Magyar Szó, 2003. július (60. évfolyam, 153-179. szám)

2003-07-01 / 153. szám

FoNet Az I. tüzérségi rakétabrigád bemutató gyakorlatot tartott tegnap Belgrádnál, a Dunán BELFÖLD belfold@magya­r­ szo.co.yu PÓTVÁLASZTÁSOK Alacsony részvétel Öt vajdasági községben vasárnap helyhatósági pótválasztásokat tartottak, amelyeken az SZDE, az SZSZP és a polgá­rok csoportjának jelöltjei győztek. Az SZDE jelöltjei kapták a legtöbb szavaza­tot három sidi választóhelyen, Törökbe­csén az SZSZP jelöltje, Magyarcsernyén a polgárok csoportjának jelöltje, Karlócán az azonos nevű demokratikus koalíció je­löltje győzött. Verbászon szabálytalansá­gok miatt megismétlik a választást. Törökbecsén az SZSZP tanácsnokot szerzett, miután jelöltje, Ljubomir Mija­­tov kapta a legtöbb szavazatot, 28-at. Eb­ben a községben a 606 bejegyzett válasz­tó közül 131 személy (21,61 százalék) adta le szavazatát. Mijatov után Milos Bu­­garski, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga jelöltje végzett 23 szavazattal, őt pe­dig Aleksandar Dujin, a Demokrata Párt jelöltje követi 21 szavazattal. Magyarcsernyén Gyermán Attila, a polgárok csoportjának jelöltje győzött, 66 szavazatot szerzett. Tereza Terzin, az SZSZP jelöltje 24, míg Vicsi Sándor, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga jelöltje 23 szavazatot kapott. Ebben a községben a részvételi arány 31,88 százalék, a 392 bejegyzett polgár közül 125 szavazott. A CeSID adatai szerint Verbászon minden bizonnyal meg fogják ismételni a választást, mert az urnában eggyel több szavazólapot találtak. A bejegyzett 1061 szavazó közül 468 adta le voksát. Goran Pejovic, az SZSZP jelöltje 93, Ivan Les­­kak, a Demokrata Párt jelöltje pedig 92 szavazatot kapott. A Demokrata Párt adatai szerint a Szerbia egyes községeiben vasárnap meg­tartott pótválasztásokon e párt húsz man­dátumot szerzett 49 olyan községben, amelyben e párt jelöltjei indultak. A De­mokrata Párt 14 mandátumot szerzett azokban a községekben, amelyekben e párt önállóan indult a választáson, és még hat mandátumot azokban a közsé­gekben, amelyekben az SZDE koalíció keretében lépett fel. A DP adatai szerint a Szerbiai Demokrata Párt és az SZSZP 11-11 mandátumot szerzett. Két mandá­tuma van a Szerb Radikális Pártnak, egyet-egyet szereztek a Pravda néppárt, a Szocialista Néppárt, a Szociáldemokrata Párt és a G17 Plusz. Ugyanakkor Dejan Mihajlov, a Szerbi­ai Demokrata Párt képviselői csoportjá­nak vezetője elégedettségének adott han­got az önkormányzati választások miatt. Mint mondta, az SZDP-nek a 62 választó­hely közül 56-ban volt jelöltje, akik 17 he­lyen győztek, így az SZDP a választások legsikeresebb pártja lett. „Ez azt bizonyít­ja, hogy az SZDP egy olyan párt, amely­ben a szavazók továbbra is a legjobban bíznak” - hangsúlyozta Mihajlov. (Beta) S­lobodan Milosavljevic szerbiai ke­reskedelmi miniszter úgy értékelte, hogy mindamellett, hogy az áram 15 százalékkal megdrágul, az év végéig az infláció nem lesz 7,5 százaléknál na­gyobb. „Az áram drágításának következ­tében az elkövetkező hónapokban kissé megváltozik a fogyasztói kosár fedezett­sége” - mondta Milosavljevic a sajtótájé­koztatón és hangsúlyozta, az áramdrágu­lás elkerülhetetlen volt, de kisebb a ter­vezettnél. Elmondta, a minimális fo­gyasztói kosár májusban 10 879 dinárba került, az áprilisinál 1,1 százalékkal volt drágább. Az átlagos fogyasztói kosár érté­ke 17 459 dinár volt, 0,3 százalékkal drá­gább, mint áprilisban. A miniszter közlé­se szerint a minimális fogyasztói kosár fe­déséhez májusban 0,99 átlagbér kellett, az általános fogyasztói kosár fedezéséhez pedig 1,58 átlagfizetést kellett adni. FoNet A radikális jelölt vezet Nagybecskereken Vasárnap pótválasztást tartottak a nagybecskereki Zeleno Polje nevet viselő helyi közösségben, miután Du­sán Juanin, a korábban megválasztott tanácsnok visszaadta mandátumát, és az Ellenállásban szándékozik tovább politizálni. A helyi közösség 1963 vá­lasztópolgára közül vasárnap min­dössze 313-an (16,25 százalék) járul­tak az urnák elé. A hétfőn közzétett, nem hivatalos adatok szerint a leg­több szavazatot az SZRP jelöltje kap­ta (88), második az SZSZP (63), a harmadik pedig a G17 Plusz (45 je­löltje lett). A radikálisoknak a nagy­becskereki képviselő-testületben je­lenleg egy tanácsnoka van. ■ KI. Megadta magát egy hágai vádlott A boszniai szerb Zeljko Meakic, akit a hágai törvényszék a Prijedor melletti Omarska táborban elkövetett háborús bűncselekményekkel vádol, tegnap megad­ta magát a Szerbiai Belügyminisztériumnak - jelentette a B92 rádió. A hágai tör­vényszék azzal terheli Meakicot, hogy az Omarska tábor parancsnokaként genocí­diumot, emberiesség elleni bűncselekményt követett el, továbbá megszegte a gen­fi egyezményt és a háborús szokásokról szóló törvényeket. Az ügyészség adatai sze­rint Omarskában a háború idején csaknem 3000 boszniai muzulmánt és horvátot tartottak fogva, akiket meggyilkoltak, kínoztak és szexuálisan zaklattak. Meakic a között a 18 hágai szökevény között volt, akikről a hágai törvényszék azt állította, hogy Szerbia és Montenegró területén tartózkodnak. Meakic kiadatása a hétvégé­re várható. A hágai törvényszék 1995-ben emelt vádat Meakic ellen. (Beta) Elrabolták a rabot A Szerbiai Igazságügyi Minisztérium közölte, hogy Sasa Stojanovicot (32), a mitro­­vicai börtön lakóját tegnap, miközben a belgrádi bíróságra szállították, elrabolták a szolgálati gépkocsiból és ismeretlen irányba vitték. A minisztériumi közlemény szerint a rendőrség rabszállító autója, melyben Stojanovicot a IV. községi bíróságra szállítot­ták, tegnap reggel kilenc óra tájban a Gospodar Vucic és a Derdap utca sarkán meg­állt, majd három támadó revolverből a gumitömlőkbe, a hűtőbe és a üzemanyagtar­tályba lőtt. Ezután pisztolyukat az őrökre szegezték, és azzal fenyegetőztek, hogy meg­ölik őket, ha nem engedik szabadon Stojanovicot. A három támadó még két személy segítségével elrabolta Stojanovicot, és ismeretlen irányba vitte. Stojanovicot rablás miatt tízévi börtönbüntetésre ítélték, és tegnap a IV. községi bí­róság meghagyására a közbiztonság veszélyeztetése miatt folyó per főtárgyalására szál­lították. Az igazságügyi minisztérium eljárást fog indítani annak megállapítására, hogy a mitrovicai börtön illetékesei részéről történt-e esetleg mulasztás. (Beta) iltantő TELEVÍZIÓS FREKVENCIÁK Felül kell vizsgálni a szerződéseket A szerbiai kormánynak a korrupció elleni küzdelemmel megbízott tanácsa tegnap javasolta a kormánynak, bízzon meg egy tekintélyes, független intéz­ményt, amely majd kivizsgálja a Szerbiai Rádió és Televíziónak a más elektroni­kus médiumokkal való 1990-2000. évi üzleti-műszaki együttműködéséről szóló szerződéseit. A tanács hangsúlyozta, hogy a nemzeti frekvenciák (amelyek ál­talános nemzeti javak) elosztásához tisz­tázott helyzetben kellene hozzáfogni, egy pályázónak sem lenne szabad kihasz­nálnia a politikai befolyásával való vissza­éléssel szerzett előnyeit. Miután betekin­tést nyert a dokumentációba, a tanács megállapította, hogy az SZRT, mint „a rezsim fegyvere” visszaélt monopolhely­zetével, és favorizált egyes médiumokat. A tanács rámutatott arra, szem előtt kell tartani, az akkor érvényes jogszabályok alapján gyakorlatilag nem lehetett enge­délyt kapni a műsorsugárzásra, illetve a frekvenciára úgy, hogy közvetlenül az il­letékes állami szervekhez fordultak vol­na, csak az SZRT-vel való szerződés meg­kötése tette lehetővé a műsorsugárzást. (Beta) Ki kinek tartozik? Miodrag Vujovic, a Jugoskandic cég egykori ügyvédje, a Palma Televízió tulaj­donosa a Jezdimir Vasiljevic elleni per­ben, a tegnapi tárgyaláson tagadta, hogy bármikor is üzlet kapcsolatban állt volna a Jugoskandickal. „Mint ügyvéd 1992 őszén segítettem nekik kőolajat venni a kotori Jugopetroltól, de semmilyen jogi ügyletet nem kötöttem Jezdimir Vasilje­vic tudta nélkül” - mondta Vujovic mint tanú. Vasiljevicet azzal vádolják, hogy a Ju­goskandic betéteseit 108 millió euróval megkárosította, ebből 29 millió euró haszna volt. Azzal védekezik, hogy a pénz nagy részét tudta nélkül széthordták, a korábbi tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy Vujovic a montenegrói Nemzeti Bank trezorjából 10 millió márkát vitt el, és 2 millió márkát a kőolajra, amit soha­sem szállítottak le neki. Azzal terheli még Vujovicot, hogy 800 000 márkát vett el a Palma Televízió számára tévéadó megvételére. (Beta) ­ Kuijacki: Lesz elég búza ajdaságban a bevetett területek csaknem 80 százalékán learatták a búzát, az át­laghozam 2,27 tonna hektáronként - ezt jelentette be Igor Kuijacki tartományi mezőgazdasági titkár. Kuijacki pontosított: Vajdaságban 320 ezer hektárról megközelítőleg 650 ezer tonnát aratunk le, ami „teljesen elegendő a hazai szükségle­tekre". Meggyőződése szerint Szerbia más részein jobb lesz a hektáronkénti hozam, mivel máshol több eső esett. „Mindent összevetve, lesz elegendő búza a hazai szükség­letekre, de nagy kérdés, hogy a földművesek a búzát át fogják-e adni a feldolgozó ipar­nak, mert elégedetlenek az árral” - nyilatkozta Kurjacki a Bétának. Közlése szerint az államnak egy dinár búzaprémiumot kellene adni kilónként annak elkerülése érdeké­ben, hogy a búza ára kilogrammonként több mint nyolc dinár legyen, ami magával vonná a kenyér drágulását. „A tervek szerint holnap megválasztjuk a (szerbiai) mező­­gazdasági minisztert, így hát vele fogunk tárgyalni ezekről a kérdésekről” - jelentette ki Kurjacki. Beta 2003. július 1., kedd Benyújtották a kárpótlási törvényjavaslatot A polgárok csoportja tegnap a szer­biai parlament elé terjesztette a vagyon visszaszármaztatásáról és a kártalanítás­ról szóló törvényjavaslatot, amely előirá­nyozza az 1941 óta napjainkig elkobzott vagyon eredeti formájában való vissza­származtatását. A javasolt törvényt több mint 40 ezer polgár támogatta aláírásá­val. A törvényjavaslat arra a vagyonra vo­natkozik, amit a természetes és jogi sze­mélyektől a szekvesztrálásról, a konfiská­­lásról, a nacionalizálásról, az agrárre­formról, arrondálásról, expropriálásról szóló jogszabályok alapján koboztak el. E törvényjavaslat értelmében a köztársa­ság ingatlanjaival és anyagi eszközökkel felel azokban az esetekben, amelyekben a vagyon megsemmisült. A javasolt jog­szabály értelmében a vagyon visszaszár­maztatására, illetve a kártalanításra azoknak az egykori tulajdonosoknak lenne joguk, akiknek a vagyonát az 1944. évi, a vagyon elkobzásáról szóló jogszabály alapján kobozták el, továbbá akiknek vagyonát a jogokkal vagy a poli­tikai hatalommal való visszaélés alapján vették el bírósági eljárás lefolytatása után, valamint azoknak, akik a vagyon értéke felénél kisebb kártérítést kaptak. A vagyon-visszaszármaztatási eljárást az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény alapján folytatnák le, a vagyon megszerzésére pedig nem kellene adót vagy illetékeket fizetni. A vagyon-vissza­­származtatásra és a kártalanításra az egy­kori tulajdonosoknak, azok örököseinek és jogi örököseinek, továbbá alapítvá­nyoknak, alapoknak, nem nyereségirá­nyultságú szervezeteknek lenne joguk. A vagyon visszaszármaztatására, illetve a kártalanításra vonatkozó indítványt leg­később a törvény érvénybe lépését köve­tő öt éven belül kell átadni. Az illetékes szerveknek 15 napon belül kell kiadniuk a vagyon visszaszármaztatására vonatko­zó dokumentációt. „A szerbiai demokratikus hatalomnak nem szabad magára vállalnia a történel­mi felelősséget, az elkobozott magánva­gyon privatizálásával nem szabad végle­gesen legalizálnia a kommunista­ politi­kai terror tulajdonjogi-gazdasági követ­kezményeit” - áll a törvényjavaslat indok­lásában. (Beta) Romlott volt a lakodalmi torta Vasárnap este és hétfőre virradó éjszaka több mint 50 beteget vettek fel a va­­ljevói kórházba, valamennyien egy lajkovaci lakodalomban voltak, ahol minden bi­zonnyal a romlott lakodalmi tortából ettek. A fertőzőosztályra 56 pácienst vettek fel gyomormérgezés tüneteivel, állapotuk stabil. A lakodalmas vendégek a torta el­fogyasztása után két órával kezdték érezni a mérgezés tüneteit, a kórházban 19 és 3 óra között jelentkeztek. A gyomormérgezést feltehetően szalmonella okozta. (Beta) Jól termett az idén a barack. Lesz finom baroklekvár, de pálinkának is jut belőle... Beta

Next