Magyar Szó, 2009. március (66. évfolyam, 49-74. szám)
2009-03-02 / 49. szám
2009. március 2., hétfő Szlovák öntudatot magyar fejekbe! Szlovák öntudatot akar verni a magyar nemzetiségű gyermekek fejébe a szlovák oktatásügyi miniszter - állítja a pozsonyi Pravda. A független napilap szombati írása szerint ez nem más, mint „megrendelésre készült” történelem. A mai helyzet nagyban hasonlít ahhoz, amilyen 1989 novembere előtt állt fenn, amikor a történelmet a párt és a kormány megrendelésének szellemében tanították. Nem lehetne megkérdőjelezni a miniszter céljait, ha arról lenne szó, hogy a magyar gyerekek ugyanolyan esélyt kapjanak a szlovák történelem megismerésére és a szlovák nyelv elsajátítására, mint a szlovákok. Ján Mikolaj lépéseinek azonban egészen más kicsengése van. A minisztériumnak nem tetszik az eddig elfogadott magyar kisebbségi történelemkönyv, amely a szlovák történelemkönyvön alapul, kiegészítve a magyar történelem néhány fejezetével. Helyette a minisztérium olyan könyvet szeretne látni a magyar diákok padjain, amely erőteljesen szlovák nemzeti szellemű. Az oktatásügyi reform, azonkívül hogy elhamarkodott, túlságosan is magán viseli a Szlovák Nemzeti Párt jegyeit - állapítja meg a Pravda. (MTI) SÓLYOM LÁSZLÓ: A cigányság a rendszerváltás vesztese A cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése - közölte Sólyom László köztársasági elnök a Népszabadság szombati számának adott interjújában. Az államfő szerint a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság alapvető kérdése, hogy az ország felhasználja-e a válságot az önkritikus elemzésre. Ilyen önkritikus elemzésre a cigányság ügyében is szükség lenne, és azt is látni kell, hogy a cigányság és a többségi társadalom viszonya nemcsak Magyarországon, hanem Csehországtól a Balkánig a jövő stratégiai problémája. Sólyom László szerint tény, hogy a cigányok zöme a rendszerváltás vesztese lett. (MTI) Jitolit fia kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Végső játék vagy zsenialitás? Bokros Lajos és Habsburg György lehet az MDF EP-listájának élén Nem mindennapi lépést tett Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnök asszonya, amikor kedden az egykori szocialista kormány pénzügyminiszterét jelölte pártja listavezetőjének az európai parlamenti választásokra. Lett is visszhangja párton belül és kívül. De az sem akármi, hogy a második helyre Habsburg Györgyöt helyezné. Az első dávidi döntés igencsak felkavarta a kedélyeket az MDF-ben. Katona Kálmán, a párt volt választmányi elnöke meglepetésében pl. így reagált a Kossuth rádióban: - Valami az elnök asszonyban megbomlott. Annyira képtelen az élet, hogy azt gondoltam, ezt biztos álmodom. Olajos Péter, a jelenlegi MDF-es brüsszeli tag sem mondott sok szépet. Az elnökség ugyanis akkor hozta meg döntését, amikor - s ezt jól tudták - ő nem lehetett itthon. Hogy miben látják a „megbomlás”-t? Abban, hogy Bokros eszmeiségben meszsze áll az antalli MDF-től, és a híres-hírhedt Bokros-csomagnak ez a párt is nagy ellenzője volt egykoron. A pártelnök már kedden jelezte, hogy lehetnek újabb meglepetések is. Kétségkívül közéjük sorolható az, hogy a hétvégén Dávid Ibolya Habsburg Györgyöt jelölte második helyre. De mit is szóltak ők ehhez a párton belüli támogatók és tiltakozók mellett? Bokros Lajos megtisztelőnek tartja az MDF felkérését. Szombaton mondta ezt Budapesten, mielőtt Dávid Ibolya társaságában megérkezett az Antall József Alapítvány rendezvényére. Az MDF Országos Választmányának szombati ülése után dönti el, hogy elvállalja-e a felkérést. Habsburg György írásban közölte: nagy megtiszteltetés számára az MDF felkérése. „Kész vagyok arra, hogy tudásomat, tapasztalatomat, nemzetközi kapcsolatrendszeremet Magyarország szolgálatába állítsam, mint - pártonkívüli - európai parlamenti képviselő. Amennyiben a párt választmánya többséggel megerősíti a felkérést, úgy kész vagyok elvállalni azt” - írta a Magyar Vöröskereszt elnöke, volt utazó nagykövet. Bokros felkérése után Karsai Péter elnökségi tag a közrádiónak azt mondta, az MDF-nek alkalmazkodnia kell a kialakult helyzethez, és egy a mostanihoz hasonló krízisben „Bokros Lajosok” kellenek. „Ez nem az MDF-nek jó, hanem az országnak” - tette hozzá. Nos, részben egyetérthetünk Karsaival, de kinek is jó az ilyen döntés? A válasz nem is olyan bonyolult, mint azok a fejtegetések, amelyekből az értetlenség cseng ki. A kétszázaléknyi támogatottsággal rendelkező MDF meg tudja magyarázni a szavazóknak, hogy az „idegenek” bevonásával minden pártérdeket háttérbe szorít (erre utalt Karsai is), és az ország érdekeit helyezi mindenek fölé. Igazán pedig arról is szó van, hogy saját soraiból csak hajszálnyi eséllyel tudna képviselőt juttatni Brüsszelbe, amígy pedig biztosan nyer újabb szavazókat. Ha bejön a terv, akkor azt fogják mondani, hogy ez Dávid Ibolyának, az ország érdekében tett zseniális húzásának köszönhető. És akár erősödhet is a végveszélyben levő MDF. Ha mégsem lesz igazi a siker, akkor pedig könnyen bukhat a pártelnök, amely veszélynek akkor is ki lett volna téve, ha saját köreiből jelöl - majdnem biztos sikertelenséget előrevetítve. . "Si éphaft Pál Az aggodalom ideje Budapesti tudósítónktól Nincs az életben bosszantóbb dolog, mint amikor a kedvenc tévéműsorunk kezdetén csörög a telefon, s a vonal túloldalán egy kedves hang bemutatkozik, hogy ő bizony ennek meg annak a közvélemény-kutatónak a nevében hív és arra szeretne kérni, hogy amennyiben nem zavar, és nincs nagyon ellenünkre, válaszoljunk már néhány kérdésére. És a következő negyedóránk így azzal telik, hogy agyunkat megterhelve a „nagyon egyetértek, többé-kevésbé egyetértek, nem értek egyet, nagyon nem értek egyet, nem tudom” opciók közül válogatunk, egytől ötig osztályozunk stb. A kedvenc tévéműsornak lőttek (csak remélhetjük, hogy valamikor azért majd még ismétlik), de feszíthet bennünket a büszke tudat, hogy bizony hozzájárultunk az adatokhoz, melyeket majd összegzés után komolyan vesznek, grafikonba foglalnak a nagy tudású emberek. És egy (szívünknek kevésbé kedves) műsorban más nagy tudású emberek komolyan elemeznek majd... A közvélemény-kutatók a múlt héten sorra tették közzé a politikai pártok erőviszonyaira vonatkozó legutóbbi felmérések adatait. Az általános tendenciák nagyon nem változtak: vezet a Fidesz (a biztos pártválasztók és biztos szavazók körében nagyon vezet, az MSZP népszerűsége (egy rövid növekedést követően) ismét csökkent, a kis pártok a parlamentbejutási küszöböt alulról közelítik - és már nemcsak mérhető a Jobbik, hanem népszerűsége, ha lassan is, de növekszik. A Szonda Ipsos február közepén végzett reprezentatív felmérése szerint egy mostani választáson csak a Fidesz és az MSZP jutna be a parlamentbe. Az összes választókorú körében az SZDSZ, az MDF és a Jobbik egyaránt 2-2 százalékon áll, a MIÉP 1 százalékot szerzett. A Medián szerint a Jobbikot erősíti, hogy a (vélhetően) romák által elkövetett bűncselekményekkel van tele az utóbbi időben a média. Az akció-reakció különös kölcsönhatásából adódóan (a jó öreg Newton még mindig büszke lehetne magára) ugyanez a jelenség a radikális jobboldallal szemben fellépő SZDSZ népszerűségében is megmutatkozik. A Medián mérései szerint a Jobbikra a megkérdezettek 2 százaléka, a biztos választók 4 százaléka szavazna. Az SZDSZ támogatottsága 5 százalékra emelkedett a teljes populációban, míg a biztos választók 4 százalékra voksolna a Jobbik ellenpólusának tartott szabad demokratákra. A Medián azt is mérte, hogyan alakul a Magyar Gárdával rokonszenvezők aránya: 2007 decembere óta 11 százalékról 19 százalékra nőtt a szervezet népszerűsége. Ugyanakkor 15 százalékról 21-re emelkedett azok száma, akiket riaszt a Gárda. Na mármost, az ugyebár egyértelmű, hogy a különböző kutatóknál az egyes pártok népszerűségében azért vannak néhány százaléknyi eltérések. A nagyok esetében ez nem is izgalmas kérdés (elsősorban azért, mert a Fidesz és az MSZP tábora között tényleg nagy a különbség), a kicsiknél viszont annál inkább. Lassan lehet fogadásokat kötni, hogy sikerül-e Morvai Krisztinát tisztességes európa parlamenti havi apanázshoz juttatni (júniusban), hogy a Jobbik bejut-e a parlamentbe (jövőre), meg számolni, hogy akkor mennyi is az annyi, sok-e a mintegy 150 ezer radikális szavazó vagy ez még benne van a pakliban, elvégre minden normális országnak megvannak a maga szélsőségesei... Az viszont már erősen aggasztó, hogy a politikai értékmeghatározás egyik szempontjává vált a cigánysággal kapcsolatos álláspont. A Progresszív Intézet végzett (még tavaly októberben, tehát a romák sérelmére elkövetett és a romák részvételével elkövetett, nagy felháborodást kiváltó gyilkosságok előtt) egy felmérést, melynek eredményei szerint a magyar társadalom 81 százalékának ellenérzései vannak a cigány emberekkel szemben. Az averzió pártfüggetlen: a cigányellenes álláspontot képviselő 81 százaléknak a 61 százaléka gazdaságilag inkább baloldali politikára fogékony, míg kulturális értelemben konzervatív. De van 29 százaléknyi, egyébként inkább liberális válaszadó, aki a romákat illetően inkább elutasító állásponton van. A 16 százaléknyi nem cigányellenes válaszadó legnagyobb része, 48 százaléka inkább a liberális térfélen helyezkedik el. Érdekes ugyanakkor, hogy egészen kicsi az eltérés a cigányellenesség kérdésében a magukat baloldalinak vallók, a középen állók és a jobboldali kötődésűek között: előbbiek 79, a középen állók 83, míg a jobboldaliak 85 százaléka tekinti magát romaellenesnek. Nincs különbség az egyes pártok szavazóinak cigányellenességében annál a kérdésnél, hogy „a cigányok gondjai megoldódnának-e, ha végre elkezdenének dolgozni”. Az MSZP szavazóinak 81, a Fidesz szavazóinak pedig 80 százaléka ért ezzel egyet. S hogy fokozzuk a statisztikai adatsort: a magyar lakosság mintegy 10 százaléka cigány. A többségi társadalom 81 százaléka elutasító a cigánysággal szemben. Ez akkor is ijesztő lenne, ha nem végeznének ki embereket - újabban már, sajnos, többé-kevésbé rendszeresen. Ideje van az aggodalomnak. ■ MIHAJLOVITS Klára Protokoll másként A nagykövetek kinevezése többek között a mindenkori kormány holdudvarából kikerülők, illetve a pártfogók megjutalmazása is szokott lenni, persze nem minden esetben van így. A függetlenség és a szakértelem azonban sok esetben másodlagos szempont. Jelenleg kisebb frontvonal nyílt Magyarországon a kinevezések miatt. A kisebbségben levő kormány ugyanis több stratégiai helyre is új, a kormányhoz, illetve az MSZP- hez kötődő nagykövet kinevezését tervezi. Most akarnak nagyköveteket küldeni a NATO-hoz, valamint az Európai Unió és az ENSZ két-két nagyköveti posztjára is. A Fidesz szerint azonban azok a nagykövetjelöltek, akiket a kormány most akar meghallgatni, többnyire nyár végén, illetve szeptemberben tudják elfoglalni állomáshelyüket, vagyis fél évvel a választások legkésőbbi időpontja előtt utaznának ki. Ez pedig helytelen, s a magyar és a nemzetközi szokásjoggal is ellentétes. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette, hogy nem garantálnak értük egy esetleges kormánycserét követően. A szocialisták mindezt zsarolásnak veszik. Mesterházy Attila szerint a testület elnöke politikai befolyást próbált gyakorolni a diplomatákra, hogy ne vállaljanak nagyköveti tisztséget, mert „ha a Fidesz-kormány kerül hatalomra, visszavonják őket ebből a pozícióból”. Mindenesetre a legérzékenyebb ütközőpont állítólag a Medgyessykormány, majd azt követően a Gyurcsány-kormány bizalmasa, Akóts Klára volt, akit a genfi ENSZ-misszió élére szán a kormány. ■ T.L. RÖVIDEN ■ GÖNCZ KINGA Lemond Brüsszelért Göncz Kinga külügyminiszter vezeti az MSZP európai parlamenti listáját - jelentette be Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, miniszterelnök szombaton a választmány ülése után. A listát három nő vezeti: Göncz Kinga után Herczog Edit és Gurmai Zita következik. Göncz Kinga május újével lemond külügyminiszteri posztjáról - közölte Gyurcsány Ferenc, megjegyezve, hogy április 20-án jelöl új külügyminisztert. (MTI) ■ FELVIDÉK Rosszabbodó viszony Az IVÓ társadalomkutató intézet felmérése szerint Szlovákiában a magyarok 15%-kal nagyobb arányban ítélik roszsznak a szlovák-magyar viszonyt, mint a szlovákok. 2005-ben még nem volt számottevő különbség a szlovákok és a magyarok véleménye között. A magyarok 78%-ának az a véleménye, hogy Robert Fico kormányzása alatt rosszabbodott a közösség helyzete Szlovákiában. Magyarország és Szlovákia viszonyát pedig a magyarok 68%-a tartja rossznak. Ami a gazdasági életet illeti, itt sokkal kedvezőbb a kép. Szlovákia lakosainak 61%-a úgy látja, az ország jó irányba halad. (Felvidék Ma) ■ TATÁRSZENTGYÖRGY Újabb ház égett Szombat este ismét kigyulladt egy ház a tatárszentgyörgyi cigánysoron, s azonnal az a hír kelt szárnyra, hogy a múlt hétfőihez hasonlóan Molotov-koktélos támadás történt. Az egyik cigányszervezet vezetője azt is megemlítette, hogy látták terepjáróval elmenni a tetteseket. Minden valószínűség szerint azonban nincs összefüggés a két tűzeset között. Utóbbit a vizsgálatok eddigi állása alapján nem szándékos gyújtogatás okozta - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet tegnap virradóra tartott a helyszínen a Pest megyei katasztrófavédelmi és a bűnügyi igazgató. Zoltán Ferenc elmondta, hogy az épületben minden kétséget kizárólag beazonosították a tűzfészket. Ez alapján kijelenthető, hogy a lángok a konyhában csaptak fel, ahol egy elektromos fűtőberendezés is működött. A szakemberek semmiféle égést gyorsító anyagot nem találtak, így nagy biztonsággal kizárható az idegenkezűség lehetősége. (MTI) ■ VILÁGTALÁLKOZÓ Diszkrimináló A magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna megyében egy a román lakosok érdekeit képviselő civil szervezet azzal a kifogással fordult korábban a diszkriminációellenes tanácshoz, hogy a 2007 nyarán megrendezett Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának etnikai jellege volt, s ezzel hátrányos megkülönböztetésben részesítették a régióban élő románokat, németeket, zsidókat és romákat. Az önkormányzat anyagi támogatásával létrejött nagyszabású rendezvényt azzal a céllal szervezték, hogy erősítse a háromszéki öntudatot, és szorosabbra fűzze a kapcsolatot a Háromszékről elszármazottak és az otthon élők között. A diszkriminációellenes tanács nem fogalmazott meg semmilyen szankciót az önkormányzattal szemben. Asztalos Csaba, a tanács elnöke (aki nem vett részt az ülésen) szégyenletesnek nevezte a döntést, és szerinte ennek ellenére a megyei tanács továbbra is megszervezheti a világtalálkozót, hiszen ilyen alapon sem a mócok, sem a máramarosiak, sem Románia bármely más történelmi régiójában élő, különböző helyi azonosságtudattal rendelkező közösségek nem szervezhetnék meg közösségi ünnepeiket. (Erdély Ma)