Magyar Szó, 2005. június (62. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-01 / 126. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar szo.co.yu Zavargások törtek ki hétfőn a pakisztáni Karacsiban egy síita mecsetben elkövetett robbantásos merénylet nyomán. A hatóságok hat összeégett holttestet találtak egy gyorsétteremben, amelyet a zavargások során felgyújtott a feldühödött tömeg. A suta tiltakozók tömege lángra lobbantott számos gépkocsit és épületet, egyebek között a Kentucky Fried Chicken (KFC) étteremlánc egyik éttermét, amely szomszédos volt a szóban forgó mecsettel. A tűzoltók és a rendőrök hat alkalmazott összeégett tetemét találták meg tegnap a gyorsétterem üszkös, kiégett falai között A zavargások során a tömeg felgyújtott több boltot három bankfiókot és három benzinkutat is a Pakisztán déli részén fekvő kikötővárosban - közölte a karacsi rendőrség. Öt ember halt meg a hétfői öngyilkos merényletben: két merénylő, egy rendőr és egy civil. Az ország gazdasági központjának számító Karacsiban gyakran lobban fel a síita és a szunnita muzulmán felekezetek közötti viszálykodás lángja. A síiták vannak kisebbségben, többnyire az ő szentélyeiket érik a merénylők támadásai. A képen: eltakarítják a törmeléket a mecset elől. ztató Hodorkovszkij kilenc évet kapott George Bush amerikai elnököt aggasztja az orosz olajmágnás pere Kilenc évi börtönre ítélte Mihail Hodorkovszkij orosz olajmágnást egy moszkvai bíróság tegnap, miután bűnösnek mondta ki őt nagystílű üzleti csalás és adóelkerülés elkövetésében bűnszövetkezet élén. A YUKOS olajvállalat volt fejét a hét közül hat vádpontban mondta ki bűnösnek a Mescsanye kerületi bíróság az ítélethirdetés 12. munkanapján. Büntetésébe beleszámítják az előzetes letartóztatásban töltött 583 napot, így hét és fél évet kell börtönben töltenie. Hodorkovszkij üzlettársa, Platon Lebegyev szintén kilenc évi börtönt kapott. Az elégedett ügyészség objektívnek és igazságosnak nevezte az ítéletet, amely csak egy évvel maradt el az általa kért maximális tíztől. Egyben megerősítette, hogy hamarosan újabb vádakat hoz fel Hodorkovszkij és Lebegyev ellen, pénzmosás (bűnös úton felhalmozott milliárdok legalizálása) miatt. Hodorkovszkij védői útján tudatta, hogy hazai fórumon fellebbezi meg a rá - ártatlanságának minden bizonyítéka ellenére - kirótt súlyos börtönbüntetést, amelyről a Kremlben született döntés, és amely szégyent hoz az orosz államra, bizonyítva: még nincs remény az igazságszolgáltatás megjavítására a vezetők fogadkozása ellenére. Hodorkovszkij egyben köszönetet mondott azoknak, akik Vlagyimir Putyin elnök környezetében azzal érveltek, hogy csak felmentő ítélet adhatja vissza a társadalom hatalomba vetett bizalmát. Azoknak viszont, akik a Kremlben azt szorgalmazták, hogy minél hosszabb ideig tartsák őt börtönben életereje, szabadságvágya, küzdeni akarása megtörésére, azt üzente: nem győztek, mert a szabadság belső állapot. Bár a bíróság elévülés miatt megkerülte a fő epizódot (az Apatit műtrágyagyár 20 százalékának eltulajdonítását egy 1994-es manipulált privatizációs árverés útján), és ejtette az okirathamisítás vádját, a többi vád (adócsalás magánszemélyként és a Yukos vezetőiként, egy műtrágyakutató intézet 44 százalékának fondorlatos megszerzése, az Apadi-pakett visszaadásáról hozott bírói határozat elszabotálása és csalásokat elkövető bűnszövetkezetek szervezése) is elég volt az összességében 9-9 évi börtön kiszabásához Hodorkovszkijra és Lebegyevre. Emellett a bíróság több mint 17 milliárd rubel (600 millió dollár) adóhátralék kifizetésére kötelezte őket, helyt adva az adóhatóság keresetének, amely szerint a nagystílű adóelkerülést valósítottak meg négy általuk ellenőrzött s egy belső adóparadicsomban bejegyzett cég útján. Irina Kolesznyikova bírónőnek Hodorkovszkij az utolsó szó jogán azt felelte, hogy az ítéletet a politikailag befolyásolt bíráskodás emlékművének tartja. A Hodorkovszkij-per 11 hónapja alatt tönkretett Yukos közölte, hogy munkatársai az ítéletben az igazságszolgáltatás politikai eszközként való alkalmazásának tragikus példáját látják. A Yukos egyben bejelentette: a moszkvai döntőbíróságon keresetet adott be fő termelőegysége elárverezésének érvénytelenítésére és az emiatt elszenvedett 324 milliárd rubeles (11,5 milliárd dolláros) kárának megtérítésére. A Yuganskneftegaz az állami Rosneft olajcég kezébe került a Baikalimansgroup strómancég közbejöttével, amely a Yukoson számonkért 27,5 milliárd dollárnyi adóhátralék egy részének behajtását szolgáló, vitatott kényszerárverésen megszerezte a Gazprom gázmonopólium asszisztálásával. George Bush amerikai elnök tegnapi fehér házi sajtóértekezletén aggodalmának adott hangot Mihail Hodorkovszkij orosz olajmágnás bírósági elítélése miatt. Kijelentette: „Az volt a benyomásunk, legalábbis kormányom tagjainak, hogy már a per előtt bűnösnek találták őt.” Közölte, hogy aggodalmát kifejezésre juttatta Vlagyimir Putyin orosz elnök előtt is. A kilenc évi szabadságveszést kiszabó ítéletet Bush elnök nem minősítette, de jelezte, hogy az Egyesült Államok szoros figyelemmel követi majd Hodorkovszkij perének fellebbviteli tárgyalását. Amerikai lapok a pert a Kremláltal távvezérelt, politikai indíttatású leszámolásnak minősítik. Tom Lantos amerikai képviselő a moszkvai bíróság előtt koncepciózusnak nevezte ítéletet, és közölte: határozati javaslatot nyújt be a kongresszusban Oroszország kizárására a Nyolcak csoportjából (amelyben a hét vezető ipari hatalommal együtt kapott helyet). Orosz emberjogvédők és liberális vezetők szerint az ítélet jelzi: Oroszországban nem létezhet az államtól független, befolyásos üzleti struktúra, és szelektív jogérvényesítéssel nyomást gyakorolnak a civil társadalomra. (MTI) Mihail Hodorkovszkij A holokausztnak közösek a tanulságai Mósé Kacav izraeli elnök berlini felhívása A holokauszt tanulságainak közös levonására hívta fel a második világháború után született nemzedékeket Izrael államfője a német törvényhozásban mondott tegnapi beszédében. Móse Kacav a második izraeli elnök Ezer Weizman után, aki felszólalhatott a német Bundestag képviselői előtt. A hivatalos látogatáson Berlinben tartózkodó Kacav beszédében leszögezte: a náci korszak zsidóüldözései és gyilkosságai nem bocsáthatók meg, „a soá traumája mindörökké elkíséri a zsidó népet”. Kacav abból az alkalomból tartózkodik Berlinben, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és Izrael 40 éve létesített egymással diplomáciai kapcsolatot. Mindkét ország azt vallja, hogy a múlt miatt az izraeli-német viszony mindig is különleges marad, ám Kacav tegnap azt javasolta: „Változtassuk át a múlt traumáját jövőnek szóló reménnyé.” Az izraeli államfő szerint ugyanakkor antiszemita hullám is létezik, mégpedig most a legerősebb a második világháború óta. Megköszönte az európai kormányoknak, köztük a németnek, az antiszemitizmussal szembeni fellépést, de Kacav szerint ezek a lépések nem elegendőek. A német múlttal való foglalkozás célja nem az, hogy „sebeket tépjünk fel, és vádoljunk”, hanem emberi értékek közvetítése az ifjúságnak. „Milyen borzalmas lenne, ha ez a nemzedék a nácik tetteit szórakoztató horrorfilmként fogná fel!” - állapította meg az izraeli elnök. Kacav a Reichstag felújított épületében beszélt. Az épületet 1933-ban a nácik hatalomra jutása után felgyújtották. Az eset megtorlásokra adott alkalmat a náciknak. „Itt, ebben az épületben kezdődött a tragédia, és a zsidó nép szisztematikus irtásához vezetett” - jegyezte meg Móse Kacav. Az izraeli elnök szerint a Közel-Keleten történelmi esély kínálkozik a békére. Kacav arra is kitért, hogy a fenyegetettség miatt Izrael olyan lépésekre kényszerül, amelyek „a világ közvéleményében időnként értetlenséget váltanak ki”, ám Izrael nem fogja tűrni, hogy merényletek nyomán vér folyjon az éttermekben és az autóbusz-megállókban. Kacavot üdvözölve, a német parlament elnöke Németország és Izrael közös kötelezettségének nevezte az antiszemitizmus, a rasszizmus és az intolerancia elítélését. Wolfgang Thierse hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus és a szaporodó idegenellenes erőszakcselekmények minden esetben a demokrácia ellen is irányulnak. (MTI) 2005. június 1., szerda Dominique de Villepin az új francia kormányfő Folytatás az 1. oldalról A francia külügyminisztériumban közel-keleti tanácsadóként kezdte pályafutását 1984 és 1987 között, majd 1989-ig Franciaország washingtoni nagykövetségének sajtóattaséja volt 1995 és 2002 között, Chirac első elnöksége idején, az államfő legközelebbi munkatársának számított mint az elnöki hivatal főtitkára, majd 2002-ben külügyminiszter lett. Villepin íróként is ismert: történelmi munkát publikált a napóleoni korról, és versei is megjelentek. Dominique de Villepin kormányfői kinevezését a francia jobboldal néhány politikusa visszafogottan üdvözölte, a baloldal viszont provokációnak minősítette. Annick Lepetit, a francia Szocialista Párt (PS) szóvivője szerint „semmi meglepő” nincs a volt belügyminiszter kormányfői kinevezésében, amely egyszerűen a „Raffarin-csapat átrendezése”. Jean- Marc Ayrault, a szocialista parlamenti frakció elnöke kijelentette, hogy „egy rendszer válságát nem lehet borogatással gyógyítani”. Szocialista szenátorok szerint „olyan miniszterelnök (kinevezése), aki még soha nem méretett meg választáson, a május 29-i szavazáshoz képest a demokrácia megtagadása”. Az ellenzéki zöldek nyilatkozatukban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Jacques Chirac megsérti a franciákat” Dominique de Villepin kinevezésével. Ő „feltehetőleg a korábbi politikát folytatja a választók sokadik üzenetének ellenére”. Yves Contassot, Párizs zöldek által delegált alpolgármestere kijelentette, hogy a kormányfői kinevezés „igazi provokáció azokkal szemben, akik politikai váltást követeltek Franciaországban. Chirac tanúbizonyságot tett szokásos cinizmusáról, amellyel 30 éve untat minket különböző posztokról.” A konzervatív Jean-Louis Debré, a francia Nemzetgyűlés elnöke szerint Villepin „a legjobb választás, mert össze tudja fogni a parlamenti többséget”. A kormányzó UMP párt képviselője, Nicolas Dupont-Aignan kijelentette, hogy az új kormányfő személye „új távlatokat nyit a kormányzati tevékenységhez, mert képes lesz összefogni a referendum után megosztott Franciaországot”. KOPPENHÁGA: A dán kormányfő visszautasította az európai alkotmány szövegének újratárgyalását, miután vasárnap a francia választók többsége nemet mondott a dokumentumra. Anders Fogh Rasmussen tegnap kiadott sajtónyilatkozatában leszögezte: Dánia azt akarja, hogy a 25 tagállam egyértelmű döntést hozzon az európai alkotmány ratifikálási folyamatáról a június 16-án és 17-én esedékes csúcsértekezleten. Ha pedig olyan döntés születik a brüsszeli csúcson, hogy folytatódik a ratifikálás, akkor ennek az általunk ismert szerződés alapján kell történnie - szögezte le a dán miniszterelnök. (MTI/AFP/AP) Újabb tömegközlekedési sztrájk bénította meg az olasz nagyvárosok forgalmát tegnap. A Cobas, illetve a helyi szakszervezetek tagjai a táppénzelszámolások szigorítása ellen tiltakoztak, míg a nagy szakszervezetekhez tartozó dolgozók ezúttal felvették a munkát. Milánóban ennek ellenére csaknem 70 százalékos volt a részvétel a tömegközlekedési dolgozók sztrájkján, ugyanakkor például a metró csak kisebb fennakadásokkal üzemelt. Rómában viszont délelőtt leállt a metró, gyakorlatilag alig lehetett buszt és villamost látni az utcákon - a fővárosban 40 százalékos volt a sztrájrészvétel, akárcsak Nápolyban, Bolognában, Firenzében, Genovában, Palermóban, de az olasz városokban a kötelezően előírt szolgáltatási minimumot mindenütt biztosították a sztrájkoló szakszervezetek. Az olasz városokban mindenütt lelassult a közlekedés, hiszen lényegesen megnőtt az autók száma. A képen: várakozó utasok a római utcán. A boszniai szerb parlament elutasította a rendőrségi reformot A boszniai szerb parlament nagy többséggel elutasította hétfőn este a nemzetközi közösség által szorgalmazott rendőrségi reformot, amely pedig egyik legfontosabb feltétele lenne az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina közeledéséről tartandó tárgyalásoknak. A reform lényege az, hogy a rendőrség hatásköre országossá válna, kiterjedne egész Bosznia-Hercegovinára, túlnyúlna a jelenleg két részre osztott állam belső határain. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egyetlen rendőrsége lenne a balkáni államnak a jelenlegi kettő helyett; külön rendőrsége van ugyanis a Muzulmán-horvát Föderációnak és a boszniai Szerb Köztársaságnak, s a kettő egymástól függetlenül működik. A nemzetközi közösség főmegbízottja, Paddy Ashdown a parlamenti voksolás előtt figyelmeztette a Banja Luka-i vezetőket, hogy a reform elutasítása a boszniai Szerb Köztársaság további elszigetelődéséhez vezethet, sőt a boszniai szerbeknek nemzetközi büntetőintézkedések kockázatával is számolniuk kell, ha a Banja Luka-i parlament elutasítja a rendőrségi reformot. A boszniai háború (1992-1995) végén a daytoni békeegyezmény ideiglenes jelleggel tudomásul vette az etnikumok közti háborúban létrejött boszniai megosztottságot, de követelményként szabta meg a két entitás, a Muzulmán-horvát Föderáció, illetve a boszniai Szerb Köztársaság folyamatos közeledését, illetve az ország későbbi egységesítését. Ebbe az irányba hatna a rendőrségi reform is. Az Európai Unió e reform végrehajtásához köti az integráció kérdéseiről tartandó tárgyalások felvételét Bosznia-Hercegovinával. (MTI/dpa)