Magyar Szó, 2003. július (60. évfolyam, 153-179. szám)
2003-07-01 / 153. szám
FoNet Az I. tüzérségi rakétabrigád bemutató gyakorlatot tartott tegnap Belgrádnál, a Dunán BELFÖLD belfold@magyar szo.co.yu PÓTVÁLASZTÁSOK Alacsony részvétel Öt vajdasági községben vasárnap helyhatósági pótválasztásokat tartottak, amelyeken az SZDE, az SZSZP és a polgárok csoportjának jelöltjei győztek. Az SZDE jelöltjei kapták a legtöbb szavazatot három sidi választóhelyen, Törökbecsén az SZSZP jelöltje, Magyarcsernyén a polgárok csoportjának jelöltje, Karlócán az azonos nevű demokratikus koalíció jelöltje győzött. Verbászon szabálytalanságok miatt megismétlik a választást. Törökbecsén az SZSZP tanácsnokot szerzett, miután jelöltje, Ljubomir Mijatov kapta a legtöbb szavazatot, 28-at. Ebben a községben a 606 bejegyzett választó közül 131 személy (21,61 százalék) adta le szavazatát. Mijatov után Milos Bugarski, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga jelöltje végzett 23 szavazattal, őt pedig Aleksandar Dujin, a Demokrata Párt jelöltje követi 21 szavazattal. Magyarcsernyén Gyermán Attila, a polgárok csoportjának jelöltje győzött, 66 szavazatot szerzett. Tereza Terzin, az SZSZP jelöltje 24, míg Vicsi Sándor, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga jelöltje 23 szavazatot kapott. Ebben a községben a részvételi arány 31,88 százalék, a 392 bejegyzett polgár közül 125 szavazott. A CeSID adatai szerint Verbászon minden bizonnyal meg fogják ismételni a választást, mert az urnában eggyel több szavazólapot találtak. A bejegyzett 1061 szavazó közül 468 adta le voksát. Goran Pejovic, az SZSZP jelöltje 93, Ivan Leskak, a Demokrata Párt jelöltje pedig 92 szavazatot kapott. A Demokrata Párt adatai szerint a Szerbia egyes községeiben vasárnap megtartott pótválasztásokon e párt húsz mandátumot szerzett 49 olyan községben, amelyben e párt jelöltjei indultak. A Demokrata Párt 14 mandátumot szerzett azokban a községekben, amelyekben e párt önállóan indult a választáson, és még hat mandátumot azokban a községekben, amelyekben az SZDE koalíció keretében lépett fel. A DP adatai szerint a Szerbiai Demokrata Párt és az SZSZP 11-11 mandátumot szerzett. Két mandátuma van a Szerb Radikális Pártnak, egyet-egyet szereztek a Pravda néppárt, a Szocialista Néppárt, a Szociáldemokrata Párt és a G17 Plusz. Ugyanakkor Dejan Mihajlov, a Szerbiai Demokrata Párt képviselői csoportjának vezetője elégedettségének adott hangot az önkormányzati választások miatt. Mint mondta, az SZDP-nek a 62 választóhely közül 56-ban volt jelöltje, akik 17 helyen győztek, így az SZDP a választások legsikeresebb pártja lett. „Ez azt bizonyítja, hogy az SZDP egy olyan párt, amelyben a szavazók továbbra is a legjobban bíznak” - hangsúlyozta Mihajlov. (Beta) Slobodan Milosavljevic szerbiai kereskedelmi miniszter úgy értékelte, hogy mindamellett, hogy az áram 15 százalékkal megdrágul, az év végéig az infláció nem lesz 7,5 százaléknál nagyobb. „Az áram drágításának következtében az elkövetkező hónapokban kissé megváltozik a fogyasztói kosár fedezettsége” - mondta Milosavljevic a sajtótájékoztatón és hangsúlyozta, az áramdrágulás elkerülhetetlen volt, de kisebb a tervezettnél. Elmondta, a minimális fogyasztói kosár májusban 10 879 dinárba került, az áprilisinál 1,1 százalékkal volt drágább. Az átlagos fogyasztói kosár értéke 17 459 dinár volt, 0,3 százalékkal drágább, mint áprilisban. A miniszter közlése szerint a minimális fogyasztói kosár fedéséhez májusban 0,99 átlagbér kellett, az általános fogyasztói kosár fedezéséhez pedig 1,58 átlagfizetést kellett adni. FoNet A radikális jelölt vezet Nagybecskereken Vasárnap pótválasztást tartottak a nagybecskereki Zeleno Polje nevet viselő helyi közösségben, miután Dusán Juanin, a korábban megválasztott tanácsnok visszaadta mandátumát, és az Ellenállásban szándékozik tovább politizálni. A helyi közösség 1963 választópolgára közül vasárnap mindössze 313-an (16,25 százalék) járultak az urnák elé. A hétfőn közzétett, nem hivatalos adatok szerint a legtöbb szavazatot az SZRP jelöltje kapta (88), második az SZSZP (63), a harmadik pedig a G17 Plusz (45 jelöltje lett). A radikálisoknak a nagybecskereki képviselő-testületben jelenleg egy tanácsnoka van. ■ KI. Megadta magát egy hágai vádlott A boszniai szerb Zeljko Meakic, akit a hágai törvényszék a Prijedor melletti Omarska táborban elkövetett háborús bűncselekményekkel vádol, tegnap megadta magát a Szerbiai Belügyminisztériumnak - jelentette a B92 rádió. A hágai törvényszék azzal terheli Meakicot, hogy az Omarska tábor parancsnokaként genocídiumot, emberiesség elleni bűncselekményt követett el, továbbá megszegte a genfi egyezményt és a háborús szokásokról szóló törvényeket. Az ügyészség adatai szerint Omarskában a háború idején csaknem 3000 boszniai muzulmánt és horvátot tartottak fogva, akiket meggyilkoltak, kínoztak és szexuálisan zaklattak. Meakic a között a 18 hágai szökevény között volt, akikről a hágai törvényszék azt állította, hogy Szerbia és Montenegró területén tartózkodnak. Meakic kiadatása a hétvégére várható. A hágai törvényszék 1995-ben emelt vádat Meakic ellen. (Beta) Elrabolták a rabot A Szerbiai Igazságügyi Minisztérium közölte, hogy Sasa Stojanovicot (32), a mitrovicai börtön lakóját tegnap, miközben a belgrádi bíróságra szállították, elrabolták a szolgálati gépkocsiból és ismeretlen irányba vitték. A minisztériumi közlemény szerint a rendőrség rabszállító autója, melyben Stojanovicot a IV. községi bíróságra szállították, tegnap reggel kilenc óra tájban a Gospodar Vucic és a Derdap utca sarkán megállt, majd három támadó revolverből a gumitömlőkbe, a hűtőbe és a üzemanyagtartályba lőtt. Ezután pisztolyukat az őrökre szegezték, és azzal fenyegetőztek, hogy megölik őket, ha nem engedik szabadon Stojanovicot. A három támadó még két személy segítségével elrabolta Stojanovicot, és ismeretlen irányba vitte. Stojanovicot rablás miatt tízévi börtönbüntetésre ítélték, és tegnap a IV. községi bíróság meghagyására a közbiztonság veszélyeztetése miatt folyó per főtárgyalására szállították. Az igazságügyi minisztérium eljárást fog indítani annak megállapítására, hogy a mitrovicai börtön illetékesei részéről történt-e esetleg mulasztás. (Beta) iltantő TELEVÍZIÓS FREKVENCIÁK Felül kell vizsgálni a szerződéseket A szerbiai kormánynak a korrupció elleni küzdelemmel megbízott tanácsa tegnap javasolta a kormánynak, bízzon meg egy tekintélyes, független intézményt, amely majd kivizsgálja a Szerbiai Rádió és Televíziónak a más elektronikus médiumokkal való 1990-2000. évi üzleti-műszaki együttműködéséről szóló szerződéseit. A tanács hangsúlyozta, hogy a nemzeti frekvenciák (amelyek általános nemzeti javak) elosztásához tisztázott helyzetben kellene hozzáfogni, egy pályázónak sem lenne szabad kihasználnia a politikai befolyásával való visszaéléssel szerzett előnyeit. Miután betekintést nyert a dokumentációba, a tanács megállapította, hogy az SZRT, mint „a rezsim fegyvere” visszaélt monopolhelyzetével, és favorizált egyes médiumokat. A tanács rámutatott arra, szem előtt kell tartani, az akkor érvényes jogszabályok alapján gyakorlatilag nem lehetett engedélyt kapni a műsorsugárzásra, illetve a frekvenciára úgy, hogy közvetlenül az illetékes állami szervekhez fordultak volna, csak az SZRT-vel való szerződés megkötése tette lehetővé a műsorsugárzást. (Beta) Ki kinek tartozik? Miodrag Vujovic, a Jugoskandic cég egykori ügyvédje, a Palma Televízió tulajdonosa a Jezdimir Vasiljevic elleni perben, a tegnapi tárgyaláson tagadta, hogy bármikor is üzlet kapcsolatban állt volna a Jugoskandickal. „Mint ügyvéd 1992 őszén segítettem nekik kőolajat venni a kotori Jugopetroltól, de semmilyen jogi ügyletet nem kötöttem Jezdimir Vasiljevic tudta nélkül” - mondta Vujovic mint tanú. Vasiljevicet azzal vádolják, hogy a Jugoskandic betéteseit 108 millió euróval megkárosította, ebből 29 millió euró haszna volt. Azzal védekezik, hogy a pénz nagy részét tudta nélkül széthordták, a korábbi tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy Vujovic a montenegrói Nemzeti Bank trezorjából 10 millió márkát vitt el, és 2 millió márkát a kőolajra, amit sohasem szállítottak le neki. Azzal terheli még Vujovicot, hogy 800 000 márkát vett el a Palma Televízió számára tévéadó megvételére. (Beta) Kuijacki: Lesz elég búza ajdaságban a bevetett területek csaknem 80 százalékán learatták a búzát, az átlaghozam 2,27 tonna hektáronként - ezt jelentette be Igor Kuijacki tartományi mezőgazdasági titkár. Kuijacki pontosított: Vajdaságban 320 ezer hektárról megközelítőleg 650 ezer tonnát aratunk le, ami „teljesen elegendő a hazai szükségletekre". Meggyőződése szerint Szerbia más részein jobb lesz a hektáronkénti hozam, mivel máshol több eső esett. „Mindent összevetve, lesz elegendő búza a hazai szükségletekre, de nagy kérdés, hogy a földművesek a búzát át fogják-e adni a feldolgozó iparnak, mert elégedetlenek az árral” - nyilatkozta Kurjacki a Bétának. Közlése szerint az államnak egy dinár búzaprémiumot kellene adni kilónként annak elkerülése érdekében, hogy a búza ára kilogrammonként több mint nyolc dinár legyen, ami magával vonná a kenyér drágulását. „A tervek szerint holnap megválasztjuk a (szerbiai) mezőgazdasági minisztert, így hát vele fogunk tárgyalni ezekről a kérdésekről” - jelentette ki Kurjacki. Beta 2003. július 1., kedd Benyújtották a kárpótlási törvényjavaslatot A polgárok csoportja tegnap a szerbiai parlament elé terjesztette a vagyon visszaszármaztatásáról és a kártalanításról szóló törvényjavaslatot, amely előirányozza az 1941 óta napjainkig elkobzott vagyon eredeti formájában való visszaszármaztatását. A javasolt törvényt több mint 40 ezer polgár támogatta aláírásával. A törvényjavaslat arra a vagyonra vonatkozik, amit a természetes és jogi személyektől a szekvesztrálásról, a konfiskálásról, a nacionalizálásról, az agrárreformról, arrondálásról, expropriálásról szóló jogszabályok alapján koboztak el. E törvényjavaslat értelmében a köztársaság ingatlanjaival és anyagi eszközökkel felel azokban az esetekben, amelyekben a vagyon megsemmisült. A javasolt jogszabály értelmében a vagyon visszaszármaztatására, illetve a kártalanításra azoknak az egykori tulajdonosoknak lenne joguk, akiknek a vagyonát az 1944. évi, a vagyon elkobzásáról szóló jogszabály alapján kobozták el, továbbá akiknek vagyonát a jogokkal vagy a politikai hatalommal való visszaélés alapján vették el bírósági eljárás lefolytatása után, valamint azoknak, akik a vagyon értéke felénél kisebb kártérítést kaptak. A vagyon-visszaszármaztatási eljárást az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény alapján folytatnák le, a vagyon megszerzésére pedig nem kellene adót vagy illetékeket fizetni. A vagyon-visszaszármaztatásra és a kártalanításra az egykori tulajdonosoknak, azok örököseinek és jogi örököseinek, továbbá alapítványoknak, alapoknak, nem nyereségirányultságú szervezeteknek lenne joguk. A vagyon visszaszármaztatására, illetve a kártalanításra vonatkozó indítványt legkésőbb a törvény érvénybe lépését követő öt éven belül kell átadni. Az illetékes szerveknek 15 napon belül kell kiadniuk a vagyon visszaszármaztatására vonatkozó dokumentációt. „A szerbiai demokratikus hatalomnak nem szabad magára vállalnia a történelmi felelősséget, az elkobozott magánvagyon privatizálásával nem szabad véglegesen legalizálnia a kommunista politikai terror tulajdonjogi-gazdasági következményeit” - áll a törvényjavaslat indoklásában. (Beta) Romlott volt a lakodalmi torta Vasárnap este és hétfőre virradó éjszaka több mint 50 beteget vettek fel a valjevói kórházba, valamennyien egy lajkovaci lakodalomban voltak, ahol minden bizonnyal a romlott lakodalmi tortából ettek. A fertőzőosztályra 56 pácienst vettek fel gyomormérgezés tüneteivel, állapotuk stabil. A lakodalmas vendégek a torta elfogyasztása után két órával kezdték érezni a mérgezés tüneteit, a kórházban 19 és 3 óra között jelentkeztek. A gyomormérgezést feltehetően szalmonella okozta. (Beta) Jól termett az idén a barack. Lesz finom baroklekvár, de pálinkának is jut belőle... Beta