Magyar Szó, 2002. november (59. évfolyam, 259-284. szám)

2002-11-01 / 259. szám

2002. november 1., péntek A JSZK és a hágai nemzetközi törvényszék közötti együttműködés volt Goran Svilanović szövetségi külügyminiszter és Jack Straw brit diplomáciai vezető szerda esti londoni megbeszélésének központi témája. A találkozó után Svilano­­vic újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy csakis a Hágával szembeni valamennyi kötelezettség teljesítése után várható haladás az Európai Tanácsba való belé­pésről és más európai integrációs csatlakozásról folytatott tárgyalásokon. A szö­vetségi diplomáciai vezető tegnap David Blankett belügyminiszterrel, majd pe­dig Geofrey Hoonnal, a védelmi tárca viselőjével folytatott megbeszélést. Haza­utazása előtt előadást tartott a London School of Economics tekintélyes londo­ni tanintézetben. A képen: Jack Straw és Goran Svilanović Az EU és a NATO gyakoroljon nyomást Belgrádra! Carla del Ponte hágai főügyész New York-i nyilatkozata A Biztonsági Tanácson (BT) kí­vül más befolyásos nemzetközi testületeknek is nyomást kelle­ne gyakorolniuk Belgrádra, hogy adja ki a háborús bűncse­lekmények elkövetésével vádolt személyeket, jelentette ki Carla del Ponte, a hágai nemzetközi törvényszék főügyésze szerdán este New Yorkban. Egy nappal a BT zárt ajtók mö­gött megtartott ülése után, amelyen előterjesztette a hágai nemzetközi törvényszék munkájáról szóló szoká­sos évi jelentést, Del Ponte asszony elmondta, hogy esetleg a vádlottak kiadatását kellene feltételül szabni Jugoszlávia EU-tagságának elnyeré­séhez, továbbá a NATO-nak is ehhez a feltételhez kellene kötnie a jugosz­láv csatlakozást a békepartnerségi programhoz. A főügyész továbbá azt üzente az SFOR-nak, a bosznia-hercegovinai békefenntartó erőknek, hogy egy ki­sebb különleges alakulatot hozhatna létre Radovan Karadžic­nak, a bosz­niai szerbek népirtással vádolt volt vezetőjének felkutatására és elfogá­sára. Claude Jorda, a hágai nemzetkö­zi törvényszék elnöke október 23-án bepanaszolta a JSZK-t a BT-nél az együttműködés hiánya miatt. A kérdésre, hogy a JSZK-val fog­lalkozó esetleges BT-határozatnak mit kellene tartalmaznia, a főügyész azt válaszolta, hogy nem akar találga­tásokba bocsátkozni, arra a kérdésre pedig, hogy szankciók bevezetése helyet kapna-e benne, azt válaszolta: „Igen, természetesen, ez is egy lehe­tőség.” „Arra van szükségem, hogy Belg­rád végre gondok nélkül, a minden egyes alkalommal előforduló akadá­lyozás nélkül együttműködjön ve­lünk” - mondta a főügyész. Értékelése szerint a BT „igen ked­vezően” reagált fejtegetéseire. Az AP hírügynökség viszont úgy értékeli, hogy a BT-ben nem nyerte el a támogatást egy kemény hangú határozat, amit Del Ponte szorgal­maz, bár diplomaták állítása szerint az ENSZ esetleg munkacsoportot alakíthat a kérdés kezelésére. (Beta) Földrengés Olaszországban Tegnap estig négy gyermek holt­testét találták meg a mentőalakula­tok a Molise délolasz tartományban lévő kisvárosban, San Giuliano di Pugliában egy általános iskola rom­jai alatt, miután a körzetet ezen a napon földrengés rázta meg, egy másik ház összeomlása miatt egy asszony is életét vesztette. A földlökés elérte a Richter-skála szerinti 5,4 fokos erősséget, az epi­centrum a tartományi székhely, Campobasso körzetében volt, ahol az említett kisváros található. San Giuliano di Pugliában egy általános iskolában leszakadt a födém, s maga alá temetett mintegy ötven kisdiákot és néhány tanárt. A gyerekek nagy részét azonban sikerült élve kihozni, többüket kórházba szállították, nyol­cuk állapota súlyosnak bizonyult. Campobasso központjában néhány régebbi lakóház rongálódott meg, az épületek egy részéről lepergett a vakolat, a lehulló épületdarabok gépkocsikat is tönkretettek. Joschka Fischer német külügyminiszter szerint hazája és az Egyesült Államok barátok és szövetségesek maradnak, de Németország nem támogatja az Irak el­leni katonai fellépést, és nem vesz részt benne. Fischer szerda este háromne­gyed órás tárgyalást folytatott Colin Powell amerikai külügyminiszterrel. Ez volt az első külügyminiszteri találkozó a két ország között azóta, hogy a német szoci­áldemokrata-zöld koalíció megnyerte a parlamenti választásokat, amelynek kampányában sokat lendített esélyeiken az Egyesült Államok iraki politikájának bírálata. Washingtoni vélemények szerint a kampányban elhangzott kijelentések megmérgezték a légkört a két ország között. A képen: Fischer és Powell Mégis megszegték a BT-tilalmat (Folytatás az 1. oldalról) A bizottság tagja Goran Svilano­­vic szövetségi külügyminiszter, Zo­ran Zivkovic szövetségi belügymi­niszter, Velimir Radojevic szövetségi védelmi miniszter és Veroljub Duga­­lic ügyvezető szövetségi pénzügymi­niszter. A szövetségi kormány követeli a JSZK elnökétől, a Szövetségi Képvi­selőháztól, a köztársasági kormá­nyoktól, és a jugoszláv katonaságtól, hogy küldje el megbízottját ebbe a bizottságba. (Beta) M­agyar Sió Egy­­ kilométeres körzetben pusztított volna a detonáció, ha a terroristák felrobbantják a moszkvai Dubrovka színház épületét - ezt Vlagyimir Jere­­min, az orosz Szövetségi Bizton­sági Szolgálat (FSZB) krimina­lisztikai intézetének igazgatóhe­lyettese közölte tegnap Moszk­vában. Beszámolója szerint a túszejtők 120 kilogrammnyi robbanószert hal­moztak fel a megszállt épületben, és 16 gránátot, gránátvetőt és 89 házi készítésű kézigránátot találtak náluk. A színházban összesen 25 robbanó­szerkezet volt a túszdráma napjai­ban, a legtöbbet a terroristanők vi­selték a testükre erősítve. Mihail Adjukov moszkvai főü­gyész cáfolta azokat a napok óta ke­ringő híreket, hogy számos kiszaba­dított túsz mintha nyomtalanul el­tűnt volna - hozzátartozóik semmit nem tudnak sorsukról. Adjukov sza­vainak ellentmondanak azok a be­számolók, amelyek értelmében kül­földiek, többek között 3 grúz és 1 uk­­rán állampolgár is „hiányzik”, vagyis nevük nem olvasható sem a halottak, sem a sebesültek között. Egyre több kritika éri a színház­ból kiszabadított túszok evakuálásá­nak a megszervezését. Mentősök ar­ról számoltak be, hogy nem volt megszervezve, kiket melyik kórházba vigyenek, és az információhiány mi­att több egészségügyi intézmény nem volt felkészülve gázmérgezés­ben szenvedők ellátására, hanem meglőtt sérültekre számítottak. Jurij Sevcsenko orosz egészségügyi mi­niszterhelyettes szerint viszont azon­nal rendelkezésre állt több mint 1000 adag antidotum, a fentanilgázt semlegesítő ellenanyag. A press­centr.ru internetes lap tudósítója, aki szemtanúja volt a sérültek kór­házba szállításának, azt állította, hogy sokan nem gázmérgezésben haltak meg, hanem a mentőautókba bezsúfolt testek nyomták őket agyon. A kiszabadított túszok evakuálására egyébként 405 rohammentőt és több mint 100 autóbuszt vetettek be. Tegnapi orvosi beszámolók sze­rint számos túsznál mély depresszió lépett fel az átéltek hatására, amiből csak hónapok elteltével épülhetnek fel. Pszichológusok úgy vélekednek, hogy Oroszország minden ötödik polgára, vagyis mintegy 30 millió ember lett a túszdráma úgynevezett másodlagos áldozata, vagyis valami­lyen fokú lelki megrázkódtatást szen­vedett a történtek miatt. A szakem­berek szerint őket is orvosi segítség­ben kellene részesíteni. Egy tegnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a túszd­ráma után 10-12 százalékkal esett Vlagyimir Putyin orosz elnök min­deddig 80 százalék fölötti bizalmi in­dexe az orosz nagyvárosokban. A kri­tikusok elsősorban azt vetik az állam­fő szemére, hogy „elbújt a biztonsági szervek háta mögé”, és nem vállalta a döntésekért a felelősséget. Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml tájékoztatási főnöke szerint a ható­ságok mintegy 100 személyt keres­nek, akik a terroristák lehallgatott telefonbeszélgetései, alapján kívül­ről segítették volna a túszejtőket, akár öngyilkos merényletekkel is. A rendőrség mintegy 40 főt vett eddig őrizetbe a terroristák külső kapcso­lataként. A lehallgatott beszélgeté­sek alapján Moszkva biztos abban, hogy az akció mögött Aszlan Masz­­hadov csecsen szakadár vezető és Samil Bászájev hadúr állt. A szaka­dár politikai vezetés érintettségéről az orosz ügyészi szervek újabb bizo­nyítékokat küldenek a dán hatósá­goknak, akik szerdán őrizetbe vet­ték Ahmed Zakajevet, Maszhadov európai megbízottját. Moszkva a szakadár tisztségviselő kiadatását követeli. (MTI) MOSZKVAI TÚSZDRÁMA Száz öngyilkos terroristát keresnek az orosz fővárosban Csökkent Vlagyimir Putyin bizalmi indexe USA-OROSZORSZÁG Bush—Putyin­­tal­álkozó novemberben? Az Interfax orosz hírügynökség szerint elképzelhető, hogy novem­ber harmadik hetében találkozik Vlagyimir Putyin orosz államfő és George Bush a­merikai elnök. A hír­­szolgálati iroda jól értesült moszkvai fonásra hivatkozott. A két elnöknek a múlt szomba­ton kellett volna találkoznia a mexi­kói regionális csúcson. Putyin azon­ban a moszkvai túszdráma miatt nem utazott el a közép-amerikai or­szágba. Az Interfax informátora úgy tud­ja, hogy a novemberi találkozóra nem Moszkvában, hanem egy másik orosz városban kerülne sor. Bush el­nök azon a héten különben is Euró­pában tartózkodik, mivel november 21-22-én tartják a prágai NATO-csú­­csot. KÜLPOLITIKA 3 A Human Rights Watch független vizsgálatot kér A Human Rights Watch (HWR) nemzetközi emberjogi szervezet szer­dán kérte, hogy egy független vizsgálat derítse ki a múlt héten Moszkvá­ban történt színházi túszejtés drámai végkifejletének okát. Elizabeth Andersen, a HWR európai és közép-ázsiai részlegének a ve­zetője közleményében utalt arra, hogy nagyon sok kérdés maradt függő­ben arra vonatkozóan, hogy a mintegy 800 túszból 117 annak a gáznak lett az áldozata, amelyet az orosz kommandósok vetettek be az épület megrohamozásakor. Számos egybevágó bizonyíték van arra, hogy sok mérgezést szenvedett­ túsz nem részesült azonnal orvosi ellátásban kisza­badulása után, és sokan életben maradhattak volna, ha az orvosok mun­káját jobban megszervezik, valamint tájékoztatják őket arról, hogy a biz­tonsági erők gázt vetnek be - véli az emberjogi szervezet. IZRAELI-PALESZTIN KONFLIKTUS Robbanások Gázában Tűzharcok Ciszjordániában Több robbanás történt tegnap Gázában, a Hamász radikális palesz­tin szervezet egyik tagjának házában. Három ember meghalt, további tize­nöt megsebesült. A robbanások oka egyelőre ismeretlen. A dpa által idé­zett szemtanúk azt mondták, hogy a ház lakói robbanóanyagot raktároz­tak a pincében. A Hamász katonai szárnyának egy magas rangú tisztségviselője éppen a házban vagy annak közelében tartóz­kodott az eset idején. Túlélte a rob­banásokat, de égési sérüléseket szen­vedett - jelentette a Reuters kórházi forrásokra és szemtanúkra hivatkoz­va. Az izraeli megszállás elleni palesz­tin felkelés kezdete (2000 szeptem­bere) óta elkövetett, számos izraeli halálát okozó öngyilkos merényletek túlnyomó része mögött a Hamász állt. Izraeli katonák lelőttek tegnap két palesztint a Jordán folyó nyugati partján. Egy palesztin titkosszolgála­ti tiszttel, aki a Jasszer Arafat palesz­tin elnök vezette Fatah mozgalom­hoz tartozott, Náblusz város közelé­ben végeztek. A Rámalláhtól északra fekvő Ofra település mellett egy pa­lesztin fegyveres - egyelőre ismeret­len körülmények között - tűzharcba keveredett izraeli katonákkal, és ha­lálos sebet kapott. Ciszjordánia más részein az izrae­li hadsereg katonái őrizetbe vettek 22 feltételezett palesztin szélsősé­gest. Az egy hete ismét izraeli megszál­lás alatt álló Dzsenínben az izraeli hadsereg katonái felrobbantották négy állítólagos palesztin szélsőséges hozzátartozóinak házait. Heves lö­völdözést jelentettek tegnap délután a ciszjordániai Túl-Karmból; részle­tek nem ismeretesek. Saron a szélsőjobb­­oldalon keres szövetségest Ariel Saron izraeli miniszter­­elnök reméli, hogy a Munkapárt minisztereinek lemondása után a Likud szövetséget köthet két szél­sőjobboldali politikai formáció­val. A kormánykoalíciónak jelen­leg a 120 fős knesszetben csupán 55 képviselője maradt. A minisz­terelnök azonban egyelőre nem akar előrehozott választásokat, ezért próbál új partnerek után nézni. Az Avigdor Lieberman ve­zette Nemzeti Egység blokk há­rom kis pártból áll: a Miszráel Bei­­tenuból (négy képviselő), a Tehi­­ja (Újjászületés, két képviselő), valamint a Moledetből (Haza, egy mandátum). Ez utóbbi a 2001 októberében meggyilkolt Rehavam Zeévi idegenforgalmi miniszter pártja. Sáron feltehető­en megpróbálja megnyerni Mi­káél Kleinernek, a Likud egykori tagjának támogatását is. Kleiner jelenleg a szélsőjobboldali Herut pártot vezeti. Ez a párt jelezte, hogy nem lép be a kormánykoalí­cióba, de kívülről támogatja a ka­binetet.

Next