Magyar Szó, 2009. június (66. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-01 / 124. szám

2009. június 1., hétfő Ficóék „tetemre hívhatják” Orbán Viktort Összegyűjtötte a legerősebb szlovák kormánypárt a szükséges számú kép­viselői aláírást, így Pavol Paska házel­nök összehívhatja a parlament rendkí­vüli ülését, amelyen Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének május 23-án Eszter­gomban elhangzott szavaival foglalkoz­nának. Katarina Klizanová Rysová, a Fico­­párt szóvivője szombaton közölte, hogy a javaslatot ma nyújtják be a parlament­ben. Kizárólag a Smer frakciójának a kezdeményezéséről van szó. Fico azért ragaszkodik a Fidesz el­nökének pozsonyi „tetemre hívásához”, mert Orbán Viktor a Csáky Pállal, az MKP elnökével tartott közös európai parlamenti választási nagygyűlésen azt mondta: az EP-voksoláson eldől, hogy hány magyar képviselő fogja védeni a Kárpát-medencei magyarok érdekeit Brüsszelben. „Orbán és Csáky úr a Kárpát-me­dencét egy képzeletbeli területi egység szintjére emelte, amelyet az Európai Parlamentben minél több magyar nem­zetiségű képviselőnek kellene képvisel­nie” - reagált az elhangzottakra múlt hétfőn Fico kassai sajtóértekezletén. El­mondta: diplomácia úton felkéri Orbán Viktort, hogy „hagyja abba az indulatok szítását, és ne veszélyeztesse Szlovákia területi egységét”. A kormányfő már ak­kor közölte, hogy a szlovák parlament­nek rendkívüli ülést kell tartania, s azon egyértelmű álláspontot kell megfogal­maznia a szlovák területi egység ügyé­ben. A két kisebb kormánypárt támogatja a rendkívüli ülést. Rafael Rafaj, a Szlo­vák Nemzeti Párt frakcióvezetője azt nyi­latkozta, hogy „A Szlovák Nemzeti Párt szüntelenül figyelmeztet a magyar ve­szélyre, s bízunk benne, hogy még nem késtünk el a Szlovák Köztársaság terüle­ti egységének és érdekeinek megvédésé­vel.” (Felvidék Ma) A magyarság képviselői a tengerentúl­ról, a Kárpát-medencéből, magyarorszá­gi városokból, Erdély településeiről, Euró­pa más részeiből jöttek el Csíksomlyóra. A moldvai csángók is nagy számban voltak je­len, tiszteletükre az idén is rendeztek külön csángó misét. Mint minden esztendőben, ezúttal is mindenki zarándokként volt jelen Csíksomlyón, az ismert politikusok - Németh Zsolt, Semjén Zsolt, Lezsák Sándor, Gál Kinga, Tőkés Lászó - is ebben a minőségükben, nem pedig pártjuk, szervezetük képviseletében érkeztek. A mostani csíksomlyói búcsú egybeesik a gyulafehérvári püspökség alapításának ezre­dik, illetve a ferences rend fennállásának 800. évfordulójával. Az összegyűlteket a ferences rendtartomány főnökhelyettese köszöntötte, majd Jakubinyi György gyulafehérvári ró­mai katolikus érsek szólt a tömeghez. A rendezvény meghívottja, Bábel Ba­lázs kalocsa-kecskeméti érsek, az ünnepi szentmise szónoka volt. Beszédében azt han­goztatta, hogy a világ és benne a magyar­ság válságban van, a magyarországi élet ba­jai kivetülnek a világ összes magyarjára, akik azonban minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotnak. Úgy fogalmazott, hogy most sokan csak a gazdasági válságot érzik, akik viszont mé­lyebbre tekintenek, azok az erkölcsi válságot is látják. Felhívta a figyelmet az értékválságra is, a szerinte mindent meghatározó pénzimá­datra. Ennek az értékválságnak az eredmé­nyeként az érsek szerint az emberiség „ős­sejtjét”, a családot is rombolják. Szót emelt a kisemmizettekért, az „adós­ság jármát” viselő tömegekért, milliókat érintő növekvő munkanélküliséget, kilátás­­talanságot, depressziós lelkületet említve. A szociálisan rászorulókról gondoskodni kell - hangsúlyozta az érsek, s úgy fogalmazott, hogy az irgalmasság cselekedete tette keresz­ténnyé Európát. Ha erre törekszünk, a nem­zet megmarad, újjászülethet-mondta Bábel Balázs. A tömeg méltóságteljesen énekelte el a pápai, a magyar és a székely himnuszt. A szertartás ideje alatt folyamatosan szemerkélt az eső, amely később záporrá erősödött, de ez nem zavarta meg az eseményt. (MTI) Több százezren a csíksomlyói búcsún Érték- és erkölcsi válságban a magyarság is, de minden megosztó szándék ellenére egy a nemzet Néhány százezer ember gyűlt össze szombaton a Csíkszereda melletti két Somlyó-hegy oldalán és a köztük lévő „nyeregben”, hogy részt vegyen a hagyományos pünkösdi csíksomlyói zarándoklaton.­ ­_________12 MTI Mmt kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Ezernél több magyar végzős Kárpátalján Ungvári tudósítónktól Kárpátalján közel százhatvanezer isko­láskorú gyermek van, közülük 12 303-an idén érettségiznek. 1100-an magyar iskolák végzősei, magyar tannyelvű intézetben pe­dig összesen 16 407 diák tanul. A történel­mi egyházak által működtetett öt líceumnak a lezáruló tanévben 361 tanulója volt, kö­zülük 132-en intenek búcsút az intézmény­nek. A legmagyarabb itteni régióban, a Be­regszászi járásban az idei tanévben összesen 397 fiatal ballagott. Beregszásznak 443 vég­zős diákja van, közülük 119-en a magyar iskolák tanulói. Ezek a számok azért külö­nösen aktuálisak, mert Kárpát­alján pénteken és szombaton tartották az évzáró, ballagá­si ünnepségeket. Ez a hétvége sok száz fiatal számtára az utolsó csengőt jelentette. A Beregszászi Zrínyi Ilona Középiskolának 51 végzőse volt a három - köztük egy ukrán tannyelvű - osztály­ban. A szép számban megjelent vendégeket és természetesen az ünnepelteket Bacskó Magdol­na köszöntötte. A tanintézmény vezetője arra kérte a végzősö­ket, köszönjék meg szüleiknek, hogy becsületes, felkészült fel­nőttekké válhattak. Felhívta a figyelmet arra: köszönettel tar­toznak a tanároknak is, akik sokat segítettek abban, hogy bátran nézhetnek előre, léphet­nek be a nagybetűs Életbe. - Városunk egyik meghatározó tanintéz­ményében vagyunk, ahol magasan képzett, lelkes szakembergárda neveli, oktatja a jövő nemzedéket. Beregszász polgármestereként és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökeként is megígérhetem, hogy mindent megteszünk annak érdekben, hogy a magyar nyelven szerzett tudásnak értéke és súlya legyen a továbbtanulásban. Hogy ne ér­je hátrányos megkülönböztetés gyerekeinket pusztán azért, mert magyarok és anyanyelvü­kön tanulnak - hangsúlyozta ünnepi beszé­dében Gajdos István, aki arra kért mindenkit, hogy támogassák ezt az ügyet, hiszen ebben a küzdelemben a megmaradásunk a tét. A végzősök műsorát követően a balla­gok átadták a stafétát a tizedikeseknek, akik tarisznyával ajándékozták meg őket. A bal­lagok elbúcsúztak iskolájuktól, tanáraiktól, diáktársaiktól, majd egy-egy szál virággal kö­szönték meg a sokéves törődést tanáraiknak és szüleiknek. Ballagtak az Ungvár melletti Sislóci Do­bó István Középiskola végzősei is. Az in­tézmény unikum a maga nemében, hiszen nyolc település - Kisszelmenc, Palágykomo­­róc, Gálocs, Bátf­a, Palló, Botfalva, Sislóc és Tarnóc - magyar gyermekei számára bizto­sítja az anyanyelvű középiskolai oktatás le­hetőségét. A 28 ballagója közül 10-en végez­ték el a magyar osztályt, 25-en jelentkeztek az emelt szintű érettségire, s az eddig elért eredmények alapján a nagy részük bejut valamelyik felsőoktatási intéz­ménybe - árulta el Majoros Mónika igazgató. - Míg messze volt a bal­lagás, nem gondoltatok ar­ra, hogy a középiskola milyen biztos pont az életetekben - mondta a végzősökhöz szólva. - Mostantól viszont már min­den csak rajtatok áll, tőletek függ. Kiléptek a nagyvilágba, amely sokszor nagyhangú erő­szakossággal, megtévesztő érté­kekkel ostromolja tudatunkat, hirdeti az értékek összeomlá­sát. Ne sodródjatok el a tömeg­gel, ne tévedjetek sehova nem vezető utakra. Igenis, mondja­tok nemet a világ csábításaira. Legyen értékrendetek, szilárd akaratotok és céljaitok, ne csak céltalanul lebegjetek ebben a világban. Re­méljük, hogy amit adtunk, elég lesz egy bol­dog élet megalapozásához. Az Ungvári Drugeth Gimnáziumban az idén volt az első ballagás. ■ DUNDA György Természetesen az MKP-ra szavaznak Bugár Béla számára nem kérdéses, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Párt­ján (MKP) belüli viták ellenére is ezt a pár­tot támogatja a jövő hét végén sorra kerü­lő európai parlamenti választáson. Szerinte nagyon fontos, hogy minél több MKP-s jelölt jusson ki Brüsszelbe. Egyértelművé tette: ő maga részt vesz az európai parlamenti választáson, és min­denkit az MKP jelöltjeinek támogatására biztat. „Annak ellenére, hogy az MKP veze­tésével több dologban nem értünk egyet, természetesen az a legfontosabb, hogy mi­nél többen képviseljék a szlovákiai ma­gyarság érdekeit az Európai Parlament­ben. Miután semmilyen más párt nem vállalja fel érdekeink képviseletét, termé­szetesen az MKP listájára szavazok” - nyi­latkozta az MKP volt elnöke a Bumm.sk cí­mű szlovákiai magyar hírportálnak. Hozzátette: a párton belüli vita nem jelenti azt, hogy ne értene egyet az MKP főbb célkitűzéseivel. A volt pártelnök szerint azért fontos a minél erősebb szlovákiai magyar európai parlamenti képviselet, mert sok olyan té­ma van, amelyeket Szlovákiában nem le­het lezárni, és a különböző európai fóru­mokon és intézményekben kell felvetni azokat, „ott kell hallatni hangunkat”. A párton belüli viszállyal kapcsolatban megismételte korábbi kijelentését, misze­rint az európai parlamenti kampány végé­ig erről nem nyilatkozik. Bugár Béla két társával együtt április­ban lépett ki az MKP parlamenti frakciójá­ból, mert nem ért egyet a pártvezetés poli­tikai stílusával. A visszatérésükről folytatott tárgyalások holtpontra jutottak. A szaka­­dár képviselők a múlt héten bejelentették: nem hajlandók tovább tárgyalni a párton belül kialakult helyzet rendezéséről. Gál Gábor, a másik kilépett képviselő szintén azt mondta: mindenkit a részvétel­re fog buzdítani, és természetesen az MKP jelöltjeit támogatja szavazatával. (MTI) RÖVIDEN ■ MAGYAR HŐSÖK Országszerte rájuk emlékeztek Tegnap országszerte megemlékezé­seket tartottak a magyar hősök emlék­ünnepe alkalmából, amelyet 1925 óta május utolsó vasárnapján tartanak Ma­gyarországon. Ezen a napon megemlékezéseket, koszorúzásokat tartottak az ország több pontján, így tisztelegtek azok előtt a ma­gyar katonák előtt, akik az Árpád-kortól kezdve az 1848-49-es szabadságharc, az első és a második világháború, valamint az 1956-os forradalom idején és egészen napjainkig megvédték és védik az orszá­got a külső ellenségtől. Az Országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe a magyar hősök emlékünne­pét. 1925 és 1944 között nemzeti ünnep volt ez nap, ám a II. világháború után politikai üzenete és eszmeisége miatt ti­lalommal sújtották. Budapesten tegnap délelőtt a Hon­védelmi Minisztérium, valamint a Nem­zeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság rendezett koszorúzást a Rákoskeresztúri Újköztemetőben a Magyar Katonahősök Emlékművénél, illetve a Hősök terén. Székesfehérváron, Nyíregyházán, Miskolcon, Kaposváron, Egerben és Pá­­kozdon is tartottak koszorúzást, illetve szentmisét az emlékezők. (MTI) ■ LIBERÁLIS VÉLEMÉNY Aljas, de nem etnikai tisztogatás Román belpolitikai ügynek nevezte a magyar nemzetiségű megyei intézmény­­vezetőket is érintő leváltási hullámot Crin Antonescu, a román Nemzeti Libe­rális Párt elnöke, aki bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy az ügyben Magyarország támogatását kérte. Kifejtette, hogy szerinte az intéz­ményvezetők tömeges leváltása romá­niai belpolitikai ügy, ezért furcsa, hogy az RMDSZ a magyar kormány támo­gatásáért folyamodott. „A magyar mi­niszterelnöknek semmi köze a romániai helyzethez, a megyei intézményvezetők leváltásáról kell ugyan tárgyalni az Eu­rópai Unió szintjén, de nem külön Ma­gyarországgal, Franciaországgal vagy Ausztriával” - mondta Antonescu. A liberális pártvezér ugyanakkor „aljasnak” nevezte a nemrég elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé tette a romániai megyei intéz­mények vezetőinek tömeges leváltását. Ez nemcsak a magyar, hanem a liberá­lis párti román nemzetiségűeket is érin­ti. A politikus szerint a kormánypártok nem etnikai célzattal dolgozták ki a ren­deletet, hanem „saját kapzsi klientúrá­juk" érdekében. Antonescu azonban aránytalanul he­ves reakciónak nevezte, hogy az RMDSZ etnikai tisztogatásként állította be a tör­ténteket. (MTI) ■ NYOMRAVEZETŐI DÍJ Nincs „igénylő” Huszonkét különböző súlyos bűn­ügyben 71,5 millió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel a magyar rendőrség az idén, ez több mint duplája a tavalyi egész éves összegnek - írta a Népszabadság. Közölték, hogy bár a felajánlások ösz­­szege egyre nő, a kifizetés ebből csak mi­nimális. Rendőrségi források a kifizeté­sek kis számát azzal magyarázzák, hogy az esetek túlnyomó részében a nyo­mozók előbb találják meg a tetteseket, mint ahogy azok ismerősei, haragosai a nyomravezetői díj hatására feladnák őket. Másfelől többnyire csak a valóban reménytelen ügyekben ajánlanak fel ju­talmat, igaz, akkor már akár tízmillió­kat. Ám úgy tűnik, az igazán reményte­len ügyekben a sokmilliós jutalmak sem oldják meg a tanúk nyelvét: a pénz nagy része minden évben a rendőrség kasszá­jában marad. 2006 óta összesen 6,5 milli­ót fizetett ki ténylegesen a rendőrség, de úgy, hogy 2007-ben például a felajánlott 26 millióból egyetlen fillért sem.

Next