Magyar Szó, 2009. április (66. évfolyam, 75-99. szám)
2009-04-01 / 75. szám
2009. április 1., szerda HATÁRON TÚLI DIÁKOK MIATT Törvénymódosítást kérnek Törvénymódosítást kér Balassagyarmat önkormányzata, hogy a határon túli magyar anyanyelvű tanulók a magyar állampolgárságúakkal csaknem azonos feltételek mellett tanulhassanak Magyarországon - mondta tegnap a város alpolgármestere. Csach Gábor (Fidesz) közölte: az ügyben felterjesztéssel fordul az oktatási és kulturális miniszterhez a Nógrád megyei város önkormányzata. Egyben azt is kérik, hogy az állami normatíva 75 százalékát kapják meg az érintett önkormányzatok. Az alpolgármester elmondta: a határ menti Balassagyarmaton jelenleg 103 Szlovákiában élő diák tanul. Többségük mindennapos bejáró, egynegyedük kollégista. A felterjesztésben kért törvénymódosítás előzménye, hogy a városnak évi 31 millió forint normatívát kell visszafizetnie 2007-re és 2008-ra, mert a Magyar Államkincstár vizsgálata azt állapította meg: ezt az összeget a szlovákiai tanulók után jogosulatlanul vették igénybe. Csach Gábor kifejtette: a jelenlegi jogszabályok szerint a balassagyarmati iskolákban akkor tanulhatnának tandíj nélkül a diákok, ha szüleikkel több mint három hónapja Magyarországon tartózkodnának, és a szülők kereső tevékenységet folytatnának. Egyéb esetben a szülő tandíjat fizet, amelyet az iskola a fenntartó engedélyével csökkenthet vagy elengedhet - tette hozzá. A helyzetet azért nevezte felemásnak, mert a betű szerinti jogalkalmazás sok esetben azt jelenti: a tartózkodási engedélyhez tanulói jogviszony kell, addig viszont nem lehetne beiratkozni, amíg nincs tartózkodási engedély. (MTI) Domokos László, Békés Megye Önkormányzatának elnöke, a Magyar Országgyűlés költségvetési bizottságának fdeszes alelnöke arról számol be lapunknak, hogy az unió kínálta lehetőségek csak lehetőségek maradnak a jelenlegi gazdasági helyzetben, vagy meg is valósulhatnak. - A lehetőségek megvalósulhatnak. A magyar gazdasági erőtér Trianonban hatalmas sérülést szenvedett el, s az EU-s integráció erősödésével ez a sérülés fokozatosan csökken. Elsősorban Erdély és a Partium, valamint a Felvidék vonatkozásában, de lassanként ez a hatás érvényesül Kárpátalja és Vajdaság irányában is. Egy-egy régiót tekintve eltérőek a lehetőségek, de azt azért látni kell, hogy előrelépések tapasztalhatóak. ■ Konkrétumokra is vannak példák? - A vasút konkrét példa. 1945 előtt két nyomtávos vasúti pálya vezetett Nagyvárad irányába, amit a II. világháború után fel kellett számolni, s most uniós támogatásból igyekszünk újjáépíteni. Meggyőződésem, hogy először az infrastruktúrát kell megújítani, hiszen a vasútvonalak, a hidak, a közutak az elmúlt 80 év alatt igen nagy sérüléseket szenvedtek. Márpedig éppen ezek megléte teremtheti meg az emberek és az áru szabad forgalmát, ezért helyreállításuk alapvető fontosságú. Legalább ekkora feladat a kulturális hidak megújítása, a vendégváró, turisztikai kapcsolatok újjáépítése, hiszen a mindennapok, az egyszerű emberek szintjén is meg kell jelennie a kapcsolattartásnak. Békés megyében például a romániai vendégvárás igencsak felértékelődött az utóbbi időben: a megyei idegenforgalmi központokban az eltöltött vendégéjszakák számát illetően a romániai látogatók állnak az első helyen, a másodikon a németek, a harmadikon pedig a szerbiaiak. Ezeket a kapcsolatokat ápolni, erősíteni kell. Például a megyei Jókai Színház a vajdasági magyar színházakkal és a temesvári, nagyváradi magyar színházakkal igyekszik jó együttműködést kialakítani. Tervei között szerepel, hogy színdarabot mutasson be minden szomszédos országból: külhoni rendező által színpadra álmodott külhoni előadásokra számítanak. ■ A központi, állami, irányított kapcsolattartás helyett az emberek, intézmények kapcsolattartására építenek? - Mi úgy látjuk, a kultúra és a turizmus lehet az összekötő kapocs a különböző országokban élő emberek között. Békés megye a Kárpát-medence geometriai központja, centrális elhelyezkedése van, s azzal, hogy perifériára szorultsága feloldódik az EU-s csatlakozási folyamat következtében, újraértékelődnek a gazdasági kapcsolatai, befektetései, üzleti kapcsolatai, kulturális együttműködési lehetőségei és az emberek közötti kapcsolatai is. Mindehhez vissza kell épülnie a megyének, s a megyei önkormányzat ebben úgy próbál segíteni, hogy nagyon szorosra fűzte az együttműködést az aradi, a bihari régióval. Békés az említett megyékkel vegyes bizottságot működtet, amelyben a fejlesztési programokat közösen veszi számba és próbálja előmozdítani a romániai féllel. Vajdaság irányában is erre törekszünk. Ugyanakkor déli szomszédunkkal nem ilyen egyenletes a kapcsolattartás: a legutóbbi találkozásunk a vajdasági vezetéssel egy jó évvel ezelőtt történt. A Kulturális együttműködés szükségességéről beszél. Ugyanakkor tudjuk, hogy amikor válság van, elsőként a kultúrára szánt pénz fogy el... - Meggyőződésem, hogy a kulturális kapcsolatokat fejleszteni, ápolni kell. A megyei önkormányzat intézményei, a színházak, a könyvtárak, a múzeumok, az iskolák is együttműködhetnek. Azt se feledjük el, hogy számos Békés megyei település testvérvárosi kapcsolatban áll vajdasági településekkel! Az ilyen jellegű együttműködés fejlesztésére mindig kell pénzt találni, hiszen stratégiai jelentőségű kapcsolatokról van szó. Az elmúlt két és fél évben arra törekedtünk, hogy megteremtsük a megyei önkormányzat pénzügyi egyensúlyát, s ez lehetőséget adott arra, hogy stabil partnerré váljunk a kulturális intézmények, programok finanszírozásában. Fontosnak tartjuk, hogy a kulturális programok ne csak szűk közönség számára, hanem a szélesebb rétegeknek is elérhetőek legyenek, hogy piaci értékük legyen, s az emberek hajlandóak legyenek energiát és pénzt áldozni egy-egy ilyen rendezvény meglátogatására. Jómagam megyei elnökként hangsúlyt helyezek arra, hogy minden egyes megyei rendezvényen határon túliak is jelen legyenek. Vajdaságból, a Partiumból egyaránt. Az elmúlt két évben többtucatnyi olyan rendezvényünk volt, ahová vendégeket hívtunk ezekből a térségekből, s a vendégek között egyaránt voltak magyarok és nem magyarok is. A Békés Megyei Önkormányzat a könyvtárak együttműködésében különösen nagy lehetőségeket lát: az internet világában az utak és távolságok már nem jelentenek akkora akadályt, a könyvtári együttműködés megvalósítása a szellemi innovációs képességen múlik, s ezért fejlesztjük a Tudásház-programot, amely a közép-európai tudásanyaghoz való hozzáférést tenné lehetővé digitalizált formában. A világháló az oktatásban is egyre nagyobb szerepet kap, amellett arról sem kell megfeledkezni, hogy az idegenforgalmi célok kiválasztásakor is egyre többen hagyatkoznak ma már a világhálóra. Ezért fektetünk több száz millió forintot ebbe a programba. MIHAJLOVITS Klára Kapcsolatok határokon át Turizmus szempontjából Magyarország, azon belül elsősorban a határ menti megyék, települések fokozottan számítanak a környező országok polgáraira, illetve arra, hogy sikerül őket néhány napra/hétre elcsábítani egy kis üdülésre, pihenésre, kikapcsolódásra. Nem kivétel ez alól Békés megye sem. A határ menti együttműködéseket elvileg az Európai Unió különböző programjai is igyekeznek elősegíteni. Mim Sió kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 A kormányról - ha majd megválasztják Szűkszavú a miniszterelnök-jelölt - Semmi sincs lefutva? - Lendvai Ildikónak nem tetszik az „átmeneti” elnöki poszt Bajnai Gordon jelölésével egy nagy lépéssel közelebb került ugyan Magyarország ahhoz, hogy új miniszterelnököt válasszon az Országgyűlés, de olyan vélemények is vannak, hogy még semmi sincs lefutva. Kétségtelen, hogy az MSZP-ben felszínre jutottak a nézetkülönbségek (miként az SZDSZ-ben is), de valószínűleg csak a vasárnapi MSZP-kongresszus ad többé-kevésbé biztos választ a továbbiakra. Tegnap hosszasan üléseztek például a szocialisták megyei elnökei, ami azért fontos, mert megyénként is eltérnek a vélemények, s egyes lapok szerint az elnökök késztették Gyurcsány Ferencet lemondásra. Utólag azonban cáfolták ezt az állítást. A tegnapi tanácskozáson az MTI értesülései szerint a megyei elnökök döntően azt támogatták - bár erről nem szavaztak -, hogy Lendvai Ildikó frakcióvezető legyen az MSZP új, átmeneti elnöke. Az információk szerint Lendvai Ildikó egyelőre nem hajlik a felkérésre, szívesebben folytatná a frakció élén a munkát. Egyéb témákról nem nyilatkoztak a részvevők. Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője elképzelhetőnek tartja, hogy el sem jutnak az Országgyűlésben a konstruktív bizalmatlansági indítványig, ugyanis - mint azt a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában mondta nem látni, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt csomagja mögött „ott van egy erős” MSZP. Gulyás József arra a kérdésre, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány alkalmával hogyan szavazna, úgy válaszolt: nem tudja támogatni ezt a konstrukciót. Ugyanakkor hozzátette: „még nem tartunk itt.” A politikus szerint több párttársa azon döntésében, hogy nem támogatták Bajnai Gordon kormányfői jelölését, „a túl sok bizonytalansági tényező” is szerepet játszhatott. Arra a kérdésre, „el tudja-e képzelni, hogy el sem jut idáig ez az egész ügy, tehát hogy anynyira nem lefutott”, úgy válaszolt: „El tudom képzelni. Utalni szeretnék arra, hogy azért az MSZP egy igazi mély krízist él át, ebben a pillanatban nincs az MSZP-nek elnöke, vagy azt sem tudjuk, hogy ez az állítás igaz-e.” Szerinte Bajnai Gordon csomagja „nem annyira kimunkált, hogy bírnánk azt a választ, hogy egyértelműen ott van egy erős szocialista párt” mögötte. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke tegnapi sajtóértekezletén értékelte az eseményeket. A kormányfőjelöléssel kapcsolatban egyebek között azt mondta, hogy a végső döntést az országos tanács hozza meg, amely felül tudja írni az ügyvivő testület és a frakció döntését A miniszterelnök-jelölt tegnap a Parlamentbe érkezőben arra a kérdésre, meg tudja-e erősíteni, hogy megállapodott az MSZP-frakcióval arról, hogy az öt kulcsminisztérium élére ő választja ki a vezetőket, és nem pártpolitikust jelöl, azt mondta: később szeretne ezzel kapcsolatban bejelentéseket tenni. Annyit azonban hozzátett, hogy „szigorú” feltételei voltak. Bajnai Gordon elmondta, azt gondolja, ha megválasztják a Parlamentben, s a szavazás megerősíti a pozícióját, akkor kell majd az új kormánnyal kapcsolatban bejelentéseket tennie. (MTI) Léphart Pál RÖVIDEN ■ TALÁLGATÁSOK Gyurcsány maradna? Gyurcsány Ferenc távozó miniszterelnök politikai jövőjét elemzik a tegnapi napilapok. A Népszabadság elemzése szerint a szocialisták hétfői frakcióülésén felvetődött, hogy Gyurcsány Ferenc csak a vasárnapi kongresszuson adja vissza pártelnöki mandátumát, addig pedig „gondolja végig, hogy ez helyes lépése”. A lap szerint ezt értelmezik úgy egyes frakció- és elnökségi tagok, hogy Gyurcsány akár vissza is léphet a pártelnöki lemondástól, ez azonban azután, hogy a miniszterelnök maga jelentette ki, hogy visszaadja pártvezetői mandátumát, nehezen képzelhető el. A lap cikke kitér arra is: kizárni sem lehet azt, hogy Gyurcsány mégis indul a posztért, s ha ez megtörténik, nem várható, hogy lesz kihívója. A Magyar Nemzet azt írta: a bukott miniszterelnök erős lobbitevékenységet kezdett, hogy legalább párton belüli befolyását szavatolja. A Magyar Hírlap szerint pedig Gyurcsány Ferenc politikai túlélésért pártelnök akar maradni. VASÁRNAP „Gigatüntetés” Döntsön a nép! címmel gigatüntetést szervez vasárnapra a Makovecz Imre nevével fémjelzett Civil Összefogás Fórum (CÖF). Fricz Tamás politológus, a Demokratikus Politikai Kultúráért Alapítvány elnöke megerősítette: békés és rendezett, de radikális tüntetést szerveznek, így szeretnék „kicsikarni, kikényszeríteni” az előrehozott választásokat. Az MSZP kongresszusának napján tüntetnek, de inkább a következő napra koncentrálnak, ekkor szavaz ugyanis a parlament a Gyurcsány Ferenc által javasolt konstruktív bizalmatlansági indítványról. - A szavazás előtt szeretnénk nyomást gyakorolni a képviselőkre. Épp ezért a Hősök terére várunk minden olyan állampolgárt, aki előrehozott választásokat szeretne - mondta Fricz. Megfogalmazása szerint békés keretek között szeretnék tartani a jogos indulatokat, hogy azok ne rombolásban és anarchiában öltsenek testet. A résztvevők a CÖF-höz tartozó civil és polgári szervezetek, nemzeti körök, szakszervezetek, gazdák, egyházak és polgármesterek lesznek, s a Nemzeti Fórum is képviselteti magát. (Népszabadság) ■ ROMÁN BŰNÜLDÖZÉS / Árulás (volt) a vád A román szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) hétfőn nem csupán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által delegált egykori távközlési miniszter, Nagy Zsolt, hanem Ioan Codrut Seres volt gazdasági miniszter, valamint további négy személy ellen is vádat emelt. Közöttük van Kerekes Gábor, az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke is. Mind a hat személyt a 2005-ben és 2006-ban lezajlott stratégiai privatizációkban játszott szerepükért akarják bíróság elé állítani. Az ügyészek szerint törvénytelenségeket követtek el állami vagy csak részben állami tulajdonú vállalatok privatizációjakor. Az ügyészség sajtóközleménye öszszefoglalva a vádakról annyit szögez le, hogy „nemzetközi bűnszövetkezet támogatásáról” és „árulásról” van szó. Nagy Zsolt felháborodását már eleve kiváltotta az, hogy az ügyészség ilyen homályosan fogalmazott, öszszemosva a különböző személyeknek tulajdonított „bűnöket”. Annak idején, amikor megkezdték a vizsgálatot, „árulással” vádolták az RMDSZ-es tárcavezetőt is. Nagy Zsolt azonban elmondta: személyét illetően most csupán olyan - általa nevetségesnek tartott - vád szerepel az iratban, hogy „szellemileg” támogatta, bátorította a bűnszövetkezetet.