Magyar Szó, 2009. június (66. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-01 / 124. szám
2009. június 1., hétfő Ficóék „tetemre hívhatják” Orbán Viktort Összegyűjtötte a legerősebb szlovák kormánypárt a szükséges számú képviselői aláírást, így Pavol Paska házelnök összehívhatja a parlament rendkívüli ülését, amelyen Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének május 23-án Esztergomban elhangzott szavaival foglalkoznának. Katarina Klizanová Rysová, a Ficopárt szóvivője szombaton közölte, hogy a javaslatot ma nyújtják be a parlamentben. Kizárólag a Smer frakciójának a kezdeményezéséről van szó. Fico azért ragaszkodik a Fidesz elnökének pozsonyi „tetemre hívásához”, mert Orbán Viktor a Csáky Pállal, az MKP elnökével tartott közös európai parlamenti választási nagygyűlésen azt mondta: az EP-voksoláson eldől, hogy hány magyar képviselő fogja védeni a Kárpát-medencei magyarok érdekeit Brüsszelben. „Orbán és Csáky úr a Kárpát-medencét egy képzeletbeli területi egység szintjére emelte, amelyet az Európai Parlamentben minél több magyar nemzetiségű képviselőnek kellene képviselnie” - reagált az elhangzottakra múlt hétfőn Fico kassai sajtóértekezletén. Elmondta: diplomácia úton felkéri Orbán Viktort, hogy „hagyja abba az indulatok szítását, és ne veszélyeztesse Szlovákia területi egységét”. A kormányfő már akkor közölte, hogy a szlovák parlamentnek rendkívüli ülést kell tartania, s azon egyértelmű álláspontot kell megfogalmaznia a szlovák területi egység ügyében. A két kisebb kormánypárt támogatja a rendkívüli ülést. Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt frakcióvezetője azt nyilatkozta, hogy „A Szlovák Nemzeti Párt szüntelenül figyelmeztet a magyar veszélyre, s bízunk benne, hogy még nem késtünk el a Szlovák Köztársaság területi egységének és érdekeinek megvédésével.” (Felvidék Ma) A magyarság képviselői a tengerentúlról, a Kárpát-medencéből, magyarországi városokból, Erdély településeiről, Európa más részeiből jöttek el Csíksomlyóra. A moldvai csángók is nagy számban voltak jelen, tiszteletükre az idén is rendeztek külön csángó misét. Mint minden esztendőben, ezúttal is mindenki zarándokként volt jelen Csíksomlyón, az ismert politikusok - Németh Zsolt, Semjén Zsolt, Lezsák Sándor, Gál Kinga, Tőkés Lászó - is ebben a minőségükben, nem pedig pártjuk, szervezetük képviseletében érkeztek. A mostani csíksomlyói búcsú egybeesik a gyulafehérvári püspökség alapításának ezredik, illetve a ferences rend fennállásának 800. évfordulójával. Az összegyűlteket a ferences rendtartomány főnökhelyettese köszöntötte, majd Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt a tömeghez. A rendezvény meghívottja, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, az ünnepi szentmise szónoka volt. Beszédében azt hangoztatta, hogy a világ és benne a magyarság válságban van, a magyarországi élet bajai kivetülnek a világ összes magyarjára, akik azonban minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotnak. Úgy fogalmazott, hogy most sokan csak a gazdasági válságot érzik, akik viszont mélyebbre tekintenek, azok az erkölcsi válságot is látják. Felhívta a figyelmet az értékválságra is, a szerinte mindent meghatározó pénzimádatra. Ennek az értékválságnak az eredményeként az érsek szerint az emberiség „őssejtjét”, a családot is rombolják. Szót emelt a kisemmizettekért, az „adósság jármát” viselő tömegekért, milliókat érintő növekvő munkanélküliséget, kilátástalanságot, depressziós lelkületet említve. A szociálisan rászorulókról gondoskodni kell - hangsúlyozta az érsek, s úgy fogalmazott, hogy az irgalmasság cselekedete tette kereszténnyé Európát. Ha erre törekszünk, a nemzet megmarad, újjászülethet-mondta Bábel Balázs. A tömeg méltóságteljesen énekelte el a pápai, a magyar és a székely himnuszt. A szertartás ideje alatt folyamatosan szemerkélt az eső, amely később záporrá erősödött, de ez nem zavarta meg az eseményt. (MTI) Több százezren a csíksomlyói búcsún Érték- és erkölcsi válságban a magyarság is, de minden megosztó szándék ellenére egy a nemzet Néhány százezer ember gyűlt össze szombaton a Csíkszereda melletti két Somlyó-hegy oldalán és a köztük lévő „nyeregben”, hogy részt vegyen a hagyományos pünkösdi csíksomlyói zarándoklaton. _________12 MTI Mmt kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Ezernél több magyar végzős Kárpátalján Ungvári tudósítónktól Kárpátalján közel százhatvanezer iskoláskorú gyermek van, közülük 12 303-an idén érettségiznek. 1100-an magyar iskolák végzősei, magyar tannyelvű intézetben pedig összesen 16 407 diák tanul. A történelmi egyházak által működtetett öt líceumnak a lezáruló tanévben 361 tanulója volt, közülük 132-en intenek búcsút az intézménynek. A legmagyarabb itteni régióban, a Beregszászi járásban az idei tanévben összesen 397 fiatal ballagott. Beregszásznak 443 végzős diákja van, közülük 119-en a magyar iskolák tanulói. Ezek a számok azért különösen aktuálisak, mert Kárpátalján pénteken és szombaton tartották az évzáró, ballagási ünnepségeket. Ez a hétvége sok száz fiatal számtára az utolsó csengőt jelentette. A Beregszászi Zrínyi Ilona Középiskolának 51 végzőse volt a három - köztük egy ukrán tannyelvű - osztályban. A szép számban megjelent vendégeket és természetesen az ünnepelteket Bacskó Magdolna köszöntötte. A tanintézmény vezetője arra kérte a végzősöket, köszönjék meg szüleiknek, hogy becsületes, felkészült felnőttekké válhattak. Felhívta a figyelmet arra: köszönettel tartoznak a tanároknak is, akik sokat segítettek abban, hogy bátran nézhetnek előre, léphetnek be a nagybetűs Életbe. - Városunk egyik meghatározó tanintézményében vagyunk, ahol magasan képzett, lelkes szakembergárda neveli, oktatja a jövő nemzedéket. Beregszász polgármestereként és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökeként is megígérhetem, hogy mindent megteszünk annak érdekben, hogy a magyar nyelven szerzett tudásnak értéke és súlya legyen a továbbtanulásban. Hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés gyerekeinket pusztán azért, mert magyarok és anyanyelvükön tanulnak - hangsúlyozta ünnepi beszédében Gajdos István, aki arra kért mindenkit, hogy támogassák ezt az ügyet, hiszen ebben a küzdelemben a megmaradásunk a tét. A végzősök műsorát követően a ballagok átadták a stafétát a tizedikeseknek, akik tarisznyával ajándékozták meg őket. A ballagok elbúcsúztak iskolájuktól, tanáraiktól, diáktársaiktól, majd egy-egy szál virággal köszönték meg a sokéves törődést tanáraiknak és szüleiknek. Ballagtak az Ungvár melletti Sislóci Dobó István Középiskola végzősei is. Az intézmény unikum a maga nemében, hiszen nyolc település - Kisszelmenc, Palágykomoróc, Gálocs, Bátfa, Palló, Botfalva, Sislóc és Tarnóc - magyar gyermekei számára biztosítja az anyanyelvű középiskolai oktatás lehetőségét. A 28 ballagója közül 10-en végezték el a magyar osztályt, 25-en jelentkeztek az emelt szintű érettségire, s az eddig elért eredmények alapján a nagy részük bejut valamelyik felsőoktatási intézménybe - árulta el Majoros Mónika igazgató. - Míg messze volt a ballagás, nem gondoltatok arra, hogy a középiskola milyen biztos pont az életetekben - mondta a végzősökhöz szólva. - Mostantól viszont már minden csak rajtatok áll, tőletek függ. Kiléptek a nagyvilágba, amely sokszor nagyhangú erőszakossággal, megtévesztő értékekkel ostromolja tudatunkat, hirdeti az értékek összeomlását. Ne sodródjatok el a tömeggel, ne tévedjetek sehova nem vezető utakra. Igenis, mondjatok nemet a világ csábításaira. Legyen értékrendetek, szilárd akaratotok és céljaitok, ne csak céltalanul lebegjetek ebben a világban. Reméljük, hogy amit adtunk, elég lesz egy boldog élet megalapozásához. Az Ungvári Drugeth Gimnáziumban az idén volt az első ballagás. ■ DUNDA György Természetesen az MKP-ra szavaznak Bugár Béla számára nem kérdéses, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártján (MKP) belüli viták ellenére is ezt a pártot támogatja a jövő hét végén sorra kerülő európai parlamenti választáson. Szerinte nagyon fontos, hogy minél több MKP-s jelölt jusson ki Brüsszelbe. Egyértelművé tette: ő maga részt vesz az európai parlamenti választáson, és mindenkit az MKP jelöltjeinek támogatására biztat. „Annak ellenére, hogy az MKP vezetésével több dologban nem értünk egyet, természetesen az a legfontosabb, hogy minél többen képviseljék a szlovákiai magyarság érdekeit az Európai Parlamentben. Miután semmilyen más párt nem vállalja fel érdekeink képviseletét, természetesen az MKP listájára szavazok” - nyilatkozta az MKP volt elnöke a Bumm.sk című szlovákiai magyar hírportálnak. Hozzátette: a párton belüli vita nem jelenti azt, hogy ne értene egyet az MKP főbb célkitűzéseivel. A volt pártelnök szerint azért fontos a minél erősebb szlovákiai magyar európai parlamenti képviselet, mert sok olyan téma van, amelyeket Szlovákiában nem lehet lezárni, és a különböző európai fórumokon és intézményekben kell felvetni azokat, „ott kell hallatni hangunkat”. A párton belüli viszállyal kapcsolatban megismételte korábbi kijelentését, miszerint az európai parlamenti kampány végéig erről nem nyilatkozik. Bugár Béla két társával együtt áprilisban lépett ki az MKP parlamenti frakciójából, mert nem ért egyet a pártvezetés politikai stílusával. A visszatérésükről folytatott tárgyalások holtpontra jutottak. A szakadár képviselők a múlt héten bejelentették: nem hajlandók tovább tárgyalni a párton belül kialakult helyzet rendezéséről. Gál Gábor, a másik kilépett képviselő szintén azt mondta: mindenkit a részvételre fog buzdítani, és természetesen az MKP jelöltjeit támogatja szavazatával. (MTI) RÖVIDEN ■ MAGYAR HŐSÖK Országszerte rájuk emlékeztek Tegnap országszerte megemlékezéseket tartottak a magyar hősök emlékünnepe alkalmából, amelyet 1925 óta május utolsó vasárnapján tartanak Magyarországon. Ezen a napon megemlékezéseket, koszorúzásokat tartottak az ország több pontján, így tisztelegtek azok előtt a magyar katonák előtt, akik az Árpád-kortól kezdve az 1848-49-es szabadságharc, az első és a második világháború, valamint az 1956-os forradalom idején és egészen napjainkig megvédték és védik az országot a külső ellenségtől. Az Országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe a magyar hősök emlékünnepét. 1925 és 1944 között nemzeti ünnep volt ez nap, ám a II. világháború után politikai üzenete és eszmeisége miatt tilalommal sújtották. Budapesten tegnap délelőtt a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság rendezett koszorúzást a Rákoskeresztúri Újköztemetőben a Magyar Katonahősök Emlékművénél, illetve a Hősök terén. Székesfehérváron, Nyíregyházán, Miskolcon, Kaposváron, Egerben és Pákozdon is tartottak koszorúzást, illetve szentmisét az emlékezők. (MTI) ■ LIBERÁLIS VÉLEMÉNY Aljas, de nem etnikai tisztogatás Román belpolitikai ügynek nevezte a magyar nemzetiségű megyei intézményvezetőket is érintő leváltási hullámot Crin Antonescu, a román Nemzeti Liberális Párt elnöke, aki bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy az ügyben Magyarország támogatását kérte. Kifejtette, hogy szerinte az intézményvezetők tömeges leváltása romániai belpolitikai ügy, ezért furcsa, hogy az RMDSZ a magyar kormány támogatásáért folyamodott. „A magyar miniszterelnöknek semmi köze a romániai helyzethez, a megyei intézményvezetők leváltásáról kell ugyan tárgyalni az Európai Unió szintjén, de nem külön Magyarországgal, Franciaországgal vagy Ausztriával” - mondta Antonescu. A liberális pártvezér ugyanakkor „aljasnak” nevezte a nemrég elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé tette a romániai megyei intézmények vezetőinek tömeges leváltását. Ez nemcsak a magyar, hanem a liberális párti román nemzetiségűeket is érinti. A politikus szerint a kormánypártok nem etnikai célzattal dolgozták ki a rendeletet, hanem „saját kapzsi klientúrájuk" érdekében. Antonescu azonban aránytalanul heves reakciónak nevezte, hogy az RMDSZ etnikai tisztogatásként állította be a történteket. (MTI) ■ NYOMRAVEZETŐI DÍJ Nincs „igénylő” Huszonkét különböző súlyos bűnügyben 71,5 millió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel a magyar rendőrség az idén, ez több mint duplája a tavalyi egész éves összegnek - írta a Népszabadság. Közölték, hogy bár a felajánlások öszszege egyre nő, a kifizetés ebből csak minimális. Rendőrségi források a kifizetések kis számát azzal magyarázzák, hogy az esetek túlnyomó részében a nyomozók előbb találják meg a tetteseket, mint ahogy azok ismerősei, haragosai a nyomravezetői díj hatására feladnák őket. Másfelől többnyire csak a valóban reménytelen ügyekben ajánlanak fel jutalmat, igaz, akkor már akár tízmilliókat. Ám úgy tűnik, az igazán reménytelen ügyekben a sokmilliós jutalmak sem oldják meg a tanúk nyelvét: a pénz nagy része minden évben a rendőrség kasszájában marad. 2006 óta összesen 6,5 milliót fizetett ki ténylegesen a rendőrség, de úgy, hogy 2007-ben például a felajánlott 26 millióból egyetlen fillért sem.