Magyar Szó, 2005. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)
2005-09-01 / 205. szám
2005. szeptember 1., csütörtök Eltussolják a kémbotrányt? A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget fenyegető példátlan bizalmi válság veszélyéről írt az egyik magyarországi napilapban tegnap Tőkés László református püspök - közli az MTI. Az mind nyilvánvalóbbá válik, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség feje felett előzmény nélküli bizalmi válság jellegei tornyosulnak. Tőkés püspök szerint a Magyarországon kirobbant kémbotrány érintettjei az ügy - átlátszó - lekicsinylésére törekszenek. Cikkében hosszasan írt arról, hogy milyen szoros kapcsolatban állt Markó Béla, az RMDSZ azzal a Szatmári Tiborral, akit a magyarországi és a romániai sajtó egy része a román titkosszolgálatnak dolgozó állítólagos „kémházaspár” férjtagjaként azonosított. A cikk szerzője egy volt magyar titkosszolgálati miniszterre, illetve biztonságpolitikai szakértőre hivatkozva arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország a román titkosszolgálatok kiemelt fontosságú működési területe, illetve a határon túli magyar szervezetekben - így például az RMDSZ-ben - vannak adatszolgáltatók. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy idén júliusban Tusnádfürdőn tartott előadásában is felhívta a figyelmet arra, hogy a hőskori RMDSZ egységének felrobbantása és nemzeti érdekérvényesítő erejének tönkretétele sorainkba, szervezeteinkbe beépülő román titkosszolgálati ügynökök közreműködése nélkül nem lett volna lehetséges. Ennek fényében fogalmazta meg ismét mindazokat a kérdéseket, amelyek egy évtizede a romániai magyar közösségben folyó viták alapját jelentik, s amelyek oda vezettek, hogy az egységes érdekképviseleti szervezet, az RMDSZ mellett megjelent az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Idézte Emil Constantinescu volt román államfőt, aki a már említett tusnádfürdői találkozón, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen kijelentette: Szeretném hinni, hogy a román-magyar kapcsolatok stabilitása nem azzal magyarázható, hogy a két nemzet politikai vezetői egy közös maffia, a kommunista securitatés oligarchia tagjai. A Magyar Nemzet augusztus 22-én írt először arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal tavaly kiutasított az országból egy házaspárt, mivel a titkosszolgálat gyanúja szerint a román hírszerzésnek dolgozott. A lapban megjelent szignó és adatok alapján a magyar sajtó egy része Szatmári Tiborral és feleségével, Szatmári Ildikóval azonosította a házaspárt. Szatmári Tibor tavaly decemberig az RMDSZ magyarországi képviselőjeként dolgozott, felesége idén tavasszal távozott a Határon Túli Magyarok Hivatalából. Tőkés László Klasszikus módszerek Mint ahogyan azt a médiából hétfőn megtudhatták, Orbán Viktor Kőszegen megtartott beszédében kijelentette, hogy a Fidesz felülvizsgálná a szabálytalan privatizációs eljárásokat. Azaz a volt diktatórikus központosított gazdasági rendszer magánosítása, vagy kapitalizmusra való átadaptálása kapcsán felmerült temérdek korrupciós, adókezelési és a közvagyont súlyosan károsító ügyeket vizsgálná felül. Mely ügyek egyértelműen bizonyos személyekhez kötődnek, akik egy része ún. üzletember, míg a másik rész közszereplőkből áll (politikai vagy társadalmi). Orbán Viktor kijelentése kétségtelenül komolynak, és a jelen társadalmi viszonyok között egyértelműen utópisztikusnak tűnik. Hiszen az igaz, hogy a kapitalista rendszerekben egyik legnagyobb fő bűnnek az adócsalás és különféle cégek illegális tevékenységei számítanak, de a Kelet-Európában végbement rendszerváltások és gazdasági átállások során történt nagyszámú törvénytelenségek ezt nagymértékben cáfolták. Vagy legalábbis gyorsan, még a kilencvenes évek legelején látszott, hogy a diktatúra hiányosságai és főként negatív szocializációs hatásai rendkívüli módon érvényesültek, és ezáltal nem történhetett meg egy nyugati típusú (azaz évtizedes vagy évszázados demokratikus háttérrel rendelkező) gazdasági átalakulás. Főként a rendkívül nagyszámú és százmilliárdok sokaságát felvonultató csalások miatt, mely bűncselekmények komoly összefüggésben álltak az egykori egypártrendszer funkcionáriusai és a rendszerváltást követően szintén magas rangú (de nem feltétlenül magas rangú) politikusokkal. Sajnos mindezt az emberek, polgárok, azaz a magyar társadalom másfél évtized alatt lenyelte, vagy tehetetlensége miatt kénytelen volt eltűrnie. És amikor a már anyagiakban (és nemcsak személyek közötti kapcsolatokban) is rendkívüli befolyásra szert tett politikai és egyben gazdasági oligarchák mind magasabb, vagy mind védettebb funkciókba kerültek, egyértelművé vált, hogy Kelet-Európa sohasem lehet Nyugat- Európa. Hiszen ami a posztkommunista államokban végbement, azt nevezik orosz típusú gazdasági átalakulásnak, azaz volt politikai vagy katonai vezetők a magánosítás után gazdasági, és ezáltal egyben politikai oligarchákká váltak. Természetesen léteznek az ún. kishalak is, akik nem vállaltak közszereplést, legalábbis addig, míg tevékenységüket folytathatták. Ilyen volt például Kulcsár Attila is. Ha pedig az ő személye kapcsán kibontakozott brókerbotrány volumenére gondolunk, akkor jól érzékelhetjük azt, hogy milyenek lehetnek a tényleg monumentális gazdasági machinációk, melyekre természetesen még részben sem derül, vagy inkább derülhet fény. De mi is a probléma Orbán Viktor kijelentésével? Egyrészt lehet, hogy ezt nem neki kellett volna elmondania, hiszen néhányszor ő is, vagy a családja is érintett volt egyes privatizációs ügyekben, mely ügyek, ha nem is tartoztak az óriási (és főként a már említett ki nem derített ügyek közé) kategóriába, mégis nagy port vertek fel magasan betöltött politikai tisztségéből adódóan. Másrészt viszont a hangsúly az előző mondatban már említett „nagy poron” van, azaz Orbán Viktor már sokadszor követi el azt a hibát, hogy csatát kezdeményez, a sereg élére áll, miközben nem látja, hogy a serege messze nem olyan erős és befolyásos, hogy véghezvigye az ütközetet. Az erő pedig a pénzben, a hatalomban és modern korunk „csodafegyverében”, a médiában van, melyben sokak éppen az ilyen és ehhez hasonló kijelentésekre várnak, hogy szétcincálhassák ellenfelüket. Az a furcsa ilyenkor, hogy a társadalom, amelynek egyébként a kárára történtek az ominózus privatizációs események, sokszor vagy behunyja a szemét, vagy az ilyen gazdaságilag radikálisabb kijelentések ellen fordul. Amely nem véletlen, amikor a politikai elit és a média együtt támad, mégpedig látványosan, és hihetetlen mértékben irracionálisan, de ez nem tűnik fel senkinek. Mint ahogyan az sem, hogy a hétfői Orbán-kijelentést a baloldali elkötelezettségű média „csurkainak” minősíti, utalva és emlékeztetve az ezerszer bevált, klasszikus módszerre, azaz a Fidesz és a nemzetszocializmus közötti vélt (és sokak által naponta megálmodott) kapcsolatra. Míg az MDF-en belül, tehát a konzervatív oldalon az a „kiforrott” vélemény alakult ki, hogy Orbán kijelentései a téeszesítő kommunistákat idézik. Szép kis paradox helyzet van tehát a gondolkodó fejekben. Mindenki tudja, hogy támadni kell, azt is, hogy kit, csak azt nem, hogy a mezei politikai okoskodás az egy, míg a politikai ideológiák, filozófiák, jogi és gazdasági rendszerek tudománya az kettő. Orbán Viktor pedig még mindig nem tanulta meg, hogy hallgatni arany, legalábbis ellenzékben ötletelni nem kifizetődő, főként, ha a jelenlegi kormány már régóta nem az ország irányításával van elfoglalva, hanem pontosan maga Orbán Viktor kijelentéseivel. ■ TALPAI Lóránt Mimelo kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Markó Béla és a Securitate Markó Béla securitates kapcsolatairól közölt tényfeltáró riportot egy Bukarestben megjelenő napilap. A Cotidianul szerint a román miniszterelnök-helyettesről (és RMDSZ-elnökről) a nyolcvanas években úgynevezett „szekus dosszié” készült, amelyből kiderül, hogy a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó szerkesztőjeként bensőséges kapcsolatokat ápolt Ceausescu elnyomó szerveivel - írja a Magyar Nemzet. A dossziéból tíz oldal hiányzik, amit a lapok kettős számozása is alátámaszt - írja a Cotidianul, majd így folytatja: egy 1983-as feljegyzésben a Securitate tisztje engedélyt kér, hogy Markó Béla költő, az Igaz Szó szerkesztője és egyben párttag „támogasson minket (a Securitatét), hogy egyes, az ő környezetében előforduló, és negatívan megnyilvánuló személyek helyzetét tisztázzuk”. A román lap közli, hogy egy évvel később, június 19-én sepsiszentgyörgyi látogatása alkalmával Markó kilencoldalas magyarázó iratot adott. A tiszt beszélgetést folytatott Markó Béla szerkesztővel a Securitate szerveinek székhelyén. Ioan Grama kapitány feljegyezte: Markó „beleegyezett, hogy ha tudomására jutnak törvénybe ütköző, vagy nem megfelelő lelkiállapotot teremtő problémák, akkor informálni fog bennünket”. Nem helyeslem, hogy bárki belenézhet a szekus-dossziékba, de nem utasítottam volna vissza, hogy a Cotidianul újságírójának rendelkezésére bocsássam a teljes dossziét, minthogy magam is kikértem. Nincs szégyellnivalóm. A Securitate követett, lehallgatott és minden eszközét bevetette ellenem. Nem tudom, milyen gond merülhet fel e tekintetben velem kapcsolatban, hacsak nem az, hogy egyes jól ismert securitates címkézések szerint úgynevezett „irredenta” tevékenységben vettem részt - nyilatkozta az ügy kapcsán a Transindexnek Markó Béla. Jó név, sok pénz, és még több ígéret Még egy most alapított, vadonatúj párt is bekerülhet a Parlamentbe 2006- ban - állítják a szakemberek. Ehhez mindössze egy jó névre, egy jó szlogenre, legalább egymilliárd forintra és sok ígéretre van szükség. Utóbbiak esetében még az sem baj, ha később nem tartják be - írja a Színes Bulvár Lap. Ha valaki a Parlamentbe vágyik, és nem egy kizárólagos célcsoport segítségével szeretné megszerezni a mandátumokat, akkor nem árt, ha olyan nevet választ, amely mindenkire hat, és keveseknek ellenszenves. A Szeretet Szövetsége például pontosan ilyen - mondta Somogyi Zoltán politikai elemző, a Political Capital Institute igazgatója. Magyarországon politikaellenes hangulat uralkodik, ezért a párt szót már a névbe sem szerencsés felvenni. Egy szélesebb tömegekre hatni kívánó néppárt esetén a logó megválasztásánál az a legszerencsésebb, ha egyszerű, könnyen megjegyezhető motívumot keresnek, amely közvetíti a szövetség ígéretét. Lehetőleg a hungarikumok közül kell választani. Akár egy stilizált pirospaprika is bekerülhet a címerbe - nyilatkozta Somogyi. Fél siker, ha ismert embereket sikerül a párt mellé állítani. Fontos a sok és folyamatos ígérgetés. Somogyi szerint még akkor is, ha ezeket később nem tartják be, vagy nem is reálisak. Az öt százalékos parlamenti küszöb átlépése érdekében legalább egymilliárd forintot kell költeni kampányra. A szakember szerint egy most létrehozott párt is képes lehet az öt százalék megszerzésére. A magyar politikai közélet meglehetősen egysíkú és lapos, ezért jó ötletekkel még lehet sikert elérni - tette hozzá. Hány párt jut be jövőre a parlamentbe? Vajdasági prioritás: szabadkai rádió és televízió A Szülőföld Alap eszközeinek 22 százaléka jut nekünk Folytatás az 1. oldalról Az Alap eszközeit 90 százalékban nyilvános pályázat útján lehet kiosztani. A beérkező pályázatokat három testület bírálja el: az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégium, a regionális önkormányzati együttműködési kollégium és a gazdasági-területfejlesztési kollégium. Az Alap pénzének legfeljebb 5 százalékát lehet évente a Tanács és a kollégiumok működtetésére költeni - idén ez legfeljebb 2,5 százalék lehet. Az erdélyi magyarság prioritásaként határozta meg a dévai oktatási szórványközpont építésének befejezését, a kolozsvári egyetemi oktatók kollégiumi lakásai építésének befejezését, valamint a most induló új országos napilap támogatását. A felvidéki magyarság a szórványban lévő óvodákat és iskolákat támogatná elsősorban, de juttatna eszközöket az önkormányzatoknak és a határ menti települési társulásoknak, illetve támogatna gazdasági tevékenységeket is. Kárpátalján az anyanyelvű középfokú szakképzés szorul támogatásra, de kellene pénz térségfejlesztésre és munkahelyteremtésre is. Emellett itt is szükség van médiatámogatásra. Horvátországban a magyarság gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, infrastruktúrafejlesztésre, valamint kultúrára és oktatásra költené az Alap támogatásaiból, s hasonló célokat fogalmazott meg a szlovéniai és a burgenlandi közösség is. A vajdasági magyarságot Dolinszky Árpád képviselte. Elmondta, hogy két ízben is összeült az a szakértői bizottság, amely végül délvidéki prioritásként ugyancsak a médiatámogatást határozta meg. Ez elsősorban a szabadkai székhelyű, regionális jellegű magyar nyelvű rádió és televízió megalakítását jelenti. Az értekezleten elhangzott, hogy a magyar költségvetési szigorítások az Alapot nem érintik, s az is, hogy (a kételkedések ellenére) már az idei évben fel lehet használni az odaítélt támogatásokat. Kiss Elemér emlékeztetett, hogy október közepéig meg kell majd határozni a következő évre vonatkozó prioritásokat is. A Tanács következő ülése várhatóan október végén, november elején lesz. ■ MIHAJLOVITS Klára Vasárnap nyitja a politikai évadot az MSZP Politikai évadnyitó rendezvényt tart vasárnap délután Budapesten a Magyar Szocialista Párt - tájékoztatta az MTI-t tegnap a vezető kormánypárt sajtóirodája. A mintegy kétórásra tervezett eseményen beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Hiller István pártelnök. A mindvégig sajtónyilvános programra több mint félezer vendéget várnak. Meghívást kaptak a szocalista képviselőjelöltek, a frakcióvezetés tagjai, a megyei elnökök, MSZP-s polgármesterek, a megyei közgyűlési elnökök, irodavezetők és kampányfőnökök. Emberközeli, a mindennapi problémákkal foglalkozó kampányra készülünk, melynek jelentős állomása lesz a szeptember 4-ei politikai évadnyitó, ahol „pár(t)beszéden” vesznek részt a képviselőjelöltek és a párt vezetői, melyen a miniszterelnök is felszólal - mondta Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese az MTI-nek.