Magyar Szó, 2005. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)

2005-09-01 / 205. szám

2005. szeptember 1., csütörtök Eltussolják a kémbotrányt? A Romániai Magyar Demokrata Szö­vetséget fenyegető példátlan bizalmi válság veszélyéről írt az egyik magyaror­szági napilapban tegnap Tőkés László református püspök - közli az MTI. Az mind nyilvánvalóbbá válik, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség feje felett előzmény nélküli bizalmi vál­ság jellegei tornyosulnak. Tőkés püspök szerint a Magyarorszá­gon kirobbant kémbotrány érintettjei az ügy - átlátszó - lekicsinylésére törek­szenek. Cikkében hosszasan írt arról, hogy milyen szoros­ kapcsolatban állt Markó Béla, az RMDSZ azzal a Szatmári Tiborral, akit a magyarországi és a ro­mániai sajtó egy része a román tit­kosszolgálatnak dolgozó állítólagos „kémházaspár” férjtagjaként azonosí­tott. A cikk szerzője egy volt magyar tit­kosszolgálati miniszterre, illetve bizton­ságpolitikai szakértőre hivatkozva arra a következtetésre jutott, hogy Magyaror­szág a román titkosszolgálatok kiemelt fontosságú működési területe, il­letve a határon túli magyar szerve­zetekben - így például az RMDSZ-ben - vannak adatszol­gáltatók. Tőkés László emlékeztetett ar­ra, hogy idén júliusban Tusnád­­fürdőn tartott előadásában is fel­hívta a figyelmet arra, hogy a hős­kori RMDSZ egységének felrob­bantása és nemzeti érdekérvénye­sítő erejének tönkretétele sora­inkba, szervezeteinkbe beépülő román titkosszolgálati ügynökök közreműködése nélkül nem lett volna lehetséges. Ennek fényében fogalmazta meg ismét mindazokat a kérdése­ket, amelyek egy évtizede a romá­niai magyar közösségben folyó vi­ták alapját jelentik, s amelyek oda vezettek, hogy az egységes érdek­­képviseleti szervezet, az RMDSZ mellett megjelent az általa vezetett Er­délyi Magyar Nemzeti Tanács. Idézte Emil Constantinescu volt ro­mán államfőt, aki a már említett tusnád­­fürdői találkozón, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen kijelentette: Szeret­ném hinni, hogy a román-magyar kap­csolatok stabilitása nem azzal magyaráz­ható, hogy a két nemzet politikai veze­tői egy közös maffia, a kommunista­ se­­curitatés oligarchia tagjai. A Magyar Nemzet augusztus 22-én írt először arról, hogy a Nemzetbizton­sági Hivatal tavaly kiutasított az ország­ból egy házaspárt, mivel a titkosszolgálat gyanúja szerint a román hírszerzésnek dolgozott. A lapban megjelent szignó és adatok alapján a magyar sajtó egy része Szatmári Tiborral és feleségével, Szat­mári Ildikóval azonosította a házaspárt. Szatmári Tibor tavaly decemberig az RMDSZ magyarországi képviselőjeként dolgozott, felesége idén tavasszal távo­zott a Határon Túli Magyarok Hivatalá­ból. Tőkés László Klasszikus módszerek Mint ahogyan azt a médiából hétfőn megtudhatták, Or­bán Viktor Kőszegen megtartott beszédében kijelentette, hogy a Fidesz felülvizsgálná a szabálytalan privatizációs eljárá­sokat. Azaz a volt diktatórikus központosított gazdasági rendszer magánosítása, vagy kapitalizmusra való átadaptálása kapcsán felmerült temérdek korrupciós, adókezelési és a közvagyont súlyosan károsító ügyeket vizsgálná felül. Mely ügyek egyértel­műen bizonyos személyekhez kötődnek, akik egy része ún. üz­letember, míg a másik rész közszereplőkből áll (politikai vagy társadalmi). Orbán Viktor kijelentése kétségtelenül komolynak, és a je­len társadalmi viszonyok között egyértelműen utópisztikus­nak tűnik. Hiszen az igaz, hogy a kapitalista rendszerekben egyik legnagyobb fő bűnnek az adócsalás és különféle cégek illegális tevékenységei számítanak, de a Kelet-Európában vég­bement rendszerváltások és gazdasági átállások során történt nagyszámú törvénytelenségek ezt nagymértékben cáfolták. Vagy legalábbis gyorsan, még a kilencvenes évek legelején lát­szott, hogy a diktatúra hiányosságai és főként negatív szociali­zációs hatásai rendkívüli módon érvényesültek, és ezáltal nem történhetett meg egy nyugati típusú (azaz évtizedes vagy év­százados demokratikus háttérrel rendelkező) gazdasági átala­kulás. Főként a rendkívül nagyszámú és százmilliárdok sokasá­gát felvonultató csalások miatt, mely bűncselekmények ko­moly összefüggésben álltak az egykori egypártrendszer funkci­onáriusai és a rendszerváltást követően szintén magas rangú (de nem feltétlenül magas rangú) politikusokkal. Sajnos mindezt az emberek, polgárok, azaz a magyar társa­dalom másfél évtized alatt lenyelte, vagy tehetetlensége miatt kénytelen volt eltűrnie. És amikor a már anyagiakban (és nemcsak személyek közötti kapcsolatokban) is rendkívüli be­folyásra szert tett politikai és egyben gazdasági oligarchák mind magasabb, vagy mind védettebb funkciókba kerültek, egyértelművé vált, hogy Kelet-Európa sohasem lehet Nyugat- Európa. Hiszen ami a posztkommunista államokban végbe­ment, azt nevezik orosz típusú gazdasági átalakulásnak, azaz volt politikai vagy katonai vezetők a magánosítás után gazda­sági, és ezáltal egyben politikai oligarchákká váltak. Természetesen léteznek az ún. kishalak is, akik nem vállal­tak közszereplést, legalábbis addig, míg tevékenységüket foly­tathatták. Ilyen volt például Kulcsár Attila is. Ha pedig az ő személye kapcsán kibontakozott brókerbotrány volumenére gondolunk, akkor jól érzékelhetjük azt, hogy milyenek lehet­nek a tényleg monumentális gazdasági machinációk, melyek­re természetesen még részben sem derül, vagy inkább derül­het fény. De mi is a probléma Orbán Viktor kijelentésével? Egyrészt lehet, hogy ezt nem neki kellett volna elmonda­nia, hiszen néhányszor ő is, vagy a családja is érintett volt egyes privatizációs ügyekben, mely ügyek, ha nem is tartoztak az óriási (és főként a már említett ki nem derített ügyek közé) kategóriába, mégis nagy port vertek fel magasan betöltött po­litikai tisztségéből adódóan. Másrészt viszont a hangsúly az előző mondatban már em­lített „nagy poron” van, azaz Orbán Viktor már sokadszor kö­veti el azt a hibát, hogy csatát kezdeményez, a sereg élére áll, miközben nem látja, hogy a serege messze nem olyan erős és befolyásos, hogy véghezvigye az ütközetet. Az erő pedig a pénzben, a hatalomban és modern korunk „csodafegyveré­ben”, a médiában van, melyben sokak éppen az ilyen és ehhez hasonló kijelentésekre várnak, hogy szétcincálhassák ellenfe­lüket. Az a furcsa ilyenkor, hogy a társadalom, amelynek egyéb­ként a kárára történtek az ominózus privatizációs események, sokszor vagy behunyja a szemét, vagy az ilyen gazdaságilag ra­dikálisabb kijelentések ellen fordul. Amely nem véletlen, amikor a politikai elit és a média együtt támad, mégpedig látványosan, és hihetetlen mérték­ben irracionálisan, de ez nem tűnik fel senkinek. Mint ahogyan az sem, hogy a hétfői Orbán-kijelentést a baloldali elkötelezettségű média „csurkainak” minősíti, utalva és emlékeztetve az ezerszer bevált, klasszikus módszerre, azaz a Fidesz és a nemzetszocializmus közötti vélt (és sokak által naponta megálmodott) kapcsolatra. Míg az MDF-en belül, te­hát a konzervatív oldalon az a „kiforrott” vélemény alakult ki, hogy Orbán kijelentései a téeszesítő kommunistákat idézik. Szép kis paradox helyzet van tehát a gondolkodó fejekben. Mindenki tudja, hogy támadni kell, azt is, hogy kit, csak azt nem, hogy a mezei politikai­ okoskodás az egy, míg a politikai ideológiák, filozófiák, jogi és gazdasági rendszerek tudomá­nya az kettő. Orbán Viktor pedig még mindig nem tanulta meg, hogy hallgatni arany, legalábbis ellenzékben ötletelni nem kifizető­dő, főként, ha a jelenlegi kormány már régóta nem az ország irányításával van elfoglalva, hanem pontosan maga Orbán Viktor kijelentéseivel. ■ TALPAI Lóránt Mim­elo kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Markó Béla és a Securitate Markó Béla securitates kapcsolatai­ról közölt tényfeltáró riportot egy Buka­restben megjelenő napilap. A Cotidia­­nul szerint a román miniszterelnök-he­lyettesről (és RMDSZ-elnökről) a nyolc­vanas években úgynevezett „szekus dosszié” készült, amelyből kiderül, hogy a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó szerkesztőjeként bensőséges kapcsola­tokat ápolt Ceausescu elnyomó szervei­vel - írja a Magyar Nemzet. A dossziéból tíz oldal hiányzik, amit a lapok kettős számozása is alátámaszt - írja a Cotidianul, majd így folytatja: egy 1983-as feljegyzésben a Securitate tisztje engedélyt kér, hogy Markó Béla költő, az Igaz Szó szerkesztője és egyben párt­tag „támogasson minket (a Securitatét), hogy­ egyes, az ő környezetében előfor­duló, és negatívan megnyilvánuló sze­mélyek helyzetét tisztázzuk”. A román lap közli, hogy egy évvel később, június 19-én sepsiszentgyörgyi látogatása alkal­mával Markó kilencoldalas magyarázó iratot adott. A tiszt beszélgetést folyta­tott Markó Béla szerkesztővel a Securi­tate szerveinek székhelyén. Ioan Grama kapitány feljegyezte: Markó „beleegye­zett, hogy ha tudomására jutnak tör­vénybe ütköző, vagy nem megfelelő lel­kiállapotot teremtő problémák, akkor informálni fog bennünket”. Nem helyeslem, hogy bárki belenéz­het a szekus-dossziékba, de nem utasí­tottam volna vissza, hogy a Cotidianul újságírójának rendelkezésére bocsás­sam a teljes dossziét, minthogy magam is kikértem. Nincs szégyellnivalóm. A Securitate követett, lehallgatott és min­den eszközét bevetette ellenem. Nem tudom, milyen gond merülhet fel e te­kintetben velem kapcsolatban, hacsak nem az, hogy egyes jól ismert securita­tes címkézések szerint úgynevezett „ir­redenta” tevékenységben vettem részt - nyilatkozta az ügy kapcsán a Transin­­dexnek Markó Béla. Jó név, sok pénz, és még több ígéret Még egy most alapított, vadonatúj párt is bekerülhet a Parlamentbe 2006- ban - állítják a szakemberek. Ehhez mindössze egy jó névre, egy jó szlogen­re, legalább egymilliárd forintra és sok ígéretre van szükség. Utóbbiak eseté­ben még az sem baj, ha később nem tartják be - írja a Színes Bulvár Lap. Ha valaki a Parlamentbe vágyik, és nem egy kizárólagos célcsoport segítsé­gével szeretné megszerezni a mandátu­mokat, akkor nem árt, ha olyan nevet választ, amely mindenkire hat, és keve­seknek ellenszenves. A Szeretet Szövet­sége például pontosan ilyen - mondta Somogyi Zoltán politikai elemző, a Poli­tical Capital Institute igazgatója. Magyarországon politikaellenes han­gulat uralkodik, ezért a párt szót már a névbe sem szerencsés felvenni. Egy szé­lesebb tömegekre hatni kívánó néppárt esetén a logó megválasztásánál az a leg­szerencsésebb, ha egyszerű, könnyen megjegyezhető motívumot keresnek, amely közvetíti a szövetség ígéretét. Le­hetőleg a hungarikumok közül kell vá­lasztani. Akár egy stilizált pirospaprika is bekerülhet a címerbe - nyilatkozta Somogyi. Fél siker, ha ismert embereket sikerül a párt mellé állítani. Fontos a sok és folyamatos ígérgetés. Somogyi szerint még akkor is, ha ezeket később nem tartják be, vagy nem is reá­lisak. Az öt százalékos parlamenti kü­szöb átlépése érdekében legalább egy­milliárd forintot kell költeni kampány­ra. A szakember szerint egy most létre­hozott párt is képes lehet az öt százalék megszerzésére. A magyar politikai közélet meglehe­tősen egysíkú és lapos, ezért jó ötletek­kel még lehet sikert elérni - tette hozzá. Hány párt jut be jövőre a parlamentbe? Vajdasági prioritás: szabadkai rádió és televízió A Szülőföld Alap eszközeinek 22 százaléka jut nekünk Folytatás az 1. oldalról Az Alap eszközeit 90 százalékban nyilvános pályázat útján lehet kiosztani. A beérkező pályázatokat három testület bírálja el: az oktatási, kulturális, szociá­lis, egyházügyi és médiakollégium, a re­gionális­ önkormányzati együttműködési kollégium és a gazdasági-területfejlesz­tési kollégium. Az Alap pénzének legfel­jebb 5 százalékát lehet évente a Tanács és a kollégiumok működtetésére költe­ni - idén ez legfeljebb 2,5 százalék le­het. Az erdélyi magyarság prioritásaként határozta meg a dévai oktatási szórvány­központ építésének befejezését, a ko­lozsvári egyetemi oktatók kollégiumi la­kásai építésének befejezését, valamint a most induló új országos napilap támo­gatását. A felvidéki magyarság a szór­ványban lévő óvodákat és iskolákat tá­mogatná elsősorban, de juttatna eszkö­zöket az önkormányzatoknak és a határ menti települési társulásoknak, illetve támogatna gazdasági tevékenységeket is. Kárpátalján az anyanyelvű középfokú szakképzés szorul támogatásra, de kelle­ne pénz térségfejlesztésre és munka­helyteremtésre is. Emellett itt is szükség van médiatámogatásra. Horvátországban a magyarság gazda­ságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, infrastruktúrafejlesztésre, valamint kul­túrára és oktatásra költené az Alap támo­gatásaiból, s hasonló célokat fogalmazott meg a szlovéniai és a burgenlandi közösség is. A vajdasági magyarságot Dolinszky Árpád képviselte. Elmondta, hogy két íz­ben is összeült az a szakértői bizottság, amely végül délvidéki prioritásként ugyancsak a médiatámogatást határozta meg. Ez elsősorban a szabadkai székhe­lyű, regionális jellegű magyar nyelvű rá­dió és televízió megalakítását jelenti. Az értekezleten elhangzott, hogy a magyar költségvetési szigorítások az Ala­pot nem érintik, s az is, hogy (a kételke­dések ellenére) már az idei évben fel le­het használni az odaítélt támogatásokat. Kiss Elemér emlékeztetett, hogy októ­ber közepéig meg kell majd határozni a következő évre vonatkozó prioritásokat is. A Tanács következő ülése várhatóan október végén, november elején lesz. ■ MIHAJLOVITS Klára Vasárnap nyitja a politikai évadot az MSZP Politikai évadnyitó rendezvényt tart vasárnap délután Budapesten a Magyar Szo­cialista Párt - tájékoztatta az MTI-t tegnap a vezető kormánypárt sajtóirodája. A mintegy kétórásra tervezett eseményen beszédet mond Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök és Hiller István pártelnök. A mindvégig sajtónyilvános programra több mint félezer vendéget várnak. Meghívást kaptak a szocalista képviselőjelöltek, a frakcióvezetés tagjai, a megyei elnökök, MSZP-s polgármesterek, a megyei közgyű­lési elnökök, irodavezetők és kampányfőnökök. Emberközeli, a mindennapi prob­lémákkal foglalkozó kampányra készülünk, melynek jelentős állomása lesz a szep­tember 4-ei politikai évadnyitó, ahol „pár(t)beszéden” vesznek részt a képviselője­löltek és a párt vezetői, melyen a miniszterelnök is felszólal - mondta Szekeres Im­re, az MSZP elnökhelyettese az MTI-nek.

Next