Magyar Szó, 2006. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2006-06-01 / 124. szám

I In» KÜLFÖLD kulfold@magyar-szo.co.yu JltautSc RÖVIDEN ■ KABUL Tálib támadások Tucatnyi rendőrt megöltek, negyvenet elraboltak tálib harcosok Afganisztán déli részén. A kabuli belügyminisztérium közlése szerint a bukott iszlám fundamentalista rendszer fegyveresei két támadást in­téztek rendőrök ellen Zábul tarto­mányban. Az egyikre a tartományi székhely, Kalat közelében került sor. Itt rakéta-gránátvetővel lőttek egy já­rőrre, megölték többek között a he­lyi rendőrség egyik vezetőjét, és meg­sebesítettek öt rendőrt. A járőr ép­pen egy másik rendőregység segít­ségére sietett, amelyet egy úton tá­madtak meg. Itt 10 rendőrt öltek meg. Néhány órával korábban egy másik körzetben egy­ rendőrparancs­nokságot rohamoztak meg a tálibok, és 40 rendőrt magukkal hurcoltak. Közben Kabulban helyreállt a nyu­galom a hétfői zavargások után, amelyben heten vesztették életüket. (MTI/ANSA/AFP/Reuters) I SZÓFIA Titkosügynök-múlt A bolgár parlament két alelnöke és az egyik parlamenti párt vezető­je együttműködött a kommunista rendszer titkosszolgálatával - közöl­te tegnap Rumen Petkov belügymi­niszter a bTV bolgár televízióval. Una­ Lutfi, a kormánykoalícióban részt vevő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) török nem­­­zetségi párt adta parlamenti alelnök információval látta el a hírszerzést és a kémelhárítást - állítja a rmiinisz­ter. Petar Beron, az ellenzéki naci­onalista Ataka (Roham) párthoz tar­tozó másik parlamenti alelnök a kommunista titkosszolgálat egy olyan hivatala számára dolgozott, amelynek a politikai rendőrség is ré­sze volt, de Beron dossziéját meg­semmisítették. Az ellenzéki nacio­nalista VMRO-Macedón Társaságok Szövetségének vezetője, Kraszimir Karakacsanov a kémelhárítással mű­ködött együtt. Beron tagadja, hogy a titkosszolgálatnak dolgozott volna. Georgi Parvanov államfő és Szergej Sztanisev miniszterelnök bírálta a belügyminisztert, amiért kérésre nyilvánosságra hozza egyes szemé­lyek terhelt múltját. (MTI) ■ PÁRIZS Zavargások Hat rendőr megsebesült és 13 embert vettek őrizetbe tegnapra vir­radóra a Párizs keleti külvárosaiban zajló összecsapásokban. A zavargá­sok ugyanazokban a körzetben tör­tek ki, mint tavaly ősszel. Ez volt a második éjszaka, amikor zavargások voltak a Párizstól keletre fekvő, hát­rányos helyzetű peremvárosokban. A tavaly őszi, három hétig tartó za­vargások után a kormány által a fi­atalok munkanélküliségének és a fa­ji egyenlőtlenségeknek a megszün­tetésére irányuló újabb erőfeszítései ellenére feszült a helyzet a főként egykori bevándorló családok lakta francia peremvárosokban. Francois Hollande, az ellenzéki Szocialista Párt vezetője tegnap azzal vádolta meg Nicolas Sarkozy belügyminisz­tert, hogy nem tesz semmit az erő­szak lecsillapítása érdekében, sőt to­vább szítja azt a peremvárosi fiata­lokkal kapcsolatban tett barátság­talan kijelentéseivel. (MTI/AFP) Az USA hajlandó közvetlenül tárgyalni Iránnal Ennek előfeltétele az urándúsítási program felfüggesztése - Condoleezza Rice bejelentése Az Egyesült Államok hajlandó bekap­csolódni az Iránnal folytatott többoldalú tárgyalásokba Condoleezza Rice ameri­kai külügyminiszter tegnapi bejelentése szerint, amennyiben a teheráni kormány előtte felfüggeszti urándúsítási program­ját. „Az Egyesült Államok hajlandó csat­lakozni a három európai uniós országhoz (Franciaország, Nagy-Britannia, Német­ország) a tárgyalóasztalnál és találkozni az irániak képviselőivel, amint a teherá­ni kormány maradéktalanul és ellenőriz­hető módon felfüggeszti urándúsítási és (a használt nukleáris fűtőanyag) újrake­­zelési tevékenységét” - jelentette be a külügyminiszter tegnap. Kifejezte remé­nyét, hogy­ Irán elfogadja a felkínált en­gedményeket, és figyelmeztette Iránt, hogy „nagy árat” fizethet azért, ha a nem­zetközi közösség követeléseivel és nem­zetközi kötelezettségeivel szemben tovább­ra is atomfegyverekre akar szert tenni. Az Egyesült Államok és Irán között 27 év óta nincs diplomáciai kapcsolat. Az atomvitában Franciaország, Nagy-Britan­nia és Németország közvetített, de ered­mény nélkül. Teherán kedden a tárgya­lások felújítását javasolta a három EU-tag­­országnak. A washingtoni külügyminisztérium­ban tartott sajtóértekezletén Rice bírálta Irán magatartását, egyebek közt a terro­rizmusnak nyújtott támogatást Libanon­ban és a palesztin területeken. „Irán le­het felelősségteljes állam, és annak is kel­lene lennie, nem pedig a terror vezető állami támogatójának - mondta. Arra a kérdésre, hogy­ az Egyesült Ál­lamok hajlandó lenne-e helyreállítani a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal, a külügyminiszter kizárta a „nagy alkut”, de jelezte, hogy az atomvita tárgyalá­sos megoldása „a viszony változásának kezdete" lehet. Elismerte ugyanakkor, hogy Iránnak joga van a civil atomener­giához, és azt mondta, hogy George Bush elnök az ügy diplomáciai megol­dásának híve. Condoleezza Rice tegnap Bécsbe uta­zott, ahol ma az iráni atomválságról ta­nácskozik a BT másik négy tagja - Orosz­ország, Kína, Franciaország és Nagy-Bri­tannia -, valamint Németország külügy­miniszterével, elsősorban egy olyan, gaz­dasági kedvezményeket kínáló csomag­tevéről, amellyel Iránt jutalmaznák nuk­leáris ambícióinak feladása fejében. Rice szerint a csomag lényegi elemeiben egyetértés van már. A The New York Times szerdai számá­nak értesülése szerint az Egyesült Álla­mok az ENSZ Biztonsági Tanácsában az orosz támogatás elnyerése reményében engedett a diplomáciai alkudozásban, és így az Iránról készülő határozat mégsem hivatkozik a Világszervezet alapokmányá­nak 7. fejezetére, amely utat nyitna a ka­tonai erő alkalmazásának is, ha Tehe­rán nem teljesíti a testület követelését. Tony Snow fehér házi szóvivő a kül­ügyminiszter bejelentésével kapcsolatban tegnap azt hangoztatta, hogy nincs lénye­gi változás az amerikai álláspontban, mi­vel nem lesznek kétoldalú tárgyalások Iránnal. (MTI) _­ ­ i június L, csütörtök Rendkívüli állapot Bászrában A pápa elítélte az antiszemitizmust Határozottan elítélte az antiszemitiz­must XVI. Benedek pápa tegnap a római Szent Péter téren tartott általános kihall­gatásán. A római katolikus egyházfőt elő­zőleg több zsidó vallási vezető is bírál­ta, amiért vasárnap befejeződött négyna­pos lengyelországi látogatásán Auschwitz- Birkenauban, az egykori náci koncent­rációs tábor területén mondott beszédé­ben nem említette meg az antiszemitiz­must. „Nem szabad hogy az emberiség elfe­ledkezzék Auschwitzról és a többi halál­gyárról, ahol a náci rezsim megpróbálta eltávolítani Istent, hogy átvegye a helyét. Nem szabad hogy az emberiség enged­jen a fajgyűlölet kísértésének, amely az antiszemitizmus legszörnyűbb formáinak forrása” - jelentette ki a pápa tegnap a Szent Péter téren egybegyűlt több tíze­zer ember előtt. XVI. Benedeknek zsidó vezetők a sze­mére vetették, hogy az auschwitzi meg­semmisítő táborban vasárnap mondott beszédében nem szerepelt az antiszemi­tizmus kifejezés, mások a beszéd azon szö­vegrésze miatt bírálták a pápát, amelyben a 79 éves katolikus egyházfő azt mondta: Németország irányítását a 30-as években bűnözők ragadták magukhoz. A bírálók szerint e kijelentésből könnyen levonha­tó az a téves következtetés, hogy Adolf Hitlert nem támogatták széles tömegek. (MTI/Reuters) Rendkívüli állapotot vezettek be a dél­iraki Bászrában, az intézkedés egyelőre egy­ hónapig marad érvényben -jelentet­te tegnap a déli olajvárosba látogató Nú­­ri al-Máliki iraki miniszterelnököt idézve az iraki televízió. A kormányfő tegnap dé­lelőtt Tárik al-Hásemi, az ország szunni­ta muzulmán alelnöke társaságában ér­kezett az iraki fővárostól bő félezer kilo­méterre délre fekvő nagyvárosba, hogy megoldást találjon a síita frakciók közöt­ti ellentétekre, amelyek megrengették a település biztonsági helyzetét. Iraki kormányzati forrásból úgy tud­ni, hogy a következő egy hónapban a biz­tonsági erők éjjel-nappal Bászra utcáin lesznek, s nemcsak járőröznek, hanem razziákat is tartanak majd. Tárik al-Hásemi arra mutatott rá, hogy a törzsek lefegyverzése megoldást jelenthet a b­ászrai biztonsági gondok­ra. Az alelnök bejelentette egy bizottság felállítását: a testületnek az lesz a fela­data, hogy lefegyverezze a milíciákat és a törzseket. Joga lesz ellenőrzőpontokat is létesíteni, hogy engedély nélkül tartott fegyverek után kutasson. Negyvenkét holttestre bukkantak az utóbbi 24 órában Bagdadban, az áldo­zatok nagy részét megkötözték, megkí­nozták és agyonlőtték - közölték tegnap rendőrségi források. Tizenkét tetemet egy helyen találtak meg Baladíjat kerü­letben, nyolc holttestet pedig a szomszé­dos negyedben, Szadrvárosban. (MTI/AFP/Reuters) A­z indonéz szociális minisztérium tegnap közölt legújabb adatai szerint 6234 halottja és legkevesebb 30 ezer sérültje van az indonéziai Jáva szigetének déli részén szombat reggel történt földrengésnek. A katasztrófa nyomán több mint 135 ezer ház dőlt romba. Hírek szerint a mintegy 647 ezer, hajlék nél­kül maradt ember közül sokhoz nem jut el vagy nem elég gyorsan a segély és az egészségügyi ellátás, nők és gyermekek ezrei kéregetnek pénzt az utak mentén áll­va, hogy élelmet vehessenek. Az indonéz hadsereg helikoptereit is bevetették tegnap a földrengés sújtotta területek megsegítésére. (MTI/AFP/AP) A képen: élelemosztásra váró túlélők Bantuiban Robbanófejek A NATO-val kötött megállapo­dások alapján jelenleg 480 ameri­kai nukleáris robbanófejet állomá­­soztatnak hat európai országban - hívta fel a figyelmet a Green­peace nemzetközi környezetvédő szervezet az olasz szenátusnak ké­szített jelentésében, s egyúttal e tö­megpusztító fegyverek kivonását követelte. A jelentés szerint az ame­rikai nukleáris tölteteket Olaszor­szágban, Belgiumban, Nagy-Britan­­niában, Németországban, Hollan­diában és Törökországban tárol­ják. A Greenpeace a jelentésben ja­vasolta, hogy" az európai uniós tag­országok védelmi miniszterei júni­us 8-án esedékes brüsszeli találko­zójukon egyeztessék az Egyesült Ál­lamokkal e robbanófejek Európá­ból való kivonásának menetrend­jét. A Greenpeace ezt azzal indo­kolta, hogy minden ilyen robbanó­fej csak akadályt képez a vitatott iráni atomprogramról Teheránnal folytatott tárgyalások előtt. Olaszországban 90 amerikai nukleáris robbanófejet tárolnak. Közvélemény-kutatások szerint az erről értesült olaszok 60 százalékát ez aggasztja. Az olasz lakosság 70 százaléka, az érintett európai or­szágok lakosságának 60 százaléka pedig egyáltalán nem is hallott e tömegpusztító fegyverek hazájuk területén történő állomásoztatá­­sáról. E robbanófejek töltetének hatóereje tízszer nagyobb a Hiro­simára ledobott atombombáénál. „Az amerikai elnök az olasz ható­ságokkal való előzetes egyeztetés nélkül is parancsot adhat e fegyve­rek bevetésére” - hangsúlyozta a jelentésben a Greenpeace olaszor­szági koordinátora. (MTI/ITAR­­TASZSZ) Hazai nevelésű terroristák Három iszlám hitre áttért német nő kiutazását akadályozták meg Németor­szágban -jelentették szerdán, biztonsági forrásokra hivatkozva berlini lapok. A 20 és 35 év közötti nők állítólag Irakban és Pakisztánban akartak öngyilkos me­rényleteket elkövetni, s ketten közülük kisgyerekeiket is magukkal akarták vin­ni. Az egyik nő berlini, a másik kettő Dél-Németországból származik. A Die Welt és a Der Tagesspiegel beszámolója szerint a nők „az interneten keresztül és muzulmán férjük hatására radikalizálódtak”. A nők nyomára chat­­roomok alapos megfigyelése során jutottak, az egyik asszony állítólag az Anszar al-Iszlám iraki szélsőséges csoporttal is kapcsolatban állt. Egyikük az interneten állítólag bejelentette, hogy készen áll öngyilkos merénylet elkövetésére. A nők ki­utazását az elmúlt hetek valamelyikén akadályozták meg. A Der Tagesspiegel beszámolója szerint a nők ellen nem folyik büntető eljá­rás, de továbbra is fokozott megfigyelés alatt állnak. Feltételezik, hogy a feltar­tóztatás után hajlamosak az öngyilkosságra. Egy szakértő úgy­ nyilatkozott a Der Tagesspiegelnek, hogy a berlini nőtől elvették kisgyerekét, az anyát pedig meg­határozott időre pszichiátriai klinikára utalták. Az iszlám hitre áttért német asszonyok esete nem egyedülálló Nyugat-Euró­­pában. Novemberben egy iszlám vallásra áttért belga nő, Muriel Dugauque rob­bantotta fel magát Irakban. Biztonsági emberek szerint Dugauque és a három né­met asszony esete arról tanúskodik, hogy erősödik a „hazai nevelésű terrorizmus” veszélye. Angliában nevelkedett terroristák követték el például a tavaly nyári londoni metró- és buszmerényleteket. Megfigyelhető, hogy az iszlám hitre áttért személyek különösen erősen igyekeznek „bizonyítani”, igyekeznek kitűnni szilárd hitükkel - olvasható a Der Tagesspiegelben. (MTI)

Next