Magyar Szó, 2008. január (65. évfolyam, 1-23. szám)
2008-01-03 / 1. szám
2008. január 3., csütörtök Schengen után sem olvad össze Európa „A határok állnak, csak az ellenőrzés szűnt meg” - mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök „Ne keltsük azt benyomást, hogy a schengeni rendszer életbelépésével megszűntek a határok, és hogy a schengeni térség kiterjesztésével létrejött egy egységes terület, amelyen belül majd minden egybevegyül” - jelentette ki Robert Fico. A szlovák kormányfő a pozsonyi közszolgálati rádióban arra kérte a médiát, hogy ne beszéljenek a határok megszűnéséről, ugyanis „Schengen mindössze arról szól, hogy megszüntettük a határátlépések ellenőrzését”. A miniszterelnök kijelentései után több elemző emlékeztetett arra, hogy októberben Fico kiutasítással fenyegette meg a magánlátogatáson Komáromban járt magyar államfőt. „A Szlovák Köztársaság kormánya egy független ország kormánya. Egyszerűen nem engedhetjük meg azt, hogy más országok, különösképpen Magyarország legfőbb közjogi méltóságai Szlovákia délvidékén úgy viselkedjenek, mintha Magyarország északi területein tartózkodnának” - mondta a szlovák kormányfő. Hozzátette, magánlátogatásával a diplomáciai szokásrendtől eltérő Sólyom Lászlót Szlovákia akár ki is tilthatja „abba a térségbe, ahová tartozik”. Sólyom látogatása után a pozsonyi magyar nagykövetet bekérették a szlovák külügyminisztériumba. Csak autonómiát kérnek Tőkés László: nem elszakadást akarnak a romániai magyarok Az erdélyi magyarok több autonómiát kérnek, de nem Erdély függetlenségét akarják, még akkor sem, ha Kosovo precedenst jelentene e kérdésben - hangsúlyozza Tőkés László európai parlamenti képviselő, az olasz La Voce című napilap online kiadása szerint. A püspök Francesco Cossiga olasz szenátor, volt olasz elnök kijelentéseire válaszolt. Cossiga az ENSZ Kosovo kérdésében tartott New York-i tanácskozása után kifejtette, hogy az albán többségű szerb tartomány függetlenségének egyoldalú kikiáltása dominóhatást indítana el más régiókban, ahol a kisebbségek számottevő arányban élnek, és veszélyes precedenst teremtene a térségben, ha az Európai Unió a függetlenséget elismerné. A volt olasz államfő példaként az erdélyi magyarok helyzetét említette, akik, mint mondta, függetlenséget kérnének Romániával szemben. Tőkés László európai parlamenti képviselő Brüsszelben tagadta ezt, de elmondta: annak ellenére, hogy a decemberi események után javult a helyzet, Bukarest elfeledkezik Erdélyről. Mindezek ellenére az erdélyi magyarság nem akar függetlenséget - mondta Tőkés László -, csak azt szeretné, ha Bukarest elismerné, hogy innen származik a nemzeti össztermék 40 százaléka, és hogy a régió jóléti színvonala 10 százalékkal meghaladja az ország többi részében tapasztaltat - hangsúlyozta a püspök. Autópályákra, gyorsvasutakra van szükségünk, amelyek kapcsolatot létesítenek Budapesttel és Béccsel, ellenkező esetben, ismét elkezdődik az erdélyi magyarok kivándorlása az anyaország felé, ahogyan az már megtörtént. Hargita és Kovászna lakossága 90 százalékban magyar, ezért az erdélyi magyarság több autonómiát kér, tökéletes kétnyelvűséget, mivel a magyar féllel együtt egy eurorégiót szeretne létrehozni a Balatontól Brassóig, amely gazdasági-intézményi modell lehetne az Európai Unió számára - mondta Tőkés László. Félremagyarázzák az erdélyi autonómiaigényt Atatszo // kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Határozott cél és szolidaritás Sólyom László honfitársaihoz és a külföldön élő magyarokhoz szólt Tisztelt Honfitársaim! Magyarok a Kárpát-medencében és az egész világon! Ősidők óta minden civilizációban megünnepelték, hogy a világ a sötétségből újra a világosság felé fordul. Ez a remény, az újrakezdés ünnepe. Az óévet vidámsággal búcsúztatjuk, s így fogadjuk az újat is. Éjfélkor egy pillanatra elkomolyodunk - ám a Himnusz könyörgését is bizakodással énekeljük: víg esztendőnek kell végre jönnie! - kezdte újévi köszöntőjét Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke. A folytatásban arról szólt, hogy az ország állapotát nem lehet csak gazdasági adatokkal jellemezni. Az, hogy egy országban jó-e élni, azzal mérhető leginkább, hogy milyen az emberek egészsége, meddig élnek, jók az iskolák, milyen a természeti környezet, mennyire sikerült a szegénységet és a kirekesztettséget visszaszorítani. De még fontosabb, hogy van-e az országban általánosan elfogadott, közös elképzelés a jövőről, hogy van-e összetartás az emberek között. Azoknak az országoknak a sikere, amelyek kilábaltak a miénkhez hasonló nehéz helyzetből, ezen a kettőn alapult: egy határozott cél akarásán és a szolidaritáson. Nálunk ezzel szemben mindenki az ország pusztító megosztottságáról panaszkodik. S valóban sok kárt okoz a mindent a mi ők sémára leegyszerűsítő fekete-fehér gondolkodás. De az élet színesebb, és teljesebb. Soksok példáját mutatja fel annak, mit érnek el azok, akik függetlenítik magukat a megosztástól, de nem is húzódnak vissza a magánéletbe. Országjárásaim során rengeteg igyekezettel, jóakarattal, találékonysággal és együttműködéssel találkozom. Ezek az emberek mind hisznek egy közös célban. Kiemelte a civil szervezetek szerepét: - Rengeteg a segítő szervezet. Belegondolni is rossz, mi lenne nélkülük. A civil szerveződések immár nélkülözhetetlenek az ország számára. Tudjuk-e, hogy az embereknek ez a belső hozzáállása nem kis ügy, hanem éppen ez a legfontosabb. Ettől függ, mi lesz Magyarország helye az átalakuló világban; ettől függ, lesz-e közös akarat arra, hogy a magyar nemzet fennmaradjon a Kárpát-medencében. Újévkor, újrakezdéskor érdemes meggondolnunk és megerősítenünk, hogy van belső iránytűnk, hogy megőrizzük a reményt. Ezért tudjuk ilyenkor szívből énekelni a Himnuszt - zárta ünnepi köszöntőjét az államfő. MTI Törvényt mindenáron z év utolsó napjai Magyarországon még tartogattak a társadalom számára egy köztársaság elnöki vétót, elutasítást, vagy éppen tartózkodást az egészségügyi törvény kapcsán. Az ellenzék részben üdvözölte a döntést, részben kifogásolta, hogy miért nem továbbította a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz a törvényt felülvizsgálatra. A kormány pedig újra a fekete az fehér, vagy a kék az piros kommunikációt választotta. Hiszen a kormányszóvivő sietett bejelenteni, hogy Sólyom László tulajdonképpen támogatja a törvényt, és a reformok mellett van, mivel az Alkotmánybíróság helyett „csak” a parlamentnek küldte vissza a törvényt megfontolásra. A parlamenti többség számára pedig - úgy tűnik - nem jelent nagyobb gondot a törvény újbóli megszavazása, még akkor sem, ha szinte az egész ország, illetve társadalom könyörög, felszólít (ki-ki a saját vérmérséklete szerint), hogy ne tegyék. Pedig a kormányzati kommunikációért felelősek mindent megtettek azért, hogy az egészségügyi törvény elfogadása és az általa biztosítók irányította kormányzati modell kialakulása ne tűnjön egyébnek, mint egy izgalmas valóságshow-nak. Az első lényeges állítás az volt, hogy a biztosítók méltányolni fogják a lakosság anyagi helyzetét, és nem fogják kiválogatni a tehetősebb pácienseket. Az állítás mögött azonban sajnálatos módon nem jelenhetett meg valós tapasztalat, mivel az eddigi ismeretek alapján egyetlen országban sem találkozhattunk méltányoló biztosítókkal. Egyébként is, ha vannak olyan intézmények, amelyek teljes mértékben eltérnek a szolidaritást nyújtó segélyszervetektől, azok között elsőként sorolhatjuk fel a biztosítók nevét. Mivel ezt az állítást igen csekély létszámban értetette meg vagy támogatta a lakosság (melynek egyébként az elmúlt évtizedekben hathatós tapasztalata volt a bankok és biztosítók működéséről), következtek a „bulvárosabb” lépések. Látványelemek kellettek tehát ahhoz, hogy a kereskedelmi televíziózáshoz szokott jelenetős számú lakos felfigyeljen a kormány szándékára. Internet a szobában, mellette virág a vázában, páncélszekrény az ágy alatt. Összkomfortot hirdetett tehát Horváth Ágnes egészségügyi miniszter asszony. Továbbá, mivel köztudott, hogy sokakat a gyomrukon és étvágyukon keresztül lehet meggyőzni, bemutatta a reformkonyhát. A többféle menü pedig ízlésesen tálalva és a különféle főzelékek színei jót mutattak a televízió képernyőjén. A lakosság kisebb hányada itt már kissé elbizonytalanodott, hiszen azt gondolhatta, hogy ha megszavazza a parlament a törvényt, és a köztársasági elnök is rábólint, akkor bekövetkezhet a finom ételek, az udvarias kiszolgálás és a méltányosan működő biztosítók világa. A minden rendben effektust azonban igencsak cáfolni látszott az a tény, hogy a zárószavazás napján több mint 130 módosító indítványt terjesztettek be az Országgyűlés elé, amelyeket természetesen még egy számítógépnek is nehéz lett volna pillanatok alatt feldolgozni. Ezenkívül Sólyom László is kiemelte, hogy a törvény számos eleme az országgyűlési döntéshozatal során a koalíciós pártok háttéralkujában, a lehető legkésőbb született meg. Ez pedig az ellenzék számára eleve kizárta az érdemi hozzászólás lehetőségét. De a kormánypárti képviselőkre is áll: nem lehet elvárni tőlük, hogy a bizottsági ülés előtt néhány órával ismertté vált, vagy az ülés kezdetén kiosztott nagyszámú módosításról azonnal állást foglaljanak. Azok a vélemények is eléggé beszédesek, amelyek szocialista politikusok között játszódtak le, és a következőképpen hangzottak: „A referendum következményeként a megkérdezett MSZP-s politikusok, képviselők szerint a kormány nem fog ugyan megbukni, a népszavazás mégis sorsdöntő lesz abból a szempontból, hogy változtatni kell a kormány politikáján. Egyáltalán nem hiányzott a népszavazás, de legalább arra jó lesz, hogy elmagyarázzuk, miért van szükség a reformokra és például a vizitdíjra - mondta az MSZP egyik elnökségi tagja. Egy másik vélemény szerint a referendum nagy médiafelületet biztosít, így el lehet magyarázni a reformok miértjét. Utólag kell elmagyarázni, mit miért csináltunk, utólag kell elmagyarázni az egészségbiztosítási törvényt - mondta egy vidéki képviselő. „Milyen politika az, amit utólag kell magyarázni?” - ezt a kérdést viszont egy választmányi tag tette fel, aki szerint az MSZP jelenlegi politikája hosszabb távon is káros lehet a magyar baloldalnak. ■ TALPAI Lóránt : RÖVIDEN ■ MAGYARORSZÁG Nagy drágulás Az inflációnál magasabb gáz- és villanyáremelés, drasztikusan dráguló közszolgáltatások, megugró élelmiszerárak - ez vár a magyarországi háztartásokra 2008-ban, miközben a nyugdíjak és a bérek emelése legfeljebb a szinten tartásra lesz elég. Budapesten kétféle vonaljegy lépett életbe, egy nappali és egy éjszakai. A nappali vonaljegy ára 270, az éjszakai jegyé 350 forint. Átlagosan 9,8 százalékkal kell többet fizetni a lakossági fogyasztóknak az áramért januártól. A gáz ára 5 százalékkal emelkedett január elsejétől, de 2008 folyamán további emelések lesznek. Növekedni fog a távfűtés ára is. Drágulnak a postai szolgáltatások, átlagosan 6,9 százalékkal. ■ KORMÁNYZATI NEGYED Nem épül meg? Mind valószínűbbnek tűnik, hogy nem épül fel Budapesten a sokat vitatott és rengeteg pénzt igénylő kormányzati negyed. December 29-ére jelentették ugyanis be, hogy közük, ki nyerte a pályázatot, majd január közepére halasztották a bejelentést. Az MTI szerint a kormányszóvivő azzal indokolta a halasztást, hogy a bírálóbizottságnak alaposan át kell tekintenie, hogy a két konzorcium által benyújtott ajánlat mennyire felel meg a kritériumoknak. Ez azért különös, mert annak ellenére mondta ezt, hogy csak egy ajánlat érkezett. Sajtóértesülések szerint a kormány már döntött arról, hogy kihátrál a beruházásból. Ehhez pedig jó magyarázatnak tűnik arra hivatkozni, hogy egyetlen pályázó sem tudta teljesíteni a szigorú feltételeket. A kormány 142,5 milliárd forintot szán az óriásberuhá ■ BUGÁR REAGÁLÁSA Kisebbség nincs? Bugár Béla sérelmesnek találja, hogy Ivan Gasparovic szlovák államfő újévi beszédében szó sem esett a nemzeti kisebbségekről, noha Szlovákia lakosságának majdnem tizenöt százalékát ők alkotják - közölte az MTI. Lehetett volna kiegyensúlyozottabb a szlovák nemzeti jelképek hangsúlyosabb megjelenítését szorgalmazó államfő újévi beszéde - vélekedett a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője és volt elnöke a TASR hírügynökségnek nyilatkozva. Emlékeztetett arra, hogy Szlovákia nem minden lakosa szlovák, hanem más - döntően magyar - nemzetiségű ember, akiknek munkája igenis része az országban megteremtett értékeknek, így a kulturális értékeknek is. ■ TURIZMUS Jönnek a tanyára Egyre több alföldi tanyán hallani német vagy holland szót, mert akit rabul ejtett a magyar puszta varázsa, a tanyai életforma, gyakran telepszik meg itt. Pusztaszer határában egy kéthektáros erdő közepén él az Arnold házaspár gyermekeikkel. A férj otthon Németországban biogazdálkodással foglalkozott, ezt folytatja most itt magyar feleségével. A tanya egyik épületéből vendégházat alakítottak ki, főleg német turisták járnak hozzájuk. Most mondjam azt, hogy egy teljesen egyszerű, pici borospincébe lemenni, bort kóstolni, és lovas kocsival végigmenni egy földúton, ez nekik még szép és élmény - mondta Arnoldné Őré Zsuzsanna Őshonos magyar állatokat is tartanak. A németek egyáltalán nem ismerik a mangalicát vagy a rackát. Zsuzsa úgy látja, egyre több külföldi költözik a tanyavilágba, egyfajta új népvándorlás kezdődött.