Magyar Szó, 2004. november (61. évfolyam, 257-282. szám)

2004-11-01 / 257. szám

2004. november 1., hétfő .... MmrSia Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Reformáció napi ünnepségek Debrecenben Reformáció napi ünnepi istentiszte­letet tartottak tegnap a debreceni Re­formátus Nagytemplomban abból az al­kalomból, hogy Luther Márton 1517. október 31-én hozta nyilvánosságra és tűzte ki a wittenbergi vártemplom ka­pujára az egyház megújításáról szóló 95 vitatételét. Bölcskei Gusztáv református püs­pök, a Magyarországi Református Egy­ház zsinatának lelkészi elnöke az MTI jelentése szerint igehirdetésé­ben arról beszélt: a reformá­ció nem az az ünnep, hogy jól odamondunk valakinek, ha­nem arról szól, hogy Isten odamond nekünk! „A reformáció ott kezdő­dik, amikor egy gyülekezet, egy város, egy ország komo­lyan veszi, ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” - mond­ta a püspök. Bölcskei Gusz­táv az egykori debreceni re­formátor Méliusz Juhász Pé­ter püspököt idézte, mond­ván: a hit, az ige nem a templomról szól, „hanem az árus népnek”. Utalt arra, hogy azokhoz is szólni kell, akik a templomon kívül ma­radnak. Bölcskei Gusztáv bírálta a mai fiskális szemléletet, amely mindent ahhoz szab, hogy mennyi pénz van. „Isten világában nem lehet aláren­delni embereket, gyerekeket ennek a szemléletnek” - mondta a püspök, pél­daként Bocskai István egykor erdélyi fe­jedelmet hozva, aki az eldurvult népet meg tudta szelídíteni és hajdúkiváltsá­gokkal felruházni. A püspök a reformáció ünnepén szólt arról is, hogy „ma olyan választás elé állították a magyarországi embert, hogy vagy igent, vagy nemet kell mon­dania magyarul beszélő, magát magyar­nak tartó atyánk fiairól, kapjanak-e má­sodik állampolgárságot. Lelkiismereti és erkölcsi parancs, hogy csak igent mondhatunk erre” -jelentette ki. A reformáció napján kezdte meg adását a debreceni Kölcsey Ferenc Re­formátus Tanítóképző Főiskolán a Mé­liusz Rádió. Az egykori debreceni püs­pökről, Méliusz Juhász Péterről elneve­zett rádió egyrészt szolgálja a főiskolai A református egyház a hétvégén a Budapest Sportarénában szervezte meg a magyarországi református iskolák találkozóját Programsorozat az európai állampolgári jogok népszerűsítéséért Az Európai Unió Írország és Lengyel­­ország után Magyarországon is interaktív információs kampányt tart, amelynek ke­retében október 27-e és november 6-a kö­zött 30 magyar városban ismerhetik meg az emberek európai állampolgári jogai­kat. Az Európai Uniós állampolgárság nemcsak szavak, konkrét jogok elnevezé­sű programsorozat tegnap Kecskeméten folytatódott. A város főterén felállított standon idősebbek és fiatalok is részt vet­tek a 20 percenként indított interaktív kvízjátékban, ahol tesztelhették tudásu­kat a tagországok lakosságát, a bel- és iga­zságügyeket érintő, közösen hozott dön­tésekről és az európai állampolgári jo­gokról. A sikeresen szereplő résztvevők „Európai szóvivőkké” váltak, és az uniót népszerűsítő ajándékokat kaptak. A résztvevők megtudhatták, hogy az uniós polgárság jogai kiegészítik a nem­zeti állampolgárságot. Az uniós polgárok jogosultak egyebek között a tagállamok területén szabadon mozogni és tartóz­kodni, választójoggal rendelkeznek és vá­laszthatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági vá­lasztásain, jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni egy harmadik or­szág területén, jogosultak petíciót be­nyújtani az Európai Parlamenthez, az eu­rópai ombudsmanhoz fordulni, valamint arra, hogy az unió bármely intézményé­hez vagy tanácsadó szervéhez anyanyelvü­kön forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak. Az Európai Bizottság Bel- és Igazságü­gyi Főigazgatóságának célja az interaktív kommunikációs kampánnyal, hogy be­mutassa a szabadság, biztonság és jogsze­rűség új régiójának létrejöttét Európá­ban, valamint tudatosítsa a lakosság köré­ben az európai uniós állampolgárság kri­tériumait. A rendezvény szervezői elmondták, hogy az országos programsorozat kereté­ben több mint 20 ezer emberrel fognak személyesen találkozni. Várakozásaik sze­rint a rendezvénysorozat végére a magyar állampolgárok többet tudnak majd az eu­rópai állampolgársággal járó jogaikról és az Európai Unió politikájáról. (MTI) Bartók Béla-emléktábla Saranac Lake-ben Ünnepélyesen felavatták Bartók Béla emléktábláját az egyesült államokbeli Sa­ranac Lake kisvárosnak abban a házában, ahol a magyar zeneszerző 1945-ben éle­tének utolsó nyarát töltötte. Az emléktáblát Mádl Ferenc köztársasági elnök aján­dékozta és a nevében Schneider Márta, az NKÖM helyettes államtitkára leplezte le helyi idő szerint szombaton a New York állambeli városkában. Az 1945. szeptember 26-án elhunyt Bartók Béla ebben az épületben kompo­nálta a Harmadik zongoraversenyt és a Brácsaversenyt, és egy korábbi tartózkodá­sa során szintén itt alkotta a Concerto zenekarra című művét. Az épületet a zene­szerző hagyományait ápoló helytörténeti társaság állította helyre és nyitotta meg a nagyközönség számára. A köztársasági elnök az emléktábla adományozásával fejezte ki Magyarország háláját és elismerését Bartók Béla örökségének ápolásáért a Saranac Lake-i Törté­nelmi Társaságnak és a helyi önkénteseknek. Mary Hotelingnek, a társaság elnö­kének írt levelében kiemelte, hogy a helyi lakosok Bartók Béla emlékének megőr­zése terén végzett nemes fáradozása „kimagaslóan járult hozzá a magyar-amerikai baráti kapcsolatok további erősítéséhez”. Saranac Lake közössége örömmel fogadta a javaslatot, hogy a zeneszerző halá­lának 60. évfordulójára jövőre az Egyesült Államokban tervezett rendezvények ke­retében a városában is legyen emlékhangverseny - tájékoztatta az MTI-t Horváth Gábor New York-i főkonzul. kommunikációs hallgatóképzést, más­részt közkinccsé kívánja tenni a refor­mátus egyház értékeit. Az adást megnyitó interjújában Bölcskei Gusztáv püspök arról beszélt, hogy az egyház mindig kereste azokat az eszközöket, amelyekkel üzeneteit eljuttathatja azokhoz, akik bemennek a templomba, és azokhoz is, akik nem. Bölcskei Gusztáv szerint mo­dern korunkban a technikai eszközök végtelen sora - így a televízió, a rádió, az internet - áll rendelkezésre, hogy üzeneteiket eljuttassák mindazokhoz, akik nyitottak azok befogadására. Horn Gyula: Kovács Lászlónak új EU-biztosi posztot kellene kapnia „Egy másik biztosi posztot, ami köze­lebb áll az ő felkészültségéhez, szakisme­retéhez, iskolázottságához, (...), tapaszta­lataihoz” - mondta Horn Gyula volt ma­gyar miniszterelnök vasárnap reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című műso­rában. Ezzel arra a kérdésre válaszolt: mi előnyösebb Magyarország presztízsének, ha az energiaügyekért felelős biztosnak jelölt Kovács László újra nekivág megbí­zatása megszerzésének, ha kér, illetve kap egy másik lehetőséget, vagy a hazai politikai életben folytatja munkáját. Horn Gyula úgy vélte, az Európai Bi­zottságban nem okoz törést, hogy José Manuel Barroso, a testület következő el­nöke úgy döntött, visszavonja az új testü­let tagjainak jelölését. Ez nem árthat, el­lenkezőleg, figyelmeztető jel a kormá­nyok, az államok, a tagországok felé, hogy maximális mértékben ki kell elégí­teni a nemzetközi követelményeket - hangsúlyozta. Horn Gyula sokkal rosszabbnak ne­vezte a kialakult helyzetnél azt, hogy „ér­demi változás az Európai Unió működé­sében szinte nem volt vagy nincs most”; ennek okát a „nemzeti önzésben” jelölte meg. „Szinte nincs olyan terület, ahol ne lehetne élni a vétójoggal” - mondta, hoz­zátéve, hogy ennek veszélye a 15-ről 25 tagúra bővült Unióban megnövekedett. kitekintosmagyar­ szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Ki figyel oda? A szerb politikai szféra bosszankodva, a sajtó hőzöngve vette tudomásul a nyáron, hogy a vajdasági magyarellenes incidensek nem múltak el a külföld odafigyelése nélkül. Hirtelen mindenki azt látta volna jónak, hogy az ilyesmit „belül oldjuk meg”. Csakhogy amikor annak ideje lett volna, a fejek többnyire a homokban - vagy a fellegek fölött - maradtak. A magyarországi szerbellenes - az ottani politikai kultúrára nem jellemző - incidensek szinte jól jöttek azoknak, akik mindenki másra ujjal szeretnek mutogatni, de saját portájukon nem piszkítanák be a kezüket­­ a söprögetés­­sel. Szerencsére nagyon egyedi maradt odaát az ilyesmi, ami lényegében ön­magáért beszél. Akárcsak az, hogy - ha hihetünk a tendenciának - errefelé is lett, mégiscsak, foganatja a külföldi aggodalmak miatt felfokozott belgrádi odafigyelésnek. Ennyiben is maradhatna a dolog, lecsillapodhatnának a kedélyek, ha újab­ban nem érzékelnénk legalább a fuvallatát a politikai bosszú lehetőségének. Ez fölöttébb szerencsétlen fordulat lenne, és nemcsak a magyar kisebbség és meghurcolható képviselői szempontjából, hanem Szerbia egésze számára. Mert a külföldi odafigyelést most már csak huzamosabb nyugalmi időszak és a tolerancia politikája zárhatja le. Ellenkező esetben Belgrád könnyen újra Ki­­jev vagy Minszk szintjére süllyedhet, és külföldi elbírálása is arra hasonlíthat majd. Washingtoni diplomáciai forrásokból tudjuk, hogy az Egyesült Államok nö­vekvő aggodalommal szemléli a szerbiai színteret. Az amerikai külpolitika ve­zetői Belgrádban is elmondták a közelmúltban, hogy Szerbiának végképp el­ kellene döntenie: le kíván ragadni a balkáni múlt sorában, vagy csakugyan Eu­rópa felé kíván haladni és integrálódni a kontinens demokratikus többségé­vel. Magyarázhatja a szerbiai sajtó, ahogy csak akarja: az amerikai odafigyelés­hez nincs szükség a magyar diplomácia unszolására. A State Department saját forrásaiból is értesül a helyzetről, és a kongresszus érdeklődő tagjai is közvet­lenül kívánnak tájékozódni - látogatást is terveznek még az idén a helyszínre. A washingtoni magyar nagykövetség egyik magas rangú diplomatája min­dehhez hozzáteszi: Magyarország érdeke nem az incidensek eltúlzása, hanem azok tárgyilagos megértése, illetve megszüntetése. A Magyar Köztársaság veze­tőinek utóbbi látogatásai és a szerb hatalmi körökkel folytatott tárgyalásai jó szándékú kommunikációról tettek tanúbizonyságot, sőt a megelőlegezett biza­lom gesztusát is felmutatták. A szerb diplomácia magas rangú képviselői között is vannak, akik szerint nem az a cél, hogy Belgrád „hatékony magyarázatot" vagy mesterséges egyen­súlyt kreáljon a történtek köré, hanem hogy - ha kell - összefogással megelőz­zük azok megismétlődését. És ez mégiscsak nyújt némi reményt. * PURGER Tibor Tényfeltáró látogatás még az idén Becsey Zsolt, az Európai Parlament képviselője az EP vajdasági bizottságáról - Sajtóközlemény Hosszú hetek kétségei után bizo­nyossá vált: még az idén tényfeltáró bi­zottságot küld ki az Európai Parlament a vajdasági kisebbségek elleni atrocitá­sok kivizsgálására. A frakcióvezetők, vagy­is az Elnökök Tanácsának október 28-i döntését üdvözli Becsey Zsolt, a Parla­ment délszláv delegációjának teljes jogú - azaz szavazattal bíró - magyar tagja, aki az utóbbi hetekben kitartóan sürgette ezt a döntést, megnyerve kü­lönböző pártállású képviselőtársai tá­mogatását. Becsey Zsolt emlékeztet rá, hogy a vajdasági tényfeltáró bizottság kiküldé­se része az Európai Parlament plenáris ülése szeptemberi sürgősségi határoza­tának. E határozat megszületésében ak­kor döntő szerepük volt a magyar euro­­képviselőknek. Második lépésként e szeptemberi parlamenti határozat tényleges megva­lósítása ugyanakkor már az Európai Parlament délszláv delegációjának fel­adata. E munkához most politikai értelem­ben adták meg a zöld utat - és a szük­séges költségvetést - a frakcióvezetők. Ugyanakkor a vajdasági tényfeltáró bizottság létszámáról, összetételéről, ki­küldésének idejéről és tevékenysége tartalmáról, valamint helyszínéről maga a délszláv delegáció kell hogy döntsön. Ennek most már nincsen aka­dálya, és Becsey Zsolt szerint az illeté­kes délszláv delegáció a részletekről még napirenden kívül is megállapod­hat úgy, hogy a tényfeltáró bizottság akár november végén elutazhat a Vaj­daságba, illetve a szerb vezetőkhöz. A december 5-ére kiírt, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás jegyében tar­tott tegnap gyűlést Budapesten, a Batthyány-örökmécsesnél a Magyarok Világszövet­sége. A képen: Rácz Sándor, a szervezet tiszteletbeli elnöke beszél

Next