Magyar Szó, 2005. január (62. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-12 / 8. szám

2005. január 12., szerda Bővülő együttműködés Márciusban kétnapos regionális értekezlet Újvidéken A Vajdasági Képviselőház európai in­tegrációkkal és a nemzetközi regionális együttműködéssel foglalkozó bizottsága három alapvető irányban folytatja tevé­kenységét: a jövőben is nagy hangsúlyt fektet az Európai Régiók Közgyűlésében (AER) vállalt szerepre, a regionális együttműködésre (minden szomszédos állammal), valamint Vajdaság promová­­lására a nemzetközi szervezetekben. A bi­zottság tegnapi ülésén elfogadott határo­zatai értelmében szorgalmazzák a képvi­selőház és a TVT, valamint a gazdasági kamara közötti szoros kapcsolatot, és az eddiginél jobb koordinációt. Ez a regio­nális és a nemzetközi együttműködés so­rán a gazdasági szubjektumok közötti kapcsolatteremtést szolgálja, ezért a bi­zottság soron következő ülésére a kamara képviselőjét is meghívják. A bizottsági tagok elfogadták Nenad Canak elnök javaslatát, melynek értelmé­ben a horvátországi választások lebonyo­lítása után egy parlamenti küldöttség el­látogat a vukovári-szerémségi megyébe, azzal a céllal, hogy magasabb szintű együttműködés jöjjön létre a Duna-Drá­­va-Száva eurorégióval. Az illetékes képvi­selőházi bizottság elfogadta az AER köz­gyűléséről szóló jelentést, valamint azo­kat a jelentéseket, melyekben a tartomá­nyi parlament két küldöttségének külföl­di látogatásáról számolnak be. Tavaly no­vember 4-étől 11-éig Franciaországban (Párizsban és Strassbourgban), novem­ber 18-án és 19-én pedig Németország­ban (Ulmban) járt egy-egy küldöttség. Ez utóbbi látogatás kapcsán Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház alelnöke el­mondta, az ismeretek bővítése céljából februárban a tartományi közigazgatás öt dolgozója Ulmban szakmai továbbképzé­sen vesz részt. Sikerként könyvelhető el az is, hogy a müncheni vásáron az ulmiak standján vendégként Vajdaság is bemu­tatkozhat, a további gazdasági együttmű­ködés terén pedig az, hogy a Vajdasági Gazdasági Kamara szakembereinek alkal­ma lesz megismerkedni az ulmi ipari és kereskedelmi kamara munkamódszerei­vel. Egeresi kiemelte, az ő feladatuk nem a szerződések megkötése, hanem a terep előkészítése, és ilyen értelemben külön jelentőséggel bír a Duna-konferencia, melynek összehívását szeptemberre ter­vezik Újvidéken. A bizottsági tagok támogatták a regio­­nalizmusról szóló értekezlet összehívására vonatkozó jelentést is. A regionális demok­rácia helyzete Európában elnevezésű érte­kezletet a program szerint Újvidéken tart­ják meg március 1-jén és 2-án, szervezői az AER és a Vajdasági Képviselőház, támoga­tói pedig az EBESZ és az Európa Tanács. Az értekezleten elsősorban azt szeretnék megvitatni, hogyan használható fel a regi­­onalizmus összekötő kapocsként, milyen szerepe van a régióknak a demokrácia ki­építésében, és milyen helyet foglalnak el azok az állam alkotmányában. Tekintettel arra, hogy Szerbiában ismét időszerű az új köztársasági alkotmány meghozatala, ez az értekezlet várhatóan külön állást foglal Vajdaság jövőbeni alkotmányos státusa kapcsán. * * D. K. Még egy nagybecskereki képviselő a tartományi parlamentben A VSZL nagybecskereki helyi szerveze­tének az idei első, keddi sajtótájékoztató­ján Dragan Nedeljkov sajtószóvivő beje­lentette, hogy még egy képviselővel bővült a nagybecskerekiek száma a tartományi képviselőházban. Ugyanis Igor Kutjacki helyére, aki ezentúl a tartományi mező­­gazdasági titkár teendőit fogja ellátni, De­­jan Capo lépett, aki az összesen hét VSZL­tanácsnok közül Vass Tibor mellett a má­sik, aki a párt nagybecskereki szervezeté­ből került be a vajdasági parlamentbe. Az új tartományi képviselőről elhang­zott, hogy fiatal (26 éves), ambiciózus, két egyetemi oklevéllel rendelkező politi­kusról van szó, aki a VSZL-en belül egy­szerű tagként kezdte politikai pályafutá­sát, hogy a későbbiekben a párt helyi szervezetének az alelnökévé, majd a köz­ségi képviselő-testület tanácsnokává vá­lasszák. Biztosak vagyunk abban - mon­dotta Dragan Nedeljkov hogy a tarto­mányi parlamenten belül Dejan Capo alaposan ki fogja venni a részét a VSZL politikájának a nyomatékosításában, s bí­zunk abban, hogy számos más nagybecs­kereki politikussal karöltve sokat tesz majd annak érdekében, hogy a környeze­tünkben uralkodó gondok minél előbb megoldódjanak. Az elhangzottakhoz az új tartományi képviselő hozzáfűzte, hogy" a VSZL elsőd­leges célja Vajdaság gazdasági és politikai autonómiájának megvalósítása, és az ő politikai tevékenysége is ezt a célt szolgál­ja­ ■ S. Z. Helyesbítés Tegnapi számunkban közöltük Túri Gábor reagálását dr. Sőregi Zoltánnak a kettős állampolgársággal kapcsolatos cik­kére. A mellékelt törvényszövegnek azonban műszaki okok folytán lemaradt a vége, sajnos épp az a rész, amely levél­írónk állításait alátámasztja. Az alábbiak­ban ismét közöljük a mellékletet, olvasó­ink és cikkírónk elnézését kérve. A magyar állampolgárság megszerzése Honosítás 4. § (1) Kérelemére honosítható a nem magyar állam­polgár, ha: a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott; b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; c) megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított; d) honosítása a Magyar Köztársaság érdekét nem sérti; és e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből ma­gyar nyelven eredményes vizsgát tett. E vizsgára csak nagy­korú személy köteles. (2) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar ál­lampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőzően leg­alább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, és az(1) bekezdés b)—e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes há­zasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár, c) magyar állampolgár fogadta örökbe, vagy d) magyar hatóság menekültként elismerte. (3) Az (1) bekezdés b)—e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, kérelmére, kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor leg­alább egy éve Magyarországon lakik, és felmenője magyar állampolgár volt. (4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időtarta­mú, folyamatos magyarországi tartózkodástól a kiskorú tekintetében el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri. (5) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a három év folyamatos magyarországi tartózkodástól, ké­relemre, el lehet tekinteni. (6) Az (1) bekezdés a), c) és e) pontja alól a belügyim­niszter javaslatára a köztársasági elnök felmentést adhat ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik. Atafio kozeletunk@magyar­szo.co.yu KÖZÉLETÜNK 5 HÚSZÉVES A NAPJAINK Miért lett kék a piros alma Az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének történetében fontos dátum 1985. január 7-e. Ekkor kezdődött a Napjaink című közéleti magazinműsor, mely hétfőn ünnepelte húszéves fennállását. Vajdaságban mindmáig ez az egyetlen magyar nyelvű, heti rendszerességgel jelentkező, politikai-közéleti té­mákat feldolgozó tévéműsor. - Két feladatkörünket szándékozunk egyesíteni ebben a műsorban: a televíziós napilapot és a televíziós hetilapot. Más szóval, ami a híradóban nem kap elég te­ret, időszűke miatt nem kommentálható, illusztrálható a kellő mértékben, az ben­ne lesz (megfelelően feldolgozva) a Nap­jainkban. Elemző újságírást kívánunk művelni, ahol a napi hír csak ötletadó - nyilatkozta a műsor indulása előtt az ak­kori főszerkesztő, Kovács László. „Hogy az elképzelés jó volt, mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy a 35 év alatt csak egy­szer szünetelő Barázda és a többször újra­éledő művelő­dési magazin mellett (nem számítva per­sze a Híradót) a Napjaink lett a magyar szerkesztőség leghosszabb Korpa Béla ideje folyama­t­­osan megjele­nő műsora”, úja a magyar szerkesztőség 35 évét feldolgozó, 2003-ban kiadott tévé­történetében Kartag Nándor. Hétfőn este másfél órás élő adással je­lentkezett a Napjaink a húszéves évfordu­ló tiszteletére az Újvidéki Színház kister­méből. A meghívott politikusokkal, köz­életi személyiségekkel beszélgettek a ma­gazin jelenlegi szerkesztői. A korábbi mű­sorokat pedig az egykori szerkesztők, Ko­vács László, Korpa Béla és Bódis Gábor idézték fel. Az ünnepi műsor nem múlt el inci­dens nélkül, amit egyesek csak kisebb, szóra sem érdemes eseménynek tekintet­tek, mások viszont hallatlan botrányt em­legettek. Az élőműsorok velejárója a mű­sorsémától való eltérés, a különböző mű­sorszámokra szánt keret túllépése, a csú­szás. Egyes interjúalanyokat állandóan fi­gyelmeztetni kell arra, hogy fogják rövid­re mondandójukat, a műsorvezetőnek mindig tudnia kell, mennyi idő áll ren­delkezésére. Fokozottan nehéz kézben tartani az irányítást, ha két, egymással szembenálló nézetet képviselő személlyel egyszerre beszélget a műsorvezető, aki­nek mindvégig figyelnie kell a rendelke­zésre álló időre, valamint arra, hogy hoz­závetőleg azonos ideig beszéljen mindkét fél, és közben ne is szakítsa őket tisztelet­len módon félbe - ha lehet. Egy ilyen helyzet adódott akkor, ami­kor Nagy Nándor beszélgetett Bálint-Pa­­taki Józseffel, a HTMH elnökével és Pat­­rubány Miklóssal, a Magyarok Világszö­­­vetségének vezetőjével. A tévénézők azt láthatták, hallhatták, hogy a tervezettnél hosszabbra nyúlt beszélgetésnek Bencsár Tivadar főszerkesztő vetett véget, aki át­vette a szót: hangja egyre erősödött, az éppen replikázó Patrubányé pedig hal­kult. A felvételeken ezek után már csak az volt látható, hogy a sértve érzett MVSZ- elnök feláll az asztaltól, és távozik a hely­színről. Nem az első eset a sokat megélt Nap­jaink történetében, hogy botrányszerű esemény teszi - talán - még érdekesebbé, emlékezetesebbé az adást. Bódis Gábor 1985 és 1989 között volt főszerkesztő, a Napjainkat is több ízben szerkesztette. 1990-ben ötödmagával felmondást ka­pott, amit hamarosan vissza is vontak. Ő azonban nem dolgozott többé a tévében, így 1991-ben már csak vendégként vett részt a Napjaink egyik élő adásában.­­ A Napló című független hetilap fő­szerkesztőjeként vettem részt a média sza­badságáról szóló kerekasztal-beszélgetés­­ben. Én ebben a műsorban mindenről beszéltem, csak a Naplóról nem, hiszen magánlap lévén nem lehetett összeha­sonlítani az akkori közmédiával, úgyhogy a legtöbbet az Újvidéki Televízió akkor már igencsak elkorcsosult szerkesztéspo­litikájáról beszéltem, többek között Feke­te Elvira főszerkesztőt tettem ezért fele­lőssé, néven neveztem az asztalnál ülő né­hány szerkesztőt, és többek között az ak­kori tartomá­nyi tájékozta­tási titkárt. Ezután három bűnvádi felje­lentést is tet­tek ellenem, amiktől a há­ború mentett meg, mert 91- ben áttelepül­tem Magyar­országra. Az Kovács László adásnak vol még egy kis utózöngéje a későbbiekben: egy ideig a Magyar Televízió budapesti vendégházában laktam, az autóm pedig ott állt az épület előtt. Egyik reggel egy kis cédulát találtam rajta a következő szö­veggel: Gabi, találkozunk a bíróságon. El­vira. Kovács László főszerkesztősége alatt indult a Napjaink, akkor még a főcímen egy piros alma vibrált. A 90-es években azonban kékre váltott az alma színe. Az 1992-től Budapesten élő egykori főszer­kesztő az adásban meg is jegyezte, hogy ez a színváltás is a műsor fejlődésének egyik bizonyítéka. - Nem volt semmiféle politikai hátte­re annak, hogy ezt megjegyeztem, igazá­ból csak a meglepetés beszélt belőlem, mert mióta Budapesten élek, nem nézhe­tem az Újvidéki Televízió műsorait, pe­dig annak idején rendkívül sok emléke­zetes adás elkészítésében volt nekem is részem. Például nagyon emlékezetes volt az a Napjaink, amit Palicsról közvetítet­tünk, és öt helyszínről jelentkeztünk egy­szerre, a belgrádi televízió közvetítőkocsi­jai mellett a zágrábiaktól is kölcsönkér­tünk kettőt. Megmutattuk azt, hogy a te­levíziós szakmában együtt tudunk mű­ködni, és tudunk közös tartalmakat létre­hozni bármilyen nyelven. A Napjaink előtt majd tíz éven át je­lentkezett a Világunk című műsor egy­­egy időszerű témával és olyan vendégek­kel, akik az adott kérdésben járatosak, vagy illetékesek voltak. Ebből a nagy né­zettségnek örvendő műsorból nőtt ki a későbbi Napjaink. A Világunk „szülőaty­ja” és a Napjaink „keresztapja” Korpa Bé­la volt, aki ma a Duna Televízió szerkesz­tője: - Mielőtt az ünnepségre eljöttem, megnéztem az egyik kedvenc adásom fel­vételét, amit sikerült meg­őrizni, a 351. adást 1990- ből. A témája az volt: menni vagy maradni, íróink nyilat­koztak, vala­mint Várady Tibor nem­zetközi jogász és Konrád György író is, aki felvetette a kettős állampolgárság le­hetőségét, mint megoldást a határon túli magyarok számára. Akkor már egyértel­mű volt, hogy itt háború lesz. Mindaz, amiről akkor beszélgettünk, mai szem­mel is érdekes és aktuális. Miközben néz­tem a felvételezett műsort, arra gondol­tam, hogy sajnos a tévés újságírásnak az a nagy átka, hogy a szó elszáll. Kérdés, hogy az embereknek mi marad meg mindeb­ből, emlékeznek-e egy-egy műsorra. Mert én is úgy néztem ezt a felvételt, mintha most láttam volna először. Aki hétfőn elmulasztotta a jubileumi élőműsort, jövő héten hétfőn ezt már nem pótolhatja, de megnézheti a soron következő 981. adást. ■ -pressburger- Bálint-Pataki József, Nagy Nándor és Patrubány Miklós Bódis Gábor Tévedni emberi dolog - Érzésem szerint nem csak Pat­rubány Miklós, hanem Bálint-Pataki József is keserű szájízzel távozott er­ről az ünnepi műsorról, melynek az ünnepi jellegét nagyon erősen ron­totta ez a melléfo­gás - nyi­latkozta lapunk­nak a mű­sorban történt incidens kapcsán Sándorov Péter, a BBC lon­doni ma­gyar adásának volt szerkesztője, a Pro Media Újságíró-iskola társalapítója.— Jó volt a műsorelképzelés, csak nem volt jó a koordináció. Kellett volna egy rendező, aki megbeszélt jeleket adva, kézben tartja a szálakat, de én ilyet nem láttam. Klemm Józseffel azért működtetünk újságíró-iskolát, hogy a vajdasági magyar újságírás szá­mára olyan szakkádereket képezzünk ki, akik ilyen hibákat nem fognak el­követni. Ugyanakkor az újságírói eti­kától is eltért némileg ez az eljárás, amit az elnök úrral szemben alkal­maztak. Meggyőződésem, hogy ez nem rosszindulatból vagy politikai megfontolásokból, ez hozzá nem ér­tésből fakadt. Hogy kinek a hozzá nem értése, majd megítélik a nézők. Nagy Nándor kolléga kiváló műsoro­kat is csinált, tévedni pedig emberi dolog, és ha nem bocsátunk meg ne­ki, mi is tévedünk. Sándorov Péter

Next