Magyar Szó, 2009. április (66. évfolyam, 75-99. szám)

2009-04-01 / 75. szám

2009. április 1., szerda HATÁRON TÚLI DIÁKOK MIATT Törvénymódosítást kérnek Törvénymódosítást kér Balassa­gyarmat önkormányzata, hogy a ha­táron túli magyar anyanyelvű tanulók a magyar állampolgárságúakkal csak­nem azonos feltételek mellett tanul­hassanak Magyarországon - mondta tegnap a város alpolgármestere. Csach Gábor (Fidesz) közölte: az ügyben felterjesztéssel fordul az ok­tatási és kulturális miniszterhez a Nógrád megyei város önkormányza­ta. Egyben azt is kérik, hogy az állami normatíva 75 százalékát kapják meg az érintett önkormányzatok. Az alpol­gármester elmondta: a határ menti Balassagyarmaton jelenleg 103 Szlo­vákiában élő diák tanul. Többségük mindennapos bejáró, egynegyedük kollégista. A felterjesztésben kért tör­vénymódosítás előzménye, hogy a vá­rosnak évi 31 millió forint normatívát kell visszafizetnie 2007-re és 2008-ra, mert a Magyar Államkincstár vizsgá­lata azt állapította meg: ezt az összeget a szlovákiai tanulók után jogosulatla­nul vették igénybe. Csach Gábor kifejtette: a jelenlegi jogszabályok szerint a balassagyar­mati iskolákban akkor tanulhatnának tandíj nélkül a diákok, ha szüleikkel több mint három hónapja Magyaror­szágon tartózkodnának, és a szülők kereső tevékenységet folytatnának. Egyéb esetben a szülő tandíjat fizet, amelyet az iskola a fenntartó engedé­lyével csökkenthet vagy elengedhet - tette hozzá. A helyzetet azért nevez­te felemásnak, mert a betű szerinti jogalkalmazás sok esetben azt jelenti: a tartózkodási engedélyhez tanulói jogviszony kell, addig viszont nem lehetne beiratkozni, amíg nincs tar­tózkodási engedély. (MTI) Domokos László, Békés Megye Önkormányzatának elnöke, a Magyar Országgyűlés költségvetési bizottságá­nak fdeszes alelnöke arról számol be lapunknak, hogy az unió kínálta lehe­tőségek csak lehetőségek maradnak a jelenlegi gazdasági helyzetben, vagy meg is valósulhatnak. - A lehetőségek megvalósulhatnak. A magyar gazdasági erőtér Trianon­ban hatalmas sérülést szenvedett el, s az EU-s integráció erősödésével ez a sérülés fokozatosan csökken. Elsősor­ban Erdély és a Partium, valamint a Felvidék vonatkozásában, de lassanként ez a hatás érvényesül Kárpátalja és Vajdaság irányában is. Egy-egy régiót tekintve eltérőek a lehetőségek, de azt azért látni kell, hogy előrelépések ta­pasztalhatóak. ■ Konkrétumokra is vannak példák? - A vasút konkrét példa. 1945 előtt két nyomtávos vasúti pálya vezetett Nagyvárad irányába, amit a II. világ­háború után fel kellett számolni, s most uniós támogatásból igyekszünk újjáépí­teni. Meggyőződésem, hogy először az infrastruktúrát kell megújítani, hiszen a vasútvonalak, a hidak, a közutak az elmúlt 80 év alatt igen nagy sérülése­ket szenvedtek. Márpedig éppen ezek megléte teremtheti meg az emberek és az áru szabad forgalmát, ezért helyre­­állításuk alapvető fontosságú. Legalább ekkora feladat a kulturális hidak meg­újítása, a vendégváró, turisztikai kap­csolatok újjáépítése, hiszen a minden­napok, az egyszerű emberek szintjén is meg kell jelennie a kapcsolattartásnak. Békés megyében például a romániai vendégvárás igencsak felértékelődött az utóbbi időben: a megyei idegenforgal­mi központokban az eltöltött vendég­­éjszakák számát illetően a romániai látogatók állnak az első helyen, a má­sodikon a németek, a harmadikon pe­dig a szerbiaiak. Ezeket a kapcsolatokat ápolni, erősíte­ni kell. Például a megyei Jókai Színház a vaj­dasági magyar színházakkal és a temesvári, nagyváradi ma­gyar színházak­kal igyekszik jó együttmű­ködést kiala­kítani. Tervei között szerepel, hogy színdara­bot mutasson be minden szomszédos or­szágból: külho­ni rendező által színpadra álmo­dott külhoni előadásokra számítanak. ■ A központi, állami, irányított kap­csolattartás helyett az emberek, intéz­mények kapcsolattartására építenek? - Mi úgy látjuk, a kultúra és a turiz­mus lehet az összekötő kapocs a külön­böző országokban élő emberek között. Békés megye a Kárpát-medence geomet­riai központja, centrális elhelyezkedése van, s azzal, hogy perifériára szorultsága feloldódik az EU-s csatlakozási folyamat következtében, újraértékelődnek a gaz­dasági kapcsolatai, befektetései, üzleti kapcsolatai, kulturális együttműködési lehetőségei és az emberek közötti kap­csolatai is. Mindehhez vissza kell épülnie a megyének, s a megyei önkormányzat ebben úgy próbál segíteni, hogy nagyon szorosra fűzte az együttműködést az aradi, a bihari régióval. Békés az emlí­tett megyékkel vegyes bizottsá­got működtet, amelyben a fej­lesztési progra­mokat közösen veszi számba és próbálja elő­mozdítani a romániai féllel. Vajdaság irá­nyában is erre törekszünk. Ugyanakkor déli szomszé­dunkkal nem ilyen egyenletes a kapcsolattar­tás: a legutóbbi találkozásunk a vajdasági veze­téssel egy jó évvel ezelőtt történt. A Kulturális együttműködés szük­ségességéről beszél. Ugyanakkor tud­juk, hogy amikor válság van, elsőként a kultúrára szánt pénz fogy el... - Meggyőződésem, hogy a kulturá­lis kapcsolatokat fejleszteni, ápolni kell. A megyei önkormányzat intézményei, a színházak, a könyvtárak, a múzeumok, az iskolák is együttműködhetnek. Azt se feledjük el, hogy számos Békés megyei település testvérvárosi kapcsolatban áll vajdasági településekkel! Az ilyen jel­legű együttműködés fejlesztésére min­dig kell pénzt találni, hiszen stratégiai jelentőségű kapcsolatokról van szó. Az elmúlt két és fél évben arra töreked­tünk, hogy megteremtsük a megyei önkormányzat pénzügyi egyensúlyát, s ez lehetőséget adott arra, hogy stabil partnerré váljunk a kulturális intézmé­nyek, programok finanszírozásában. Fontosnak tartjuk, hogy a kulturális programok ne csak szűk közönség szá­mára, hanem a szélesebb rétegeknek is elérhetőek legyenek, hogy piaci értékük legyen, s az emberek hajlandóak legye­nek energiát és pénzt áldozni egy-egy ilyen rendezvény meglátogatására. Jómagam megyei elnökként hang­súlyt helyezek arra, hogy minden egyes megyei rendezvényen határon túliak is jelen legyenek. Vajdaságból, a Par­­tiumból egyaránt. Az elmúlt két évben többtucatnyi olyan rendezvényünk volt, ahová vendégeket hívtunk ezekből a tér­­­­ségekből, s a vendégek között egyaránt voltak magyarok és nem magyarok is. A Békés Megyei Önkormányzat a könyvtárak együttműködésében külö­nösen nagy lehetőségeket lát: az internet világában az utak és távolságok már nem jelentenek akkora akadályt, a könyvtári együttműködés megvalósítása a szellemi innovációs képességen múlik, s ezért fej­lesztjük a Tudásház-programot, amely a közép-európai tudásanyaghoz való hoz­záférést tenné lehetővé digitalizált formá­ban. A világháló az oktatásban is egyre na­gyobb szerepet kap, amellett arról sem kell megfeledkezni, hogy az idegenforgalmi célok kiválasztásakor is egyre többen ha­gyatkoznak ma már a világhálóra. Ezért fektetünk több száz millió forintot ebbe a programba. MIHAJLOVITS Klára Kapcsolatok határokon át Turizmus szempontjából Magyarország, azon belül elsősorban a határ menti megyék, települések fokozottan számítanak a környező orszá­gok polgáraira, illetve arra, hogy sikerül őket néhány napra/hétre elcsábítani egy kis üdülésre, pihenésre, kikapcsolódásra. Nem kivétel ez alól Békés megye sem. A határ menti együttműködéseket elvileg az Európai Unió különböző programjai is igyekeznek elősegíteni. Mim Sió kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 A kormányról - ha majd megválasztják Szűkszavú a miniszterelnök-jelölt - Semmi sincs lefutva? - Lendvai Ildikónak nem tetszik az „átmeneti” elnöki poszt Bajnai Gordon jelölésével egy nagy lépéssel közelebb került ugyan Magyarország ahhoz, hogy új mi­niszterelnököt válasszon az Országgyűlés, de olyan vélemények is vannak, hogy még semmi sincs le­futva. Kétségtelen, hogy az MSZP-ben felszínre jutottak a nézetkülönbségek (miként az SZDSZ-ben is), de valószínűleg csak a vasárnapi MSZP-kongresszus ad többé-kevésbé biztos választ a továbbiakra. Tegnap hosszasan üléseztek például a szocialisták megyei elnökei, ami azért fontos, mert megyénként is eltérnek a vélemények, s egyes lapok szerint az el­nökök késztették Gyurcsány Ferencet lemondásra. Utólag azonban cáfolták ezt az állítást. A tegnapi tanácskozáson az MTI értesülései szerint a megyei elnökök döntően azt támogatták - bár erről nem szavaztak -, hogy Lendvai Ildikó frakció­­vezető legyen az MSZP új, átmeneti elnö­ke. Az információk szerint Lendvai Ildikó egyelőre nem hajlik a felkérésre, szíveseb­ben folytatná a frakció élén a munkát. Egyéb témákról nem nyilatkoztak a részvevők. Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője el­képzelhetőnek tartja, hogy el sem jutnak az Országgyűlésben a konstruktív bizal­matlansági indítványig, ugyanis - mint azt a Magyar Televízió Nap-kelte című műso­rában mondta nem látni, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt csomagja mögött „ott van egy erős” MSZP. Gulyás József arra a kérdésre, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány alkalmával hogyan szavazna, úgy vála­szolt: nem tudja támogatni ezt a konst­rukciót. Ugyanakkor hozzátette: „még nem tartunk itt.” A politikus szerint több párttársa azon döntésében, hogy nem támogatták Bajnai Gordon kormányfői jelölését, „a túl sok bi­zonytalansági tényező” is szerepet játszhatott. Arra a kérdésre, „el tudja-e képzelni, hogy el sem jut idáig ez az egész ügy, tehát hogy any­­nyira nem lefutott”, úgy válaszolt: „El tudom képzelni. Utalni szeretnék arra, hogy azért az MSZP egy igazi mély krízist él át, ebben a pillanatban nincs az MSZP-nek elnöke, vagy azt sem tudjuk, hogy ez az állítás igaz-e.” Szerinte Bajnai Gordon csomagja „nem annyira kimunkált, hogy bírnánk azt a választ, hogy egyértelműen ott van egy erős szocialista párt” mögötte. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke tegnapi sajtóértekezletén értékelte az eseményeket. A kormányfőjelöléssel kapcsolatban egyebek között azt mondta, hogy a végső döntést az országos tanács hozza meg, amely felül tudja írni az ügyvivő testület és a frakció döntését A miniszterelnök-jelölt tegnap a Par­lamentbe érkezőben arra a kérdésre, meg tudja-e erősíteni, hogy megállapodott az MSZP-frakcióval arról, hogy az öt kulcsmi­nisztérium élére ő választja ki a vezetőket, és nem pártpolitikust jelöl, azt mondta: ké­sőbb szeretne ezzel kapcsolatban bejelenté­seket tenni. Annyit azonban hozzátett, hogy „szigorú” feltételei voltak. Bajnai Gordon elmondta, azt gondolja, ha megválasztják a Parlamentben, s a szavazás megerősíti a po­zícióját, akkor kell majd az új kormánnyal kapcsolatban bejelentéseket tennie. (MTI) Léphart Pál RÖVIDEN ■ TALÁLGATÁSOK Gyurcsány maradna? Gyurcsány Ferenc távozó mi­niszterelnök politikai jövőjét elem­zik a tegnapi napilapok. A Népszabadság elemzése szerint a szocialisták hétfői frakcióülésén fel­vetődött, hogy Gyurcsány Ferenc csak a vasárnapi kongresszuson adja vissza pártelnöki mandátumát, addig pedig „gondolja végig, hogy ez helyes lépés­­e”. A lap szerint ezt értelmezik úgy egyes frakció- és elnökségi tagok, hogy Gyurcsány akár vissza is léphet a párt­elnöki lemondástól, ez azonban azután, hogy a miniszterelnök maga jelentette ki, hogy visszaadja pártvezetői mandá­tumát, nehezen képzelhető el. A lap cikke kitér arra is: kizárni sem lehet azt, hogy Gyurcsány mégis indul a posztért, s ha ez megtörténik, nem várható, hogy lesz kihívója. A Magyar Nemzet azt írta: a bukott miniszterelnök erős lobbitevékenységet kezdett, hogy legalább párton belüli befolyását szavatolja. A Magyar Hírlap szerint pedig Gyurcsány Ferenc politi­kai túlélésért pártelnök akar maradni. ­ VASÁRNAP „Gigatüntetés” Döntsön a nép! címmel gigatün­tetést szervez vasárnapra a Mako­­vecz Imre nevével fémjelzett Civil Összefogás Fórum (CÖF). Fricz Tamás politológus, a Demok­­ratikus Politikai Kultúráért Alapítvány elnöke megerősítette: békés és rendezett, de radikális tüntetést szerveznek, így szeretnék „kicsikarni, kikényszeríteni” az előrehozott választásokat. Az MSZP kongresszusának napján tüntetnek, de inkább a következő napra koncentrál­nak, ekkor szavaz ugyanis a parlament a Gyurcsány Ferenc által javasolt konst­ruktív bizalmatlansági indítványról. - A szavazás előtt szeretnénk nyo­mást gyakorolni a képviselőkre. Épp ezért a Hősök terére várunk minden olyan állampolgárt, aki előrehozott választásokat szeretne - mondta Fricz. Megfogalmazása szerint békés keretek között szeretnék tartani a jogos indu­latokat, hogy azok ne rombolásban és anarchiában öltsenek testet. A résztvevők a CÖF-höz tartozó civil és polgári szervezetek, nemze­ti körök, szakszervezetek, gazdák, egyházak és polgármesterek lesz­nek, s a Nemzeti Fórum is képvisel­teti magát. (Népszabadság) ■ ROMÁN BŰNÜLDÖZÉS / Árulás (volt) a vád A román szervezett bűnözés- és ter­rorizmusellenes ügyészség (DIICOT) hétfőn nem csupán a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által delegált egykori távközlési minisz­ter, Nagy Zsolt, hanem Ioan Codrut Seres volt gazdasági miniszter, vala­mint további négy személy ellen is vádat­­ emelt. Közöttük van Kerekes Gábor, az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke is. Mind a hat személyt a 2005-ben és 2006-ban lezajlott stratégiai priva­tizációkban játszott szerepükért akar­ják bíróság elé állítani. Az ügyészek szerint törvénytelenségeket követtek el állami vagy csak részben állami tu­lajdonú vállalatok privatizációjakor. Az ügyészség sajtóközleménye ösz­­szefoglalva a vádakról annyit szögez le, hogy „nemzetközi bűnszövetkezet támogatásáról” és „árulásról” van szó. Nagy Zsolt felháborodását már eleve kiváltotta az, hogy az ügyészség ilyen homályosan fogalmazott, ösz­­szemosva a különböző személyeknek tulajdonított „bűnöket”. Annak ide­jén, amikor megkezdték a vizsgálatot, „árulással” vádolták az RMDSZ-es tárcavezetőt is. Nagy Zsolt azonban elmondta: személyét illetően most csupán olyan - általa nevetségesnek tartott - vád szerepel az iratban, hogy „szellemileg” támogatta, bátorította a bűnszövetkezetet.

Next