Magyar Szó, 2008. november (65. évfolyam, 255-279. szám)

2008-11-01 / 255. szám

// 4 KITEKINTŐ kitekinto@magy­arszo.com Iltató 2008. november 1., 2., szombat-vasárnap M RIPORT A KARSZTOK ALJÁRÓL Barlangnézőben a potom néhány száz ko­ronás belépőért bárki bar­langlakóvá válhat hosszabb­­rövidebb időre, s a választékra sem lehet panasz: aragonit-, jég- és cseppkőbar­langok sora várja a látogatót a földgolyó e természeti kincsekkel oly bőven megál­dott szegletében. Alaktani szempontból a legnagyobb változatosságot a cseppkő­képződmények mutatják; ezeknek va­lóságos eldorádója található az egykori Torna és Gömör vármegyében. A tudo­mány ma Gömör-Tornai-karsztnak neve­zi azt a mészkőplatók és szurdokvölgyek alkotta területet, mely a magyar-szlovák határ innenső és túlsó részén húzódik. A feltárt, látogatható vagy csak a barlan­gászok számára hozzáférhető járatok, kürtők, aknák, zsombolyok, szifonok meg hatalmas föld alatti termek száma több ezerre tehető. (Mindezt Lőrinc Adri­án riportjából tudjuk mg, amelynek rövidí­tett változatát adjuk közre, átvéve a szlováki­ai Vasárnap c. hetilapból.) SZALMACSEPPKŐ ÉS RÓMAI-FÜRDŐ A Sajó szurdokvölgyének egyik ki­­szögellésében, a Szilicei-fennsík lábánál található Gombaszögi-cseppkőbarlang méreteit tekintve a kisebbek közé sorol­ható, hiszen hossza 1525 méter, s ebből a látogatónak mindössze 285 métert mu­tatnak meg. A félórás túra mégis meg­éri a fáradságot, hiszen az ország egyet­len más barlangjában sem láthatunk szal­macseppköveket. A csupán néhány mil­liméter átmérőjű, ám háromméteresre is megnövő képződmények a mangán-, vas- vagy kéntartalomtól függően változ­tatják színüket. A mészkőfüggöny így a színpaletta sárgától liláig terjedő tarto­mányában pompázik, s valóban fenséges látvány. De a barlang 95-97 százalékos relatív páratartalmú levegője is valósá­gos gyógyír: szinte harapni lehet, s ér­demes is a légutakra kifejtett áldásos ha­tásáért. Nyugat felől kerülve a nevezett fennsík hatalmas tömbjét, eljutunk a Do­­mica-cseppkőbarlanghoz. Ez az állam­határon átnyúlva szerves egységet alkot a magyarországi Baradla-barlangrend­­szerrel. Megtekinthető része 1180 mé­ter hosszú, s kiadós esőzések után csóna­kázni is lehet egy 140 méteres szakaszon. Itt a sztalagmitok, sztalaktitok és sztalag­­nátok erdejében ősi tűzhelyek maradvá­nyai bújnak meg, s egy furfangos észjá­rású barlangépítő ősasszonyt is telepített az egyik járatba. Persze nem igazit... A Domica-barlangból előkerült leletek ko­ra 5-6 ezer év, egy részük másolata a be­lépőcsarnok vitrinjeiben nézhető meg (számos eredeti eszköz- és kerámiada­rab forog ma is közkézen a környéken). A sziklaüreg legszebb részében a látoga­tó megcsodálhatja azokat a lépcsőzete­sen elhelyezkedő, sejtszerűen egymás­ba kapcsolódó öblös képződményeket, melyek együttesére a barlang felfede­zői a Római-fürdő nevet ragasztották. A karszt sajnos egyre szárazabb, de csapa­dékos időben a fürdő megtelik vízzel, s a látvány önmagáért beszél. Átlépve az államhatárt az Aggtele­ki Nemzeti Parkban találjuk magun­kat, melynek felszín alatti attrakciója Baradla néven vált ismertté. A szó ere­detileg azt a sziklaormot jelölhette ószláv nyelven (bradlo), melynek tövében a barlangrendszer főbejárata nyílik. Itt akár nyolc órán át is túrázhatunk a fel­szín alatt anélkül, hogy mindent szem­ügyre vettünk volna. A rendszer egyik legérdekesebb része a Vörös-tói-bar­­lang, melynek bejárata a fennsík dél fe­lé ereszkedő lejtőjében nyílik, kijárata pedig Jósvafő község közelében talál­ható. A kétórás, csaknem két és fél ki­lométeres túra valóságos séta az időben; egy helyütt például egy 235 millió éve élt tengerililiom lenyomatát szemlélhet­jük meg a barlang falában. A termek gi­gászi méretükkel tűnnek ki - az Óriá­sok terme például három egymás alatt elhelyezkedő járat beomlásával keletke­zett. Hossza meghaladja a 120, magas­sága a 27 métert. Cseppköveinek for­magazdagsága hihetetlen - mintha csak mesterségesen létrehozott bemutatóte­remben járnánk, ahol a természet elénk tárja mindazt, amit létrehozni képes. Az egészet a leglágyabb őselem, a víz alakította ki évmilliók romboló és épí­tő munkájával. A barlangjárás kapcsán mindenképp idekívánkozik, hogy bár a karsztterület oszthatatlan egységet al­kot, szembeötlők az államhatáron innen és túl uralkodó állapotok közötti kü­lönbségek. Ez elsősorban az idegenfor­galom fejlettségére vonatkozik, melyben a magyarországi oldal mintha fényévek­kel előttünk volna. A VÖRÖS-TÓ KINCSE Szlovákia megbüntetné az összes magyar politikust A Pozsonyban megjelenő szlovák polgári napilap cikkírója, Peter Schutz szerint felügyelet alá kellene helyezni az olyan országot, amelyet a finanszírozhatatlan adós­ság felhalmozásával a saját elitje dönt romba. A kormánypolitikusok nemcsak hogy látni nem hajlandók az ide vezető okokat, ne adj’ isten a saját felelősségüket, hanem hihetetlen módon még a legképtelenebb ötle­tekkel is képesek előállni és ködösíteni. Schutz szerint a magyaroknak juttatott mentő­hitel közvetve Szlovákiának is árt, talán jobban is, mint gondolni lehet. Mivel a válság réme nem jár egyedül, és a Kárpát-medencét is bejárja, Magyarország pénzügyi válsá­ga és a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagja Szlovákiát sem kerüli el - írja a SME. Béréhség, avagy a populizmus meséje Brassói tudósítónktól R­ománia elnöke, Traian Basescu, aki korábban két­­ségbevonhatatlanul kinyilatkozta, hogy „Télen nem olyan, mint nyáron”, most a gazdasági szakértők szerint is téved, amikor azt állítja, Románia nem juthat Ma­gyarország sorsára. Magyarország elrettentő példáját a kormányfő, Calin Popes­­cu Tariceanu és a Nemzeti Liberális Párthoz közel álló közgaz­dászok hozták fel. Emlékeztették a választási kampányban bő­kezűen fizetésemeléseket megszavazó honatyákat és az államfőt: nyugati szomszédunk azzal indult el a lejtőn, hogy 2002-ben a közalkalmazottak bérét 50 százalékkal megemelték. Éppen 50 százalékos béremelést szavazott meg a pedagógusok részére - egyöntetűen! - a törvényhozás. A kormány viszont nem akarja al­kalmazni, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság törvényes­nek mondta ki a határozatot, az államelnök pedig kihirdette. A tanítók, tanárok fizetésének emelésére még csak lenne pénz, de az egészségügyben, az önkormányzatokban dolgo­zó közalkalmazottak szakszervezetei is hasonló, sőt magasabb arányú fizetésemelést követelnek. Traian Basescu államfő miután kihirdette a tanári fizeté­sek 50 százalékos emelésére vonatkozó törvényt, Calin Popes­­cu Tariceanu kormányfőnek azt a kijelentését, hogy a fizetés­­emelés gazdasági válsághoz fog vezetni, a közvélemény durva manipulálásának minősítette. Noha az államfő fél szájjal kéri a többi állami alkalmazottat tömörítő szakszervezeteket, hogy a követelőzési akciókat halasszák el, burkoltan bátorítja őket, azt állítja, hogy mindenkinek járna is és jutna is pénz. A béréhséget látva befektetési szint alá rontotta Románia szu­verén hosszú és rövid lejáratú devizaadósi osztályzatát a Standard & Poor's hitelminősítő intézet. Közben több külföldi lap is azt állí­totta, hogy nemcsak Magyarország és Ukrajna fordult a Nemzet­közi Valutaalaphoz (IMF) pénzügyi segélycsomagért a világvál­ság következményeinek enyhítésére, hanem Románia is. Az értesülést a román jegybank cáfolta, s ezt erősítette meg az IMF közleménye: az IMF nem folytat tárgyalásokat Romániával pénzügyi segítségnyújtásról, ugyanakkor a bu­karesti vezetést a költségvetési kiadások kordában tartására szólítja fel. A romániai illetékesekkel egyeztetéseket folytat ugyan az IMF, de pénzügyi támogatásról nincsen szó. Szi­gorú bér- és költségvetési politikára van viszont szükség va­lamennyi romániai lakos érdekében - olvasható az IMF köz­leményében. A nemzetközi pénzintézet ugyanakkor elővigyázatosságra intette Romániát, és arra, hogy elemezze újra a tanárok béré­nek 50 százalékos emeléséről szóló törvényt, mert alkalmazá­sa az ország gazdasági versenyképességét és makrogazdasági stabilitását veszélyezteti. A tanári bérek ilyen arányú növelé­se jövőre 0,75 százalékkal növelné a költségvetési hiányt, ha pedig valamennyi közalkalmazott bérét 50 százalékkal meg­emelnék, az a GDP-arányos deficit 4 százalékkal történő nö­vekedését eredményezné. Az uniós előírásoknak megfelelően a tagországok büdzséjének hiánya legfeljebb 3 százalékos le­het. Ez az eurózónához való csatlakozás feltétele is, ami pedig a gazdasági stabilitás szempontjából fontos. A következő harminc napban, amíg a választási kampány tart, minden valószínűség szerint sem Traian Basescu államel­nök, sem az ellenzéki pártok nem veszik majd komolyan a Va­lutaalap figyelmeztetését. Akkor sem, ha a magyar gazdaság állapota intő jel lehetne a populisták számára. A populistáknak semmi sem drága. Amikor Traian Basescunak egy bukaresti idős hölgy megköszönte, hogy aláírta a nyugdíjemelésről szóló törvényt, az elnök a rá jellemző őszinteséggel annyit mondott: „Nagyon szívesen, nem a magaméból adtam!” A populizmus ingyen van, de nagy árat kell fizetni érte. Aki nem hiszi, Magyarországon járjon utána... ■ AMBRUS Attila Magyar nyelvű vallási műsorokat is? Október 29-30. között Donovalyban tartotta őszi ülését a Szlovák Püspökka­ri Konferencia. A szlovák püspökök elvi döntést hoztak azzal kapcsolatban, hogy a Lumen Rádió és a LUX Tv a magyar nemzeti kisebbség részére anyanyelvén sugározzon műsorokat. A magyarul sugározandó műsorok konkrét formáját Orosch János nagy­­szombati segédpüspök fogja egyeztet­ni a felelős műsorszerkesztőkkel. Ma­rián Chovanec, a Szlovák Püspökkari Konferencia titkára az ülést követő saj­tótájékoztatón elmondta, hogy a ma­gyar nyelven sugározandó műsoridő a magyar nemzeti kisebbség arányához igazodik majd, ami 10% körüli. Jozef Kovásik szóvivő szerint a püspökök az egyházmegyei felosztást követő megvál­tozott helyzetben igyekeznek eleget ten­ni a magyar hívek lelkipásztori szükség­leteinek ebben a formában is. A Szlovák Püspökkari Konferencia foglalkozott a szlovák kulturális minisz­térium azon felhívásával, miszerint szen­teljenek több figyelmet a magyarországi szlovák katolikusok lelkipásztori ellátá­sának. A szlovák püspökök a kezdemé­nyezést felkarolva levélben fordultak a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciá­hoz a magyarországi szlovákok pasztorá­­ciójának ügyében. A Szlovák Püspökkari Konferencia üléséről kiadott hivatalos közleményben nem esett szó a felvidéki magyar katoli­kusok lelkipásztori gondozásával meg­bízott magyar főpásztor kinevezésének kérdéséről. A magyar püspök kinevezé­sét kérő magyar nemzetiségű hívek és lelkipásztoraik nevében a Szlovák Püs­pökkari Konferenciához még február­ban eljuttatott nyílt levelet 25 szlovákiai magyar civil szervezet támogatta s mint­egy huszonötezren írták alá. A Szlovák Püspökkari Konferencia elnöke, Mons. Frantisek Tondra püspök még szeptem­berben fogadta Pozsonyban a nyílt levelet kezdeményező szervezetek képviselőit és átvette tőlük az aláírási íveket. A Szlovák Püspökkari Konferencia elnöke a talál­kozón megígérte, hogy az októberi püs­pöki kari ülésen foglalkoznak majd ezzel a témával. Ezen a találkozón vetődött fel a szlovák katolikus médiában sugározan­dó magyar műsorok iránti igény is, több más, a felvidéki magyarság lelkipásztori ellátására vonatkozó kérés mellett. Amennyiben nem kapnak autonó­miát december 1-jéig, kikiáltják a füg­getlen Kárpátaljai Ruszin Köztársaságot - határozott a helyi ruszin kisebbséget képviselő kongresszus az elmúlt hétvé­gén. Munkácson rendezett nagygyűlé­sükön arról is döntöttek, hogy vissza­állítják az 1938-ban, a csehszlovák éra alatt létrehozott Kárpátaljai Ruszin Köz­társaság alkotmányát. A történések miatt az ukrán naciona­lista Szvoboda (Szabadság) Párt a titkos­­szolgálat és a nem­zetbiztonsági tanács azonnali beavatko­zását követeli. Sze­rintük nyilvánvaló, a Kreml keze van az egészben. Vélemé­nyüket arra alapoz­zák, hogy Dmitro Szidor atya, a Kár­pátaljai Ruszin Szejm (nemzetgyűlés) elnö­ke előzőleg Moszkvá­ban járt, ahol egyez­tetett a moszkvai patriarchátus elöljá­róival. A szélsősége­sek közleményükben azonnali lépésekre szólítják fel az illeté­kes ukrán hatóságo­kat a megfogalmazá­suk szerint „a grúziai forgatókönyv veszé­lyét hordozó” esemé­nyek miatt. A Szvobo­da beadványt intézett a főügyészséghez is a Kárpátaljai Megyei Tanács egyik múlt évi határozatának ügyé­ben, melyben megyei szinten önálló nem­zetiségnek ismerték el a ruszinságot. Fülöp Lajos, a he­lyi ruszin Duhnovics Társaság elnöke at­tól tart, ezek után ül­dözni fogják őket a titkosszolgálatok, a politikai leszámolás lehetőségét sem zárja ki. Mindeneset­re az állambiztonsági hivatal kárpátaljai főosztálya már be is idézte több ruszin szervezet képviselőjét a munkácsi ese­mények miatt. 1991-ben, a Szovjetunió szétesé­se után egy kárpátaljai népszavazáson a lakosság 78 százaléka az autonómiára voksolt, s most ez az alapja a ruszinok kongresszusán megfogalmazódott köve­telésnek. ■ DUNDA György Köztársasággal riogatnak a ruszinok Ungvári tudósítónktól ■ Klimi A munkácsi városháza

Next