Magyar Szó, 2007. október (64. évfolyam, 229-255. szám)
2007-10-01 / 229. szám
2007. október 1., hétfő Lezsák Sándor: A legtöbb kérdésben időszerűek a lakiteleki gondolatok - Orbán Viktor: Lakitelek történelmi helyszín -Néhány gondolat a két évtizeddel ezelőtti történésekről A lakiteleki tanácskozás fogalommá vált, ám az idő múltával egyre kevesebb szó esik arról, miért volt határkő az akkori összejövetel a rendszerváltozást kiváltó folyamatban. Húsz esztendeje, 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor tanár, író portáján a magyar szellemi élet száznyolcvanegy tagja gyűlt össze, hogy alternatívát kínáljon a monolit hatalommal szemben, amire a pártállam történetében addig nem volt példa. A Nemzeti Fórum elnöke a Magyar Nemzetnek kifejtette: az ott elfogadott korszakos nyilatkozat legtöbb megállapítása ma is érvényes, hiszen számos párhuzam fedezhető fel az akkori és a mostani gazdasági és politikai, társadalmi válsághelyzet között. A feltűnő egyezések már nem írhatók a véletlen számlájára. Ha valaki elolvassa a húsz évvel ezelőtti lakiteleki nyilatkozatot, és nem tudja, mikor íródott, nagy valószínűséggel azt hiheti, hogy a mostani országrombolási helyzetképről nyújt látleletet. Ez nem töri le önt? - kérdezte egy interjúban az újságíró. - De igen. Amikor az interjút kérték tőlem, egy pillanatra el is bizonytalanodtam: érdemes-e a múlttal foglalkozni a jelen elkeserítő fejleményei közepette. Aztán rögtön rá kellett ébrednem, hogy a legtöbb kérdésben időszerűek az akkori gondolatok, így ha az 1987-es válságos helyzetről beszélünk, a máról, a mához is szólunk. A húsz évvel ezelőtti nyilatkozatnak ma is érvényes minden mondata. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy 1987-ben újultak ki a bajok. Kegyelmi állapotnak is nevezhető, hogy a Kádár-rendszer hanyatlása idején a nagyhatalmak egymással voltak elfoglalva, a belső hatalmi átrendeződés bizonytalanságában pedig a tilalom és a tűrés határán, talán jó történelmi ritmusérzékkel szerveztük meg a találkozót. Ekkor összegeztük az ország állapotát, amely éppolyan siralmas volt, mint egy vagy két évtizeddel korábban, ám a nyolcvanas évek közepétől vált tűrhetetlenné. Végeredményben 1948-tól folyamatos erkölcsi és demokratikus válságban élt országunk, s ez az évtizedek folyamán olyan tehetetlenségi nyomatékká vált, amú szintén a rendszerváltás felé sodorta a társadalmat. - Lakitelek történelmi helyszín, és mondjuk ki büszkén: az egész közép-európai történelem szempontjából sorsdöntő események zajlottak itt - kezdte beszédét Orbán Viktor a lakiteleki rendezvény záróelőadásán. Mint mondta, Lakitelek volt a meghatározó indítópontja annak a folyamatnak, amely elvezette Magyarországot az 1990-es, első szabad választásokig, majd tovább a NATO-s és az Európai Unióba történő csatlakozásig. „Vagyis elvezetett minket oda, hogy Magyarország hosszú idő után újra a nyugati világ része lett” - mutatott rá a Fidesz elnöke. „A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja, nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe” - olvasott fel egy idézetet Orbán Viktor a hajdani Lakiteleki nyilatkozatból, hozzáfűzve: ezek a gondolatok ma is szóról szóra aktuálisak, és sokakban felvetik azt a kérdést, hogy nem volt-e hiábavaló a rendszerváltás és a rákövetkező 17 esztendő. Orbán Viktor ezzel szemben úgy véli, hogy nem szabad a keserűségnek és csalódottságnak komolyan helyet adni a gondolatainkban, mert: „Ha nem a demokratikus megoldást kerestük volna a rendszerváltáskor, akkor ma Magyarország a mainál is kilátástalanabb helyzetben lenne. Egyszerűen azért, mert akkor nem tudnánk többé ragaszkodni a demokráciához, akkor ma már senki sem tudná megmondani ebben az országban, hogy ki az, aki demokrata, és ki az, aki nem, ki az, aki tisztességes, és ki az, aki nem, kire számíthatnak az emberek, és kire nem" - mutatott rá. A reményt Európának hívják • Dobos László tanévkezdő gondolatai A felvidéki közéletben mindvégig is kivételesen jelentős szerepet játszó Dobos László író, könyvkiadó a minap beszédet mondott az érsekújvári tanévnyitó ünnepségen. Ebből közlünk most néhány rövid részletet. Ki kell alakítanunk saját építkező erőnket. Trianon négy területen rombolt: eltörölte a magyar nemzeti kisebbségek történelmét; másodrendűvé alacsonyította az anyanyelvet s az anyanyelvi egyházat; átlépte a magyar kisebbség szociális helyzetét... Ma már nem elég a gondok felsorolása, cselekedni kell minden irányban. Brüsszel felé fordulni, szükséges a nemzeti egyenjogúság irányába elindulni s csatlakozni, beépülni abba az emberjogi integráló folyamatba, amely megtartó erénye lehet a szlovákiai magyar kisebbség létének is. A támaszunk Európa és a Magyar Köztársaság. Térségünkben egyenrangúsítani kell minden országban a kisebbségek helyzetét. Sajnos, ma már nálunk is érezhető az asszimilálódás felgyorsulása. A megyék és a megyehatárok újraértelmezése sem vette figyelembe történelmi közigazgatásunk gazdasági, nemzetiségi határait. A politika olyan megyéket teremtett, ahol a magyarok kisebbségijén vannak. A magyar lakosság nem teremthette irtássá a valamikori gazdasági élet s közigazgatás termékenyítő formáit... Győzött a demokratikus erőszak. Van még, ami nem volt... életünk feltámadása... Európa... A pedagógusok a szlovákiai magyarság meghatározó teremtő rétege lett. Tehetségével, szakmai képességével, erkölcsi súlyával. Nemsokára ezt kezdte már morzsolni a szlovák állampolitika. Trianon után Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter (1922-1931) felismerte, hogy a nemzet legnagyobb erejű kapaszkodója, tudása és műveltsége anyanyelvűnk... Anyanyelvünk - megmaradásunk eszköze. Reményik Sándor erdélyi költő írja egyik versében: ne hagyd el a templomot és az iskolát. A közelmúltban Spanyolországból egy katalán nemzetiségű csoport Komáromba és Budapestre látogatott. Velük töltöttem egy napot. Vég nélküli vitáinkból megmaradt egy mondat, amit a kedves katalán társaság hagyott maga után. A kisebbségi katalán iskola első osztályában csak az anyanyelvet oktatjuk. Mert mindenekelőtt az anyanyelvünk rak életre szóló fészket. Magyar tankönyvekben szlovák földrajz Ján Mikolaj, a Szlovák Nemzeti Párt által delegált oktatási miniszter levélben figyelmeztetett egy szlovákiai magyar kiadót, hogy kiadványaiban szlovákul használja a földrajzi neveket. A levélben ez állt: „Szlovákiában minden földrajzi név standardizált. Ezek a nevek kötelezőek a községek és állam szervek hivatalos nyelvhasználatában, a sajtóban, a nyomtatott publikációkban, egyéb tömegtájékoztatási eszközökben és a kartográfiai termékeket kiadó cégek gyakorlatában. Szlovákia területén az egyetlen államnyelv a szlovák. A földrajzi nevek a kisebbségi nyelvű tankönyvekben nem lehetnek másképp megjelölve. A kérés, hogy ezeket a neveket a kisebbségek nyelvén kiadott tankönyvekben más nyelven tüntessék fel, mint a szlovák, megalapozatlan.” - közli a Magyar Hírlap. A Magyar Koalíció Pártja élesen tiltakozott az oktatási minisztérium döntése ellen. Berényi József, az MKP elnökhelyettese szerint a tárca rendelkezése több ponton törvénysértő. Ján Mikolaj azonban kitart álláspontja mellett, ennek értelmében Pozsonyt csak Bratislavának, a Dunát csak Dunajnak lehetne nevezni. A miniszter szerint ez nem sérti a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát, mivel a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvény a tankönyvekre nem vonatkozik. Berényi szerint az érvelés hibás, és sérti a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, illetve a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényt is. JllKHRfiU // kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 vinOTMpvyt rrawMKWiwa. Gyanús előjelek A pozsonyi Pravda szerint elveszíthetik egyetemüket a szlovákiai magyarok Megszüntetheti a szlovák oktatási tárca az egyetlen szlovákiai állami magyar felsőoktatási intézményt, a révkomáromi székhelyű Selye János Egyetemet - írta szerdán a pozsonyi Pravda (forrás: MTI). A lap értesülése szerint a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó oktatási miniszter, Ján Mikolaj olyan új szabályzók előkészítésén dolgozik, amelyek nyomán a magyar egyetemet olyan szakiskolává fokozhatják le, hogy az a jövőben se magiszteri, se doktori tudományos fokozatokat ne ítélhessen oda hallgatóinak. Mint a lap írta, hasonló sorsra juthat a rózsahegyi (Ruzomberok) Katolikus Egyetem is, mert a minisztérium a humán irányzatú oktatással szemben a műszaki irányt részesítené előnyben. A tárca az oktatási törvényt úgy készül módosítani, hogy a Szlovákiában működő felsőfokú oktatási intézményeket három csoportba rangsorolja, s a legkevesebb állami támogatásra jogosultak csoportjába tenné a révkomáromi intézményt. Mikolaj egyelőre nem nyilatkozott részletekről, de azt megerősítette, hogy a révkomáromi és a rózsahegyi egyetem a harmadik csoportba tartozó szakiskolává fokozható le. Albert Sándor, a Selye János Egyetem rektora elmondta, mindent megtesznek azért, hogy a tárca terve ne valósuljon meg. A rózsahegyi rektor, Boris Banári nem kommentálta a tárca tervét. Szigeti László, az előző kormány MKP delegálta oktatási minisztere emlékeztetett arra, hogy a magyar egyetem törvény által jött létre, ennek megfelelően a lefokozását is csak a parlament szentesítheti, de mint mondta, az MKP képviselői mindent megtesznek majd a Selye János Egyetem megmaradásáért. KOLOZSVÁR NAPJAINKBAN Vihar egy szobor körül Funar megakadályozná Márton Áron hazatérését Terroristának, szekus ügynöknek, tömeggyilkosnak és románellenesnek nevezte Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára Márton Áront, Erdély legnevesebb püspökeinek egyikét, akinek boldoggá avatása most van folyamatban a Vatikánnál. A kolozsvári polgármesterhez, a demokrata párti Emil Bochoz intézett nyílt levelében foglalt képtelen vádakat abból az alkalomból zúdította a zsidóság deportálásával szembeszálló, a kommunista börtönöket megjárt püspökre, hogy szobrot állítanának neki a kincses városban. E célból a városi tanács mintegy tízezer eurónak megfelelő összeget utalt ki a Kolozsvár volt nacionalista polgármestere szerint „Budapesten öntött szobor” talapzatára. A Magyar Hírlap információi szerint Funar most nyitr vitát követel a szoboralkotásról a román nacionalistákat tömörítő Vatra Romaneasca civil szervezet és más hasonló jellegű egyesületek bevonásával. Egyben ragaszkodik ahhoz, hogy Kolozsvár polgármestere kérje ki a püspök besúgói dossziéját a Securitate levéltárát átvilágító országos tanácstól. Vádjai alátámasztására azt is állítja, hogy a püspök az első világháború idején a Székely Hadosztály tagjaként terrorcselekményeket követett el Erdély román lakossága ellen. A Márton Áron emlékét megörökítő szobor felállítására még Funar polgármestersége idején több sikertelen kísérletet tett az RMDSZ. A főtéren, a Szent Mihálytemplom kertjében elhelyezendő szobor Bocskai Vince Szovátán élő szobrászművész alkotása. Emil Boc a levél kapcsán mindössze annyit mondott, hogy elődje még nem értette meg: Kolozsváron véget ért a szoborbotrányok időszaka. / RÖVIDEN ■ ERDÉLY Pénzt kapnak az egyházak A költségvetésben előírt tételek mellett a napokban megtartott ülésén a román kormány 3,5 millió lej értékű támogatást ítélt meg az erdélyi történelmi egyházak számára, kilencven templomépület és más egyházi intézmények építési, javítási, valamint rehabilitációs munkálataira. A jóváhagyott összeget a kormány tartalék- és fejlesztési alapjából különítették el. Kovászna megyében négy helyre irányítják a támogatást: az árkosi és nagybaconi református egyházkerülethez, illetve az árkosi unitárius és a sepsiszentgyörgyi evangélikus egyházhoz - közli a Háromszék. ■ MÁR MEGINT SLOTA Fico „helytelenít” Robert Fico szlovák kormányfő „a politikai párbeszédben helytelen” szóhasználatnak véli koalíciós partnere, Ján Slota Csáky Pálnak címzett „expresszív szavait”, indítékait azonban indokoltnak találja. Az MTI szerint Csáky a Benes-dekrétumok szentesítését indítványozó Slotát „Szlovákia szégyenének” minősítette, mire Slota „okádéknak” és „rohadt ganénak” nevezte Csákyt. Fico azonban abban látja a Slota kifejező szavait életre hívó okokat, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) élén álló Csáky „agreszszív és veszélyes” magatartást tanúsít, mert „gátlások nélkül kész külföldön gyalázni Szlovákiát”. * ■ CÉGALAPÍTÁS Egyre kevesebb Tovább csökkent a cégalapítási kedv Magyarországon, miközben egyre több céget számolnak fel és szüntetnek meg tulajdonosai - derül ki az MTI közlésében az Opten Informatikai Kft. harmadik negyedéves adataiból. A felszámolások száma ugyan lassabban nő, mint tavaly, ám így is rekordokat dönt. Végelszámolásból 60 százalékkal többet regisztráltak, mint egy évvel korábban. Az idei első három negyedéves 6472 végelszámolás már több mint kétszer annyi, mint a 2004 hasonló időszakában mért érték. A nyilvántartásokból törölt vállalkozások száma 25 százalékot meghaladó ütemben nőtt. Az első kilenc hónapban összesen 21 080 céget töröltek a cégnyilvántartásból. Ezzel párhuzamosan a működő vállalkozások számának növekedése igencsak lelassult a korábbi években jellemző 15-20 ezres gyarapodásokhoz képest. ■ ZSOLNAY-EMLÉKMŰ Felújul Befejezéséhez közeledik a pécsi Zsolnay-emlékmű felújítása: szerdán megkezdték az építmény restaurált szobrainak visszaállítását. Először az egykori kerámiagyáros, Zsolnay Vilmos 630 kilogramm súlyú szobra, majd a körülötte álló alakok kerülnek (vagy már kerültek) vissza eredeti helyükre. Az emlékművet teljes pompájában az október 13-ai átadási ünnepségen láthatja a nagyközönség - mondta el a munkálatok vezetője a helyszínen az MTI-nek. A szakember felidézte, hogy a Pécs forgalmas belvárosában lévő Zsolnay-emlékművet 2004 decemberében deszkaépítménnyel fedték be, miután az elmúlt években repedések keletkeztek rajta. A Rákóczi utcában található műalkotást 1907-ben állíttatta Pécs városa a hét évvel korábban elhunyt kerámiagyáros emlékére.