Magyar Szó, 2011. május (68. évfolyam, 99-123. szám)
2011-05-03 / 99. szám
2011. május 3., kedd Nagy siker az elmúlt egy év Orbán Viktor: Az elmúlt húsz év arra volt jó, hogy felkészüljünk arra, ami most következik Nagy sikerként értékeli az elmúlt egy évet Orbán Viktor miniszterelnök, mert - mint fogalmazott - Magyarország nem zuhant a szakadékba, ellentétben Görögországgal, Írországgal vagy Portugáliával. Orbán Viktor ezt a TV2 vasárnap sugározott, Frizbi című műsorában mondta, ahol arról is beszélt, hogy szamárságnak tartja az előrehozott országgyűlési választásokról szóló híreket. A kormányfő kifejtette: az elmúlt egy évet nagy sikerként értékeli, ám nem a kormány teljesítménye szempontjából, mert azzal sosem lesz elégedett, hanem az ország szempontjából, hiszen „a szakadék felé rohanó lovakat kellett megfékezni és visszafordítani, és ez sikerült”. „Nem zuhantunk bele ebbe a szakadékba, holott ott már vártak ránk Görögország, Írország, Portugália, tehát nem is lettünk volna egyedül” - mondta. Hozzátette: a kormányoldal kétharmados parlamenti többsége gyors, alapos és átfogó döntésekre ad lehetőséget, és ezt jól használva Magyarország a „zavarosnak tűnő” európai helyzetből a legjobban szervezett államként kerülhet ki egy-másfél év múlva. Az előrehozott választások lehetőségét firtató sajtóhírekre Orbán Viktor úgy reagált: „milyen pihent agyú embernek kell lenni ahhoz, hogy valaki egy ilyen mondatot papírra tudjon vetni”. Mi volna abban a jó Magyarországnak, a Fidesznek vagy neki személy szerint? - tette fel a kérdést, hozzáfűzve, nem tudja, milyen érveket lehetne felhozni egy ilyen „szamárság” mellett. A dolgok rendje szerinte az, hogy legközelebb 2014-ben legyen országgyűlési választás. A magyar európai uniós elnökséget értékelve rámutatott, kereszttűzben kellett végezni a munkát, amelyből még hátravan két hónap, de örül annak, hogy kaptak egy lehetőséget a magyarok arra, hogy megmutassák, végee van annak a korszaknak, amikor bármit meg lehetett velük tenni. Orbán Viktor azt mondta, a tavalyi év lelkileg nem volt nehéz, „világos volt, hogy van egy átadás-átvétel, van egy az útról az árokba lecsúszott ország, amit vissza kell hozni valahogyan az útra”. Mindenki tisztában volt azzal, hogy szükséges hozni rendkívüli intézkedéseket, de mindenki úgy gondolta, hogy akármit is tesz a kormány, az biztosan úgy van jól. Igaz, a bankok és a bankárok nem voltak boldogok, hogy bankadót kell fizetni, és a multicégek sem voltak azok, hogy válságadót kell fizetni, sőt a képviselők sem voltak boldogok, amikor befagyasztották a párttámogatást, és megfelezték a képviselők létszámát, „de igazából mindenki úgy volt ezzel, hogy baj van, ez a dolgok természetes rendje” - fejtette ki. Ugyanakkor a 2011 -es év nehezebb, mert idén az már lassan mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az országot át kell szervezni, ebben a formájában ugyanis nem működőképes. „Itt azért már vegyesebb a fogadtatás, most már azért érzem időnként, hogy van, aki a pokolba kíván” - jegyezte meg. Szavai szerint megszorítások azért nem lesznek, mert azok nem vezetnek sehová. A miniszterelnök felidézte, 1988-ban, amikor alakult a Fidesz, Magyarország egy megszállt ország volt, és a rádióhírekben nem az volt az érdekes, mit mond a magyar kormány, hanem az, mit mondtak Moszkvában. Arra a kérdésre, hogy most nem az az érdekes-e, mit mondanak Brüsszelben, azt felelte: „ég és föld, Brüsszel az nem Moszkva, Brüsszelben sok mindent mondhatnak, de azt vagy nem hallgatjuk meg a rádión, vagy azt mondjuk, hogy nem eszik olyan forrón azt a kását”. Hozzátette: most is azt gondolja, amit 1988-ban, vagyis hogy egy büszke, erős Magyarországra van szükség, amely tiszteletet ébreszt és követel magának a világban, ahol jó élni, és az itt élő emberek a régió legsikeresebb, legboldogabb országát lakják, építik, tartják fenn. Orbán Viktor azt mondta, az elmúlt húsz év szerinte arra volt jó, hogy felkészüljünk arra, ami most következik. (MTI) MNO A kormányfő egyik lányával házuk kertjében, ahol a beszélgetés készült Nem kap pénzt külföldi magyar párt „Nincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna” - jelentette ki az Új Magyar Szó kérdésére Kövér László, az Országgyűlés elnöke a hét végén Szatmárnémetiben. A politikust a lap annak kapcsán kérdezte, hogy - mint az ÚMSZ fogalmaz - jelenleg a magyar kormánnyal szerződésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia-központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése. A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, az EMNT vezetőjét. A bukaresti napilap tudni véli: az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az ÚMSZ-nek adott válaszában Kövér László a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és a Délvidéket hozta fel példaként. „Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres!” -jelentette ki Kövér László. (MTI) MKH Utfió Indul a Határtalanul Az idén tizenkétezer magyarországi diák látogathat el határon túli magyar közösségekhez Megjelent a Határtalanul tanulmányi kirándulási program pályázati felhívása; az idei évben a közoktatási intézmények határon túli magyar kirándulásainak támogatására 500 millió forint áll rendelkezésre -jelentette be Semjén Zsolt szombati budapesti sajtótájékoztatón. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes felidézte: az Országgyűlés tavaly októberben fogadott el határozatot, amelynek célja, hogy a magyarországi iskolások intézményes formában, állami támogatással jussanak el határon túli magyar közösségekhez. Távlati cél annak segítése, hogy a határon túli magyar iskolákba járó diákok Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: két kategóriában lehet pályázni, a tavaly, az Apáczai Közalapítvány által indított kísérleti programban részt vett szakiskolák, valamint 7. osztályok jelentkezhetnek. Az első kategória esetében az a cél, hogy a határon túli magyar intézményekkel testvériskolai kapcsolatot építsenek ki és közös programokat valósítsanak meg. A hetedik osztályosok számára pedig osztálykirándulásokhoz nyújtanak segítséget. Azt szeretnék, ha az előző évi közel hatezer résztvevőszámot megduplázhatnák, és első lépésként idén legalább 12 ezer diák utazhatna el tanulmányi kirándulásra - hangsúlyozta. A döntések augusztus közepéig megszületnek, s aki felkészült, és szeretne határon túli magyar területre kirándulni, szeptembertől már megteheti - mondta Répás Zsuzsanna. Elmondta, hogy egy diákra körülbelül 33 ezer forintos támogatási összeggel számoltak, ebből a szállás- és az utazási költségeket lehet állni. (MTI) intézményes és támogatott formában eljöhessenek Magyarországra - tette hozzá. Kiemelte: a rendelkezésre álló összeget évről évre emelni kívánják, és minél több gyermeket szeretnének a programba bevonni. Az állami támogatás most az utaknak mintegy 80 százalékát finanszírozza majd - jegyezte meg. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: egyfajta katalizátorként működnének közre a programon keresztül. Ahol egyszer egy ilyen kapcsolat létrejött, ott életre szóló barátságok, személyes kapcsolatok születnek. Az a közjogi keret, amit az állampolgársággal a magyar állam megteremt, valós tartalommal akkor tölthető meg, ha társadalom egésze számára természetes lesz, hogy a határon túli nemzettársaink nem turisták és nem idegenek, hanem ugyanolyan magyarok, mint akik az ország határain belül élnek - mutatott rá a kormányfő kereszténydemokrata helyettese. SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG Kollektív jogok „nem lesznek soha” Dániel Lipsic szerint nem az dönt, ki a hangosabb, hanem hogy kinek van több szövetségese az Európai Unióban, amikor Szlovákia fel akar lépni Magyarország ellen. A szlovák belügyminiszter ezzel tromfolta le Marek Madž aricot (Smer) a köztelevízió vitaműsorában, melynek egyik kérdése az új magyar alkotmány volt. A Smer alelnöke a képernyőn is megismételte, hogy Szlovákia alkotmányát módosítani kell a kollektív jogok kizárása érdekében. Lipsic viszont kijelentette: a szlovák alkotmány ma sem ismeri el a kollektív jogokat, s a kisebbségek ilyesmit soha nem is kapnak. Hozzátette: a kormányfő, Iveta Radicová és a külügyminisztérium helyesen jár el, amikor egyre több szövetségest szerez meg Európában elképzelései támogatásához. A másik kérdés a főügyészválasztást érintette. Madž aric ezzel kapcsolatosan újra leszögezte: Iveta Radicová a kormány megbuktatásával fenyegeti és zsarolja a koalíció képviselőit Dobroslav Trnka megválasztása esetén, így szó sem lehet arról, hogy szabadon döntsenek. Lipsic viszont a változás fontosságát hangsúlyozta, kijelentve: Szlovákiában addig nem győz az igazság, amíg a főügyészség vezetése nem változik. Ha az ellenzéki főügyészjelölt győz annak tudatában is, hogy megbukik a kormány, akkor a képviselőknek a korrupció lehetősége a fontosabb, vagy egyszerűen zsarolják őket valamiért - fűzte hozzá. (Felvidék Ma) Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook közösségi portálon videoüzenetben jelentette be, hogy szociális konzultációt indított útjára. A kormányfő három kérdést idézett a leveléből, ezek a munka világát és az oktatást érintették. Arról is beszélt, hogy ez a nap fontos ünnep, s talán azoknak a szívéhez áll a legközelebb, akik munkából élnek. Azoknak, akik korán kelnek, munkába sietnek, és hisznek abban, hogy becsületes munkáért becsületes bért kaphatnak, és ennek segítségével tarthatják fenn a családjukat, nevelhetik sikeresen és sikeres emberré gyermekeiket. Hozzátette: a nyugdíjasokról sem szabad megfeledkezni, mivel a nyugdíjukat nem ajándékba kapják, hanem az munkájuk jól megérdemelt gyümölcse. Az MSZP a Városligetben ünnepelt, a rendezvényen Mesterházy Attila arról beszélt, hogy reménytelenség, kilátástalanság és kormányzóképtelenség jellemzi a kabinet majdnem egyéves tevékenységét. Az MSZP elnöke pártja városligeti majálisán arról is szólt: a demokraták összefogásával le kell váltani „Orbán Viktor rendszerét”. Gyurcsány Ferenc az ismert antifasiszta politikai szlogennel - „No pasarán! Nem törnek át!” - üzent az MSZP városligeti majálisán Orbán Viktornak. Hangoztatta: május elseje a küzdelem és a harc kezdetének napja, amikor „azt üzenjük a köztársaság ellenfeleinek, hogy szembetalálkoznak velünk, és mi a végén erősebbek leszünk”. A szociális párbeszéd fontosságát hangsúlyozták a négy együtt ünneplő szakszervezet vezetői a városligeti majálison, amelyen részt vett Andor László, az Európai Unió foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa is. Andor László hangsúlyozta: az Európai Unió gazdaságilag jobban teljesítő tagállamaiban kivétel nélkül jellemző az erős és intézményesült szociális párbeszéd. A munka ünnepe alkalmából a LIGA Szakszervezetek szimbolikusan„eltemette" a munkavállalói jogokat a Városligetben, egyben jelezték, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal a munka világát érintő tervezett változtatásokról. Gaskó István, a LIGA elnöke rámutatott: „búcsúzni” kell például a sztrájkjogtól, mivel a sztrájktörvény jelenlegi formájában nem teszi lehetővé a sztrájkok megszervezését. A szakszervezeti szövetségek közül négy együtt ünnepelt, míg a LIGA külön rendezvényt tartott. A Jobbik kétnapos majálisának második napján Vona Gábor pártelnök Született augusztus 20-án című könyvét mutatta be a hallgatóságnak. A pártelnök kijelentette, hogy a könyv elkészítésének politikai oka volt, mert érzései szerint egy korszak lezárult, és újabb kezdődik. Morvai Krisztina pedig arról szólt, hogy a jövőben folytatja európai parlamenti munkáját, emellett azonban járni fogja a magyar vidéket, hogy az ott szerzett tapasztalatairól minél előbb egy könyvet vagy jelentést készítsen. (MTI) „No pasarán!” Le kell váltani Orbán Viktor rendszerét! - mondta Mesterházy az MSZP majálisán Magyarországon a munka ünnepe alkalmából országszerte rendezvényeket tartottak vasárnap a szakszervezetek, és foglalkoztak a munka világának kérdéseivel a politikai pártok is. A kormánypártok nem szerveztek rendezvényeket, az MSZP budapesti majálisa (időnként zuhogó esőben) pedig jórészt a kormány ledorongolásával telt. OKt kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3