Magyar Szó, 2011. február (68. évfolyam, 24-47. szám)

2011-02-14 / 35. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Mm­ka) RÖVIDEN ■ POZSONY Kritikus állapotban a hadsereg Egy magas rangú NATO-pa­­rancsnok szerint kritikus állapot­ban van a szlovák hadsereg, le van maradva a korszerűsítésben, az állami költségvetésből pedig egyre kevesebb jut a hadsereg fejlesz­tésére. Frank Roland, a NATO parancsnokság harmadik legerő­sebb embere pozsonyi látogatása végén felszólította az illetékes szlo­vák politikusokat, hogy tegyenek lépéseket a helyzet megváltoztatása érdekében - közölte Ivan Rudolf, a szlovák védelmi minisztérium szóvivője tegnap. „Több pénzre van szükség. Amikor a NATO 2004-ben felvette soraiba Szlovákiát, egyet­értettek azzal, hogy a költségvetés két százalékát tegyék ki a védelmi kiadások. Ez később 1,6 százalékra változott, de ezt sem tartották be, s 1,5 százalék lett belőle. Ma a védelmi kiadások a költségvetés egy száza­léka körül mozognak, ami nagyon kevés” - állapította meg a NATO Védelmi Tervezési és Hadműveleti Osztálya Haderő-tervezési Szekció­jának vezetője. (MTI) ■ ALGÍR Újabb zavargások Algériában tegnap szabadon engedték azokat a személyeket, akiket előző nap a nem engedé­lyezett algíri tüntetés során vettek őrizetbe - közölte a belügyminisz­térium. A tárca közleménye szerint szombaton 14 embert vettek őrizet­be, akiket később szabadon enged­tek. Musztafa Busasi, az Algériai Liga az Emberi Jogokért (LADDH) nevű szervezet illetékese szerint azonban ennél nagyságrenddel több, az ország több városában, így Oránban és Annábában is összesen mintegy 300 embert vettek őrizetbe, köztük ellenzéki politikusokat is. A földközi-tengeri Annába városában tegnap újabb zavargások történtek, amikor mintegy 3 ezer munkanélkü­li megostromolta a körzeti közigaz­gatás székhelyét. Más településekről, köztük Boumerdésből is szociális elégedetlenségről adott hírt a helyi média. A szombati algíri tüntetés résztvevői - a szervezők szerint mint­egy 10 ezer, a hatóságok szerint 1500 ember - demokratikus változást és a hatalmon levő tekintélyelvű elnök, Abdel-Azíz Buteflika lemondását követelték. A tüntetők végig akar­tak vonulni a belvároson, de több ezer rohamrendőr állta útjukat, így a tiltakozás meghiúsult. Ellenzéki csoportok vasárnap bejelentették, hogy folytatni fogják a rendszerelle­nes tüntetéseket, és ezentúl minden szombaton demonstrációt tartanak, mindaddig, amíg nem kerül sor kormányváltásra. Sokan vágyódnak jobb életkörülményekre, nagyobb demokráciára és esélyegyenlőségre. (MTI/dpa/AFP/Reuters) ■ HAVANNA Két újabb politikai elítélt szabadlábon Két újabb politikai elítéltet helyez­tek szabadlábra Kubában: mindket­ten a 2003-ban bebörtönzött ellenzé­kiek, a 75-ök csoportjának a tagjai. Szabadlábra került Angel Juan Moya, a csoport egyik vezetője is, aki nem hajlandó elhagyni szülőföldjét s Spanyolországba távozni. Néhány órával korábban engedték szabadon a kubai hatóságok Moya egyik társát, Héctor Masedát. Kuba börtöneiben még mindig több mint száz politikai elítélt sínylődik. (MTI/EFE/AFP) Fél évig a hadsereg irányítja Egyiptomot A katonai kormányzat feloszlatta a parlamentet és felfüggesztette az alkotmányt Folytatás az 1. oldalról A dokumentum utalt arra, hogy az átmeneti időszakban a legfelső katonai tanács irányítja az országot. A tanács vezetője lesz az a személy, aki ez alatt az idő alatt Egyiptomot külföldön képvi­seli. A tanács egyben megerősítette, hogy Egyiptom tiszteletben kívánja tartani a korábban aláírt nemzetközi szerződése­ket, illetve a vállalt nemzetközi kötele­zettségeket. A nemzetközi egyezmények tiszteletben tartására vonatkozó szándék - amelyet a legfelső katonai tanács már szombati közleményében bejelentett - nyilvánvalóan vonatkozik az Izrael­lel aláírt 1979-es békeszerződésre is, amelynek sorsa kérdésessé vált Muba­rak távozása után. Mubarak személyét ugyanis biztosítéknak tekintették arra, hogy Egyiptom betartja a szerződést. A kairói bejelentést azonnal üdvözölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterel­nök, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a három évtizede érvényben levő egyez­mény az egész Közel-Kelet békéjének és stabilitásának záloga. Ajman Núr ellenzéki vezető, aki a második helyen végzett a 2005-ös elnökválasztáson, kijelentette: a hadse­reg döntései a forradalom győzelmét jelentik. Ezt megelőzően Ahmed Safik kormányfő azt közölte, hogy a kormány legfontosabb feladata most a rend hely­reállítása. Az események ellenőrzését a fegyveres erők legfelső tanácsára bízták, arra a testületre, amelyre Muba­rak pénteken átruházta a hatalmat. Az ügyvezető miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy kormánya a korrupció ellen is harcot kezd. Eközben továbbra is tüntetők százai tartózkodtak a kairói Tahrír téren. Koráb­ban azt hangoztatták, hogy mindaddig a téren maradnak, amíg követeléseik mindegyikének nem tesznek eleget. Dmitrij Medvegyev orosz elnök szom­bati közleményében leszögezte, hogy „egy erős és demokratikus Egyiptom fontos tényező a közel-keleti békefo­lyamat folytatásában”. Barack Obama amerikai elnök ugyancsak szombaton üdvözölte, hogy az egyiptomi hadsereg tiszteletben tartja a nemzetközi szerző­déseket, és elkötelezett a demokratikus átmenet mellett. A kairói tüntetések szervezői bejelen­tették, hogy tárgyalni kívánnak a legfelső katonai tanáccsal, s abbahagyják a tünte­téseket a Tahrír téren. A laza ellenzéki koalíció egyik közle­ményében egy sor követeléssel állt elő, s ezek között szerepel a 30 éve érvényben levő rendkívüli állapot feloldása, egy széles támogatást élvező egységkormány létrehozása, a parlament feloszlatása és az alkotmány felülvizsgálata. Követelik emellett a sajtószabadságot, a politikai pártok működését szavatoló refor­mok végrehajtását, a Mubarak-rezsim korrupciós ügyeinek kivizsgálását, illet­ve a tüntetők haláláért felelős személyek bíróság elé állítását. Hasonló követelésekkel állt elő a Muzulmán Testvériség radikális iszlám szervezet is, s méltatta a hadsereg vezetőit a polgári hatalomváltásért tett erőfeszítéseikért. A betiltott, de megtűrt szervezet - amelynek esetleges megerő­södése komoly fejtörést okoz a Nyugat­nak és Izraelnek - közölte, hogy nem tör hatalomra, nem kíván jelöltet állítani az elnökválasztáson, s többséget sem akar szerezni a parlamentben, magát pedig az egyiptomi nép szolgájának tartja. Kairóban közben újra kinyitottak az üzletek, a 18 milliós városban a közúti forgalom mértéke eléri a korábbi szin­tet. A Szuezi-csatorna üzemel, a hajózás zavartalan. Az egyiptomi katonai hatóságok szom­baton lerövidítették Kairóban a kijárási tilalom időtartamát, amely ezentúl éjféltől reggel hat óráig tart majd. Az egyipto­mi hadsereg megkezdte az úttorlaszok, drótkerítések elbontását a Tahrír téren, felszámolták az északi bejáratnál létesített ellenőrző pontot. Elszállították a kiégett járműveket is. A „takarításban” civilek is segédkeztek. (MTI/AFP/AP/Reuters/ ITAR-TASZSZ) JL, a' ^ V a' B Tüntetők egy tank tetején a kairói Tahrír téren Beia/AP Tunéziai bevándorlók rohamozzák meg Olaszország partjait Mintegy ezer újabb tunéziai illegális bevándorló érkezett tegnap hajnalban az olaszországi Lampedusa szigetének partjaihoz - közölte az olasz parti őrség. A hajók folyamatosan, szünet nélkül érkeznek. Az olasz kormány európai uniós szomszédaitól segítséget kért a helyzet kezelé­sére, és szombaton humanitárius válsághelyzetet hirdetett a tunéziai bevándorlók rohama miatt. Franco Frattini olasz külügyminiszter a Corriere della Sera című olasz lapnak azt nyilatkozta, hogy ezek a lépések nem elegendőek. Szükséges a Földközi-tenger országainak mozgósítása, hogy hajókkal és helikopterekkel ellenőrizzék a tuné­ziai partvidéket. Hozzátette: az illegális bevándorlók segítséget kapnak, de nem maradhatnak olasz földön, vissza fogják küldeni őket hazájukba. Az elmúlt öt napban több mint ötezer illegális észak-afrikai bevándorló ért partot az olaszországi Lampedusa szigetén. (MTI/AFP/dpa) 2011. február 14., hétfő Fantomok fátuma Ah, fáraó, rajongsz, hisz a tömeg A végzet arra ítélt állata, Mely minden rendnek malmán húzni fog, Mert arm van teremtve. Már ma mentsd fel: Amit te eldobsz, ő meg nem nyeri, És új urat keres holnap magának. Vagy azt hiszed, hogy ülhetnél nyakán, Ha a gazdának szükségét nem érzi? [...] Fáj, bár nem tudja, mi. Mert minden ember uralomra vágy, Ez érzet az, s nem a testvériség, Mi a szabadság zászlajához űzi A nagy tömeget - ámbár öntudattá Nem ébred benne, és csak sejlelevikint Zaklatja minden olyasért, mi új, S mi tagadása a már meglevőnek. Abban remélvén testesülve látni A boldogságról képzelt álmait. „ (Madách Imre: Az ember tragédiája) „Egyiptom sohasem lesz már ugyan­olyan, mint volt.” Barack Obama ameri­kai elnöknek kétségkívül igaza van. Egyiptom és vele az egész Közel-Kelet megváltozik: fordul egy újabbat a törté­nelem szekerének kereke. A 75 éves Ben Ali és a 83 éves Hoszni Mubarak arcké­pei lekerülnek az elnöki paloták falairól. Bizonyos, hamarosan így jár a 69 eszten­dős Kadhafi líbiai és a 74 éves Boutefli­­ka algériai elnök portréja is, továbbá Ali Abdullah Szaleh jemeni uralkodót, a tíz éve regnáló al-Aszad szíriai elnököt és a 12 esztendeje a trónját féltékenyen őrző II. Abdullah jordán királyt is előbb-utóbb leveti a fogatos kocsi. Egyiptom csak az út egyik (második?) állomása. A Tahrír téren szedelődzködnek a 18 napig utcán levő tüntetők. Csak kevesen maradnak, ők elővigyázatosan kivárják az új választások kezdetét. A szabadságért vívott harc mákonya­illanóban, a torla­szokat építők előbb torlaszaikat, majd az elnök távozásáért egybeverődött soraikat bontják meg. A tüntetők hazamennek. A mindennapok rendjének visszatérte lesz az egyiptomi „felkelés" legnagyobb próbája. A szocializmustól szabadult közép­­kelet-európai országok példájából kive­hető, hogy ott, ahol a népjog gyakran sérült az idők folyamán, ahol a demok­rácia hordozóinak (sajtószabadság, széles középréteg, civil érdekérvényesí­tés) nincsen meg a szilárd talapzata, az átmenet nagyon vesződséges, még évti­zedekig fennáll a visszahanyatlás veszé­lye. A fáraók földje az 1989. esztendő Közép-Európájában áll, azzal az előny­nyel, melyet emezek példájából meríthet. Hogy az ókontinens tanulságait egy - a vallásában és gondolkodásmódjában az európaitól különböző - államban miként tudják önmaguk mellé állítani, a felkelés hosszú távú sikerességét fogja megha­tározni. Az egyik legnagyobb kihívás a hadse­reg megszelídítése lesz, amely az ország gazdaságát és politikáját teljességgel meghatározza. A katonaság pálfordulá­­sa nélkül Mubarakot nem sikerült volna megbuktatni, de biztosíték továbbra sincs arra, hogy a népakaratot fontosabbnak veszi, mint egy erős, de a katonasággal kiegyezni kész vezető irányítását. Bár a külföldi országok, leginkább az Egye­sült Államok és Izrael a hadsereggel és a majd felálló új kormánnyal is nyilván felveszi a kapcsolatot (az éves 1,3 milliárd dollár amerikai katonai segély erre bizto­sítékul szolgál), az esetleges, az iszlámhoz közelebb álló hatalom új politikai irányt nyithat Észak-Af­rikában. Még eldöntet­len, hogy az európai-amerikai vagy az arab világ befolyása lesz nagyobb hatás­sal Egyiptomra. De vitathatatlan, ha a kezdeti felbuzdulás után nem szeretne megragadni egy bizonytalan, a törvény­hozói és végrehajtói erőiben megosztott, a hatalom gyakorlásában átláthatatlan fantomrendben, akkor új kormányt és új vezetőket kell választania. Ez kötelessége és fátuma. S abban az esetben jár a legjobban, ha végre magamagából sikerül új „fáraót” emelnie. ■ KOCSIS Árpád Jemenben összecsaptak a rendőrök és a tüntetők A jemeni fővárosban tegnap összecsaptak a rendőrök és az Ali Abdullah Szaleh államfő azonnali lemondását követelő tüntetők. A tiltakozó megmozduláson mintegy ezer ember vett részt. A tüntetők „A jemeni nép a rezsim bukását akarja” és „Jemeni forradalmat az egyiptomi forradalom után!” kiáltásokkal vonultak végig Szanaán. Egy kisebb csoport kivált közülük és megpróbált az elnöki palotához vonulni, ám ezt a rendőrök megakadályozták. Gumibottal ütötték az őket kővel dobáló tüntetőket, s tízet rövid időre őrizetbe vettek. Jemenben a tunéziai és az egyiptomi tömegmegmozdulások hatására kezdődtek el a tüntetések. Ali Abdullah Szaleh tárgyalásokat javasolt az ellenzéknek, s az vasárnap elfogadta az ajánlatot. (MTI/Reuters/AFP) Szexb­otrányai miatt nők százezrei tüntettek tegnap Rómában és több mint kétszáz olasz városban Silvio Berlusconi miniszterelnök ellen. A megmozdu­lások azt jelzik, hogy az olasz nők egy jelentős része elfordult a sorozatosan szexbotrányokba keveredő kormányfőtől, aki pedig korábban biztos szavazó­inak tekintette a konzervatív nőket. Az elmúlt héten több Berlusconi-ellenes megmozdulás is volt Olaszországban. Giorgio Napolitano államfő azt mondta, hogy az országban nagy a politikai feszültség, s egy pénteki találkozójukon figyelmeztette Berlusconit arra, hogy esetleg választásokat lesz kénytelen kiírni. Szerdán a milánói ügyészség Silvio Berlusconi vád alá helyezését kérvé­nyezte a bíróságtól fiatalkorúakkal folytatott üzletszerű szexuális kapcsolatai és az úgynevezett Rubygate-ügy miatt. Az olasz kormányfő visszautasítja a vádakat, és azt állítja, hogy soha nem fizetett szexért, és a politikailag moti­vált, baloldali magisztrátus áldozata, amely meg akarja fosztani hatalmától. (MTI/Reuters) A képen: tüntető nők Milánóban Beia/AP

Next