Magyar Szó, 2004. december (61. évfolyam, 283-308. szám)
2004-12-01 / 283. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.co.yu MmxSzó Folytatás az 1. oldalról A Pora (Itt az idő) nevű diákszervezet tegnap kiadott nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte, hogy a politikai ellenzék tárgyalni kezdett az „állami szinten bűntetteket elkövető pártütőkkel. ... Véleményünk szerint az ilyen lépések nyomán az újonnan megválasztott hatalom hitelét veszti és demoralizálhatja a népi ellenállást csakúgy, mint a nép mellé átállt rendvédelmi szerveket és állami szolgálatokat”. A Pora fenntartja magának a jogot a határozott cselekvésre, ha az ellenzéknek nem sikerül elérnie a miniszterelnök lemondását - mutat rá a nyilatkozat. A kijevi főtéren tartott nagygyűlésen Mikola Tomenko, a Viktor Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk tömörülés parlamenti képviselője kedd délután hangsúlyozta: a politikai megoldás lehetősége kimerülőben van, és kitartásra szólította fel a népet, amíg „a megválasztott elnök, Viktor Juscsenko kezében nem lesz a hatalom”. Juscsenko ma Kijevben a tervek szerint találkozik Aleksander Kwasniewski lengyel elnökkel és Javier Solanával, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével - közölte tegnap az ellenzéki elnökjelölt szóvivője, Irina Herascsenko. JUSCSENKO ELUTASÍTOTTA A FELKÍNÁLT KORMÁNYFŐI POSZTOT Viktor Juscsenko elutasította Viktor Janukovics kormányfő tegnapi ajánlatát, hogy politikai reformot végrehajtva (az államfői hatásköröket csökkentve ésa parlament hatáskörét megnövelve) - Janukovics legyen az államfő Juscsenko pedig a kormányfő. Juscsenko hangsúlyozta: a választást meghamisították. Amíg ezt a kérdést nem tisztázzák, korai bármi másról beszélni. Juscsenko a parlament plenáris ülésén, amelyen a kormányfő nem vett részt, a Janukovics-kormány leváltását követelte az ország keleti és déli részében kialakult helyzet, a költségvetés állapota és a választási eredmények meghamisítása miatt. A legfelsőbb bíróság tegnap este még tárgyalta a Viktor Juscsenko képviselője által az elnökválasztás meghamisítása miatt benyújtott panaszt. A bírói testület részlegesen elfogadta Janukovics kormányfő képviselőinek azt a kérését, hogy hadd tanulmányozzák az ellenzék által benyújtott dokumentumokat. PUTYIN KÉSZ ELISMERNI EGY MEGISMÉTELT ELNÖKVÁLASZTÁS EREDMÉNYÉT A Kreml közölte, hogy az orosz elnök a külső nyomásgyakorlás nélküli kiútkeresést szorgalmazta az ukrán válságból a német kancellárral folytatott tegnapi telefonbeszélgetésén, de hallgatott egyetértésükről az elnökválasztás megismétlése ügyében. „Az ukrán elnökválasztás utáni) válságból demokratikus módon, vagyis a törvény betartása alapján, nem pedig külső vagy belső nyomás alatt kell meglelni a kiutat” - mondta Vlagyimir Putyin telefonon Gerhard Schrödernek a Kreml szerint. Berlin szerint Putyin hajlandóságot mutatott a vitatott elnökválasztás megismétlésének elfogadására is. Putyin és Schröder egyetértett abban, hogy egy „megismételt választás eredményét szigorúan tiszteletben kell tartani” - közölte a német kormányszóvivő. A Kreml erről a maga verziójában hallgatott. Megjegyezte viszont, hogy a telefonbeszélgetést a kancellár kezdeményezte, így egyelőre nem világos, mennyire tudott hatni Schröder kebelbarátjára, Putyinra, ahogyan az sem, hogy az egészes elnökválasztás, vagy csak a második forduló megismétléséről lenne szó. Egy tekintélyes orosz külpolitikai szakértő úgy vélte, hogy az ukrán jog elegendő alapot adhat mindkét elnökjelölt végleges kizárására egy megismételt választásból, miután ezek az összeomlás és a polgárháború szélére sodorták Ukrajnát. Szergej Karaganov egyben azt tanácsolta a Kremlnek, hogy csak a háttérből működjön közre az ukrán rendezésben, kerülve mindenféle reflektorfényt. Karaganov szerint Moszkva az utóbbi idők legsúlyosabb külpolitikai hibáját követte el, amikor kimutatta „üzleti érdekeltségét” az egyik jelölt megválasztásában. A Viktor Janukovics melletti szemérmetlen kampányolás Oroszország ukrajnai híveit is sértette. A politikai tanácsadók belerántották játszmáikba az orosz csúcsvezetőket is, akik állást foglaltak, és ezzel gyengítették képességüket az ukrán helyzet hosszú távú befolyásolására. (MTI) UKRAJNAI VÁLSÁG Az ellenzék kivonult a tárgyalásokról Ismét blokád alatt az államhatalmi szervek Donyecki bányász Három éven belül befejeződhet a boszniai békefenntartás Brüsszeli remények - Sajtótájékoztató az EU székhelyén Az Európai Unió azt reméli, hogy három éven belül befejezheti a boszniai békefenntartást - azt a missziót, amelyet holnap vesz majd át a NATO-tól, az önálló európai biztonságpolitika eddigi legnagyobb erőpróbájaként. Az EU-akciót beharangozó tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy remények szerint addigra sikerül majd kézre keríteni a még mindig bujkáló boszniai háborús bűnösöket, köztük Radovan Karadžić és Ratko Mladic volt boszniai szerb vezetőket. Pieter Feith, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének egyik vezető munkatársa a brüsszeli sajtóértekezleten úgy vélekedett: remélik, három év alatt annyira rendeződik a helyzet a balkáni köztársaságban, hogy onnan végleg ki lehet majd vonni a katonai erőket. Ugyanakkor megerősítette, hogy a rendőri együttműködést, illetve a gazdasági és politikai kooperációt illetően az EU tervei ennél jóval hosszabb távra szólnak. Az Európai Uniónak ez lesz eddigi legnagyobb katonai missziója, mint az akció főparancsnoka, Sir John Reith brit tábornok elmondta, jóval bonyolultabb, jóval szélesebb körű lesz, mint a tavalyi macedóniai békefenntartás, illetve a kongói humanitárius beavatkozás. A boszniai békefenntartás átvételével az EU azt akarja igazolni, milyen óriási előrehaladás történt az elmúlt években a szervezet saját kül- és biztonságpolitikájának kialakításában. Egyébként ez a folyamat éppen a kilencvenes évek első felének boszniai polgárháborúja nyomán kezdődött, mert Európa ekkor döbbent rá, mennyire tehetetlen katonai téren. Reith a sajtóértekezleten azt hangoztatta, hogy az EU-erők az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak majd a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolására, ez ugyanis nagyobb veszély Bosznia biztonságára, mint a szerbek, horvátok és bosnyákok közötti ellentétek esetleges kiéleződése. A tábornok szerint a három közösség már nem akar újból háborúzni, s nem is képesek erre. Ugyanakkor figyelmeztetett: nem érdemes próbálkozni, „tesztelni” az EU-erőket, azok ugyanis határozottan lépnek majd fel minden rendbontóval szemben. A boszniai NATO-erő, az SFOR létszáma telepítése idején, azaz a kilencvenes évek közepén elérte a 60 ezer főt, ám mostanra 7 ezerre csökkent. Az EU - legalábbis a kezded időkben - ugyanezt a létszámot tartja majd fenn: a legnagyobb változást az jelenti a két misszió között, hogy az SFOR-ban lévő ezer amerikai katonát európai erők, főként finnek váltják majd fel. A NATO mindenesetre megtart egy parancsnokságot Szarajevóban mintegy 350 katonával, hogy segítse a háborús bűnösök felkutatását, illetve a boszniai haderőreformot. Ugyanezzel a céllal az amerikaiak is a helyszínen hagynak egy kisebb alakulatot Tuzla városában. (MTI) Ankara vonakodik elismerni Ciprust Még több mindennek meg kell történnie ahhoz, hogy Ankara elismerje Ciprust, ahogy azt az Európai Unió Törökország csatlakozási tárgyalásainak feltételéül szabta - közölte tegnap Ankarában a nagy befolyású török nemzetbiztonsági tanács. Az Európai Unió 25 országának vezetői a december 16-17-i brüsszeli csúcson döntenek arról, hogy megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával. A csúcstalálkozón elfogadandó közlemény tervezetéből kiderül, hogy az EU elvárja Törökországtól, hogy ismerje el Ciprust. Ankarának ugyanis módosítania kell az EU-val fennálló ama egyezményét, amelynek értelmében diplomáciailag elismeri a májusban felvett tíz új tagországot, köztük Ciprust is. A tervezet a decemberi csúcstalálkozóra hagyja a két legégetőbb kérdés megválaszolását, nevezetesen azt, hogy Brüsszel megkezdi-e a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, és ha igen, mikor. Bernard Bot, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Hollandia külügyminisztere közölte: török kollégája, Abdullah Gül csalódott volt amiatt, hogy a tervezet túl sok feltételt szab Törökországnak. (MTI) Feljelentés Rumsfeld ellen Egy amerikai jogvédő csoport feljelentést tett tegnap Németországban Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter és mások ellen az iraki Abu Graib börtönben történt erőszakcselekmények miatt. A New York-i Center for Constitutional Rights (CCR) a német főügyészségen tett feljelentést, élve azzal a lehetőséggel, hogy az itteni jog megengedi a háborús bűncselekmények, az emberiesség ellen elkövetett bűntettek, a népirtás üldözését függetlenül a bűntettek elkövetésének helyétől és az elkövetők származásától. A német főügyészség megerősítette, hogy megkapták a 160 oldalas iratot, s megvizsgálják, indíthatnak-e nyomozati eljárást. Feljelentés érkezett Rumsfelden kívül George Tenet, a CIA titkosszolgálat volt igazgatója, Ricardo Sanchez tábornok, az iraki amerikai erők jelenleg Németországban tartózkodó volt parancsnoka és még hét személy ellen. (MTI) 2004. december 1., szerda Összeállt a Vajdaságba utazó európai parlamenti tényfeltáró bizottság Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) és Hegyi Gyula (MSZP) is helyet kapott az Európai Parlament január végén a Vajdaságba és Belgrádba utazó tényfeltáró bizottságában - jelentették be az érintett képviselők az EP úgynevezett délszláv delegációjának hétfő esti brüsszeli ülését követően. Az öttagú bizottságban a két magyar mellett a néppárti elnök, Doris Pack, a szocialista alelnök, Johannes Swoboda és - térségbeli képviselőként - a szlovén liberális Jelko Kacin kapott helyet. A bizottság január 28—31. között tartózkodik Szerbiában. Ebből két teljes napot a Vajdaságban tölt, ahol egyebek között az etnikai kilengések néhány helyszínét keresi fel. Ezt követően a küldöttség Belgrádban tárgyal a szerb kormány belügyi és kisebbségügyi minisztereivel, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőivel. Az utazást megelőzően, december közepén Strasbourgban - két év szünet után újra - összeül az EP és a Szerbia és Montenegró-i parlament közti vegyes bizottság. Ezen a találkozón külön napirendi pont lesz a Vajdaság ügye, és - Hegyi Gyula kezdeményezésére - a vajdasági parlamentből egy magyar képviselőt is meghívnak az ülésre. (MTI) „Új korszak előtt áll a Közel-Kelet” Az Európai Bizottság külügyi biztosának nyilatkozata - Szíria kész új alapokon tárgyalni Izraellel Néhány héttel a palesztin elnökválasztás előtt az Európai Bizottság külügyi biztosa úgy látja, hogy a Közel- Kelet új korszak előtt áll. Benita Ferrero-Waldner, aki az Európai Unió és a Földközi-tenger mentén fekvő országok Hágában folyó konferenciájának alkalmából tegnap fejtette ki álláspontját, úgy ítéli meg, hogy minden érintett fél békülékeny hangot ütött meg, és lehetségesnek tűnik a közel-keleti békefolyamat újraindítása. Most minden azon múlik, hogy hiteles módon válasszák meg a november 11-én elhunyt Jasszer Arafat palesztin elnök utódját, ugyanis a palesztin vezetés csak ily módon válhat valódi partnerré a békefolyamatban - tette hozzá. Az Európai Unió jövőre mintegy 250 millió eurós segélyben részesíti a palesztin népet. Ferrero-Waldner felszólította az arab országokat, hogy szintén nyújtsanak pénzügyi támogatást a palesztinoknak. A rendszeres találkozók sorába illeszkedő hágai konferencián minden uniós tagállam, Törökország, Izrael és a Földközi-tenger térségében található számos arab állam képviselője vesz részt. SARM-ES-SEJK - Szíria lemondott arról a korábbi feltételéről, hogy az Izraellel való kapcsolatok normalizálását a Golán-fennsík visszaadásához kösse - jelentette ki tegnap az egyiptomi elnök szóvivője Hoszni Mubarak egyiptomi és Bassár el-Aszad Szíriai elnök Sárm-es-Sejkben tartott tárgyalásai után. A szóvivő szerint Szíria „nem ragaszkodik többé Jichak Rabin néhai izraeli kormányfő ígéretéhez”, amely szerint a zsidó állam teljes egészében visszaszolgáltatná a stratégiai fontosságú fennsíkot, amelyet 1967-ben elfoglalt, majd 1981-ben annektált. A kijelentést egyelőre szíriai forrásból nem erősítették meg. Egy héttel ezelőtt azonban a Damaszkuszban tárgyaló Teije Roed-Larsen közel-keleti ENSZ-koordinátor már úgy nyilatkozott, hogy Aszad elnök kész feltétel nélkül visszatérni a tárgyalóasztalhoz. Izrael és Szíria között 2000 januárjában szakadtak meg a négy éve tartó tárgyalások, és mindeddig Damaszkusz elvi kérdést csinált abból, hogy az addig elért eredményekről folytassák a megbeszéléseket. BEJRÚT: A libanoni kormány és a Hezbollah szélsőséges szervezet felhívására több mint százezer ember tüntetett tegnap Bejrútban a szíriai hadsereg Libanonból való kivonulását követelő ENSZ- határozat ellen - jelentették hírügynökségek a helyszínről. Néhány héttel korábban ellenzéki pártok rendeztek tüntetést - engedély nélkül -, követelve a mintegy 14 ezer szíriai katona kivonását és azt, hogy Damaszkusz hagyjon fel a libanoni belpolitikába való beavatkozással. A szíriai kivonulást követelők az utóbbi hónapokban hangosabbak lettek, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa amerikai kezdeményezésre és francia támogatással szeptemberben ilyen értelmű határozatot fogadott el. (MTI/dpa/AFP/Reuters) Bejrúti tüntetők Beta/AP Primakov: Milosevic békepárti volt Egykori orosz kormányfő tanúskodása Hágában Jevgenyij Primakov egykori orosz miniszterelnök szerint a háborús bűnökkel vádolt Slobodan Milosevic egykori jugoszláv elnök igazából békepárti volt, és nem akart háborút „Nagy-Szerbiáért”. Primakov tegnap a védelem tanújaként megjelent Hágában, a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó nemzetközi törvényszéken, és kijelentette: első találkozásuk alkalmával, 1993-ban külön rákérdezett Milosevicnél, hogy a tervei közé tartozik-e „Nagy-Szerbia” létrehozása, amire az nyomatékos nemmel válaszolt. Azt mondta, hogy ez csak elvileg érhető el, és „az ára nagy vérontás lenne”. „Nem készülök erre” - idézte az orosz politikus Milosevic szavait. A volt orosz kormányfő szerint a nyugati média festette, Milosevicről az „agresszor” képét, s Bill Clinton 1992-es megválasztásával a sajtó még inkább szerbellenes lett. Primakov azzal vádolta a Nyugatot, hogy Jugoszlávia felbomlása után Szerbia meggyengítése volt a célja, noha Milosevic békét akart. Ezért fogadta el Boszniáról a Vance -Owen-tervet 1993-ban, sőt, még gazdasági blokád alá is helyezte a boszniai szerbeket, akik elutasították a végül kudarcba fulladt tervet - mondta Primakov a tanúk padján. Felidézte, hogy 1995-ben, a daytoni béke megkötésekor Madeleine Albright akkori amerikai külügyminiszter is azt mondta, hogy ezt a megállapodást nem lehetett volna elérni Milosevic nélkül. Primakov a kosovói válság kirobbantásáért is a Nyugatot, különösen Németországot tette felelőssé, mert szerinte erőszakra bujtogatott azzal, hogy a Kosovói (albán) Felszabadítási Hadsereget támogatta, amelyet pedig korábban terroristának minősített. (MTI/Reuters/AFP)