Magyar Szó, 2006. április (63. évfolyam, 75-98. szám)
2006-04-01 / 75. szám
__ // 4 KITEKINTŐ kitekinto@magyarszo .co.yu2006. április 1., 2., szombat-vasárnap KAMPÁNYHÉTVÉGE MAGYAR MÓDRA Pontok, kapuk, légtérzár és vigyázzállás Budapesti tudósítónktól Nagygyűléslázban ég az ország. Vagy legalábbis Budapest. Vagy talán mégis mindenki. Amikor a két legnagyobb párt két miniszterelnök-jelöltje bejelentette, hogy nagygyűlést szervez híveinek a választások előtt egy héttel, néhány napig azon kellett berzenkedni, hogy ki szervezett rá kire. Meg hogy mekkora a biztonsági kockázata annak, ha a két szembenálló tábor párthívei az utcákon, tereken vagy vonatokon, autópályákon összefutnak. Aztán amikor az MSZP úgy döntött, egy nappal előre hozza a saját buliját, akkor azon lehetett vitázni, hogy visszavonulásról vagy megfontolt bölcsességről van-e szó. Amikor ebben nem lehetett dűlőre jutni, akkor jött a bejelentés, hogy bombatámadások veszélye fenyegeti a potenciális mítingelőket. És körülbelül itt szabadult el minden. Miért tudott előbb egy napilap a fenyegetettségről, mint a pártok? Miért csak napok múltán értesítette a miniszterelnök a politikusokat a veszélyről? Milyen fokú biztonsági óvintézkedések vannak a miniszterelnök kampányrendezvényein? Végül mindenki úgy döntött, ha van bombaveszély, ha nincs, úgy kell készülni, mintha lenne. És ez rendben is van. Az már kevésbé, hogy mást mond a magyar Interpol helyettes vezetője, mást a Nemzeti Nyomozóiroda, mást a budapesti főpolgármester és mást a rendőrök. Az egészben a tapasztalt nagygyűlésjárót az nevettette meg a legjobban, amikor olyat közöltek: kizárólag fémdetektoros kapukon át lehet majd megközelíteni a nagygyűlések helyszíneit. Aztán valaki, akibe szorult némi gyakorlatiasság is, szólhatott, hogy ez nem igazán fog összejönni, így lefújták ezt az izgalmasnak ígérkező médialátványosságot. Péntekre nagyjából az kristályosodott ki, hogy szombaton az MSZP, vasárnap a Fidesz nagygyűlik. Ellenőrzés lesz, ellenőrző kapuk viszont nem, a rendezvények helyszínein: több száz rendőr lesz az utcákon, és elsősorban gyanús táskákat vizsgálnak majd. Az Andrássy út és a Hősök tere környékét pénteken tűzszerészek vizsgálják át, azután kordonnál lezárják, és rendőrök őrzik. A pártszékházakat és a határokat is fokozott figyelemmel ellenőrzik. És lezárják a légteret a főváros felett a nagygyűlések ideje alatt. Ez utóbbit a Fidesz szerint azért, hogy ne körözhessen a Kossuth tér fölött a Hír TV bérelt helikoptere. A tévé helikopteres stábja légi felvételeket akart készíteni a tömegről. A kormányszervek egymásnak ellentmondva nyilatkoztak az ügyről, de lényegében a biztonságra hivatkoztak. Rogán Antal szerint viszont így próbálják megakadályozni, hogy a szolidaritás napján részt vevő tömeg valódi nagyságáról hiteles képet kapjon az ország. És szombatra a meteorológusok napos időt jósolnak, vasárnapra viszont esőt. És ennek még senki sem tulajdonított kampányjelentőséget. És talán ez a vigasztaló az egész hercehurcában. Ha már senki sem tartotta fontosnak megtudakolni, miért is robbantana maffia magyarországi kampányeseményeken. Vagy hogy miért nem tárgyalnak egymással a különböző biztonsági szervek, mielőtt ezt-azt bejelentenék. Vagy azt, hogy ha már a maffia robbantani akar, és azt is tudni, ki lenne az elkövető, miért nem tesz valamit a rendőrség. Vagy úgy egyáltalán: miért nem lehet csak simán nagygyűlés(eke)t tartani, a veszélyeztetettebb társadalmakra jellemző borzongás agresszív hiányolása nélkül, szakszerű óvintézkedések foganatosítása mellett? Ami kizárja például azt is, hogy a kommandósok, rejtekhelyüket elhagyva, vigyázzállásban hallgassák a rendezvényen felcsendülő Himnuszt. Amire viszont már volt példa. ■ MIHAJLOVITS Klára KASSAI RÁKOCZI-ÜNNEPSÉG Az a fránya helyesírás... Pozsonyi tudósítónktól jogvitába torkollott a kassai Rákóczi-ünnepség. Ezt annak emlékére tartják, hogy száz évvel ezelőtt hozták haza nagy pompával a fejedelem hamvait és helyezték el a kassai dómban. Az évfordulót a ma már szinte teljesen szlovák, de a nemzetiségi toleranciára sokat adó Kassa vezetése is méltóképpen szeretné megünnepelni, gondot csak a meghívók szövegezése okozott. Az érvényes szlovák helyesírási szabályok szerint ugyanis a magyar történelmi neveket szlovák helyesírással kell használni. Ennek eddig kétféle magyarázata látott napvilágot. A hivatalos verzió szerint azokkal a nevekkel kell így bánni, amelyek írásmódja annak idején sem volt egységes. A másik szerint a szlovákok ily módon fejezik ki, hogy magukénak tekintik a magyar történelmet. Ennek előzménye, hogy a XIX. század végén a Ludovít Stúr vezette nemzetébresztők azzal próbálták nagyobb aktivitásra ösztönözni a szlovák nemzetet, hogy a magyar királyságban ezer évig elnyomták őket, ezért nem tekintik a magukénak az ezeréves közös történelmet. A XX. századot viszont végigkísérte az a szlovák értelmiségi nézet, amely botorságnak tekintette ezt a felfogást, és legfeljebb a magyarok körében rendszeresen felbukkanó birodalmi szemléletet kifogásolta. Ezért is meglepő, amikor a névhasználati vitában ilyen érveket sorolnak fel az olyan szörnyalakzatok indoklására, mint Pázma, Berceni, vagy Korgac. II. Rákóczi Ferencről is szorgos kutatómunkával kiderítették, hogy annak idején Rákóczi/Rakoczy/Rákóczy alakban használták, és ez elegendő volt számukra a Rákod alak bevezetéséhez. Ez azonban két szempontból is bonyodalmat okozott. Egyrészt az ünnepségeken magyarországi vendégek is részt vettek, akik körében nagy megütközést keltett az említett alak. A kassai szervezők ezt azzal próbálták orvosolni, hogy a honosított alakot csak a szlovák nyelvű anyagokban használták, a magyar, illetve angol anyagban Franciscus II. Rákóczi alakot használtak. Az emlékünnepségeket anyagilag támogató szlovák kulturális minisztérium nemzetiségi főosztályvezetője azonban végül jobb belátásra bírta az előkészítő bizottság tagjait, így a jelenlegi helyzet szerint az október végére tervezett ünnepségsorozaton a fejedelmet mégiscsak Rákóczinak fogják nevezni, így azután az előkészítő bizottság gyakorlati dolgokkal is foglalkozhat. Például a magyar állam által adományozott Rákóczi-szobor felállításával. Ezt eredetileg április 5-ére tervezték, de később rájöttek, hogy ez egybeesne a második világháború utáni magyarüldözés kezdetét jelentő Kassai kormányprogram kihirdetésének évfordulójával, így április 3-án kerül sor az avatásra, amelyen a Szent Erzsébet-dómban a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar ad koncertet. Egyetlen gondjuk, hogy a dóm körül folyó nagyszabású felújítási munkálatok miatt a szobrot helikopterrel kell a helyére állítani. S TUBA Lajos Igazság: további hat évre jegelve Brassói tudósítónktól Csütörtökön éhségsztrájkba lépett 50 brassói forradalmár. Hivatásos forradalmároknak is hívják őket Romániában, és abban különböznek az 1989- es decemberi rendszerváltó események egyszerű résztvevőitől, hogy forradalmárigazolást váltottak ki, és kiváltságokat kaptak. Volt, akit hét golyóval testében szállítottak a kórházba. Volt, akinek a munkahelyén a lábára esett egy ásványvizes láda - Mircea Geoana volt külügyminiszter, SZDP- elnök anyósának az esete. Mindegy... Kérték, hát hivatásos forradalmárok lettek. Mentesültek az adófizetés terhe alól, földet kaptak, nem fizetnek telefonbérletet, ingyen utaznak buszon, vonaton és hajón. Az elmúlt 17 évben gyakran szerveztek tiltakozó akciókat saját privilégiumaik szaporítása érdekében. Most az igazságért éhségsztrájkolnak. Azt követelik, hogy a törvényhozás szélesítse ki az átvilágítottak körét, tiltsák el a politikai szerepvállalástól a volt román kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáté tagjait, tisztázzák Ion Iliescu exállamelnök szerepét a forradalomban. Kérik, nevezzék meg és vonják felelősségre azokat, akik 1989 decemberében 942 forradalmár halálát, 2245 személy súlyos sérülését okozták. Az elmúlt napok eseményei különös hangsúlyt kölcsönöznek a brassói forradalmárok tiltakozó akciójának. Sor került ugyanis a Szekuritátés Dossziékat Átvilágító Bizottság (SZDÁB) tagjainak és elnökének megválasztására. Az eddigi tagok és a dossziék tologatásával nem ok nélkül vádolt elnök, Nicolae Onisoru mandátuma ugyanis lejárt. A kormánykoalíció tagjai előzetesen megegyeztek, hogy a vizsgálóbizottság élére Constantin Ticu Dumitrescut, volt politikai foglyot, az átvilágítási törvény kidolgozóját jelölik. Ticu Dumitrescu azonban azt a morális értékrendet képviseli, amelynek nincs helye a mai politikai életben. A kormányzó Demokrata Párt - amely Traian Bsescu államelnököt is jelölte - kellemetlen meglepetésre az ellenzékkel fraternizált, és az SZDSZ élére azt a Corneliu Turianut segítette, aki a szekustörvény parlamenti vitája során is igyekezet Ticu Dumitrescu javaslatait megtorpedózni a volt politikai rendőrség tagjainak védelmében. A Ticu Dumitrescut támogató Nemzeti Liberális Párt árulásnak nevezi a szövetséges Demokrata Párt pálfordulását, és a koalíció felbontásának lehettőségéről beszél. A Demokrata Párt vezetői mossák kezeiket. A civil szervezetek pedig úgy vélik, ami történt, a legjobb bizonyítéka annak, hogy Traian Bsescu egészségtelen viszonyt ápol a mai titkosszolgálatok szekuritátés tagjaival. A brassói éhségsztrájkoló forradalmárok Ticu Dumitrescu félreállítását a demokrácia csorbulásának nevezték, és a volt politikai fogoly SZDSR-elnökké való kinevezését követelik. Erre azonban kevés az esély. Annál több arra, hogy további hat évig a volt politikai rendőrség tagjai biztonságban érezzék magukat, a szörnyű titok pedig titok maradjon. ■ AMBRUS Attila AZ IGAZI GYŐZTES ABJUT Hiába nyert a Régiók Pártja Részarányához képest alulszavazott a kárpátaljai magyarság Ungvári tudósítónktól Az előzetes közvélemény-kutatásoknak megfelelően az ellenzéki vezér, Viktor Janukovics vezette Régiók Pártja nyerte meg a 2006-os ukrajnai parlamenti választásokat. A legtöbbször csak oroszbarát politikai erőkből aposztrofált régiósok kétszer annyi szavazatot kaptak, mint a jelenlegi elnök legfőbb támaszát jelentő Mi Ukrajnánk. A jelenlegi állás szerint azonban a választás igazi győztese Julija Timosenko lehet, mert a kialakult helyzetben neki van a legtöbb esélye arra, hogy ismét miniszterelnök legyen. A Központi Választási Bizottság (CVK) még nem hirdetett hivatalos végeredményt, ennek ellenére már javában zajlanak a parlamentbe jutott pártok koalíciót célzó tárgyalásai. Viktor Juscsenko államfő személyesen találkozott az első négy párt - a Régiók Pártja, a Julija Timosenko Tömb, a Nasa Ukrajina és a szocialista párt - elnökeivel. Arról, hogy Viktor Janukoviccsal, Julija Timosenkóval, Jurij Jehanurovval, valamint Olekszandr Motozzal miről is tárgyalt az elnök, csak kevés szivárgott ki. Maguk az érintettek sem mondtak sokat az elnöki titkárság épülete előtt várakozó újságíróknak. Nézzük viszont a jelenleg rendelkezésre álló számszerű eredményeket! A CVK a parlamenti voksok csaknem 94 százalékát összegezte. Ezek szerint a Régiók Pártja 31,38%-os támogatottságot élvez, második a BJUT 22,43%-kal, az elnökpárti Mi Ukrajnánkra a választók 14,43%-a voksolt. A szocialisták 5,86%ot kaptak, a kommunisták pedig 3,63%-ot. A többi párt nem érte el a háromszázalékos küszöböt. Ami pedig Kárpátalját illeti, a megyében a parlamenti és a megyei tanácsi választást is a Mi Ukrajnánk nyerte. Az összességében csúnyán leszereplő elnökhű pártszövetség Kárpátalján kívül csak a szomszédos Ivano-Frankivszk megyében tudott nyerni. A magyar-magyar versengésből a KMKSZ - Ukrajnai Magyar Párt került ki szerencsésebben, ám igazából a Kovics Miklós vezette kulturális szövetségnek sincs túl sok oka az örömre. A KMKSZ - UMP 3,34%-os eredménnyel biztosan bekerül a Kárpátaljai Megyei Tanácsba, erre még van esélye az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártnak is. A Gajdos István verme tömörülésnek 2,91%-a van, ám ez az adat még nem hivatalos végeredmény, így még reménykedhetnek a magyar demokrata párt megyei jelöltjei. Az viszont biztos, hogy az UMDP jelöltje, azaz Gajdos István nyerte a beregszászi polgármester-választást. A pillanatnyilag rendelkezésre álló adatok alapján viszont kijelenthető: a magyarság részarányához képest alulszavazott. Arról van szó, hogy egyrészt alacsony volt a részvételi arány a magyarlakta vidékeken, másrészt sok magyar ajkú szavazó bizony ukrán pártokra adta a voksát... ■ DUNDA György