Magyar Szó, 2007. július (64. évfolyam, 151-176. szám)
2007-07-02 / 151. szám
2007. július 2., hétfő Lehetséges-e a lehetetlen? MSZP-Fidesz együttműködésről beszélt Gyurcsány Ferenc az MSZP választmányi ülése utánA Fidesz szerint a kormányelnök retteg a népszavazástól A kormánypártok és az ellenzék közötti együttműködés lehetőségéről szólt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szombaton az MSZP Országos Választmányának ülését követő sajtóértekezleten. Gyurcsány szerint Orbán Viktor csak azért akarja száműzni a médiából a politikai hirdetéseket, mert igazak lehetnek azok a hírek, hogy a Fidesz eladósodott. A kormányfő és pártelnök szerint a kimondott szavak és a megfogalmazott célok szintjén nagy hasonlóság van a kormánypártok és az ellenzék között - mindkét oldal erős, sikeres Magyarországot szeretne, illetve naggyá tenné az országot ami „egészen jó alap arra, hogy lehessen okosan érvelve közös politikát teremteni”. Úgy látja, a viták az eszközökben vannak - tudósít az MTI. Megingathatatlanul hiszek abban, hogy úgy lehet naggyá tenni az országot, ha ezt a polgárok szorgalmára és tehetségére építjük. Azzal nem lehet, ha azt mondjuk a polgároknak, hogy rátok nincs szükség, ha arról rendezünk népszavazást, hogy mit nem kell csinálni - hangoztatta. A miniszterelnök szerint egyszerre kell odafigyelni a nemzeti közösség megerősítésére és az emberek boldogulására. Gyurcsány Ferenc szerint a politikában szükség van átfogó elvekre, eszmékre, ugyanakkor programra is. Az SZDSZ és az MSZP nyilvánvalóvá tette, hogy kölcsönössé kell tenni a felelősségvállalást, a közösség is és valamennyi polgár is járuljon hozzá az ország megerősítéséhez. Orbán Viktor azon felvetésére, hogy a kampány alatt ne lehessen a médiában politikai hirdetést venni, azt mondta: ezt nem a politikai reklámokkal kapcsolatos újkeletű ellenszenve diktálja, hanem igazak lehetnek azok a hírek, hogy a Fidesz jelentősen eladósodott. A szükségből akar Orbán Viktor erényt kovácsolni - vélekedett, majd hozzátette: ettől még megfontolják, ha lesz erre vonatkozó konkrét javaslat. Gyurcsány Ferenc retteg a népszavazástól, ezért igyekezett felhasználni minden eszközt annak megakadályozására. A népszavazást a jövőről folytatott értelmes vitának kell megelőznie, melyhez nincsen szükség manipulációs célú politikai reklámokra - reagált közleményben a Fidesz-frakció Gyurcsány szavaira. Az MSZP elnökségi ülésén (a választmányit megelőzően) az hangzott el, hogy a baloldal számára a közeljövő legnagyobb kihívása a népszavazás. A Népszabadság szerint az elnökség arra az álláspontra jutott, hogy a referendumot már most elveszítette a jobboldal. Az eredménytől függetlenül. A választók ugyanis legfeljebb a tandíjról és a vizitdíjról dönthetnek, de a reformokról nem. Azokat, megalapozottságuk biztos tudatában továbbviszik. Ettől függetlenül, ha a reformok egyik szimbólumává lett vizitdíjat eltörlik, ez komoly presztízsveszteség, s tovább erodálhatja a szocialista szimpatizánsok táborát, így az MSZP kőkemény kampányra készül, ami reményeik szerint megadja a kezdő lökést a párt újjászervezéséhez. Léphart Pál Kövér László elszámoltatna Általános elszámoltatást ígér a Fidesz hatalomra kerülése esetén Kövér László. A Fidesz újraválasztott választmányi elnöke szerint kormányváltás esetén „el kell számoltatni azokat, akik törvénytelen módon verettek meg embereket az utcán, akik manipulatív eszközökkel megpróbálták megfosztani az embereket alkotmányos jogaik gyakorlásától, és azokat is, akik elhazudták az államháztartási adatokat és megtévesztették a választókat”. Ezt a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában mondta a Fidesz választmányi elnöke. A Fidesz legfontosabb feladatának az új erő felmutatását nevezte a koalícióval szemben, és ez az új erő - szerinte - először a népszavazáson nyilváníthat véleményt arról, hogy ami most kormányzás címén zajlik, az a nép felhatalmazása nélkül, akarata ellenére történik. Kövér László szerint az eredményes népszavazás sem lehet garancia egy előrehozott választásra, csak a parlamenti többség, az MSZP-SZDSZ koalíció egy részének erkölcsi felvilágosodásával, vagy hosszabb távú politikai érdekei mérlegelése után képzelhető el a legitim kormányváltás. Kövér László szerint egyre inkább erősödik az a gyanú is, hogy a szervezett bűnözés elérte az államot. ItatJiö kitekinto@sksyu.net KITEKINTŐ 3 Veszélyes az MPSZ? Székelyföldi politikusokat figyelt meg a román titkosszolgálat Bizonyítékokat mutattak be a sajtónak sepsiszentgyörgyi magyar politikusok arról, hogy a román titkosszolgálatok megfigyelték a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai ellenfelének számító Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki vezetőinek számítógépeit. Az eszközökben olyan chipeket helyeztek el, amelyek lehetővé tették a behatolást, a levelezés és a beszélgetések ellenőrzését, illetve láthatóvá váltak a rajtuk tárolt dokumentumok. Az MPSZ sepsiszéki szervezetét vezető Gazda Zoltán egy igen drága, különleges műszerrel mutatta ki három saját és szervezeti tulajdonban álló számítógépen, hogy megfigyelő chipek működtek bennük. A politikus felháborítónak tartja az eljárást, és nem érti, az MPSZ miért vált a hatalom szemében oly veszélyessé, hogy megbízottai a politikusok lakásaiba és a székházukba is behatoltak. Az MPSZ, valamint a Székely Nemzeti Tanács vezetői régóta sejtették, hogy figyelik őket. Ezt bizonyította az a jelentés is, amelyet márciusban egy román képviselő interpellációjára adott az akkori igazságügy-miniszter, Monica Macovei. Abból kiderült, hogy a szervezett bűnözés és terrorizmusellenes nyomozó hatóság ügyészei elkezdték a bűnvádi eljárás elindításához szükséges iratok összeállítását. Macovei azt is elismerte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat több jelentést készített a székelyföldi autonómia-népszavazás ügyében tevékenykedő magyar politikusokról. Közülük többen is gyanították, hogy a mobiltelefonjaikat lehallgatták. Gazda Zoltán, a Mediafax hírügynökségnek azt is elmondta, hogy az MPSZ sepsiszentgyörgyi székhelyén idegenektől származó nyomokat találtak. Gazda akkor fogott gyanút, hogy megfigyelik, amikor a világhálón az ő nevével aláírt leveleket és felhívásokat talált. Ezeket csak a saját számítógépén tárolta, rajta kívül más nem férhetett hozzájuk. A politikus ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen, s mint mondta, megfigyelőchipet találtak Kulcsár Terza Józsefnek, az MPSZ jogászának a számítógépén is. Az ügyészség szerint folyik a nyomozás a megfigyelési ügyben, de a román hírszerzés egyelőre nem nyilatkozott a történtekről. A rendszerváltás folyamata félrecsúszott Szűrös Mátyás elsősorban az SZDSZ-t teszi felelőssé a negatív politikai történésekért Interjút adott a Magyar Hírlapnak Szűrös Mátyás, értékelve a magyarországi politikai helyzetet. Ennek összefoglalójából közöljük rövidített formában. A politikus azokkal ért egyet, akik azt állítják, hogy volt rendszerváltás Magyarországon. Kialakult ugyanis a többpárti parlamenti rendszer, a jogállamiság, az ország visszanyerte függetlenségét és szuverenitását. Piacgazdaság váltotta fel a tervutasításos gazdaságot, gyökeresen megváltoztak a tulajdonviszonyok, a magántulajdon a domináns. Amikor 1989. október 23-án Szűrös kikiáltotta a köztársaságot, arról beszélt, hogy ötvözni kellene a polgári demokrácia és a szociáldemokrácia értékeit - emlékeztetett rá. „Amikor megtörtént a rendszerváltás, még arról volt szó, hogy Magyarországon szociális piacgazdaság épül. Ehelyett mára a vadkapitalizmus hajtásai erősödtek meg, nem érvényesül a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás elve sem.” A politikus a történtekért elsősorban a hatalomhoz joggal-körömmel ragaszkodó, „nemzetietlen és emberidegen” SZDSZ-t teszi felelőssé, amely párt számára alapvető követelmény a pénz és a piac mindenhatóságának érvényre juttatása. Az MDF-SZDSZ-paktum létrejöttét követően, de különösen az 1994- es első SZDSZ-MSZP-koalíció megkötése után a neoliberális gazdaságpolitika nyert teret hazánkban, melynek következtében gellert kapott a rendszerváltoztatás folyamata. Erkölcsileg tovább süllyedt az ország, ebből következően politikai deformációk jöttek létre. Elharapódzott a korrupció, mindennapossá váltak a visszaélések, nem működik kielégítően a demokrácia intézményrendszere, és húszmilliárd dollárról nyolcvanmilliárdra nőtt az államadósság. Mára erkölcsi, gazdasági és politikai válságba sodródott az ország. Több furcsa eset is erre utal, elég csak megemlíteni a rendőrpalota elleni támadást, az olajügyben nyomozó megvert újságírónak a Fideszt és az MDF-et támadó elképesztő nyilatkozatát vagy a Fidesz debreceni önkormányzati képviselőnőjének meggyilkolását. „A kialakult közállapotok világosan mutatják, a rendszerváltás folyamata félrecsúszott” - emelte ki Szűrös Mátyás. A világ országaival összevetve, ma Magyarországon a legnagyobb a vagyoni különbség a gazdagok és a szegények között, nagyobb, mint a Horthy-rendszerben volt. Óriási csalódást okozott, hogy a Bokros-csomag bevezetése óta következetesen a bérből és fizetésből élők rovására oldják meg az ország gazdasági problémáit. A legfőbb baj, hogy a szocialista párt baloldalinak adja ki magát, valójában nem baloldali, nem szociáldemokrata típusú, a neoliberalizmus rátelepedett erre a pártra is. Akik annak idején, a spontán privatizáció során meggazdagodtak az állam és a párt vagyonából, ma már régen nem a nemzet érdekeit tartják szem előtt. A régi szellemiséget követő párt vezetése, és a parlamenti képviselők egzisztenciális okok miatt elszakadtak a tagságtól, amelyik nem látja, hogy a nevében milyen politikát folytattak. „Ma már egészen világos, hogy a régi ideológia továbbélésének áldozata az ország” - jelentette ki a politikus. A rendszerváltás időszakában politikai szerepet játszó párt- és KISZ- vezetők mai nyilatkozatairól szólva Szűrös Mátyás lesújtó véleménnyel van. „Határozottan ki lehet jelenteni: azok, akik most vannak hatalmon, annak idején távolról sem voltak élharcosai a rendszerváltásnak - hiába állítják ennek ellenkezőjét.” Tudatos taktikai támadás Pozsony továbbra is feltételekhez köti az újságok nyelvhasználatát Támadja a szlovákiai magyar sajtótermékeket a pozsonyi kulturális tárca. Ne magyarul, hanem szlovákul közölje cikkeiben a felvidéki települések neveit a Pozsonyban megjelenő Új Szó című napilap - ezt még márciusban kérte a magyar újság kiadójától a szlovák kulturális minisztérium művészeti főosztályvezetője. Martin Sarvas akkor azt is hangsúlyozta, hogy a törvények alapján ez alapvető kötelessége a lapnak. Az Új Szó kiadójának jogi szakértője azonban a közelmúltban egyértelműen igazolta, nem írnak elő ilyen kötelezettséget a hivatkozott jogszabályok. Újabb fejlemény, hogy Gál Gábor, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke interpellációt intézett Marek Madaric kulturális miniszterhez. A politikus azt kérdezte, tudja-e a tárcavezető, hogy Martin Sarvas utasítása nincs összhangban Szlovákia jogrendjével. A képviselők tapsviharral honorálták a miniszter elutasító válaszát. „Tudatos taktikai támadásba kezdett a művelődési tárca a kisebbségi nyelvhasználat ellen, és akár újabbak is követhetik, ha nem emeljük fel ellene a szavunkat” - jegyezte meg a magyar politikus. Hasonló támadások a kilencvenes évek elején, valamint az 1995-ös nyelvtörvény elfogadásakor is történtek a Szlovákiában élő magyarság ellen - állapítja meg a Magyar Hírlap. Martin Sarvas nem nyilatkozott az ügyről az őt megkereső újságíróknak. Helyette a tárca sajtóosztályának egyik munkatársa reagált, de nem adott érdemi választ a kérdésekre, csupán megismételte a főosztály felszólítását. RÖVIDEN ■ KOALÍCIÓ Megszilárdult? Tegnap aláírta a koalíciós megállapodás kiegészítését Gyurcsány Ferenc és Kóka János pártelnök. Az MSZP elnöksége és az SZDSZ- frakció a múlt héten jelentette be, hogy támogatja a vasárnapi koalíciós egyeztetés javaslatai alapján született szerződésmellékletet. A dokumentumot szombaton megtárgyalta és aláírásra javasolta az MSZP választmánya és az SZDSZ Országos Tanácsa is. A társadalombiztosítási rendszer ügyében született kompromisszum mellett bekerül a mellékletbe az adócsökkentés, az igazságosabb közteherviselés, az adóelkerülés elleni szigorúbb rendelkezések kidolgozása, a kis- és középvállalkozások fejlesztésének programja, a közoktatási szegregáció elleni fellépés, a szakképzési reform folytatása, a nyugdíjak értékállósága, a szociálpolitikai reform, a munkanélküliek motiválásának eszközei, valamint a pártfinanszírozás átláthatósága. ■ TŐKÉS Csak összefogással Annyira meggyengült a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), hogy veszélyezteti a romániai magyarság európai parlamenti képviseletét-jelentette ki Marosvásárhelyen Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Tőkés ezt a gondolatot az Erdélyből Európába című erdélyi közéleti fórumon fejtette ki, amelyet az EMNT-n kívül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) hívott össze. A MTI tudósítása szerint a püspök felszólalásában a romániai magyar szervezetek összefogását sürgette, hogy megvalósulhasson az egységes európai parlamenti képviselet. ■ HÍDVERŐ NAP Harminchárom falu Harminchárom magyar és egy szlovák falu ünnepelt szombaton Neszmélyen a 13. Hídverő Napon, ahol Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke köszöntötte a résztvevőket A Duna menti faluban 20 magyar, 13 felvidéki magyar és egy szlovák falu küldöttei jelentek meg, zászlós felvonulásuk nyitotta meg a rendezvényt, mellyel a térség falvai közötti összetartozást ünnepelték. Duray Miklós köszöntőjében azt emelte ki, hogy jövőre - miután 2008. január elsejétől a tervek szerint Magyarország és Szlovákia egyaránt a schengeni övezet tagja lesz - a Duna már nem lesz határfolyó a két partján élő magyarság között. ■ SZABADSÁG TÉR Sátor szoborbontásig Négy méter magas, piramis alakú sátrat állítottak fel a Magyar Szabadság Napján a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) tagjai a budapesti Szabadság téren. Bartal Sándor V. kerületi fideszes képviselő elmondta, hogy a sátrat az egykoron a Szabadság téren állt Ereklyés Országzászló helyén állították fel, a szovjet hősi emlékmű előtt. A képviselő szerint a sátor addig marad a Szabadság téren, amíg le nem bontják a szovjet hősi emlékművet. Az Országgyűlés 2001. május 8- i ülésén nyilvánította június utolsó szombatját a Magyar Szabadság Napjává, emléket állítva annak, hogy 1991 júniusában az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét.