Magyar Szó, 2003. szeptember (60. évfolyam, 206-231. szám)

2003-09-01 / 206. szám

2003. szeptember 1., hétfő Kettős állampolgárság a határon túli románoknak Csaknem százezer moldovai állampol­gárnak adták meg a román állampolgár­ságot az elmúlt tizenkét évben, és közü­lük 27 ezren román útlevelet is kaptak - írta pénteki számában a Krónika című er­délyi közéleti napilap hivatalos román forrásokat idézve. A kettős állampolgársággal rendelke­ző határon túli románok szavazati joggal is rendelkeznek Romániában - közölték az illetékesek. A Krónika által a román belügymi­nisztériumtól kapott hivatalos adatok­ból kiderült: a határon túli románok számára a lehetőséget első alkalommal felkínáló 1991. évi 21. számú román tör­vény elfogadása óta a Moldovai Köztár­saság 93 902 állampolgára folyamodott román állampolgárságért, s közülük 93 342-en meg is kapták azt. A fennma­radó 560 kérés többségét azért kellett elutasítani, mert az igénylők nem tud­ták igazolni román eredetüket - idézte a Krónika a hivatalos román adatokat, amelyek szerint a román állampolgársá­got szerzett csaknem százezer moldovai állampolgár közül 27 253-an román út­levelet is kaptak. Közülük 15 746 mol­dovai polgár viszont megőrizte a moldo­vai állandó lakhelyét. „A belügyminisz­térium kérdésünkre azt is leszögezte - írta a Krónika -, hogy valamennyi ro­mán állampolgár, így a román okmá­nyokat szerzett moldovaiak is, rendel­keznek szavazati joggal a román válasz­tásokon. Magyar iskolák országos tanévnyitója Szlovákiában Hatvanezer tanuló, mindössze 4300 elsős Királyhelmecen rendezték meg a szlovákiai magyar iskolák országos tanévnyi­tóját szombaton. A tanévet az idén több mint hatvanezer magyar tanuló kezdi meg Szlovákiában. Köztük az idén ismét kevesebb, mindössze 4300 az első osztályos. Ez is indokolta, hogy a tanévnyitón részt vevő pedagógusok és közéleti személyiségek felhívást intéztek a felvidéki magyar diákokhoz, szülőkhöz és pedagógusokhoz, melyben azt hangsúlyozták, mennyire fontos az anyanyelvi oktatás és a magyar is­kolák életképességének megőrzése. Orbán Viktor: Magyarország nem mondhat le a gazdaságfejlesztésről Magyarország nem mondhat le a gazdaságfejlesztésről, a beruházások­ról, a hazai vállalkozók támogatásáról, a gazdák megsegítéséről, mert csak raj­tuk keresztül lehet munkát adni a dol­gozni akaró és tudó embereknek - je­lentette ki a Fidesz elnöke vasárnap Be­­regdarócon. „Be kell látni, hogy bármennyire de­rék erény is a takarékosság, nem lehet a vetőmagot megtakarítani, mert bajban leszünk az aratáskor” - hangoztatta a volt kormányfő a beregi település refor­mátus egyházközségi közgyűlésén. MAGYARORSZÁG Megnyílt a Zsidó Nyári Fesztivál Megkezdődött az immár hatodik alka­lommal meghirdetett Zsidó Nyári Feszti­vál, amelynek keretében számos zenei, színházi, képzőművészeti, irodalmi és fil­mes programot rendeznek vasárnaptól Budapesten és hat vidéki városban. „Csak attól idegenkedünk, amit még nem ismerünk" - mondta Judith Várnai Shorer, Izrael Állam budapesti nagyköve­te a szeptember 7-éig tartó eseménysoro­zat fővárosi megnyitóján. Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a magyarországi zsidóság cselekvő, tanító, a nemzeti önbe­csülést ösztönző és ápoló közösség, amely képes Európában gondolkodni. TOVÁBBI VITÁK KÁRPÁTALJÁN Válaszol a KMKSZ kérdéseire az Illyés Közalapítványtól, nem pedig az UMDSZ-től várja a választ A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövet­ség elnöksége az Illyés Közalapítvány (IKA) kárpátaljai alkuratóriumának meg­alakításával kapcsolatos kérdéseire az IKA főkuratóriumának képviselőitől, s nem az Ukrajnai Magyar Demokrata Szö­vetség elnökségétől várja a választ. A KMKSZ mostani nyilatkozatával, amit csütörtökön az MTI ungvári tudósí­tójához is eljuttatott, az UMDSZ keddi közleményére reagál. Eszerint az UMDSZ nyilatkozatának egyetlen állítá­sa sem felel meg a valóságnak. A KMKSZ arra emlékeztet, hogy az IKA képviselői az általuk összehívott kárpátaljai alkura­­tórium alakuló ülését nem kezdték el, hanem órákon át egyezkedtek külön-kü­­lön a szervezetek képviselőivel, hogy az UMDSZ jelöltjeit segítsék a testület veze­tő pozícióiba. „Mindez másként, mint felháborító beavatkozásként a kárpátaljai magyarság belügyeibe, aligha értékelhető. Laborczy Géza, az SZDSZ által delegált kurátor, az alapítvány titkára ugyanis amikor látta, hogy elképzelésüket a többség valószínű­leg nem támogatja, az alakuló ülés elha­lasztását kérte. A KMKSZ képviselője ezzel szemben ragaszkodott az alkuratórium demokratikus megalakításához és a szava­zás megtartásához. Bár az IKA-titkár javas­lata nem kapott többséget, az alkuratóri­um mégsem alakulhatott meg. Azóta a fő­kuratórium részéről semmilyen lépés nem történt az alkuratórium létrehozásá­ra” - olvasható a nyilatkozatban. A KMKSZ szerint az UMDSZ-nek az ukrajnai alkuratórium négyéves tevé­kenységét bíráló megállapításai köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, hi­szen a kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak képviselőiből 1998-ban létre­hozott testület legitimitását elfogadták az UMDSZ tagszervezetei is, képviselőik ugyanis részt vettek annak tevékenységé­ben. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az alkuratórium döntéseinek túlnyomó többségét konszenzussal hozta, vagyis azokat az UMDSZ tagszervezeteinek kép­viselői is megszavazták. A KMKSZ érthetetlennek tartja, hogy - mint a nyilatkozat fogalmaz - az UMDSZ miért veti fel újfent azt a köny­­nyen cáfolható hazugságot, hogy a támo­gatások 80-90 százalékát a KMKSZ és „holdudvara” kapta. Ezen állítások cáfo­lásához elegendő megtekinteni az IKA honlapját, ahol egyértelműen látható, milyen pályázatok nyertek támogatást az elmúlt négy évben - teszi hozzá. M/Kti Uifió kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Kasza József interjúja az MTI-nek K­asza József szerint pártja, a Vajda­sági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) között komoly politikai né­zetkülönbségek vannak a kettős állam­­polgárság kérdését illetően. Kasza szerint az Ágoston András ve­zette VMDP szerint a magyar és Szerbia és Montenegró-i állampolgárságra az út­levél és a magyarországi demográfiai té­nyezők javítása miatt van szükség, vagyis a párt tulajdonképpen a délvidéki magya­rok elköltözését szorgalmazza.­­ Ezzel szemben a VMSZ úgy látja, hogy a délvidéki magyarok helyben ma­radását és biztonságát kell szolgálnia a kettős állampolgárságnak. Ez óriási kü­lönbség, és homlokegyenest eltérő politi­kai álláspont - mondta az MTI-nek a leg­nagyobb délvidéki magyar párt elnöke. Kasza szerint mindezért semmi szín alatt sem lehet azt állítani, hogy a kettős állam­­polgárság ügye megváltoztatta a viszonyo­kat a vajdasági magyar pártok között, s a VMSZ nem közeledhet olyan pártokhoz, amelyek nem szavahihetők, s mindent megtesznek, hogy lejárassák pártját, még elvtelen koalícióktól sem riadnak vissza (Kasza arra utalt, hogy a szabadkai képvi­selő-testületben a VMDP a VMSZ ellené­ben lépett koalícióra a Szerbiai Demok­rata Párttal és a Népi Demokrata Párttal­. László Gyula, a VMDP politikusa a Nedeljni telegraf című belgrádi hetilap­ VAJDASÁG: KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG VMSZ kontra VMDP nak nyilatkozva súlyos vádakkal illette a VMSZ-t és elnökét. Azt állította, hogy Ka­sza a vajdasági magyarok felé tett megnyi­latkozásaiban szélsőséges nacionalista, de a szerbek irányában más arcot mutat. Szerinte a VMSZ kisajátítja a magyaror­szági kormánysegélyeket, és elzárja a vaj­dasági magyar médiákat a politikai közé­let többi szereplője elől. A VMSZ még há­rom hónapja őrültként tekintett a VMDP-re amiatt, hogy szorgalmazza a kettős állampolgárság bevezetését, de amikor azt látta, hogy drasztikusan csök­ken a népszerűsége, csatlakozott a VMDP kezdeményezéséhez, és most úgy állítja be, hogy ő képviseli a kettős állampolgár­ság ügyét - mondta László Gyula. Kasza szerint a VMSZ nem kívánja ki­fogni a szelet senki vitorlájából, de tisztá­ban kell lenni azzal, hogy mely párt mi­lyen politikai erőt képvisel. - A VMSZ politikai súlyánál fogva állt a kettős állampolgársággal kapcsolatos kezdeményezés élére, s ezután be is in­dult a folyamat - mutat rá Kasza. Szerin­te a VMSZ addig nem erőltette a kettős állampolgárság kérdését, amíg nem te­remtette meg Szerbiában ehhez a feltéte­leket, nem készítette fel erre a szerbsé­get, s nem volt biztos abban, hogy a ket­tős állampolgárok nem fognak hátrányos megkülönböztetést szenvedni. A VMSZ elnöke szerint pártja munkájának ered­ménye volt Zoran Zivkovic szerb kor­mányfő nyilatkozata, miszerint nincs semmi ellenvetése a kettős állampolgár­ság ellen. Miután Szerbiában létrejöttek a meg­felelő körülmények, a VMSZ azonnal lé­pett az anyaország felé is, és ekkor kapott a kérdés tényleges hangsúlyt. Ezzel szem­ben - mondta Kasza - a VMDP már akkor is szorgalmazta a kettős állampolgárság odaítélését, amikor pszichikai nyomással akarták kiüldözni a magyarokat a Vajda­ságból. - Életveszélyes volt felvetni a kettős ál­lampolgárság kérdését, amikor Vojislav Seselj csetnik vajda kitelepítésekkel fe­nyegetőzött - mondta a VMSZ elnöke megemlítve, hogy Korhecz Tamás kiváló jogtudós csak amiatt nem lett a szerbiai alkotmánybíróságnak tagja, mert kettős állampolgár. A kettős állampolgárság és a magyar (perszonális) autonómia Ágoston András beszéde a szatmárnémeti polgári fórumon Tisztelt jelenlevők, kedves barátaim! 1. A Vajdasági Magyar Demokrata Pát programpárt. Azért jött létre, mert a szerb igazságügy-miniszteri végzéssel elvették tőlünk a szintén általunk létrehozott történelmi VMDK-t. Indu­láskor három programcélt rögzítettünk: a kettős állampolgár­ság iránti igény bejelentését és politikai menedzselését; a ma­gyar (perszonális) autonómia általunk kidolgozott modelljének szorgalmazását és addig, amíg nem kapunk autonómiát, azt, hogy a szerb parlamentbe előre meghatározott számú magyar képviselőt juttathassunk be többpárti alapon. Ez 1997 február­jában volt. A kettős állampolgárság ügyében már 1997. március 28-án levélben kerestük meg Kovács Lászlót, aki akkor is külügymi­niszter volt. A jugoszláv rendezés folyamata új szakaszba érkezett - állt a levélben. Rámutattunk, hogy a nemzetközi közösség megkezd­te a háború után kialakult államokban rekedt délszláv nemzetré­szek helyzetének gyakorlati, méltányos rendezését. Ez egyben kezdete lehet a többi kisebbség nyílt és megoldatlan helyzete ha­sonló rendezésének is. A kettős állampolgárság intézménye, ame­lyet a nemzetközi közösség képviselőinek ajánlatára a jugoszláv és a horvát kormány, az ellenzék nagy részének támogatásával, most a horvátországi szerbek, illetve a szerbiai horvátok részére kétol­dalú szerződésbe kíván foglalni, megfelelne a vajdasági magyar­ságnak is. A vajdasági magyarság a jugoszláv államtól a személyi elvű kisebbségi önkormányzatot, a magyar államtól pedig a ket­tős állampolgárság intézményének bevezetését várja. Azóta a VMDP legalább tíz dokumentumban kereste meg nemcsak a mindenkori magyar kormányt, hanem a parlamenti pártokat. Ezzel is hozzájárult ahhoz, hogy a kettős állampolgár­ságra vonatkozó kérés fenntartható legyen a nemzetközi politi­kai színtéren. 2. Milyen eszmei keretek között képzeljük el a kettős állam­­polgárságot a Vajdaságban és a Kárpát-medencében? Annak, hogy most először a többi magyar párt, majd a ma­gyar és Kárpát-medencei magyar közvélemény is felfigyelt a VMDP kérelmére, legalább három oka van. Az első és legfontosabb az, hogy ebben az ügyben most való­ban esedékes a döntés. Tudjuk mindannyian, hogy a vízumkény­szer annak, akivel szemben alkalmazzák, rossz megoldás. Az sem titok, hogy Szerbia legfeljebb valami különös isteni kegyelem folytán kerülhet le a vízumkötelezettek listájáról. Ha Magyaror­szág komolyan gondolja a kapcsolattartást a vajdasági magyarság­gal, ezt csak a kettős állampolgárság útján teheti meg. A VMDP szerint a Kárpát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrációjának folyamatát - s hogy erre szükség van, nem lehet kétséges, hiszen csak ennek ered­ményeként oldódhat fel a trianoni trauma - a kettős állampol­gárság eszközének alkalmazásával lehet továbbvinni. Közös ügyünket csak így lehet kivonni az EU fennhatósága alól. Másodszor, Magyarországnak az EU-ban meg kell teremte­nie a fenntartható fejlődés feltételeit. A rossz demográfiai mu­tatók miatt akarva-akaratlan szembekerül a foglalkoztatási mo­dell kérdésével. Ahhoz, hogy a közös nemzeti ügyet a kölcsönös haszon reményében vigyük előre, fel kell tárni belső tartaléka­inkat. A megoldásokat könnyebb lesz megtalálni, ha a kettős ál­lampolgárság eszköze is rendelkezésre áll. Végül, de nem utolsósorban, miután a magyar politikai elit egészében oldódik az EU-csatlakozási görcs, szükségessé vált az új nemzeti konszenzus kialakítása. Ebben Magyarország fenn­tartható fejlődésének biztosítása központi kategória. A kettős ál­lampolgárság eszközének alkalmazásával létrehozott kölcsönö­sen hasznos munkaerő-foglalkoztatási modell olyan feltétel, amely nélkül aligha képzelhető el a nemzet egészének felemel­kedése. Szerintünk az, hogy aki a Kárpát-medencében élő magyarok közül ezt kéri, megkaphassa a kettős állampolgárságot, nagyban kihat a közösség helyben maradására. A kettős állampolgárság biztonságot ad. Olyan politikai pluszként jelenik meg az adott ország közéletében, amely a szerbség körében tiszteletteljes irigységet kiváltva, a magyar közösségnek segít leküzdeni a ki­sebbségi státussal járó hátrányos megkülönböztetésből adódó nehézségeket. A magyar közösség tagjai számára növeli a hely­ben való elhelyezkedés esélyeit, hisz sok munkakörben a kettős állampolgársággal járó mozgási szabadság bizonyítható előnyt jelent. Ugyanakkor a kisebbségi közösség azon tagjai számára, akik személyi ambícióikat követve a más országokba való kiván­dorlás gondolatával foglalkoznak, a kettős állampolgárságra épülő nemzeti foglalkoztatáspolitikai modell egy új alternatívát biztosít. A vendégmunkási státus beiktatása arra késztetheti a ki­sebbségi közösségben kivándorlás gondolatával foglalkozó egyéneket, hogy helyzetüket még egyszer átgondolják Úgy ke­ressék és találják meg a boldogulásukat, akár a határ másik ol­dalán, hogy közben megőrzik magukat és családjukat a kisebb­ségi közösségben, amelybe beleszülettek. 3. A VMDP évek óta szorgalmas tevékenységet fejt ki a ket­tős állampolgárság és a magyar (perszonális) autonómia ügyé­ben. Nemcsak a Vajdaságban, hanem Magyarországon, és íme, a határon túli magyar közösségekben is. Politikai célunk az, hogy a magyar (perszonális) autonómia keretein belül olyan kettős kapcsolatrendszer létrehozatalát kezdeményezzük, amely a vajdasági magyarok számára - közös­ségként és Szerbia polgáraiként is - lehetővé teszi a kettős poli­tikai identitás általunk fontosnak tartott formában történő megélését. Közösségként értelmezve a vajdasági magyarságot, autonó­mia útján szeretnénk megfelelő közjogi kereteket biztosítani számára mind a magyar állammal, mind pedig a szerb állammal épülő kapcsolatai fejlesztéséhez. Eszerint a vajdasági magyarok közösségként, intézményes formában, a kettős állampolgárság eszközének igénybevételével kívánnak kapcsolódni a magyar nemzet egészéhez, s kívánnak részesei lenni a Kárpát-medencében élő magyarok határmódo­sítás nélküli nemzeti integrációjának. Másrészt, közösségként a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia adta közjogi keretben legális és legitim közképviselet megválasztásával, mindenkori szerb ha­talommal partneri viszonyban szeretnénk élni a nemzetközi do­kumentumok által biztosított kollektív jogainkkal, s kívánjuk megteremteni e jogok érvényesítésének anyagi feltételeit. Ugyanakkor, s ez a kettős kapcsolatrendszernek a vajdasági magyarokat egyénileg, a szerb állam polgáraként érintő része, a magyar (perszonális) autonómia közjogi keretei között minden szerbiai magyar polgárnak lehetővé kell tenni, hogy amennyiben ezt igényli, megtalálhassa a helyét a szerbiai politikai színtéren is. Akár úgy, hogy szerb pártban politizálva a többpárti demok­rácia általános elvei alapján, személyes adottságait gyümölcsöz­­tetve váltsa valóra személyes ambícióit, akár úgy, hogy az önkor­mányzati választások során a magyar (perszonális) autonómiát is működtető valamelyik vajdasági magyar párt tagjaként vesz részt a megfelelő szintű szerbiai hatalmi struktúra kiépítésében és politikai tevékenységében.

Next