Magyar Szó, 2008. július (65. évfolyam, 149-175. szám)
2008-07-01 / 149. szám
2008. július 1., kedd MAGYARORSZÁG Növekvő munkanélküliség A Fidesz szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb foglalkoztatási adatai azt támasztják alá, hogy a Gyurcsány-kormány képtelen megállítani a munkahelyek számának rohamos fogyását. Bernáth Ildikó, az ellenzéki párt parlamenti képviselője ezt tegnap tudatta az MTI-vel. A kisebbségi szocialista kormány hiába folytat az adófizetők pénzéből milliókba kerülő sikerpropagandát a munkahelyteremtésről, az adatok azt bizonyítják, tovább nő a munkanélküliek száma - szögezte le közleményében Bernáth Ildikó. A KSH tegnap tette közzé legfrissebb adatait, amelyek szerint a munkanélküliségi ráta 2008 március-májusban 7,7 százalék, a foglalkoztatottak száma 3,858 millió, a munkanélkülieké 322 ezer fő volt. Az idén február és április között a foglalkoztatottak száma 3,85 millió, a munkanélkülieké pedig 323 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 7,7 százalék volt. Tavaly március-májusban a foglalkoztatottak száma 3,92 millió, a munkanélkülieké 308 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 7,3 százalék volt. A Fidesz képviselője úgy látja, a kormány csak a hatalomhoz való görcsös ragaszkodással van elfoglalva, Magyarország válságával azonban nem tud mit kezdeni. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az előrehozott választás gazdasági kényszer - vélekedett Bernáth Ildikó. MjkmmSzó // kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Gyengülő határon túli kapcsolatok Polgármesterek világtalálkozója A következő években, 2013-ig összességében 270 milliárd forint áll rendelkezésre a határon átnyúló térségek fejlesztésére - jelentette be Szili Katalin a Magyar Polgármesterek VIL Világtalálkozójának tegnapi ülésén, Gödöllőn. Az Országgyűlés elnöke elmondta: a parlamenten belül 2002 óta működik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, e testületnek oktatási, gazdasági, kulturális és alkotmányjogi albizottsága működik. A fórum szeptemberben tárgyal a pénzek felhasználásának az infrastruktúrára vonatkozó programjáról - tette hozzá. Szükség van egy közös, mindannyiunk számára elfogadott, hosszú távú nemzetpolitikai stratégiára - hangsúlyozta Szili Katalin. Mint mondta, ehhez együttműködésre van szükség, erre a parlament fóruma készen áll. Gyenesei István önkormányzati miniszter kifejtette: semmiféle olyan reform nem lehet kívánatos, amely akárcsak rövid távon is sérti a települések vagy az állampolgárok érdekeit. A reformokhoz elengedhetetlen a szakmai, politikai, érdekképviseleti és társadalmi támogatottság. A miniszter leszögezte: nem fogadható el az az álláspont, amely szerint kevesebb önkormányzatra lenne szükség, az ugyanis alapjaiban sértené a települési autonomitást, az önrendelkezés jogát. Vagyis: „el a kezekkel az önkormányzatoktól!" - szögezte le. A tanácskozáson felolvasták György Ervin, Kovászna megye prefektusának üzenetét, őt - mint közölték - a román hatóságok nem engedték el a világkonferenciára, hogy elmondhassa a Kisebbségi érdekérvényesítés keretei Romániában címmel tervezett beszédét. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke átnyújtotta a kiemelkedő polgármesteri tevékenység elismeréseként odaítélt aranygyűrűket. Az idén Sóvágó László (Hajdúszoboszló), Szalai János (Csősz), Vitály Barna (Hegyközcsatár, Románia) és Flajda László (Budapest, XV. kerület) polgármester vehette át a kitüntetést. A kétnapos világtalálkozó a részt vevő polgármesterek közös zárónyilatkozatának elfogadásával fejeződött be. A dokumentumban egyebek mellett megállapítják: az önkormányzatok pozíciója romlott, a támogatások reálértéke csökkent, az intézmények üzemeltetési költsége az emelkedő energiaárak miatt elviselhetetlen terhet jelent. Mindez közrejátszik abban, hogy a települések több mint egyharmada jogosult az önhibájukon kívül hátrányos helyzetűeknek szánt támogatásra. A zárónyilatkozat kitér arra is, hogy az önkormányzatok kötelező feladatának ellátásához az állam sok esetben nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges eszközöket, s ezek privát kézbe kerülése veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását. A zárónyilatkozat szerint a határon túli kapcsolatok gyengültek, megosztottság érzékelhető, holott az összmagyar politika hosszú távon csak akkor válhat eredményessé, ha magyar egységén alapul. MTI NEMZETI ÖNISMERET Közös gondolkodás Lakiteleken Óriási érdeklődés mellett, tudósok, politikusok, művészek, egyházi méltóságok és gazdasági szakemberek közreműködésével ma kezdődik az Európa Szabadegyetem. Mit gondolunk önmagunkról és mit gondol a világ rólunk? - ismét elhangzik a kérdés Lakiteleken, az Európa Szabadegyetemen. 1979 májusában Lezsák Sándor hasonló gondolat jegyében szervezte meg a fiatal írók találkozóját. Akkor olyan személyiségek adtak igazodási pontot egy elnyomó, diktatórikus rendszerben a nemzeti önismerethez, mint Csoóri Sándor, Bíró Zoltán és Illyés Gyula. Milyen kép néz vissza ma a tükörből? „Képalkotásunkat számos élmény befolyásolja. A kettős állampolgárságról tartott népszavazás és az elmúlt húsz év tapasztalataival együtt élesen megmutatja, hogyan értékeljük magunkat” - válaszolt a Magyar Hírlapnak Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola vezetője. Meghatározza a képalkotást a megtévesztéssel hatalomra került kormányfő három fő bűne is: saját nemzete ellen kampányolt a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson, elmondta az eltorzított valóságról az őszödi beszédet, illetve nem felejthetjük el az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján kipattant eseményeket sem. Lezsák Sándor szerint „gyalázatos volt, ahogyan vaskordonokkal védték a magyaroktól a külföldi vendégeket, akik elismerésük jeléül utaztak október 23-án Budapestre. A nagyvilágban bennünket 1956-tal mérnek ma is.” Ilyen előzmények után kezdődik Lakiteleken a közös gondolkodás arról, melyek azok az erőforrások, amelyekre alapozva elindulhat az ország a felfelé ívelő pályán. Olyan mozaikokból építkezhet a nemzet énképének megalkotásakor, mint például a hungarikumok, amelyeket Simicskó Istvánnak, a KDNP országgyűlési képviselőjének köszönhetően már országgyűlési határozat rögzít. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke mellett Andrásfalvy Bertalan a magyarságkép torzulásairól tart előadást, Bíró Zoltán irodalomtörténész a harmadik útról beszél majd. Mit jelent kereszténynek és keresztény magyarnak lenni? Lezsák Sándor szerint ez is egy olyan eleme lehet önértékelésünknek, amelyről közösen kell gondolkodnunk. A közös hit mint búvópatak van jelen életünkben, a kérdés csak az, hogyan tud a felszínre törni és megfelelni az erkölcsi megújulás egyre fokozódó igényének. Ebben a gondolatkörben Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke ad útmutatást. A nemzet énképének megalkotásában közreműködik még előadásával többek között Lányi András, Fekete Gyula és Széles Gábor. HA FODOR AZT AKARJA Kókának le kell mondania Szent-Iványi István szerint Kóka Jánosnak le kellene mondania az SZDSZ frakcióvezetőjének posztjáról, ha Fodor Gábor pártelnöknek ez a kívánsága - jelentette ki a liberális párt ügyvivője a távirati irodának. A közvélemény előtt akkor teremtenénk tiszta viszonyokat az SZDSZ-ben, ha Fodor Gábor a pártelnökség mellett a frakcióvezetői posztot is betölthetné - jelentette ki az európai parlamenti képviselőként is tevékenykedő Szent-Iványi. Hozzátette: szó nincs arról, hogy Kóka Jánost „ki szeretnék szorítani” a párt vezetéséből, hiszen „a volt elnök fontos és nagy legitimitással rendelkező politikus”. Véleménye szerint viszont ebben a helyzetben más feladatot kellene találni számára. Lehetőségként említette az SZDSZ Országos Tanácsának elnöki tisztét, a magyar parlamenti alelnökséget vagy esetleg a liberálisokat tömörítő ernyőszervezet, az Európai Liberális Demokrata és Reformpárt (ELDR) alelnöki pozícióját. Korábban Kóka János tett rá utalást, hogy szeretne elindulni az ELDR alelnöki posztjáért. Szent-Iványi István megjegyezte: nem tapasztalja, hogy kettős hatalom lenne a párton belül, mert a jelenlegi és a volt elnök nem képvisel ellentétes álláspontot. Meglátása szerint Fodor Gábor elnökségét senki nem kérdőjelezi meg. A pártelnökkel szembeni legfontosabb elvárás a párt egységének megteremtése, ezért Kóka János európainak gondolja azt a megoldást, hogy a nyertes integrálja korábbi ellenfelét, ő pedig segíti a győztest. Kóka olvasatában ez annyit jelent, hogy ő marad(na) az SZDSZ-frakció élén - írta a szombati Népszabadság, amely interjút közölt Kóka Jánossal. „Szeretném leszögezni, hogy nem szervezek belső ellenzéket, senkinek nem kell attól tartania, hogy nem a párt stratégiáját képviselem. Ellenkezőleg! A legértékesebb politikai portéka, amivel a párt sikeréhez hozzájárulhatok, az, hogy támogatóimat a közös együttműködés irányába terelem, és a vezetőség által meghatározott politikához biztosítom a frakció támogatását” - fogalmazott a frakcióvezető. Az interjúban Kóka János közölte: „Nem titkolom, hogy van konfliktus az SZDSZ- ben. Ennek egyik oka, hogy új, ellenzéki szerepben vagyunk, újra kell fogalmaznunk önmagunkat az új politikai térben. Másrészt a párton belül kiegyenlítettek az erőviszonyok, egy év alatt három szavazás végződött lényegében döntetlennel.” Kóka János véleménye szerint mindez együttműködésre kényszeríti őket,amelyben ő partner. Alkotmányellenes Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság (AB) a magyar büntető törvénykönyv februári módosításait - tudta meg az Index. A Bárándy Gergely szocialista képviselő által jegyzett jogszabály a gyalázkodást cikkelyezte volna be új tényállásként. E cselekvés két évig terjedő börtönnel sújtandó vétsége olyan kifejezésekre, híresztelésre vagy kézmozdulatokra vonatkozott volna, amelyek alkalmasak egy csoport becsületének, emberi méltóságának a megsértésére. Hasonló sorsra jutott a polgári törvénykönyv módosítása is. Az alkotmányellenesnek talált módosítás lehetővé tette volna, hogy valamelyik kisebbség egy tagja akkor is pert indíthasson a személyiségi joga védelmében, ha nem személyesen, hanem csak a csoport tagjaként sértették meg. A felülvizsgálatot a köztársasági elnök kezdeményezte. msmm ■ A SZABADSÁG NAPJÁRA Emlékműavatás Felavatták a Szabadság Napi Emlékművet vasárnap Somlóvásárhelyen. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke avatóbeszédében úgy fogalmazott: jóllehet Magyarország nagybeteg, a népszavazás kapcsán kiderült, hogy megjelent az új többség, amelyben bizakodhatunk, s amely a nemzeti reneszánsz hordozója lehet. Az emlékmű arra az eseményre utal, hogy 1991. június 30-án itt, a Somló lábánál jelentette be Antall József miniszterelnök, hogy kivonták a szovjet csapatokat Magyarországról. Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a szabadságot meg kell őriznünk. Úgy vélte, napjainkban nem biztos, hogy elmondhatjuk, szabadok vagyunk, s nem sokkal inkább lelki terror áldozatai. ■ BUGÁR BÉLA A szlovák-magyar viszonyról Bugár Béla korábbi MKP-elnök volt a Markíza kereskedelmi televízió Testre szabva műsorának a vendége, vitapartnerének Robert Kalinák belügyminiszert hívták meg - közölte a Felvidék Ma. Az adásban természetesen megjelent a hűvös szlovák-magyar viszony feszegetése is. Kalinák szerint annak a magyarországi belpolitikai válságos helyzet az oka. Bugár nem látja ennyire egyoldalúnak a helyzetet: „a kormánykoalíció részét képezi minimum egy olyan személy, akinek sértő kijelentései állandóan ártanak Szlovákiának” - mondta, noha Ján Slota neve nem hangzott el, egyértelmű volt, hogy rá célzott. Bugár elmondta, ha ő lenne a magyar kormányfő helyében, akkor elfogadná a szlovákiai meghívást, de kerek perec kijelentené, ha kormánykörökből még egyszer elhangzanak hasonló sértő kijelentések, akkor „Viszontlátásra”... ■ SZOCIÁLIS SEGÉLY Lefaragnak belőle? A minimálbér és a rendszeres szociális segély legmagasabb összegének távolításában állapodott meg a szocialista vezetés a dobogókői tanácskozáson - tudta meg a Világgazdaság. A lap információi szerint ez azt jelenti, hogy január elsejétől csökkentenék a rendszeres szociális segély maximális összegét. A jövőben a segélyt nem a jelenlegi 69 ezer forintos minimálbérhez kötnék, hanem a lét- vagy a nyugdíjminimumhoz. Utóbbi ma 28 500 forint, s ennek legfeljebb 150 százalékában határoznák meg a segély összegét, amely így nem érné el a 45 ezer forintot sem - tájékoztat az MTI. A pénzügyi támogatások átalakításával pedig arra ösztönöznék az önkormányzatokat, hogy a rendelkezésre álló forrásokat segélyezés helyett közmunkaprogramokra fordítsák. ■ SZLOVÁKIA Egyenjogú roma nyelv A roma nyelv egyenjogúsításáról és szabványosításáról írtak alá nyilatkozatot Pozsonyban a Szlovákiában élő roma közösségek és a roma értelmiség képviselői. A dekrétumban az áll, hogy a roma nyelv a szlovákiai roma közösségek anyanyelvi fejlődésének, műveltségük és kulturális örökségük megőrzésének eszköze, egyszersmind közérdek is. A szlovák kormány képviselője szerint kevés a roma nyelv tanítására alkalmas oktató, ezért szorgalmazzák, hogy Szlovákiában a jövőben roma nyelvből is lehessen államvizsgázni. Ugyanakkor fontos, hogy a romák szlovákul és más világnyelveken is megtanuljanak, mert így könnyebben találnak munkát. (MR)