Magyar Szó, 2006. április (63. évfolyam, 75-98. szám)

2006-04-01 / 75. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyar­­■szo.co.yu RÖVIDEN ■ JERUZSÁLEM Merénylet Négy izraeli vesztette életét öngyil­kos palesztin merénylő támadásában csütörtök este a Ciszjordánia északi ré­szén levő Kedumím zsidó telep mellett. Az ultraortodox zsidónak öltözött me­rénylő stopposként bekéreskedett egy gépkocsiba, majd működésbe hozta a testére erősített robbanószerkezetet. A merényletet az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai palesztin szélsőséges szerve­zet vállalta magára. Robbanásban éle­tét vesztette pénteken Gázában Abujú­­szef el-Kúka, a Népi Ellenállás Bizottsá­gai palesztin fegyveres szervezet egyik parancsnoka; szemtanúk szerint az­ au­tójában ülő milicistával az izraeli légi­erő által kilőtt rakéta végzett, az izrae­li hadsereg viszont tagadta, hogy köze lenne a detonációhoz. (MTI) I TEHERÁN Földrengés Iránban Nagy erejű földrengés rázta meg péntek reggel Irán nyugati részét, a ter­mészeti csapás mintegy 66 halálos áldo­zatot követelt, csaknem ezer ember megsérült. A Lursztán tartományt sújtó egymást követő három földmozgás mag­nitúdója a Richter-skálán mért 4,7 és 6,0 közötti erősségű volt. Ebben a térség­ben található a műemlékeiről híres Szú­­za városa, az ókori Perzsiát meghódító Nagy Sándor által szervezett „szúzai me­­nyegző” egykori színhelye. (MTI) ■ MANÁMA Hajókatasztrófa Mintegy ötvenhárman életüket vesz­tették a Bahrein partjai előtt csütör­tök éjjel bekövetkezett hajóbalesetben. A fedélzeten tartózkodók pontos szá­ma nem ismeretes, de körülbelül 130- an lehettek A hajón, amelyen helybe­liek, öböl menti és nyugati országok ál­lampolgárai utaztak, egy tengeri kirán­dulásról visszatérőben el-Muharrak szi­gete közelében süllyedt el. Egy túlélő beszámolója szerint a kirándulóhajó azután borult fel, hogy fordulás közben egy nagy hullám­ csapódott az oldalá­nak. (MTI) ■ VARSÓ Vádemelés Vádat emeltek pénteken Lengyel­­országban a 82 éves Wojciech Jaruzels­ki nyugalmazott tábornok, egykori kom­munista vezető ellen a lengyelországi hadiállapot 1981. december 13-i kihir­detése és a Szolidaritás szakszervezet el­nyomása miatt Az 1982. december 31- éig tartó hadiállapot idején csaknem száz embert megöltek, több tízezer em­bert bármiféle vád nélkül letartóztat­tak, s mintegy tízezret internálótábo­­rokba hurcoltak. (MTI) T­ito özvegye, Jovanka Broz boldog, hogy Ivan Ja­­kov­ic isztriai megyei főispán meghívására 28 év után idén újra a Brioni-szigeteken tölthet egy­ hetet - írta e heti számában a Globus című zágrábi he­tilap. A meghívást állítólag Rasim Ljajic, Szerbia és Mon­tenegró emberi jogi minisztere adta át neki, és állító­lag az is neki köszönhető, hogy az özvegy dedinjei villá­jában nemrég megoldották végre a fűtési gondokat. Az utazáshoz szerbiai útlevelet kell kapnia, s ha már Hor­vátországban lesz, Jakovčić főispán esetleg segítségére lehet abban, hogy horvát személyi okmányokhoz is jus­son. Merthogy a volt Jugoszlávia első hölgye, Jovanka Broz (lánykori vezetékneve Budisavljević) Likában, a Ko­­renicához közeli Jošani faluban született 82 évvel ezelőtt - olvasható a Glóbusban. A másik zágrábi hírmagazin, a Nációnál e heti szo­morú cikke pedig Vice Vukov tragédiájáról, családja drá­májáról tudósít. A ma már 70 éves egykori neves énekes, parlamenti képviselő négy­ és fél hónapja eszméletlenül fekszik a zágrábi irgalmas nővérek klinikai kórházának idegosztályán, azóta, hogy tavaly november 17-én a hor­vát nemzetgyűlés épületéből kifelé menet elesett a lép­csőn és súlyos agysérülést szenvedett. Állapota az utób­bi időben annyira válságos lett, hogy egy érsebész kény­telen volt így nyilatkozni: „Bármennyire is őszintén sze­retném, ha mást mondhatnék, ezek, sajnos, Vice Vu­kov utolsó napjai.” Mindennek ellenére, vagy éppen ezért, a kórház a múlt héten tudatta a szintén súlyos beteg, napi gyógyke­zelésre járó fizikatanár feleségével, hogy helyszűke mi­att, mivel már nincs segítség számára, nem maradhat to­vább a kórházban. Valamilyen magánotthonban kelle­ne megfelelő elhelyezésről gondoskodniuk. Egy ilyen otthon tulajdonosa azonban nyíltan megmondta, hogy ő csak egy esetről tud, amikor ilyen súlyos kómából két év után magához tért valaki. Száz beteg közül eggyel tör­ténik ez, az orvosi kimutatások szerint. Külön megrázta a Vukov családot, hogy Mladen De­lic egykor neves tévékommentátornak is hátat fordított mindenki, amikor végnapjaira nyugdíjasotthonba kény­szerült, és több hónapos nagy kezelési költségeinek le­rendezése is végül a lányára hárult. Csaknem fél évszá­zada már annak, hogy az 1936. augusztus 3-án Sibe­­nikben született énekes 23 éves bölcsészhallgató korá­ban a Mirno teku rijeke dallal megnyerte az abbáziai fesztivált, majd következtek sorozatban belgrádi, spli­­ti, abbáziai fesztiváli győzelmei. 1963-ban Londonban és 1966-ban Nápolyban az Eurovisio dalfesztiválján kép­viselte Jugoszláviát. Közben feleségül vette Gajo Bulat egykori neves spliti polgármester dédunokáját, Diana Bulat elméleti fizikus mérnöknőt, és az 1962-ben meg­szülte Emil fiukat (ő később zongorán kísérte apját fel­lépésein), majd 16 évvel később Ivana lányukat (belő­le pedig ismert énekesnő lett amerikai tanulmányai után). A hatvanas évek második felében egyre inkább hor­vát nacionalistának bélyegezte a hatalom Vice Vuko­­vot, és ez kezdett énekes karrierjének is a kárára lenni. 1971-ben aktív részese volt a Horvát Tavasz politikai tör­ténéseinek A Horvát Matica igazgatóbizottsági tagjaként Ljudevit Jankéval, Franjo Tudmannal, Marko Veselicá­­val, Sime Džodannal és másokkal amellett állt ki, hogy szüntessék meg a szerbhorvát közös irodalmi nyelvről szóló megállapodást. Ausztráliai portyán volt, ottani hor­vát klubokban énekelt, amikor a Borba című belgrádi napilap leközölte a Honát Tavasz mozgalom ötven ve­zetőjének feketelistáját, s a 37. helyre őt sorolta Dra­­žen Budisa, Ivan Zvonimir Cicak és Ante Paradžik egye­temista vezetők elé. A felesége rögtön Olaszországba ment Vice négy évvel idősebb bátyjához, Joskóhoz, a köz­gazdaság doktorához, aki egy amerikai cég képviseleté­ben dolgozott. Onnét telefonálta meg a férjének Auszt­ráliába, hogy semmiképpen se jöjjön haza, mert letar­tóztatják, mint ahogy tették ezt Gotovaccal, Tudmannal, Džodannal, Sosictyal és másokkal. Vice Vukov akkor Párizsba ment, ahol a felesége nővére élt, és jóformán öt évig nem tért haza. Felesé­gével a bátyja révén tartotta a kapcsolatot. Néhányszor Milanóba utazott a fivéréhez, ő pedig Zágrábba vitte Vu­kov üzeneteit Dianának. Csak egy évvel azután mert tit­kon hazatérni Zágrábba, hogy 1975-ben oklevelet szer­zett Párizsban, a Nemzetközi Tanulmányok Intézetében. Idehaza nekifeküdt filozófiai és olasz nyelvi tanulmányai befejezésének, majd a munkakeresésnek, mert fellépé­sektől és kiutazási lehetőségtől teljes 13 éven át, 1989- ig el volt tiltva. Dalmát és muraközi dalainak kazettája kizárólag kéz alól, a lakásán volt beszerezhető. Horvátország önállósulása óta politikai tevékenysé­get fejtett ki. Franjo Tudmannal megszakadt a barátsá­ga röviddel azután, hogy Tudman hatalomra került, mert Vice Vukov nyíltan bírálta őt, és egyszer a szemébe is mondta, hogy téves politikát erőszakolt Horvátországra. Emiatt Tudman haláláig nem jelenhetett meg a horvát televízió műsorán. Stjepan Mesić elnök már 2001 elején svájci nagykövetnek nevezte ki, 2003-ban pedig a szoci­áldemokraták listájáról független képviselőként került be a parlamentbe, a végzetes szerencsétlenség ott tör­tént vele. 1SZ. REMETE Péter Jovanka Broz öröme és Vice Vukov tragédiája Horvátországi tudósítónktól Súlyos árvízhelyzet Európa közép­­­ső részén Európa középső részén több helyütt súlyos, néhol válságos az árvízhelyzet. Már négy halálos áldoza­ta van a csehországi árvíznek. Észak-Csehországban a megáradt folyóba csúszott egy gépkocsi, veze­tője és utasa megfulladt. Egy dél-csehországi idős férfi szívinfarktust kapott és meghalt, amikor csa­ládi házát elöntötte a víz. Az első áldozat szerdán egy ötéves kisfiú volt, akit elsodort az ár. A cseh kormány csütörtökön este rendkívüli ülésen elemezte az árvízhely­zetet, s 380 millió koronás gyorssegélyt hagyott jóvá az árvíz sújtotta települések megsegítésére. A hadsereg ezer katoná­ja is bekapcsolódik a mentési munkála­tokba. Továbbra is Dél-Morvaországban és Dél-Csehországban a legrosszabb a hely­zet. A víz számos települést elöntött, több ezer hektár termőföld került víz alá. A Znojmo környékéről szerdán éjjel és csü­törtökön délelőtt kitelepített mintegy 10 ezer ember többsége visszatért lakóhelyé­re, hogy bekapcsolódjék a mentési mun­kálatokba. Jelenleg mintegy 2000-2500 ember van kitelepítve. Észak-Csehországban továbbra is árad az Elba, súlyosabb gondok azonban csak Ustí nad Labem városban vannak. A víz elöntött egy fontos útkereszteződést és néhány utcát, mindez súlyos közlekedé­si fennakadásokat okoz a városi és a re­gionális közlekedésben. Négy ember halt meg péntekig a hir­telen olvadás nyomán bekövetkező ára­dások miatt Szlovákiában. A Pozsonyhoz közeli Modorban (Módra) egy idős fér­fi, Kisszeben (Sabinov) mellett egy négyé­ves kisfiú, Besztercebányán (Banská Byst­rica) egy nő fulladt vízbe. Összesen 141 várost és falut sújt az áradás, az elárasztott terület nagysága meghaladja az 1300 hek­tárt. A Duna Pozsonynál kis területen elá­rasztotta a rakpartot, a Myjava elsodort egy betonhidat, a Hernád (Hernád), Bod­rog, Latorca, Tisza, Poprád, Vág és a Nyit­­ra folyó vize is sok kárt tett a lakóépüle­tekben, a termőföldekben. A Magas-Tát­­rában nagy a lavinaveszély, a közutakon az ország számos pontján áll a víz, nehe­zítve a közlekedést. Pénteken a Csallóközt szegélyező Kis-Duna magas vízállása mi­att ki kellett telepíteni egy szociális ott­hon lakóit. Az Elba vízszintje pénteken délelőtt elérte Drezdánál a hét métert. A folyó átlagos vízszintje Drezdánál két méter, a mostani emelkedés tehát több mint há­romszoros. (Így is jócskán elmarad azon­ban a 2002-es nagy árvíz idején mért 9,4 méteres szinttől.) Ausztriában árvízi mentők százai áll­nak készenlétben, miután szerdán átsza­kadt egy helyen a Thaya folyó gátja, a Du­na pedig elöntött egy alacsonyan fekvő vásárteret Linzben. Két halálos áldozata volt az árvíznek pénteken Romániában. Egy ukrán határ melletti faluban vízbe fúlt egy 45 éves fér­fi, miután elsodorta az ár. A másik halá­los áldozat egy fiúgyermek, aki az észak­keleti Suceava megyében fulladt bele egy megáradt patak vizébe. Jelenleg főleg az ország északi részét sújtja az áradás. Meteorológiai előrejelzé­sek szerint a következő néhány nap folya­mán akár a fél országot is érintheti az ár­víz az esőzések és a gyors hóolvadás mi­att. Különösen magas a Duna, Olt, Ma­ros, Szeret és a Prut vízállása. Az ország északi részén fekvő sípara­dicsom, Vatra Dornei térségében ötven éve nem volt olyan súlyos áradás, mint most. Noha a kiáradt Szeret folyó több fa­lut veszélyeztet, a helybeli lakosok nem hajlandók elhagyni otthonukat. Az erdé­lyi Segesváron (Sighisoara) az ár helyen­ként elérte a középkori erődített város­részt. Erdélyben 26 település maradt áram nélkül az elemi csapás következtében, és 1200 hektárnyi művelt terület került víz alá. (MTI) Orbán ismét Orbán Viktort ismét az Európai Néppárt alelnökének választották a konzervatív-kereszténydemokrata pártokat tömörítő szervezet pénte­ken véget ért tisztújító kongresszu­sán, Rómában - mondta el az MTI- nek Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője. A néppárt kongresszusa a harma­dik legtöbb szavazattal választotta a Fidesz miniszterelnök-jelöltjét a tíz alelnök közé - közölte Németh Zsolt, aki szerint Orbán Viktor si­kere Magyarországnak is elismerés, mert lehetőséget teremt arra, hogy a Fidesz eredményesen küzdjön a nemzeti érdekek érvényesítéséért ab­ban a szervezetben, amely a legna­gyobb frakcióval rendelkezik az Eu­rópai Parlamentben, és amely a leg­több európai kormány- és államfőt tudja soraiban. Elmondta: a kongresszus elfoga­dott egy határozatot az 1956-os ma­gyar forradalom 50. évfordulójáról. Ebben azt is rögzítik, hogy a néppárt támogatja egy olyan brüsszeli szék­helyű kutatóintézet felállítását, amely a kommunista rezsimek tör­ténetét vizsgálja, és hozzájárul az ál­dozatok emlékének méltó őrzésé­hez. Járóka Lívia fideszes EP-képvi­­selő kezdeményezésére a kong­resszus a romák integrálásáról és egy­ brüsszeli roma információs központ felállításáról is határozatot fogadott el - tette hozzá Németh Zsolt. Mint mondta, határozat született a szol­gáltatások szabad áramlása korláto­zásának feloldásáról, ami alapvető­en az új uniós országok érdekeit szol­gálja. (MTI) Kostunica megígérte Mladic elfogását Folytatás az 1. oldalról A pénteki döntés mindazonáltal csak haladékot jelent a Szerbia és Monteneg­­ró-i vezetésnek: ha Mladic április végéig nem kerül Hágába, a megbeszélések szin­te bizonyosan leállnak egy időre. A tárgya­lások üteme a továbbiakban is sokban mú­lik azon, mennyire teljesíti a vele szemben támasztott elvárásokat Belgrád, és az elvá­rások közül kiemelkedik a törvényszékkel folytatott teljes körű együttműködés - ad­ta értésre Rehn közleménye. (MTI)

Next