Magyar Szó, 2007. július (64. évfolyam, 151-176. szám)

2007-07-02 / 151. szám

2007. július 2., hétfő Lehetséges-e a lehetetlen? MSZP-Fidesz együttműködésről beszélt Gyurcsány Ferenc az MSZP választmányi ülése után­­A Fidesz szerint a kormányelnök retteg a népszavazástól A kormánypártok és az ellenzék közötti együttműködés lehetőségéről szólt Gyurcsány Ferenc miniszter­­elnök szombaton az MSZP Országos Választmányának ülését követő sajtóértekezleten. Gyurcsány szerint Orbán Viktor csak azért akarja száműzni a médiából a politikai hirdetéseket, mert igazak lehetnek azok a hírek, hogy a Fidesz eladósodott. A kormányfő és pártelnök szerint a kimondott szavak és a megfogalma­zott célok szintjén nagy hasonlóság van a kormánypártok és az ellenzék között - mindkét oldal erős, sikeres Magyar­­országot szeretne, illetve naggyá tenné az országot ami „egészen jó alap arra, hogy lehessen okosan érvelve közös politikát teremteni”. Úgy látja, a viták az eszközökben vannak - tudósít az MTI. Megingathatat­lanul hiszek abban, hogy úgy lehet naggyá tenni az országot, ha ezt a polgárok szor­galmára és tehetségé­re építjük. Azzal nem lehet, ha azt mondjuk a polgároknak, hogy rátok nincs szük­ség, ha arról rendezünk népszavazást, hogy mit nem kell csinálni - hangoztatta. A miniszterelnök szerint egyszerre kell odafigyelni a nemzeti közösség megerősí­tésére és az emberek boldogulására. Gyurcsány Ferenc szerint a poli­tikában szükség van átfogó elvekre, eszmékre, ugyanakkor programra is. Az SZDSZ és az MSZP nyilvánvalóvá tette, hogy kölcsönössé kell tenni a fele­lősségvállalást, a közösség is és valamen­nyi polgár is járuljon hozzá az ország megerősítéséhez. Orbán Viktor azon felvetésére, hogy a kampány alatt ne lehessen a médiában politikai hirdetést venni, azt mondta: ezt nem a politikai reklámokkal kapcsola­tos újkeletű ellenszenve diktálja, hanem igazak lehetnek azok a hírek, hogy a Fidesz jelentősen eladósodott. A szük­ségből akar Orbán Viktor erényt ková­csolni - vélekedett, majd hozzátette: ettől még megfontolják, ha lesz erre vonatko­zó konkrét javaslat. Gyurcsány Ferenc retteg a népsza­vazástól, ezért igyekezett felhasználni minden eszközt annak megakadályo­zására. A népszavazást a jövőről folyta­tott értelmes vitának kell megelőznie, melyhez nincsen szükség manipuláci­ós célú politikai reklámokra - reagált közleményben a Fidesz-frakció Gyur­csány szavaira. Az MSZP elnökségi ülésén (a választ­mányit megelőzően) az hangzott el, hogy a baloldal számára a közeljövő legnagyobb kihívása a népszavazás. A Népszabadság szerint az elnökség arra az álláspontra jutott, hogy a referendu­mot már most elveszítette a jobboldal. Az eredménytől függetlenül. A válasz­tók ugyanis legfeljebb a tandíjról és a vizitdíjról dönthetnek, de a reformokról nem. Azokat, megalapozottságuk biztos tudatában­­ továbbviszik. Ettől függet­lenül, ha a reformok egyik szimbólu­mává lett vizitdíjat eltörlik, ez komoly presztízsveszteség, s tovább erodálhatja a szocialista szimpatizánsok táborát, így az MSZP kőkemény kampányra készül, ami reményeik szerint megadja a kezdő lökést a párt újjászervezéséhez. Léphart Pál Kövér László elszámoltatna Általános elszámoltatást ígér a Fidesz hatalomra kerülése esetén Kövér László. A Fidesz újraválasztott választmányi elnöke szerint kormányváltás esetén „el kell számoltatni azokat, akik törvénytelen módon verettek meg embereket az utcán, akik manipulatív eszközökkel megpróbálták megfosztani az embereket alkotmá­nyos jogaik gyakorlásától, és azokat is, akik elhazudták az államháztartási adatokat és megtévesztették a választókat”. Ezt a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában mondta a Fidesz választmányi elnöke. A Fidesz legfontosabb feladatának az új erő felmutatását nevezte a koalícióval szemben, és ez az új erő - szerinte - először a népszavazáson nyilváníthat véleményt arról, hogy ami most kormányzás címén zajlik, az a nép felhatalmazása nélkül, akarata ellenére történik. Kövér László szerint az eredményes népszavazás sem lehet garancia egy előreho­zott választásra, csak a parlamenti többség, az MSZP-SZDSZ koalíció egy részének erkölcsi felvilágosodásával, vagy hosszabb távú politikai érdekei mérlegelése után képzelhető el a legitim kormányváltás. Kövér László szerint egyre inkább erősödik az a gyanú is, hogy a szervezett bűnözés elérte az államot. ItatJiö kitekinto@sksyu.net KITEKINTŐ 3 Veszélyes az MPSZ? Székelyföldi politikusokat figyelt meg a román titkosszolgálat Bizonyítékokat mutattak be a sajtó­nak sepsiszentgyörgyi magyar politiku­sok arról, hogy a román titkosszolgála­tok megfigyelték a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politi­kai ellenfelének számító Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki vezetőinek számítógépeit. Az eszközökben olyan chipeket helyeztek el, amelyek lehetővé tették a behatolást, a levelezés és a beszél­getések ellenőrzését, illetve láthatóvá váltak a rajtuk tárolt dokumentumok. Az MPSZ sepsiszéki szervezetét vezető Gazda Zoltán egy igen drága, különle­ges műszerrel mutatta ki három saját és szervezeti tulajdonban álló számítógé­pen, hogy megfigyelő chipek működtek bennük. A politikus felháborítónak tartja az eljárást, és nem érti, az MPSZ miért vált a hatalom szemében oly veszélyessé, hogy megbízottai a politikusok lakásaiba és a székházukba is behatoltak. Az MPSZ, valamint a Székely Nemzeti Tanács veze­tői régóta sejtették, hogy figyelik őket. Ezt bizonyította az a jelentés is, amelyet márciusban egy román képviselő inter­pellációjára adott az akkori igazság­ügy-miniszter, Monica Macovei. Abból kiderült, hogy a szervezett bűnözés és terrorizmusellenes nyomozó hatóság ügyészei elkezdték a bűnvádi eljárás elin­dításához szükséges iratok összeállítását. Macovei azt is elismerte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat több jelentést készí­tett a székelyföldi autonómia-népszavazás ügyében tevékenykedő magyar politiku­sokról. Közülük többen is gyanították, hogy a mobiltelefonjaikat lehallgatták. Gazda Zoltán, a Mediafax hírügynök­ségnek azt is elmondta, hogy az MPSZ sepsiszentgyörgyi székhelyén idegenek­től származó nyomokat találtak. Gazda akkor fogott gyanút, hogy megfigyelik, amikor a világhálón az ő nevével aláírt leveleket és felhívásokat talált. Ezeket csak a saját számítógépén tárolta, rajta kívül más nem férhetett hozzájuk. A politikus ismeretlen tettes ellen feljelen­tést tett a rendőrségen, s mint mondta, megfigyelőchipet találtak Kulcsár Terza Józsefnek, az MPSZ jogászának a számí­tógépén is. Az ügyészség szerint folyik a nyomo­zás a megfigyelési ügyben, de a román hírszerzés egyelőre nem nyilatkozott a történtekről. A rendszerváltás folyamata félrecsúszott Szűrös Mátyás elsősorban az SZDSZ-t teszi felelőssé a negatív politikai történésekért Interjút adott a Magyar Hírlapnak Szűrös Mátyás, értékelve a magyarorszá­gi politikai helyzetet. Ennek összefoglaló­jából közöljük rövidített formában. A politikus azokkal ért egyet, akik azt állítják, hogy volt rendszerváltás Magyar­­országon. Kialakult ugyanis a többpár­ti parlamenti rendszer, a jogállamiság, az ország visszanyerte függetlenségét és szuverenitását. Piacgazdaság váltotta fel a tervutasításos gazdaságot, gyökere­sen megváltoztak a tulajdonviszonyok, a magántulajdon a domináns. Amikor 1989. október 23-án Szűrös kikiáltotta a köztársaságot, arról beszélt, hogy ötvözni kellene a polgári demokrácia és a szoci­áldemokrácia értékeit - emlékeztetett rá. „Amikor megtörtént a rendszerváltás, még arról volt szó, hogy Magyarorszá­gon szociális piacgazdaság épül. Ehelyett mára a vadkapitalizmus hajtásai erősöd­tek meg, nem érvényesül a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás elve sem.” A politikus a történtekért első­sorban a hatalomhoz joggal-körömmel ragaszkodó, „nemzetietlen és emberide­gen” SZDSZ-t teszi felelőssé, amely párt számára alapvető követelmény a pénz és a piac mindenhatóságának érvényre juttatása. Az MDF-SZDSZ-paktum létre­jöttét követően, de különösen az 1994- es első­ SZDSZ-MSZP-koalíció megköté­se után a neoliberális gazdaságpolitika nyert teret hazánkban, melynek követ­keztében gellert kapott a rendszervál­toztatás folyamata. Erkölcsileg tovább süllyedt az ország, ebből következően politikai deformációk jöttek létre. Elha­rapódzott a korrupció, mindennapossá váltak a visszaélések, nem működik kielé­gítően a demokrácia intézményrendsze­re, és húszmilliárd dollárról nyolcvanmil­­liárdra nőtt az államadósság. Mára erkölcsi, gazdasági és politi­kai válságba sodródott az ország. Több furcsa eset is erre utal, elég csak megem­líteni a rendőrpalota elleni támadást, az olajügyben nyomozó megvert újságíró­nak a Fideszt és az MDF-et támadó elké­pesztő nyilatkozatát vagy a Fidesz debre­ceni önkormányzati képviselőnőjének meggyilkolását. „A kialakult közállapo­tok világosan mutatják, a rendszervál­tás folyamata félrecsúszott” - emelte ki Szűrös Mátyás. A világ országaival összevetve, ma Magyarországon a legnagyobb a vagyo­ni különbség a gazdagok és a szegények között, nagyobb, mint a Horthy-rend­­szerben volt. Óriási csalódást okozott, hogy a Bokros-csomag bevezetése óta következetesen a bérből és fizetésből élők rovására oldják meg az ország gazdasági problémáit. A legfőbb baj, hogy a szocialista párt baloldalinak adja ki magát, valójában nem baloldali, nem szociáldemokrata típusú, a neoliberalizmus rátelepedett erre a pártra is. Akik annak idején, a spontán privati­záció során meggazdagodtak az állam és a párt vagyonából, ma már régen nem a nemzet érdekeit tartják szem előtt. A régi szellemiséget követő párt vezetése, és a parlamenti képviselők egzisztenci­ális okok miatt elszakadtak a tagságtól, amelyik nem látja, hogy a nevében milyen politikát folytattak. „Ma már egészen vilá­gos, hogy a régi ideológia továbbélésé­nek áldozata az ország” - jelentette ki a politikus. A rendszerváltás időszakában politikai szerepet játszó párt- és KISZ- vezetők mai nyilatkozatairól szólva Szűrös Mátyás lesújtó véleménnyel van. „Határo­zottan ki lehet jelenteni: azok, akik most vannak hatalmon, annak idején távolról sem voltak élharcosai a rendszerváltásnak - hiába állítják ennek ellenkezőjét.” Tudatos taktikai támadás Pozsony továbbra is feltételekhez köti az újságok nyelvhasználatát Támadja a szlovákiai magyar sajtó­termékeket a pozsonyi kulturális tárca. Ne magyarul, hanem szlovákul közölje cikkeiben a felvidéki települések neveit a Pozsonyban megjelenő Új Szó című napilap - ezt még márciusban kérte a magyar újság kiadójától a szlovák kultu­rális minisztérium művészeti főosztályve­zetője. Martin Sarvas akkor azt is hang­súlyozta, hogy a törvények alapján ez alapvető kötelessége a lapnak. Az Új Szó kiadójának jogi szakértője azonban a közelmúltban egyértelműen igazol­ta, nem írnak elő ilyen kötelezettséget a hivatkozott jogszabályok. Újabb fejle­mény, hogy Gál Gábor, a Magyar Koalí­ció Pártjának parlamenti képviselője, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke interpellációt intézett Marek Madaric kulturális miniszterhez. A politikus azt kérdezte, tudja-e a tárcavezető, hogy Martin Sarvas utasítása nincs összhang­ban Szlovákia jogrendjével. A képvise­lők tapsviharral honorálták a minisz­ter elutasító válaszát. „Tudatos taktikai támadásba kezdett a művelődési tárca a kisebbségi nyelvhasználat ellen, és akár újabbak is követhetik, ha nem emeljük fel ellene a szavunkat” - jegyezte meg a magyar politikus. Hasonló támadások a kilencvenes évek elején, valamint az 1995-ös nyelv­törvény elfogadásakor is történtek a Szlo­vákiában élő magyarság ellen - állapítja meg a Magyar Hírlap. Martin Sarvas nem nyilatkozott az ügyről az őt megkereső újságíróknak. Helyette a tárca sajtóosztályának egyik munkatársa reagált, de nem adott érde­mi választ a kérdésekre, csupán megis­mételte a főosztály felszólítását. RÖVIDEN ■ KOALÍCIÓ Megszilárdult? Tegnap aláírta a koalíciós megálla­podás kiegészítését Gyurcsány Ferenc és Kóka János pártelnök. Az MSZP elnöksége és az SZDSZ- frakció a múlt héten jelentette be, hogy támogatja a vasárnapi koalíciós egyez­tetés javaslatai alapján született szer­ződésmellékletet. A dokumentumot szombaton megtárgyalta és aláírásra javasolta az MSZP választmánya és az SZDSZ Országos Tanácsa is. A társa­dalombiztosítási rendszer ügyében született kompromisszum mellett bekerül a mellékletbe az adócsökken­tés, az igazságosabb közteherviselés, az adóelkerülés elleni szigorúbb rendel­kezések kidolgozása, a kis- és középvál­lalkozások fejlesztésének programja, a közoktatási szegregáció elleni fellé­pés, a szakképzési reform folytatása, a nyugdíjak értékállósága, a szociálpoli­tikai reform, a munkanélküliek moti­válásának eszközei, valamint a pártfi­nanszírozás átláthatósága. ■ TŐKÉS Csak összefogással Annyira meggyengült a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), hogy veszélyezteti a romá­niai magyarság európai parlamenti képviseletét-jelentette ki Marosvásár­helyen Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Tőkés ezt a gondolatot az Erdélyből Európába című erdélyi közéleti fórumon fejtette ki, amelyet az EMNT-n kívül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) hívott össze. A MTI tudósítása szerint a püspök felszólalá­sában a romániai magyar szervezetek összefogását sürgette, hogy­ megvalósul­hasson az egységes európai parlamenti képviselet. ■ HÍDVERŐ NAP Harminchárom falu Harminchárom magyar és egy­ szlo­vák falu ünnepelt szombaton Neszmé­lyen a 13. Hídverő Napon, ahol Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke köszöntötte a résztvevőket A Duna menti faluban 20 magyar, 13 felvidéki magyar és egy szlovák falu küldöttei jelentek meg, zászlós felvo­nulásuk nyitotta meg a rendezvényt, mellyel a térség falvai közötti összetar­tozást ünnepelték. Duray Miklós köszöntőjében azt emelte ki, hogy jövőre - miután 2008. január elsejétől a tervek szerint Magyarország és Szlovákia egyaránt a schengeni övezet tagja lesz - a Duna már nem lesz határfolyó a két partján élő magyarság között. ■ SZABADSÁG TÉR Sátor szoborbontásig Négy méter magas, piramis alakú sátrat állítottak fel a Magyar Szabad­ság Napján a Magyarok Világszövet­ségének (MVSZ) tagjai a budapesti Szabadság téren. Bartal Sándor V. kerületi fideszes képviselő elmondta, hogy a sátrat az egykoron a Szabadság téren állt Ereklyés Országzászló helyén állítot­ták fel, a szovjet hősi emlékmű előtt. A képviselő szerint a sátor addig marad a Szabadság téren, amíg le nem bontják a szovjet hősi emlékművet. Az Országgyűlés 2001. május 8- i ülésén nyilvánította június utolsó szombatját a Magyar Szabadság Napjá­vá, emléket állítva annak, hogy 1991 júniusában az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét.

Next