Magyar Szó, 2005. augusztus (62. évfolyam, 178-204. szám)

2005-08-01 / 178. szám

2005. augusztus 1., hétfő MAGYAR NEMZETPOLITIKA - MIT, MIKOR, HOGYAN Az eljárási terhek csökkennek Sokszor és sok szó esett már arról, hogy a Magyar Köztársaság egyszerűsíteni kívánja a hatá­ron túli magyarságnak az anyaországgal való kapcsolattartását. E célból vezetné be Magyaror­szág január első napjától például a nemzeti vízumot, amely 5 éves időtartamra szólna, tehát nem kellene évente újat kérelmezni. Ezért tenné egyszerűbbé a honosítási és visszahonosítási eljáráso­kat, és ésszerűsítené az ügyintézést annak érdekében, hogy aki úgy döntött: áttelepül, gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb módon intézhesse életét. De hogyan is működne mindez a gyakorlatban? Mit jelent ez valójában egy átlagos külhoni magyar számára ? A Magyar Szó ezeknek a kérdéseknek próbált meg utánajárni. Nem mindig si­került. Egyrészt, m­ert a konkrét szabályozás kidolgozása több esetben még mindig nem fejeződött be. Másrészt, mert az a hírforrás, amelyet végül sikerült elérnünk, közölte: „mivel ebben a téma­körben a sajtóban soha nem jelent meg szakértőként, névvel nem is kíván ilyen területen szerepel­ni”. (Ugyanakkor hozzátette, „a válaszok minőségéért természetesen vállalja a felelősséget”.) Alkalmi sorozatunkban mindenesetre folytatásokban közöljük azokat a válaszokat, amelyeket sikerült begyűjtenünk­­ úgy, ahogyan mi is kaptuk őket. Jelenleg mennyi a letelepedésre szóló kérelem elbírálási ideje? Hiánypótlást mennyi időn belül kell bekérnie a hivatalnak? Igen gyakran előfordul ugyanis, hogy a Bevándorlási és Ál­lampolgársági Hivatal halogatja a hiánypótlást, s a határidők csúszása miatt újra kell kez­deni az egész eljárást... A letelepedési kérelem elbírálásának a határideje jogilag nem változott. Azon­ban mégis rövidebb lesz az eljárás időtar­tama. Megszűnik a kötelező orvosi vizsgá­lat, így értelemszerűen gyorsul az eljárás. Az elektronikus ügyintézés kifejlesztésé­vel gyorsabb lesz az ügyintézők munká­ja... Jelenleg az illetékesek dolgoznak azokon a munkaszervezési feltételeken, amelyek nem jogalkotáson múlnak, ha­nem a praxison. Hogy konkrétan meddig tart a letele­pedési kérelem elbírálása, az számos té­nyezőtől függ. Elsősorban attól, hogy mi­lyen eljárási lépések kellettek hozzá. A munkaszerződésről szóló bizonylat vagy a cégbejegyzésre vonatkozó bizonylat fel­mutatásának ideje például egyénfüggő, s mint ilyen, nem általánosítható. Egészen konkrétan: a korábbi szabályo­záshoz viszonyítva mi az, ami egyszerűbb lesz az új jogszabályok értelmében?­­ Az eljárási terhek csökkentése érde­kében nem kell a kérelmezőnek igazol­nia azoknak az adatoknak a hitelességét, amelyek a magyar hatóságok jogsza­bállyal rendszeresített nyilvántartásaiban fellelhetők. Például: ha a kérelmezőről már van magyarországi anyagkönyvi be­jegyzés, akkor azt nem kell újból begyűj­teni, mert a magyar hatóság rendelkezé­sére álló adatról van szó, amit az anya­­könyvvezetők egymástól a jövőben be­­gyűjtenek. Ehhez lesz egy számítógéppel támogatott információs rendszer, ami az eljárás egyszerűsítését hivatott szolgálni. Az eddigi gyakorlatból ez a lehetőség hi­ányzott, mert olyan manuális terhet je­lentett, amit az állam nem tudott teljesí­teni. Most viszont egy automatikus, köz­ponti adatbázisból való lekérdezéssel re­latíve egyszerűen megvalósítható dolog­ról van szó. Ugyanakkor hangsúlyozni kell: csak a jogszabállyal rendszeresített állami nyil­vántartási adatokra vonatkozik ez a kité­tel.­­Az eljárási cselekmények megindítá­sával nem kell megvárni, hogy a kérelme­ző minden előírt mellékletet benyújtson, hanem a kérelmében foglalt és a nyilat­kozatával igazolt adatok alapján haladék­talanul el kell kezdeni azok ellenőrzését, a társhatóságok megkeresését.­­ Olyan állampolgársági ügyviteli rendszert terveznek a hatóságok kialakí­tani, amelyben nyomon követhetők a munkafolyamatok, a még hiányzó doku­mentumok, a következő eljárási mozza­nat. - Az ügyfél azonosításához szükséges minimális biztonsági szintre fogják leszo­rítani az ügyfél személyes megjelenését a hatóság előtt. - A megelőző eljárásban (letelepe­dés) a hatóság által elfogadott közokira­tot érvényesnek kell elfogadni, ha abban adatváltozás nem történt. - A formanyomtatványok egyszerűb­bek lesznek. - Az állampolgársági vizsga letétele részben megszűnik, részben egyszerűbb lesz. - A www.magyarorszag.hu portálon már most olvashatóak a tájékoztatók. (Befejező rész holnap: Konvertálható vízumok)­ ­s-K Fidesz-MSZP: 32-24 A többi párt nem jut be a T. Házba a Szonda szerint A választópolgárok 32 százaléka a Fi­­deszre, 24 százaléka az MSZP-re szavazna egy „most vasárnap tartandó” választá­son, míg a valamilyen pártot választók kö­rében 52 százalékos a Fidesz, 40 az MSZP támogatottsága - derül ki a Szonda Ipsos felméréséből, mely a Gyurcsány-Orbán eszmecserét követően, július 15-e és 21-e között készült 1500 fő megkérdezésével. A szavazókorú népesség körében mind az MSZP, mind a Fidesz támoga­tottsága 4 százalékkal nőtt, míg a pártot választó biztos szavazók körében az MSZP 3 százalékos növekedést mondhat magáé­nak. A Fidesz támogatottsága a Szonda Ipsos felmérése szerint e csoportban nem nőtt. A Népszabadság által ismertetett köz­vélemény-kutatásból kiderül: ebben az időszakban 8 százalékkal (37 százalékra) csökkent a passzív, illetve bizonytalan vá­lasztópolgárok aránya - mint írják, a sta­bilan 40 százalék feletti csoport idén most először szorult e határérték alá. Az általános aktívizálódás növelte a két pár­tot biztosan választók létszámát is: az MSZP-nek ezúttal 1,25 millió, a Fidesz­nek 1,65 millió elkötelezett támogatója van. A Szonda felmérése szerint a pártok felé fordulásból a Fidesz és az MSZP egyenlő mértékben profitált, a többiek­nek viszont nem sikerült új szavazókra szert tenniük. A vitázó felek révén alap­vetően a két érintett párt került a fó­kuszba, az SZDSZ-nek és az MDF-nek sokkal kisebb kommunikációs terület jutott. Ez is oka lehet, hogy júliusban mindkét politikai erő elmarad a bejutá­si küszöbértéktől - véli a kutató, hozzá­téve: a szabad demokraták 3, a demok­rata fórum 2 százalékon áll a biztos pártválasztók körében, míg a teljes vá­lasztékori népességből 3, illetve 1 szá­zalékos a támogatottságuk. A Fidesz a fiatalok és a vidéken élők körében, míg az MSZP az idősebbek kö­rében áll jobban az átlagnál. A legtöbb rétegben a Fidesz vezet, ez alól az ala­csony iskolázottságúak és az 50 év feletti­ek jelentik a­ kivételt: az utóbbiak köré­ben az MSZP-nek van több szavazója - te­szi hozzá a közvélemény-kutató. A Népszabadság cikke szerint a Gyur­­csány-Orbán eszmecsere az MSZP-nek „többet ho­zott a konyhára”, mint a Fi­desznek, mivel a szavazóikat kimozdította apátiájukból. Amíg az előző hónapokban nagyjából felerészük hitt abban, hogy ké­pesek lesznek megnyerni egy választást, addig most 60 százalék reménykedik eb­ben. Az ellenzéki párt hívei közül azon­ban 80 százalék bízik abban, hogy a Fidesz megnyeri a választást - korábban ez az arány 85 százalék körüli volt - úja a lap. filmje kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 „Megalázta a határon túli magyarságot” A Fidesz szóvivője és Markó Béla is bírál A Fidesz szóvivője szerint a Gyurcsány­­kormány megalázta a határon túli ma­gyarságot azzal, hogy részvételük nélkül rendezett (pénteken és szombaton) kon­ferenciát jogi helyzetükről. Révész Mári­usz közleménye azt is leszögezi: nem kon­ferenciákra, hanem tettekre van szükség. „A Gyurcsány-kormány ismét mega­lázta a határon túl élő magyarokat, ami­kor úgy rendez nemzetközi konferenciát a jogi státusukról, hogy őket, az érintette­ket meg sem hívta. Felkérjük Gyurcsány Ferencet, hogy ezért az otromba cseleke­detért sürgősen kérjen bocsánatot a hatá­ron túli magyar szervezetektől, és hala­déktalanul vonja be őket is a tárgyalások­ba” - írja közleményében Révész Mári­usz, a Fidesz-MPSZ szóvivője. „Már a Gyurcsány-kormány is saját bő­rén érzi a határon túl élő magyarok óriá­si felháborodását, egyetlen minisztere sem tud a környező országokba ellátogat­ni a kifütyülés veszélye nélkül. Mindez politikailag tarthatatlan, a liberális-balol­dali kormány ezért lépéskényszerbe ke­rült. Azonban nem beszélni, konferenci­­ázni kellene köztudott kérdésekről, ha­nem sürgősen cselekedni. A kormánynak régóta rendelkezésére áll a különböző európai országok joggyakorlata, hiszen ezt még a polgári kormány összeállíttatta. Gyurcsány Ferenc a konferencia megnyi­tásán ismét csak általánosságokat, közhe­lyeket ismételt, az elszakított magyarok ennél többet érdemelnek” Az MSZP vezetőinek nem megsértőd­niük, nem fizetett hirdetéseket kellene feladniuk, amikor szerte a Kárpát-me­dencében, már a szocialisták közül is egy­re többen a baloldal nemzeti elkötele­zettségét hiányolják, hanem tettekkel bi­zonyítania ezt. Ehelyett még arra sem ké­pesek, hogy meghívják a határon túl élő­ket egy róluk szóló nemzetközi konferen­ciára. A Gyurcsány-kormány ismét bebi­zonyította, hogy a magyar baloldal nem­zeti fordulata még várat magára - véleke­dik az ellenzéki politikus. KOMOLY MULASZTÁS Komoly mulasztás a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a korláto­zott magyar állampolgárságról folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képvise­lőit-jelentette ki Markó Béla, a Románi­ai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szombaton Marosvásár­helyen - közölte az MTI. Az első számú romániai magyar politi­kus nem kívánta részletekbe menően ele­mezni a kettős állampolgárság kapcsán felvetett esetleges megoldást, mivel ő is csak a sajtón keresztül értesült a magyar kormány idevágó terveiről. Közölte: még nem beszélt a magyar kormány képviselőivel arról, hogy miért nem hívták meg erre a tanácskozásra a határon túli magyar szervezeteket, de sze­rinte ez komoly mulasztás. Mert az RMDSZ továbbra is azt vallja, hogy a ha­táron túli magyarokat érintő döntéseket közösen, az érintett közösségeket képvi­selő szervezetekkel együtt kell előkészíte­ni -jelentette ki, majd hozzátette: a ma­gyar kormánypártban most sokan próbál­ják kompenzálni azt a csalódást, amit a ta­valyi december 5-i népszavazás okozott. Markó szerint ezt a kérdést akkor lehet­ne megfelelően kezelni, ha a magyarorszá­gi pártok egyezségre jutnának a kettős ál­lampolgárság ügyében. Újságírói kérdésre válaszolva Markó Bé­la elmondta: az Orbán Viktorral múlt hé­ten Tusnádfürdőn tartott megbeszélés után az RMDSZ a magyarországi pártok­hoz való egyenlő közelség elve megvalósítá­sának útját járja. Most lehetőség nyílik arra, hogy a legerősebb magyar ellenzéki párttal továbbépítsék a kapcsolataikat - mondta, majd hangsúlyozta: ez azonban nem jelen­ti azt, hogy a többi magyarországi párttal a romániai magyar érdekvédelmi szervezet megszakította volna a kapcsolatot. Hiller Istvánnak a bejelentése kapcsán, miszerint az MSZP elnöke kész Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel együtt Erdélybe látogatni, Markó elmondta: jó ideje nem ta­lálkozott a magyar miniszterelnökkel, ezért esetleges látogatása alkalmas lenne arra, hogy a Szülőföld Alapról beszélgessenek. Markó bírálta a magyar kormányt, fel­rótta neki, hogy a Szülőföld Tanács tagjai csak szeptemberben találkoznak ismét pri­oritásaik egyeztetésére. Ez Markó szerint azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az idén már nem kaphatnak támogatást a ha­táron túli magyarok, mivel nem marad elég idő a pályáztatás lebonyolítására. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, hogy a kö­vetkező hetekben elő kellene készíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját, és a testületet őszre kellene összehívni. Léphart Pál Markó Béla Az államfő kitünteti Sólyom Lászlót Pénteken adja át hivatalát Mádl Ferenc Gyurcsány Ferenc és Sólyom László hétvégi találkozójuk alkalmával megerősítették: a nemzet szolgálatát, felemelkedését tekintik legfőbb feladatuknak. Megállapodtak ab­ban, hogy a jövőben rendszeresen, havonta találkoznak. Az államfő beiktatása utáni első megbeszélésre augusztus második felében kerül sor - közölte a Népszabadság. Pénteken 11 órakor protokolláris, de külsőségektől mentes ünnepségen adja át hi­vatalát Mádl Ferenc Sólyom Lászlónak. Az eseményen részt vesz a házelnök, a minisz­terelnök, a parlamenti pártok vezetői, az Alkotmánybíróság tagjai, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke és a legfőbb ügyész is. A Tükörteremben először a távozó, majd az új állam­fő mond öt-öt perces beszédet. Mádl ebből az alkalomból a Magyar Köztársasági Ér­demrend nagykeresztje a lánccal tünteti ki utódját. Schillinger Erzsébet, a köztársasági elnök ugyancsak távozó sajtófőnöke szerint ez bevett szokás, és azért van rá szükség, mert a legfőbb közjogi méltóság legfeljebb olyan elismerést adhat, amelyet ő is meg­kapott. Erre a következő öt évben Sólyom Lászlónak is lehetősége lesz. A párté vagy a kormányé? Fidesz: összefonódás az MSZP és a kormány propagandájában A Gyurcsány-kormány alatt a pártálla­mi időket idéző módon fonódik össze a párt- és a kormánypropaganda -jelentet­te ki Révész Máriusz szombaton az MSZP székháza előtt tartott sajtótájékoztatóján. A politikus közölte: a Fidesz azt kéri, hogy a 100 lépés programjára elköltött 150 millió forintot, amelyről kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc és az MSZP nép­szerűsítését szolgálja, haladéktalanul fi­zessék vissza az államkasszába - íja az MNO. Egy működő demokráciához és egy demokratához is méltatlan ez az eljárás - mondta Révész Máriusz, aki felidézte Gyurcsány Ferencnek a kormányprogra­mot népszerűsítő országjárását, amely­nek meghirdetése az MSZP logójával tör­tént, és amelyen pártaktivisták is részt vet­tek. A Fidesz szóvivője szerint példátlan, hogy a decemberi népszavazást megelő­zően a miniszterelnök „százmilliós nagy­ságrendű összegeket elköltve kampá­nyolt” közpénzből az egyik álláspont mel­lett. Ezzel a miniszterelnök rendkívül ve­szélyes precedenst teremtett arra, hogy bármilyen népi kezdeményezés ügyében a kormány hozzáállása és közpénzből fi­nanszírozott kampánya döntsön - mond­ta hangsúlyozva, hogy a Fidesz ezt elfo­­gadhatatlannak tartja. Ezután Gyurcsány Ferenc az MSZP egyik szerveződését nép­szerűsítette miniszterelnökként az egye­temeken kampányolva az Amőba-hálózat mellett. Ez demokratához nem méltó - tette hozzá Révész Máriusz. Az MSZP nemrég elindult, a kor­mány 100 lépés programját „ismertető” telefonos kampánya kapcsán elmondta, hogy amennyiben valaki azt a választ ad­ja, hogy nem ismeri a programot, akkor Gyurcsány Ferenc hangja azt kérdezi tő­le, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy az MSZP pártaktivistái felkeressék őt, hogy meggyőzzék, támogassa a kormány programját. - Ez megint egy elfogadha­tatlan és példátlan dolog - mondta Ré­vész Máriusz. A politikus úgy véli, „Gyurcsány Ferencnek el kell döntenie, hogy a 100 lépés a kormány- vagy a pártpropaganda része”. Ez az eljárás nemcsak az ország polgáraival szemben tisztességtelen, akik adójából finanszí­rozzák ezt a kampányt, hanem a koalíci­ós párttal szemben is, mivel a „100 lé­pés” kormányzati program, és ennek kapcsán szocialista pártaktivistákat kül­deni az emberekhez „az SZDSZ átveré­sét is jelenti”. Magyar nyelvű telefontudakozó Romániában Románia bármelyik településéről és külföldről is lehet majd hívni az orszá­gos magyar nyelvű tudakozót, amely a vezetékestelefon-előfizetők számáról ad felvilágosítást - hallottuk a Magyar Rádi­óban. A magyar nyelvű tudakozó száma 932 lesz. Magyarországról úgy kell majd hívni, hogy a 00 után Románia 40-es hí­vószámát és a bukaresti 21-est kell tár­csázni. Tehát: 00-40-21-932. És magyarul válaszol majd, és ad tájékoztatást előfize­tőiről a ROM Telecom kezelője. (Esze­rint Szerbiából a 99-40-21-932-es számot kell hívni - a szerkesztő megjegyzése.) A szolgáltatás ma, romániai idő sze­rint 12 órakor indul, az első betelefonáló az RMDSZ-es Nagy Zsolt informatikai és hírközlési miniszter lesz, aki Marosvásár­helyen avatja fel az új szolgáltatást. Eddig csak esetenként tudott magyarul felvilá­gosítást adni a román telefontársaság sze­mélyzete. A székelyföldi településeken két-há­­rom éve még lehetett magyarul érdeklőd­ni, de a ROM Telecom területi átszervezé­se ezt a lehetőséget gyakorlatilag megszün­tette. Most augusztus elsejétől a körülbelül egymilliónyi magyar nemzetségű románi­ai előfizető ingyen kapja a szolgáltatást A mobiltelefonról vagy külföldi vezetékes ké­szülékről telefonálókat a megfelelő költsé­gek terhelik. A 932-es számon jelentkező romániai magyar nyelvű tudakozó hétfőtől minden nap (román idő szerint) 7 óra és este 10 között hívható.

Next