Magyar Szó, 2008. október (65. évfolyam, 228-254. szám)
2008-10-01 / 228. szám
2008. október 1., szerda „Békés, törvénytisztelő állampolgárként meggyőződésünk, hogy tenni kell a kisebbségeket érő atrocitások és a kirekesztés ellen, ahogy az elharapódzó erőszak minden más formája ellen is. Sajnos, úgy látjuk, hogy akiknek az lenne a dolguk, hogy megfelelő jog- és közbiztonságot teremtsenek országunkban, nem tudnak a rendelkezésükre álló demokratikus eszközökkel hatékonyan élni. Ezért a civilek összefogtak, és egy tömegdemonstrációval adnak hangot elvárásaiknak" - olvasható a Tarka Magyar felhívásában. A szervezők ugyanakkor köszönik, nem kérnek a magyar közéletet uraló pártacsarkodásból, ezért politikusok lehetőleg ne vegyenek részt a megmozdulásban. Úgy látják: ma már csak egy alulról jövő, de nagyon széles civil szerveződésnek van esélye arra, hogy olyan összefogást hozzon létre a súlyosan megosztott társadalomban, amely az árkokat a felek között temetni, nem pedig mélyíteni képes. Ezért szólítják demonstrációra „a fiatalokat és az időseket, a jobb- és a baloldaliakat, a hívőket és az ateistákat, mindenkit, aki hiszi, hogy a sokszínűség érték, és hogy az emberibb, élhetőbb Magyarország felé a nyitottság, az elfogadás és az erőszakmentesség útja vezet”. A baloldali színezetű Pravda cikkírója élesen bírálja a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét, Csáky Pált, mert a hét végén a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) egyik létrehozójával, Tőkés László püspökkel, EP-képviselővel találkozott Dunaszerdahelyen, és ott a lap szerint „a szlovákiai magyarok autonómiaprogramjáról pusmogtak”. A Pravda úgy tudja: Tőkés arról beszélt, hogy a magyarok a közel-keleti modell, a „földet békéért” alapján kérik majd vissza az elcsatolt területeket, és ott a kosovói modell alapján szereznek majd érvényt önrendelkezési jogaiknak. Csáky ezúttal végképp túlment a tűréshatáron, s ezért „politikai karanténba” kellene zárni, még mielőtt a „romániai vírusminta” elterjedne - írja, és radikalizmussal vádolja az MKP elnökét, amit azonban helyettesével, Duray Miklóssal ellentétben Csáky „szégyell bevallani, mert hiányzik belőle a Durayban meglevő mersz, nyíltság és becsület”. Merthogy Duray nyíltan beismeri radikalizmusát, Csákyval szemben, aki előbb „mond valamit magyarul, aztán szlovákul letagadja”. A liberális polgári napilap, a SME cikkírója, Peter Morvay Az autonómia paradoxona című írásában azt fejtegeti, hogy míg a civilizált világban az autonómia intézménye a kisebbségi gondok megoldásának mindennapos eszköze, addig Szlovákiában nem kell tartani az autonómiától. Itt a magyar autonómiatörekvések a dolgok logikájának megfelelően akkor erősödnek fel, amikor az országban „olyan kormány kezében van a hatalom, amely személyes ellenségének tekinti őket (a magyarokat), s mely kormányzat alatt a magyarok még jogos követeléseiknek sem tudnak természetes úton, a kormánnyal vagy a Szép és nemes megmozdulás. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon ma már a sarki kocsma törzsvendégei is azzal foglalkoznak kora délelőtt, a napi első fröccs mellett, hogyan kellene „megoldani” a cigánykérdést, hogy egy előadás rendezőjét vödörnyi trágyával és savval lehet locsolni kora este a főváros legszűkebb központjában anélkül, hogy az elkövetők személyazonosságáról akár csak sejtése lenne is bárkinek. Mert erőszak ugyan a bejelentett demonstrálókat megtámadni, és erőszak az is, amikor Molotov-koktélok lángolnak a faluszéli házak udvarán, de az igazi erőszak mégiscsak az, amikor a csendes többség valahol csendben jóváhagyja ezeket az eseményeket. Vérgőzös fejű tizen- és huszonéves, csuklyás suhancok csak valóra váltják azt, amiről a csendes többség „ábrándozik”. Vagy legalábbis amiről azt hiszik, hogy a csendes többség helyeselné. Ilyen helyzetben helye van egy olyan kezdeményezésnek, mely mögött felsorakoznak a Sziget Fesztivál szervezőitől Bródy Jánoson át a Civilek a Mecsekért Mozgalom tagjaiig mindenféle meggyőződésű, hitű és politikai hitvallású egyéparlamenti többséggel folytatandó tárgyalások során érvényt szerezni” - írja. Ha azonban Szlovákiának „többé-kevésbé normális”, nem pedig nemzeti hevülettől fűtött, legalább valamelyest tárgyalóképes és a megállapodások legalább egy részét teljesíteni képes kormánya van, akkor az autonómiatörekvések elcsendesednek. „A magyar kisebbség önrendelkezési vágyai akkor erősödnek fel, ha róluk nélkülük döntenek. Az autonómia áhítása talán teljesen el is halna, ha Szlovákiában a szlovák politika sem etnikai alapon működne, és ha a kisebbséget nem tekintené automatikusan ellenségének” - írja a SME. Bugár Béla, az Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője, annak korábbi elnöke károsnak minősítette Csáky deklarált autonómiaelképzeléseit, mondván: Csáky egy pártszervek által egyáltalán nem megtárgyalt, tehát hivatalosan nem létező dokumentumra hivatkozik, valamint teljességgel nem. Van helye annak az elképzelésnek, hogy a fővárosi Erzsébet teret, a sokat látott Andrássy utat és a Hősök terét jelképesen megszabadítsák a szélsőségességtől. Van helye annak a véleménynek, hogy egy „soha nem látott tömeget felvonultató tüntetés talán végre ráébresztheti az illetékeseket és a Magyarországon történteket aggódva szemlélő külföldieket, figyelmen kívül hagyja a kormánypárti részről jelenleg megnyilvánuló magyarellenességet és a már pusztán az autonómiával mint kifejezéssel szemben is megnyilvánuló rettegést, ellenszenvet. Szerinte különben is egyszerűen butaság az autonómia mumusával előhozakodni most, amikor a szlovákiai magyarság számára olyan létfontosságú dolgok kerültek veszélybe, mint a szlovákiai magyar iskolák állami támogatása, a földrajzi nevek magyar nyelvű használata a tankönyvekben. Az Új Szóban megjelent kommentárjában Barak László egyszerűen blöffnek minősítette az MKP elnökének kijelentését, úgy vélvén, hogy Csáky egyszerűen „ki akarta húzni magát a Kárpát-medencei Autonómia Tanács egyik tótumfaktuma előtt. Maga Csáky, Robert Fico miniszterelnök őt érintő szavaira reagálva, manipulációt említett, mivel „nem beszélt autonómiáról”, és felszólította Ficót, hogy a kormány hagyjon fel a déli országrész diszkriminációjával a támogatások terén, hogy a magyarok elsöprő többsége egy toleráns, békés országban kíván élni". Azonban hiába a szervezők politikamentességet hangsúlyozó hozzáállása. És hiába az üzenet, hogy pártok, politikusok ebbe a megmozdulásba ne folyjanak bele. A távirati iroda tegnapi közleménye szerint „Gyurcsány Ferenc állampolgárként aláírja a Tarka Magyar néven szervezett demonstráció nyilatkozatát, és feleségével együtt részt vesz a szombati felvonuláson." A kormányfő-pártelnök a bejelentést még azzal is megspékelte, hogy ugyanerre szólította fel a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét is. Aki (még) nem nyilatkozott... Persze, egy kormányfőnek és egy pártelnöknek is joga van magánemberként részt venni bármiben, amit fontosnak tart. Csak éppen nem igazán ér a „magánemberségre” való hivatkozás, ha azt napokkal az esemény előtt bejelentik, biztosítva ezzel fotósok hadának jelenlétét a „privát” sétán, s különösképpen akkor nem ér, ha a szervezők előre megkérnek szépen mindenkit, aki politikával foglalkozik, hogy ezt most itt ne tegye. De mindegy, marad a remény, hogy szombaton sokan lesznek a felvonulók, hogy egy-két pártelnöki jelenlét nem ad pártrendezvényjelleget a megmozdulásnak, hogy a jó szándék elfedi a visszásságokat. A szervezők ígérete szerint az eseményen nem lesznek beszédek, és nem is kívánnak lehetőséget adni arra, hogy bárki felszólaljon. ■ s-K A POLITIKAMENTESSÉG ÁHITATA Veled, uram, de nélküled... Budapesti tudósítónktól Röpke két héttel ezelőtt hallatott először magáról a Tarka Magyar. Ami nem párt, nem egyesület, nem szervezet. Csoportosulásnak talán lehet nevezni. Egyének, egyéniségek kezdeményezése, amelyhez többtucatnyi civil szervezet is csatlakozott. Ez a társaság akar szombaton demonstrálni Budapesten. Azért éppen szombaton, mert az ENSZ Mahatma Gandhi születésének évfordulója alkalmából nevezte az erőszakmentesség világnapjának október 2-át, s a szervezők az ehhez a naphoz legközelebb eső hétvégi időpontot keresték, hogy százezres tömeget mozgósítsanak egy belvárosi séta erejéig. RIVALDAFÉNYBE KERÜLT AZ MKP ELNÖKE Egy vihart kiváltó kijelentés Eltérő értékelések - Szlovák lapvélemények a magyar autonómiáról Szerkesztőségi hírösszefoglaló Egymástól igencsak eltérő lapvéleményekkel folytatódott kedden Szlovákiában a hét végén kirobbant „autonómiavita”, míg a pozsonyi Pravda súlyos vádakkal illeti Csáky Pált, addig a SME szerint a magyarok autonómiaigénye a szlovák nacionalizmus mérséklődésével arányosan csitulna. MAIÉRT/ Átmenthető tapasztalatok Nagyváradon tartotta harmadik találkozóját a Magyar Állandó Ifjúsági Értekezlet (Maiért) szeptember 26-a és 28-a között. Borboly Csaba elnök ez alkalommal elmondta: a Maiért azért fontos többek között, mert a fiatal magyar politikusok személyesen megismerhetik egymást, megszüntetve ezáltal az esetlegesen egymás iránt táplált előítéleteket és biztosítva az anyaországi és a különböző országokba szakadt magyar fiatalok közötti jövőbeli együttműködést. Tudatosíthatják, hogy vannak közös gondjaik, és összefogásuk, illetve együttműködésük nélkül a Kárpát-medencei magyarság érdekképviselete nem képzelhető el. A közös programok tekintetében - számos más témakör mellett - a jelenlevők megegyeztek abban, hogy szorgalmazzák a felvidéki sikeres szórványvidéki iskolaprogram délvidéki és erdélyi átültetését. kitekinto@maagyarszo.com KITEKINTŐ 3 RÖVIDEN ■ ARNÓTH BEKIABÁLT Lemondás Arnóth Sándor fideszes képviselő lemondott mandátumáról a magyar Országgyűlés üléstermében hétfőn elhangzott bekiabálása miatt. „Egy rossz mondat elhangzott a számból, emiatt levonom a következtetéseket, és a mandátumomról ezennel lemondok” - közölte az MTI szerint az újságírókkal. A napirend előtti felszólalások alatt, az adatgyűjtési ügyről szóló államtitkári válasz után Arnóth Sándor azt kiabálta be: „Lógni fogsz.” Szili Katalin házelnök rendkívüli házbizottsági ülést hívott össze az ügyben, a Fidesz pedig bejelentette: etikai vizsgálatot indít. z MSZP Eredménykampány Országos kampányba kezd az MSZP az elmúlt két év gazdasági eredményeinek megismertetéséért - mondta Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-nek. Közölte: a kampány célja, hogy a ciklus felénél a két éve kormányon levő szocialista párt beszámoljon az eredményekről. Nem állítják, hogy „eljött a Kánaán”, de rá akarnak mutatni, nem igaz a Fidesznek az az állítása, mely szerint tönkrement az ország. Óvatos derűlátásra van ok - vélekedett a politikus, aki szerint az eddigi erőfeszítések után most elindult valami, idén már láthatóak és kézzelfoghatóak az eredmények a gazdaságban. ■ GYURCSÁNY Még tíz évig Nem hat évben, hanem nyolcban vagy akár tízben gondolkodom - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra a kérdésre, hogy kormányfőként kitölti-e a 2010-ig tartó ciklust. Erről annak kapcsán beszélt az MTI-nek, hogy hétfő óta ő a leghosszabb ideje hivatalban levő kormányfő a rendszerváltás után. A kormányfő úgy fogalmazott: a legelső perctől kezdve ugyanaz fűti, hogy segítse a nyugatos világ, polgári demokrácia létrejöttét Magyarországon. Szavai szerint a politikától sok mindent - jót is, rosszat is - kapott és tanult. „Azt mindenképpen, hogy a politika hosszabb távú, mint a maratoni futás, pedig az is nagyon hosszú.” Gyurcsány Ferenc négy éve, 2004. szeptember 29-én tette le első miniszterelnöki esküjét, majd két évvel ezelőtt, a 2006-os választások után ismét esküt tehetett a parlament előtt. ■ DÁVID IBOLYA Megbeszélések A cseh kormányfővel és a brit konzervatív vezetőkkel tárgyalt Dávid Ibolya az ellenzéki brit Konzervatív Párt évi kongresszusán. Az MDF elnöke, aki David Cameron tory vezető meghívására vesz részt a birminghami rendezvényen, kedden az MTI-nek elmondta: a kongresszuson szintén jelen levő Mirek Topolánek cseh miniszterelnökkel megállapították, hogy „a térség rákfenéje” a valódi reformokat elutasító, félszocialista, osztogató állam modellje és az ezt támogató populizmus.