Magyar Szó, 2003. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-22 / 44. szám
2003. februárszombat ■ A hét szentje ■ Szent Péter apostol székfoglalása Ünnepe: február 22. Jézus első földi helytartója először szíriai székhelyén, Antióchiában szervezett keresztény egyházközséget. Péter székfoglalásának ünnepét e napon Rómában már a 4. századtól megünnepelték, hogy kifejezzék a Péter apostolra alapozott egyház egységét. A Szent Péter-bazilikában "Szent Péter székét", egy ősi pápai trónszéket tisztel a hagyomány. Őrzésére G. Bernini művészkeze csodás bronzereklyetartót készített. Az oltár fölött, a 191 383 kilós ereklyetartó előtt két nagy bronzangyal strázsál, fölötte két pufók angyalka tartja a pápai hármas koronát és a kulcsokat. Két oldalt ezt a trónszéket négy egyházatya (Szent Ágoston, Szent Ambrus, Szent Atanáz és Aranyszájú Szent János) méltóságos bronzszobra támogatja. A kutatók megállapították, hogy e trónszéken nem Szent Péter, hanem évszázadokon át utódjai ültek az ő tekintélyével és méltóságával, méghozzá 313 óta, amikor Nagy Konstantin császár a katakombákba menekült, és üldözött egyházat szabaddá tette. A Vatikáni Levéltár dokumentumainak egy részét feloldották a titkosítás alól Nevezetesen a Szentszék és Németország 1922. és 1939. közötti, a nácizmus időszakára vonatkozó levéltári iratokról (600 ezer oldalt kitevő, 800 aktáról) van szó. Sergio Pagano atya, a Vatikáni Titkos Levéltár prefektusa elmondta, hogy a Levéltár mindenképpen támogatni akarja azokat a kutatásokat, amelyek a két világháború közötti időszakot érinti, különös tekintettel az Eugenio Pacelli alakjára vonatkozó dokumentumokra. Köztudott, hogy Pacelli, a későbbi XII. Piusz pápa a két világháború között németországi nuncius volt. Véleménye szerint nem valószínű, hogy olyan dokumentumok kerülnek napvilágra, amelyek lényegesen megváltoztathatják a történetírás által már kialakított képet. Jóllehet jelenleg senki sem tudja, hogy mit tartalmaz a több száz nagyméretű boríték a benne lévő sokmillió dokumentummal, mert ezeket egyenként alapos vizsgálatnak kell majd alávetni. Nem zárhatunk ki tehát felfedezéseket, ám nem is tételezhetjük fel, hogy azok szükségszerűen bekövetkeznek. (VR/MK) Egyperces elmélkedés Ha az ember vét a barátjával szemben, nem elég azt a szívünk mélyén sajnálni, föl kell keresnünk a barátunkat, és bocsánatot kell kérnünk tőle Ugyanígy, amikor az ember vét az Úrral és az egyházzal szemben, és szembehelyezkedik a hittel, a reménnyel vagy a szeretettel, nem elég azt szívünk mélyén sajnálni, ez túl könnyű lenne. Külső jelet is kell adnunk a bocsánatkérésnek. Nincs tett, mely nagyobbá tehetné az embert, mint az, ha be tudja látni hibáit, és bocsánatot kér értük. Ez az alapja minden barátságnak, és ezért e vallomás miatt ez a szentség az Úrral való barátság szentsége. ■ J.C.BARREAU M/mfia vallas@magyar-szo.co.yu VALLÁSI ROVAT 7 A béna és a béna tömeg Évközi 7. vasárnap Jézus igehirdetői tevékenysége, gyógyító és bűnbocsátó hatalma egyszerre jelenik meg a történetben (Mk 2,1-12), amelyet a mai vasárnapi szentmisén olvasunk. Jézus tanítóként tér vissza Kafarnaumba, de már nem a zsinagógában tanít, mint Izajás tekercsének felolvasásakor, hanem egy házban. Az érdeklődés iránta, a "vidéki" sikerek után, igen nagy. Mintha mégsem lenne igaz, amit maga mondott, hogy a prófétának nincs becsülete a saját hazájában. Vagy mégsem? A tömeg bízik gyógyító hatalmában, ezért viszik hozzá a bénát. Márk ebben a leírásban egy palesztinai házat tételez föl a történet helyszínéül, Lukács a "cserepek" említésével római házra gondolt. A hivatalos magyarázat szerint a beteget a tömeg miatt viszik a tetőn keresztül Jézushoz, de feltételezhető az is, hogy a démon megtévesztésére irányuló kísérlet áll a tető megbontása mögött. Az írástudók, akik ellenzékként szinte mindig jelen vannak Jézus nyilvános fellépéseinél, most nem fogalmazzák meg nyilvánosan kritikájukat Jézus bűnbocsátó kijelentése miatt. Csak Jézus lát bele gondolataikba. A ki nem mondott kritikára azonban gyógyításával ad gyakorlati választ. De ezzel egyben kiprovokálja a kérdést az ellenzékből ,meg a követőiből: honnan lehet ilyen nagy hatalma? Az eredmény láttán - Márk szerint - dicsőítik az Istent, Máté szerint félelem fogta el őket, Lukács szerint pedig azt kiabálták "Csoda dolgokat láttunk". A bűnbocsátás és a gyógyítás párhuzamba állításának alapja, hogy a szemita felfogás szerint a betegség igazi oka nem fiziológiai, hanem teológiai, valamilyen bűnnek a büntetése. Ha ezt nem tudjuk, érthetetlen lesz számunkra a történet. Azért is fontos ezt tudatosítanunk, hogy Jézusból nehogy ingyen doktort csináljunk, aki csupán szociális és emberbaráti céllal praktizált. Jézus gyógyításai ugyanis prófétai jelek, amelyek megfelelő helyzetet teremtenek az igehirdetésre és tanításának kifejtésére. Ezért a gyógyító csodák történeteit nem tudjuk leválasztani a hozzájuk kapcsolódó tanításról. A kettőn talán a redakció végeredménye, de az biztos, hogy az evangélisták a csodát nem tanítása mitizálására találták ki. Jézus azért tanít, hogy gyógyítson és azért gyógyít, hogy tanítson. A kettő öszszekapcsolásával válik világossá, hogy hathatós szavával Isten meglátogatta népét az Emberfia által. A tömeg bénaságát az Isten dicsőítése oldja fel. Mint ahogy a bűntől való szabadulás sem egyszerűen egy tehertől szabadítja meg az embert, hanem képessé teszi arra, hogy felszabadulva lelki bénaságától újra képessé váljék Isten dicsőítésére. A történetben nem csak a beteg, a tömeg is megszabadul bénaságától. A csodadoktorok, mindig azt ígérik a betegnek, a lehetetlen helyzetből is meg tudják gyógyítani. Jézus soha sem csak az adott betegségre koncentrál, hanem a beteg embert akarja testestőllelkestől meggyógyítani. Ez azért figyelemre méltó, mert alapvetően vallásos társadalommal áll szemben, amelyben a szó hagyományos értelmében, mindenki vallásos volt. Más azonban vallásosnak lenni, és más személyes, konkrét élményt szerezni Isten irgalmáról. Aki megtapasztalta a béna kiszolgáltatottságát, az tudja, emberileg mit jelentett neki a gyógyulás, hogy számára Jézus az Isten küldötte volt. Az ókori Keleten nemigen fogadtak el egyetlen elméleti tanítást sem, amely nem volt képes bizonyítani gyakorlati hasznát. Jézus nem pusztán gondolkodó vagy szónok, hanem Isten küldötte. Kötelessége tehát, hogy megmutassa Isten irgalmának jeleit is. Beszédes tanítás, hogy ne csak értelmezzük, hanem újra teremtsük, amit Jézustól tanultunk. ■ BENYIK György Megszabadulhatunk-e a bűntudattól? (1.) "Milyen jó, hogy a fiatalok megszabadultak a bűntudattól!" - mondta felsóhajtva egy középkorú asszony, miközben már a harmadik szelet habostorta után nyúlt. Vajon ki lehet-e törölni a bűntudatot az ember lelkéből, ha valaki gátlástalanul átadja magát az élvezetnek? Mielőtt válaszolnánk, vizsgáljuk meg, mi is a bűntudat? Vajon a szűk látókörű nevelés erőszakolta rá az emberre, vagy mégis van valami ésszerű funkciója egyéniségünk kialakításában? Erre a kérdésre a mindennapi gyakorlat válaszol a legjobban. A pszichés megbetegedések gyógyítása közben a jó szakember gyakran rádöbben, milyen sokan szenvednek a súlyos bűntudattól, melynek kezdeti jeleit alig lehet felismerni. Sokszor erős szívdobogás, álmatlanság, migrénes fejfájás vagy valamilyen furcsa tünetek (tisztasági mánia, bezártság miatti félelem) miatt fordulnak orvoshoz. Csak hosszabb kezelés után lehet rájönni, hogy ezek a tünetek bűntudatot takarnak. A bűntudat figyelmen kívül hagyása nem vezet gyógyuláshoz. Sokkal fontosabb elismerni: íme, ilyenek vagyunk mi emberek. Gondolatban ugyanis nemcsak szeretünk, hanem gyűlölünk is, nemcsak ajándékozunk, hanem elveszünk, lopunk is. Nem akarunk másokat boldoggá tenni, hanem önzően magunkhoz ragadjuk a jót. Belső énünk egyik fele legszívesebben kizárna mindenkit, és önmagának szeretné megszerezni a föld javait. Vajon rosszak vagyunk ilyen vágyaink miatt? Lelkiismeretünk egyértelműen azt mondja, hogy IGEN. A lelkiismeret hangját nem lehet meghallani, ha - jelképesen szólva -, betapasztjuk a fülünket. Más esetben pedig azt tapasztaljuk, hogy hatalmas bíróként emelkedik az ember fölé, és megkeseríti életét. Nem szabad tehát lebecsülnünk, de túlbecsülnünk sem a lelkiismeret hangját. Tulajdonképpen örülnünk kellene annak, hogy van lelkiismeretünk, mert ez annak a jele, hogy van bennünk egy szerkezet, amely útmutatóul szolgál, ha megtanulunk figyelni rá. A lelkiismeret olyan belénk épített iránytű, amely segít a döntéseinkben. Ha azonban kiegyenlítjük lelkiismeretünket Istennel, ha Isten helyére tesszük, akkor éppen olyan bálványt csinálunk belőle, mintha ugyanezt a pénzzel vagy a szenvedélyekkel tesszük. Aki kizárólagos hatalmat ad a lelkiismeretnek, az félelmében nem mer kezdeményezni, nem mer dolgozni, mert bármihez fog, lelkének kínzó börtöne még szorítóbban nyomasztja. Más szóval, aki azzal kínozza magát, hogy egyetlen hibát se vétsen, hogy abszolút ártatlan, tiszta és feddhetetlen legyen, az végül súlyosan megbetegszik, mert ilyen követelményt egyszerűen nem lehet teljesíteni. Aki a hiba lehetősége miatti félelmében szinte ki sem mer lépni az életbe, annak tragikus bezártsága még csak fokozódik, mert lelkiismerete ezt a menekülést is a szemére veti. IKB (Folytatjuk) Február 5-én Csókán is megalakult egy Kolping Család. A Kolping Család tagjainak törekedniük kell hitük szerint élni, hivatásukban helytállni, családjukról gondoskodni, valamint felelős polgárként részt venni a közéletben. A csókái alakuló gyűlést imájával Pósa Gyula szajáni atya, a Jugoszláv Kolping Szövetség egyházi elnöke nyitotta meg. Jelen voltak még Király Tibor atya, a Jugoszláv Kolping Szövetség elnöke és Deák Róbert, a Kolping Szövetség projekt-koordinátora. A csókai Kolping Család elnökévé Erits Istvánt, titkárává pedig Marx Istvánt választották. ■ Angol tanfolyam egy bánáti plébánián, Sándoregyházán (Ivanovo), február 14-én ünnepélyes diplomaosztás zárta azt a három hónapos angol tanfolyamot, amelyet a helybeli római katolikus plébánián Mellár József atya szervezett meg az ifjúság kezdeményezésére. Azok a fiatalok, akik 2001 nyarán eljutottak a franciaországi Taizébe, Roger testvér közösségébe, átélték azt, hogy nyelvtudás nélkül milyen nehezen kommunikáltak a világ különböző részeiből érkező társaikkal. A tanfolyamot maguk a résztvevők fizették, a fűtés és a megvilágítás költségeit viszont az egyházközség fedezte, ■ SMS-sel a világ békéjéért. A temerini fiatalok Valentin-napi találkozóján a helyi lelkipásztor megbeszélte az ifjúsággal, hogy szombaton este a 7 órakor kezdődő ifjúsági szentmisén a bérmálásra készülő fiatalok a hívekkel közösen imádkozzanak a békéért. A lelkipásztor ajánlotta, hogy SMS-sel a világ békéjéért üzenettel jelezzék egymásnak a mobiltelefonon, hogy meg ne feledkezzenek a közös imáról. ■ Pádén a Kolping Család ma 10 órai kezdettel szemináriumot szervez az ifjúság részére. Erre az eseményre, valamint a Kolping Család megismerésére minden fiatalt szeretettel várnak. ■ A csókai Pax Romana havi összejövetelét a helybeli Szentháromság-templom melletti hittanteremben tartja meg február utolsó péntekén 18 órai kezdettel. ■ Felújítják a szilágyi templom csatornarendszerét. A helyi közösség a szükséges anyagiakat részben a helyi járulékból, illetve adományokból és községi segélyből teremti elő. A munkálatokat március elejére tervezik. ■ Betörtek a Jézus Szívéről elnevezett apatini templomba. A tolvajok elemeitek több kegytárgyat, továbbá egy képet, amely a keresztúti ájtatosság egyik állomását ábrázolja. A rendőrség gyors beavatkozásának köszönhetően az ellopott tárgyakat megtalálták a temető kápolnájában. A zsákmányt a betörők valószínűleg később szerették volna értékesíteni. ■ Magyarok is, bolgárok is ünnepelnek Sándoregyházán. Néhány évi gyűjtés után reálisnak tűnik a nagyon megrongálódott sándoregyházi templomtető, valamint a csatornahálózat javítása. A munkálatokat tavaszra tervezik. Pancsova községtől, továbbá a falutól, a helyi járulékokból kaptak/kapnak anyagi támogatást. A költségek javát azonban a hívek adományából kívánják fedezni. Nincs meg még az összes pénz, de számítanak a hívek idei adakozására és minden jóakaratú ember segítségére. A templomtető javítását azért szeretnék az idén befejezni, mert a helybeliek az idén ünnepük a bukovinai székely magyarok idetelepítésének 120 évfordulóját, valamint azt, hogy a bolgárok 135 éve telepedtek le a mai bánáti falu területére. ■ ■ Munkatársak: BOTH M. Kornélia, HORVÁTH Katalin, ISTVÁN Márta, MELLÁR József, VERÉB M. Gizella A vallási rovatot az Agapé Kiadó megbízásából Szabó Judit szerkeszti