intézkedések, ame­lyek alapján a Hágával való együttmű­ködés elmaradása miatt a nemzetközi pénzszervezetek amerikai végrehajtó igazgatói nem szavazhatják meg a Szer­biára vonatkozó új projektumokat vagy a meglevő pénzbeli és műszaki segély meghosszabbítását. „Minden közös projektumban, mint például a Nem­zetközi Valutaalappal kötött egyezmé­nyekben, Crna Gorát is érintik a követ­kezmények” - áll a közleményben. (Beta) A HÉTFŐI ELŐZMÉNYEK Újabb szankciók elkerülése érdekében A szövetségi kormány támogatja a szerb kormány lépéseit Várja, hogy letartóztassák Sreten Ojdanic, Dragoljub Ojdanic­nak, a Jugoszláv Katonaság egykori vezérka­ri főnökének a fivére arról tájékoztatott, hogy fivére Belgrádban van, és nem fog­ja önként megadni magát a hágai törvényszéknek, amely 1999-ben Kosovóban el­követett háborús bűnökkel vádolja. Sreten Ojdanic földműves Ravni faluban, és az uzicei községi képviselő-testü­letben a Szerbiai Szocialista Párt tanácsnoka. Azon tűnődik, hogy a szerbiai nép az SZDE-s hatalom bűvöletében él-e. Mint mondja, Mirko Norac horvát tábornoknak, aki pincér volt, és szerbeket gyilkolt, 150 000 horvát kelt a védelmére. (Beta) Mao/akció Incidens Dél-Szerbiában Ismeretlen fegyveres szemé­lyek tegnap Kosovóból behatoltak a Kursumlijai község területére, és megtámadták a Jugoszláv Katona­ság őrjáratát, de szerencsére egy katona sem sérült meg - közölte a dél-szerbiai koordinációs testület. A terrortámadás hétfőn déltáj­ban történt a Kursumlijai község­hez tartozó Vukojevac falunál. „A Jugoszláv Katonaság tagjai visszaverték a támadást, ezután a támadók visszavonultak Kosovo te­rületére, és tovább lőttek gyalogsá­gi fegyvereikből. A támadás a tele­pülésen kívül történt” - áll a közle­ményben. AJK az incidensről értesítette a KFOR-t. (Beta) Fordulat az SZNP-ben Valamennyi podgoricai napilap tegnapi számában már a címoldalon közölte, hogy a szövetségi kormány, mindenekelőtt a Szocialista Néppárt miniszterei támogatták a szerbiai kormánynak a hágai törvényszékkel való együttműködésre vonatkozó ha­tározatát. A lapok szerint e döntés megle­pő, mert az SZNP az elmúlt időszak­ban kitartóan ellenezte jugoszláv ál­lampolgárok kiadását a hágai tör­vényszéknek. Egyes lapok, mint pél­dául a Publika, a szövetségi kormány határozatát a szerbiai politikai össze­csapások következményeinek tartja. A lap öles betűkkel írja, hogy az SZNP-s miniszterek „hátat fordítot­tak Kostunicának, és csatlakoztak Dindichez”. A Vijesti címben hangsúlyozza: „Pesic és az SZNP-s miniszterek most arra szavaztak, amiért (Zoran) Zizic lemondott (szövetségi kor­mányfői tisztségéről).” (Beta) 2002. április 3., szerda A többség önállóságot szeretne Szerbia polgárainak többsége azt szeretné, ha Szerbia független állam lenne — ezt mutatja a belgrádi Marten Board International véleménykutató ügynökség felmérése, amelyről a teg­napi Blic tájékoztat. Ez az ügynökség a londoni British Market Research Bure­au partnere, és a Blic napilappal együttműködve március 28-ától április 1-jéig szervezte meg a körkérdést, amit 599 nagykorú szerbiai (Kosovo nélkül) polgárra terjesztett ki. A véleményku­tatás szerint a szerbiai polgárok 65 szá­zaléka azon a véleményen van, hogy Szerbiának független államnak kell lennie. A polgárok 27 százalékának az a véleménye, hogy Szerbiának valami­féle közösségben kell maradnia Crna Gorával, nyolc százalékuk pedig nem nyilatkozott erről. (Beta) (FoNet) Vojislav Kostunica államfő hétfőn ismét javasolta Nebojsa Pavkovic vezérezre­desnek, a Jugoszláv Katonaság vezérkari főnökének a leváltását, de ezt a Leg­felsőbb Védelmi Tanács tagjai és Dragisa Pesic szövetségi kormányfő ellenez­ték. Az ülésről kiadott közlemény ugyan erről nem tesz említést, csak annyit ál­lapít meg, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács kisebb módosításokkal elfogadta a szövetségi honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök javaslatát néhány tábor­nok nyugdíjaztatására, és szó volt a JK további átalakításával kapcsolatos káder­cserékről is - áll a közleményben, amely nem részletezi, milyen kinevezésekről és nyugdíjaztatásokról döntöttek SZERBIAI PARLAMENT Segítség a gyerekes családoknak A szerbiai parlament tegnap elfo­gadta a gyermekes családok pénzbeli támogatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a kormány terjesztett be. A képviselők az ülésen részleteiben vitat­ták meg a törvényt. Gordana Matkovic szerbiai szociális ügyi miniszter bejelentette, a javasolt törvény célja, hogy ösztönözze a nép­­szaporulatot, hogy külön támogassa a szegény sorsú gyermekes családokat, továbbá azokat a családokat, amelyek­ben szellemileg elmaradott és családi gondozásba adott gyermekek élnek. „Arra nem kell emlékeztetni, hogy mi­lyen a demográfiai helyzet, és mennyi­re szükség van a második, a harmadik és a negyedik gyermekre. Ezt az anyagi támogatást nem a pénzügyi helyzet vagy a család anyagi helyzete teszi szük­ségessé, hanem a népszaporulatot kell ösztönöznie” - mondta a szociális ügyi miniszter. A javasolt törvény szerint a máso­dik gyermek után 50 000, a harmadik után 90 000, a negyedik után pedig 120 000 dinár egyszeri segélyt kellene kifizetni. Ez a segély csak azokat nem fogja megilletni, akiknek nagy vagyo­nuk van, vagy 12 millió dinárnál na­gyobb vagyonra fizetnek adót. A se­gélyt nem kapják meg azok a szülők sem, akik a gyereküket intézetbe ad­ták. Az anyasági pótlék továbbra is megfelelne a teljes havi keresetnek, kivéve ha ez a kereset nagyobb öz szerbiai átlagfizetésnél. A javasolt tör­vény értelmében a családi pótlék 900 dinár lenne az első négy gyermek szá­mára a szegény sorsú családokban. Az önellátó szülő, a szülők nélkül ma­radt gyermek és a szellemileg elmara­dott gyermek ennél 30 százalékkal nagyobb összeget kapna. E törvény szerint megtérítik az isko­láskor előtti intézményekben a tartóz­kodási költségeket a szülői gondosko­dás nélkül maradt gyermekek számára. A miniszter asszony hangsúlyozta, hogy a törvénnyel szabályozott kiadá­sokat a szerbiai költségvetés jelenlegi eszközeiből fogják finanszírozni. (Beta) Kellő politikai konszenzus Kostunica saját és a pártja politikai hitelét kockáztatja Néhány belgrádi politológus és jo­gász úgy értékelte, az a tény, hogy a szövetségi kormány támogatja a szerbi­ai kormányt a hágai törvényszékkel való teljes körű együttműködésben, elegendő politikai konszenzust jelent az országban, még ha Vojislav Kostuni­ca államfőnek másmilyen is az állás­pontja. Zoran Lutovac, a Társadalomtudo­mányi Intézet politológusa és Biljana Kovacevic Vuco, az Emberi Jogi Bizott­ság elnöke úgy nyilatkoztak, a szövetsé­gi kormány döntése jelentős lépés az ország elszigetelésének és újabb szank­ciók bevezetésének a megakadályozá­sára. Véleményük szerint Kostunica ál­láspontja, miszerint meg kell hozni a hágai törvényszékkel való együttműkö­désről szóló törvényt, csak a saját és pártja politikai hitelét kockáztatja. Lu­tovac a szövetségi kormány határozatát úgy értékeli, nagy lépés ez előre, a szer­biai hatalom sikere, mert sikerült ki­eszközölnie, hogy a szövetségi admi­nisztráció vállalja a felelősség egy ré­szét a Hágával való együttműködésért. Biljana Kovacevic Vuco külön hangsú­lyozta Zoran Dindic szerbiai kormány­fő álláspontját, miszerint az államnak el kell határolnia magát a múlttól és azoktól, akiket háborús bűnökkel vá­dolnak, és hogy ezeket a bűncselekmé­nyeket nem lenne szabad politikai játé­kok tárgyává tenni. Mint mondta, ez volt Dindic legjelentősebb nyilatkozata 2000. október 5-e óta. Úgy értékelte to­vábbá, hogy ha az SZDE meg akarja őrizni politikai hitelét az országban és a világban, teljes mértékben ki kell áll­nia a hágai törvényszékkel való együtt­működés mellett, mert ellenkező eset­ben nem marad más hátra, mint koalí­cióra lépni a szocialistákkal, a radikáli­sokkal és más ellenzéki pártokkal. (Beta) Kertes nem akar tanúskodni Mihalj Kertes, a Szövetségi Vámhi­vatal egykori igazgatója nem hajlandó tanúskodni Hágában Slobodan Milo­sevic ellen - úja a Vecernje novosti tegnapi számában, a belgrádi hágai irodához közel álló hírforrásra hivat­kozva. E hírforrás szerint Kertest március dere­kán megláto­gatták a hágai vizsgálószer­vek, és megkí­séreltek minél több adatot megtudni tőle Milosevictyel és az egykori Jugoszlávia te­rületén dúlt háborúk finanszírozásával kapcsolatban. A hágaiak tíz napig tár­gyaltak Kertésszel, mindennap néhány órán át faggatták. A lap szerint Kertes sok mindent elmondott és elmesélt, de nem azt, ami a látogatókat érdekel­te volna. (Beta)

Next