Magyar Szó, 2010. szeptember (67. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-11 / 212. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Mun Só 2010. szeptember 11., 12., szombat-vasárnap RÖVIDEN ■ FASZABAD Halálos tüntetés Közel tízezren tüntettek pénte­ken egy észak-afganisztáni NATO- támaszpontnál a Floridában tervezett Korán-égetés ellen, és a katonák egy tiltakozót halálosan megsebesítet­tek, amikor a tömeg megtámadta a katonai bázist - közölte a badahsáni tartományi közigazgatás szóvivője. Az incidens a tartományi székváros­ban, Faizábádban lévő német bázisnál történt. ■ SAN BRUNO Tűzvész Legkevesebb hatan életüket vesztették abban a tűzben, amely a kaliforniai San Brúnóban egy gázrob­banás miatt csütörtök este keletkezett. Az áldozatok száma növekedhet, mert a helyszínről legkevesebb 20 sérül­tet szállítottak kórházba, akik közül többek állapota súlyos. A lángokban több, mint félszáz ingatlan teljesen megsemmisült. A robbanás láng­ja szemtanúk szerint mintegy 300 méterre csapott fel, a hangja pedig több kilométerre elhallatszott. A robbanás helyszínén hatalmas kráter keletkezett. A balesetet egy 60 centi­méter átmérőjű gázvezeték meghi­básodása okozta. A CNN szerint a környék lakói már hetekkel ezelőtt gázszagra panaszkodtak. ■ WASHINGTON Nemzeti egységkormányt Irakban! Washington nemzeti egységkor­mányt szorgalmaz Irakban, hogy hat hónappal a választások után legyen végre vezetése az országnak - írta meg nem nevezett illetékesek­re hivatkozva a New York Times. A források szerint a tervet Joe Biden alelnök vetette föl, amikor a múlt héten Bagdadban járt. A lényege, hogy bekerülne a kormányba Ijád Allávi volt miniszterelnök és a kurd szövetség, de hatalmon maradna Núri al-Máliki jelenlegi miniszter­­elnök, akinek viszont korlátoznák a hatáskörét. ■ BERLIN A németek 56 százaléka egyetért Sarrazinnal A németek többsége helyesli Thilo Sarrazin bíráló nézeteit a muzulmán bevándorlókról - derül ki a ZDF tele­vízió Politbarometer néven futó rend­szeres felméréséből. A frissen közölt adatok szerint a megkérdezettek 56 százaléka egyetért a Bundesbank elnökségéből önként távozó pénz­ügyi szakembernek a bevándorlásról és a külföldiek beilleszkedéséről vallott nézeteivel. A válaszadók 28 százalé­ka nem tartja helytállónak ezeket, míg 16 százalék nem foglalt állást a kérdésben. Sarrazin nyilatkozataiban és augusz­tus végén megjelent könyvében élesen bírálta a muzulmán bevándorlókat, azt állítva, hogy vallási és kulturális hagyományaik miatt képtelenek a beil­leszkedésre, ráadásul túl sok pénzbe kerülnek az államnak. Értelmi képes­ségeik szerinte alacsonyabbak, és mivel szaporodási mutatójuk jócskán megha­ladja a németekét, az országot néhány évtized múlva az „elbutulás” veszélye fenyegeti. (MTI/Reuters/AFP) KILENC ÉVVEL A TERROR UTÁN Amerika és az iszlám Megemlékezés, Korán-égetés, mecsetépítés, csendes támadások és bátor kiállások (Tudósítónk jegyzete) Washington, szeptember 10. „Ez nem Amerika! Amerika nem a gyűlöletre épült!” - mondta Theo­dore McCarrick, Bácskában is ismert nyugalmazott bíboros a minap az amerikai fővárosban, amikor rabbikkal, imámokkal és protestáns lelkészekkel együtt kiállt a nyilvánosság elé, hogy elítélje a hazájában ismét fortyogó iszlámellenességet. Az idei szeptember 11-ikei megem­lékezések egyrészt a Világkereskedelmi Központ új, egyre magasodó felhőkar­colójának, másrészt a kiéleződő politikai harcoknak az árnyékában folynak. A föld alatti múzeum és az emlékpark csak jövőre, a terrortámadások tizedik évfordulóján nyílik majd meg, de az utódtorony végre kiemelkedett a föld­ből, az építkezés a 36. emeletnél tart. Ennél sokkal nagyobb izgalmat váltott ki azonban az a mecset, pontosabban iszlám kultúrközpont, amelyet a New York-i Ground Zerótól mindössze két sarokra terveznek létrehozni Feisal Abdul Rauf imám és hívei. Az amerikai szárazföldön valaha is elkövetett legnagyobb támadás hely­színének ilyesfajta „megszentségte­lenítése”, illetve az ellene folyó harc számos különböző politikai játszma metszéspontján ütközik az iszlámellenes támadások egyre riasztóbb jelenségével. Éppen akkor, amikor az ellenkezőjét várná az ember, hiszen az USA hivatalo­san is kivonta harcoló csapatait Irakból, tehát „szent földet” elvben nem tapos már senki csizma. Pedig a mecsetépítő imám a legmér­sékeltebb amerikai muzulmánok veze­tője, aki emellett hidakat is próbál építeni egyrészt a belföldi felekezetek között, másrészt az USA és a közel-keleti iszlám társadalmak között. Legutóbbi két hónapos útjából két hetet éppen az amerikai külügyminisztérium finan­szírozott, hogy támogassa a józan erők együttműködését. A leendő mecset ügyében egy kicsit mindenkinek igaza van, de ettől még nem kerülünk közelebb a megbékélés­hez: az áldozatok hozzátartozói nem minden alap nélkül érzik provokáció­nak, hogy éppen ott akar valaki iszlám központot létrehozni, ahol Allah nevé­ben öltek meg 2800 embert és döntöt­ték le a város két büszkeségét. A terv pártfogói viszont azt hangsúlyozzák - mint ahogy az említett bíboros, de New York republikánus polgármestere, a zsidó származású Michael Bloomery is tette -, hogy az amerikai muzulmá­nok elleni támadás egyben minden más amerikai egyház elleni támadást is jelenti. Az Egyesült Államok alapér­tékei közé tartozik a vallásszabadság, és nem lehet meghúzni olyan határvo­nalat - mert hogy hány méter is lenne az „elfogadható” távolság!? - amelyen belül nem, de kívül már „tolerálható” a másság. Nem járult hozzá a békéhez annak az alig pár tucat lelket számláló flori­dai szélsőséges keresztény szektának a lelkipásztora sem, aki idén szeptember 11-ikére meghirdette a Korán-égetés világnapját, és saját hívei körében személyesen kíván máglyára hajítani pár száz szent könyvet. Az amerikai politikai elit jelentős képviselői felsorakoztak a könyvégető ellen. Először David Petraeus tábor­nok, az Afganisztánban állomásozó amerikai erők parancsnoka szólította fel, hogy gondolja meg magát, mert tervezett cselekedete veszélybe sodor­ja az amerikai katonákat és civileket egyaránt. Hillary Clinton külügymi­niszter az iftár-vacsorán emelt szót a barbár szándék ellen, Obama elnök is megemlítette annak elfogadhatatlan­ságát. Robert Gates védelmi miniszter pedig személyesen telefonált a prédi­kátornak. A harcsabajuszú radikális lelkész csütörtökön már visszakozni próbált, méghozzá úgy, hogy a végén ő legyen a hős. Egy floridai imám közvetítésé­vel „üzletet” akart kötni a New York-i központ vezetőivel: ha azok elállnak a mecsetépítéstől, akkor ő nem égeti el szent könyveiket. Ebbéli igyekezete akkora volt, hogy már be is jelentette az egyezséget, sőt azt is, hogy a tragédia emléknapján „békepipát megy szívni” New York-i „kollégájával” - csakhogy az utóbbi még nem is tudott az egészről. Persze lehet, hogy átejtés van a dologban: ha az egyik fél előre bejelent egy (akár nem létező) „kompromisszu­mot” és a másik fél „visszakozik”, akkor végleg az utóbbit tarthatja hibásnak a közvélemény. így történhetett, hogy egy teljesen perifériális jelenség napok óta leköti az amerikai sajtó figyelmét. Dehát nem csoda: az amerikaiak egynegyede, vagyis a jobboldali érzel­­műek fele, a mai napig nem hiszi, hogy Barack Obama Amerikában született, ami azt jelenti, hogy ők az elnöki poszt betöltésének törvényességét is megkér­dőjelezik. A jobboldali sajtó és a tájékoz­tatás álruhájába öltözött propagandisták természetesen még rá is játszanak erre, megtetőzve annak az álhírnek a terjesz­tésével, hogy Obama tulajdonképpen maga is muzulmán - tehát ellenség. Az ország másik végén, Kalifor­niában ugyanakkor megnyílt az első iszlám egyetem, ahol nem bevándorlók, hanem amerikai muzulmánok készül­nek vallásuk erősítésére és az amerikai szabadságeszme terjesztésére. Szep­tember 11-ike azonban az ő tudatukat is alapjában véve meghatározza. Amerika emlékezve és botladozva, de keresi az iszlámmal való együttélés módozatait. ■ PURGER Tibor Allelusi A marhák számára is vége a nyárnak; visszaterelik őket a hegyi legelőkről, ahol a dús gyepet hamarosan már hó takarhatja. A hagyomány szerint a tehenek ilyenkor fenyőág-koronát kapnak, a menyecskék pedig népviseletbe öltöznek. A felvétel az Oberstaufen (Németország) környéki lankákon készült EU-KÜLÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓ Eljött az ideje, hogy felgyorsítsák Szerbia uniós közeledését Az osztrák diplomácia vezetője szerint Szerbia EU-csatlakozási kérelmét „viszonylag gyorsan” az Európai Bizottság elé kell terjeszteni - Ashton nem akar másodhegedűs lenni Michael Spindelegger osztrák kü­lügyminiszter szerint elképzelhető, hogy Szerbiáról is véleménycserét folytatnak Brüsszelben, az uniós orszá­gok külügyminisztereinek pénteken kezdődött kétnapos kötetlen találkozó­ján. Miután Belgrád az EU-val közösen megfogalmazott határozattervezetet tudott elfogadtatni Koszovó ügyében az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, és ez a szöveg nem bélyegzi elfogadhatatlannak Koszovó Szerbiától történt elszakadását, az osztrák diplomácia vezetője szerint eljött az ideje annak, hogy felgyorsít­sák Szerbia közeledését az EU-hoz. Úgy vélte, hogy az uniós tagállami kormányokat képviselő tanácsnak most már „viszonylag gyorsan” az Európai Bizottság elé kell terjesztenie a szerb EU-csatlakozási kérelmet, amit aztán az uniós végrehajtó testület véleményezni fog abból a szempontból, hogy eléggé felkészült-e Belgrád a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A péntek-szombati külügyminiszteri találkozón szó lesz még az EU „stratégiai partnereivel”, vagyis Kínával, Indiával és Brazíliával, továbbá a Törökországgal ápolt kapcsolatokról, ami a szeptember 16-ai brüsszeli EU-csúcson is téma lesz. Emellett várhatóan felmerül a közel­­keleti békefolyamat kérdése. Ez utóbbit illetően Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter bírálta Catherine Ashtont, az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselőjét, mert az nem volt ott az izraeli-palesztin közvetlen tárgyalások washingtoni elindításán. A nemzetközi közösség „kvartettjében” az Egyesült Államok, Oroszország és az ENSZ mellett világosan jelen kell lennie az Európai Uniónak is - mond­ta Asselborn, hangsúlyozva, hogy Tony Blair volt brit kormányfő nem az EU, hanem a „kvartett" megbízottja. Ashton újságíróknak nyilatkozva azt válaszolta, hogy az unió egyáltalán nem volt és nincs is elszigetelt helyzetben a közel-keleti béketárgyalásokat illetően. Közvetve azonban elismerte, hogy a tárgyalások új szakaszba lépéséhez kapcsolódó „látványelemeket” illetően az amerikai kormányzat nem sok teret hagyott az Európai Uniónak. „Úgy döntöttem, hogy egy fénykép kedvéért nem állok be a második sorba a Fehér Ház gyepén, hanem inkább Kínában folytatok tárgyalásokat” - indokolta a washingtoni esemény­től való távol maradását, .Ashton, aki Pakisztán határozottabb támogatását is sürgette, mondván, nem csupán humanitárius segítséget kell nyújtani, hanem támogatni kell terrorizmus elleni harcát, és ösztönözni a vele való kereskedelmet is. Az uniós tagországok külügymi­niszterei a havonta rendezett hivatalos külügyi tanácsülések mellett évente két alkalommal kötetlen keretek közt tekin­tik át az időszerű kérdéseket. Az ülés informális jellegéből fakadóan konkrét döntések nem születnek, ugyanakkor a tanácskozáson elhangzottak megha­tározó befolyással lehetnek a későbbi döntésekre. A mostani kötetlen talál­kozó szombati munkareggelijére meghí­vást kapott az EU négy tagjelölt országa - Horvátország, Macedónia, Törökor­szág és Izland - is. (Az MTI nyomán) A Salerno közelében fekvő Atrani falucskára a heves eső után sártenger zúdult, és minden útjába kerülőt elsodort. Egy embert eltűntként vezetnek, az anyagi kár tetemes Bela/AP

Next