Magyar Szó, 2005. február (62. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-01 / 25. szám
2005. február 1., kedd Kampányelőkészületek a Fideszben Rogán Antal: Gyurcsány Ferenc tevékenysége „kontraproduktív” Rogán Antal szerint az emberek nem annak alapján ítélik meg a miniszterelnököt, hogy milyen gyakran szerepel, hanem mindennapi életük alapján. A Fidesz frakcióvezető-helyettese, kampányfőnöke erről a közszolgálati televízióban beszélt hétfőn. Elmondta, azt tanácsolta Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének, ne kövesse azt a „showmanszerű viselkedést”, amit Gyurcsány Ferenc csinál, mert azt „kontraproduktívnak” tartja. Rogán Antal arra az újságírói felvetésre, amely szerint Orbán Viktor esetleg „nem tudja Gyurcsány Ferencet követni a kommunikációban”, és ezért fordult a nemzetközi politika irányába, azt válaszolta: „vagy nem szeretné”. Az ellenzéki politikus szerint az a különbség Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc között, hogy utóbbit nem ismerik a nemzetközi politikai színpadán, ott új szereplőnek számít. „Gyurcsány Ferenc a nemzetközi politika színpadán teljesen új szereplőnek számít, nem ismerték, valószínűleg még ma sem ismerik igazán” - jelentette ki a Fidesz kampányfőnöke. A Fidesz a választásokra való felkészülés jegyében felvette a kapcsolatot Jacques Chirac francia elnök, Georg Bush amerikai elnök, valamint az Európai Néppárt kampánycsapatával. „Nincs olyan típusú kampányegyüttműködés, hogy ők, mondjuk, napi tanácsokat adnának - mondta Rogán Antal. Közölte, a Fidesz szeretné eltanulni az említett csapatok kampánymódszereit. „A franciáknál meglehetősen jó példák vannak a direkt markeng típusú megoldásokra, tehát az emberek közvetlen megkeresésére” - mondta Rogán Antal. A televíziós beszélgetésen ilyen módszerként került szóba a párt februárban indítandó szórólapkampánya is. Rogán Antal még pénteken jelentette be, hogy a Fidesz februárban felkeresi a magyar háztartások jelentős részét, és szórólapban hívja fel az emberek figyelmét az árak növekedésére. A Fidesz kampányfőnökének véleménye szerint Georg Bush kampánycsapata abban bizonyult erősnek, hogy egy nagyon erős „médiaellenszélben” nagyon jól tudta mozgósítani a vidéki szavazóbázist. A Fidesz viszonylag népszerű a kisebb településeken és a falvakban, kisvárosokban, de az ott lakó embereket nehezen tudja mozgósítani. „Ezeket az embereket meg kell győzni arról, hogy érdemes a közéletben részt venni” - mondta Rogán Antal. Az SZDSZ önállóan indul Kuncze: Együtt kell működniük a felelős pártoknak Önállóan indul a 2006-os parlamenti választásokon az SZDSZ, a kisebbik kormányzópárt nem készül más párttal közös listát állítani - jelentette be a pártelnök. Kuncze Gábor rendkívül fontosnak tartja, hogy a négy parlamenti párt képes legyen együttműködni az ország fejlődését érintő stratégiai kérdésekben. Amíg Kuncze Gábor a párt elnöke, addig az SZDSZ senkivel nem fog indulni közös listán, egész egyszerűen azért, mert a liberális szavazókat képviseli és a liberális szavazó számára biztosít önálló képviseletet a magyar politikai életben - hangoztatta a szabad demokraták első embere a párt Országos Tanácsának (OT) ülése után. Kuncze Gábor egyben bejelentette azt is, hogy az SZDSZ március 19-én Szegeden tartja küldöttgyűlését, ahol a politikai vitán túl szűk körű alapszabálymódosítást is terveznek - olvasható a Népszava online kiadásában. Virágzó feketegazdaság Magyarországon, az amúgy is szűkös és rengeteg vitát kiváltó költségvetést a fekete- és a szürkegazdaság közel ezermilliárd forinttal károsítja meg. Magyarországon a rendszerváltozás idején 18,4 százalékról az ezredfordulóra 24,4 százalékra nőtt a feketegazdaság aránya. A feketegazdaság 400-900 ezer embert foglalkoztat, ami minimálbéren számolva 240-540 milliárd forinttal csökkentette a bevallott jövedelmeket. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) számára bevallott 2001-es munkajövedelmeket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kimutatott háztartási jövedelmek jelentős mértékben, 1100 milliárd forinttal haladták meg. Míg a KSH munkaerőpiaci felmérése a foglalkoztatottak számát 3,87 milió főben jelölte meg, addig az adót fizetők száma csupán 3,4 millió fő volt A hivatalos 3,9 millió munkavállalóval szemben valójában 4,3-4,4 millió embernek van folyamatosan munkája Magyarországon, így a 400 ezer, adórendszeren kívüli foglalkoztatottak száma valójában 900 ezer is lehet. Elsősorban azok az ágazatok dolgozhatnak a magyar adórendszerből szinte állandóan kimaradó emberekkel, amelyek belföldi értékesítésre termelnek és szoros kapcsolatban állnak a lakossággal. Ilyen például az építőiparnak az a része, ami lakásépítéssel és -felújítással foglalkozik. Legalább 50 százalékra tehető a feketegazdaság aránya ebben az üzletágban. Az építőiparban legalább 176 milliárd forint bevétel bizonylatolás nélkül tűnik el. Szakértők szerint a munkaügyi felmérésekben bevallott 270 ezer fővel szemben lagalább 300 ezren dolgoznak az építőiparban, ebből legalább 100 ezren feketén. Mindent összevetve tehát 800 milliárd forintot meghaladó jövedelemnek kellene keletkeznie az építőiparban - szemben az APEH számára bevallott 175 milliárd helyett. A feketegazdasághoz hozzátartozik az is, hogy a vásárló nehezen tud garanciális jogokat érvényesíteni a számla nélkül átvett elemekre. A munkavállalók elesnek a későbbi nyugdíjtól, baleset esetén nem részesülnek semmiféle kártérítésben. Azonban sokaknak még így is megéri feketén munkát vállalni, holott ez hosszú távon senkinek sem jó. BADIS Róbert Kizárták Lezsákékat Az MDF országos választmánya helybenhagyta az etikai bizottság határozatát Kizárták a Magyar Demokrata Fórumból Lezsák Sándort és Balogh Lászlót. A párt országos választmánya ezzel helybenhagyta az Országos Etikai Bizottság elsőfokú határozatát. A választmány tavaly októberben vonta meg a bizalmat Lezsák Sándortól és Balogh Lászlótól, és egyúttal felszólította őket, hogy hagyják el az MDF-et, és annak országgyűlési képviselőcsoportját. Miután a határozatban szereplő határidőnek a két politikus nem tett eleget, a párt országos és fegyelmi bizottsága fegyelmi eljárást folytatott le, és kizárta a képviselőket a pártból. Lezsák Sándor és Balogh László ezután fellebbezett a döntés ellen. MtfHKfia kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Első a gazdasági biztonság Kilenc százalék költözne Magyarországra Átfogó helyzetelemző felmérés készült az erdélyi magyarság helyzetéről (Folytatás a tegnapi számunkból) Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke elmondta: az elmúlt 15 év során a mindenkori magyar kormány alkotmányos kötelezettségeiből eredő, a határon túli magyarokkal kapcsolatos stratégiája az volt, hogy ezeket a közösségeket szülőföldjükön való maradásukban és megmaradásukban támogassa. E stratégia megvalósítására a magyar költségvetési kiadások 0,1-0,15 százalékának megfelelő összegeket fordított, ami megközelítőleg 10 milliárd forintot jelent évente. „Ilyen körülmények között megdöbbentő volt, amikor a népszámlálás alkalmával kiderült, hogy a Romániában élő magyar populáció száma félmillióval csökkent. Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy valami nincs rendben a támogatási módszerrel. Ha ráadásul megvizsgáljuk a határon túliak támogatására fordított összeg felhasználásának módját, akkor kiderül: a magyar kormányzati stratégia mindig és mindenkor az oktatás, a kultúra, a civil társadalom, a humán szféra fejlesztését tartotta stratégiai területnek. A gazdaságfejlesztésre ebből az összegből 6-7 százaléknál több nem jutott soha” - mondta Lábody, majd hozzátette: ugyanakkor a kolozsvári egyetem egy korábbi kutatásából, mely azt vizsgálta, hogy mi foglalkoztatja az ott élő magyar közösséget, az derült ki, hogy az emberek számára a legfontosabb kérdések a munkahely megszerzése vagy megőrzése, a megélhetés biztosítása, életpálya stb. Csak a fontossági lista aljában kaptak helyet az olyan kategóriák, mint a magyar autonómia és más nemzeti szimbólumok. Tehát nem ezek határozzák meg az egyén életstratégiáját. Az Új Kézfogás Közalapítvány mintegy 40 ezer munkahelyet teremtett vagy őrzött meg, méghozzá nevetségesen olcsón 70 000-100 000 forintos költséggel. (Összehasonlításképpen: Magyarországon egy munkahely teremtése mintegy egymillió foriintba kerül.) „A csatlakozás, felzárkózás, fejlesztés emlegetése szép, de ott tartunk, hogy az emberek elvándorolnak, az elvándorlás fő motívuma pedig nem a nemzeti elnyomás előli menekvés, hanem a gazdasági biztonság keresése” - szögezte le Lábody László. Laki László, az MTA munkatársa a földbirtoklás, földhasználat és gazdálkodás körében szerzett eredményeket prezentálta. Elmondása szerint a nem nagyvárosban és nem a szórványban élő erdélyi magyar családok kétharmada birtokol földet (szántóföldet, legelőt, erdőt, rétet, szőlőt, gyümölcsöst). Közülük a háztartások 55 százaléka birtokol szántóföldet. Ez az arány európai viszonylatban igen magas. Ugyanakkor elaprózott, szétdarabolt földterületekről van szó; a birtokosok egynegyede fél hektárnál kisebb, egynegyede egy hektárnál kisebb területet tudhat a magáénak, mintegy 40 százalékuk 1-3 hektár nagyságú területen gazdálkodik. A gazdálkodók aránya ugyanis nagyjából megfelel a tulajdonosok arányának. Az is kiderült a kutatásból, hogy a legtöbb családi gazdaság csak azt az árut értékesíti, ami saját szükségletein felül megmarad. Az embereknek csak 10 százaléka gazdálkodik azért, „mert megéri”, 25 százalékuk megszokásból műveli a földet, a fennmaradó ötven százalék pedig kényszerből teszi ezt azért, mert más megélhetési módja nincsen. MILYEN A FELZÁRKÓZÁS ESÉLYE? A családi gazdaságoknak csak kis hányada termel eladásra árut, ennek következtében nincs felhalmozott, fejlesztésre fordítható tőkéje, ráadásul munkaeszközökben is nagy hiányok tapasztalhatóak az ilyen gazdaságokban. Ebből nyilvánvalóvá válik, hogy az erdélyi magyar gazdák számára meglehetősen kicsi a felzárkózás, a versenyképessé válás esélye. Gazsó Ferenc, az MTA munkatársa a Romániában élő magyarok társadalmi közérzetéről, orientációiról és preferenciáiról gyűjtött eredményeket ismertette. Az eredményekből az derül ki, hogy az elmúlt 15 évben lezajlott társadalmi-gazdasági változásokat a romániai magyarság nagyon ellentmondásosan ítéli meg, és alapvetően negatív az emberek közérzete is. A megkérdezettek zöme sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem érzékel számottevő javulást. 58 százalékuk kifejezett gazdasági stagnálást és hanyatlást tapasztal, s csak 20 százalékuk szerint javult számottevően a helyzet. A megkérdezettek 59 százaléka szerint jelentősen romlott az életszínvonal, s csak 19 százalékuk véli úgy, hogy jobban él, mint korábban. A romániai társadalom demokratizálódását a magyar populáció 30 százaléka érzékeli és ítéli meg pozitívan. 58 százalékuk viszont semmiféle demokratizálódást nem érzékel. A romániai magyar közösség optimistább a jövővel kapcsolatban: 37 százalékuk hiszi, hogy a gazdaság előbb-utóbb pozitív pályára áll. Hogy az életszínvonal, az egyén helyzete is javulni fog, azt a megkérdezettek egyharmada gondolja. 27 százalékuk szerint viszont ezek a mutatók is romlani fognak. A többség úgy véli, a jövőben nem változik sem jobbra, sem rosszabbra az életszínvonala. A legtöbben azonban nem hiszik, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás hajtóerőt, megoldást jelent majd a gondokra. A megkérdezettek 18 százaléka szerint lesz a csatlakozásnak pozitív hatása, 20 százaléka szerint a hatás negatív lesz, a többség viszont úgy véli, pozitív és negatív hatást is tapasztalni fognak. A kutatók azt is vizsgálták, hogy a lakosságnak mekkora hányada költözne el szülőföldjéről Magyarországra. Az eredmények szerint a megkérdezettek 9 százaléka költözne Magyarországra munkavállalási céllal, 2 százalékuk pedig tanulni menne az anyaországba. Tömeges elvándorlási igény tehát nem tapasztalható. ■ MIHAJLOVITS Klára Ha az unió összeomlana... Duray szerint Gyurcsány az autonómiával túllőtt a célon Kissé túllőtt a célon Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, amikor autonómiatörekvéseket támogató ajánlatot tett a szlovákiai magyaroknak - jelentette ki vasárnap az egyik szlovák kereskedelmi televízióban Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MK) ügyvezető alelnöke - közli az MTI. A szlovák vádakat elutasítva Duray az MKP kulturális önkormányzatiságot elmélyítő törekvéseiről azt mondta, hogy azok semmiképpen sem minősíthetők autonómiatörekvéseknek, és az ilyen autonómia szóba sem jöhet Szlovákiában, ahol ennek megvalósításához az alkotmány módosításával kellene megteremteni a feltételeteket, márpedig az idevágó módosításnak tudvalévően nincsenek meg a parlamenti feltételei. Vitapartnere, Dusán Caplovic, az ellenzéki Smer képviselője azzal vádaskodott, hogy Duray mindaddig nem marad nyugton, amíg nem Budapestet tudhatja ismét e térség fővárosának. - Ön hosszú távon tekint a jövőbe és azzal az eshetőséggel számol, hogy ha úgy fél évszázad múltán az Európai Unió valamilyen okból összeomlana, akkor maguk magyarok ismét kikiálthatnák a történelmi Magyarországot - mondta. Duray határozottan visszautasította a gyanakvó véleményt és ismételten azt mondta, hogy az MKP-nek ugyanúgy nincsenek ilyen céljai, mint ahogy autonómiateremtő törekvései sem. Azzal kapcsolatosan, vajon a magyar párt a jelenlegi és az előző választási időszakhoz hasonlóan ott lesz-e ismét Szlovákia következő kormányában, Duray úgy vélekedett, hogy az döntően annak függvénye lesz, hogyan értékelik majd az MKP kétciklusos kormányzati pozícióját a párt választói, a szlovákiai magyarok. - Biztos azonban, hogy a nemzetközi szervezeteknek az 1998-as és a 2002-es választások előtt kifejtett politikai nyomására a 2006-os választásokon már nem lehet számítani - utalt Duray arra a körülményre, hogy az uniós csatlakozást megelőző időszakban a nemzetközi szervezetek még érdekeltek voltak a szlovákiai magyarok kormányzati részvételében, a csatlakozás után azonban ennek már korántsem olyan nagy a jelentősége Slota visszacsatolással riogat A beadvány, amelyben Szlovákia lejáratása és területi egységének veszélyeztetése miatt feljelentettem Duray Miklóst, már a súlyos bűncselekményeket kivizsgáló ügyészi hivatalba került. Remélem, a legfőbb ügyészség ugyancsak érdemben foglalkozik majd a Magyar Koalíció Pártjának betiltását indítványozó javaslatommal is -jelentette ki Pozsonyban Ján Slota, a több részre szakadt Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes kijelentéseiről elhíresült politikusa - közli a Népszabadság. Slota szerint Duray ellen főleg a magyarországi médiából gyűjtötte össze a bizonyító anyagot. Közölte azt is, hogy a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnökének igazi főnöke Orbán Viktor, a „soviniszta magyar politikus”. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az MKP évek óta terület autonómia kivívására törekszik, majd ebben a térségben népszavazást hirdetne, s végül Dél-Szlovákiát Magyarországhoz csatolná. Lapunk megkeresésére Duray Miklós közölte, hogy a kommunista rendszerben már átesett a tűzkeresztségen, ezért sem érdeklik őt Slota hangoskodásai. Bugár Béla rossz viccnek minősítette a szlovák politikus indítványait, amelyekkel jogállamban a legfőbb ügyészség csak az idejét pocsékolja. Érdeklődésünkre az illetékes helyeken csupán annyit közöltek, hogy jelenleg ismerkednek a beadványok tartalmával. Slota egyébként attól is tart, hogy „a nyugat-európai országok egyre szigorúbban lépnek fel velük szemben, s így rövidesen előfordulhat, hogy a jórészt muzulmán menekültek számára országunk nem tranzit-, hanem célállomás lesz”.