Magyar Szó, 2006. szeptember (63. évfolyam, 198-228. szám)
2006-09-01 / 203. szám
4 BELFÖLD belfold@magyarszo.co.yu RÖVIDEN ZGRUBJESIC Közvitát! Suzana Grubjesic, a Szerbiai Képviselőház európai integrációs bizottságának elnöke kijelentette, a hatalmon levő koalíció mérlegeli annak lehetőségét, hogy nyilvános vitát tartsanak a műsorszórási törvény módosításairól és kiegészítéseiről szóló döntés előtt. - Tárgyalnak egy olyan nyilvános vita megtartásáról, amely nem sértené azt az alkotmányos előírást, amely szerint véleményezni kell a törvényt - közölte Grubjesic. Szerinte jó lenne nyilvános vitát tartani, mert a képviselők úgy érzik, hogy nem tájékoztatták őket kellőképpen a döntés következményeiről, amit az Európai Bizottság, az EBESZ és a hazai újságíró-egyesületek is bíráltak. (Beta) ■ SESELJ FELLEBBEZÉSE Elfogadva A hágai törvényszék bírói tanácsa jóváhagyta Vojislav Seseljnek, hogy fellebbezzen arra a döntésre, amellyel védőt rendeltek ki számára. A bíróságon azt is bejelentették, hogy Fausto Pocar, a bíróság elnöke elutasította Seseij másik fellebbezését, amelyet arra a döntésre terjesztett be, amellyel megtiltják, hogy egy bizonyos barátja meglátogassa, akinek jó kapcsolatai vannak a médiával. A kirendelt védő kinevezéséről szóló döntésre vonatkozó fellebbezést a múlt héten adta át a vádlott nevében Tiard van der Spool holland ügyvéd, Leselj készenléti ügyvédje. A vádlott az ő kinevezését is ellenezte, annak ellenére, hogy az ügyvéd dolga csak anynyi lenne, hogy szükség esetén avatkozzon be. A bíróság David Hupen rendelte ki Seselj védelmére. (B92) ■ BERUHÁZÁSOK A sport is kap... A szerbiai kormány az idén 6 milliárd dinárt fordít a sportra. Mladan Dinkic pénzügyminiszter elmondta, hogy a beruházási terv elsődleges feladata a belgrádi atlétikai stadion kiépítése, valamint a Testnevelési Kar sporttermének újjáépítése a tornászok részére. Úgy ítélték meg, hogy az atlétikának és a tornának mint alapsportoknak megfelelő létesítményekre van szükségük. Az elsődleges feladatok között szerepel a belgrádi nemzeti teniszközpont kiépítése, az uzicei és a zlatibori atlétikai pálya felújítása, valamint a pancsovai sportcsarnok felépítése. A kormány az atlétikai stadion felépítésére 2,5 millió eurót fektet be, a Testnevelési Karnak pedig egymilliót juttat. A két létesítmény 18 hónap alatt készül el. (Beta) | KOSOVO Fény és alagút A szerbiai kormány 31 millió eurót szán lakások és infrastruktúra kiépítésére Kosovo szerbek lakta településein az egészségügynek és az oktatásnak nyújtott segítségként - jelentette be Nenad Popovic, a Dél-Szerbiáért és Kosovóért felelős gazdasági csoport vezetője. Popovic bejárta a szerb falvakat a kosovói Morava mentén. Kijelentette, hogy a kormány elkülönített 6 millió eurót hiteltámogatás céljából a kis- és középvállalkozások fejlesztésére.. Popovic elmondta, hogy a kosovói szerb települések gazdasági helyzete katasztrofális, de reménykeltő, hogy még ilyen körülmények között is vannak vállalkozók, akik dolgoznak. Ők a fény az alagút végén. (Beta) I VH 1111111111111111 ,'ír 11B11110n Italt fia Mirjana nincs otthon Milosevic özvegye egyszer sem nyitott ajtót a postásnak, aki a nyugdíját kézbesítette volna - Lehet, hogy a férje nyugdíját is megörökölheti? Slobodan Milosevic nyugdíjigényéről az illetékesek már lassan négy éve nem tudnak dönteni. Az egykori elnök halála után pedig még nem világos, hogy ki örökli a „jól megérdemelt” juttatásait. A jogosultság most lehet, hogy feleségére, Mirjana Markovicra száll, aki egészen pontosan a köztársasági elnöknek járó nyugdíj 75 százalékára jogosult. Ez pillanatnyilag 80 ezer ditáros nyugdíjat jelentene. Mirjanának ma járna a saját nyugdíja, ami körülbelül 30 ezer dinár havi jövedelmet jelentene számára, de még egyetlen nyugdíjcsekket sem vett fel. A nyugdíjbiztosításra vonatkozó törvényben viszont a szakértők szerint annyi érthetetlen tétel van, hogy még nem tisztázott, mi jár a ma körözött, az ország egykoron első számú asszonyának. Milosevic 2002. december 23-án jogi képviselőjén keresztül adta át nyugdíjigénylését, ami a köztársasági elnöknek járó fizetés 85 százalékát teszi ki. Az erre vonatkozó törvény szerint az igény jogos, de a különböző iratok hiányossága miatt az igénylést nem hagyták jóvá. Ez év márciusában, az egykori elnök halálakor a folyamat végére még nem tettek pontot, mint ahogy a mai napig sem, mert Miljana ezt nem igényelte. Abban az esetben, ha a háborús bűnökkel vádolt elnök igénylését jóváhagyják, feleségének jelentkeznie kell a nyugdíjért. Arra nincs pontos törvényi szabályozás, hogy Mirának vissza kell-e térnie az országba, vagy elég, ha egy bizonylatot eljuttat az illetékesekhez arról, hogy életben van. Az Interpol körözési listáján szereplő asszony minden bizonnyal Oroszországban tartózkodik, ahol a szerbiai nagykövetségről kaphatna ilyen bizonylatot, vagy bármely más illetékes szervtől, amely előtt megjelenne. Az is kérdéses, hogy az özvegy mikortól jogosult a nyugdíjra. Egyes értelmezések szerint a 2004 júniusában hozott végzés szerint 25.500 dinár volt a nyugdíja, ami ma körülbelül 30 ezer dinárt tesz ki, de még ha holnap be is adná a kellő dokumentumokat, akkor is csak egy évvel visszamenőleg kaphatná meg a saját járandóságait. Jogi képviselője, Balsa Govedarica szerint viszont 2000. október 8- a óta jár a nyugdíj, mivel férje egy nappal előbb mondott le elnöki tisztségéről. Mirjana a neki járó nyugdíjat két éve - amióta erre jogosult - nem veszi fel, ezért kérdéses, hogy egyáltalán mi szüksége lenne férjének nyugdíjára is. „Civilként” harminchárom év és három hónap a munkaideje, amit nagyrészt egyetemi szociológia tanárként dolgozott le. Emellett a szövetségi parlamentben is volt képviselő. Viszont nem tudni, hogy a 2000 és 2004 közötti időszakban mivel foglalkozott, és mi alapján próbálják elszámoltatni a munkaéveit 2004 végéig, hiszen már akkor is körözte az Interpol. A Politikának nyilatkozva a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap pénzügyi igazgatója, Ivan Mimic kijelentette, nem mindegy, milyen formában kapja valaki a nyugdíjat. Ugyanis mint más személyek esetében, Markovic asszonynál sem mindegy, hogy folyószámlán kapja-e a pénzt, vagy a postás kézbesíti számára. Az átutalás esetében ugyanis a pénz felgyülemlik a számlán, és ha nem veszi fel a nyugdíjas, akkor hat hónap után ellenőrizni kell, hogy él-e még egyáltalán. Ha viszont a postás viszi ki a nyugdíjat, akkor egy-két alkalommal, amikor senkit sem talál otthon, beszüntetik a nyugdíj folyósítását.Az, hogy Markovic asszony nem kapta meg a pénzt, csak az ő hibája. A megadott címen - a Shakespeare utca 33-as szám alatt, Dedinjén - ugyanis senkit sem talált a postás. Sem ő, sem egy családtag, sem egy felhatalmazott személy nem volt ott - mondta Mimié. Ha az egykori elnök felesége felhatalmazott volna valakit, hogy vegye fel a nyugdíját, akkor a bujkálásának percétől kezdve átutalták volna a számlájára a nyugdíját, és mint bárki más, aki megdolgozott a jussáért, megkapta volna. Most viszont ha Mira mégis úgy dönt, hogy a nyugdíjbiztosítónál életjelet ad magáról, csak az elmúlt egy év nyugdíját kapná kézhez. Mirjana férje nyugdíjának megörökléséről Slobodan Lalovic munkaügyi miniszter a B92-nek elmondta, az asszonynak minden joga megvan dönteni - ha a törvényes előírásoknak eleget tesz -, hogy a saját vagy a férje nyugdíjából akar-e élni. Az viszont már szerinte is kérdéses, hogy rendezni tudja-e a családi nyugdíjat, hiszen körözés alatt áll. Mirjana a közelmúltban az egyik szerb napilapnak adott telefoninterjút Oroszországból. Ez alkalommal sem akart családja anyagi helyzetéről beszélni, tehát elképzelhető, hogy egyáltalán nem szorul a szerbiai nyugdíjára, amit nem valószínű, hogy igényelni fog, hiszen a szakértő szerint legalább egyszer mindenképpen meg kellene jelennie a szerbiai hatóságok előtt. a víz Tímár Zsolt Elmarasztalják Szerbiát? Szeptemberben várható az országgal kapcsolatos első döntés az Emberi Jogi Bíróságon A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságon szeptemberben hozzák meg az első ítéletet Szerbia ügyében - jelentette ki Slavoljub Caric, Szerbia képviselője a bíróságon. Elmondta, hogy az ügy a feltételezett ártatlanság jogának megsértésére vonatkozik, de a részleteket majd csak az ítélet kimondása után teszik közzé. Szerbia képviselőjének irodájában pillanatnyilag huszonegy ügy van, amit elküldtek az államnak véleményezésre - tette hozzá Caric. Szerbia ellen ezer beterjesztést adtak át az Európai Emberi Jogi Bíróságon - közölte Caric, és hozzátette, hogy ezek negyedét már a beterjesztéskor elutasították. Beterjesztést azok a polgárok nyújthatnak be, akik már kihasználtak minden jogi eszközt a hazai igazságszolgáltatásban, és úgy vélik, hogy az Emberi Jogok Egyezményében lefektetett jogaik csorbultak, amit az Európa Tanács negyvenöt tagállama aláírt. A beterjesztés benyújtása és az ítélet megszületése között több mint öt év is eltelhet. Amikor azt elküldik az államnak véleményezésre, az köteles erről jelentést kell írni, amelyben véleményt mond az ügy elfogadhatóságáról és az intézkedésekről. A jogi képviselőnek ilyenkor az a szerepe, hogy bebizonyítsa az állami szerveknek, hogy az egyezményt megsértették, és hogy időben baráti megegyezésre kell jutni, megelőzni az ország elmarasztalását és pénzbüntetés kiszabását. Az Európai Emberi Jogi Bíróság döntései tanácsadó jellegűek, a döntések végrehajtását az Európa Tanács miniszteri bizottsága végzi, amelynek a hatáskörébe tartozik a nem kötelező jellegű döntések és ajánlások meghozatala, míg a tagállamok mindent megtesznek azok teljesítéséért. Az említett bizottság az Európa Tanács tagállamainak külügyminisztereiből tevődik össze, és megköveteli, hogy az elmarasztalt tagállam jelentést adjon át azokról a mércékről, amelyeket az ítélet végrehajtása terén alkalmazott. A jogszabályok szerint a kirótt pénzbüntetést az ítélet meghozatalától számított három hónapon belül ki kell fizetni. (Beta) 2006. szeptember 1., péntek Kinek kell tárgyalnia? Az európai társulási platform államtitok - figyelmeztetnek a szakértők A Szerbiai Képviselőháznak nincs megfelelő ráhatása az európai integrációs folyamatokra, mert a végrehajtó hatalom átvette az irányítást ebben a kérdésben - hangzott el egy, a témával foglalkozó tanácskozáson. Ksenija Milivojevic, az Európai Mozgalom főtitkára elmondta, hogy kérdés, vajon a képviselőknek van-e bárminemű hatásuk a csatlakozási folyamat menetére, tekintve, hogy ebben a folyamatban az egyetlen látható részvevő Szerbia kormánya. - A stabilizációs és társulási tárgyalásokat a kormány folytatja a parlament közvetlen részvételének mellőzésével. A tárgyalási platformot állami titoknak minősítették, és a képviselők ezzel nem ismerkedhetnek meg - tette hozzá. Szerinte a parlament részvételét az a tény is gyengíti, hogy erről a Szerbia számára kiemelten fontos kérdésről egyetlen alkalommal vitáztak, a társulási határozat 2004 októberi elfogadásakor. Oliver Dulic, az államközösség parlamentje európai integrációs bizottságának volt elnöke szerint Szerbiában nincs meg jelen pillanatban a konszenzus az Európai Unió felé vezető útról, mert ez a kérdés nincs kiemelt helyen a politikai elit és a társadalom számára. Szerinte a képviselők és a parlamenti szolgálatok dolgozóinak folyamatos képzésére lenne szükség, újra kellene definiálni és megerősíteni a parlament szerepét ebben a folyamatban, hogy valóban hatással lehessen a végrehajtó hatalomra, amely az egész folyamatot irányítja. (Beta) Lakások, olcsón A közintézmények dolgozói huszonhárom szerbiai városban pályázhatnak A szerbiai kormány 145,7 millió eurót fordít négyezer lakás kiépítésére, amit a közintézményekben dolgozóknak szánnak. A következő év végéig huszonhárom szerbiai városban mintegy négyezer lakást építenek az állami közigazgatásban és a közszolgálatokban dolgozók számára. A lakásokra a Nemzeti Beruházási Alapból 145 millió eurót különítenek el, 5 millió eurót pedig a fontosabb intézmények homlokzatának felújítására szánnak. A lakások vásárlására őszre írják ki a pályázatot. Az állami közigazgatásban és a közszolgálatban dolgozók abban az esetben pályázhatnak, ha nincs saját lakásuk, és ha kötelezik magukat arra, hogy még öt évig ebben az ágazatban dolgoznak. Ez alatt az időszak alatt nem adhatják bérbe, és nem adhatják el a lakást. A lakásokat húszéves futamidejű hitellel, félszázalékos kamattal és 20 százalékos önköltséggel kínálják fel. Az Építési Igazgatóságon elmondták, hogy a lakások négyzetméterének ára az építési költségek alapján fog kialakulni. Slavisa Zlatanovic, az igazgatóság vezetője közölte, hogy a lakások árát az építés költsége, a földterület és az infrastruktúra ára, valamint a tervezés ellenőrzése alapján határozzák meg. Vidéken a lakások négyzetméterének ára 300-500, Újvidéken, Kragujevacon és Nisben 600-700, Belgrádban pedig 850 euró körül mozog majd - nyilatkozta Zlatanovic. A lakásokat az egyes ágazatokban foglalkoztatott dolgozók száma alapján osztják szét. A lakások 30 százalékát az egészségügyben dolgozóknak szánják, de ugyanennyit kapnak az oktatásban dolgozók is. A Belügyminisztérium dolgozói tizenöt százalékot kapnak, a Védelmi Minisztériumban dolgozók tízet. Az igazságügyben foglalkoztatottak a lakások öt százalékra pályázhatnak, a kultúrában dolgozók egyre, a maradék kilenc százalékon pedig a többi közintézmény osztozik. (B92)