Magyar Szó, 2009. szeptember (66. évfolyam, 203-228. szám)

2009-09-01 / 203. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com RÖVIDEN ■ MOSZKVA Ellenzékieket állítottak elő Legalább 30 embert, köztük több ellenzéki vezetőt állított elő a rendőrség Moszkvában tegnap, mert részt vettek egy nem engedélyezett tüntetésen. Több ellenzéki szervezet a gyülekezési szabadságért szándékozott tüntetni, de a rendőrök és a belügyminisztéri­um kommandósai már a megmozdu­lás kitűzött időpontja előtt két órával megjelentek a kijelölt helyszínen, a Triumfalnaja téren, és rácsokkal zárták le azt, a környező utcákban pedig belügyi egységek várták buszokban a fejleményeket. A rendőrök többször is távozásra szólították fel a lassan gyüle­kező tüntetőket, akik erre semmilyen módon nem reagáltak. Ezt követően a rendőrök elkezdték összeszedni őket, s szemtanúk szerint meglehetősen kemé­nyen bántak velük. (MTI) ■ PRÁGA Betiltás Betiltotta a Benes-dekrétumok hatá­lyon kívül helyezését követelő szudéta­­német szövetséget a cseh belügyminisz­térium. A tárca arra a véleményre jutott, hogy a Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Szudétanémetek Szövetségé­nek tevékenysége sértené a cseh alkot­mányt és a törvényeket - írta tegnap az iDnes című cseh internetes hírportál. A legfőbb indok az, hogy a most szervező­dő szövetség programjában követeli a Benes-dekrétumok érvénytelenítését, valamint a kitelepítette szudétanémetek vagyonának visszaadását. A szudétané­­meteket és a szlovákiai magyarokat a II. világháború után a korabeli csehszlovák hatóságok háborús bűnösnek nyilvání­tották. Megfosztották őket állampolgár­ságuktól, vagyonuktól, s mintegy három­millió szudétanémetet kitelepítettek az országból. A Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Szudétanémetek Szövetségé­nek előkészítő bizottsága a cseh belügy döntését botrányosnak és a demokrácia szabályaival ellentétesnek minősítette. A szövetséget szervező csoportnak meggyő­ződése, hogy a Benes-dekrétumok ellentétesek az Európai Unió általános szabályaival. (MTI) ■ RÓMA Aláírásgyűjtés Száztizenötezer ember, köztük számos politikus, értelmiségi és művész írta alá eddig azt a felhívást Olaszor­szágban, amely szolidaritást vállal a Silvio Berlusconi miniszterelnök által becsületsértésért beperelt La Repubblica cimű római lappal. Berlusconi egymil­lió eurós kártérítést követel azok miatt a beszámolók miatt, amelyeket a lap a médiamágnás kormányfő állítólagos szexügyeiről és vad partijairól közölt. Az aláírásgyűjtést három tekintélyes jogász kezdeményezte, azzal vádolva a minisz­terelnököt, hogy kártérítési követelésével meg ak­arja félemlíteni, el akarja hallgat­tatni a szabad sajtót. (MTI/APA) ■ LONDON Kocsmatilalom Egy és két év közötti kocsmatilalom vár Nagy-Britanniában azokra, akik a kelleténél többször isszák le magukat, és goromba viselkedésükkel ártanak a többi vendégnek. Az erről szóló törvény tegnap lépett életbe. Ha az „agresszív és antiszociális” viselkedésük miatt eltil­tott italozók mégis betérnének egy-egy pubba, komoly számlával számolhat­nak, büntetésük ugyanis 2500 font körül lehet. Az új szabályozásnak hála, „elejét lehet venni annak, hogy a hatóságok, a kocsmák alkalmazottai és a közösség által jól ismert emberek életeket tegyenek tönkre” - mondta a kormány egyik képviselője. Az ellenzék szerint ugyanakkor az intézkedés nem változtat semmit a problémák valódi okain. (MTI/AFP) tanító Izrael befagyasztja a telepbővítést? Solana: Rövidesen közzétehetik az izraeli-palesztin béketárgyalások menetrendjét Szeptember végéig közzétehetik az izraeli-palesztin béketárgyalások felújításának menetrendjét -jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap Jeruzsálemben. Javier Solana izraeli vezetőkkel folytatott megbeszélései szünetében újságíróknak elmondta: arra számít, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszakának szeptember 23-i kezdetéig (az érintett felek részéről) megszületik a javaslat az izraeli-palesztin tárgyalások folytatására. A főképviselő hozzátette: egyelőre nincs megállapodás arról, hogy Izrael befagyasztaná a zsidó telepek bővíté­sét a megszállt palesztin területeken - Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálem­­ben -, de Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott tárgyalásán olyan benyomás alakult ki benne, hogy a zsidó állam szeptember közepéig áldását adhatja erre. Izrael jelenleg ennek tech­nikai részleteiről egyeztet az Egyesült Államokkal. A közel-keleti rendezés előmozdí­tásán fáradozó Barack Obama ameri­kai elnök arra ösztökéli Izraelt, hogy fagyassza be a telepbővítést, a palesz­tinok ezt ugyanis feltételül szabják az előző izraeli kormány alatt megszakadt béketárgyalások felújításához. A jobbol­dali vezetésű izraeli koalíciós kormány - amelynek egyik szárnya határozottan a telepesek pártján áll - ezt elutasítja. Az Egyesült Államok - Izrael szövet­ségese - a jelek szerint elismerte, hogy nehézségekbe ütközik a Netanjahu­­kormány meggyőzése a teljes befa­gyasztásról. Egy amerikai tisztségviselő a múlt héten közölte, hogy Washington nem ragaszkodna ehhez, ha a paleszti­nok kevesebbel is beérnék. Diplomáciai források szerint Obama közel-keleti különmegbízottja, George Mitchell korlátozott idejű - például fél vagy egy évre szóló - befagyasztásról tárgyal Netanjahuval. Nabíl Saat, a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatah mozgalom egyik vezető tisztségviselője az al-Dzsazíra arab tévének nyilatkozva tegnap viszont kategorikusan kizárta, hogy a telepbővítés tartós és maradékta­lan befagyasztása nélkül felújulhatnának a béketárgyalások. Solana a nap folyamán Ciszjordániá­ban palesztin vezetőkkel is megbeszélést folytatott. (MTI/AP/AFP) Beta/AP Hamász: A holokausztról ne essen szó! A Hamász radikális palesztin szervezet egyik szellemi vezetője tegnap élesen kikelt az ellen az ENSZ-terv ellen, hogy a gázai iskolákban vegyék fel a tananyag­ba a holokausztról szóló oktatást. Júnisz al-Asztal szerint egy ilyen tananyag oktatása nem más, mint hazugság eladása. A Gázai övezetet ugyan a Hamász tartja ellenőrzés alatt, de számos iskolát, klinikát és szociális intézményt az ENSZ igazgat a körzettül. Számos palesztin ódzkodik attól, hogy tényként fogadja el a zsidók szenve­déseit, mert attól tartanak, hogy ezzel az ő hányattatásaik megítélése enyhébb lesz. (MTI/AP) Világgazdasági válság és kiútkeresés Nemzetközi konferencia Bledben Tudósítónktól A globális pénzügyi és gazdasági válság nemzetközi viszonyokra gyako­rolt hatásainak és következményeinek a feltárásán, a negatív hatások lehetséges kiküszöbölésének módozatain volt a hangsúly a vasárnap délután kezdődött és tegnap kora este befejeződött, negye­dik bledi stratégiai fórumon. A mintegy 420 résztvevőt felsorakoz­tató vitafórum felszólalói egyetértettek abban, hogy a gazdasági válság bizton­ságpolitikai fenyegetést jelent, hiszen az átlagember számára az alapvető létfenn­tartási szükségleteinek kielégítésénél semmi sem fontosabb, az egzisztenciális kérdések a katonapolitikai értelemben vett biztonságánál is előbbre valók. Egy idevágó CIA-tanulmányt elemezve Jan Kubis, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UN­ECE) végrehajtó titkára (korábban szlovák külügyminisz­ter és hazájának ENSZ-nagykövete) is amondó volt, hogy a pénzügyi és gazda­sági világválság csaknem olyan fajsúlyú kihívást és egyben fenyegetést jelent, mint a terrorizmus. Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter annak veszélyére is figyelmeztetett, hogy a gazdasági válság könnyen további válságok generátora lehet, mindenképpen felveti a máris kita­pintható protekcionizmus kérdését. Lord Grenfell, a brit kormány uniós bizottságának korábbi elnöke a kereske­delem további liberalizációjának szüksé­gességére apellált, ezzel szerinte a fejlődő államok legalább lehetőséget kapnának a kiútkeresésre. Grenfell felvetette azokat az elképzeléseket, amelyek a világ deglobalizációjában vélik látni az alagút­ból kivezető utat, a „leépítést” ugyanis csaknem lehetetlen „vállalkozásnak” véli, hiszen a világ annyira egymásra utalt, oly szorosak az együttműködési szálak, hogy szerinte a deglobalizáció a gyakorlatban kivitelezhetetlen. A kerekasztal-beszél­­getés résztvevői annyiban egyetértettek, hogy a pénzügyi intézmények reform­ja elengedhetetlen, mi több, egyesek kizárólag egy alapjaiban új pénzügyi rendszer kiépítésében látnak rációt, a jelenlegiek ugyanis képtelenek az előállt helyzettel boldogulni. Marjan Svetlicic, a ljubljanai politológiai kar professzora szerint a válság túlságosan rövid ideje tart még ahhoz, hogy a bankszektor lépései érzékelhetők lehetnének. Szerin­te egyik válság sem rövid lejáratú, így ez sem lesz az. Szerinte alapvető, hogy a pénzügyi szektor egy adott helyzet­ben az összes lehetséges válaszlépést megtegye. Többen arra is figyelmeztettek, hogy a krízis legnagyobb vesztesei a fejlődő országok, elsősorban a Nyugat-Balkán országaira célozva, hiszen nekik már eleve több testhossznyi volt az EU mögöt­ti lemaradásuk. A köztük tátongó szaka­dék további mélyülésének megakadályo­zása érdekében az uniónak komolyabban kellene felkarolnia őket - hangzott el a bledi stratégiai fórumon. ■ Seniha MUHAREMI-VUKAS A nyolc éve folyó afganisztáni háborút csak új stratégiával lehet megnyer­ni - vonta le a következtetést tegnap leadott átfogó jelentésében az Afganisztánban szolgáló nemzetközi erők amerikai főparancsnoka egy NATO-közlemény szerint. „Afganisztánban súlyos a helyzet, de a siker elér­hető, ehhez felül kell vizsgálni a végrehajtás stratégiáját, elkötelezettségre és eltökéltségre van szükség hozzá, és jobban össze kell hangolni az erőfeszítése­ket” - állapította meg egy kabuli NATO-közlemény szerint Stanley McChrystal tábornok. A régen várt jelentés nem nyilvános, de egy kiszivárogtatás szerint a tábornok nem kért benne erősítést; ezt állítólag egy külön dokumentumban fogja megtenni. A júniusban kinevezett főparancsnok maga csak annyit közölt, hogy elemzése elkészült, s elküldte azt az amerikai fegyveres erők - az iraki és az afganisztáni hadviselésért felelős - középső parancsnokságának és a NATO brüsszeli központjának. McChrystal jelenleg egy százezres haderőnek parancsol, de év végére a létszám előreláthatóan 110 ezer főre nő. (MTI/AP/ Reuters/AFP) A képen: amerikai katonák tálib állásokat lőnek Beta/AP 2009. szeptember L, kedd Erkölcstelen Békülékeny hangnemet ütött meg Vlagyimir Putyin orosz kormányfő a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap tegnapi számában megjelent cikkében, amelyben „erkölcstelennek” nevezte a II. világháború előestéjén aláírt, Lengyelország sorsát megpecséte­lő szovjet-német megnemtámadási szerződést, közkeletű nevén a Molo­­tov-Ribbentrop-paktumot. Az orosz kormányfő részt vesz a II. világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából Gdanskban rendezendő mai emlékünnepségen. Ez alkalomból jelent meg cikke Levél a lengyelekhez címmel a tekintélyes baloldali-liberális lengyel napilapban. „Minden kétséget kizáróan, teljes joggal el lehet ítélni a Molo­­tov-Ribbentrop-paktumot" - írta az orosz miniszterelnök a lengyel lapban az 1939. augusztus 23-án aláírt, titkos záradékában egyebek között Lengyelország felosztását rögzítő megállapodásról. Emlékeztetett arra, hogy a szov­jet parlament már 1989 decem­berében „egyértelműen erkölcste­len jellegűnek” ítélte a paktumot. Putyin egyszersmind javasolta, hogy „nyissanak új lapot” az orosz-lengyel viszonyban. A közelmúltban ismét fellángolt a vita Lengyelország és Oroszország között áll. világháború értelmezése kapcsán; az ügyben Donald Tusk lengyel kormányfő is megszólalt. (MTI/dpa/AFP) GÖRÖG-MACEDÓN NEVVITA Athén szigorít Görögország szigorított Macedónia nevével kapcsolatos álláspontján, így a koráb­binál is valószínűbb, hogy meg fogja akadályozni a macedón EU-csatlakozási tárgyalá­sok megkezdését - vélekedett egy tegnapi interjúban a macedón külügyminiszter. Görögország és Macedónia több éve tárgyal egymással közvetlenül és közvetítés­sel a volt jugoszláv tagköztársaság nevéről. Athén szerint a Macedónia név területi követelésre utal Görögországgal szemben, tudniillik ugyanez a neve a határ menti görög tartománynak. A tárgyalások ellenére Görögország tavaly megvétózta, hogy Macedóniát fölvegyék a NATO-ba. Antonio Milososzki macedón külügyminiszter - aki egy szlovéniai regionális biztonsági konferencián tartózkodott az interjú idején - elmondta: a tárgyalásokat az idén „új dinamikával" felújították. Szkopje számára úgy tűnik, hogy Athén szigorított álláspontján a 2008. áprilisi NATO-csúcsértekezlet óta. Görögországnak a bledi konferencián szintén részt vevő európai ügyi államtitkára, Dimítriosz Kacudasz ugyancsak a brit hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: borúlátó a névvita gyors megoldásával kapcsolatban. Athén ugyanis provokációnak tekinti, hogy Macedóniában Nagy Sándorról neveztek el egy autópályát, továbbá apjáról, II. Philipposzról egy szkopjei stadiont - tette hozzá. (Nagy Sándor, avagy III. Alexandrosz ókori makedón uralkodó politikai alapeszméje a görög kultúra örökébe lépő, egységes etnikumú hellenisztikus világbirodalom megteremtése volt. Emiatt a görögök is saját történelmük nagyjai között tartják számon.­ (MTI/Reuters)

Next