Magyar Szó, 2008. július (65. évfolyam, 149-175. szám)

2008-07-01 / 149. szám

2008. július 1., kedd MAGYARORSZÁG Növekvő munkanélküliség A Fidesz szerint a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) legfrissebb foglalkoz­tatási adatai azt támasztják alá, hogy a Gyurcsány-kormány képtelen megállí­tani a munkahelyek számának rohamos fogyását. Bernáth Ildikó, az ellenzéki párt parlamenti képviselője ezt tegnap tudatta az MTI-vel. A kisebbségi szocialista kormány hiába folytat az adófizetők pénzéből mil­liókba kerülő sikerpropagandát a mun­kahelyteremtésről, az adatok azt bizo­nyítják, tovább nő a munkanélküliek száma - szögezte le közleményében Ber­náth Ildikó. A KSH tegnap tette közzé legfrissebb adatait, amelyek szerint a munkanélkü­liségi ráta 2008 március-májusban 7,7 százalék, a foglalkoztatottak száma 3,858 millió, a munkanélkülieké 322 ezer fő volt. Az idén február és április között a foglalkoztatottak száma 3,85 millió, a munkanélkülieké pedig 323 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 7,7 százalék volt. Tavaly március-májusban a foglalkozta­tottak száma 3,92 millió, a munkanél­külieké 308 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 7,3 százalék volt. A Fidesz képviselője úgy látja, a kor­mány csak a hatalomhoz való görcsös ragaszkodással van elfoglalva, Magyar­­ország válságával azonban nem tud mit kezdeni. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az előrehozott választás gazdasági kény­szer - vélekedett Bernáth Ildikó. MjkmmSzó // kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Gyengülő határon túli kapcsolatok Polgármesterek világtalálkozója A következő években, 2013-ig összességében 270 milliárd forint áll rendelkezésre a határon átnyúló térségek fejlesztésére - jelentette be Szili Katalin a Magyar Polgármesterek VIL Világtalálkozójának teg­napi ülésén, Gödöllőn. Az Országgyűlés elnöke elmondta: a parlamenten belül 2002 óta működik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, e testületnek oktatási, gazda­sági, kulturális és alkotmányjogi albizott­sága működik. A fórum szeptemberben tárgyal a pénzek felhasználásának az inf­rastruktúrára vonatkozó programjáról - tette hozzá. Szükség van egy közös, mindannyi­unk számára elfogadott, hosszú távú nemzetpolitikai stratégiára - hangsú­lyozta Szili Katalin. Mint mondta, ehhez együttműködésre van szükség, erre a parlament fóruma készen áll. Gyenesei István önkormányzati mi­niszter kifejtette: semmiféle olyan reform nem lehet kívánatos, amely akárcsak rövid távon is sérti a települések vagy az állampolgárok érdekeit. A reformok­hoz elengedhetetlen a szakmai, politikai, érdekképviseleti és társadalmi támoga­tottság. A miniszter leszögezte: nem fogad­ható el az az álláspont, amely szerint kevesebb önkormányzatra lenne szük­ség, az ugyanis alapjaiban sértené a tele­pülési autonomitást, az önrendelkezés jogát. Vagyis: „el a kezekkel az önkor­mányzatoktól!" - szögezte le. A tanácskozáson felolvasták György Ervin, Kovászna megye prefektusának üzenetét, őt - mint közölték - a román hatóságok nem engedték el a világkon­ferenciára, hogy elmondhassa a Kisebb­ségi érdekérvényesítés keretei Romániá­ban címmel tervezett beszédét. Gémesi György, a Magyar Önkormány­zatok Szövetségének elnöke átnyújtotta a kiemelkedő polgármesteri tevékeny­ség elismeréseként odaítélt aranygyű­rűket. Az idén Sóvágó László (Hajdú­szoboszló), Szalai János (Csősz), Vitály Barna (Hegyközcsatár, Románia) és Flajda László (Budapest, XV. kerület) polgármester vehette át a kitüntetést. A kétnapos világtalálkozó a részt vevő polgármesterek közös zárónyilat­kozatának elfogadásával fejeződött be. A dokumentumban egyebek mellett megállapítják: az önkormányzatok pozí­ciója romlott, a támogatások reálértéke csökkent, az intézmények üzemeltetési költsége az emelkedő energiaárak miatt elviselhetetlen terhet jelent. Mindez közrejátszik abban, hogy a települések több mint egyharmada jogosult az önhi­bájukon kívül hátrányos helyzetűeknek szánt támogatásra. A zárónyilatkozat kitér arra is, hogy az önkormányzatok kötelező feladatá­nak ellátásához az állam sok esetben nem bocsátotta rendelkezésre a szük­séges eszközöket, s ezek privát kézbe kerülése veszélyezteti a kötelező felada­tok ellátását. A zárónyilatkozat szerint a határon túli kapcsolatok gyengültek, megosz­tottság érzékelhető, holott az összma­­gyar politika hosszú távon csak akkor válhat eredményessé, ha magyar egysé­­­gén alapul. MTI NEMZETI ÖNISMERET Közös gondolkodás Lakiteleken Óriási érdeklődés mellett, tudósok, politikusok, művészek, egyházi méltóságok és gazdasági szakemberek közreműködésével ma kezdődik az Európa Szabadegye­tem. Mit gondolunk önmagunkról és mit gondol a világ rólunk? - ismét elhangzik a kérdés Lakiteleken, az Európa Szabadegyetemen. 1979 májusában Lezsák Sándor hasonló gondolat jegyében szervezte meg a fiatal írók találkozóját. Akkor olyan sze­mélyiségek adtak igazodási pontot egy elnyomó, diktatórikus rendszerben a nem­zeti önismerethez, mint Csoóri Sándor, Bíró Zoltán és Illyés Gyula. Milyen kép néz vissza ma a tükörből? „Képalkotásunkat számos élmény befolyá­solja. A kettős állampolgárságról tartott népszavazás és az elmúlt húsz év tapasztala­taival együtt élesen megmutatja, hogyan értékeljük magunkat” - válaszolt a Magyar Hírlapnak Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola veze­tője. Meghatározza a képalkotást a megtévesztéssel hatalomra került kormányfő három fő bűne is: saját nemzete ellen kampányolt a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson, elmondta az eltorzított valóságról az őszödi beszédet, illetve nem felejthetjük el az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján kipattant eseménye­ket sem. Lezsák Sándor szerint „gyalázatos volt, ahogyan vaskordonokkal védték a magyaroktól a külföldi vendégeket, akik elismerésük jeléül utaztak október 23-án Budapestre. A nagyvilágban bennünket 1956-tal mérnek ma is.” Ilyen előzmények után kezdődik Lakiteleken a közös gondolkodás arról, melyek azok az erőforrások, amelyekre alapozva elindulhat az ország a felfelé ívelő pályán. Olyan mozaikokból építkezhet a nemzet énképének megalkotásakor, mint például a hungarikumok, amelyeket Simicskó Istvánnak, a KDNP országgyűlési képviselőjé­nek köszönhetően már országgyűlési határozat rögzít. Az Országgyűlés nemzetbiz­tonsági bizottságának elnöke mellett Andrásfalvy Bertalan a magyarságkép torzulá­sairól tart előadást, Bíró Zoltán irodalomtörténész a harmadik útról beszél majd. Mit jelent kereszténynek és keresztény magyarnak lenni? Lezsák Sándor szerint ez is egy olyan eleme lehet önértékelésünknek, amely­ről közösen kell gondolkodnunk. A közös hit mint búvópatak van jelen életünkben, a kérdés csak az, hogyan tud a felszínre törni és megfelelni az erkölcsi megújulás egyre fokozódó igényének. Ebben a gondolatkörben Bábel Balázs kalocsa-kecs­­keméti érsek, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke ad útmutatást. A nemzet énképének megalkotásában közreműködik még előadásával többek között Lányi András, Fekete Gyula és Széles Gábor. HA FODOR AZT AKARJA Kókának le kell mondania Szent-Iványi István szerint Kóka Jánosnak le kellene mondania az SZDSZ frakcióvezetőjének posztjáról, ha Fodor Gábor pártelnöknek ez a kívánsága - jelentette ki a liberális párt ügyvivője a táv­irati irodának. A közvélemény előtt akkor teremte­nénk tiszta viszonyokat az SZDSZ-ben, ha Fodor Gábor a pártelnökség mellett a frakcióvezetői posztot is betölthetné - jelentette ki az európai parlamenti kép­viselőként is tevékenykedő Szent-Iványi. Hozzátette: szó nincs arról, hogy Kóka Jánost „ki szeretnék szorítani” a párt veze­téséből, hiszen „a volt elnök fontos és nagy legitimitással rendelkező politikus”. Véle­ménye szerint viszont ebben a helyzet­ben más feladatot kellene találni számára. Lehetőségként említette az­ SZDSZ Orszá­gos Tanácsának elnöki tisztét, a magyar parlamenti alelnökséget vagy esetleg a liberálisokat tömörítő ernyőszervezet, az Európai Liberális Demokrata és Reform­párt (ELDR) alelnöki pozícióját. Korábban Kóka János tett rá utalást, hogy szeretne elindulni az ELDR alelnöki posztjáért. Szent-Iványi István megjegyezte: nem tapasztalja, hogy kettős hatalom lenne a párton belül, mert a jelenlegi és a volt elnök nem képvisel ellentétes álláspontot. Meglátása szerint Fodor Gábor elnökségét senki nem kérdőjelezi meg. A pártelnökkel szembeni legfontosabb elvárás a párt egységének megteremtése, ezért Kóka János európainak gondolja azt a megoldást, hogy a nyertes integrálja korábbi ellenfelét, ő pedig segíti a győz­test. Kóka olvasatában ez annyit jelent, hogy ő marad(na) az SZDSZ-frakció élén - írta a szombati Népszabadság, amely interjút közölt Kóka Jánossal. „Szeretném leszögezni, hogy nem szervezek belső ellenzéket, senkinek nem kell attól tartania, hogy nem a párt stra­tégiáját képviselem. Ellenkezőleg! A legér­tékesebb politikai portéka, amivel a párt sikeréhez hozzájárulhatok, az, hogy támo­gatóimat a közös együttműködés irányába terelem, és a vezetőség által meghatáro­zott politikához biztosítom a frakció támo­gatását” - fogalmazott a frakcióvezető. Az interjúban Kóka János közölte: „Nem tit­kolom, hogy van konfliktus az SZDSZ- ben. Ennek egyik oka, hogy új, ellenzéki szerepben vagyunk, újra kell fogalmaz­nunk önmagunkat az új politikai térben. Másrészt a párton belül kiegyenlítettek az erőviszonyok, egy év alatt három szava­zás végződött lényegében döntetlennel.” Kóka János véleménye szerint mindez együttműködésre kényszeríti őket,­amely­ben ő partner. Alkotmányellenes Alkotmányellenesnek találta az Alkot­mánybíróság (AB) a magyar büntető tör­vénykönyv februári módosításait - tudta meg az Index. A Bárándy Gergely szoci­alista képviselő által jegyzett jogszabály a gyalázkodást cikkelyezte volna be új tényállásként. E cselekvés két évig ter­jedő börtönnel sújtandó vétsége olyan kifejezésekre, híresztelésre vagy kézmoz­dulatokra vonatkozott volna, amelyek alkalmasak egy csoport becsületének, emberi méltóságának a megsértésére. Hasonló sorsra jutott a polgári tör­vénykönyv módosítása is. Az alkotmány­­ellenesnek talált módosítás lehetővé tette volna, hogy valamelyik kisebbség egy tagja akkor is pert indíthasson a sze­mélyiségi joga védelmében, ha nem sze­mélyesen, hanem csak a csoport tagja­ként sértették meg. A felülvizsgálatot a köztársasági elnök kezdeményezte. msmm ■ A SZABADSÁG NAPJÁRA Emlékműavatás Felavatták a Szabadság Napi Em­lékművet vasárnap Somlóvásárhelyen. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alel­nöke avatóbeszédében úgy fogalma­zott: jóllehet Magyarország nagybe­teg, a népszavazás kapcsán kiderült, hogy megjelent az új többség, amely­ben bizakodhatunk, s amely a nemzeti reneszánsz hordozója lehet. Az emlékmű arra az eseményre utal, hogy 1991. június 30-án itt, a Somló lábánál jelentette be Antall József miniszterelnök, hogy kivonták a szovjet csapatokat Magyarországról. Lasztovicza Jenő, a Veszprém Me­gyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a szabadságot meg kell őriz­nünk. Úgy vélte, napjainkban nem biztos, hogy elmondhatjuk, szabadok vagyunk, s nem sokkal inkább lelki ter­ror áldozatai. ■ BUGÁR BÉLA A szlovák-magyar viszonyról Bugár Béla korábbi MKP-elnök volt a Markíza kereskedelmi televízió Testre szabva műsorának a vendége, vitapartnerének Robert Kalinák bel­­ügyminiszert hívták meg - közölte a Felvidék Ma. Az adásban természetesen megje­lent a hűvös szlovák-magyar viszony feszegetése is. Kalinák szerint annak a magyarországi belpolitikai válságos helyzet az oka. Bugár nem látja ennyire egyoldalúnak a helyzetet: „a kormány­­koalíció részét képezi minimum egy olyan személy, akinek sértő kijelenté­sei állandóan ártanak Szlovákiának” - mondta, noha Ján Slota neve nem hang­zott el, egyértelmű volt, hogy rá célzott. Bugár elmondta, ha ő lenne a magyar kormányfő helyében, akkor elfogadná a szlovákiai meghívást, de kerek perec kijelentené, ha kormánykörökből még egyszer elhangzanak hasonló sértő kije­lentések, akkor „Viszontlátásra”... ■ SZOCIÁLIS SEGÉLY Lefaragnak belőle? A minimálbér és a rendszeres szo­ciális segély legmagasabb összegének távolításában állapodott meg a szocia­lista vezetés a dobogókői tanácskozá­son - tudta meg a Világgazdaság. A lap információi szerint ez azt jelenti, hogy január elsejétől csök­kentenék a rendszeres szociális segély maximális összegét. A jövőben a segélyt nem a­­ jelenlegi 69 ezer forin­tos­­ minimálbérhez kötnék, hanem a lét- vagy a nyugdíjminimumhoz. Utóbbi ma 28 500 forint, s ennek leg­feljebb 150 százalékában határoznák meg a segély összegét, amely így nem érné el a 45 ezer forintot sem - tájé­koztat az MTI. A pénzügyi támogatások átalakítá­sával pedig arra ösztönöznék az önkor­mányzatokat, hogy a rendelkezésre álló forrásokat segélyezés helyett köz­munkaprogramokra fordítsák. ■ SZLOVÁKIA Egyenjogú roma nyelv A roma nyelv egyenjogúsításáról és szabványosításáról írtak alá nyilatko­zatot Pozsonyban a Szlovákiában élő roma közösségek és a roma értelmiség képviselői. A dekrétumban az áll, hogy a roma nyelv a szlovákiai roma közössé­gek anyanyelvi fejlődésének, műveltsé­gük és kulturális örökségük megőrzé­sének eszköze, egyszersmind közérdek is. A szlovák kormány képviselője sze­rint kevés a roma nyelv tanítására alkal­mas oktató, ezért szorgalmazzák, hogy Szlovákiában a jövőben roma nyelvből is lehessen államvizsgázni. Ugyanakkor fontos, hogy a romák szlovákul és más világnyelveken is megtanuljanak, mert így könnyebben találnak munkát. (MR)

Next