Magyar Szó, 2005. március (62. évfolyam, 49-74. szám)
2005-03-01 / 49. szám
2005. március 1., kedd Újabb „ügynöklista” Törvényellenes a közlése, bizonytalan az eredete Egy 219 nevet tartalmazó, állítólag a rendszerváltás idején készült „ügynöklista” jelent meg szombaton egy magyarországi ingyenes internetes tárhelyen - adta hírül az Index internetes hírújság vasárnap. Az anonim, ingyenes tárhelyen közölt lista bevezető és kísérőszövegének végén a „Szakértő,90” aláírás szerepel. A dokumentum publikálója azt állítja, hiteles forrásból jutott az öt csoportra osztott névsorhoz, amely véleménye szerint „több mint valószínű”, hogy azonos a Németh Miklós által készíttetett és a hivatalba lépő Antall Józsefnek átadott ügynöklistákkal, illetve annak a „nyers változata”. „Szakértő,90” állítása szerint hiteles forrásból jutott hozzá a gépelt listákhoz, amelyeket változtatás nélkül „úgy, ahogy azokat 15 évvel ezelőtt készítették” - tette fel az internetre. A 17 lapból álló anyag valójában öt egymástól elkülönülő lista, amely a rendszerváltás előtt az országos sajtó, a kulturális és a művészeti élet, a helyi lapkiadás területén dolgozókból, a pártok és politikai szervezetek és a történelmi egyházak képviselőinek köréből áll. A listákon összesen 219 név és a személyazonosság megállapításához szükséges adat (születési hely, év és anyja neve) szerepel. A kísérőszöveg szerint nem ismertek a listára felkerült személyek kiválasztásának szempontjai, de „Szakértő,90” valószínűsíti, hogy „a 90-es évek közéletéhez tartozó személyek egyes csoportjainak érintettségét” próbálták illusztrálni a készítők. A listákon sem fedőnév, sem az esetleges beszervezést bizonyító bármilyen adat nem szerepel, de „Szakértő,90” úgy véli, hogy a többség a Belügyminisztérium egykori III/III-as csoportfőnökségéhez tartozott, a kisebb részt pedig a kémelhárítással foglalkozó III/II- es csoportfőnökség szervezte be. Mint „Szakértő,90” ója a bevezetőben, vélhetően nem az volt a fontos a lista összeállításakor, hogy az érintett az állambiztonsági szolgálat melyik egységével működött együtt, hanem maga az együttműködés ténye és az országos vagy helyi közéletben betöltött szerepe. Garamvölgyi László ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője az MTI érdeklődésére közölte: egyelőre nem érkezett a rendőrséghez feljelentés a lista miatt, de ha érkezik, akkor azt érdemben meg fogják vizsgálni. Megjegyezte: a listán olyan különleges, személyes adatok szerepelnek, amelyeket az adatvédelmi törvény véd, így nyilvánosságra hozataluk adatvédelmi szempontból aggályos lehet. Ezt minden bizonnyal az adatvédelmi biztos meg fogja vizsgálni - tette hozzá. Antall József fia február 18-án megjelent lapinterjújában azt mondta: körülbelül száz nevet tartalmazott az az ügynöklista, amelyet Németh Miklós adott át Antall Józsefnek az 1990-es kormányváltás idején; a listán minden pártból szerepeltek képviselők. „Föl voltak sorolva a különböző pártokhoz tartozó nevek. Az, hogy ki hány per hányas, nem volt ott. Újságírók voltak még kigyűjtve és főpapok” - közölte Antall Péter, az Antall József Alapítvány kutatási igazgatója a Népszavában megjelent interjúban arról a listáról, amelyet mint mondta, édesapja vitt haza. Az adatvédelmi biztos határozott álláspontja szerint jogellenes az újabb ügynöklista internetes közlése, melynek kapcsán a polgári jogi és a büntetőjogi felelősség is felvethető. „Nem véletlen, hogy maga a közlő sem vállalta fel a nyilvánosság előtt cselekedetét” - mondta Péterfalvi Attila vasárnap az MTI-nek. Az adatvédelmi elmondta: a rendszerváltás előtt a szolgálatokkal együttműködők nevét az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvény szerint lehet megismerni. Azaz bárki megismerheti a róla készült titkosszolgálati dokumentumokat és a róla jelentők nevét. A nyilvánosságra hozatalra azonban csak közszereplők esetében van lehetőség. Péterfalvi Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a lista tartalma bizonytalan. Nem világos, hogy az ott szereplő személyek, ha együttműködtek a pártállami titkosszolgálatokkal, mely területen tették azt. Könnyen lehet továbbá, hogy a most közölt nevek egy részével kapcsolatos iratok még át sem kerültek a levéltárba például nemzetbiztonsági okokból. Az adatvédelmi biztos arra a felvetésre, hogy a nyilvánosságra hozatalt lehet-e egyfajta polgári engedetlenségként, helyes célok nem teljesen jogszerű eszközökkel történő megvalósításaként értékelni, úgy felelt: az esetnek nagyon rossz üzenete van egy jogállamban. „Nem látom be, hogy amikor a megismerésnek, a nyilvánosságra hozatalnak van egy szabályozott eljárási rendje, amelynek megváltoztatásáról egyébként éppen most folyik a vita a parlamentben, akkor milyen helyeselhető célt szolgálhat ez a törvénysértő cselekmény” - szögezte le a szakember. Péterfalvi Attila figyelmeztetett, hogy az is törvénysértést követ el, aki a névsort átveszi, továbbterjeszti. Arra a kérdésre, hogy indít-e vizsgálatot a hivatal, Péterfalvi Attila elmondta, hogy nem, mert számos ügynökügyet vizsgálnak és kapacitásaik végesek. Hozzátette, hogy ombudsmanként az adatközlés jogellenességével kapcsolatos álláspontját deklarálja a sajtóban, ám a törvénysértést elkövetők felkutatására nincsenek eszközei, lehetősége, ez más állami szervek hatáskörébe tartozó feladat. Borbély Károly az ifjúsági hatóság élén Romániában a koalíciós partnerekkel való egyeztetés értelmében az ifjúsági minisztérium jogutódjának számító hatóságnak a vezetése az RMDSZ-t illeti meg. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által, a Szabadság című kolozsvári napilap szerkesztőségébe eljuttatott közlemény szerint a tisztség betöltése által az RMDSZ-nek és a vele együttműködő 230 ifjúsági szervezetnek lehetősége nyílik a szövetség választási programjának ifjúsági fejezetébe foglalt célkitűzések megvalósítására. A hatóság prioritásai közé tartozik a diákmunka és a diákhitel intézményesítése, a vidéken élő fiatalok hangsúlyos támogatása, a fiatal vállalkozók és a friss diplomások számára biztosított kedvezmények körének bővítése. Az intézmény szorgalmazni fogja az új ifjúsági törvény elfogadását is. A hatósághoz tartozik egyebek között a középiskolások toborzásával és az iskolai turizmussal foglalkozó igazgatóság, a diákházakat igazgató és az egyetemistákat támogató ügynökség. A legmagyarabb város Hódmezővásárhely válhat a legmagyarabb és virtuálisan a legnagyobb magyar várossá Magyarországon azzal, hogy februártól tiszteletbeli polgárává fogadja az elcsatolt területeken élő magyarokat. Kószó Péter, a város alpolgármestere elmondta, hogy a kezdeményezés végrehajtásához módosítani kellett a díszpolgári rendeletet, de ez február 3-án megtörtént. Elmondása szerint az engedélyt a kezdeményezéshez a lakosságtól kapták, hiszen december ötödikén Hódmezővásárhelyen kétharmados többségben voltak a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az igen szavazatok. Sokan kívánnak élni ezzel a lehetőséggel: családok, munkaközösségek jelentkeztek Vajdaságból, Erdélyből, de Madridból és Kanadából is. Többek között Tőkés László és családja is jelezte, hogy tiszteletbeli polgár szeretne lenni. Semmilyen feltétele nincs az igénylésnek, hiszen bárki jelentkezhet postai úton vagy a PMH@hodmezovasarhely.hu e-mail címen. A kezdeményezéshez eddig kisebb falvak csatlakoztak, a nagyvárosok közül még egyik sem. Az alpolgármester hozzátette, hogy ez nem pártpolitikai kérdés, hanem egy szép gesztus, a lelki együvé tartozás jelképe. stafic ___ // kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Mit szól a új magyar nemzetpolitikához? Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke: - Amíg nem látjuk tisztán, a magyar kormány az egésszel hová akar kilyukadni, nem szívesen kommentálnám. Első ránézésre ugyanis számos olyan dolgot említhetnék, amivel nehezíthetném a további egyeztetést, úgyhogy inkább bölcsen hallgatok. Az MKP véleménye nem változott. Az, ahogyan a magyar kormány és a miniszterelnök a határon túli magyarokat kihasználta az ellenzékével szemben azért, hogy a december 5-i népszavazás ne legyen sikeres, nem volt semmi, s ezt egy darabig nem tudjuk elfelejteni. A kérdés az: úgy érezzük-e, hogy teljesen meg kell szakítani a kapcsolatokat a magyar kormánnyal, vagy azt mondjuk, hogy a negatív tapasztalat ellenére továbbra is vannak olyan területek, ahol szükséges az együttműködés, különben a határon túli magyarok innák meg a levét. Mi ez utóbbi mellett döntöttünk, s ha rólunk szóló javaslatokat terjesztenek elő, továbbra is megtesszük észrevételeinket, s próbáljuk kedvezően befolyásolni a velünk kapcsolatos elképzeléseket - közli a pozsonyi Új Szó. Duray Miklós szerint porhintés és logikátlan Avarkeszi Dezső múlt heti bejelentése. Majd az MKP elnöksége eldönti, minek minősíthető a dolog. Mindenesetre előzetesen annyit leszögezhetek: a mostani kezdeményezés nem helyettesítheti a kettős állampolgárság intézményét. Készül a kisebbségi törvénytervezet Olyan kisebbségi törvényt szeretnénk kidolgozni, amelyet mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mind más kisebbségi csoportok, szervezetek felvállalnak -jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a hét végén Kolozsváron, a kisebbségi törvény elvi alapjairól szóló szakmai tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Az ügyvezető elnökség kezdeményezésére létrejött tanácskozáson a jelenlévők - Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, a kisebbségi törvény tervezetének kidolgozásával megbízott munkacsoport tagjai közül Márton Árpád, Varga Attila, Máthé András Levente, Markó Attila, Székely István, valamint Seres Dénes, Asztalos Ferenc, Veress Emőd és a Romániai Magyar Jogászok Egyesületének képviselőjeként Bíró Enikő körvonalazták a kisebbségi törvénytervezet kidolgozásának naptárát. Eszerint a héten véglegesíteni kellene a tervezet szövegét - tájékoztatott Markó Béla, hozzáfűzve, hogy az RMDSZ folytatja a kisebbségi szervezetekkel, az oktatással, művelődéssel foglalkozó civil szervezetek képviselőivel való konzultációkat. Elképzelésünk szerint március végéig a kormány asztalára kellene kerülnie ennek a tervezetnek, és szeretnénk, ha áprilisban a Parlament napirendjére kerülne ennek vitája - mondta a szövetségi elnök. A tervezet tartalmáról szólva Markó kifejtette, hogy az anyanyelvhasználatra és az oktatásra vonatkozó elvi rendelkezések mellett a jogszabálytervezet meghatározná azokat a közösségeket, amelyek Romániában hagyományos, történelmi kisebbségeknek tekinthetők, mert tartósan együtt éltek a többségi románsággal. Ugyanakkor ez leszögezné a kisebbségi szervezetek státusát, vagyis azt, hogy egy kisebbségi szervezet milyen reprezentativitási kritériumokkal vehet részt a politikai életben, a helyhatósági és parlamenti választásokon - fogalmazott a szövetség vezetője. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség célja mindemellett, hogy a törvény a kulturális autonómia gyakorlásához szükséges jogi kereteket is biztosítsa. Nemcsak azt, hogy önálló intézményekhez, kultúrához, oktatáshoz, sajtóhoz jogunk van, hanem azt is, hogy mi módon dönthetnek a kisebbségi közösségek ezeknek az intézményeknek a működéséről - olvasható a marosvásárhelyi Népújságban. Elképzelésünk szerint a kisebbségi szervezetek a nyitottság jegyében, belső választások révén hoznák létre azokat a testületeket, amelyeket kormányhatározattal megfelelő hatáskörökkel kellene felruházni - összegzett a szövetség vezetője. Csak a miniszterelnökkel? Az MSZP elnöksége kéri a gazdákat, tárgyaljanak Az MSZP támogatja az FVM megállapodástervezetét, és arra kéri a gazdákat, üljenek asztalhoz, és zárják le a tárgyalásokat - mondta Szekeres Imre, a párt elnökhelyettese vasárnap. Az MSZP támogatja az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megállapodástervezetét - mondta Szekeres Imre. Hozzátette: felhívják a gazdademonstráció szervezőit, hogy válasszák szét a politikát és a szakmát. Mint mondta, a szakma, az FVM kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot, amikor elkészítették a megállapodástervezetet. Ha ezt a gazdák nem fogadják el, egyértelművé teszik, hogy Magyar tiszteletbeli konzulátus Jászvásáron? Magyarország testvérvárosi és testvérmegyei kapcsolatok kiépítésével, tiszteletbeli konzulátus megnyitásával, kulturális napok rendezésével, a turisztikai kapcsolatok élénkítésével szeretne az eddigieknél nagyobb mértékben jelen lenni Románia moldvai részén is - e szándék jegyében tett látogatást Jászvásáron és Bákóban Terényi János bukaresti magyar nagykövet. A diplomata elmondta: kétnapos látogatása során Sás és Bákó megyei és városi önkormányzati vezetőivel, illetve az ottani prefektusokkal folytatott megbeszéléseket. Terényi felvetette annak a lehetőségét, hogy magyar tiszteletbeli konzulátust nyissanak Jászvásáron, amelynek hatásköre a Gáláitól északra fekvő moldvai megyéket ölelné fel. Jelenleg a kolozsvári főkonzulátus mellett Konstancán tiszteletbeli konzulátus működik. Terényi indítványozta azt is, hogy Sál és Bákó testvérvárosi, illetve testvérmegyei kapcsolatot létesítsen valamilyen magyar várossal és megyével, nem megállapodásra törekednek, hanem politikai céljaik vannak - tette hozzá. Mint mondta, az MSZP elnöksége kéri, üljenek asztalhoz és fogadják el azt, zárják le a tárgyalásokat. A politikus hozzátette: visszautasítanak minden politikai beavatkozást. Úgy vélte, azok a jobboldali politikusok, akik a tüntetés szervezésében, a mozgósításban részt vettek, sokat ártanak a magyar agráriumnak, „és nem először”, mert, mint mondta, a jobboldalt súlyos felelősség terheli a mezőgazdaságban bekövetkezett kedvezőtlen folyamatokért. Tegnap 10 óráig kérték a gazdák, hogy fogadja képviselőiket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, mivel nem bíznak az agrárminiszterben. László Boglár kormányszóvivő vasárnapi szavai szerint viszont szét kell választani a politikát és a szakmát, és szakmai kérdésekben a földművelésügyi miniszter rendelkezik legitimációval a tárgyaláshoz. „Szakmai kérdésekben a szakminiszter, aki e tekintetben legitimációval rendelkezik, készen áll a minisztérium épületében tárgyalni a gazdákkal” - hangsúlyozta a kormányszóvivő. „Politikai kérdésekben politikai partnerekkel szokott a miniszterelnök tárgyalni. Eddig úgy tudtuk, hogy a Magosz nem az, bár az elmúlt napok történései ébresztettek némi kétséget ebben” - tette hozzá. A demonstráló gazdák és az agrártárca tárgyalásai vasárnap lényegében holtpontra jutottak annak ellenére, hogy a gazdák kinyilvánították, visszavonták demonstrációs szándékukat a Kossuth téren, így elmaradt a vasárnapra meghirdetett gazdatüntetés. Tegnap félpályás útlezárásokkal tiltakoztak az ország több részén a termelők. A délutáni órákig a tárgyalások nem folytatódtak.