Magyar Szó, 2003. december (60. évfolyam, 284-307. szám)
2003-12-01 / 284. szám
2003. december 1., hétfő Telitalálat az ötös lottón: rekordnyeremény Van telitalálatos szelvény az ötös lottón; Magyarország történetének rekordnyereménye körülbelül 5 milliárd 82 millió forintot jelent az egyetlen öttalálatos szelvény tulajdonosának - tájékoztatta a Szerencsejáték Rt. szóvivője az MTI-t szombat este. A nyertes lottószámok: 4,15, 46, 49, 59. Elmondása szerint a 38 hét halmozódást követően kialakult rekordnyereményért a nyertesnek 90 napon belül kell jelentkeznie. „A nyereményt legkorábban a sorsolást követő harmadik hét keddjén, azaz december 16-án utalja át a Szerencsejáték Rt.” - közölte a szóvivő, hozzátéve: ekkora összeget - amely után már nem kell adózni - csak átutalással fizetnek ki. Somorai László jelezte: a szerencsés nyertesnek a lottózókban is fellelhető, úgynevezett Nagy nyertes számot kell felhívnia és a Szerencsejáték Rt. illetékesével kell egyeztetnie, mi legyen a nyeremény átvételének az eljárása. A szóvivő leszögezte: a Szerencsejáték Rt.-ről nem kerülhet ki olyan adat, amely révén kiderülhetne, hogy ki nyerte meg a főnyereményt. Somorai László megjegyezte: a jövő héten körülbelül 60 millió forintot jelent majd az öttalálatos lottószelvény. GYŰLÖLETBESZÉD/HEGEDŰS-PER Támadások a bírák ellen A fejlemények a magyar jogrendet fenyegetik, figyelmeztet a főbíró Súlyos támadás ért a Hegedűs-perben eljáró tanács elnökén kívül az utóbbi időben egy magas rangú fővárosi bírót, zaklatták a szegedi roma testvérpár kártérítési perében ítélkező bírónőt, és az ügyészség vádat emelt egy fővárosi kerületi bíróság elnökhelyettesének támadója ellen - mondta az MTI-nek Lomnici Zoltán. „A bírák elleni támadások a jogrendet fenyegetik” - hangsúlyozta a főbíró annak kapcsán, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalától (OITH) bekérette és áttekintette az utóbbi időben történt esetekről szóló jelentéseket. „A néhány héttel ezelőtti felhívásomban foglaltakat ezek az esetek is jól illusztrálják” -jegyezte meg a főbíró. Lomnici Zoltán november 11-én felhívásban fordult a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz és az Országgyűléshez, azt kérve, ítéljék el a bírák alkotmányos jogait sértő megnyilvánulásokat. Lomnici Zoltán a bírák sérelmére elkövetett cselekmények kapcsán kijelentette: „Fontos, hogy a bíróságok ítéleteit bárki szabadon vitathassa, kritizálhassa, a szélsőséges megnyilvánulások azonban veszélyesek, a verbális erőszak könnyen átcsaphat fizikai erőszakba.” A jelentés megerősítette azokat a sajtó- híreket, melyek szerint belőttek az ifjabb Hegedűs Lóránt ügyében másodfokon tárgyaló és felmentő ítéletet hirdető tanács elnökének otthonába - mondta a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. EU-ALKOTMÁNY Dzurinda: Győzelem! Diplomáciánk „óriási győzelmének” nevezte a szlovák miniszterelnök, hogy a kisebbségek kollektív védelméről szóló magyar indítvány kiesett az Európai Unió alkotmányának tervezetéből. Mikulás Dzurinda úgy vélekedett: jóllehet a kérdésben a nápolyi kormányközi értekezlet külügyminiszteri konklávéján kompromisszumos megállapodás született, a szlovák siker ezzel együtt is egyértelmű, mert a végső megoldás szerint a nemzeti kisebbség „kollektív jogainak nincs esélye az uniós alkotmányban". Dzurinda úgy látja: ha a kisebbségek kollektív jogairól az Unió alaptörvényében említés történik, az több európai országban mindenképpen a kisebbségek autonómiatörekvései előtt nyitott volna utat. Nem hozott igazi áttörést, de kenyértörést sem az uniós alkotmány tervezetét megvitató nápolyi külügyminiszteri értekezlet, de a dolgok azért haladtak előre, így összegezte Kovács László külügyminiszter az EU- tagállamok és a csatlakozó országok kormányközi értekezletének újabb fordulóját. Templomrombolás Horvátországban Fejszével verte szét a magyar templomot a horvát pap. Szinte semmi nem maradt a határ közeli Darázs magyar katolikus templomának berendezéséből, amelyet a helyi horvát plébános vert szét - tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökség. Az enyészeté lett a többszáz éves szószék, az oltár, valamint az Úr asztala és a padok többsége. A 4000 lakosú faluban 100-150 magyar él. A horvátok és a magyarok külön templomba jártak, de a magyarokét felújításnak álcázva kipakolta a plébános. A maroknyi magyar kisebbség elkeseredett, mint mondják, nem fognak egy olyan horvát templomba járni, amelynek papja fejszével felaprítja és eltüzeli a templom berendezését. Josip Kuzmic plébános nem tagadja tettét, mint elmondta, ezekre az ósdi dolgokra már nincs szükség, ha tud támogatást szerezni, hamarosan új berendezést kap a magyar templom. A célja leginkább az lenne, hogy egy templomba járjanak a magyarok és a bonátok is, de nem érti, hogy a magyarságnak miért nem jó a horvát templom. A maroknyi magyar kisebbség úgy véli, a darázsi plébános asszimilálni akarja az itteni kis magyarságot. . Nem előzmények nélküli ugyan a magyar kormány, valamint a határon túli magyar történelmi egyházak képviselőinek találkozója, a résztvevők mindegyike azonban igen fontosnak minősítette a most szombati, a budapesti Parlament épületében egész napon át tartó tanácskozást. A Magyarságtudat és egyház az uniós csatlakozás küszöbén elnevezésű konferenciát megnyitva Kiss Péter kancelláriaminiszter azt hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós integrációjának az egész nemzet felemelkedésével kell együtt járnia, az ország tehát nem zárkózhat be határai mögé. Kiss szerint az állam és az egyház egymást erősítve és kiegészítve nyújhat jövőképet a magyarországi és a határon túli magyarok számára. Az eszmecserében - amelynek központi témája volt a határon túli magyar egyházak helyzete és közösségépítési lehetőségköre - a kormány, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának tisztségviselői mellett részt vettek a Pázmány Péter Katolikus és a Károli Gáspár Református Egyetem illetékesei, úgyszintén tizenheten a határon túli egyházak képviseletében. Vajdaságból hárman érkeztek: Csete Szentesi István református püspök, Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendens és Pénzes János katolikus megyés püspök. Az együttes gondolkodás fontosságát emelték ki mindannyian a konferenciát követő sajtótájékoztatón, így elsőként Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkár, aki szerint kifejezett igényként jelentkezett az ilyen jellegű találkozók rendszeressé tétele, hiszen Magyarország EU-csatlakozása nyomán még erőteljesebben megőrizendőek a közös értékek, a nyelv és kultúra megtartását illetően együttesen kell feltérképezni az egyház lehetőségeit. Szabó jelezte, a kormány mindent megtesz a határon túli magyar történelmi egyházak megsegítése érdekében, s ez idővel konkrét költségvetési tételként is megjelenik majd. Gulyás Kálmán, a MeH egyházi politikai államtitkár szólt arról, hogy a tanácskozáson nem született ugyan valamilyen különleges megállapodás, a szándék ezúttal inkább a párbeszéd elkezdését célozta, fontos részeként a magyar-magyar kapcsolatoknak. Szabó Árpád püspök (Unitárius Egyház, Kolozsvár) úgy vélekedett, hogy a magyar nemzeti értékek megtartásának céljából a templomok mellett olyan intézményeket kell létrehozni (karitatív szervezetek, egyházi iskolák stb.), amelyek képesek új közösségi formák kialakítására. Mindebben a nevelés az elsődleges szerep. Megjegyezte továbbá, hogy a felnőttek jelentős része egyszerűen nem találja helyét, képtelen megélni közösségi igényét, s hagyományos családi formák is felbomlóban. Ez utóbbi gondolatsort erősítette meg Erdélyi Géza is, mondván, a felnőttek társadalma belül kezd kiürülni (jellemzően jelentkezik az öngyilkosság, a depresszió), az egyháznak ezért - a kisebbségi sorsban igazán ismert legreménytelenebb helyzetben is - láttatnia kell a jövőt. A felvidéki református püspök szerint a komoly misszionálás időszaka érkezett el, a lélek ébresztéséé, ez pedig nem köthető választási ciklusokhoz és pártérdekekhez, hanem a mindezek felett álló nemzetstratégia fontos részeként értelmezendő. A határon túlról érkező egyházi személyek szinte mindegyike köszönetet mondott a magyar kormánynak a nyújtott támogatásért, számol be a találkozóról Pénzes János, hasznos és jó lenne, ha a segítség mérete fokozódna, annak érdekében, hogy a magyarság szülőföldjén maradhasson. A sort zárva Jakubinyi György katolikus érsek (Gyulafehérvár) a következőképpen fogalmazott: „Hálásak vagyunk a velünk való törődésért, mert mi, a határon túl, kettős (nemzeti és egyházi) kisebbségben élünk. Azzal, hogy az anyaország felvállal minket, ez a helyzetéből és a mi helyzetünkből adódik. De mindannyian keresztények vagyunk és magyarok, s reményteljesen elvárjuk, hogy a kölcsönösség jegyében a párbeszéd folytatódjék.” »SINKOVITS Péter Egyház és magyarságtudat A jövőképépítés feltételei a határon túli közösségekben - Tanácskozás a magyar fővárosban Tudósítónktól Budapest, november 30. Atartó kulfold@magyarszo.co.yu KÜLFÖLD 3 Mit sem érnek az EU-s figyelmeztetések a választási évben A meg nem hallgatott tanácsok után felmerül a kérdés: csatlakozhat-e Románia 2007-ben az Unióhoz A sokadik figyelmeztetését kapta Románia az európai illetékesektől, de a hivatalos bukaresti fogadkozások ellenére szinte biztosra vehető, hogy választási évben vajmi kevés fog megvalósulni a Brüsszel által sürgetett szigorból. A legutóbbi intés Fabrizio Barboso, az EU bővítési ügyekért felelős új vezérigazgatójától hangzott el bukaresti bemutatkozó látogatása során. Az EU számos más illetékesének korábbi megállapításaihoz hasonlóan Barboso is a korrupció elleni határozottabb fellépést, a gazdasági reformok végrehajtásának felgyorsítását és az igazságügyi reformot kérte számon román tárgyalópartnereitől. A Bukarest címére megfogalmazott számtalan figyelmeztetés állandó eleme az, hogy a nevezett feltételek teljesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia elérje hőn óhajtott célját, az ország 2007- ben történő felvételét az Európai Unióba. A mostani jó tanácsoknak az ad nyomatékot, hogy az Európai Bizottság legutóbbi jelentése megállapította: Románia esetében még nem lehet működő piacgazdaságról beszélni. Ez a megállapítás jóval kisebb meglepetést okozott, mint az, hogy az Egyesült Államok az idén tavasszal az iraki háborúban vállalt román szerep jutalmaként hivatalosan elismerte, hogy Romániában már működik a piacgazdaság. Minden bizonnyal nem csak véletlen időbeli egybeesést jelentett, hogy az idén közzétett országjelentések összeállításának végső szakaszában Adrian Nastase román miniszterelnök megvált kormányának három olyan tagjától, akinek személyét korrupciógyanús ügyek miatt régóta támadta az ellenzék és a sajtó. Az „önként” távozók között volt Hildegard Puwak aszszony, az európai integrációért felelős miniszter is, ő arra nem tudott igazán elfogadható magyarázatot adni, miként jutott jelentős közösségi támogatáshoz pályázat útján néhány, a miniszter asszony férjének és fiának nevére bejegyzett cég. Az utolsó pillanatban hozott tisztáldozat nem segített, Románia nem kapta meg a piacgazdaság minősítést, ráadásul Fabrizio Barboso továbbra is az elvégzendő legfontosabb feladatok között említette a korrupció elleni határozott fellépést. Emellett a makrogazdasági stabilitás fenntartását, további fiskális szigort, valamint olyan közigazgatási reformot sürgetett, ami lehetővé tenné, hogy Románia képes legyen a beígért, bőkezű EU-támogatások befogadására. Mind olyan feladat, aminek teljesítése nem tesz jót az adott pillanatban egyetlen kormányon lévő párt népszerűségének sem, Romániában pedig 2004-ben választások lesznek, s a viszonylag távoli időpont ellenére a román gyakorlatnak megfelelően néhány hónapja már javában folyik a kampány. A Romániában jelenleg hatalmon lévő Szociáldemokrata Pártnak (PDL) a közvélemény-kutatások szerint nem lenne sok félnivalója, hiszen minden felmérés - akárcsak a megelőző években - azt mutatja, hogy a biztos szavazók körében toronymagasan a kormánypárt vezet. A teljes képhez azonban hozzátartozik az is, hogy rendkívül magas - közel 40 százalékot kitevő - a választani egyelőre nem tudó bizonytalanok aránya, valamint hosszas huzavona után választási szövetséget kötött az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD), s ez a koalíció már az első felmérések szerint megnyerte a biztos pártválasztók 30 százalékának tetszését. A jelenlegi kormánypárt legfontosabb feladatainak egyikeként azt fogalmazta meg, hogy Románia 2004 végére sikerrel befejezte a csatlakozási tárgyalásokat. Ma már ez egyre kevésbé látszik teljesíthetőnek, amit az is mutat, hogy a 31 tárgyalási fejezetből csak húszat zártak le ideiglenesen. A függőben maradt fejezetek között vannak a legérzékenyebbek, köztük a mezőgazdaságra, a környezetvédelemre, az igazságszolgáltatásra és a belügyekre vonatkozó. Bukarest megnyugtatására Brüsszel már közölte: nem történik jóvátehetetlen baj, ha a csatlakozási tárgyalások lezárása áthúzódik 2005 elejére, ettől még a román csatlakozás 2007-ben megtörténhet. Erről biztosította a román kormányt Bukarestben Fabrizio Barboso, majd nem sokkal később Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök is, akinek országa a jövő év július elsején veszi át az EU soros elnökségét. A dátumokhoz való ragaszkodás helyett mindketten azt hangoztatták, hogy nem is annyira a törvények elfogadásával, hanem azok végrehajtásával és betartatásával vannak gondok Romániában. A román kormány természetesen újabb ígéretet tett, s ugyancsak az eddigi román gyakorlatnak megfelelően bizonyságát próbálta adni annak, hogy az EU- tagság érdekében a napi politikai megfontolásoktól függetlenül kész áldozatokat hozni az egész ország. Az államfő, a kormányfő, a házelnökök és Teoctist ortodox pátriárka országos fórumon kérte az ellenzéktől: a választási évben ne támadják a kormányt a csatlakozást érintő kérdésekben. A román belpolitika alaptónusát eddig jelentő kölcsönös bizalmatlanság azonban nem a legjobb előfeltétel ahhoz, hogy egy ilyen megállapodás működőképes is legyen Romániában. ELUTASÍTOTT MAGYAR-ROMÁN PÁRBESZÉD Ion Iliescu román államfő lényegében elutasítja a román-magyar együttlétezés alapvető kérdéseire vonatkozó párbeszédet - írta hétvégi számában a Krónika című erdélyi közéleti napilap. A Kolozsváron megjelenő lap vezércikkét szignáló Bakk Miklós abból indult ki, hogy ha csak a nemzeti egység és a területi épség féltése vinné előre az országot, Romániával nem lenne baj. De - írta - ma többre, másra van szükség, és az integráció egyre nehezebb feladataival szembesülő román politikai elit jórészt tudatosította is ezt a maga számára. Ha mégis a nemzeti egység és területi épség féltésének szólamait veszi szájára - mint tette Ion Iliescu csütörtökön a parla mentben -, akkor annak mind.en bi zonnyal egyéb okai vannak. Ezek az okok könnyen kikövetkeztethetők: a román-magyar együttlétezés alapvető kérdéseire vonatkozó párbeszéd elutasítását jelzik. Ion Iliescu és mindazok, akiket ő képvisel, úgy gondolják, hogy a román alkotmány módosításával minden kötelezettségüket teljesítették a velük szemben megfogalmazott kisebbségi kérdésekben. Minden, ami e kereten túl van - így az autonómia is -, nem legitim törekvés, hanem atavisztikus politikai vágyálom. Ám a Krónika cikkének szerzője úgy látja, hogy a párbeszéd elutasítása most, december elseje előestéjén különös paradoxont eredményez: Gyulafehérvár megidézését igazi üzenetének megtagadásával. Annak a nevezetes Ill/l-es pontnak a semmibevételét, amely kimondja: „Teljes szabadság az összes együttlakó népek számára. Minden nép saját nyelvén, kebeléből való egyének által fogja művelni, kormányozni magát, és törvénykezését ellátni; minden nép ama egyének számának arányában, akik alkotják, meg fogja kapni a jogot a törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való képviseletre.” Annak tagadását tehát, hogy a romániai magyarság is rendelkezhet saját sorsa fölött, rendelkezhet azokkal az eszközökkel és intézményekkel, amelyek kollektív önazonossága, nemzeti léte megőrzése céljából elengedhetetlenek. A Krónika értékelése szerint ebben a tagadásban a gyulafehérvári nemzetgyűlés történeti mitológiája - mely területféltő szólamokban kongatja a nemzeti szuverenitás üres hagyományát - a mai nemzeti közmegegyezésnek csupán pótléka. Mindaddig, míg a románság 1918-as határozata ki nem szabadul e folyamatosan táplált mitológiából, december elseje nem válhat tartós megbékélést eredményező, s a román államot a magyarság igényeire is szabó román-magyar kiegyezés kiindulópontjává. És mindaddig, amíg a féltés rejtett szimbolikája elutasítja, hogy az 1918- ban épp a magyarok ellen megfogalmazott határozat igazi, vállalt tartalma lehet ma, 2003-ban a megegyezés egyik kiindulópontja, a párbeszéd a közös múlt felett felemás, őszintétlen marad - szögezte le az erdélyi közéleti napilap. RMDSZ: ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATI KONFERENCIA Mérleget vonni a romániai magyarság önkormányzati tevékenységének elmúlt négy évéről, megtervezni a közelgő választási kampányt - e két feladat jegyében kezdte meg munkáját szombaton Sepsiszentgyörgyön a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által szervezett Országos Önkormányzati Konferencia. Mivel Romániában a jövő nyáron helyhatósági választásokat rendeznek, az RMDSZ fontosnak tartja, hogy megfelelő módon készüljön fel a választási kampányra. Ehhez azonban alaposan elemezni kell az elmúlt esztendők eredményeit, tapasztalatait, különösen az önkormányzati tevékenység területén. A sepsiszentgyörgyi fórum résztvevői ennek tükrében próbálják meghatározni a következő időszak elsődleges feladatait, különös tekintettel az európai uniós csatlakozásra való felkészülésre.