Magyar Szó, 2003. október (60. évfolyam, 232-258. szám)

2003-10-01 / 232. szám

4 BELFÖLD belfold@magyar­szo.co.yu MAGYAR Szó Agyonlőtte négy kollégáját Folytatás az 1. oldalról A civil szervezetek és egyesületek képviselői és a szakemberek úgy értéke­lik, hogy a tegnapi négyszeres gyilkos­ság az úgynevezett vietnami szindróma következménye, és felszólították a ható­ságokat, hogy komolyabban foglalkoz­zanak e problémával. Tijana Mandic professzor közlése szerint Szerbiában sok a háborús trau­mával küzdő beteg. „Nem lehetünk na­ivak, és nem állíthajuk azt, hogy ilyesmi nincs. A háború nem egy normális helyzet, és most már késő, hogy ezt a je­lenséget megakadályoz­zuk” - hangsúlyozta Man­dic professzor. Hozzáfűz­te, hogy már akkor, ami­kor a szerb katonákat és rendőröket háborús akci­ókba küldték, pszichiáte­reket kellett volna vezé­nyelni a terepre, és trau­maellenes programokat kellett volna készíteni. Sasa Dujovic, a szer­biai hadirokkantak egye­sülete végrehajtó bizottsá­gának tagja úgy nyilatkozott, hogy a vi­etnami szindróma egy olyan betegség, amely általában az átélt stresszek és háborús események után tíz év elmúl­tával jelentkezik. Mint mondta, az egyesület csaknem tízezer vietnami szindrómában szenvedő beteget tart nyilván, de megítélése szerint sokkal több az olyan beteg, akik nem gyógy­kezeltetik magukat. „A vietnami szind­róma paranoiában, skizofréniában és zabolátlan viselkedésben nyilvánul meg, két formája van, az öngyilkosság és a másokkal szembeni erőszak” - mondta Dujovic. Különösen drámai a helyzet a kosovói menekülteket illető­en, mert nem tudják, hogy egyáltalán visszamehetnek-e a tartományba, és ez a bizonytalanság károsan befolyásolja a menekültek pszichikai stabilitását, egyesek közülük már rátámadtak csa­ládtagjaikra is. (Beta) Kórházba kísérik az egyik sebesültet Beta Rovcanin nem hajlandó beszélni A tettes, Vladan Rovcanin nem hajlandó beszélni sem a rendőrségen, sem a vizsgálószervek előtt. A bírósági szervekhez közel álló hírforrások szerint Rovcanin irodájában lőszertáskát találtak egy tárral, a másik zárat az épület folyosóján hagy­ta. Rovcanin, ragadványnevén Brzi három nappal ezelőtt tért vissza évi szabadsá­gáról. Dragojio Gmijovic, a nisi sebészet klinika igazgatója elmondta, hogy ezen a klinikán két sebesültet ápolnak. „Nebojsa Vasic sebesült műtétje öt óra hosszat tar­tott, de állapota még mindig válságos, műtüdőre van kapcsolva, és állandó orvosi felügyelet alatt van” - nyilatkozta Gmijovic tegnap délután. Rade Aksic­ot az inten­zív osztályon ápolják. (Beta) SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ Vámokkal védeni az agráripart Ötven stratégiai termék vámharmonizációja Vajdaság javára Kerekasztal-beszélgetés témája volt tegnap Újvidéken Szerbia és Monteneg­ró piacharmonizációs ütemterve az ag­ráripar területén. Ezúttal is megfogalmazódott a már jól ismert megállapítás: kemény dió lesz Szerbia és Montenegró egymástól merő­ben eltérő piaci érdekeltségének az összehangolása, ami az EU-hoz történő felzárkózás egyik jelentős előfeltétele. Cedomir Jovanovic, a szerb kormány alelnöke a megbeszélésen bejelentette: várhatóan napokon belül a startégiailag fontos termékek egységes tarifajegyzé­kének javaslatát is sikerül véglegesíteni, valamint megrajzolni a vámmentessé­geket és a különféle könnyítéseket tar­talmazó megoldások modelljét. Hang­súlyozta: „Szerbia továbbra is kitart a mezőgazdaságát védő vámtarifák mel­lett, s ennek fejében Montenegrónak bizonyos engedményeket kínált fel. Egyebek között azt a lehetőséget, hogy Montenegró - a világpiaci árak alapján - önállóan szabja meg saját piaca agrár­ipari termékekkel való ellátásának fel­tételeit.” Szerbia három-, illetve ötéves átmeneti időszakot kapott arra, hogy fokozatosan összehangolja Monteneg­róval csaknem 50 stratégiailag fontos mezőgazdasági termékének vámtarifá­ját, és hogy agráriparát felkészítse a vi­lágpiaci versenyre - jelentette ki Cedo­­mir Jovanovic. Köztudomásúan az eddigi tárgyalássorozatok eredményeként Szerbiá­nak átlag 20-30 százalé­kos vámtarifákban sike­rült megállapodnia az en­nél sokkal alacsonyabb (mindössze 3 százalékos) vámokra törekvő kisebbik tagállammal. Montenegró polgárai életszínvonalának megó­vása érdekében könnyen folytat liberális vámpoliti­kát, hiszen elenyésző a mezőgazdasága, hangoz­tatták a megbeszélés részvevői közül töb­ben is. A szerb kormány alelnöke ennek kapcsán kifejtette: „Számunkra az ilyen vámpolitika eleve elfogadhatatlan, hi­szen ha mi is ezt az irányvonalat követ­nénk, tönkretennénk a mezőgazdasá­got. Arra kell törekednünk, hogy uniós csatlakozásunkért ne fizessünk túl ma­gas árat, tudniillik európai összehasonlí­tásban igen egyenlőtlen helyzetben va­gyunk. Amíg másutt 400 eurós agrártá­mogatás jut egy főre, addig nálunk ez mindössze 17 euró.” ■ Ginzs: Cedomir Jovanovic (középen) a kamarában tartott kerekasztal-beszélgetésen ELLENÁLLÁS Séta október 5-én Ivan Marovic, az Ellenállás tiszt­ségviselője tegnap felszólította a pol­gárokat, hogy október 5-én 18 órakor gyűljenek össze a Köztársaság terén „a 2000. október 5-ei elvek védelme” érdekében. „Azok az emberek, akik 2000-ben a polgároktól mandátumot kaptak arra, hogy felszámolják a ká­oszt, nem tettek eleget a polgárok el­várásainak, bitorolják, magukhoz ra­gadták a hatalmat, a pénzt és a kivált­ságokat. Október 5-ét nem ünnepel­jük, hanem védelmezzük” - mondta Marovic a sajtótájékoztatón. Közlése szerint az október 5-ére bejelentett gyülekezet nem lesz politikai jellegű, nem lesznek ígéretek. „Csak sétálni fogunk a belgrádi utcákon, lesznek fütyülők és dobok, védelmezni fog­juk azokat az elképzeléseket, amelye­ket majdhogynem értelmetlenné tet­tek”. (Beta) Fokozott terrorizmusellenes intézkedések A Szerbiai Belügyminisztérium foko­zott terrorizmusellenes intézkedéseket foganatosít, mert értesülései szerint az ANA albán terrorszervezet a Kosovo stá­tusáról folytatandó dialógus megkezdése előtt terrortámadásokat tervez Dél-Szer­­biában. A belügyminisztérium informá­ciói szerint az ANA-nak az volt a terve, hogy azokon a helyeken, amelyeken az albánok gyülekeznek, beleértve az iskolá­kat is, robbantásokat hajtsanak végre, és ezzel a szerbeket vádolják meg. Az ANA úgy tervezi továbbá, hogy a bűncselek­ményeket megbízható tagjaik hajtsák végre, többek között szerb nemzetiségű bűnözők is, akik számára már biztosítot­ták a pénzt. Az ANA a terrorcselekmé­nyeket Presevo és Bujanovac községek te­rületén, valamint Kosovóban kívánja vég­rehajtani. (Beta) Holnap orvossztrájk A szerbiai orvosok és gyógyszerészek szakszervezete elégedetlen azzal, aho­gyan a szerbiai kormány e szakszervezet képviselőihez viszonyul, és csütörtökre sztrájkot hirdetett a foglalkoztatottak rossz anyagi helyzete miatt - erről tájé­koztatott Jadranka Bosnic, a szakszerve­zet elnökségének elnöke, aki a Szerbiai Egészségügyi Minisztérium képviselőivel folytatott tárgyalások után azt nyilatkoz­ta, hogy nem teljesítették a szakszervezet követeléseit, csak tudatták velük, hogy a reszortminisztériumnak nincs felhatal­mazása arra, hogy az orvosok és gyógy­szerészek fizetéseiről tárgyaljon. A szak­­szervezet követelte a szerbiai kormánytól az egészségügyi dolgozók koefficiensé­nek módosítását, mert jelenleg a legala­csonyabb és a legmagasabb szakképzett­­ségűek keresete közötti arány 1:2,87-hez, a szakszervezet pedig 1:4-hez arányt kö­vetel. Bosnic bejelentése szerint a sztrájk­ban e szakszervezet 12 000 tagja vesz részt, de tiszteletben fogják tartani a mi­nimális munkafolyamatokat, amire a tör­vény kötelezi őket. (Beta) Autót lehet nyerni a belépővel Hetedikén nyílik az Auto Show Az Újvidéki Vásár keretében október 7-étől 12-éig tartják meg a sorrendben 3. gépkocsi-kiállítást, az Auto Show-t, ame­lyen 120 kiállító vesz részt - erről tájékoz­tatott Tatjana Hévízi, a kiállítás igazgató­nője. Mint mondta, a látogatók megte­kinthetik majd a gárda oldtimereit, ame­lyeket Tito használt. A kiállításon be fog­ják mutatni az Opel Signumot, a Citroen C3 Pruriert, a Toyota Lexus RX300-at, a Mazda 6-ot, a Mercedes CL500-at. A be­lépővel meg lehet nyerni az Auto Show fődíját, a Zastava Coral 1.3-at. (Beta) _____________ Új vállalat német partnerrel Folytatás az 1. oldalról Az új vállalat tevékenységi körébe tar­tozik majd a külkereskedelem is. A szer­ződés értelmében a társaság alapítótőké­je pénzben összesen ötmillió dollár, és a pénz mellett az ingó és ingatlan vagyon, valamint a jogok is az alapítótőke részét képezik. A Dnevnik 2,25 millió dollárt, a WAZ pedig 2,75 millió dollárt ruház be az új vállalatba, és ezzel a német partner a részvények 55 százalékával fog rendel­kezni. A német partner veszteségek fede­zésére is kötelezte magát, erre a célra 2,7 millió eurót hajlandó beruházni, míg a nyomda és az új szerkesztőség épületére hajlandó kölcsönt jóváhagyni. Fontos kiemelni, hogy a WAZ arra kö­telezte magát, hogy az új vállalatban mi­nimum 200 dolgozót átvesz a jelenlegi 800 foglalkoztatott közül. Éppen ez az, ami a legtöbb nézeteltérésre és a szak­­szervezet erélyes tiltakozására adott okot. A Dnevnik két szakszervezete tegnap nyílt levéllel fordult a képviselőkhöz, melyben követelték, hogy a vállalat priva­tizációját nyilvános felhívással és ponto­san megfogalmazott program alapján hajtsák végre, hogy a Dnevnik egysége­sen lépjen be a privatizációba, és ne csak azt a részt adják el, amely a vállalat nevét és piacát is magával viszi. A szakszervezet szerint olyan stratégiai partnert kellett volna keresni, amely nagyobb beruhá­zást, jobb szociális programot és több foglalkoztatott munkában maradását ten­né lehetővé. Különösen alattomosnak tartják a WAZ azon javaslatát, hogy há­rommillió eurót hajlandó szociális prog­ramra fordítani abban az esetben, ha a szakszervezetek hajlandóságot mutatnak 600 dolgozó elbocsátására. Dorde Subotic szintén erélyesen bí­rálta a felkínált határozati javaslatokat, hangsúlyozván, a Dnevnik képviselői nem is köthették meg a keretszerződést, mert ezt csak a Vajdasági Képviselőház te­hette meg. Mint mondta, marad a gond, hogy mi lesz a Holding azon részével, amely veszteséget jegyez, erre vonatkozó­an semmiféle javaslat sem készült el, és végül is azt sem tudni, ki lesz a Dnevnik majdani tulajdonosa. Rafail Ruszkovszki tartományi tájékoztatási titkár hangsú­lyozta, elkerülhetetlen szerkezetváltás­ról van szó, vagyis külföldi partnerrel egy új vállalat alakul. Utalt a Dnevnik korábbi és jelenlegi nehézségeire, me­lyek szerinte idővel csak nagyobbak le­hetnek, tehát felelősség kérdése mie­lőbb dönteni. Hozzáfűzte, a parlament nem veszíti el az ellenőrzés jogát a leg­nagyobb szerb nyelvű vajdasági napilap fölött, hiszen továbbra is a képviselőház lesz az alapító, a szerkesztéspolitikáról pedig a hazai partner dönt. Borislav No­­vakovic emlékeztetett, hogy ez a folyamat már két éve tart, és szembe kell nézni a nehézségekkel, valamint az esetleges konfliktusokkal, mert az idő múlásával csak fokozódhatnak. A képviselők elfogadták a Tartományi Mezőgazdasági Alap tavalyi évi munkájá­ról szóló jelentést. Igor Kutjacki tartomá­nyi mezőgazdasági titkár bevezetőjében emlékeztetett, hogy az alap a tavalyi év utolsó hónapjaiban kezdte meg munká­ját mégpedig donátori pénzekből, melyet a norvég kormány adományozott. Az adományokból származó bevétel 510 408 eurót tett ki, az alap tavalyi összbevétele pedig 33 090 693 dinár volt. Bacskulin István segédtitkár kiemelte, az eszközök elosztása szigorú ellenőrzés mellett folyt, és annál többet, amennyit tettek, nem te­hettek, mert nem volt több pénz. A parlamenti ülés több napirendi pontja kinevezésekre vonatkozott: külön­féle intézmények és lapkiadó vállalatok igazgatóbizottságaiban, valamint felügye­lő bizottságaiban személycserékre került sor, emellett Snezana Stojanovic szemé­lyében kinevezték a Vajdasági Idegenfor­galmi Szövetség igazgatóját. A képviselői kérdések közül érdekes megemlíteni Te­leki Júlia felszólalását, aki elégedetlensé­gét fejezte ki a kapott válasz kapcsán. A szószéknél reményét fejezte ki, hogy a TVT mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb legyen a vajdasági televízi­ónk, melyen belül a kisebbségi műsorok a jelenleginél jóval nagyobb arányban fognak szerepelni, hiszen mint mondta, az előfizetést mindannyian egyformán fi­zetjük. Pál Tibor az augusztus 31-ei jégve­rés kapcsán azt kérdezte, miért volt tilos egyes községekben kilőni a jégelhárító rakétákat, működik-e egyáltalán ez a rendszer, és kutatnak-e az illetékesek a jégvédelem újabb, korszerűbb változatai után. Kérdésének második részében a te­­merini biztonsági helyzetre hívta fel a fi­gyelmet, amely mint mondta, egyre ag­gasztóbb. Gyakoriak a verekedések, és ami a legfélelmetesebb, az utóbbi időben erre nemegyszer nemzeti alapon kerül sor. Mint mondta, érdekes mód soha nem találják meg a vétkeseket azokban az esetekben, amikor magyarokat vertek el, és ezért fölvetette a kérdést, kaphatna-e a temerini rendőrség kisegítést a tartomá­nyi rendőrségtől. Petar Ilic, az illetékes bizottság elnöke válaszában elmondta, sajnos még mindig nincs tartományi ren­dőrségünk, viszont az erre vonatkozó tör­vény bekerült a képviselőházi eljárásba. Amint azt elfogadják, akkor az ilyen ese­tek a mi hatáskörünkbe kerülnek át, és tehetünk is valamit - mondta Ilic. Végezetül Nenad Canak házelnök tett fel egy képviselői kérdést: őt az érdekli, pontosan mennyi pénz érkezett a tarto­mányi kasszába a köztársasági költségve­tésből - itt a privatizációból származó esz­közökre gondolt. Mint ismeretes, Vajda­ságot a pénz 50 százaléka illeti meg, ami a számtalan és gyakori ígéretek ellenére sehogy sem érkezik meg. A kérdésre Ca­nak írásbeli választ kap. S OROSZ Klára 2003. október 1., szerda A TVT az újvidéki RTV finanszírozásáról A Vajdasági Végrehajtó Tanács a Pásztor István alelnök elnökletével megtar­tott tegnapi ülésén döntést hozott a verbászi Gerontológiai Központ megalakítá­sáról. . Az ülésen támogatták 13 vajdasági vállalat, nevezetesen a kulai Borac részvény­­társaság, a versed Tehnika részvénytársaság, a becskereki Brodarstvo részvénytár­saság, a versed Zlatna kosa társadalmi vállalat, a törökbecsei Novi Becej társadal­mi vállalat, az újvidéki Petrounion társadalmi vállalat, a szenttamási Vojvodina társadalmi vállalat, a klári (Radojevo) Október 1. társadalmi vállalat, a bókai Po­­beda társadalmi vállalat, a palánkai Gradjevinar társadalmi vállalat, a palánkai Dunavorevoz-Putnicki saobracai társadalmi vállalat, a kanizsai Unisoft társadalmi vállalat és a palánkai Radnik társadalmi vállalat privatizálásának megkezdését. A Vajdasági Végrehajtó Tanács megvitatta azt a javaslatot, amely szerint a költ­ségvetési tartalékokból eszközöket kell elkülöníteni az Újvidéki Rádió és Televí­zió számára, és ezzel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a korlá­tozott költségvetési eszközök miatt nincs lehetőség előteremteni a 60 millió dinár rendszeres havi dotációt. Úgy értékelték, hogy mielőbb ki kell dolgozni a Belgrá­di Rádió és Televízió és az Újvidéki Rádió és Televízió közötti bontómérleget, amelyet a szerbiai kormánynak jóvá kell hagynia, és az e házban felgyülemlett problémák mielőbbi megoldása érdekében meg kell alakítani a tartományi rádió­műsorszóró közszolgáltatás igazgató szerveit. Időközben végzést hoztak 12,5 mil­lió dinár elkülönítéséről, amit az Újvidéki Rádió és Televízió a vajdasági parla­ment és végrehajtó tanács munkájának kísérésére fog fordítani. (Beta)

Next