Magyar Szó, 2006.március (63. évfolyam, 48-74. szám)

2006-03-01 / 48. szám

4 BELFÖLD belfold@magyar­szo.co.yk Rózsaszínű jövő A Privatizációs Ügynökség tegnap 254 millió dinárért, a kikiáltási áron eladta egy­ konzorciumnak a kraguje­­vaci Zastava Premet társadalmi tőké­jének 70 százalékát. A vevő átvállalta a 267,5 millió dináros adósságot és a meghatalmazott, amely a konzorci­um nevében megvette a Zastava gyá­rat közölte, hogy már elkészült a terv a vállalat fellendítésére. Közlése sze­rint a vevő folytatja majd a gépkocsik árusítását és karbantartását, olyannyi­ra fellendíti majd a gépkocsik eladá­sát Szerbiában, hogy másfél év múlva az átlagos fizetés megközelítőleg 350 euró lesz. (Beta) Az OTP megvenné a Vajdasági Bankot Az OTP, a legnagyobb magyar bank a Vaj tegnap megtette Bank tőkéje 99,43 százalékának megvá­sárlására -jelentette a magyar média. A szerbiai bankköröktől szerzett értesülé­sek szerint az OTP nem az egyetlen bank, amely megvenné a Vajdasági Ban­kot, a tavaly novemberben meghirdetett tenderre 11 bank jelentkezett. A magyar média hangsúlyozza, hogy a Vajdasági Bank tavaly az év végén a szerbiai pénzügyi piac 5,8 százalékát bir­tokolta, e bank tőkéje 65,7 millió euró volt. E banknak 175 fiókegysége és 685 ezer kliense van. Az OTP tavaly az év végén 14,21 mil­lió eur­óért megvette a Niši Bank részvé­nyeinek 89,39 százalékát és érdeklődik az újvidéki Pannon Bank és a Zepter Bank megvásárlása iránt. (Beta) Az állam pereli Divacot A belgrádi Kereskedelmi Bíróságon tegnap megtartották az első tárgyalást az államnak a két korlátolt felelősségű tár­saság, a Konzorcium Novosti és a Vlade Divac vállalata elleni perében. Az ügyés­zség követeli a vállalat részvényeivel kap­csolatos mindennemű tevékenység ideig­lenes betiltását, és Divac vállalatától 10 millió euró behajtását, mert állítólag elértéktelenítette a Novosti vállalatban az állam tulajdonában levő részvényeket. A tegnapi tárgyaláson csak a részvények­kel kapcsolatos tevékenységek ideiglenes betiltásáról tárgyaltak. A Konzorcium Novosti és Vlade Di­­vac jogi képviselői vitatták a keresetet és indítványozták annak elvetését, mivel jo­gilag nem megalapozott. Vlade Divac a tárgyalás után kijelentette, még mindig bízik a hazai bíróságokban és törvények­ben, igazságos ítéletre számít, van miért küzdenie és a Novosti többségi tulajdo­nosa kíván lenni. Mint mondta, amennyiben szükséges lenne, kész részt venni a Novosti részvényeinek a tőzsdén való megvásárlásában. A bíróság a részvényekkel kapcsolatos tevékenységek ideiglenes betiltásáról leg­később nyolc napon belül fog dönteni, míg a kártérítésről utólag döntenek. (Be­,­ta) FoNet Divac is ott volt a tárgyaláson Hatékony közigazgatást Folytatás az 1. oldalról Az értekezleten elemzik a jelenlegi és az esetleges problémákat, miközben hasznos tapasztalatokat szereznek a kül­földi szakemberektől. Hatékony, a polgá­rok számára nyitott és olcsó közigazgatás megteremtése a cél, ami mindenképpen a tartomány hosszú távú fejlődését, a jog­­állam kialakítását szolgálja, hangsúlyozta dr. Korhecz, majd hozzáfűzte: ez egyben a gazdasági fellendülés, a külföldi beru­házások előfeltételét is képezi. Mint mondta, a jó közigazgatás egyben a sike­res állam garanciája is, hiszen az alkot­mány, a törvények, de egyben a politikai programok sikeres végrehajtása is az ad­minisztráció fejlettségének, a hivatalno­kok képességének a függvénye. A politi­kusok nemigen foglalkoznak a szóban forgó kérdéssel, mert ezzel választásokat nem­ lehet nyerni, és mert ez összetett, drága és időigényes folyamat. Ugyanak­kor­ ez elsődleges államérdek, hiszen az állam adminisztratív kapacitásától függ a gazdaság sikere, de a polgárok jóléte is, mondta az illetékes titkár. Hozzáfűzte, céljuk, hogy a tartományi közigazgatás képes legyen több hivatalos nyelven, a polgárok irányában nyitott módon mű-­­ködni, és hatékonyan végrehajtani mind­azokat a jogszabályokat, melyektől függ a polgárok jóléte, hangsúlyozván, Vajdaság e téren is a legjobb kíván lenni. Dr. Stanko Pichler, a Forum Iuris ne­vében elégedettségét fejezte ki, hogy ez a nem kormányzati szervezet is bekapcso­lódhat egy­ ilyen jelentős projektum vég­rehajtásába. Az értekezletet követően ko­moly elaborátum készül a tartományi közigazgatás további stratégiai fejlődésé­re vonatkozóan, amit a Vajdasági Képvi­selőház fogad el. Újságírói kérdésekre vá­laszolva a TVT alelnöke elmagyarázta, ez semmiképpen sem jelenti a tartományi adminisztráció bővítését, sőt a hivatalno­kok száma csökkenhet is, hiszen a minő­ségre, a folyamatos továbbképzésre he­lyezik a hangsúlyt. Dr. Korhecz Tamás beszámolt a szer­biai belügyminiszterrel folytatott hétfői tárgyalások eredményeiről is. Sikeresnek ítélte meg a Drágán Jocidtyal való talál­kozót, melyen elsősorban a nemzeti ki­sebbségek jogainak megvalósulásáról volt szó. - Arról tárgyaltunk, hogyan lehetne elősegíteni a kisebbségek részarányos képviseletét a rendőrség kötelékeiben. Megállapodtunk abban, hogy a rendőr­akadémiákra magyarul is lehessen felvé­telizni, hogy a tantárgyak egy­ részét ma­gyarul adják elő. Megegyezés született ar­ról is, hogy az összes rendőrt oktassák a kisebbségek jogairól is, hiszen ahhoz, hogy védelmezni tudják ezen jogokat, maguknak a rendőröknek ismerniük kell azokat. Közösen fogunk kampányolni a középiskolákban a magyar érettségizők körében, serkenteni kívánjuk őket, hogy­­ kapcsolódjanak be a belügyminisztérium munkájába. Szó volt a nyelvi jogok meg­valósulásáról, ugyanis évek óta nem lehet kétnyelvű személyi igazolványhoz jutni, ami mindenképpen törvényellenes. A belügyminisztérium utasítást adott az ál­lamtitkárainak, hogy heteken belül ol­dódjon meg ez a kérdés, ami azt jelenti, hogy a rendőrségi nyomdában ismét nyomtatni fogják a kétnyelvű űrlapokat is. Bízok abban, hogy belátható időn be­lül újra beszerezhetjük a kétnyelvű ok­mányt, mert ennek jelképesen is nagy je­lentősége van. Megbeszéltük azt is, hogy többé nem fordulhat elő, hogy a magya­rul anyakönyvezte a személy nevét ne a magyar helyesírás szabályai szerint írják be az útlevélbe, a jogosítványba és a sze­­mélyigazolványba. Az ígéretek szerint a belügyminiszter erre vonatkozóan is el­készít egy utasítást, melyet napokon belül eljuttatnak a belügyi titkárságokra. ■ 0. K Kivonják a forgalomból a régi ötezreseket Mától kivonják a forgalomból a Jugoszláv Nemzeti Bank jelzésével ellátott öt­ezer dinár névértékű bankjegyeket, és csak a Szerbiai Nemzeti Bank által kiadott ugyanezen névértékű bankjegyek maradnak forgalomban. A közlemény szerint azok a cégek és polgárok, akik nem váltották be az ilyen bankjegyeket, ezt ez­ év jú­nius 30-ig megtehetik a Szerbiai Nemzeti Bank fiókegységeiben. Ezután a Jugosz­láv Nemzeti Bank felével ellátott ötezer dináros bankjegyeket csak a Szerbiai Nem­zeti Bank trezorigazgatóságában lehet majd beváltani 2012. december 31-ig. E döntést e bankjegyek fokozatos és végleges visszavonásáról szóló program­mal összhangban hozták meg. (Beta) mmmmmmmemmsmm m­. Kártérítési per etnikai indíttatású gyilkosság miatt Az Emberi Jogi Alap tegnap közölte, hogy Stjepan Oskomić nevében kártérí­tési pert indított Szerbia és a kragujevá­­ci Goran Vukovic­ ellen az 1993 júliusá­ban a Sid községhez tartozó Kukujevci­­ben az Oskomić család három tagjának etnikai indíttatású meggyilkolása miatt. 1993. július 30-ra virradó éjszaka Vuko­­vic és Pavle Draskovic, Milan Nikolić De­­neral felbujtására ún. fantomsapkával a fejükön behatoltak Oskomic házába az­zal a szándékkal, hogy" megfélemlítsék a családot, hogy elköltözzön a faluból. El­sőként Nikola Oskomićra találtak rá a melléképületben, akinek azonnal pisz­tolyt szegeztek a fejéhez, és faggatni kezdték, hol van a fia, és miért nem köl­tözik el. A vallatás folyamán Draskovic­ feszítővassal többször fejbevágta, egy­ ká­bellel megkötözték kezét-lábát, rongyot tömtek a szájába, hogy­ ne kiálthasson se­gítségért, majd a lépcsőn lelökték a pin­cébe. Agica Oskomić, Nikola felesége si­koltozni kezdett, amikor meglátta a fel­fegyverzett embereket, akkor Draskovic többször fejbe vágta feszítővassal, az asz­­szony térdre rogyott és tovább sikolto­zott. Draskovic­ ekkor kirohant a házból, Vukovic pedig hangtompítós pisztolyból fejbe lőtte és az asszony azonnal meg­halt. Amikor meghallotta Agica sikolto­zását, Marija Törnie szobájából kiszaladt a folyosóra, és Vukovic' őt is fejbe lőtte. Ezután visszatért a melléképületbe és háromszor fejbe lőtte a megkötözött Ni­­kolát. Az Emberi Jogi Alap emlékeztet arra, hogy a St. Mitrovica­i Kerületi Bí­róság 1996 áprilisában alantas szándék­ból elkövetett gyilkosság miatt 15 évi börtönbüntetésre ítélte Vukovićot, Draš­­kovicot pedig faji, vallási és nemzeti gyű­lölet szításáért ítélték el. Az ítéletben megállapították, hogy mindhárman az önkéntes egység tagjai voltak, amely „ka­tonaságként” a šidi községhez tartozó Nijemci faluban állomásozott. Nikelic az önkéntes egység parancsnoka, Vukovic és Draskovic­ pedig az egység tagjai vol­tak - áll a közleményben, amely szerint a horvátországi fegyveres összecsapások kezdete után egyes horvátországi szerb menekültek mint a Szerb Radikális Párt tagjai állandóan fenyegették és megfé­lemlítették a vajdasági horvátokat azért, hogy költözzenek el. Különösen az is­mert horvát családokra gyakoroltak nyo­mást- hangsúlyozta az alap. Az állam fe­lelősségét külön növeli az, hogy­ az Osko­­ric család ellen elkövetett bűncselek­mény nem egyedi eset, hanem a vajdasá­gi nem szerb lakosság ellen ebben az időszakban folytatott rendszeres megfé­­lemlítési kampány része volt. (Beta) ■.'ící’ívsíSwí’ 'VXW-íf jföfö SM „■’V-jS-.e,,»»: MícmSió „ w O *2006. március 1., szerda Karic elküldte az iratokat Bogoljub Karic, a BK-csoport elnöke elküldte a begyűjtött dokumentációt Szerbiába, amit az elkövetkező időszak­ban eljuttatnak a kerületi ügyészséghez vagy a bírósághoz - közölte tegnap Slo­bodan Soškić, Karic védőügyvédje. E do­kumentációt eredetileg a Szerbiai Adóhi­vatalnak kellett volna megküldeni, de a belügyminisztérium hétfőn bűnvádi fel­jelentést tett Bogoljub, Sreten és Drago­­mir Karic ellen adócsalás miatt, ezért mégiscsak az ügyészségnek fogják átadni. Rancot február 24-e óta az Interpol is keresi, mert nem tett eleget a belgrádi és az újvidéki Kerületi Bíróság idézésének, amelyek vizsgálati eljárást folytatnak elle­ne hivatali beosztásával való visszaélés és megvesztegetés miatt. (Beta) A Niksici Vasművek acélrészlegében tegnap elégették azt a 2129 darab lőfegyvert, amit a montenegrói rendőrség a fegyvertartásról szóló új törvény alapján kobozott el a polgároktól Beui Milliókat kerestek rajta A B92 Insider műsorának szerkesztősége egy­ olyan dokumentum birtokába ju­tott, amely bizonyítja, hogy Dragán Jácic belügyminiszter tud a cigarettacsempé­szésre vonatkozó jelentésről. E jelentés szerint Marko Milosevic­ és néhány állami tisztségviselő ellenőrzése alatt tartotta a cigarettacsempészést. A dokumentum azt bizonyítja továbbá, hogy a cigarettacsempészést elemző munkacsoport a jelentést 2004. március 8-án megküldte Jocié miniszternek, tehát mindössze öt nappal azu­tán, hogy tisztségébe lépett. Két hónappal később a szervezett bűnözés elleni hiva­tal még egyszer emlékeztette Jocic minisztert a Mreža fedőnevű akció részleteire. Ebben az átiratban ugyanis kérték Jocic­tól a törvénytelen cigarettakereskedelem­re vonatkozó terjedelmes dokumentáció átvételét. A Mreža akciót Dusan Mihajlo­­vic miniszter idejében indították, az Insider értesülései szerint ez volt a a cigaret­tacsempészésre vonatkozó, a rendőrség által lebonyolított vizsgálatok közül az utolsó. Az Insider hírforrásainak közlése szerint a 90-es évek közepétől néhány ilyen vizsgálatot kezdtek, de a jelentések sohasem kerültek ki a rendőrségtől, so­hasem jártak el az ügyben. Emlékeztetőül: az Insider egy­ héttel ezelőtti műsorá­ban először hoztak nyilvánosságra bizonyítékokat arról, hogy Marko Miloševićnek, Mihalj Kertesnek és más magas rangú állami tisztségviselőknek köze volt a cigaret­tacsempészéshez, amellyel milliókat kerestek. A februári infláció 1,4 százalék Szerbiában a februári infláció 1,4 százalékkal volt nagyobb, mint januárban és 1,9 százalékkal haladta meg a tavaly decemberit - közölte tegnap a Köztársasági Statiszti­kai Intézet. Februárban a megélhetési költségek átlagban egy százalékkal növekedtek és 1,7 százalékkal voltak nagyobbak, mint decemberben. A kiskereskedelmi árak 1,9, a szolgáltatási díjak 0,3, a mezőgazdasági termékek ára 4,2, a nem élelmiszeripari ter­mékeké 2,8, az italoké 0,9 százalékkal növekedett, az élelmiszer-és dohányipari termé­kek árai viszont nem változott a januárihoz viszonyítva. (Beta) Az SZMM elítéli az SZRP-t A Szerb Megújhodási Mozgalom teg­nap felszólította a demokratikus közvéle­ményt, a demokratikus tömbhöz tartozó pártokat, hogy­ nyilvánosan ítéljék el a Szerb Radikális Párt részéről megnyilvá­nuló gyűlölet hangját és Szerbia önelszi­getelésére irányuló politikáját. E párt tegnap a szerbiai parlamentben, ki tudja hányadszor, aláásta az állam és a polgá­rok alapvető érdekeit, hazugságokkal, valótlanságokkal és sértegetésekkel diszkreditálni akar mindenkit, aki tőlük eltérően sikeresen küzd Kosovo Szerbiá­ban maradásáért - áll az SZMM közlemé­nyében. A Szerb Radikális Párt tudja, amennyiben felgyorsul Szerbia európai integrálódása, a szerbek és a Szerbia elle­ni világméretű összeesküvéssel, továbbá a polgárok Európa-ellenes érzelmeinek növekedésével kapcsolatos mesék telje­sen értelmetlenek lesznek, mert végre mindenki előtt világos lesz, hogy az el­múlt évtizedben Szerbiát ért minden sze­rencsétlenségért a Slobodan Milosevic és az SZRP által vezetett egykori rezsim erői a felelősek. Az SZMM (amelynek­ elnöke Vuk Draskovic, Szerbia és Montenegró külügyminisztere) szerint az SZKP most már nem is leplezi, hogy az a szándéka, hogy Szerbiát kiközösítsék az euroatlanti integrációs folyamatokból, hogy Szerbia nemzetközi pozíciója a Kosovo jövőbeni státusáról folyó tárgyalásokban a lehető legalacsonyabb szinten legyen. Egyértel­műen bizonyítja ezt Tomislav Nikolic (az SZRP elnökhelyettese) parlamenti szó­széknél mondott beszéde is, amelynek fő témája Kosovo függetlenségének ránk kényszerítése volt, ami után Szerbiának meg kellene szüntetnie a diplomáciai kapcsolatokat az EU-val, az USA-val és más nagyhatalmakkal és ki kellene lép­nie az ENSZ-ből. Ezzel végre megnyílna az út az SZKP és partnerei előtt ahhoz, hogy az ilyen, elszigetelődött Szerbiában örökre uralkodjanak, mint ahogyan azt az állam és a nemzet legnagyobb össze­omlása idején tették. Minden békemeg­állapodásnak a 90-es években történt elutasítása, amiben az SZRP jeleskedett, a menekültek millióit, újabb háborúkat, szankciókat, bombázásokat eredménye­zett. Az SZRP ilyen retrográd és káros politikájának következtében Szerbia el­veszítette történelmi szövetségeseit és szinte mindent, amit az utóbbi két évszá­zadban szerzett - áll a közleményben. (Beta)

Next