Magyar Szó, 2008. január (65. évfolyam, 1-23. szám)

2008-01-03 / 1. szám

2008. január 3., csütörtök Schengen után sem olvad össze Európa „A határok állnak, csak az ellenőrzés szűnt meg” - mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök „Ne keltsük azt benyomást, hogy a schengeni rendszer életbelépésével meg­szűntek a határok, és hogy a schengeni térség kiterjesztésével létrejött egy egysé­ges terület, amelyen belül majd minden egybevegyül” - jelentette ki Robert Fico. A szlovák kormányfő a pozsonyi közszol­gálati rádióban arra kérte a médiát, hogy ne beszéljenek a határok megszűnésé­ről, ugyanis „Schengen mindössze arról szól, hogy megszüntettük a határátlépé­sek ellenőrzését”. A miniszterelnök kijelentései után több elemző emlékeztetett arra, hogy októberben Fico kiutasítással fenyegette meg a magánlátogatáson Komáromban járt magyar államfőt. „A Szlovák Köz­társaság kormánya egy független ország kormánya. Egyszerűen nem engedhet­jük meg azt, hogy más országok, külö­nösképpen Magyarország legfőbb köz­jogi méltóságai Szlovákia délvidékén úgy viselkedjenek, mintha Magyaror­szág északi területein tartózkodnának” - mondta a szlovák kormányfő. Hozzá­tette, magánlátogatásával a diplomáciai szokásrendtől eltérő Sólyom Lászlót Szlo­vákia akár ki is tilthatja „abba a térségbe, ahová tartozik”. Sólyom látogatása után a pozsonyi magyar nagykövetet bekérették a szlovák külügyminisztériumba. Csak autonómiát kérnek Tőkés László: nem elszakadást akarnak a romániai magyarok Az erdélyi magyarok több autonómiát kérnek, de nem Erdély függetlenségét akarják, még akkor sem, ha Kosovo pre­cedenst jelentene e kérdésben - hangsú­lyozza Tőkés László európai parlamenti képviselő, az olasz La Voce című napilap online kiadása szerint. A püspök Francesco Cossiga olasz szenátor, volt olasz elnök kijelentéseire válaszolt. Cossiga az ENSZ Kosovo kér­désében tartott New York-i tanácsko­zása után kifejtette, hogy az albán több­ségű szerb tartomány függetlenségének egyoldalú kikiáltása dominóhatást indí­tana el más régiókban, ahol a kisebbsé­gek számottevő arányban élnek, és veszé­lyes precedenst teremtene a térségben, ha az Európai Unió a függetlenséget elis­merné. A volt olasz államfő példaként az erdélyi magyarok helyzetét említette, akik, mint mondta, függetlenséget kér­nének Romániával szemben. Tőkés László európai parlamenti képvi­selő Brüsszelben tagadta ezt, de elmondta: annak ellenére, hogy a decemberi esemé­nyek után javult a helyzet, Bukarest elfeled­kezik Erdélyről. Mindezek ellenére az erdé­lyi magyarság nem akar függetlenséget - mondta Tőkés László -, csak azt szeretné, ha Bukarest elismerné, hogy innen szár­mazik a nemzeti össztermék 40 százaléka, és hogy a régió jóléti színvonala 10 száza­lékkal meghaladja az ország többi részében tapasztaltat - hangsúlyozta a püspök. Autópályákra, gyorsvasutakra van szükségünk, amelyek kapcsolatot léte­sítenek Budapesttel és Béccsel, ellen­kező esetben, ismét elkezdődik az erdé­lyi magyarok kivándorlása az anyaország felé, ahogyan az már megtörtént. Har­gita és Kovászna lakossága 90 százalék­ban magyar, ezért az erdélyi magyarság több autonómiát kér, tökéletes kétnyel­vűséget, mivel a magyar féllel együtt egy eurorégiót szeretne létrehozni a Balaton­tól Brassóig, amely gazdasági-intézményi modell lehetne az Európai Unió számára - mondta Tőkés László. Félremagyarázzák az erdélyi autonómiaigényt Atatszo // kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Határozott cél és szolidaritás Sólyom László honfitársaihoz és a külföldön élő magyarokhoz szólt Tisztelt Honfitársaim! Magyarok a Kárpát-medencében és az egész világon! Ősidők óta minden civilizációban megünnepelték, hogy a világ a sötétségből újra a világosság felé for­dul. Ez a remény, az újrakezdés ünnepe. Az óévet vidámsággal búcsúztatjuk, s így fogadjuk az újat is. Éjfél­kor egy pillanatra elkomolyodunk - ám a Himnusz könyörgését is bizakodással énekeljük: víg esztendő­nek kell végre jönnie! - kezdte újévi köszöntőjét Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke. A folytatásban arról szólt, hogy az ország állapotát nem lehet csak gazdasági adatok­kal jellemezni. Az, hogy egy országban jó-e élni, azzal mérhető leginkább, hogy milyen az emberek egészsége, meddig élnek, jók­­­ az iskolák, milyen a természeti környezet, mennyire sikerült a szegénységet és a kire­kesztettséget visszaszorítani. De még fontosabb, hogy van-e az országban általánosan elfogadott, közös elképzelés a jövőről, hogy van-e összetar­tás az emberek között. Azoknak az orszá­goknak a sikere, amelyek kilábaltak a miénkhez hasonló nehéz helyzetből, ezen a kettőn alapult: egy határozott cél akará­sán és a szolidaritáson. Nálunk ezzel szemben mindenki az ország pusztító megosztottságáról panaszkodik. S valóban sok kárt okoz a mindent a mi­ ők sémára leegyszerűsítő fekete-fehér gondolkodás. De az élet színesebb, és teljesebb. Sok­sok példáját mutatja fel annak, mit érnek el azok, akik függetlenítik magukat a megosztástól, de nem is húzódnak vis­sza a magánéletbe. Országjárásaim során rengeteg igyekezettel, jóakarattal, találé­konysággal és együttműködéssel találko­zom. Ezek az emberek mind hisznek egy közös célban. Kiemelte a civil szervezetek szerepét: - Rengeteg a segítő szervezet. Belegon­dolni is rossz, mi lenne nélkülük. A civil szerveződések immár nélkülözhetetlenek az ország számára. Tudjuk-e, hogy az embereknek ez a belső hozzáállása nem kis ügy, hanem éppen ez a legfontosabb. Ettől függ, mi lesz Magyarország helye az átalakuló világban; ettől függ, lesz-e közös akarat arra, hogy a magyar nemzet fennmarad­jon a Kárpát-medencében. Újévkor, újrakezdéskor érdemes meggondolnunk és megerősítenünk, hogy van belső iránytűnk, hogy meg­őrizzük a reményt. Ezért tudjuk ilyen­kor szívből énekelni a Himnuszt - zárta ünnepi köszöntőjét az államfő. MTI Törvényt mindenáron z év utolsó napjai Magyarországon még tartogattak a társadalom számára egy köztársaság elnöki vétót, elutasítást, vagy éppen tartózkodást az egészségügyi törvény kapcsán. Az ellenzék részben üdvözölte a döntést, részben kifogásolta, hogy miért nem továbbította a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz a törvényt felülvizsgálatra. A kormány pedig újra a fekete az fehér, vagy a kék az piros kommuniká­ciót választotta. Hiszen a kormányszóvivő sietett bejelenteni, hogy Sólyom László tulaj­donképpen támogatja a törvényt, és a reformok mellett van, mivel az Alkotmánybíró­ság helyett „csak” a parlamentnek küldte vissza a törvényt megfontolásra. A parlamenti többség számára pedig - úgy tűnik - nem jelent nagyobb gondot a törvény újbóli meg­szavazása, még akkor sem, ha szinte az egész ország, illetve társadalom könyörög, felszó­lít (ki-ki a saját vérmérséklete szerint), hogy ne tegyék. Pedig a kormányzati kommunikációért felelősek mindent megtettek azért, hogy az egészségügyi törvény elfogadása és az által­a biztosítók irányította kormányzati modell kialakulása ne tűnjön egyébnek, mint egy izgalmas valóságshow-nak. Az első lénye­ges állítás az volt, hogy a biztosítók méltányolni fogják a lakosság anyagi helyzetét, és nem fogják kiválogatni a tehetősebb pácienseket. Az állítás mögött azonban sajnálatos módon nem jelenhetett meg valós tapasztalat, mivel az eddigi ismeretek alapján egyet­len országban sem találkozhattunk méltányoló biztosítókkal. Egyébként is, ha vannak olyan intézmények, amelyek teljes mértékben eltérnek a szolidaritást nyújtó segélyszer­vetektől, azok között elsőként sorolhatjuk fel a biztosítók nevét. Mivel ezt az állítást igen csekély létszámban értetette meg vagy támogatta a lakos­ság (melynek egyébként az elmúlt évtizedekben hathatós tapasztalata volt a bankok és biztosítók működéséről), következtek a „bulvárosabb” lépések. Látványelemek kellettek tehát ahhoz, hogy a kereskedelmi televíziózáshoz szokott jelenetős számú lakos felfigyel­jen a kormány szándékára. Internet a szobában, mellette virág a vázában, páncélszek­rény az ágy alatt. Összkomfortot hirdetett tehát Horváth Ágnes egészségügyi miniszter asszony. Továbbá, mivel köztudott, hogy sokakat a gyomrukon és étvágyukon keresztül lehet meggyőzni, bemutatta a reformkonyhát. A többféle menü pedig ízlésesen tálalva és a különféle főzelékek színei jót mutattak a televízió képernyőjén. A lakosság kisebb hányada itt már kissé elbizonytalanodott, hiszen azt gondolhatta, hogy ha megszavazza a parlament a törvényt, és a köztársasági elnök is rábólint, akkor bekövetkezhet a finom ételek, az udvarias kiszolgálás és a méltányosan működő biztosítók világa. A minden rendben effektust azonban igencsak cáfolni látszott az a tény, hogy a záró­­szavazás napján több mint 130 módosító indítványt terjesztettek be az Országgyűlés elé, amelyeket természetesen még egy számítógépnek is nehéz lett volna pillanatok alatt fel­dolgozni. Ezenkívül Sólyom László is kiemelte, hogy a törvény számos eleme az ország­­gyűlési döntéshozatal során a koalíciós pártok háttéralkujában, a lehető legkésőbb szüle­tett meg. Ez pedig az ellenzék számára eleve kizárta az érdemi hozzászólás lehetőségét. De a kormánypárti képviselőkre is áll: nem lehet elvárni tőlük, hogy a bizottsági ülés előtt néhány órával ismertté vált, vagy az ülés kezdetén kiosztott nagyszámú módosítás­ról azonnal állást foglaljanak. Azok a vélemények is eléggé beszédesek, amelyek szocialista politikusok között ját­szódtak le, és a következőképpen hangzottak: „A referendum következményeként a megkérdezett MSZP-s politikusok, képviselők szerint a kormány nem fog ugyan meg­bukni, a népszavazás mégis sorsdöntő lesz abból a szempontból, hogy változtatni kell a kormány politikáján. Egyáltalán nem hiányzott a népszavazás, de legalább arra jó lesz, hogy elmagyarázzuk, miért van szükség a reformokra és például a vizitdíjra - mondta az MSZP egyik elnökségi tagja. Egy másik vélemény szerint a referendum nagy média­felületet biztosít, így el lehet magyarázni a reformok miértjét. Utólag kell elmagyarázni, mit miért csináltunk, utólag kell elmagyarázni az egészségbiztosítási törvényt - mondta egy vidéki képviselő. „Milyen politika az, amit utólag kell magyarázni?” - ezt a kérdést viszont egy választmányi tag tette fel, aki szerint az MSZP jelenlegi politikája hosszabb távon is káros lehet a magyar baloldalnak. ■ TALPAI Lóránt : RÖVIDEN ■ MAGYARORSZÁG Nagy drágulás Az inflációnál magasabb gáz- és vil­lanyáremelés, drasztikusan dráguló közszolgáltatások, megugró élelmiszer­­árak - ez vár a magyarországi háztartá­sokra 2008-ban, miközben a nyugdíjak és a bérek emelése legfeljebb a szinten tartásra lesz elég. Budapesten kétféle vonaljegy lépett életbe, egy nappali és egy éjszakai. A nappali vonaljegy ára 270, az éjszakai jegyé 350 forint. Átlagosan 9,8 százalékkal kell töb­bet fizetni a lakossági fogyasztóknak az áramért januártól. A gáz ára 5 száza­lékkal emelkedett január elsejétől, de 2008 folyamán további emelések lesz­nek. Növekedni fog a távfűtés ára is. Drágulnak a postai szolgáltatások, átla­gosan 6,9 százalékkal. ■ KORMÁNYZATI NEGYED Nem épül meg? Mind valószínűbbnek tűnik, hogy nem épül fel Budapesten a sokat vita­tott és rengeteg pénzt igénylő kor­mányzati negyed. December 29-ére jelentették ugyanis be, hogy közük, ki nyerte a pályázatot, majd január köze­pére halasztották a bejelentést. Az MTI szerint a kormányszó­vivő azzal indokolta a halasztást, hogy a bírálóbizottságnak alaposan át kell tekintenie, hogy a két konzorcium által benyújtott ajánlat mennyire felel meg a kritériumoknak. Ez azért külö­nös, mert annak ellenére mondta ezt, hogy csak egy ajánlat érkezett. Sajtóértesülések szerint a kormány már döntött arról, hogy kihátrál a beruházásból. Ehhez pedig jó magya­rázatnak tűnik arra hivatkozni, hogy egyetlen pályázó sem tudta teljesíteni a szigorú feltételeket. A kormány 142,5 milliárd forintot szán az óriásberuhá­ ■ BUGÁR REAGÁLÁSA Kisebbség nincs? Bugár Béla sérelmesnek találja, hogy Ivan Gasparovic szlovák államfő újévi beszédében szó sem esett a nem­zeti kisebbségekről, noha Szlovákia lakosságának majdnem tizenöt százalé­kát ők alkotják - közölte az MTI. Lehetett volna kiegyensúlyozot­tabb a szlovák nemzeti jelképek hang­súlyosabb megjelenítését szorgalmazó államfő újévi beszéde - vélekedett a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője és volt elnöke a TASR hír­­ügynökségnek nyilatkozva. Emlékezte­tett arra, hogy Szlovákia nem minden lakosa szlovák, hanem más - döntően magyar - nemzetiségű ember, akik­nek munkája igenis része az országban megteremtett értékeknek, így a kultu­rális értékeknek is. ■ TURIZMUS Jönnek a tanyára Egyre több alföldi tanyán hallani német vagy holland szót, mert akit rabul ejtett a magyar puszta varázsa, a tanyai életforma, gyakran telepszik meg itt. Pusztaszer határában egy kéthektá­­ros erdő közepén él az Arnold házaspár gyermekeikkel. A férj otthon Német­országban biogazdálkodással foglalko­zott, ezt folytatja most itt magyar fele­ségével. A tanya egyik épületéből vendég­házat alakítottak ki, főleg német turis­ták járnak hozzájuk. Most mondjam azt, hogy egy teljesen egyszerű, pici borospincébe lemenni, bort kóstolni, és lovas kocsival végigmenni egy föld­úton, ez nekik még szép és élmény - mondta Arnoldné Őré Zsuzsanna Őshonos magyar állatokat is tarta­nak. A németek egyáltalán nem isme­rik a mangalicát vagy a rackát. Zsuzsa úgy látja, egyre több külföldi költözik a tanyavilágba, egyfajta új népvándor­lás kezdődött.

Next