Magyar Szó, 2005. február (62. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-01 / 25. szám

2005. február 1., kedd Kampányelőkészületek a Fideszben Rogán Antal: Gyurcsány Ferenc tevékenysége „kontraproduktív” Rogán Antal szerint az emberek nem annak alapján ítélik meg a miniszterelnö­köt, hogy milyen gyakran szerepel, ha­nem mindennapi életük alapján. A Fi­desz frakcióvezető-helyettese, kampány­­főnöke erről a közszolgálati televízióban beszélt hétfőn. Elmondta, azt tanácsolta Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének, ne kövesse azt a „showmanszerű viselke­dést”, amit Gyurcsány Ferenc csinál, mert azt „kontraproduktívnak” tartja. Rogán Antal arra az újságírói felvetésre, amely szerint Orbán Viktor eset­leg „nem tudja Gyurcsány Ferencet követni a kom­munikációban”, és ezért fordult a nemzetközi poli­tika irányába, azt válaszol­ta: „vagy nem szeretné”. Az ellenzéki politikus szerint az a különbség Orbán Vik­tor és Gyurcsány Ferenc között, hogy utóbbit nem ismerik a nemzetközi politikai színpa­dán, ott új szereplőnek számít. „Gyur­csány Ferenc a nemzetközi politika szín­padán teljesen új szereplőnek számít, nem ismerték, valószínűleg még ma sem ismerik igazán” - jelentette ki a Fidesz kampányfőnöke. A Fidesz a választásokra való felkészü­lés jegyében felvette a kapcsolatot Jacques Chirac francia elnök, Georg Bush ameri­kai elnök, valamint az Európai Néppárt kampánycsapatával. „Nincs olyan típusú kampányegyüttműködés, hogy ők, mondjuk, napi tanácsokat adnának - mondta Rogán Antal. Közölte, a Fidesz szeretné eltanulni az említett csapatok kampánymódszereit. „A franciáknál meg­lehetősen jó példák vannak a direkt mar­ken­g típusú megoldásokra, tehát az em­berek közvetlen megkeresésére” - mond­ta Rogán Antal. A televízi­ós beszélgetésen ilyen módszerként került szóba a párt februárban indítan­dó szórólapkampánya is. Rogán Antal még pénte­ken jelentette be, hogy a Fidesz februárban felkere­si a magyar háztartások je­lentős részét, és szórólap­ban hívja fel az emberek fi­gyelmét az árak növekedé­sére. A Fidesz kampányfő­nökének véleménye sze­rint Georg Bush kampánycsapata abban bizonyult erősnek, hogy egy nagyon erős „médiaellenszélben” nagyon jól tudta mozgósítani a vidéki szavazóbázist. A Fi­desz viszonylag népszerű a kisebb telepü­léseken és a falvakban, kisvárosokban, de az ott lakó embereket nehezen tudja mozgósítani. „Ezeket az embereket meg kell győzni arról, hogy érdemes a közélet­ben részt venni” - mondta Rogán Antal. Az SZDSZ önállóan indul Kuncze: Együtt kell működniük a felelős pártoknak Önállóan indul a 2006-os parlamenti választásokon az SZDSZ, a kisebbik kor­mányzópárt nem készül más párttal kö­zös listát állítani - jelentette be a pártel­nök. Kuncze Gábor rendkívül fontosnak tartja, hogy a négy parlamenti párt képes legyen együttműködni az ország fejlődé­sét érintő stratégiai kérdésekben. Amíg Kuncze Gábor a párt elnöke, addig az SZDSZ senkivel nem fog indulni közös listán, egész egyszerűen azért, mert a liberális szavazókat képviseli és a liberá­lis szavazó számára biztosít önálló képvi­seletet a magyar politikai életben - han­goztatta a szabad demokraták első embe­re a párt Országos Tanácsának (OT) ülé­se után. Kuncze Gábor egyben bejelen­tette azt is, hogy az SZDSZ március 19-én Szegeden tartja küldöttgyűlését, ahol a politikai vitán túl szűk körű alapszabály­módosítást is terveznek - olvasható a Népszava online kiadásában. Virágzó feketegazdaság Magyarországon, az amúgy is szűkös és rengeteg vitát kiváltó költségvetést a fekete- és a szürkegazdaság közel ezermil­­liárd forinttal károsítja meg. Magyaror­szágon a rendszerváltozás idején 18,4 szá­zalékról az ezredfordulóra 24,4 százalék­ra nőtt a feketegazdaság aránya. A fekete­­gazdaság 400-900 ezer embert foglalkoz­tat, ami minimálbéren számolva 240-540 milliárd forinttal csökkentette a bevallott jövedelmeket. Az Adó- és Pénzügyi Elle­nőrzési Hivatal (APEH) számára beval­lott 2001-es munkajövedelmeket a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) által ki­mutatott háztartási jövedelmek jelentős mértékben, 1100 milliárd forinttal halad­ták meg. Míg a KSH munkaerőpiaci fel­mérése a foglalkoztatottak számát 3,87 milió főben jelölte meg, addig az adót fi­zetők száma csupán 3,4 millió fő volt A hivatalos 3,9 millió munkavállalóval szemben valójában 4,3-4,4 millió ember­nek van folyamatosan munkája Magya­rországon, így a 400 ezer, adórendszeren kívüli foglalkoztatottak száma valójában 900 ezer is lehet. Elsősorban azok az ága­zatok dolgozhatnak a magyar adórend­szerből szinte állandóan kimaradó embe­rekkel, amelyek belföldi értékesítésre ter­melnek és szoros kapcsolatban állnak a lakossággal. Ilyen például az építőipar­nak az a része, ami lakásépítéssel és -felú­jítással foglalkozik. Legalább 50 százalék­ra tehető a feketegazdaság aránya ebben az üzletágban. Az építőiparban legalább 176 milliárd forint bevétel bizonylatolás nélkül tűnik el. Szakértők szerint a mun­kaügyi felmérésekben bevallott 270 ezer fővel szemben lagalább 300 ezren dolgo­znak az építőiparban, ebből legalább 100 ezren feketén. Mindent összevetve tehát 800 milliárd forintot meghaladó jövede­lemnek kellene keletkeznie az építőipar­ban - szemben az APEH számára beval­lott 175 milliárd helyett. A feketegazda­sághoz hozzátartozik az is, hogy a vásárló nehezen tud garanciális jogokat érvénye­síteni a számla nélkül átvett elemekre. A munkavállalók elesnek a későbbi nyug­díjtól, baleset esetén nem részesülnek semmiféle kártérítésben. Azonban sokak­nak még így is megéri feketén munkát vállalni, holott ez hosszú távon senkinek sem jó.­ ­ BADIS Róbert Kizárták Lezsákékat Az MDF országos választmánya helybenhagyta az etikai bizottság határozatát Kizárták a Magyar Demokrata Fó­rumból Lezsák Sándort és Balogh Lász­lót. A párt országos választmánya ezzel helybenhagyta az Országos Etikai Bizott­ság elsőfokú határozatát. A választmány tavaly októberben von­ta meg a bizalmat Lezsák Sándortól és Balogh Lászlótól, és egyúttal felszólította őket, hogy hagyják el az MDF-et, és an­nak országgyűlési képviselőcsoportját. Miután a határozatban szereplő határ­időnek a két politikus nem tett eleget, a párt országos és fegyelmi bizottsága fe­gyelmi eljárást folytatott le, és kizárta a képviselőket a pártból. Lezsák Sándor és Balogh László ez­után fellebbezett a döntés ellen. MtfHKfia kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Első a gazdasági biztonság Kilenc százalék költözne Magyarországra­­ Átfogó helyzetelemző felmérés készült az erdélyi magyarság helyzetéről (Folytatás a tegnapi számunkból) Lábody László, az Új Kézfogás Köz­­alapítvány elnöke elmondta: az elmúlt 15 év során a mindenkori magyar kor­mány alkotmányos kötelezettségeiből eredő, a határon túli magyarokkal kapcsolatos stratégiája az volt, hogy ezeket a közösségeket szülőföldjükön való maradásukban és megmaradásuk­ban támogassa. E stratégia megvalósí­tására a magyar költségvetési kiadások 0,1-0,15 százalékának megfelelő összegeket fordított, ami megközelítő­leg 10 milliárd forintot jelent évente. „Ilyen körülmények között megdöb­bentő volt, amikor a népszámlálás al­kalmával kiderült, hogy a Romániában élő magyar populáció száma félmillió­val csökkent. Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy valami nincs rendben a támoga­tási módszerrel. Ha ráadásul megvizs­gáljuk a határon túliak támogatására fordított összeg felhasználásának mód­ját, akkor kiderül: a magyar kormány­zati stratégia mindig és mindenkor az oktatás, a kultúra, a civil társadalom, a humán szféra fejlesztését tartotta stra­tégiai területnek. A gazdaságfejlesztés­re ebből az összegből 6-7 százaléknál több nem jutott soha” - mondta Lá­body, majd hozzátette: ugyanakkor a kolozsvári egyetem egy korábbi kutatá­sából, mely azt vizsgálta, hogy mi fog­lalkoztatja az ott élő magyar közössé­get, az derült ki, hogy az emberek szá­mára a legfontosabb kérdések a mun­kahely megszerzése vagy megőrzése, a megélhetés biztosítása, életpálya stb. Csak a fontossági lista aljában kaptak helyet az olyan kategóriák, mint a ma­gyar autonómia és más nemzeti szim­bólumok. Tehát nem ezek határozzák meg az egyén életstratégiáját. Az Új Kézfogás Közalapítvány mintegy 40 ezer munkahelyet teremtett vagy őr­zött meg, méghozzá nevetségesen ol­csón 70 000-100 000 forintos költség­gel. (Összehasonlításképpen: Magyar­­országon egy munkahely teremtése mintegy­ egymillió foriintba kerül.) „A csatlakozás, felzárkózás, fejlesztés em­legetése szép, de ott tartunk, hogy az emberek elvándorolnak, az elvándor­lás fő motívuma pedig nem a nemzeti elnyomás előli menekvés, hanem a gazdasági biztonság keresése” - szö­gezte le Lábody László. Laki László, az MTA munkatársa a földbirtoklás, földhasználat és gazdál­kodás körében szerzett eredményeket prezentálta. Elmondása szerint a nem nagyvárosban és nem a szórványban élő erdélyi magyar családok kétharma­da birtokol földet (szántóföldet, lege­lőt, erdőt, rétet, szőlőt, gyümölcsöst). Közülük a háztartások 55 százaléka birtokol szántóföldet. Ez az arány eu­rópai viszonylatban igen magas. Ugya­nakkor elaprózott, szétdarabolt földte­rületekről van szó; a birtokosok egyne­gyede fél hektárnál kisebb, egynegye­de egy hektárnál kisebb területet tud­hat a magáénak, mintegy 40 százalé­kuk 1-3 hektár nagyságú területen gaz­dálkodik. A gazdálkodók aránya ugya­nis nagyjából megfelel a tulajdonosok arányának. Az is kiderült a kutatásból, hogy a legtöbb családi gazdaság csak azt az árut értékesíti, ami saját szükség­letein felül megmarad. Az emberek­nek csak 10 százaléka gazdálkodik azért, „mert megéri”, 25 százalékuk megszokásból műveli a földet, a fenn­maradó ötven százalék pedig kényszer­ből teszi ezt­­ azért, mert más megél­hetési módja nincsen. MILYEN A FELZÁRKÓZÁS ESÉLYE? A családi gazdaságoknak csak kis hányada termel eladásra árut, ennek következtében nincs felhalmozott, fej­lesztésre fordítható tőkéje, ráadásul munkaeszközökben is nagy hiányok tapasztalhatóak az ilyen gazdaságok­ban. Ebből nyilvánvalóvá válik, hogy az erdélyi magyar gazdák számára meglehetősen kicsi a felzárkózás, a versenyképessé válás esélye. Gazsó Ferenc, az MTA munkatársa a Romániában élő magyarok társadal­mi közérzetéről, orientációiról és pre­ferenciáiról gyűjtött eredményeket is­mertette. Az eredményekből az derül ki, hogy az elmúlt 15 évben lezajlott társadalmi-gazdasági változásokat a romániai magyarság nagyon ellent­mondásosan ítéli meg, és alapvetően negatív az emberek közérzete is. A megkérdezettek zöme sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem ér­zékel számottevő javulást. 58 százalé­kuk kifejezett gazdasági stagnálást és hanyatlást tapasztal, s csak 20 százalé­kuk szerint javult számottevően a helyzet. A megkérdezettek 59 százalé­ka szerint jelentősen romlott az élet­­színvonal, s csak 19 százalékuk véli úgy, hogy jobban él, mint korábban. A romániai társadalom demokrati­zálódását a magyar populáció 30 szá­zaléka érzékeli és ítéli meg pozitívan. 58 százalékuk viszont semmiféle de­mokratizálódást nem érzékel. A romániai magyar közösség opti­­mistább a jövővel kapcsolatban: 37 százalékuk hiszi, hogy a gazdaság előbb-utóbb pozitív pályára áll. Hogy az életszínvonal, az egyén helyzete is javulni fog, azt a megkérdezettek egy­­harmada gondolja. 27 százalékuk sze­rint viszont ezek a mutatók is romlani fognak. A többség úgy véli, a jövőben nem változik sem jobbra, sem rosszabbra az életszínvonala. A leg­többen azonban nem hiszik, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás haj­tóerőt, megoldást jelent majd a gon­dokra. A megkérdezettek 18 százaléka szerint lesz a csatlakozásnak pozitív hatása, 20 százaléka szerint a hatás ne­gatív lesz, a többség viszont úgy véli, pozitív és negatív hatást is tapasztalni fognak. A kutatók azt is vizsgálták, hogy a lakosságnak mekkora hányada költöz­ne el szülőföldjéről Magyarországra. Az eredmények szerint a megkérde­zettek 9 százaléka költözne Magyaror­szágra munkavállalási céllal, 2 százalé­kuk pedig tanulni menne az anyaor­szágba. Tömeges elvándorlási igény tehát nem tapasztalható. ■ MIHAJLOVITS Klára Ha az unió összeomlana... Duray szerint Gyurcsány az autonómiával túllőtt a célon Kissé túllőtt a célon Gyurcsány Fe­renc magyar miniszterelnök, amikor au­tonómiatörekvéseket támogató ajánlatot tett a szlovákiai magyaroknak - jelentette ki vasárnap az egyik szlo­vák kereskedelmi televízió­ban Duray Miklós, a Ma­gyar Koalíció Pártjának (MK) ügyvezető alelnöke - közli az MTI. A szlovák vádakat eluta­sítva Duray az MKP kultu­rális önkormányzatiságot elmélyítő törekvéseiről azt mondta, hogy azok semmi­képpen sem minősíthetők autonómiatörekvéseknek, és az ilyen autonómia szóba sem jöhet Sz­lovákiában, ahol ennek megvalósításához az alkotmány módosításával kellene meg­teremteni a feltételeteket, márpedig az idevágó módosításnak tudvalévően nin­csenek meg a parlamenti feltételei. Vitapartnere, Dusán Caplovic, az el­lenzéki Smer képviselője azzal vádasko­dott, hogy Duray mindaddig nem marad nyugton, amíg nem Budapestet tudhatja ismét e térség fővárosának. - Ön hosszú­­ távon tekint a jövőbe és azzal az eshető­séggel számol, hogy ha úgy fél évszázad múltán az Európai Unió valamilyen ok­ból összeomlana, akkor maguk magyarok ismét kikiálthatnák a történelmi Magyar­­országot - mondta. Duray határozottan visszautasította a gyanakvó véleményt és ismételten azt mondta, hogy az MKP-nek ugyanúgy nincsenek ilyen céljai, mint ahogy autonó­miateremtő törekvései sem. Azzal kapcsolatosan, vajon a magyar párt a je­lenlegi és az előző válasz­tási időszakhoz hasonlóan ott lesz-e ismét Szlovákia következő kormányában, Duray úgy vélekedett, hogy az döntően annak függvénye lesz, hogyan értékelik majd az MKP kétciklusos kormányzati pozíci­óját a párt választói, a szlovákiai magya­rok. - Biztos azonban, hogy a nemzetkö­zi szervezeteknek az 1998-as és a 2002-es választások előtt kifejtett politikai nyo­mására a 2006-os választásokon már nem lehet számítani - utalt Duray arra a körülményre, hogy az uniós csatlakozást megelőző időszakban a nemzetközi szer­vezetek még érdekeltek voltak a szlová­kiai magyarok kormányzati részvételé­ben, a csatlakozás után azonban ennek már korántsem olyan nagy a jelentősé­ge Slota visszacsatolással riogat A beadvány, amelyben Szlovákia lejá­ratása és területi egységének veszélyezte­tése miatt feljelentettem Duray Miklóst, már a súlyos bűncselekményeket kivizs­gáló ügyészi hivatalba került. Remélem, a legfőbb ügyészség ugyancsak érdemben foglalkozik majd a Magyar Koalíció Párt­jának betiltását indítványozó javaslatom­mal is -jelentette ki Pozsonyban Ján Slo­­ta, a több részre szakadt Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes kijelentéseiről elhíresült politikusa - közli a Népszabad­ság. Slota szerint Duray ellen főleg a ma­gyarországi médiából gyűjtötte össze a bi­zonyító anyagot. Közölte azt is, hogy a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnö­­kének igazi főnöke Orbán Viktor, a „sovi­niszta magyar politikus”. Kérdésekre vá­laszolva elmondta, hogy az MKP évek óta terület autonómia kivívására törekszik, majd ebben a térségben népszavazást hir­detne, s végül Dél-Szlovákiát Magyaror­szághoz csatolná. Lapunk megkeresésére Duray Miklós közölte, hogy a kommunis­ta rendszerben már átesett a tűzkereszt­ségen, ezért sem érdeklik őt Slota han­goskodásai. Bugár Béla rossz viccnek mi­nősítette a szlovák politikus indítványait, amelyekkel jogállamban a legfőbb ügyészs­ég csak az idejét pocsékolja. Érdeklődé­sünkre az illetékes helyeken csupán annyit közöltek, hogy jelenleg ismerked­nek a beadványok tartalmával. Slota egyébként attól is tart, hogy „a nyugat-eu­rópai országok egyre szigorúbban lépnek fel velük szemben, s így rövidesen előfor­dulhat, hogy a jórészt muzulmán mene­kültek számára országunk nem tranzit-, hanem célállomás lesz”.

Next