Magyar Szó, 2008. szeptember (65. évfolyam, 202-227. szám)

2008-09-01 / 202. szám

Újvidék, 2008. szeptember 1., hétfő KÖZÉLETI NAPILAP LXV. évf., 202. (21152.) szám ■ Ára 30 Dia Sportvilág ■ A csajok öt napon át rúgták a bőrt Játékos focisulit rendeztek lányoknak Adán és Csó­kán.... (6-7. oldal) ■ Már a finnek is jobbak? A szerb kosárlabda-válo­gatott vereséget szenvedett az Eb selejtezőjében.... (10. oldal) I Szentesi diadal Nagyszerű szervezés, kiváló meccsek és elégedett csapa­tok jellemezték az I. nem­zetközi női vízilabdatornát Zentán.... (12-13. oldal) „A gyerekeim iszonyatosak, én magam is elviselhetetlen vagyok. Csak akkor háborgasson válaszá­val, ha rendkívül jó idegzetű!” - ennyire őszinte hirdetéssel kere­sett gyerekvigyázót egy négygyere­kes családanya New Yorkban. A 40 éves asszonynak van két hatéves ikre, továbbá egy 9 és egy 12 éves gyereke. Hirdetésében ki­tért arra is, hogy: „Ha alapjában elégedetlen az életével, még bol­dogtalanabb lesz, ha elvállalja ná­lunk a munkát, így inkább kezel­tesse magát és kíméljen meg attól, hogy jelentkezik. Hirdetésemet megmutattam régi bébiszitterem­­nek, aki teljesen helytállónak ítélte család- és önértékelésemet!" Mindezek ellenére akadt pályá­zó és egyikük meg is felelt. A 25 éves egyetemista nő ráadásul részben látatlanban fogadta el a munkát, ugyanis a négy gyerek közül csak eggyel, a legnagyobbal találkozott, ennek ellenére egy teljes évet vál­lalt. A sajtónak felfedte, hogy egy dolog mindenképpen ígéretes: a gyerekek napközben jó pár órán át iskolában vannak. (MTI/AP) Isten éltessen Szabadka! Száz éve kezdték építeni a Városházát­­ Benépesült a bor utca a hétvégén rendezett ünnepségen­­ Ma adják át a díszpolgári címet és Pro Urbe díjakat írásos dokumentumok Szabadkát először 1391-ben említik Zabotka néven. 1407-ben Szabadkát olyan faluként jegyzik, ahol keddenként vásárokat tartanak. Mária Terézia 1743-ban mezővárosi rangra emeli a települést, majd 1779-ben szabad királyi városi címet adományoz a városnak. A „szabad királyi város” rang azt jelentette, hogy­­Szabadka ezentúl csak a magyar koronát és a magyar királyt ismerte el maga fölött. Birtokait te­kintve pedig bérlőből tulajdonjoggal felruházott birtokos, földesúr lett. Csak királyi bért, megváltást, katonaadót kellett fizetnie, és gondoskodnia kellett a katonaszállásolásról. A városi rangot egy évvel ezelőtt nyerte vissza, bár sokan mondták és tartják a mai napig, hogy azt soha sem veszítette el. Szabadka mégis, a sok vál­tozás ellenére is, legbelül, a felszín alatt megmaradt olyannak, amilyen volt. Míg más, régebben hasonló nagyságú városok az ötszörösére növekedtek, Sza­badkának és a környező településeknek, mint 100 évvel ezelőtt is, százötvenezer lakosa van. Nagyon sokan ezért szeretik, sokan éppen ezért vádolják. Ám valljuk be, ha megállunk a város szívében, ha felpillantunk egy-egy épü­letre, ha eltévedünk egy-egy kis utcá­­ban, és elbújunk a fák árnyékában, Sza­badka talán még mindig ugyanaz, mint Kosztolányi és Csáth idejében volt. Folytatás a 16. oldalon Kitűnő ötletnek bizonyult a bor utca kialakítása a Corvin Mátyás utcában ÚJVIDÉK Megtámadták Dragoslav Petrovicot Szerkesztőségi összefoglaló Súlyos sérüléseket okozott Dragoslav Petrovic tartomá­nyi tudományügyi titkárnak és az Európai Vajdaságért frakcióvezetőjének az az ismeretlen, maszkot viselő, sö­tétből előugró támadó, aki szombaton éjjel egy óra után egy fémrúddal többször megütötte őt, amikor az a családi vacsora után távozott az egyik étteremből. A bántalmazott­nak eltört a lapockacsontja, és miután a Vajdasági Klinikai Központban ellátták sérülését, haza is engedték. Dr. Dragoslav Petrovic Boján Pajtié, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke elítélte a fizikai bántalmazást, és arra kérte az illetékes szer­veket, hogy mielőbb derítsék ki - ahogyan a TVT elnöke fogalmazott - a szégyen­letes bűntény okait, és fogják el az elkövetőket. Ezt követeli a G17 Plusz és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga is, utóbbi borzal­masnak és arcátlannak nevezte a támadást.­­Amennyiben kiderül, hogy a támadás oka politikai jellegű, elvárjuk, hogy az elkö­vetőket a lehető legszigorúbban büntessék meg, mert Szerbiában az erőszakot végre ki kell űzni a politikából, ahogyan a társadalom többi szférájából is. Ahogyan itt az ideje végre fényt deríteni a politikusok, az újságírók és mindazon emberek bántalmazásai­nak okaira is, akik szebb jövőt akarnak Szerbiának - áll a VSZL közleményében. Elítélte a támadást Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház elnöke is, aki szintén a támadás részleteinek mielőbbi feltárására és az elkövetők megbüntetésére szólított fel. - A Petrovic elleni szégyenletes támadást a tartományi parlament elleni táma­dásnak élem meg. A tartományi parlament mindig a toleranciát hirdette a gyűlölet és az erőszak helyett - mondta Egeresi, aki hangsúlyozta: Szerbia és Vajdaság min­den polgárának biztonságban kell éreznie magát, és ekörül nincs helye semmilyen kompromisszumnak. A rendőrség megkezdte a nyomozást. TÉMÁINK Az Üveggolyó tartalmából I Dr. PAPP Árpád Kötelességünk méltó emlé­ket állítani ■ PETRIK Emese Körösi Csom­a Sándor útja beteljesedett ■ TÖRÖK ARNOLD A fejlődő zseniális ötlet MEGJELENT! M­olnár Tibor, a zentai Törté­nelmi Levéltár munkatársá­nak gondozásában, korabeli hírügynökségi jelentésekkel, helyszín­e­ni tudósításokkal, kommentárokkal,­­ kronológiai eseménynaptárral meg­jelent a Magyar Szó 1968-as csehszlo­vákiai szovjet megszállását feldolgozó kötetünk. A könyv azt mutatja be, hogyan tudósított és tájékoztatott na­pilapunk az akkori eseményekről. f k­iadványunkat megrendel­­­­heti 500 dináros áron tele­ Vefonon (021/456-066) vagy e-mailben (eszti@magyarszo.com)! molnAm­ikor Prágából jelenti a m 1 Iskolaavató Tóthfaluban Négy tanterem elkészült, a helybeli diákok már ott tanulhatnak A piros szalagot Körmöczi Károly Magyarkanizsa volt, Nyilas Mihály pedig jelenlegi polgármester vágta át Jeges Zoltán tartományi oktatási titkárral együtt Tegnap Tóthfaluban több száz vendég rész­vételével ünnepélyes iskolaavatót tartottak. Igaz, mint mondták, a nagy ünnepséget jövőre tervezik, amikorra majd az egész iskola elkészül, de most is, mint eddig mindannyiszor, a hely­beliek igazi ünnepet varázsoltak. Az asszonykórus és a népzenészek mellett az ünnepség főszerep­lői a kis iskolások voltak, akik verset mondtak, énekeltek, táncoltak az impozáns iskolaépület előtt. A Tóth Vilmos és Valaki Zoltán tervei alapján készült iskola mint védőbástya állt mögöttük. A remény, a kiút jelképeként, Bata Ferenc, Tótfalu helyi közösségének elnöke alkalmi beszédében elmondta, 15 évvel ezelőtt a falu vezetősége és Utasi Jenő atya a kihalás irányába tartó falu megmen­tését, a leépülésének megállítását tűzte ki célul, elsősorban a fiatalok marasztalásával. Folytatás a 4. oldalon Kovács Ákos

Next