Magyar Szó, 2004. október (61. évfolyam, 231-256. szám)

2004-10-01 / 231. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyar-iszo.co.yu iltant fiő Hármas robbantásos merénylet Bagdadban Harminchét gyermek esett áldozatul a vérengzésnek - Újabb tíz túszt ejtettek iraki szélsőségesek Negyvenkettőre emelkedett a halálos áldozatok száma ab­ban a tegnapi hármas robbantásos merényletben, amelyet az iraki főváros nyugati részén követtek el egy amerikai katonai járműoszlop közelében. A helyi idő szerint déli 1 óra körül három pokolgéppel vég­rehajtott merénylet halálos áldozatai között sok a gyermek. A sebesültek száma kórházi és katonai források szerint meghalad­ja a 200-at. Harminchét gyermek és öt felnőtt esett áldozatul a tegnapi bagdadi vérengzéseknek - közölték szemtanúk. Sok a gyermek a kétszáz sebesült között is. A belga külügyminiszter iszonyatának adott hangot a gyer­mekáldozatok nagy száma miatt. A bagdadi hírekre reagálva Ka­rel De Gucht rámutatott, hogy a terroristatámadásoknak mind gyakrabban esnek áldozatul gyermekek. De Gucht szerint sem­milyen politikai vagy katonai cél nem igazolhatja gyermekek megölését. A belga külügyminiszter ezzel kapcsolatban utalt egyebek közt a beszlani, a szderóti és a gázai eseményekre. Bagdadban az első pokolgép akkor robbant, amikor felavat­tak egy új szennyvízcsatornát. Néhány perccel később két másik robbanás rázta meg a környéket, szemtanúk szerint akkor, ami­kor amerikai katonák megpróbáltak segíteni az első robbantás sebesültjein. Amerikai katonai források szerint három, gépkocsiba rejtett pokolgép robbant, és az első merényletben tíz amerikai katona megsebesült. Az iraki belügyminiszter viszont két gépkocsiba rejtett pokolgépről, majd egy út mentén elhelyezett robbanó­szerkezetről számolt be. Alig néhány órával korábban Bagdad Abu Graib elővárosá­ban robbant gépkocsiba rejtett pokolgép. Az öngyilkos merény­letben egy amerikai katona és két iraki rendőr meghalt, és több mint hatvanan megsebesültek. Közben négy iraki életét vesztette, 19 személy, köztük négy rendőr, megsérült az ország északi részén fekvő Tell-Áfárban, egy autóba rejtett pokolgép robbanása következtében - közöl­te a helyi kórház. A gyilkos szerkezet a Moszul közelében fek­vő, 150 ezer lakosú város központjában lépett működésbe. Ismeretlen támadók agyonlőttek egy rendőrtisztet tegnap az észak-iraki Moszulban - közölték tartományi illetékesek. Gasszán Mohamed őrnagyot, az Abi Taman rendőrkapitányság belügyi igazgatóját akkor érte a gyilkos támadás, amikor autóján irodájába tartott. A merényletben életét vesztette a rendőrtiszt sofőrje is. Újabb tíz túszt ejtettek fegyveres szélsőségesek Irakban - kö­zölte az al-Dzsazíra arab hírtelevízió tegnap, rövid felvételt sugá­rozva három fogolyról. A tévé szerint hat iraki és két libanoni férfiról, valamint két indonéz nőről van szó - állítólag vala­mennyien egy villamosenergia-ipari cég alkalmazottai. A túszo­kat az Iraki Iszlám Hadsereg nevű terrorcsoport tartja fogva, amely augusztusban a két francia újságírót is elrabolta. A túszej­­tők nem fogalmaztak meg váltságdíj-követelést, és az emberrab­lás körülményeiről sincs szó az al-Dzsazíra által sugárzott video­felvételen. A libanoni külügyminisztérium tisztviselője megerősítette, hogy­ két libanoni állampolgárt elraboltak Irakban - erről Liba­non bagdadi nagykövetsége értesítette a tárcát. MONS.-A háromezer főt is elérheti az iraki erők kiképzésé­ben részt vevő NATO-erők száma, beleértve a kiképzők védel­mét biztosító egységeket is - vélte tegnap James Jones tábornok, a szövetség európai haderejének főparancsnoka. Az amerikai tábornok az európai erők főhadiszállásán, a belgiumi Mons kö­zelében újságírók egy csoportjának nyilatkozott az iraki helyzet­ről és más aktuális témákról. Elmondta, hogy a kiképzőmisszió bővítéséről született múlt heti döntés után most készülnek a konkrét katonai tervek a kül­detés lebonyolítására. A első koncepciót jövő heti ülésükön a NATO-tagországok nagykövetei is megvitatják. (MTI/Reu­­ters/AFP) Beta/AP Az egyik robbantás helyszíne Összecsapások a Gázai övezetben Izraeli offenzíva a palesztin rakétatámadások meggátlására Tizenhárom palesztin és három izraeli halottja volt a teg­nap kora délutánig ismertté vált Gázai övezeti összecsapá­soknak. A palesztin áldozatok között hét fegyveres, a há­rom izraeli között pedig egy katona volt. Az izraeli hadsereg egységeinek intenzív hadműveletei azt a célt szolgálják a Gázai övezet északi részén, hogy megakadályoz­zák a palesztinok rakétatámadásait izraeli célpontok ellen. A ka­tonák azután kezdték meg akciójukat, hogy palesztinok szer­dán, a határ menti Szderót városra kilőtt Kasszám típusú rakétá­val kioltották két izraeli gyermek életét. A rakétacsapást a Hamász nevű szélsőséges palesztin szerve­zet fegyveres szárnya vállalta magára. Az izraeliek támadásai következtében életét vesztette a Ha­másznak és a Jasszer Arafat palesztin elnök vezette Fatah fegyve­res szárnyának, valamint az Iszlám Dzsihád nevű radikális szerve­zetnek több tagja. Rajtuk kívül még három szélsőséges palesztin halt meg az izraeli offenzívában. A támadásnak ugyanakkor vol­tak polgári áldozatai is, köztük egy 60 éves férfi és egy 17 éves fiú. Az izraeli áldozatok között volt egy nő is, akit reggeli futása közben ért a palesztinok halálos lövése. A nő gyilkosai közül ket­tőt az izraeli katonák később lelőttek. Mindketten a Hamász tag­jai voltak. A harcokban hetvenen megsebesültek, a Gázai övezet vala­mennyi kórházát készültségbe helyezték a sebesültek fogadásá­ra. A Dzsabahja menekülttábor, ahol százezer palesztin él rette­netes körülmények között, tegnap délutánra valóságos csatatér­ré változott. A különböző palesztin szervezetek tagjai kézifegyve­rekkel, gránátokkal és páncéltörő lövedékekkel felfegyverkezve foglaltak állásokat a tábor útjain. Az izraeli hadsereg lerombolt legalább hét lakóházat, s meg­rongálta az ENSZ palesztinokat segélyező szervezete, az UNR­WA által fenntartott iskola épületét. Tegnap késő délutáni jelentés szerint legkevesebb tíz ember életét vesztette a Gázai övezeti Dzsabahja palesztin menekülttá­borban, miután egy izraeli páncélos több gránátot lőtt ki a tá­borra. Kórházi források és szemtanúk szerint a halottakon kívül sok sebesültje is van a támadásnak. Palesztin források szerint ezzel húsz fölé emelkedett azok­nak a palesztinoknak a száma, akik a tegnap összecsapásokban életüket vesztették az övezetben. Az izraeli hadsereg offenzívát indított az izraeli célpontok el­leni palesztin rakétatámadások meggátlására. (MTI/AFP/Reu­­ters/AP/dpa) A Hamász egyik fegyverese a Dzsabahja menekülttáborban 2004. október 1., péntek Lejárt a hágai vádlottak kiadásának határideje Folytatás az 1. oldalról Ennek ellenére államközösségünk diplomáciai vezetője azt mondta, hogy a kosovói szerbeket a választásokon való részvételre csak Boris Tadić szerb elnök és Vojislav Kostunica kormányfő szólít­hatja fel. Draskovic a továbbiakban elmondta, hogy Grossmantól - aki Belgrádba Pier­re-Richard Prosper, a háborús bűncse­lekmények ügyével megbízott nagykövet társaságában érkezett - az Egyesült Álla­mok támogatását kérte Szerbiának a bé­kepartnerségbe, a NATO-ba és az Euró­pai Unióba való felvételét illetően. Ugyancsak kérte az amerikai befektetők országunkban való fokozottabb jelenlé­tét, valamint az állami és jogi intézmé­nyek reformjai terén nyújtandó szak­­tanácsadást és segítséget. Mint mondot­ta, ezekre a kérelmekre „igen” volt a vá­lasz, de feltételes módban, előfeltétele ugyanis nemzetközi kötelettségeink, így elsősorban Hága iránti „adósságaink” mi­előbbi „kiegyenlítése”. Grossman megerősítette, hogy Belg­rád Washington további támogatására csak a Hágával való feltétlen együttműkö­dés (mely a kért dokumentáció átadását is magában foglalja) esetén számíthat. Azt nem tudta megmondani, hogy hon­nan származnak azok a híresztelések, me­lyek az USA által állítólag kijelölt határi­dőkről szólnak, tudniillik már júliusi belgrádi látogatásakor egyértelműen kö­zölte, hogy a törvényszékkel való együtt­működés határideje már akkor lejárt. „Is­métlem, a határidő „tegnap” lejárt, így nem tudom, hogy került most terítékre valamiféle határidőszabás. Nem szabtunk határidőt múltkori látogatásunkkor sem, hanem azt mondtuk: ma, holnap, a kö­vetkező héten... és jelen pillanatban is csak ezt az álláspontomat tudom megerő­síteni" - fogalmazott Grossman. Jövőre nemcsak Kosovó jövőjéről, ha­nem Szerbia és Montenegró jövőjéről is folynak majd a tárgyalások - emlékezte­tett Grossman. Mint mondotta, az USA reméli, hogy az államközösség akkorára „a nagy ígéretek földje” lesz, és nagy lép­tekkel halad majd a békepartnerség és az Európai Unió felé, de - figyelmeztetett - ez nagy mértékben „az önök igyekezeté­től” függ. „Véleményünk szerint azok a lépések, melyek ennek megvalósulásához szükségesek, késnek, és végső ideje ezt a késést „jóvátenni”, hogy egyáltalán közös jövőképünkről gondolkozhassunk to­vább - fogalmazott Gorssman. A Boris Tadic'tyal való tárgyalás után az amerikai államtitkár-helyettes megis­mételte a Draskovic­tyal való találkozása utáni elvárásait, és annak a reményének adott hangot, hogy az államközösség eu­­roatlanti integrációját gátló tényezők mi­hamarabb megszűnnek. A szerb elnök a találkozó után elmondta, hogy a lehető legnagyobb komolysággal hallgatta meg Washington üzeneteit, melyek egyértel­mű és azonnal választ várnak, és azt mondta, hogy ez a válasz néhány nap múlva meg is lesz. Mint mondotta, a problémák az ország és a polgárai jövője miatt azonnali megoldást igényelnek. „Üzenetem egyszerű volt: amikor csak itt járunk, azt látjuk, hogy ez az ország so­kat ígér, ezért segíteni szeretnénk, hogy ez az ország valóban sikeres is legyen” - mondta újságíróknak nyilatkozva Gross­­man, és hozzátette, hogy a szerb elnök garanciákat kért a kosovói szerbek biz­tonságát illetően, és hogy az USA és a többi nemzetközi intézmény teljességben támogatja is ezt. A Svetozar Marović elnökkel való ta­lálkozó után Grossman az Egyesült Álla­mok teljes támogatását tolmácsolta a há­gai törvényszékkel való együttműködés­nek zavartalanná tétele tekintetében, ez - mint emlékeztetett - hazánk euroatlan­­ti folyamatokba való bekapcsolódásának előfeltétele. Az államközösség elnöke azon meggyőződését tolmácsolta, hogy a Hágával való együttműködés megnyitja a jövő felé vezető utat, és úgy értékeli, hogy ennek teljesítése jelentős lépést jelent majd Szerbia és Montenegró européer szellemisége irányában. Vojislav Kostunica és Marc Grossman találkozóján szintén szó esett a hágai nemzetközi törvényszékkel való együtt­működésről, de külön foglalkoztak a ko­sovói rendezés kérdésével és a nemzetkö­zi összekötő csoportnak az ezzel kapcso­latos tárgyalásaival. Belgrádi megbeszélései után Marc Grossman Pristinába utazott. (Beta) Néhány sorban VATIKÁNVÁROS: KOMOLY ARTIKULÁCIÓS NEHÉZSÉGEKKEL KÜSZKÖ­DIK A PÁPA­ Komoly artikulációs nehézségekkel küszködött tegnapi hivatalos prog­ramjain II. János Pál pápa. A Vatikánban Ion Iliescu román, majd Pervez Musarraf pa­kisztáni elnököt fogadva sem tudta végigolvasni rövid szövegét, azt segítői kényszerül­tek folytatni és befejezni. A 84 éves, Parkinson-kórral és más komoly betegségekkel küszködő katolikus egyházfő szerdán tért vissza nyári rezidenciájáról, Castel Gandol­­fóból a Vatikánba. Az általános audienciát követően, amelyen viszonylag kipihentnek látszott, tegnapi programjainak abszolválására csak nagy erőfeszítésekkel volt képes, rendkívül fáradtnak látszott. A pápára vasárnap komoly program vár: öt újabb boldo­got avat a Szent Péter téren, köztük IV. Károly volt magyar királyt (I. Károly néven osztrák császárt). BIHAR: MUNKÁBAN A MAGYAR KATONA HALÁLÁT KIVIZSGÁLÓ BIZOTT­SÁG- Már Boszniában van az a bizottság, amely egy szerdán meghalt magyar katona halálának körülményeit vizsgálja - közölte telefonon Kiss Dezső, a magyar honvédel­mi minisztérium sajtótisztje. Kiss Dezső elmondta: a korábbi jelentések még arról szól­tak, hogy a teherautó szakadékba zuhant, ám a helyszínen kiderült, hogy a jármű az útról kisodródott egy kanyarban. Az 5 tonnás járműben ülő másik magyar katona sú­lyos, de nem életveszélyes sérüléseket szenvedett, keze eltört, és a válla kifordult. A sé­rültet a bihac­i kórházba szállították, de már visszatérhetett állomáshelyére. WASHINGTON: VÁDAT EMELTEK EGY BOSZNIAI SZERB FÉRFI ELLEN AZ USA-BAN.­­ A hatóságok félrevezetése és a bevándorlási törvények megsértése címén Bostonban vádat emeltek egy szerb férfi ellen, akiről kiderült, hogy részese volt a sreb­­renicai vérengzéseknek. A férfi jelenleg az Egyesült Államokban él, de a délszláv há­ború során abban a boszniai szerb katonai egységben szolgált, amely 1995 júliusában muzulmánok százait mészárolta le Srebrenicában. A boszniai illetőségű, 40 éves Mar­ko Boskić a vád szerint múltjának, az öldöklésben való részvételének az elhallgatásá­val és hamis esküvel becsapta az amerikai hatóságokat, amikor 2000 februárjában po­litikai menedékjogot kért. A férfit akár 10 év börtönre ítélhetik, és büntetésének letöl­tése után kiadják Boszniának. Boskie építőipari munkásként dolgozott Bostonban, be­vándorlása előtt egy ideig Németországban élt. LAMPEDUSA: ÖTSZÁZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓ ÉRKEZETT OLASZOR­SZÁGBA.­ Több mint ötszáz afrikai és közel-keleti illegális bevándorló érkezett 24 óra alatt Olaszország déli részére - közölték tegnap az illetékes olasz hatóságok. A beván­dorlók több hajóval keltek át a Földközi-tengeren, minden bizonnyal valamelyik észak-afrikai országból, a legvalószínűbb, hogy a líbiai partokról indultak. Az olasz parti őrség a Szicíliától délre fekvő Lampedusa sziget előtt bukkant rájuk. Olaszország nemrégiben kötött megállapodást Líbiával, ebben Tripoli vállalta: a korábbiaknál szi­gorúbban ellenőrzi az ország tengerpartjait, hogy elejét vegye az Olaszországba irá­nyuló illegális kivándorlásnak.

Next