Magyar Szó, 2011. július (68. évfolyam, 150-175. szám)

2011-07-01 / 150. szám

2011. július 1., péntek Előadások és programok Tusnádfürdőn az idén a könnyített honosítás lesz a központi témakör A könnyített honosítás lesz az idei Bálványosi Nyári Szabadegye­tem és Diáktábor központi témája -jelentették be a szervezők. A ro­mániai magyar sajtó csütörtökön beszámolt arról, hogy az „Összenő, ami összetartozik” mottóval július 19-24. között Tusnádf­ürdőn sorra kerülő táborban - amelyet az első bálványosi, majd az azt követő tusnádfürdői helyszín miatt Tus­­ványosként is szoktak emlegetni - a fő előadások jelentős része „a magyar állampolgárság kiterjesz­tése” köré csoportosul - mondta Sándor Krisztina fő­szervező. Szó lesz még az ősszel esedékes romá­niai népszámlálásról, valamint a jövő évi romániai önkormányzati és parlamenti választásokról, a Tőkés László értékrendjét képvi­selő, bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt megalakulásá­ról. Emellett az előző években Tusnádfürdőn már napirendre tűzött kérdéseket is megvitatják, így a gazdasági válság, a térség energiapolitikája, a környezetvé­delem, az oktatás helyzete újból terítékre kerül. A szervezők remélik, hogy az idén sem marad el a tábor záró előadása, amelyen a tervek szerint részt vesz Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Basescu román államfő és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke. A szervezők meghívták Kelemen Hu­nort, a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ) elnökét is, mégpedig egy nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen való részvételre. Az esti koncertek fellépő együt­tesei és művészei között szerepel a Kiscsillag, a Kaláka, a Budapest Bár, az Intim Torna Illegál, a Shantel, a Magna Cum Laude, a Maszkura, a Tücsökraj, az Edda, a Beatrice, a Ghymes, valamint a Role együttes. A táborban Illés La­­jos-emlékkoncert is lesz. (MTI) „Zsarol” a kisebbség Basescu neheztel az RMDSZ-re Zsarolással vádolta Traian Basescu román államfő csütörtökön a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amely megaka­dályozta az ország általa javasolt területi-közigazgatási átalakítását. A román államfő egy televíziós műsorban beszélt erről. Kifejtette, kell len­nie egy határnak abban a zsarolásban, amit az RMDSZ tesz azzal, hogy politikai instabilitás előidézésével fenyegetőzik. Basescu arra utalt, hogy az RMDSZ kilátásba helyezte, kilép a kormányból, ha akarata ellenére végrehajtják a közigazgatás átszervezését. A román elnök kifejtette: nem tartja korrektnek, hogy egy nemzeti kisebbséget képviselő párt megaka­dályozza a többség kedvező fejlődését etnikai érdekekből. Basescu sze­rint a magyar politikusoknak érdekük fenntartani a megyei tanácsokat, de meg kell gondolniuk, meddig tolják ki az „etnikai ellenállás” határát, hiszen amikor miattuk sérül a többség érdeke, akkor ez az ellenállás mérgezővé válhat. Mint ismeretes, kompromisszumos megoldásként Basescu tíz megye létrehozását javasolta úgy, hogy a magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna megyék külön közigazgatási egységként megma­radjanak. Az RMDSZ azért vetette el ezt a javaslatot is, mert megosztotta volna a magyarságot, vagyis a jelenlegi Maros megye egy jövendő óri­ásmegyébe olvasztva elveszítette volna minden lehetőséget a döntések befolyásolására, akárcsak Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs megyék ma­gyar közösségei. (MTI) A nehezen megítélhető múlt Képíró Sándor ügyvédjének szempontjai Elsődlegesen az eljárás meg­szüntetését indítványozta perbe­szédében a háborús bűntett el­követésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados ügyvédje csütörtökön a Fővárosi Bírósá­gon, mert álláspontja szerint a vád tárgyává tett cselekménye­ket már elbírálták 1944-ben. Az ügyvéd bevezetőjében azt mond­ta: teljes mélységében nem lehet megítélni a súlyos bűncselek­ményekkel terhelt, 1942. január 21-e és 23-a között zajló razziát. Semmi másról nem kell dönteni, mint egy „meggyötört, megalá­zott" ember sorsáról. Szerinte alapkérdése az ügynek, hogy a régmúltban történt tényállásról sok idő elteltével kell ítélkezni. Ez azzal kéne járjon, hogy az akkori kultúrát, közviszonyokat is meg kéne közelíteni, ami szerinte nem fog sikerülni, mert nem az 1940- es években vagyunk. Ismételten hangsúlyozta, hogy a magyar jog szerint senkit nem lehet kétszer elítélni ugyanazért a cselekmé­nyért. A vád álláspontjával el­lentétben Zétényi Zsolt szerint a cselekmény ítélt dolog, vagyis az eljárást meg kell szüntetni. A bizonyítékok döntő hánya­dát kitevő okiratokról azt mond­ta: ha közokiratról van szó, akkor is vizsgálni kell, hogy megfelel-e a büntetőeljárás követelményei­nek. Álláspontja szerint a Képíró ellen valló Nagy János főhad­nagy vallomásait a bizonyítékok köréből ki kell rekeszteni, mivel ezeket kényszer alatt tette. Zété­nyi Zsolt arról a vádpontról, mi­szerint Képíró járőrei egy idős nőt az ágyában végeztek ki, azt mondta: lehet, hogy a harmadik napon bűnöző hajlamú katonák felismerték, hogy fosztogathat­nak, ezért katonai mivoltukkal visszaélve rabolni akartak. Sze­rinte ez esetben rablógyilkosság történt. Szerinte az is lehet, hogy reflexből lőttek rá, amikor az hangosan kiabálni kezdett. Mint mondta: Képírót ezért felelőssé tenni nem lehet. Képírót azzal vádolják, hogy 1942. január 21-e és 23-a között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsno­kaként közreműködött ártatlan ci­vilek törvénytelen kivégezésében. A kétnapos ítélethirdetés július 18-án kezdődik. (MTI) MtmSló kitckiiUüí'Mna^yars/.o.amiKITEKINTŐ 3 A kulturális ellenállás volt az eszköze Szentendrén felavatták II. János Pál pápa szobrát Felavatták boldog II. János Pál pápa szobrát szerda este Szentendrén; az alkotást Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek áldotta meg a Péter-Pál-plébániatemplom előtti Szent Erzsébet téren. A szentmise utáni avatási ünneplé­­s Lengyelország nehéz pillanatában az ő gén mondott beszédében Agata Zajega, a bölcsessége, diplomáciai érzéke és ember-Lengyel Köztársaság budapesti nagykőz­sége tudta olyan irányba terelni az eseme­netségének első tanácsosa a XX. század nyékét, hogy végül a rendszer felbomlott, egyik legfontosabb szereplőjének nevezte -tette hozzá­ II. Járlos Pál pápát. Nemcsak pápai külde­tése, egyházfői szolgálata tette azzá, hanem lengyel hazafisága is, munkássága nyomán történelmi változások sora indult meg a régióban. A pápa utazásai, közvetlensége, természetessége révén kerülhetett közel a hívekhez - mondta, majd köszönetét fe­jezte ki a lengyel állam nevében. Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője arról szólt, hogy II. János Pál hosszú pápa­sága alatt „olyan személyiség bontakozott ki előttünk, aki nemcsak diplomáciai ké­pességeivel, bölcsességével és mély hitével, emberségével keltett szimpátiát a világban, hanem az egyházat is békében és fegyelem­ben tudta megőrizni”. Mint mondta, a ma­gyar nemzet köszönettel tartozik neki, fon­tos szerepet játszott abban a folyamatban, amely a kommunista rendszer lebontásá­hoz és egy új világ felépítéséhez vezetett. „Az ő eszköze kulturális ellenállás volt, II. János Pál 1978 és 2005 között, a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján. A lengyel származású Karol Józef Wojtyla 1920-ban született Wadowicében. 1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd Krak­kóban káplán volt. 1958-ban címzetes püs­pök, 1964-ben Krakkó érseke és metropo­­litája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborosi rangra emelte. 1978. október 16-án válasz­tották katolikus egyházfővé. A 264 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel. 2005. április 2-án, 85 éves korában halt meg. Két hónap múlva utódja, XVI. Bene­dek megindította a boldoggá avatási eljá­rást. II. János Pált 2011. május 1-jén avatták boldoggá a Vatikánban. (MTI) MTI - Cseke Csilla Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek felavatja boldog II. János Pál pápa szobrát a szentendrei Péter-Pál-templom előtti téren. A süttői mész­kőből készült műalkotást Páljános Ervin szobrászművész készítette Névváltozások Budapestre utazók figyelmébe Számos tömegközlekedési megálló neve megváltozik Budapesten a közterületek átneve­zése miatt, illetve a könnyebb azonosíthatóság érdekében - tájékoztatta a BKV Zrt. az MTI-t. A társaság a közterületek átnevezéséről szóló fővárosi közgyűlési döntés után ütemezetten elkezdte a végrehajtást, több megálló neve pedig mától, július 1-jétől módosul. A tömegközlekedési vállalat közlése szerint az átnevezés összhangban van azzal a tö­rekvésükkel, hogy az adott csomópontban lévő összes megálló könnyen azonosítható nevet kapjon. Huszonnégy megálló nevét a Fővárosi Közgyűlés áprilisi döntése kapcsán változ­tatja meg a BKV, ennek végrehajtását már megkezdték. Ezek között szerepel a II. kerületi Moszkva tér átnevezése Széll Kálmán térre, a VIII. kerületi Köztársaság tér nevének II. Já­nos Pál pápa térre változtatása, a III. kerületi Nagybátonyi utca megváltoztatása Hidegkúti Nándor utcára. Két megálló nevét azért kellett megváltoztatni, mert a Ferihegyi repülőtér hivatalosan Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér lett, a Stadion metrómegálló és a kapcsolódó felszíni megállók neve pedig a főpolgármesteri hivatal kezelői nyilatkozatának rendelke­zése alapján Puskás Ferenc Stadionra változott. További hét változtatás vált szükségessé építkezések, megállóáthelyezések és közintézmények nevének megváltoztatása miatt, így például a korábbi Roosevelt tér megálló Széchenyi István térre módosult, a Násznagy utca József Attila térre, az APEH Adóhivatalra, a Szentmihályi út Zsivora parkra. A közlemény kitér arra is, hogy a közterület-átnevezésekhez kapcsolódó összes menetrendi táblát és az elektronikus adatállományt kicserélték, a metró területén lévő tájékoztatási eszközök cseré­je pedig folyamatban van. További névváltoztatási feladatok szerepeltek a május elsejétől érvényes paraméter­­könyvben; a bevezetési céldátum szintén július 1-je A társaság ezek között említi az Árpád híd megállónév Szentlélek térre változtatását, az Üllői út/Ferenc körutat Corvin negyedre, a Baross utca/József körutat Harminckettesek terére, a Fehérvári út/Október huszonhar­madika utcát Újbuda-központra, illetve a Budafoki utat Szerémi sorra. (MTI) RÖVIDEN A KATONASÍROK Koszorúzás A Don-kanyari Rutkinóban lé­tesített központi katonai sírkertben eltemetett mintegy 80 ezer magyar katona emlékművét koszorúzta meg szerdán a magyar Vidékfej­lesztési Minisztérium küldöttsége. Kardeván Endre, a minisztérium államtitkára az MTI-nek elmondta: bizonyítottan a Voronyezstől 60 ki­lométerre délre fekvő Rutkinóban van eltemetve a doni 2. magyar had­sereg 200 ezer katonájából 80 ezer. Mint mondta, előbb koszorút he­lyeztek el a szovjet katonák emlék­művénél, majd ezt követően mentek a magyar áldozatok emlékművéhez, amelyen Magyarországról hozott, nemzetiszínű szalaggal díszített ko­szorút helyeztek el. A minisztérium küldöttsége egyébként egy agrár­­gazdasági tudományos konferenci­ára érkezett Voronyezsbe. A DZURINDA Csillapodás Mikulás Dzurinda szlovák kül­ügyminiszter szerint az elmúlt egy év alatt megnyugodott a légkör a szlovák-magyar viszonyban, a felek megtalálták a módját a kényes témák megvitatásának, és fokozatosan te­ret nyitnak a pozitív együttműködés számára. „Szeretném elmondani, hogy megtaláltuk a módját annak, miképp beszéljünk a vitatott témák­ról, javítottuk a kommunikációt, és teret teremtünk az együttműködés számára, amely kedvező hatással van az állampolgárok mindennapi életére” - jelentette ki Dzurinda a két ország viszonyáról csütörtökön Pozsonyban, azon a sajtóértekezle­ten, amelyen külügyminisztersége első évét értékelte. Kifejtette: Po­zsony elutasítja a populizmust és a nacionalizmust is, és a Velencei Bi­zottság jelentése azt bizonyítja, hogy Európa már megértette Szlovákiát. (MTI) I ESZÉKI FŐKONZULÁTUS Ismét megnyitják A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnö­két, Jakab Sándort, valamint két munkatársát, Kriják Krisztina és Andócsi János alelnököket a minap hivatalában fogadta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A baráti hangvételű megbeszélésen többek között szó esett Horvátország eu­rópai uniós csatlakozási tárgyalá­sainak a befejezéséről is. A HMDK küldöttsége tájékoztatást adott a nemzeti közösség helyzetéről, s ér­tékelte a magyar kormánynak azon erőfeszítéseit, amelyeket a határon túli magyarság érdekében tesz, valamint javaslatokat tett a kapcso­lattartás hatékonysága javításának érdekében. A beszélgetés során az államtitkár megígérte, hogy a jelen­leg szünetelő eszéki magyar főkon­zulátus ügyében is hamarosan lépni fognak. (Új Magyar Képes Újság) A TOMPA Cigaretta az autóban Cigarettacsempészt fogtak el a vámosok a tompai határátkelőn. A több mint egymillió forint értékű, szerb zárjeggyel ellátott cigaretta a magyar állampolgárságú csempész gépkocsijának speciálisan kialakí­tott tárolójában volt. Az 1096 doboz cigarettát a padlólemez alatt kiala­kított lemeztárcában fedezték fel a vámosok. (MTI)

Next