Magyar Szó, 2006. április (63. évfolyam, 75-98. szám)

2006-04-01 / 75. szám

__ // 4 KITEKINTŐ kitekinto@magyar­szo .co.yu2006. április 1., 2., szombat-vasárnap KAMPÁNYHÉTVÉGE MAGYAR MÓDRA Pontok, kapuk, légtérzár és vigyázzállás Budapesti tudósítónktól Nagygyűléslázban ég az ország. Vagy­ legalábbis Budapest. Vagy talán mégis mindenki. Amikor a két legnagyobb párt két miniszterelnök-jelöltje bejelen­tette, hogy nagygyűlést szervez híveinek a választá­sok előtt egy héttel, néhány napig azon kellett ber­zenkedni, hogy ki szervezett rá kire. Meg hogy mek­kora a biztonsági kockázata annak, ha a két szem­benálló tábor párthívei az utcákon, tereken vagy vo­natokon, autópályákon összefutnak. Aztán amikor az MSZP úgy döntött, egy nappal előre hozza a sa­ját buliját, akkor azon lehetett vitázni, hogy­ visszavo­nulásról vagy megfontolt bölcsességről van-e szó. Amikor ebben nem lehetett dűlőre jutni, akkor jött a bejelentés, hogy bombatámadások veszélye fenye­geti a potenciális mítingelőket. És körülbelül itt szabadult el minden. Miért tudott előbb egy napilap a fenyegetettség­ről, mint a pártok? Miért csak napok múltán érte­sítette a miniszterelnök a politikusokat a veszély­ről? Milyen fokú biztonsági óvintézkedések vannak a miniszterelnök kampányrendezvényein? Végül mindenki úgy döntött, ha van bombave­szély, ha nincs, úgy kell készülni, mintha lenne. És ez rendben is van. Az már kevésbé, hogy mást mond a magyar Interpol helyettes vezetője, mást a Nemze­ti Nyomozóiroda, mást a budapesti főpolgármester és mást a rendőrök. Az egészben a ta­pasztalt nagygyűlés­járót az nevettette meg a legjobban, amikor olyat közöl­tek: kizárólag fém­detektoros kapukon át lehet majd meg­közelíteni a nagy­gyűlések helyszíne­it. Aztán valaki, aki­be szorult némi gya­korlatiasság is, szól­hatott, hogy ez nem igazán fog összejön­ni, így lefújták ezt az izgalmasnak ígérke­ző médialátványos­­ságot. Péntekre nagyjából az kristályosodott ki, hogy szombaton az MSZP, vasárnap a Fidesz nagygyű­­lik. Ellenőrzés lesz, ellenőrző kapuk viszont nem, a rendezvények helyszínein: több száz rendőr lesz az utcákon, és elsősorban gyanús táskákat vizsgál­nak majd. Az Andrássy út és a Hősök tere környé­két pénteken tűzszerészek vizsgálják át, azután kor­donnál lezárják, és rendőrök őrzik. A pártszékháza­­kat és a határokat is fokozott figyelemmel ellenőr­zik. És lezárják a légteret a főváros felett a nagy­gyűlések ideje alatt. Ez utóbbit a Fidesz szerint azért, hogy ne körözhessen a Kossuth tér fölött a Hír TV bérelt helikoptere. A tévé helikopteres stábja légi felvételeket akart készíteni a tömegről. A kormány­­szervek egymásnak ellentmondva nyilatkoztak az ügyről, de lényegében a biztonságra hivatkoztak. Rogán Antal szerint viszont így próbálják megaka­dályozni, hogy a szolidaritás napján részt vevő tö­meg valódi nagyságáról hiteles képet kapjon az ország. És szombatra a meteorológusok napos időt jósol­­nak, vasárnapra viszont esőt. És ennek még senki sem tulajdonított kampányjelentőséget. És talán ez a vigasztaló az egész hercehurcában. Ha már senki sem tartotta fontosnak megtudakolni, miért is rob­bantana maffia magyarországi kampányeseménye­ken. Vagy hogy miért nem tárgyalnak egymással a különböző biztonsági szervek, mielőtt ezt-azt beje­lentenék. Vagy azt, hogy ha már a maffia robbanta­ni akar, és azt is tudni, ki lenne az elkövető, miért nem tesz valamit a rendőrség. Vagy úgy egyáltalán: miért nem lehet csak simán nagygyűlés(eke)t tar­tani, a veszélyeztetettebb társadalmakra jellemző bor­zongás agresszív hiányolása nélkül, szakszerű óvin­tézkedések foganatosítása mellett? Ami kizárja pél­dául azt is, hogy a kommandósok, rejtekhelyüket el­hagyva, vigyázzállásban hallgassák a rendezvényen felcsendülő Himnuszt. Amire viszont már volt pél­da. ■ MIHAJLOVITS Klára KASSAI RÁKOCZI-ÜNNEPSÉG Az a fránya helyesírás... Pozsonyi tudósítónktól jogvitába torkollott a kassai Rákóczi-ünnepség. Ezt annak emlékére tartják, hogy száz évvel ezelőtt hozták haza nagy pompával a fejedelem hamvait és helyezték el a kassai dómban. Az évfordulót a ma már szinte teljesen szlovák, de a nemzetiségi toleran­ciára sokat adó Kassa vezetése is méltóképpen sze­retné megünnepelni, gondot csak a meghívók szö­vegezése okozott. Az érvényes szlovák helyesírási sza­bályok szerint ugyanis a magyar történelmi neveket szlovák helyesírással kell használni. Ennek eddig két­féle magyarázata látott napvilágot. A hivatalos ver­zió szerint azokkal a nevekkel kell így bánni, ame­lyek írásmódja annak idején sem volt egységes. A másik szerint a szlovákok ily módon fejezik ki, hogy magukénak tekintik a magyar történelmet. Ennek előzménye, hogy a XIX. század végén a Ludovít Stúr vezette nemzetébresztők azzal próbálták na­gyobb aktivitásra ösztönözni a szlovák nemzetet, hogy a magyar királyságban ezer évig elnyomták őket, ezért nem tekintik a magukénak az ezeréves közös történelmet. A XX. századot viszont végigkí­sérte az a szlovák értelmiségi nézet, amely botorság­nak tekintette ezt a felfogást, és legfeljebb a magya­rok körében rendszeresen felbukkanó birodalmi szemléletet kifogásolta. Ezért is meglepő, amikor a névhasználati vitában ilyen érveket sorolnak fel az olyan szörnyalakzatok indoklására, mint Pázma, Ber­­ceni, vagy­ Korgac. II. Rákóczi Ferencről is szorgos kutatómunkával kiderítették, hogy annak idején Rá­kóczi/Rakoczy/Rákóczy alakban használták, és ez elegendő volt számukra a Rákod alak bevezetésé­hez. Ez azonban két szempontból is bonyodalmat okozott. Egyrészt az ünnepségeken magyarországi vendégek is részt vettek, akik körében nagy megüt­közést keltett az említett alak. A kassai szervezők ezt azzal próbálták orvosolni, hogy a honosított ala­kot csak a szlovák nyelvű anyagokban használták, a magyar, illetve angol anyagban Franciscus II. Rá­kóczi alakot használtak. Az emlékünnepségeket anyagilag támogató szlo­vák kulturális minisztérium nemzetiségi főosztályve­zetője azonban végül jobb belátásra bírta az előké­szítő bizottság tagjait, így­ a jelenlegi helyzet sze­rint az október végére tervezett ünnepségsorozaton a fejedelmet mégiscsak Rákóczinak fogják nevezni, így­ azután az előkészítő bizottság gyakorlati dolgok­kal is foglalkozhat. Például a magyar állam által ado­mányozott Rákóczi-szobor felállításával. Ezt eredeti­leg április 5-ére tervezték, de később rájöttek, hogy ez egybeesne a második világháború utáni ma­gyarüldözés kezdetét jelentő Kassai kormányprog­ram kihirdetésének évfordulójával, így­ április 3-án kerül sor az avatásra, amelyen a Szent Erzsébet-dóm­­ban a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar ad kon­certet. Egyetlen gondjuk, hogy a dóm körül folyó nagyszabású felújítási munkálatok miatt a szobrot helikopterrel kell a helyére állítani. S TUBA Lajos Igazság: további hat évre jegelve Brassói tudósítónktól Csütörtökön éhségsztrájkba lépett 50 brassói forradalmár. Hivatásos forradalmároknak is hívják őket Romániában, és abban különböznek az 1989- es decemberi rendszerváltó események egyszerű résztvevőitől, hogy forradalmárigazolást váltottak ki, és kiváltságokat kaptak. Volt, akit hét golyóval tes­tében szállítottak a kórház­ba. Volt, akinek a munkahe­lyén a lábára esett egy ásvány­vizes láda - Mircea Geoana volt külügyminiszter, SZDP- elnök anyósának az esete. Mindegy... Kérték, hát hiva­tásos forradalmárok lettek. Mentesültek az adófizetés terhe alól, földet kaptak, nem fizetnek telefonbérletet, ingyen utaznak buszon, vo­naton és hajón. Az elmúlt 17 évben gyak­ran szerveztek tiltakozó akci­ókat saját privilégiumaik sza­porítása érdekében. Most az igazságért éhségsztrájkolnak. Azt követelik, hogy a törvény­­hozás szélesítse ki az átvilágí­tottak körét, tiltsák el a po­litikai szerepvállalástól a volt román kommunista tit­kosszolgálat, a Szekuritáté tagjait, tisztázzák Ion Ili­escu exállamelnök szerepét a forradalomban. Ké­rik, nevezzék meg és vonják felelősségre azokat, akik 1989 decemberében 942 forradalmár halá­lát, 2245 személy súlyos sérülését okozták. Az elmúlt napok eseményei különös hangsúlyt kölcsönöznek a brassói forradalmárok tiltakozó ak­ciójának. Sor került ugyanis a Szekuritátés Dossziékat Át­világító Bizottság (SZDÁB) tagjainak és elnökének megválasztására. Az eddigi tagok és a dossziék to­logatásával nem ok nélkül vádolt elnök, Nicolae Onisoru mandátuma ugyanis lejárt. A kormánykoalíció tagjai előzetesen megegyez­tek, hogy a vizsgálóbizottság élére Constantin Ticu Dumitrescut, volt politikai foglyot, az átvilágítási törvény kidolgozóját jelölik. Ticu Dumitrescu azon­ban azt a morális értékrendet képviseli, amelynek nincs helye a mai politikai életben. A kormányzó Demok­rata Párt - amely Traian Bsescu államelnököt is je­lölte - kellemetlen megle­petésre az ellenzékkel fra­­ternizált, és az SZDSZ élé­re azt a Corneliu Turianut segítette, aki a szekustör­­vény parlamenti vitája so­rán is igyekezet Ticu Du­mitrescu javaslatait meg­torpedózni a volt politikai rendőrség tagjainak védel­mében. A Ticu Dumitrescut tá­mogató Nemzeti Liberális Párt árulásnak nevezi a szövetséges Demokrata­­ Párt pálfordulását, és a ko­­­­alíció felbontásának lehe­t­­tőségéről beszél. A Demokrata Párt ve­zetői mossák kezeiket. A civil szervezetek pedig úgy vélik, ami történt, a legjobb bizonyítéka annak, hogy Traian Bsescu egészségtelen viszonyt ápol a mai titkosszolgálatok szekuritátés tagjaival. A brassói éhségsztrájkoló forradalmárok Ticu Dumitrescu félreállítását a demokrácia csorbulásá­nak nevezték, és a volt politikai fogoly SZDSR-el­­nökké való kinevezését követelik. Erre azonban kevés az esély. Annál több arra, hogy további hat évig a volt politikai rendőrség tag­jai biztonságban érezzék magukat, a szörnyű titok pedig titok maradjon. ■ AMBRUS Attila AZ IGAZI GYŐZTES ABJUT Hiába nyert a Régiók Pártja Részarányához képest alulszavazott a kárpátaljai magyarság Ungvári tudósítónktól Az előzetes közvélemény-kutatásoknak megfelelően az el­lenzéki vezér, Viktor Janukovics vezette Régiók Pártja nyer­te meg a 2006-os ukrajnai parlamenti választásokat. A leg­többször csak oroszbarát politikai erőkből aposztrofált régi­ósok kétszer annyi szavazatot kaptak, mint a jelenlegi el­nök legfőbb támaszát jelentő Mi Ukrajnánk. A jelenlegi állás szerint azonban a választás igazi győztese Julija Ti­­mosenko lehet, mert a kialakult helyzetben neki van a leg­több esélye arra, hogy ismét miniszterelnök legyen. A Központi Választá­si Bizottság (CVK) még nem hirdetett hivatalos végeredményt, ennek el­lenére már javában zajla­nak a parlamentbe jutott pártok koalíciót célzó tárgyalásai. Viktor Juscsen­­ko államfő személyesen találkozott az első négy párt - a Régiók Pártja, a Julija Timosenko Tömb, a Nasa Ukrajina és a szo­cialista párt - elnökeivel. Arról, hogy Viktor Janu­­koviccsal, Julija Timosen­­kóval, Jurij Jehanurovval, valamint Olekszandr Mo­tozzal miről is tárgyalt az elnök, csak kevés szivár­gott ki. Maguk az érintettek sem mondtak sokat az elnöki titkárság épülete előtt várakozó újságíróknak. Nézzük viszont a jelenleg rendelkezésre álló szám­szerű eredményeket! A CVK a parlamenti voksok csaknem 94 százalékát összegezte. Ezek szerint a Ré­giók Pártja 31,38%-os támogatottságot élvez, máso­dik a BJUT 22,43%-kal, az elnökpárti Mi Ukrajnánk­ra a választók 14,43%-a voksolt. A szocialisták 5,86%­­ot kaptak, a kommunisták pedig 3,63%-ot. A többi párt nem érte el a háromszázalékos küszöböt. Ami pedig Kárpátalját illeti, a megyében a par­lamenti és a megy­ei tanácsi választást is a Mi Ukraj­nánk nyerte. Az összességében csúnyán leszereplő el­nökhű pártszövetség Kárpátalján kívül csak a szom­szédos Ivano-Frankivszk megyében tudott nyerni. A magyar-magyar versengésből a KMKSZ - Uk­rajnai Magyar Párt került ki szerencsésebben, ám iga­zából a Kov­ics Miklós vezette kulturális szövetség­nek sincs túl sok oka az örömre. A KMKSZ - UMP 3,34%-os eredménnyel biztosan bekerül a Kárpátal­jai Megyei Tanácsba, erre még van esélye az Ukraj­nai Magyar Demokrata Pártnak is. A Gajdos István ve­rme tömörülésnek 2,91%-a van, ám ez az adat még nem hivatalos végeredmény, így­ még reménykedhet­nek a magyar demokrata párt megyei jelöltjei. Az viszont biztos, hogy­ az UMDP jelöltje, azaz Gajdos István nyerte a beregszászi polgármester-választást. A pillanatnyilag rendelkezésre álló adatok alapján vi­szont kijelenthető: a magyarság részarányához képest alulszavazott. Arról van szó, hogy egyrészt alacsony volt a részvételi arány a magyarlakta vidékeken, más­részt sok magyar ajkú szavazó bizony ukrán pártok­ra adta a voksát... ■ DUNDA György

Next