Magyar Szó, 2008. november (65. évfolyam, 255-279. szám)
2008-11-01 / 255. szám
// 4 KITEKINTŐ kitekinto@magyarszo.com Iltató 2008. november 1., 2., szombat-vasárnap M RIPORT A KARSZTOK ALJÁRÓL Barlangnézőben a potom néhány száz koronás belépőért bárki barlanglakóvá válhat hosszabbrövidebb időre, s a választékra sem lehet panasz: aragonit-, jég- és cseppkőbarlangok sora várja a látogatót a földgolyó e természeti kincsekkel oly bőven megáldott szegletében. Alaktani szempontból a legnagyobb változatosságot a cseppkőképződmények mutatják; ezeknek valóságos eldorádója található az egykori Torna és Gömör vármegyében. A tudomány ma Gömör-Tornai-karsztnak nevezi azt a mészkőplatók és szurdokvölgyek alkotta területet, mely a magyar-szlovák határ innenső és túlsó részén húzódik. A feltárt, látogatható vagy csak a barlangászok számára hozzáférhető járatok, kürtők, aknák, zsombolyok, szifonok meg hatalmas föld alatti termek száma több ezerre tehető. (Mindezt Lőrinc Adrián riportjából tudjuk mg, amelynek rövidített változatát adjuk közre, átvéve a szlovákiai Vasárnap c. hetilapból.) SZALMACSEPPKŐ ÉS RÓMAI-FÜRDŐ A Sajó szurdokvölgyének egyik kiszögellésében, a Szilicei-fennsík lábánál található Gombaszögi-cseppkőbarlang méreteit tekintve a kisebbek közé sorolható, hiszen hossza 1525 méter, s ebből a látogatónak mindössze 285 métert mutatnak meg. A félórás túra mégis megéri a fáradságot, hiszen az ország egyetlen más barlangjában sem láthatunk szalmacseppköveket. A csupán néhány milliméter átmérőjű, ám háromméteresre is megnövő képződmények a mangán-, vas- vagy kéntartalomtól függően változtatják színüket. A mészkőfüggöny így a színpaletta sárgától liláig terjedő tartományában pompázik, s valóban fenséges látvány. De a barlang 95-97 százalékos relatív páratartalmú levegője is valóságos gyógyír: szinte harapni lehet, s érdemes is a légutakra kifejtett áldásos hatásáért. Nyugat felől kerülve a nevezett fennsík hatalmas tömbjét, eljutunk a Domica-cseppkőbarlanghoz. Ez az államhatáron átnyúlva szerves egységet alkot a magyarországi Baradla-barlangrendszerrel. Megtekinthető része 1180 méter hosszú, s kiadós esőzések után csónakázni is lehet egy 140 méteres szakaszon. Itt a sztalagmitok, sztalaktitok és sztalagnátok erdejében ősi tűzhelyek maradványai bújnak meg, s egy furfangos észjárású barlangépítő ősasszonyt is telepített az egyik járatba. Persze nem igazit... A Domica-barlangból előkerült leletek kora 5-6 ezer év, egy részük másolata a belépőcsarnok vitrinjeiben nézhető meg (számos eredeti eszköz- és kerámiadarab forog ma is közkézen a környéken). A sziklaüreg legszebb részében a látogató megcsodálhatja azokat a lépcsőzetesen elhelyezkedő, sejtszerűen egymásba kapcsolódó öblös képződményeket, melyek együttesére a barlang felfedezői a Római-fürdő nevet ragasztották. A karszt sajnos egyre szárazabb, de csapadékos időben a fürdő megtelik vízzel, s a látvány önmagáért beszél. Átlépve az államhatárt az Aggteleki Nemzeti Parkban találjuk magunkat, melynek felszín alatti attrakciója Baradla néven vált ismertté. A szó eredetileg azt a sziklaormot jelölhette ószláv nyelven (bradlo), melynek tövében a barlangrendszer főbejárata nyílik. Itt akár nyolc órán át is túrázhatunk a felszín alatt anélkül, hogy mindent szemügyre vettünk volna. A rendszer egyik legérdekesebb része a Vörös-tói-barlang, melynek bejárata a fennsík dél felé ereszkedő lejtőjében nyílik, kijárata pedig Jósvafő község közelében található. A kétórás, csaknem két és fél kilométeres túra valóságos séta az időben; egy helyütt például egy 235 millió éve élt tengerililiom lenyomatát szemlélhetjük meg a barlang falában. A termek gigászi méretükkel tűnnek ki - az Óriások terme például három egymás alatt elhelyezkedő járat beomlásával keletkezett. Hossza meghaladja a 120, magassága a 27 métert. Cseppköveinek formagazdagsága hihetetlen - mintha csak mesterségesen létrehozott bemutatóteremben járnánk, ahol a természet elénk tárja mindazt, amit létrehozni képes. Az egészet a leglágyabb őselem, a víz alakította ki évmilliók romboló és építő munkájával. A barlangjárás kapcsán mindenképp idekívánkozik, hogy bár a karsztterület oszthatatlan egységet alkot, szembeötlők az államhatáron innen és túl uralkodó állapotok közötti különbségek. Ez elsősorban az idegenforgalom fejlettségére vonatkozik, melyben a magyarországi oldal mintha fényévekkel előttünk volna. A VÖRÖS-TÓ KINCSE Szlovákia megbüntetné az összes magyar politikust A Pozsonyban megjelenő szlovák polgári napilap cikkírója, Peter Schutz szerint felügyelet alá kellene helyezni az olyan országot, amelyet a finanszírozhatatlan adósság felhalmozásával a saját elitje dönt romba. A kormánypolitikusok nemcsak hogy látni nem hajlandók az ide vezető okokat, ne adj’ isten a saját felelősségüket, hanem hihetetlen módon még a legképtelenebb ötletekkel is képesek előállni és ködösíteni. Schutz szerint a magyaroknak juttatott mentőhitel közvetve Szlovákiának is árt, talán jobban is, mint gondolni lehet. Mivel a válság réme nem jár egyedül, és a Kárpát-medencét is bejárja, Magyarország pénzügyi válsága és a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagja Szlovákiát sem kerüli el - írja a SME. Béréhség, avagy a populizmus meséje Brassói tudósítónktól Románia elnöke, Traian Basescu, aki korábban kétségbevonhatatlanul kinyilatkozta, hogy „Télen nem olyan, mint nyáron”, most a gazdasági szakértők szerint is téved, amikor azt állítja, Románia nem juthat Magyarország sorsára. Magyarország elrettentő példáját a kormányfő, Calin Popescu Tariceanu és a Nemzeti Liberális Párthoz közel álló közgazdászok hozták fel. Emlékeztették a választási kampányban bőkezűen fizetésemeléseket megszavazó honatyákat és az államfőt: nyugati szomszédunk azzal indult el a lejtőn, hogy 2002-ben a közalkalmazottak bérét 50 százalékkal megemelték. Éppen 50 százalékos béremelést szavazott meg a pedagógusok részére - egyöntetűen! - a törvényhozás. A kormány viszont nem akarja alkalmazni, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság törvényesnek mondta ki a határozatot, az államelnök pedig kihirdette. A tanítók, tanárok fizetésének emelésére még csak lenne pénz, de az egészségügyben, az önkormányzatokban dolgozó közalkalmazottak szakszervezetei is hasonló, sőt magasabb arányú fizetésemelést követelnek. Traian Basescu államfő miután kihirdette a tanári fizetések 50 százalékos emelésére vonatkozó törvényt, Calin Popescu Tariceanu kormányfőnek azt a kijelentését, hogy a fizetésemelés gazdasági válsághoz fog vezetni, a közvélemény durva manipulálásának minősítette. Noha az államfő fél szájjal kéri a többi állami alkalmazottat tömörítő szakszervezeteket, hogy a követelőzési akciókat halasszák el, burkoltan bátorítja őket, azt állítja, hogy mindenkinek járna is és jutna is pénz. A béréhséget látva befektetési szint alá rontotta Románia szuverén hosszú és rövid lejáratú devizaadósi osztályzatát a Standard & Poor's hitelminősítő intézet. Közben több külföldi lap is azt állította, hogy nemcsak Magyarország és Ukrajna fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) pénzügyi segélycsomagért a világválság következményeinek enyhítésére, hanem Románia is. Az értesülést a román jegybank cáfolta, s ezt erősítette meg az IMF közleménye: az IMF nem folytat tárgyalásokat Romániával pénzügyi segítségnyújtásról, ugyanakkor a bukaresti vezetést a költségvetési kiadások kordában tartására szólítja fel. A romániai illetékesekkel egyeztetéseket folytat ugyan az IMF, de pénzügyi támogatásról nincsen szó. Szigorú bér- és költségvetési politikára van viszont szükség valamennyi romániai lakos érdekében - olvasható az IMF közleményében. A nemzetközi pénzintézet ugyanakkor elővigyázatosságra intette Romániát, és arra, hogy elemezze újra a tanárok bérének 50 százalékos emeléséről szóló törvényt, mert alkalmazása az ország gazdasági versenyképességét és makrogazdasági stabilitását veszélyezteti. A tanári bérek ilyen arányú növelése jövőre 0,75 százalékkal növelné a költségvetési hiányt, ha pedig valamennyi közalkalmazott bérét 50 százalékkal megemelnék, az a GDP-arányos deficit 4 százalékkal történő növekedését eredményezné. Az uniós előírásoknak megfelelően a tagországok büdzséjének hiánya legfeljebb 3 százalékos lehet. Ez az eurózónához való csatlakozás feltétele is, ami pedig a gazdasági stabilitás szempontjából fontos. A következő harminc napban, amíg a választási kampány tart, minden valószínűség szerint sem Traian Basescu államelnök, sem az ellenzéki pártok nem veszik majd komolyan a Valutaalap figyelmeztetését. Akkor sem, ha a magyar gazdaság állapota intő jel lehetne a populisták számára. A populistáknak semmi sem drága. Amikor Traian Basescunak egy bukaresti idős hölgy megköszönte, hogy aláírta a nyugdíjemelésről szóló törvényt, az elnök a rá jellemző őszinteséggel annyit mondott: „Nagyon szívesen, nem a magaméból adtam!” A populizmus ingyen van, de nagy árat kell fizetni érte. Aki nem hiszi, Magyarországon járjon utána... ■ AMBRUS Attila Magyar nyelvű vallási műsorokat is? Október 29-30. között Donovalyban tartotta őszi ülését a Szlovák Püspökkari Konferencia. A szlovák püspökök elvi döntést hoztak azzal kapcsolatban, hogy a Lumen Rádió és a LUX Tv a magyar nemzeti kisebbség részére anyanyelvén sugározzon műsorokat. A magyarul sugározandó műsorok konkrét formáját Orosch János nagyszombati segédpüspök fogja egyeztetni a felelős műsorszerkesztőkkel. Marián Chovanec, a Szlovák Püspökkari Konferencia titkára az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar nyelven sugározandó műsoridő a magyar nemzeti kisebbség arányához igazodik majd, ami 10% körüli. Jozef Kovásik szóvivő szerint a püspökök az egyházmegyei felosztást követő megváltozott helyzetben igyekeznek eleget tenni a magyar hívek lelkipásztori szükségleteinek ebben a formában is. A Szlovák Püspökkari Konferencia foglalkozott a szlovák kulturális minisztérium azon felhívásával, miszerint szenteljenek több figyelmet a magyarországi szlovák katolikusok lelkipásztori ellátásának. A szlovák püspökök a kezdeményezést felkarolva levélben fordultak a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciához a magyarországi szlovákok pasztorációjának ügyében. A Szlovák Püspökkari Konferencia üléséről kiadott hivatalos közleményben nem esett szó a felvidéki magyar katolikusok lelkipásztori gondozásával megbízott magyar főpásztor kinevezésének kérdéséről. A magyar püspök kinevezését kérő magyar nemzetiségű hívek és lelkipásztoraik nevében a Szlovák Püspökkari Konferenciához még februárban eljuttatott nyílt levelet 25 szlovákiai magyar civil szervezet támogatta s mintegy huszonötezren írták alá. A Szlovák Püspökkari Konferencia elnöke, Mons. Frantisek Tondra püspök még szeptemberben fogadta Pozsonyban a nyílt levelet kezdeményező szervezetek képviselőit és átvette tőlük az aláírási íveket. A Szlovák Püspökkari Konferencia elnöke a találkozón megígérte, hogy az októberi püspöki kari ülésen foglalkoznak majd ezzel a témával. Ezen a találkozón vetődött fel a szlovák katolikus médiában sugározandó magyar műsorok iránti igény is, több más, a felvidéki magyarság lelkipásztori ellátására vonatkozó kérés mellett. Amennyiben nem kapnak autonómiát december 1-jéig, kikiáltják a független Kárpátaljai Ruszin Köztársaságot - határozott a helyi ruszin kisebbséget képviselő kongresszus az elmúlt hétvégén. Munkácson rendezett nagygyűlésükön arról is döntöttek, hogy visszaállítják az 1938-ban, a csehszlovák éra alatt létrehozott Kárpátaljai Ruszin Köztársaság alkotmányát. A történések miatt az ukrán nacionalista Szvoboda (Szabadság) Párt a titkosszolgálat és a nemzetbiztonsági tanács azonnali beavatkozását követeli. Szerintük nyilvánvaló, a Kreml keze van az egészben. Véleményüket arra alapozzák, hogy Dmitro Szidor atya, a Kárpátaljai Ruszin Szejm (nemzetgyűlés) elnöke előzőleg Moszkvában járt, ahol egyeztetett a moszkvai patriarchátus elöljáróival. A szélsőségesek közleményükben azonnali lépésekre szólítják fel az illetékes ukrán hatóságokat a megfogalmazásuk szerint „a grúziai forgatókönyv veszélyét hordozó” események miatt. A Szvoboda beadványt intézett a főügyészséghez is a Kárpátaljai Megyei Tanács egyik múlt évi határozatának ügyében, melyben megyei szinten önálló nemzetiségnek ismerték el a ruszinságot. Fülöp Lajos, a helyi ruszin Duhnovics Társaság elnöke attól tart, ezek után üldözni fogják őket a titkosszolgálatok, a politikai leszámolás lehetőségét sem zárja ki. Mindenesetre az állambiztonsági hivatal kárpátaljai főosztálya már be is idézte több ruszin szervezet képviselőjét a munkácsi események miatt. 1991-ben, a Szovjetunió szétesése után egy kárpátaljai népszavazáson a lakosság 78 százaléka az autonómiára voksolt, s most ez az alapja a ruszinok kongresszusán megfogalmazódott követelésnek. ■ DUNDA György Köztársasággal riogatnak a ruszinok Ungvári tudósítónktól ■ Klimi A munkácsi városháza