Magyar Szó, 2003. szeptember (60. évfolyam, 206-231. szám)
2003-09-01 / 206. szám
2003. szeptember 1., hétfő Kettős állampolgárság a határon túli románoknak Csaknem százezer moldovai állampolgárnak adták meg a román állampolgárságot az elmúlt tizenkét évben, és közülük 27 ezren román útlevelet is kaptak - írta pénteki számában a Krónika című erdélyi közéleti napilap hivatalos román forrásokat idézve. A kettős állampolgársággal rendelkező határon túli románok szavazati joggal is rendelkeznek Romániában - közölték az illetékesek. A Krónika által a román belügyminisztériumtól kapott hivatalos adatokból kiderült: a határon túli románok számára a lehetőséget első alkalommal felkínáló 1991. évi 21. számú román törvény elfogadása óta a Moldovai Köztársaság 93 902 állampolgára folyamodott román állampolgárságért, s közülük 93 342-en meg is kapták azt. A fennmaradó 560 kérés többségét azért kellett elutasítani, mert az igénylők nem tudták igazolni román eredetüket - idézte a Krónika a hivatalos román adatokat, amelyek szerint a román állampolgárságot szerzett csaknem százezer moldovai állampolgár közül 27 253-an román útlevelet is kaptak. Közülük 15 746 moldovai polgár viszont megőrizte a moldovai állandó lakhelyét. „A belügyminisztérium kérdésünkre azt is leszögezte - írta a Krónika -, hogy valamennyi román állampolgár, így a román okmányokat szerzett moldovaiak is, rendelkeznek szavazati joggal a román választásokon. Magyar iskolák országos tanévnyitója Szlovákiában Hatvanezer tanuló, mindössze 4300 elsős Királyhelmecen rendezték meg a szlovákiai magyar iskolák országos tanévnyitóját szombaton. A tanévet az idén több mint hatvanezer magyar tanuló kezdi meg Szlovákiában. Köztük az idén ismét kevesebb, mindössze 4300 az első osztályos. Ez is indokolta, hogy a tanévnyitón részt vevő pedagógusok és közéleti személyiségek felhívást intéztek a felvidéki magyar diákokhoz, szülőkhöz és pedagógusokhoz, melyben azt hangsúlyozták, mennyire fontos az anyanyelvi oktatás és a magyar iskolák életképességének megőrzése. Orbán Viktor: Magyarország nem mondhat le a gazdaságfejlesztésről Magyarország nem mondhat le a gazdaságfejlesztésről, a beruházásokról, a hazai vállalkozók támogatásáról, a gazdák megsegítéséről, mert csak rajtuk keresztül lehet munkát adni a dolgozni akaró és tudó embereknek - jelentette ki a Fidesz elnöke vasárnap Beregdarócon. „Be kell látni, hogy bármennyire derék erény is a takarékosság, nem lehet a vetőmagot megtakarítani, mert bajban leszünk az aratáskor” - hangoztatta a volt kormányfő a beregi település református egyházközségi közgyűlésén. MAGYARORSZÁG Megnyílt a Zsidó Nyári Fesztivál Megkezdődött az immár hatodik alkalommal meghirdetett Zsidó Nyári Fesztivál, amelynek keretében számos zenei, színházi, képzőművészeti, irodalmi és filmes programot rendeznek vasárnaptól Budapesten és hat vidéki városban. „Csak attól idegenkedünk, amit még nem ismerünk" - mondta Judith Várnai Shorer, Izrael Állam budapesti nagykövete a szeptember 7-éig tartó eseménysorozat fővárosi megnyitóján. Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a magyarországi zsidóság cselekvő, tanító, a nemzeti önbecsülést ösztönző és ápoló közösség, amely képes Európában gondolkodni. TOVÁBBI VITÁK KÁRPÁTALJÁN Válaszol a KMKSZ kérdéseire az Illyés Közalapítványtól, nem pedig az UMDSZ-től várja a választ A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége az Illyés Közalapítvány (IKA) kárpátaljai alkuratóriumának megalakításával kapcsolatos kérdéseire az IKA főkuratóriumának képviselőitől, s nem az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökségétől várja a választ. A KMKSZ mostani nyilatkozatával, amit csütörtökön az MTI ungvári tudósítójához is eljuttatott, az UMDSZ keddi közleményére reagál. Eszerint az UMDSZ nyilatkozatának egyetlen állítása sem felel meg a valóságnak. A KMKSZ arra emlékeztet, hogy az IKA képviselői az általuk összehívott kárpátaljai alkuratórium alakuló ülését nem kezdték el, hanem órákon át egyezkedtek külön-külön a szervezetek képviselőivel, hogy az UMDSZ jelöltjeit segítsék a testület vezető pozícióiba. „Mindez másként, mint felháborító beavatkozásként a kárpátaljai magyarság belügyeibe, aligha értékelhető. Laborczy Géza, az SZDSZ által delegált kurátor, az alapítvány titkára ugyanis amikor látta, hogy elképzelésüket a többség valószínűleg nem támogatja, az alakuló ülés elhalasztását kérte. A KMKSZ képviselője ezzel szemben ragaszkodott az alkuratórium demokratikus megalakításához és a szavazás megtartásához. Bár az IKA-titkár javaslata nem kapott többséget, az alkuratórium mégsem alakulhatott meg. Azóta a főkuratórium részéről semmilyen lépés nem történt az alkuratórium létrehozására” - olvasható a nyilatkozatban. A KMKSZ szerint az UMDSZ-nek az ukrajnai alkuratórium négyéves tevékenységét bíráló megállapításai köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, hiszen a kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak képviselőiből 1998-ban létrehozott testület legitimitását elfogadták az UMDSZ tagszervezetei is, képviselőik ugyanis részt vettek annak tevékenységében. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az alkuratórium döntéseinek túlnyomó többségét konszenzussal hozta, vagyis azokat az UMDSZ tagszervezeteinek képviselői is megszavazták. A KMKSZ érthetetlennek tartja, hogy - mint a nyilatkozat fogalmaz - az UMDSZ miért veti fel újfent azt a könynyen cáfolható hazugságot, hogy a támogatások 80-90 százalékát a KMKSZ és „holdudvara” kapta. Ezen állítások cáfolásához elegendő megtekinteni az IKA honlapját, ahol egyértelműen látható, milyen pályázatok nyertek támogatást az elmúlt négy évben - teszi hozzá. M/Kti Uifió kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Kasza József interjúja az MTI-nek Kasza József szerint pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) között komoly politikai nézetkülönbségek vannak a kettős állampolgárság kérdését illetően. Kasza szerint az Ágoston András vezette VMDP szerint a magyar és Szerbia és Montenegró-i állampolgárságra az útlevél és a magyarországi demográfiai tényezők javítása miatt van szükség, vagyis a párt tulajdonképpen a délvidéki magyarok elköltözését szorgalmazza. Ezzel szemben a VMSZ úgy látja, hogy a délvidéki magyarok helyben maradását és biztonságát kell szolgálnia a kettős állampolgárságnak. Ez óriási különbség, és homlokegyenest eltérő politikai álláspont - mondta az MTI-nek a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke. Kasza szerint mindezért semmi szín alatt sem lehet azt állítani, hogy a kettős állampolgárság ügye megváltoztatta a viszonyokat a vajdasági magyar pártok között, s a VMSZ nem közeledhet olyan pártokhoz, amelyek nem szavahihetők, s mindent megtesznek, hogy lejárassák pártját, még elvtelen koalícióktól sem riadnak vissza (Kasza arra utalt, hogy a szabadkai képviselő-testületben a VMDP a VMSZ ellenében lépett koalícióra a Szerbiai Demokrata Párttal és a Népi Demokrata Párttal. László Gyula, a VMDP politikusa a Nedeljni telegraf című belgrádi hetilap VAJDASÁG: KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG VMSZ kontra VMDP nak nyilatkozva súlyos vádakkal illette a VMSZ-t és elnökét. Azt állította, hogy Kasza a vajdasági magyarok felé tett megnyilatkozásaiban szélsőséges nacionalista, de a szerbek irányában más arcot mutat. Szerinte a VMSZ kisajátítja a magyarországi kormánysegélyeket, és elzárja a vajdasági magyar médiákat a politikai közélet többi szereplője elől. A VMSZ még három hónapja őrültként tekintett a VMDP-re amiatt, hogy szorgalmazza a kettős állampolgárság bevezetését, de amikor azt látta, hogy drasztikusan csökken a népszerűsége, csatlakozott a VMDP kezdeményezéséhez, és most úgy állítja be, hogy ő képviseli a kettős állampolgárság ügyét - mondta László Gyula. Kasza szerint a VMSZ nem kívánja kifogni a szelet senki vitorlájából, de tisztában kell lenni azzal, hogy mely párt milyen politikai erőt képvisel. - A VMSZ politikai súlyánál fogva állt a kettős állampolgársággal kapcsolatos kezdeményezés élére, s ezután be is indult a folyamat - mutat rá Kasza. Szerinte a VMSZ addig nem erőltette a kettős állampolgárság kérdését, amíg nem teremtette meg Szerbiában ehhez a feltételeket, nem készítette fel erre a szerbséget, s nem volt biztos abban, hogy a kettős állampolgárok nem fognak hátrányos megkülönböztetést szenvedni. A VMSZ elnöke szerint pártja munkájának eredménye volt Zoran Zivkovic szerb kormányfő nyilatkozata, miszerint nincs semmi ellenvetése a kettős állampolgárság ellen. Miután Szerbiában létrejöttek a megfelelő körülmények, a VMSZ azonnal lépett az anyaország felé is, és ekkor kapott a kérdés tényleges hangsúlyt. Ezzel szemben - mondta Kasza - a VMDP már akkor is szorgalmazta a kettős állampolgárság odaítélését, amikor pszichikai nyomással akarták kiüldözni a magyarokat a Vajdaságból. - Életveszélyes volt felvetni a kettős állampolgárság kérdését, amikor Vojislav Seselj csetnik vajda kitelepítésekkel fenyegetőzött - mondta a VMSZ elnöke megemlítve, hogy Korhecz Tamás kiváló jogtudós csak amiatt nem lett a szerbiai alkotmánybíróságnak tagja, mert kettős állampolgár. A kettős állampolgárság és a magyar (perszonális) autonómia Ágoston András beszéde a szatmárnémeti polgári fórumon Tisztelt jelenlevők, kedves barátaim! 1. A Vajdasági Magyar Demokrata Pát programpárt. Azért jött létre, mert a szerb igazságügy-miniszteri végzéssel elvették tőlünk a szintén általunk létrehozott történelmi VMDK-t. Induláskor három programcélt rögzítettünk: a kettős állampolgárság iránti igény bejelentését és politikai menedzselését; a magyar (perszonális) autonómia általunk kidolgozott modelljének szorgalmazását és addig, amíg nem kapunk autonómiát, azt, hogy a szerb parlamentbe előre meghatározott számú magyar képviselőt juttathassunk be többpárti alapon. Ez 1997 februárjában volt. A kettős állampolgárság ügyében már 1997. március 28-án levélben kerestük meg Kovács Lászlót, aki akkor is külügyminiszter volt. A jugoszláv rendezés folyamata új szakaszba érkezett - állt a levélben. Rámutattunk, hogy a nemzetközi közösség megkezdte a háború után kialakult államokban rekedt délszláv nemzetrészek helyzetének gyakorlati, méltányos rendezését. Ez egyben kezdete lehet a többi kisebbség nyílt és megoldatlan helyzete hasonló rendezésének is. A kettős állampolgárság intézménye, amelyet a nemzetközi közösség képviselőinek ajánlatára a jugoszláv és a horvát kormány, az ellenzék nagy részének támogatásával, most a horvátországi szerbek, illetve a szerbiai horvátok részére kétoldalú szerződésbe kíván foglalni, megfelelne a vajdasági magyarságnak is. A vajdasági magyarság a jugoszláv államtól a személyi elvű kisebbségi önkormányzatot, a magyar államtól pedig a kettős állampolgárság intézményének bevezetését várja. Azóta a VMDP legalább tíz dokumentumban kereste meg nemcsak a mindenkori magyar kormányt, hanem a parlamenti pártokat. Ezzel is hozzájárult ahhoz, hogy a kettős állampolgárságra vonatkozó kérés fenntartható legyen a nemzetközi politikai színtéren. 2. Milyen eszmei keretek között képzeljük el a kettős állampolgárságot a Vajdaságban és a Kárpát-medencében? Annak, hogy most először a többi magyar párt, majd a magyar és Kárpát-medencei magyar közvélemény is felfigyelt a VMDP kérelmére, legalább három oka van. Az első és legfontosabb az, hogy ebben az ügyben most valóban esedékes a döntés. Tudjuk mindannyian, hogy a vízumkényszer annak, akivel szemben alkalmazzák, rossz megoldás. Az sem titok, hogy Szerbia legfeljebb valami különös isteni kegyelem folytán kerülhet le a vízumkötelezettek listájáról. Ha Magyarország komolyan gondolja a kapcsolattartást a vajdasági magyarsággal, ezt csak a kettős állampolgárság útján teheti meg. A VMDP szerint a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjának folyamatát - s hogy erre szükség van, nem lehet kétséges, hiszen csak ennek eredményeként oldódhat fel a trianoni trauma - a kettős állampolgárság eszközének alkalmazásával lehet továbbvinni. Közös ügyünket csak így lehet kivonni az EU fennhatósága alól. Másodszor, Magyarországnak az EU-ban meg kell teremtenie a fenntartható fejlődés feltételeit. A rossz demográfiai mutatók miatt akarva-akaratlan szembekerül a foglalkoztatási modell kérdésével. Ahhoz, hogy a közös nemzeti ügyet a kölcsönös haszon reményében vigyük előre, fel kell tárni belső tartalékainkat. A megoldásokat könnyebb lesz megtalálni, ha a kettős állampolgárság eszköze is rendelkezésre áll. Végül, de nem utolsósorban, miután a magyar politikai elit egészében oldódik az EU-csatlakozási görcs, szükségessé vált az új nemzeti konszenzus kialakítása. Ebben Magyarország fenntartható fejlődésének biztosítása központi kategória. A kettős állampolgárság eszközének alkalmazásával létrehozott kölcsönösen hasznos munkaerő-foglalkoztatási modell olyan feltétel, amely nélkül aligha képzelhető el a nemzet egészének felemelkedése. Szerintünk az, hogy aki a Kárpát-medencében élő magyarok közül ezt kéri, megkaphassa a kettős állampolgárságot, nagyban kihat a közösség helyben maradására. A kettős állampolgárság biztonságot ad. Olyan politikai pluszként jelenik meg az adott ország közéletében, amely a szerbség körében tiszteletteljes irigységet kiváltva, a magyar közösségnek segít leküzdeni a kisebbségi státussal járó hátrányos megkülönböztetésből adódó nehézségeket. A magyar közösség tagjai számára növeli a helyben való elhelyezkedés esélyeit, hisz sok munkakörben a kettős állampolgársággal járó mozgási szabadság bizonyítható előnyt jelent. Ugyanakkor a kisebbségi közösség azon tagjai számára, akik személyi ambícióikat követve a más országokba való kivándorlás gondolatával foglalkoznak, a kettős állampolgárságra épülő nemzeti foglalkoztatáspolitikai modell egy új alternatívát biztosít. A vendégmunkási státus beiktatása arra késztetheti a kisebbségi közösségben kivándorlás gondolatával foglalkozó egyéneket, hogy helyzetüket még egyszer átgondolják Úgy keressék és találják meg a boldogulásukat, akár a határ másik oldalán, hogy közben megőrzik magukat és családjukat a kisebbségi közösségben, amelybe beleszülettek. 3. A VMDP évek óta szorgalmas tevékenységet fejt ki a kettős állampolgárság és a magyar (perszonális) autonómia ügyében. Nemcsak a Vajdaságban, hanem Magyarországon, és íme, a határon túli magyar közösségekben is. Politikai célunk az, hogy a magyar (perszonális) autonómia keretein belül olyan kettős kapcsolatrendszer létrehozatalát kezdeményezzük, amely a vajdasági magyarok számára - közösségként és Szerbia polgáraiként is - lehetővé teszi a kettős politikai identitás általunk fontosnak tartott formában történő megélését. Közösségként értelmezve a vajdasági magyarságot, autonómia útján szeretnénk megfelelő közjogi kereteket biztosítani számára mind a magyar állammal, mind pedig a szerb állammal épülő kapcsolatai fejlesztéséhez. Eszerint a vajdasági magyarok közösségként, intézményes formában, a kettős állampolgárság eszközének igénybevételével kívánnak kapcsolódni a magyar nemzet egészéhez, s kívánnak részesei lenni a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli nemzeti integrációjának. Másrészt, közösségként a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia adta közjogi keretben legális és legitim közképviselet megválasztásával, mindenkori szerb hatalommal partneri viszonyban szeretnénk élni a nemzetközi dokumentumok által biztosított kollektív jogainkkal, s kívánjuk megteremteni e jogok érvényesítésének anyagi feltételeit. Ugyanakkor, s ez a kettős kapcsolatrendszernek a vajdasági magyarokat egyénileg, a szerb állam polgáraként érintő része, a magyar (perszonális) autonómia közjogi keretei között minden szerbiai magyar polgárnak lehetővé kell tenni, hogy amennyiben ezt igényli, megtalálhassa a helyét a szerbiai politikai színtéren is. Akár úgy, hogy szerb pártban politizálva a többpárti demokrácia általános elvei alapján, személyes adottságait gyümölcsöztetve váltsa valóra személyes ambícióit, akár úgy, hogy az önkormányzati választások során a magyar (perszonális) autonómiát is működtető valamelyik vajdasági magyar párt tagjaként vesz részt a megfelelő szintű szerbiai hatalmi struktúra kiépítésében és politikai tevékenységében.