Magyar Szó, 2005. január (62. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-12 / 8. szám
2005. január 12., szerda Bővülő együttműködés Márciusban kétnapos regionális értekezlet Újvidéken A Vajdasági Képviselőház európai integrációkkal és a nemzetközi regionális együttműködéssel foglalkozó bizottsága három alapvető irányban folytatja tevékenységét: a jövőben is nagy hangsúlyt fektet az Európai Régiók Közgyűlésében (AER) vállalt szerepre, a regionális együttműködésre (minden szomszédos állammal), valamint Vajdaság promoválására a nemzetközi szervezetekben. A bizottság tegnapi ülésén elfogadott határozatai értelmében szorgalmazzák a képviselőház és a TVT, valamint a gazdasági kamara közötti szoros kapcsolatot, és az eddiginél jobb koordinációt. Ez a regionális és a nemzetközi együttműködés során a gazdasági szubjektumok közötti kapcsolatteremtést szolgálja, ezért a bizottság soron következő ülésére a kamara képviselőjét is meghívják. A bizottsági tagok elfogadták Nenad Canak elnök javaslatát, melynek értelmében a horvátországi választások lebonyolítása után egy parlamenti küldöttség ellátogat a vukovári-szerémségi megyébe, azzal a céllal, hogy magasabb szintű együttműködés jöjjön létre a Duna-Dráva-Száva eurorégióval. Az illetékes képviselőházi bizottság elfogadta az AER közgyűléséről szóló jelentést, valamint azokat a jelentéseket, melyekben a tartományi parlament két küldöttségének külföldi látogatásáról számolnak be. Tavaly november 4-étől 11-éig Franciaországban (Párizsban és Strassbourgban), november 18-án és 19-én pedig Németországban (Ulmban) járt egy-egy küldöttség. Ez utóbbi látogatás kapcsán Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház alelnöke elmondta, az ismeretek bővítése céljából februárban a tartományi közigazgatás öt dolgozója Ulmban szakmai továbbképzésen vesz részt. Sikerként könyvelhető el az is, hogy a müncheni vásáron az ulmiak standján vendégként Vajdaság is bemutatkozhat, a további gazdasági együttműködés terén pedig az, hogy a Vajdasági Gazdasági Kamara szakembereinek alkalma lesz megismerkedni az ulmi ipari és kereskedelmi kamara munkamódszereivel. Egeresi kiemelte, az ő feladatuk nem a szerződések megkötése, hanem a terep előkészítése, és ilyen értelemben külön jelentőséggel bír a Duna-konferencia, melynek összehívását szeptemberre tervezik Újvidéken. A bizottsági tagok támogatták a regionalizmusról szóló értekezlet összehívására vonatkozó jelentést is. A regionális demokrácia helyzete Európában elnevezésű értekezletet a program szerint Újvidéken tartják meg március 1-jén és 2-án, szervezői az AER és a Vajdasági Képviselőház, támogatói pedig az EBESZ és az Európa Tanács. Az értekezleten elsősorban azt szeretnék megvitatni, hogyan használható fel a regionalizmus összekötő kapocsként, milyen szerepe van a régióknak a demokrácia kiépítésében, és milyen helyet foglalnak el azok az állam alkotmányában. Tekintettel arra, hogy Szerbiában ismét időszerű az új köztársasági alkotmány meghozatala, ez az értekezlet várhatóan külön állást foglal Vajdaság jövőbeni alkotmányos státusa kapcsán. * * D. K. Még egy nagybecskereki képviselő a tartományi parlamentben A VSZL nagybecskereki helyi szervezetének az idei első, keddi sajtótájékoztatóján Dragan Nedeljkov sajtószóvivő bejelentette, hogy még egy képviselővel bővült a nagybecskerekiek száma a tartományi képviselőházban. Ugyanis Igor Kutjacki helyére, aki ezentúl a tartományi mezőgazdasági titkár teendőit fogja ellátni, Dejan Capo lépett, aki az összesen hét VSZLtanácsnok közül Vass Tibor mellett a másik, aki a párt nagybecskereki szervezetéből került be a vajdasági parlamentbe. Az új tartományi képviselőről elhangzott, hogy fiatal (26 éves), ambiciózus, két egyetemi oklevéllel rendelkező politikusról van szó, aki a VSZL-en belül egyszerű tagként kezdte politikai pályafutását, hogy a későbbiekben a párt helyi szervezetének az alelnökévé, majd a községi képviselő-testület tanácsnokává válasszák. Biztosak vagyunk abban - mondotta Dragan Nedeljkov hogy a tartományi parlamenten belül Dejan Capo alaposan ki fogja venni a részét a VSZL politikájának a nyomatékosításában, s bízunk abban, hogy számos más nagybecskereki politikussal karöltve sokat tesz majd annak érdekében, hogy a környezetünkben uralkodó gondok minél előbb megoldódjanak. Az elhangzottakhoz az új tartományi képviselő hozzáfűzte, hogy" a VSZL elsődleges célja Vajdaság gazdasági és politikai autonómiájának megvalósítása, és az ő politikai tevékenysége is ezt a célt szolgálja ■ S. Z. Helyesbítés Tegnapi számunkban közöltük Túri Gábor reagálását dr. Sőregi Zoltánnak a kettős állampolgársággal kapcsolatos cikkére. A mellékelt törvényszövegnek azonban műszaki okok folytán lemaradt a vége, sajnos épp az a rész, amely levélírónk állításait alátámasztja. Az alábbiakban ismét közöljük a mellékletet, olvasóink és cikkírónk elnézését kérve. A magyar állampolgárság megszerzése Honosítás 4. § (1) Kérelemére honosítható a nem magyar állampolgár, ha: a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott; b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; c) megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított; d) honosítása a Magyar Köztársaság érdekét nem sérti; és e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett. E vizsgára csak nagykorú személy köteles. (2) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőzően legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, és az(1) bekezdés b)—e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár, c) magyar állampolgár fogadta örökbe, vagy d) magyar hatóság menekültként elismerte. (3) Az (1) bekezdés b)—e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, kérelmére, kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakik, és felmenője magyar állampolgár volt. (4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi tartózkodástól a kiskorú tekintetében el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri. (5) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a három év folyamatos magyarországi tartózkodástól, kérelemre, el lehet tekinteni. (6) Az (1) bekezdés a), c) és e) pontja alól a belügyimniszter javaslatára a köztársasági elnök felmentést adhat ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik. Atafio kozeletunk@magyarszo.co.yu KÖZÉLETÜNK 5 HÚSZÉVES A NAPJAINK Miért lett kék a piros alma Az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének történetében fontos dátum 1985. január 7-e. Ekkor kezdődött a Napjaink című közéleti magazinműsor, mely hétfőn ünnepelte húszéves fennállását. Vajdaságban mindmáig ez az egyetlen magyar nyelvű, heti rendszerességgel jelentkező, politikai-közéleti témákat feldolgozó tévéműsor. - Két feladatkörünket szándékozunk egyesíteni ebben a műsorban: a televíziós napilapot és a televíziós hetilapot. Más szóval, ami a híradóban nem kap elég teret, időszűke miatt nem kommentálható, illusztrálható a kellő mértékben, az benne lesz (megfelelően feldolgozva) a Napjainkban. Elemző újságírást kívánunk művelni, ahol a napi hír csak ötletadó - nyilatkozta a műsor indulása előtt az akkori főszerkesztő, Kovács László. „Hogy az elképzelés jó volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 35 év alatt csak egyszer szünetelő Barázda és a többször újraéledő művelődési magazin mellett (nem számítva persze a Híradót) a Napjaink lett a magyar szerkesztőség leghosszabb Korpa Béla ideje folyamatosan megjelenő műsora”, úja a magyar szerkesztőség 35 évét feldolgozó, 2003-ban kiadott tévétörténetében Kartag Nándor. Hétfőn este másfél órás élő adással jelentkezett a Napjaink a húszéves évforduló tiszteletére az Újvidéki Színház kisterméből. A meghívott politikusokkal, közéleti személyiségekkel beszélgettek a magazin jelenlegi szerkesztői. A korábbi műsorokat pedig az egykori szerkesztők, Kovács László, Korpa Béla és Bódis Gábor idézték fel. Az ünnepi műsor nem múlt el incidens nélkül, amit egyesek csak kisebb, szóra sem érdemes eseménynek tekintettek, mások viszont hallatlan botrányt emlegettek. Az élőműsorok velejárója a műsorsémától való eltérés, a különböző műsorszámokra szánt keret túllépése, a csúszás. Egyes interjúalanyokat állandóan figyelmeztetni kell arra, hogy fogják rövidre mondandójukat, a műsorvezetőnek mindig tudnia kell, mennyi idő áll rendelkezésére. Fokozottan nehéz kézben tartani az irányítást, ha két, egymással szembenálló nézetet képviselő személlyel egyszerre beszélget a műsorvezető, akinek mindvégig figyelnie kell a rendelkezésre álló időre, valamint arra, hogy hozzávetőleg azonos ideig beszéljen mindkét fél, és közben ne is szakítsa őket tiszteletlen módon félbe - ha lehet. Egy ilyen helyzet adódott akkor, amikor Nagy Nándor beszélgetett Bálint-Pataki Józseffel, a HTMH elnökével és Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének vezetőjével. A tévénézők azt láthatták, hallhatták, hogy a tervezettnél hosszabbra nyúlt beszélgetésnek Bencsár Tivadar főszerkesztő vetett véget, aki átvette a szót: hangja egyre erősödött, az éppen replikázó Patrubányé pedig halkult. A felvételeken ezek után már csak az volt látható, hogy a sértve érzett MVSZ- elnök feláll az asztaltól, és távozik a helyszínről. Nem az első eset a sokat megélt Napjaink történetében, hogy botrányszerű esemény teszi - talán - még érdekesebbé, emlékezetesebbé az adást. Bódis Gábor 1985 és 1989 között volt főszerkesztő, a Napjainkat is több ízben szerkesztette. 1990-ben ötödmagával felmondást kapott, amit hamarosan vissza is vontak. Ő azonban nem dolgozott többé a tévében, így 1991-ben már csak vendégként vett részt a Napjaink egyik élő adásában. A Napló című független hetilap főszerkesztőjeként vettem részt a média szabadságáról szóló kerekasztal-beszélgetésben. Én ebben a műsorban mindenről beszéltem, csak a Naplóról nem, hiszen magánlap lévén nem lehetett összehasonlítani az akkori közmédiával, úgyhogy a legtöbbet az Újvidéki Televízió akkor már igencsak elkorcsosult szerkesztéspolitikájáról beszéltem, többek között Fekete Elvira főszerkesztőt tettem ezért felelőssé, néven neveztem az asztalnál ülő néhány szerkesztőt, és többek között az akkori tartományi tájékoztatási titkárt. Ezután három bűnvádi feljelentést is tettek ellenem, amiktől a háború mentett meg, mert 91- ben áttelepültem Magyarországra. Az Kovács László adásnak vol még egy kis utózöngéje a későbbiekben: egy ideig a Magyar Televízió budapesti vendégházában laktam, az autóm pedig ott állt az épület előtt. Egyik reggel egy kis cédulát találtam rajta a következő szöveggel: Gabi, találkozunk a bíróságon. Elvira. Kovács László főszerkesztősége alatt indult a Napjaink, akkor még a főcímen egy piros alma vibrált. A 90-es években azonban kékre váltott az alma színe. Az 1992-től Budapesten élő egykori főszerkesztő az adásban meg is jegyezte, hogy ez a színváltás is a műsor fejlődésének egyik bizonyítéka. - Nem volt semmiféle politikai háttere annak, hogy ezt megjegyeztem, igazából csak a meglepetés beszélt belőlem, mert mióta Budapesten élek, nem nézhetem az Újvidéki Televízió műsorait, pedig annak idején rendkívül sok emlékezetes adás elkészítésében volt nekem is részem. Például nagyon emlékezetes volt az a Napjaink, amit Palicsról közvetítettünk, és öt helyszínről jelentkeztünk egyszerre, a belgrádi televízió közvetítőkocsijai mellett a zágrábiaktól is kölcsönkértünk kettőt. Megmutattuk azt, hogy a televíziós szakmában együtt tudunk működni, és tudunk közös tartalmakat létrehozni bármilyen nyelven. A Napjaink előtt majd tíz éven át jelentkezett a Világunk című műsor egyegy időszerű témával és olyan vendégekkel, akik az adott kérdésben járatosak, vagy illetékesek voltak. Ebből a nagy nézettségnek örvendő műsorból nőtt ki a későbbi Napjaink. A Világunk „szülőatyja” és a Napjaink „keresztapja” Korpa Béla volt, aki ma a Duna Televízió szerkesztője: - Mielőtt az ünnepségre eljöttem, megnéztem az egyik kedvenc adásom felvételét, amit sikerült megőrizni, a 351. adást 1990- ből. A témája az volt: menni vagy maradni, íróink nyilatkoztak, valamint Várady Tibor nemzetközi jogász és Konrád György író is, aki felvetette a kettős állampolgárság lehetőségét, mint megoldást a határon túli magyarok számára. Akkor már egyértelmű volt, hogy itt háború lesz. Mindaz, amiről akkor beszélgettünk, mai szemmel is érdekes és aktuális. Miközben néztem a felvételezett műsort, arra gondoltam, hogy sajnos a tévés újságírásnak az a nagy átka, hogy a szó elszáll. Kérdés, hogy az embereknek mi marad meg mindebből, emlékeznek-e egy-egy műsorra. Mert én is úgy néztem ezt a felvételt, mintha most láttam volna először. Aki hétfőn elmulasztotta a jubileumi élőműsort, jövő héten hétfőn ezt már nem pótolhatja, de megnézheti a soron következő 981. adást. ■ -pressburger- Bálint-Pataki József, Nagy Nándor és Patrubány Miklós Bódis Gábor Tévedni emberi dolog - Érzésem szerint nem csak Patrubány Miklós, hanem Bálint-Pataki József is keserű szájízzel távozott erről az ünnepi műsorról, melynek az ünnepi jellegét nagyon erősen rontotta ez a melléfogás - nyilatkozta lapunknak a műsorban történt incidens kapcsán Sándorov Péter, a BBC londoni magyar adásának volt szerkesztője, a Pro Media Újságíró-iskola társalapítója.— Jó volt a műsorelképzelés, csak nem volt jó a koordináció. Kellett volna egy rendező, aki megbeszélt jeleket adva, kézben tartja a szálakat, de én ilyet nem láttam. Klemm Józseffel azért működtetünk újságíró-iskolát, hogy a vajdasági magyar újságírás számára olyan szakkádereket képezzünk ki, akik ilyen hibákat nem fognak elkövetni. Ugyanakkor az újságírói etikától is eltért némileg ez az eljárás, amit az elnök úrral szemben alkalmaztak. Meggyőződésem, hogy ez nem rosszindulatból vagy politikai megfontolásokból, ez hozzá nem értésből fakadt. Hogy kinek a hozzá nem értése, majd megítélik a nézők. Nagy Nándor kolléga kiváló műsorokat is csinált, tévedni pedig emberi dolog, és ha nem bocsátunk meg neki, mi is tévedünk. Sándorov Péter