Magyar Szó, 2004. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)
2004-09-01 / 205. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar szo.co.yu Milosevic hazugságnak minősítette az ellene felhozott vádakat Folytatás az 1. oldalról Milosevic - vádlóinak gyökeresen ellentmondva - önmagát mintegy béketeremtőként igyekezett beállítani, és úgy vélte, a szóban forgó fegyveres konfliktusokban a szerb nép önvédelmi harcot vívott a belső lázadás és iszlám fegyveresek kívülről érkező támadásai ellen. Külső törekvésnek minősítette, hogy Boszniában - állítása szerint iráni, szaúdi, libanoni, afgán, marokkói fegyveresek részvételével, részben amerikai fegyverekkel - iszlám államot hozzanak létre, Horvátországból pedig kiüldözzék a szerb kisebbséget. Németországot külön említette, mint amely éveken át Jugoszlávia lerombolására törekedett, és a Vatikánt is az erkölcsi hanyatlás vádjával illette. Vádlói szerint viszont ő uszított háborúra, hogy megteremtsen valamiféle Nagy- Szerbiát a volt jugoszláv köztársaságok területén. A per első felvonása, a vádpontok ismertetése és a tanúk felvonultatása már februárban befejeződött, és júliusban a védőbeszédet is meg kellett volna kezdeni, de a politikus rossz egészségi állapota miatt azt többször elhalasztották. A törvényszék akkor úgy határozott, hogy Miloševićnek augusztus 31-étől kell ismertetnie válaszát a 66 vádpontra. A védőbeszédhez kapcsolódó tanúkihallgatások azonban a jövő hét elejénél korábban nem kezdődnek meg. Milosevic összesen 1400 tanú beidézését kérte, erre azonban aligha lesz lehetősége a védekezéshez rendelkezésére álló 150 tárgyalási nap alatt. Listáján mindazonáltal olyan nevek is szerepelnek, mint Bill Clinton volt amerikai elnöké, Tony Blair brit miniszterelnöké és Gerhard Schröder német kancelláré - a beidézés azonban a bíróktól függ, akik dönthetnek úgy is, hogy egy-egy szóban forgó személy nem áll kapcsolatban az üggyel. (MTI) Bush érdemeit méltatják a terrorizmus elleni harcban Az amerikai Republikánus Párt elnökjelölő konvenciójának első napja George Bush amerikai elnök érdemeit méltatta hétfőn, a Republikánus Párt elnökjelölő konvenciójának nyitónapján a párt két népszerű politikusa, Rudolph Giuliani, New York volt polgármestere és John McCain arizonai szenátor. McCain - vietnami veterán, volt hadifogoly - olyan kipróbált vezetőnek nevezte az elnököt, aki nem riad vissza a nehéz döntésektől és korunk legnagyobb kihívásával, a tenorizmussal szembesülve a helyzet magaslatára tudott emelkedni. Kijelentette, hogy az iraki háború egy súlyosabb fenyegetésnek vette elejét, mivel Szaddám Huszein exelnök rezsimje előbb-utóbb ismét tömegpusztító fegyverekre tett volna szert. Ne higgyék el, ha mást mondanak a külföldi bírálók, a politikai ellenfelek vagy egy képmutató fémrendező - jegyezte meg a szenátor, a Bush-kormány iraki háborúját gúnyosan bíráló 9/11 Fahrenheit alkotójára, Michael Moore-ra utalva. A rendező a karzaton ült az újságírók között, és a küldöttek fujjolása dacára, a helyzetet láthatóan élvezve vidáman integetett az őt kipécéző kameráknak. A sok kérdésben különutas McCain szenátor George Bush vetélytársa volt 2000-ben a Republikánus Párt elnökjelöltségéért vívott küzdelemben, s az ellene folytatott lejárató kampány miatt viszonyuk hosszabb időre hűvössé vált. John Kerry, a Demokrata Párt elnökjelöltje rendhagyó módon felajánlotta neki az alelnöki posztot, de a szenátor Bush mellé állt, s mostanában gyakran elkíséri kampányútjaira. A sajtó feltételezése szerint elnöki ambíciókat táplál, és 2008-ban indulni szándékozik a Republikánus Párt elnökjelöltségéért. Giuliani expolgármester, aki népszerűségét a 2001. szeptemberi 11-i terrortámadásokat követő határozott fellépésével vívta ki, beszédében a terrorizmus ellen harcoló Bush elnököt a náci Németországgal szembeszálló Winston Churchill brit kormányfőhöz, illetve a Szovjetuniót kifullasztó Ronald Reagan volt amerikai elnökhöz hasonlította. Arra buzdította az amerikaiakat, hogy a veszély idején, mint amilyen a mostani is, az elnökválasztáson ne a pártot nézzék, és ne azt, hogy a jelölt konzervatív-e vagy liberális, hanem azt, hogy alkalmas-e az ország vezetésére. Hála istennek, George Bush az ország elnöke - mondta Giuliani, akinek ugyancsak elnöki ambíciókat tulajdonítanak. „Még négy év!” - skandálta az ötezres tömeg a Madison Square Garden sportcsarnokban. A konvenció további napjain is a párt mérsékelt, liberális szárnyának ismert alakjai kapnak rivaldafényt, így Arnold Schwarzenegger, Kalifornia állam kormányzója, illetve George Pataki, New York állam kormányzója. A szervezők, akik a sajtó szerint a Republikánus Párt mérsékelt arcát akarják mutatni a választóknak, hétfőn további két, New Yorkban jól ismert személyt is bevetettek George Bush mellett: Bernard Kérik volt rendőrfőkapitányt és Edward Koch volt polgármestert, aki 1978 és 89 között állt a város élén. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások idején a New York-i rendőrséget vezető Bernard Kérik az elnök érdemének nevezte, hogy Amerika ma kevésbé sebezhető, mint három éve volt. Nagy meglepetést okozott a konvención megjelent Edward Koch volt polgármester, aki kijelentette, hogy világéletében demokrata párti politkus volt, az idén azonban George Bushra fog szavazni. A konvención számos küldött csepülte a demokrata párti elnökjelöltet, John Kerry massachusettsi szenátort. Heather Wilson új-mexikói képviselő szavai szerint az országunk nagy küzdelmében olyan főparancsnokra van szüksége, aki világítótorony, nem pedig szélkakas. A törvényhozó arra a republikánus párti vádra utalt, amel szerint Kerry folyton váltogatja véleményét a fontos politikai kérdésekben. (MTI) Putyin az orosz olajexport növelését ígéri Orosz-német-francia csúcs a terrorfenyegetések árnyékában Vlagyimir Putyin orosz elnök az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz fűződő kapcsolatokkal vádolta meg a csecsen szeparatistákat Jacques Chirac francia elnökkel és Gerhard Schröder német kancellárral a dél-oroszországi Szocsiban tartott tegnapi találkozója után, amelyen megállapodtak biztonsági együttműködésük erősítéséről. Putyin szerint az a tény, hogy a két Tupoljev gép felrobbantását egy, az al- Kaidához kötődő vállalta magára, bizonyítja: a csecsenföldi „destruktív elemek” kapcsolatban állnak a nemzetközi terrorizmussal. Az Iszlámbuli Brigádok nevű iszlám csoport azt állította az interneten, hogy tagjai hajtották végre a terrorakciót a csecsen felkelők támogatására. Schröder közölte, hogy a német biztonsági szolgálatok segíteni fogják orosz kollégáikat a csecsen terrorizmus elleni harcban. Putyin védelmébe vette a vasárnapi csecsen elnökválasztást, amelyet független megfigyelők merő színjátéknak bélyegeztek, és amelyet Brüsszel is bírált Washingtonnal együtt. Schröder és Chirac azonban megértést mutatott. Mindamellett Chirac és Schröder - az EU-elnökséggel összhangban - szorgalmazta a csecsen konfliktus politikai rendezését az Oroszországi Föderáció kebelén belül. A trojkatagok egyetértettek abban, hogy Iránt meg kell gátolni atomfegyver előállítására alkalmas urán előállításában, szigorúan be kell tartania a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség előírásait. A terrorfenyegetések háttérbe szorították a csúcs eredeti főtémáját: az Európai Unió és Oroszország közötti közös terek létrehozását. Putyin ígéretet tett az orosz olajtermelés és -export csaknem 30 millió tonnával való idei növelésére.(MTI) Robbantás Moszkvában Autóba rejtett pokolgép robbant tegnap este Moszkva északi részén, nyolc ember meghalt, tizennyolc megsérült. A bomba egy parkoló Zsiguli gépkocsiban robbant az orosz főváros központjához közeli Rigai pályaudvar mellett lévő metróállomásnál. Az Eho Moszkvi rádió helyszínen lévő tudósítója biztosnak mondta, hogy tenorcselekmény történt. (MTI) Itat Szó Kivégezek Irakban tizenkét nepáli munkást Kivégezték az Irakban túszul ejtett tizenkét nepáli munkást egy iszlámista csoport tegnapi köleménye szerint. A kivégzést az al-Kaida terrorhálózathoz közel állónak tekintett Anszár asz-Szunna csoport jelentett be. Az internetes honlapon - újabb jelentések szerint -videofelvételt is közzétettek, amelyen írható, amint egy álarcos férfi elvágja a földön heverő egyik, bekötött szemű úsz torkát. Egy másik felvétel pedig az mutatta be, hogy egy fegyveres tarkón lövi a másik tizenegy túszt (MTI) Emlékezés a „vágóhídra” avagy a második világégés évfordulója kapcsán felmerült kényszerű gondolatok ezeken 65 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuját az előtte is sokat hányatott (és sokakat szenvedésnek kitett) bolygónk legnagyobb „vágóhídja”, azaz 1939-ben a mai napon a Wehrmacht Lengyelország elleni támadásával tört ki a második világháború. Noha egy kaliforniai magániskolában úgy tanítják, hogy ez a világégés 1939-től 1942-ig tartott (nem tudni, hogy a jól értesült szerzők mire alapozzák újszerű elméletüket, de tény, hogy az iskola - amikor megszólták - kikérte magának), az emberi faj ezen ocsmány felvonása sajnos teljes hat esztendőt vett igénybe (hivatalosan az 1945. szeptember 2-i japán kapitulációig tartott). A történelemkönyvekből (hacsak nem Kaliforniában írták) azt is megtanulhatta már mindenki, hogy ez volt a világvég egyik legsikerültebb főpróbája, az első, az egész Földre kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam vett részt, és amelyben 40 ország területén, minden óceánon és három kontinens légterében folytak harcok. Összesen 110 millió katona állt fegyverben, a sohasem pontosított és pontosítható „végeredményt" pedig 50 millió áldozatban állapították meg. Előzményei az első világháborúig nyúlnak vissza, mivel ez a központi hatalmak számára vereséggel zárult. Nem érték el céljukat, a világ területi újrafelosztását, így az 1919-es versailles-i békét már a korabeli politikusok is inkább csak fegyverszünetnek tekintették. Hogy mégis hogy ért be háborúvá ezen a „jó táptalajon”, azt napestig lehetne fejtegetni, a lényeg akkor is változatlan marad: vitathatatlan minden akkori vezető politikus és kormányzataik felelőssége, még ha sokkal jobban is hangzik „a mindenért Hitler a hibás” típusú földsimítás. A casus belli a danzigi kérdés lett. Az 1919-es versailles-i békeszerződés a német lakosságú Danzigot (a mai Gdanskot) a Nemzetek Szövetségének védnöksége alá került „szabad várossá” nyilvánította, amelyet Lengyelországgal Németországot kettészakító korridor kötött össze. A várost bekapcsolták a lengyel vámrendszerbe, külkapcsolatait Varsó közvetítésével intézte. Berlin a város átadását követelte, amiről a lengyel korítmány hallani sem akart, bízva a garancianyilatkozatban, amelyet 1939 márciusának véégén a brit kormánytól Párizs nevében is kapott... A mondvacsinált ok tehát adott volt, kellett még egy ehhez illő színjáték. A támadás díszletét az augusztus 31-i konzerv-hadművelet szolgáltatta, amikor is lengyel egyenruhába bújtatott SS-katonák megtámadtak több német vámházat és határ menti rádióadót. Eme gleiwitzi provokációként elhíresült „cseles” húzásnak azóta számos csodálója és szabadalmaztatója akadt; legutóbb éppen Irak esetére alkalmazták, melynek vélt tömegpusztító fegyvereit használták fel tömegbutításra. A horgot akkor is, most is sokan gondolkodás nélkül bekapták, szem elől tévesztve egyebek között A. J. P. Taylor (A második világháború okai c., 1960-ban írt könyvének provokatív fejtegetései annak idején hatalmas vitát robbantottak ki) brit történész egyik figyelmeztetését, mely szerint: „Minél befolyásosabb és minél magasabb pozíciót tölt be egy ember (pl. miniszterelnök, tábornok, király), annál valószínűtlenebb, hogy igazat mond.” Taylor szerint különben Hitler elvben és elméletben semmivel sem volt erkölcstelenebb, mint a többi korabeli politikus, csupán tetteinek gonoszságával tett túl valamennyin. Politikájában sem volt semmi eredeti, de komolyan vette azt, amiről mások csak beszéltek, és mindent szó szerint vett és tett. Ugyanolyan fekete-fehér, jó-rossz síkon rezonált mindenre, mint a jelenünk vasököl-politikáját szorgalmazó George W. Bush, aki szintúgy szó szerint tesz és vesz mindent, és büszkén esküszik a Bibliára, mert belőle meríti a bölcsességet, nyilván azokból a sorokból, hogy: „...Józsue elment és kiirtotta az anakitákat a hegyvidékről... Egyetlen lélek sem maradt meg, magát Hacort pedig felgyújtották... E városokból a zsákmányt is, a jószágot is mind magukkal vitték Izrael fiai, az embereket pedig kardélre hányták az utolsó szálig, egyetlen lelket sem hagytak élve...” George W. állítólag időközben rádöbbent, hogy „a háború következménye a halál, ... hogy az általam hozott döntések veszélybe sodorhatnak embereket. Ez a nehéz része ennek a munkának, még akkor is, ha az ember tudja, hogy igaza van”. Ugyanakkor azonban - mint a Time-nak adott interjújában elmondta - arra is rádöbbent, hogy „Annyira szeretem ezt csinálni, hogy szeretném folytatni a munkámat.” ■ GIMPEL Tibor Tizenöt ember életét vesztette, 35 pedig megsebesült Beér-Seva dél-izraeli városban tegnap autóbuszok ellen palesztin öngyilkos merénylők által elkövetett kettős pokolgépes merényletben. A sérültek száma meghaladja a nyolcvanat. A két autóbusz csaknem egyidőben robbant fel Izrael déli részének legnagyobb városában, a polgármesteri hivatal közelében. Az egyik járművet teljesen szétvetette a detonáció, a másik pedig lángba borult. Ezek voltak a legvéresebb merényletek Izraelben tavaly október 4-e óta, amikor az észak-izraeli Haifa egyik tengerparti éttermében egy palesztin nő felrobbantotta magát 23 ember halálát okozva. Legutóbb az idén március 14-én robbantottak öngyilkos palesztin merénylők izraeli területen, Asdod kikötővárosban, tíz embert ölve meg. A Hamász jelentkezett a merényletek elkövetőjeként. A szélsőséges palesztin szervezet a robbantásokat megtorlásnak nevezte azért, hogy az izraeli hadsereg az idén tavasszal végzett a szervezet alapítójával és szellemi vezérével, Ahmed Jaszin sejkkel, majd a Hamász új vezetőjévé választott Abdel-Aziz Rantiszival is. A terrorizmus elleni küzdelem teljes erővel történő folytatását ígérte Ariel Saron izraeli miniszterelnök a véres robbantásos merényletek után. Tűzoltók a kigyulladt busznál 2004. szeptember 1., szerda