Magyar Szó, 2004. november (61. évfolyam, 257-282. szám)
2004-11-01 / 257. szám
2004. november 1., hétfő .... MmrSia Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Reformáció napi ünnepségek Debrecenben Reformáció napi ünnepi istentiszteletet tartottak tegnap a debreceni Református Nagytemplomban abból az alkalomból, hogy Luther Márton 1517. október 31-én hozta nyilvánosságra és tűzte ki a wittenbergi vártemplom kapujára az egyház megújításáról szóló 95 vitatételét. Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az MTI jelentése szerint igehirdetésében arról beszélt: a reformáció nem az az ünnep, hogy jól odamondunk valakinek, hanem arról szól, hogy Isten odamond nekünk! „A reformáció ott kezdődik, amikor egy gyülekezet, egy város, egy ország komolyan veszi, ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” - mondta a püspök. Bölcskei Gusztáv az egykori debreceni reformátor Méliusz Juhász Péter püspököt idézte, mondván: a hit, az ige nem a templomról szól, „hanem az árus népnek”. Utalt arra, hogy azokhoz is szólni kell, akik a templomon kívül maradnak. Bölcskei Gusztáv bírálta a mai fiskális szemléletet, amely mindent ahhoz szab, hogy mennyi pénz van. „Isten világában nem lehet alárendelni embereket, gyerekeket ennek a szemléletnek” - mondta a püspök, példaként Bocskai István egykor erdélyi fejedelmet hozva, aki az eldurvult népet meg tudta szelídíteni és hajdúkiváltságokkal felruházni. A püspök a reformáció ünnepén szólt arról is, hogy „ma olyan választás elé állították a magyarországi embert, hogy vagy igent, vagy nemet kell mondania magyarul beszélő, magát magyarnak tartó atyánk fiairól, kapjanak-e második állampolgárságot. Lelkiismereti és erkölcsi parancs, hogy csak igent mondhatunk erre” -jelentette ki. A reformáció napján kezdte meg adását a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a Méliusz Rádió. Az egykori debreceni püspökről, Méliusz Juhász Péterről elnevezett rádió egyrészt szolgálja a főiskolai A református egyház a hétvégén a Budapest Sportarénában szervezte meg a magyarországi református iskolák találkozóját Programsorozat az európai állampolgári jogok népszerűsítéséért Az Európai Unió Írország és Lengyelország után Magyarországon is interaktív információs kampányt tart, amelynek keretében október 27-e és november 6-a között 30 magyar városban ismerhetik meg az emberek európai állampolgári jogaikat. Az Európai Uniós állampolgárság nemcsak szavak, konkrét jogok elnevezésű programsorozat tegnap Kecskeméten folytatódott. A város főterén felállított standon idősebbek és fiatalok is részt vettek a 20 percenként indított interaktív kvízjátékban, ahol tesztelhették tudásukat a tagországok lakosságát, a bel- és igazságügyeket érintő, közösen hozott döntésekről és az európai állampolgári jogokról. A sikeresen szereplő résztvevők „Európai szóvivőkké” váltak, és az uniót népszerűsítő ajándékokat kaptak. A résztvevők megtudhatták, hogy az uniós polgárság jogai kiegészítik a nemzeti állampolgárságot. Az uniós polgárok jogosultak egyebek között a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni, választójoggal rendelkeznek és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni egy harmadik ország területén, jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz fordulni, valamint arra, hogy az unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez anyanyelvükön forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak. Az Európai Bizottság Bel- és Igazságügyi Főigazgatóságának célja az interaktív kommunikációs kampánnyal, hogy bemutassa a szabadság, biztonság és jogszerűség új régiójának létrejöttét Európában, valamint tudatosítsa a lakosság körében az európai uniós állampolgárság kritériumait. A rendezvény szervezői elmondták, hogy az országos programsorozat keretében több mint 20 ezer emberrel fognak személyesen találkozni. Várakozásaik szerint a rendezvénysorozat végére a magyar állampolgárok többet tudnak majd az európai állampolgársággal járó jogaikról és az Európai Unió politikájáról. (MTI) Bartók Béla-emléktábla Saranac Lake-ben Ünnepélyesen felavatták Bartók Béla emléktábláját az egyesült államokbeli Saranac Lake kisvárosnak abban a házában, ahol a magyar zeneszerző 1945-ben életének utolsó nyarát töltötte. Az emléktáblát Mádl Ferenc köztársasági elnök ajándékozta és a nevében Schneider Márta, az NKÖM helyettes államtitkára leplezte le helyi idő szerint szombaton a New York állambeli városkában. Az 1945. szeptember 26-án elhunyt Bartók Béla ebben az épületben komponálta a Harmadik zongoraversenyt és a Brácsaversenyt, és egy korábbi tartózkodása során szintén itt alkotta a Concerto zenekarra című művét. Az épületet a zeneszerző hagyományait ápoló helytörténeti társaság állította helyre és nyitotta meg a nagyközönség számára. A köztársasági elnök az emléktábla adományozásával fejezte ki Magyarország háláját és elismerését Bartók Béla örökségének ápolásáért a Saranac Lake-i Történelmi Társaságnak és a helyi önkénteseknek. Mary Hotelingnek, a társaság elnökének írt levelében kiemelte, hogy a helyi lakosok Bartók Béla emlékének megőrzése terén végzett nemes fáradozása „kimagaslóan járult hozzá a magyar-amerikai baráti kapcsolatok további erősítéséhez”. Saranac Lake közössége örömmel fogadta a javaslatot, hogy a zeneszerző halálának 60. évfordulójára jövőre az Egyesült Államokban tervezett rendezvények keretében a városában is legyen emlékhangverseny - tájékoztatta az MTI-t Horváth Gábor New York-i főkonzul. kommunikációs hallgatóképzést, másrészt közkinccsé kívánja tenni a református egyház értékeit. Az adást megnyitó interjújában Bölcskei Gusztáv püspök arról beszélt, hogy az egyház mindig kereste azokat az eszközöket, amelyekkel üzeneteit eljuttathatja azokhoz, akik bemennek a templomba, és azokhoz is, akik nem. Bölcskei Gusztáv szerint modern korunkban a technikai eszközök végtelen sora - így a televízió, a rádió, az internet - áll rendelkezésre, hogy üzeneteiket eljuttassák mindazokhoz, akik nyitottak azok befogadására. Horn Gyula: Kovács Lászlónak új EU-biztosi posztot kellene kapnia „Egy másik biztosi posztot, ami közelebb áll az ő felkészültségéhez, szakismeretéhez, iskolázottságához, (...), tapasztalataihoz” - mondta Horn Gyula volt magyar miniszterelnök vasárnap reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Ezzel arra a kérdésre válaszolt: mi előnyösebb Magyarország presztízsének, ha az energiaügyekért felelős biztosnak jelölt Kovács László újra nekivág megbízatása megszerzésének, ha kér, illetve kap egy másik lehetőséget, vagy a hazai politikai életben folytatja munkáját. Horn Gyula úgy vélte, az Európai Bizottságban nem okoz törést, hogy José Manuel Barroso, a testület következő elnöke úgy döntött, visszavonja az új testület tagjainak jelölését. Ez nem árthat, ellenkezőleg, figyelmeztető jel a kormányok, az államok, a tagországok felé, hogy maximális mértékben ki kell elégíteni a nemzetközi követelményeket - hangsúlyozta. Horn Gyula sokkal rosszabbnak nevezte a kialakult helyzetnél azt, hogy „érdemi változás az Európai Unió működésében szinte nem volt vagy nincs most”; ennek okát a „nemzeti önzésben” jelölte meg. „Szinte nincs olyan terület, ahol ne lehetne élni a vétójoggal” - mondta, hozzátéve, hogy ennek veszélye a 15-ről 25 tagúra bővült Unióban megnövekedett. kitekintosmagyar szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Ki figyel oda? A szerb politikai szféra bosszankodva, a sajtó hőzöngve vette tudomásul a nyáron, hogy a vajdasági magyarellenes incidensek nem múltak el a külföld odafigyelése nélkül. Hirtelen mindenki azt látta volna jónak, hogy az ilyesmit „belül oldjuk meg”. Csakhogy amikor annak ideje lett volna, a fejek többnyire a homokban - vagy a fellegek fölött - maradtak. A magyarországi szerbellenes - az ottani politikai kultúrára nem jellemző - incidensek szinte jól jöttek azoknak, akik mindenki másra ujjal szeretnek mutogatni, de saját portájukon nem piszkítanák be a kezüket a söprögetéssel. Szerencsére nagyon egyedi maradt odaát az ilyesmi, ami lényegében önmagáért beszél. Akárcsak az, hogy - ha hihetünk a tendenciának - errefelé is lett, mégiscsak, foganatja a külföldi aggodalmak miatt felfokozott belgrádi odafigyelésnek. Ennyiben is maradhatna a dolog, lecsillapodhatnának a kedélyek, ha újabban nem érzékelnénk legalább a fuvallatát a politikai bosszú lehetőségének. Ez fölöttébb szerencsétlen fordulat lenne, és nemcsak a magyar kisebbség és meghurcolható képviselői szempontjából, hanem Szerbia egésze számára. Mert a külföldi odafigyelést most már csak huzamosabb nyugalmi időszak és a tolerancia politikája zárhatja le. Ellenkező esetben Belgrád könnyen újra Kijev vagy Minszk szintjére süllyedhet, és külföldi elbírálása is arra hasonlíthat majd. Washingtoni diplomáciai forrásokból tudjuk, hogy az Egyesült Államok növekvő aggodalommal szemléli a szerbiai színteret. Az amerikai külpolitika vezetői Belgrádban is elmondták a közelmúltban, hogy Szerbiának végképp el kellene döntenie: le kíván ragadni a balkáni múlt sorában, vagy csakugyan Európa felé kíván haladni és integrálódni a kontinens demokratikus többségével. Magyarázhatja a szerbiai sajtó, ahogy csak akarja: az amerikai odafigyeléshez nincs szükség a magyar diplomácia unszolására. A State Department saját forrásaiból is értesül a helyzetről, és a kongresszus érdeklődő tagjai is közvetlenül kívánnak tájékozódni - látogatást is terveznek még az idén a helyszínre. A washingtoni magyar nagykövetség egyik magas rangú diplomatája mindehhez hozzáteszi: Magyarország érdeke nem az incidensek eltúlzása, hanem azok tárgyilagos megértése, illetve megszüntetése. A Magyar Köztársaság vezetőinek utóbbi látogatásai és a szerb hatalmi körökkel folytatott tárgyalásai jó szándékú kommunikációról tettek tanúbizonyságot, sőt a megelőlegezett bizalom gesztusát is felmutatták. A szerb diplomácia magas rangú képviselői között is vannak, akik szerint nem az a cél, hogy Belgrád „hatékony magyarázatot" vagy mesterséges egyensúlyt kreáljon a történtek köré, hanem hogy - ha kell - összefogással megelőzzük azok megismétlődését. És ez mégiscsak nyújt némi reményt. * PURGER Tibor Tényfeltáró látogatás még az idén Becsey Zsolt, az Európai Parlament képviselője az EP vajdasági bizottságáról - Sajtóközlemény Hosszú hetek kétségei után bizonyossá vált: még az idén tényfeltáró bizottságot küld ki az Európai Parlament a vajdasági kisebbségek elleni atrocitások kivizsgálására. A frakcióvezetők, vagyis az Elnökök Tanácsának október 28-i döntését üdvözli Becsey Zsolt, a Parlament délszláv delegációjának teljes jogú - azaz szavazattal bíró - magyar tagja, aki az utóbbi hetekben kitartóan sürgette ezt a döntést, megnyerve különböző pártállású képviselőtársai támogatását. Becsey Zsolt emlékeztet rá, hogy a vajdasági tényfeltáró bizottság kiküldése része az Európai Parlament plenáris ülése szeptemberi sürgősségi határozatának. E határozat megszületésében akkor döntő szerepük volt a magyar euroképviselőknek. Második lépésként e szeptemberi parlamenti határozat tényleges megvalósítása ugyanakkor már az Európai Parlament délszláv delegációjának feladata. E munkához most politikai értelemben adták meg a zöld utat - és a szükséges költségvetést - a frakcióvezetők. Ugyanakkor a vajdasági tényfeltáró bizottság létszámáról, összetételéről, kiküldésének idejéről és tevékenysége tartalmáról, valamint helyszínéről maga a délszláv delegáció kell hogy döntsön. Ennek most már nincsen akadálya, és Becsey Zsolt szerint az illetékes délszláv delegáció a részletekről még napirenden kívül is megállapodhat úgy, hogy a tényfeltáró bizottság akár november végén elutazhat a Vajdaságba, illetve a szerb vezetőkhöz. A december 5-ére kiírt, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás jegyében tartott tegnap gyűlést Budapesten, a Batthyány-örökmécsesnél a Magyarok Világszövetsége. A képen: Rácz Sándor, a szervezet tiszteletbeli elnöke beszél