Magyar Szó, 2008. október (65. évfolyam, 228-254. szám)

2008-10-01 / 228. szám

2008. október 1., szerda „Békés, törvénytisztelő állampolgárként meggyőződésünk, hogy tenni kell a kisebb­ségeket érő atrocitások és a kirekesztés ellen, ahogy az elharapódzó erőszak minden más formája ellen is. Sajnos, úgy látjuk, hogy akiknek az lenne a dolguk, hogy megfelelő jog- és közbiztonságot teremtsenek orszá­gunkban, nem tudnak a rendelkezésükre álló demokratikus eszközökkel hatékonyan élni. Ezért a civilek összefogtak, és egy tömegde­monstrációval adnak hangot elvárásaiknak" - olvasható a Tarka Magyar felhívásá­ban. A szervezők ugyanakkor köszönik, nem kérnek a magyar közéletet uraló pártacsarkodásból, ezért politikusok lehetőleg ne vegyenek részt a megmoz­dulásban. Úgy látják: ma már csak egy alulról jövő, de nagyon széles civil szerveződésnek van esélye arra, hogy olyan összefogást hozzon létre a súlyo­san megosztott társadalomban, amely az árkokat a felek között temetni, nem pedig mélyíteni képes. Ezért szólítják demonstrációra „a fiatalokat és az időseket, a jobb- és a baloldaliakat, a hívőket és az ateistákat, mindenkit, aki hiszi, hogy a sokszí­nűség érték, és hogy az emberibb, élhetőbb Magyarország felé a nyitottság, az elfogadás és az erőszakmentesség útja vezet”. A baloldali színezetű Pravda cikkírója élesen bírálja a Magyar Koalíció Pártjá­nak (MKP) elnökét, Csáky Pált, mert a hét végén a Kárpát-medencei Autonó­mia Tanács (KMAT) egyik létrehozójá­val, Tőkés László püspökkel, EP-képvi­­selővel találkozott Dunaszerdahelyen, és ott a lap szerint „a szlovákiai magyarok autonómiaprogramjáról pusmogtak”. A Pravda úgy tudja: Tőkés arról beszélt, hogy a magyarok a közel-keleti modell, a „földet békéért” alapján kérik majd vissza az elcsatolt területeket, és ott a kosovói modell alapján szereznek majd érvényt önrendelkezési jogaiknak. Csáky ezúttal végképp túlment a tűréshatáron, s ezért „politikai karanténba” kellene zárni, még mielőtt a „romániai vírusminta” elterjed­ne - írja, és radikalizmussal vádolja az MKP elnökét, amit azonban helyettesé­vel, Duray Miklóssal ellentétben Csáky „szégyell bevallani, mert hiányzik belőle a Durayban meglevő mersz, nyíltság és becsület”. Merthogy Duray nyíltan beis­meri radikalizmusát, Csákyval szemben, aki előbb „mond valamit magyarul, aztán szlovákul letagadja”. A liberális polgári napilap, a SME cikkírója, Peter Morvay Az autonómia paradoxona című írásában azt fejte­geti, hogy míg a civilizált világban az autonómia intézménye a kisebbségi gondok megoldásának mindennapos eszköze, addig Szlovákiában nem kell tartani az autonómiától. Itt a magyar autonómiatörekvések a dolgok logiká­jának megfelelően akkor erősödnek fel, amikor az országban „olyan kormány kezében van a hatalom, amely személyes ellenségének tekinti őket (a magyaro­kat), s mely kormányzat alatt a magyarok még jogos követeléseiknek sem tudnak természetes úton, a kormánnyal vagy a Szép és nemes megmozdulás. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon ma már a sarki kocsma törzsvendégei is azzal foglal­koznak kora délelőtt, a napi első fröccs mellett, hogyan kellene „megoldani” a cigánykérdést, hogy egy előadás rende­zőjét vödörnyi trágyával és savval lehet locsolni kora este a főváros legszűkebb központjában anélkül, hogy az elkövetők személyazonosságáról akár csak sejtése lenne is bárkinek. Mert erőszak ugyan a bejelentett demonstrálókat megtámadni, és erőszak az is, amikor Molotov-kokté­­lok lángolnak a faluszéli házak udvarán, de az igazi erőszak mégiscsak az, amikor a csendes többség valahol csendben jóvá­hagyja ezeket az eseményeket. Vérgő­zös fejű tizen- és huszonéves, csuklyás suhancok csak valóra váltják azt, amiről a csendes többség „ábrándozik”. Vagy legalábbis amiről azt hiszik, hogy a csen­des többség helyeselné. Ilyen helyzetben helye van egy olyan kezdeményezésnek, mely mögött felso­rakoznak a Sziget Fesztivál szervezőitől Bródy Jánoson át a Civilek a Mecsekért Mozgalom tagjaiig mindenféle meggyő­ződésű, hitű és politikai hitvallású egyé­parlamenti többséggel folytatandó tárgya­lások során érvényt szerezni” - írja. Ha azonban Szlovákiának „többé-kevésbé normális”, nem pedig nemzeti hevülettől fűtött, legalább valamelyest tárgyalóképes és a megállapodások legalább egy részét teljesíteni képes kormánya van, akkor az autonómiatörekvések elcsendesednek. „A magyar kisebbség önrendelkezési vágyai akkor erősödnek fel, ha róluk nélkülük döntenek. Az autonómia áhítása talán telje­sen el is halna, ha Szlovákiában a szlovák politika sem etnikai alapon működne, és ha a kisebbséget nem tekintené automati­kusan ellenségének” - írja a SME. Bugár Béla, az Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője, annak korábbi elnöke károsnak minősítette Csáky deklarált autonómiaelképzelé­seit, mondván: Csáky egy pártszervek által egyáltalán nem megtárgyalt, tehát hivatalosan nem létező dokumentum­ra hivatkozik, valamint teljességgel nem. Van helye annak az elképzelésnek, hogy a fővárosi Erzsébet teret, a sokat látott Andrássy utat és a Hősök terét jelképesen megszabadítsák a szélsősé­gességtől. Van helye annak a vélemény­nek, hogy egy „soha nem látott tömeget felvonultató tüntetés talán végre ráébreszt­heti az illetékeseket és a Magyarországon történteket aggódva szemlélő külföldieket, figyelmen kívül hagyja a kormánypárti részről jelenleg megnyilvánuló magyar­­ellenességet és a már pusztán az auto­nómiával mint kifejezéssel szemben is megnyilvánuló rettegést, ellenszenvet. Szerinte különben is egyszerűen butaság az autonómia mumusával előhozakod­ni most, amikor a szlovákiai magyarság számára olyan létfontosságú dolgok kerültek veszélybe, mint a szlovákiai magyar iskolák állami támogatása, a földrajzi nevek magyar nyelvű hasz­nálata a tankönyvekben. Az Új Szóban megjelent kommentárjában Barak László egyszerűen blöffnek minősítette az MKP elnökének kijelentését, úgy vélvén, hogy Csáky egyszerűen „ki akarta húzni magát a Kárpát-medencei Autonómia Tanács egyik tótumfaktuma előtt. Maga Csáky, Robert Fico minisz­terelnök őt érintő szavaira reagálva, manipulációt említett, mivel „nem beszélt autonómiáról”, és felszólította Ficót, hogy a kormány hagyjon fel a déli országrész diszkriminációjával a támogatások terén, hogy a magyarok elsöprő többsége egy tole­ráns, békés országban kíván élni". Azonban hiába a szervezők politi­kamentességet hangsúlyozó hozzáál­lása. És hiába az üzenet, hogy pártok, politikusok ebbe a megmozdulásba ne folyjanak bele. A távirati iroda tegnapi közleménye szerint „Gyurcsány Ferenc állampolgárként aláírja a Tarka Magyar néven szervezett demonstráció nyilatkozatát, és feleségével együtt részt vesz a szombati felvonuláson." A kormányfő-pártelnök a bejelentést még azzal is megspékelte, hogy ugyanerre szólította fel a legna­gyobb ellenzéki párt vezetőjét is. Aki (még) nem nyilatkozott... Persze, egy kormányfőnek és egy pártelnöknek is joga van magánember­ként részt venni bármiben, amit fontos­nak tart. Csak éppen nem igazán ér a „magánemberségre” való hivatkozás, ha azt napokkal az esemény előtt bejelentik, biztosítva ezzel fotósok hadának jelenlétét a „privát” sétán, s különösképpen akkor nem ér, ha a szervezők előre megkérnek szépen mindenkit, aki politikával foglal­kozik, hogy ezt most itt ne tegye. De mindegy, marad a remény, hogy szombaton sokan lesznek a felvonulók, hogy egy-két pártelnöki jelenlét nem ad pártrendezvényjelleget a megmozdulás­nak, hogy a jó szándék elfedi a visszás­ságokat. A szervezők ígérete szerint az eseményen nem lesznek beszédek, és nem is kívánnak lehetőséget adni arra, hogy bárki felszólaljon. ■ s-K A POLITIKAMENTESSÉG ÁHITATA Veled, uram, de nélküled... Budapesti tudósítónktól Röpke két héttel ezelőtt hallatott először magáról a Tarka Magyar. Ami nem párt, nem egyesület, nem szervezet. Csoportosulásnak talán lehet nevezni. Egyének, egyéniségek kezdeményezése, amelyhez többtucatnyi civil szervezet is csatlakozott. Ez a társaság akar szombaton demonstrálni Budapesten. Azért éppen szombaton, mert az ENSZ Mahatma Gandhi születésének évfordulója alkalmá­ból nevezte az erőszakmentesség világnapjának október 2-át, s a szervezők az ehhez a naphoz legközelebb eső hétvégi időpontot keresték, hogy százezres tömeget mozgósítsanak egy belvárosi séta erejéig. RIVALDAFÉNYBE KERÜLT AZ MKP ELNÖKE Egy vihart kiváltó kijelentés Eltérő értékelések - Szlovák lapvélemények a magyar autonómiáról Szerkesztőségi hírösszefoglaló Egymástól igencsak eltérő lapvéleményekkel folytatódott kedden Szlovákiában a hét végén kirobbant „autonómiavita”, míg a pozsonyi Pravda súlyos vádakkal illeti Csáky Pált, addig a SME szerint a magyarok autonómiaigénye a szlovák nacionalizmus mérséklődésével arányosan csitulna. MAIÉRT/ Átmenthető tapasztalatok Nagyváradon tartotta harmadik találkozóját a Magyar Állandó Ifjúsági Értekezlet (Maiért) szeptember 26-a és 28-a között. Borboly Csaba elnök ez alkalommal elmondta: a Maiért azért fontos többek között, mert a fiatal magyar politikusok személyesen megismerhetik egymást, megszüntet­ve ezáltal az esetlegesen egymás iránt táplált előítéleteket és biztosítva az anyaországi és a különböző országokba szakadt magyar fiatalok közötti jövőbeli együttműködést. Tudatosíthatják, hogy vannak közös gondjaik, és összefogá­suk, illetve együttműködésük nélkül a Kárpát-medencei magyarság érdekkép­viselete nem képzelhető el. A közös programok tekintetében - számos más témakör mellett - a jelenlevők megegyeztek abban, hogy szorgalmazzák a felvidéki sikeres szór­ványvidéki iskolaprogram délvidéki és erdélyi átültetését. kitekinto@maagyarszo.com KITEKINTŐ 3 RÖVIDEN ■ ARNÓTH BEKIABÁLT Lemondás Arnóth Sándor fideszes képviselő lemondott mandátumáról a magyar Országgyűlés üléstermében hétfőn elhangzott bekiabálása miatt. „Egy rossz mondat elhangzott a számból, emiatt levonom a következtetése­ket, és a mandátumomról ezennel lemondok” - közölte az MTI szerint az újságírókkal. A napirend előtti felszólalások alatt, az adatgyűjtési ügyről szóló államtitkári válasz után Arnóth Sándor azt kiabálta be: „Lógni fogsz.” Szili Katalin házelnök rendkí­vüli házbizottsági ülést hívott össze az ügyben, a Fidesz pedig bejelentette: etikai vizsgálatot indít. z MSZP Eredménykampány Országos kampányba kezd az MSZP az elmúlt két év gazdasági eredményeinek megismertetéséért - mondta Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-nek. Közölte: a kampány célja, hogy a ciklus felénél a két éve kormányon levő szocialista párt beszámoljon az eredményekről. Nem állítják, hogy „eljött a Kánaán”, de rá akarnak mutatni, nem igaz a Fidesznek az az állítása, mely szerint tönkrement az ország. Óvatos derű­látásra van ok - vélekedett a politi­kus, aki szerint az eddigi erőfeszíté­sek után most elindult valami, idén már láthatóak és kézzelfoghatóak az eredmények a gazdaságban. ■ GYURCSÁNY Még tíz évig Nem hat évben, hanem nyolc­ban vagy akár tízben gondolkodom - mondta Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök arra a kérdésre, hogy kormányfőként kitölti-e a 2010-ig tartó ciklust. Erről annak kapcsán beszélt az MTI-nek, hogy hétfő óta ő a leghosszabb ideje hivatalban levő kormányfő a rendszerváltás után. A kormányfő úgy fogalmazott: a legel­ső perctől kezdve ugyanaz fűti, hogy segítse a nyugatos világ, polgári demokrácia létrejöttét Magyaror­szágon. Szavai szerint a politiká­tól sok mindent - jót is, rosszat is - kapott és tanult. „Azt mindenkép­pen, hogy a politika hosszabb távú, mint a maratoni futás, pedig az is nagyon hosszú.” Gyurcsány Ferenc négy éve, 2004. szeptember 29-én tette le első miniszterelnöki esküjét, majd két évvel ezelőtt, a 2006-os választások után ismét esküt tehe­tett a parlament előtt. ■ DÁVID IBOLYA Megbeszélések A cseh kormányfővel és a brit konzervatív vezetőkkel tárgyalt Dávid Ibolya az ellenzéki brit Konzervatív Párt évi kongresszusán. Az MDF elnöke, aki David Came­ron tory vezető meghívására vesz részt a birminghami rendezvényen, kedden az MTI-nek elmondta: a kongresszuson szintén jelen levő Mirek Topolánek cseh miniszter­­elnökkel megállapították, hogy „a térség rákfenéje” a valódi reformo­kat elutasító, félszocialista, osztoga­tó állam modellje és az ezt támogató populizmus.

Next