Magyar Szó, 2002. április (59. évfolyam, 77-100. szám)
2002-04-03 / 77. szám
4 BELPOLITIKA A rendőrség van lépésen (Folytatás az 1. oldalról) Úgy vélem, hogy mindazok után, ami hétfőn történt, ez csupán pillanatok kérdése” - nyilatkozott Jovanovic a szerbiai parlament épületében az újságíróknak a médiumokban közölt spekulációk kapcsán, amelyek szerint a rendőrség nem akarja letartóztatni a hágai vádlottakat. Hozzáfűzte, a médiumok spekulációira a legjobb válasz az lesz, ami a következő napokban történik. „A belügyminisztérium az első naptól kezdve kész volt végrehajtani minden feladatot, amit a köztársasági kormány jelölt ki számára, de sem a kormány, sem mi, politikusok, nem akartuk, hogy március 31-én estefelé ismét olyan szélsőséges pozícióba taszítsuk társadalmunkat, mint tavaly, amikor Vojislav Kostunica jugoszláv elnök azt mondta, nem tudja, mi történik” - mondta Jovanovic. Hozzáfűzte: egyszer s mindenkorra le kell számolni azzal a gyávasággal és felelőtlenséggel, ami politikai életünkben tapasztalható, és ami elsősorban azon a címen lelhető fel, ahol a jugoszláv elnök tartózkodik. „Szerbiában ma is 2000. október 5- e van. Elszigetelt ország vagyunk, ami elsősorban állami vezetőségünk ügyetlenségének és annak a tehetetlenségnek és félelemnek a következménye, ami az államelnöki tisztségen lelhető fel. Nem lehet a polgárok érdekeit védeni a Hágával való együttműködés nélkül, ezt nagyon jól tudja Kostunica úr is, gyomorbántalmai pedig az ő magánügye” - mondta Cedomir Jovanovic. (Beta) Az USA nyomására és attól tartva, hogy megszünteti a pénzsegélyt, a jugoszláv kormány tegnapelőtt határozatot fogadott el, amelyben hangsúlyozza, hogy kész teljes mértékben együttműködni a hágai nemzetközi törvényszékkel. A szövetségi kormány hétfői ülésén megerősítette, indokoltak a szerbiai kormány erőfeszítései, hogy amíg nem rendezik a hágai törvényszékkel való viszonyokat, megtalálja a módját, hogyan működjön együtt ezzel az intézménnyel, hogy Jugoszlávia elkerülje a szankciókat. „A szövetségi kormány egyhangúlag úgy döntött, hogy a hágai törvényszékkel való együttműködés az országnak, mint az ENSZ teljes jogú tagállamának, nemzetközi kötelezettsége. A határozat támogatja a szerbiai kormány döntését, hogy közvetlenül kell alkalmazni a hágai törvényszék statútumát, és felkérte az állami szerveket az együttműködésre” - nyilatkozta Goran Svilanovic szövetségi külügyminiszter. Arra a kérdésre, hogy a szövetségi kormánynak e döntése azt jelenti-e, hogy lesznek újabb kiadatások, Svilanovic így válaszolt: ’’Igen, ez azt jelenti, hogy a háborús bűnökkel vádoltakat le fogják tartóztatni, és kiadják a hágai törvényszéknek.” Hozzátette, ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a hágai törvényszék vizsgálószervei betekintést nyerhetnek a jugoszláv archívumokba, ezt csak a nemzetbiztonsági érdekek korlátozhatják. Az ülésről kiadott közleményben az áll, hogy a szövetségi kormány felhívta az ország minden illetékes állami intézményét, tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy elkerüljük a JSZK-val szembeni újabb szankciókat. A szövetségi kormány ülését megelőzően Zoran Dindic szerbiai kormányfő azzal vádolta Vojjislav Kostunica államfőt, hogy „gyáva”, „kétszínű” és „felelőtlen” a hágai törvényszékkel való együttműködés kérdésében. Mint mondta, ezt nem lehet többé tolerálni. „Követeljük Kostunicától és a szövetségi adminisztrációtól, hogy világosan, egyenesen mondják meg, mit akarnak tenni, tekintettel arra, hogy az országot egy lépés választja el a szankcióktól. A JSZK elnöke felelős az ország nemzetközi helyzetéért. Nyilvánvalóan vannak elnökök, akik nem teszik a dolgukat.” Azzal vádolta meg Kostunicát, hogy „áthárítja a felelősséget másra, mert neki nincs bátorsága vállalni a felelősséget a hágai törvényszékkel való együttműködésért”. „Ily módon Kostunica politikailag destabilizálja az országot, mert a nép körében ellenállást szít a Hágával való együttműködéssel szemben, akadályozza az ország visszatérését a nemzetközi közösségbe, és azt a benyomást kelti, hogy erre az együttműködésre nincs szükség” - mondta Dindic. Ezzel szemben Vojislav Kostunica államfő hétfőn este azt nyilatkozta, a hágai törvényszékkel való együttműködésről szóló törvény meghozatala az egyetlen mód a JSZK és e bíróság közötti viszonyok szabályozására. „Ki tudja, hányadszor ismétlem, támogatom a hágai törvényszékkel való együttműködést, függetlenül mindazoktól a jogi észrevételektől, amelyeket erre az ad hoc intézményre tehetnék, de teljes mértékben támogatom ennek az együttműködésnek minden önkényességtől mentes szabályozását” - nyilatkozta Kostunica a Szerbiai Rádió és Televízióban. Hozzátette, a szövetségi kormánynak lehetősége van arra, hogy a szövetségi parlamenttől követelje a hágai törvényszékkel való együttműködésről szóló törvény sürgősségi eljárás szerinti meghozatalát. „A törvény az egyetlen módja annak, hogy megosszuk a felelősséget, azt, amit én állítólag áthárítok másokra. Amikor törvényt mondok, egy vagy két törvényre gondolok. Remélem, hogy ebben az SZDE és az Együtt Jugoszláviáért Koalíció (szövetségi szintű koalíciós partnerek) meg fog állapodni” - mondta Kostunica. Miroljub Labus szövetségi kormányhelyettes az ■j SZRT kiemelt tájékoztatási műsorának vendégeként Kostunica szavaira azt válaszolta, hogy abba kell hagyni a felelősség áthárítását. „A szövetségi kormány nem áthárítani, hanem megosztani kívánja a felelősséget egy olyan szervvel, amely meg akarja oldani a dolgot, azaz a szerbiai kormánnyal. Világos, hogy a jelenlegi alkotmánybeli és politikai körülmények, zűrzavar közepette nem lehet meghozni a törvényt. Most az a kérdés, mit lehet tenni. A labdát ide-oda dobálni nem megoldás. A szövetségi kormány közölte, támogatni fogja a köztársasági kormány minden döntését.” Véleménye szerint a Hágával való együttműködés nem szabályozható köztársasági törvénnyel, mert ez alkotmányellenes, és az alkotmánybíróság azonnal elvetné, szövetségi törvénnyel pedig azért nem, mert a Crna Gora-i koalíciós partner ezt nem akarja. „Az egyetlen lehetőség a hágai törvényszék statútumának közvetlen alkalmazása.” A továbbiakban hangsúlyozta, „valóban fontos a kérdés. Elszigeteltségben kívánunk-e élni, vagy úgy, mint ahogy természetes lenne.” „A Crna Gora-i tisztségviselők arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a JSZK-t nem kell kitenni a szankciók külső falának. Nemcsak az USA-val való kapcsolatokról van szó, ugyanilyen üzenetet kaptunk az EU-tól is. Rajtunk áll, hogy a nemzetközi közösség része legyünk, valamennyi kedvezménnyel és kötelezettséggel együtt” - mondta Labus. A szövetségi kormány határozatában emlékeztet arra, hogy március 31- én éjfélkor az Egyesült Államokban életbe léptek a költségvetési törvényben előirányzott intézkedések, amelyek alapján a Hágával való együttműködés elmaradása miatt a nemzetközi pénzszervezetek amerikai végrehajtó igazgatói nem szavazhatják meg a Szerbiára vonatkozó új projektumokat vagy a meglevő pénzbeli és műszaki segély meghosszabbítását. „Minden közös projektumban, mint például a Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezményekben, Crna Gorát is érintik a következmények” - áll a közleményben. (Beta) A HÉTFŐI ELŐZMÉNYEK Újabb szankciók elkerülése érdekében A szövetségi kormány támogatja a szerb kormány lépéseit Várja, hogy letartóztassák Sreten Ojdanic, Dragoljub Ojdanicnak, a Jugoszláv Katonaság egykori vezérkari főnökének a fivére arról tájékoztatott, hogy fivére Belgrádban van, és nem fogja önként megadni magát a hágai törvényszéknek, amely 1999-ben Kosovóban elkövetett háborús bűnökkel vádolja. Sreten Ojdanic földműves Ravni faluban, és az uzicei községi képviselő-testületben a Szerbiai Szocialista Párt tanácsnoka. Azon tűnődik, hogy a szerbiai nép az SZDE-s hatalom bűvöletében él-e. Mint mondja, Mirko Norac horvát tábornoknak, aki pincér volt, és szerbeket gyilkolt, 150 000 horvát kelt a védelmére. (Beta) Mao/akció Incidens Dél-Szerbiában Ismeretlen fegyveres személyek tegnap Kosovóból behatoltak a Kursumlijai község területére, és megtámadták a Jugoszláv Katonaság őrjáratát, de szerencsére egy katona sem sérült meg - közölte a dél-szerbiai koordinációs testület. A terrortámadás hétfőn déltájban történt a Kursumlijai községhez tartozó Vukojevac falunál. „A Jugoszláv Katonaság tagjai visszaverték a támadást, ezután a támadók visszavonultak Kosovo területére, és tovább lőttek gyalogsági fegyvereikből. A támadás a településen kívül történt” - áll a közleményben. AJK az incidensről értesítette a KFOR-t. (Beta) Fordulat az SZNP-ben Valamennyi podgoricai napilap tegnapi számában már a címoldalon közölte, hogy a szövetségi kormány, mindenekelőtt a Szocialista Néppárt miniszterei támogatták a szerbiai kormánynak a hágai törvényszékkel való együttműködésre vonatkozó határozatát. A lapok szerint e döntés meglepő, mert az SZNP az elmúlt időszakban kitartóan ellenezte jugoszláv állampolgárok kiadását a hágai törvényszéknek. Egyes lapok, mint például a Publika, a szövetségi kormány határozatát a szerbiai politikai összecsapások következményeinek tartja. A lap öles betűkkel írja, hogy az SZNP-s miniszterek „hátat fordítottak Kostunicának, és csatlakoztak Dindichez”. A Vijesti címben hangsúlyozza: „Pesic és az SZNP-s miniszterek most arra szavaztak, amiért (Zoran) Zizic lemondott (szövetségi kormányfői tisztségéről).” (Beta) 2002. április 3., szerda A többség önállóságot szeretne Szerbia polgárainak többsége azt szeretné, ha Szerbia független állam lenne — ezt mutatja a belgrádi Marten Board International véleménykutató ügynökség felmérése, amelyről a tegnapi Blic tájékoztat. Ez az ügynökség a londoni British Market Research Bureau partnere, és a Blic napilappal együttműködve március 28-ától április 1-jéig szervezte meg a körkérdést, amit 599 nagykorú szerbiai (Kosovo nélkül) polgárra terjesztett ki. A véleménykutatás szerint a szerbiai polgárok 65 százaléka azon a véleményen van, hogy Szerbiának független államnak kell lennie. A polgárok 27 százalékának az a véleménye, hogy Szerbiának valamiféle közösségben kell maradnia Crna Gorával, nyolc százalékuk pedig nem nyilatkozott erről. (Beta) (FoNet) Vojislav Kostunica államfő hétfőn ismét javasolta Nebojsa Pavkovic vezérezredesnek, a Jugoszláv Katonaság vezérkari főnökének a leváltását, de ezt a Legfelsőbb Védelmi Tanács tagjai és Dragisa Pesic szövetségi kormányfő ellenezték. Az ülésről kiadott közlemény ugyan erről nem tesz említést, csak annyit állapít meg, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács kisebb módosításokkal elfogadta a szövetségi honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök javaslatát néhány tábornok nyugdíjaztatására, és szó volt a JK további átalakításával kapcsolatos kádercserékről is - áll a közleményben, amely nem részletezi, milyen kinevezésekről és nyugdíjaztatásokról döntöttek SZERBIAI PARLAMENT Segítség a gyerekes családoknak A szerbiai parlament tegnap elfogadta a gyermekes családok pénzbeli támogatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a kormány terjesztett be. A képviselők az ülésen részleteiben vitatták meg a törvényt. Gordana Matkovic szerbiai szociális ügyi miniszter bejelentette, a javasolt törvény célja, hogy ösztönözze a népszaporulatot, hogy külön támogassa a szegény sorsú gyermekes családokat, továbbá azokat a családokat, amelyekben szellemileg elmaradott és családi gondozásba adott gyermekek élnek. „Arra nem kell emlékeztetni, hogy milyen a demográfiai helyzet, és mennyire szükség van a második, a harmadik és a negyedik gyermekre. Ezt az anyagi támogatást nem a pénzügyi helyzet vagy a család anyagi helyzete teszi szükségessé, hanem a népszaporulatot kell ösztönöznie” - mondta a szociális ügyi miniszter. A javasolt törvény szerint a második gyermek után 50 000, a harmadik után 90 000, a negyedik után pedig 120 000 dinár egyszeri segélyt kellene kifizetni. Ez a segély csak azokat nem fogja megilletni, akiknek nagy vagyonuk van, vagy 12 millió dinárnál nagyobb vagyonra fizetnek adót. A segélyt nem kapják meg azok a szülők sem, akik a gyereküket intézetbe adták. Az anyasági pótlék továbbra is megfelelne a teljes havi keresetnek, kivéve ha ez a kereset nagyobb öz szerbiai átlagfizetésnél. A javasolt törvény értelmében a családi pótlék 900 dinár lenne az első négy gyermek számára a szegény sorsú családokban. Az önellátó szülő, a szülők nélkül maradt gyermek és a szellemileg elmaradott gyermek ennél 30 százalékkal nagyobb összeget kapna. E törvény szerint megtérítik az iskoláskor előtti intézményekben a tartózkodási költségeket a szülői gondoskodás nélkül maradt gyermekek számára. A miniszter asszony hangsúlyozta, hogy a törvénnyel szabályozott kiadásokat a szerbiai költségvetés jelenlegi eszközeiből fogják finanszírozni. (Beta) Kellő politikai konszenzus Kostunica saját és a pártja politikai hitelét kockáztatja Néhány belgrádi politológus és jogász úgy értékelte, az a tény, hogy a szövetségi kormány támogatja a szerbiai kormányt a hágai törvényszékkel való teljes körű együttműködésben, elegendő politikai konszenzust jelent az országban, még ha Vojislav Kostunica államfőnek másmilyen is az álláspontja. Zoran Lutovac, a Társadalomtudományi Intézet politológusa és Biljana Kovacevic Vuco, az Emberi Jogi Bizottság elnöke úgy nyilatkoztak, a szövetségi kormány döntése jelentős lépés az ország elszigetelésének és újabb szankciók bevezetésének a megakadályozására. Véleményük szerint Kostunica álláspontja, miszerint meg kell hozni a hágai törvényszékkel való együttműködésről szóló törvényt, csak a saját és pártja politikai hitelét kockáztatja. Lutovac a szövetségi kormány határozatát úgy értékeli, nagy lépés ez előre, a szerbiai hatalom sikere, mert sikerült kieszközölnie, hogy a szövetségi adminisztráció vállalja a felelősség egy részét a Hágával való együttműködésért. Biljana Kovacevic Vuco külön hangsúlyozta Zoran Dindic szerbiai kormányfő álláspontját, miszerint az államnak el kell határolnia magát a múlttól és azoktól, akiket háborús bűnökkel vádolnak, és hogy ezeket a bűncselekményeket nem lenne szabad politikai játékok tárgyává tenni. Mint mondta, ez volt Dindic legjelentősebb nyilatkozata 2000. október 5-e óta. Úgy értékelte továbbá, hogy ha az SZDE meg akarja őrizni politikai hitelét az országban és a világban, teljes mértékben ki kell állnia a hágai törvényszékkel való együttműködés mellett, mert ellenkező esetben nem marad más hátra, mint koalícióra lépni a szocialistákkal, a radikálisokkal és más ellenzéki pártokkal. (Beta) Kertes nem akar tanúskodni Mihalj Kertes, a Szövetségi Vámhivatal egykori igazgatója nem hajlandó tanúskodni Hágában Slobodan Milosevic ellen - úja a Vecernje novosti tegnapi számában, a belgrádi hágai irodához közel álló hírforrásra hivatkozva. E hírforrás szerint Kertest március derekán meglátogatták a hágai vizsgálószervek, és megkíséreltek minél több adatot megtudni tőle Milosevictyel és az egykori Jugoszlávia területén dúlt háborúk finanszírozásával kapcsolatban. A hágaiak tíz napig tárgyaltak Kertésszel, mindennap néhány órán át faggatták. A lap szerint Kertes sok mindent elmondott és elmesélt, de nem azt, ami a látogatókat érdekelte volna. (Beta)