Magyar Szó, 2011. július (68. évfolyam, 150-175. szám)
2011-07-01 / 150. szám
2011. július 1., péntek Előadások és programok Tusnádfürdőn az idén a könnyített honosítás lesz a központi témakör A könnyített honosítás lesz az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor központi témája -jelentették be a szervezők. A romániai magyar sajtó csütörtökön beszámolt arról, hogy az „Összenő, ami összetartozik” mottóval július 19-24. között Tusnádfürdőn sorra kerülő táborban - amelyet az első bálványosi, majd az azt követő tusnádfürdői helyszín miatt Tusványosként is szoktak emlegetni - a fő előadások jelentős része „a magyar állampolgárság kiterjesztése” köré csoportosul - mondta Sándor Krisztina főszervező. Szó lesz még az ősszel esedékes romániai népszámlálásról, valamint a jövő évi romániai önkormányzati és parlamenti választásokról, a Tőkés László értékrendjét képviselő, bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt megalakulásáról. Emellett az előző években Tusnádfürdőn már napirendre tűzött kérdéseket is megvitatják, így a gazdasági válság, a térség energiapolitikája, a környezetvédelem, az oktatás helyzete újból terítékre kerül. A szervezők remélik, hogy az idén sem marad el a tábor záró előadása, amelyen a tervek szerint részt vesz Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Basescu román államfő és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke. A szervezők meghívták Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökét is, mégpedig egy nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen való részvételre. Az esti koncertek fellépő együttesei és művészei között szerepel a Kiscsillag, a Kaláka, a Budapest Bár, az Intim Torna Illegál, a Shantel, a Magna Cum Laude, a Maszkura, a Tücsökraj, az Edda, a Beatrice, a Ghymes, valamint a Role együttes. A táborban Illés Lajos-emlékkoncert is lesz. (MTI) „Zsarol” a kisebbség Basescu neheztel az RMDSZ-re Zsarolással vádolta Traian Basescu román államfő csütörtökön a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amely megakadályozta az ország általa javasolt területi-közigazgatási átalakítását. A román államfő egy televíziós műsorban beszélt erről. Kifejtette, kell lennie egy határnak abban a zsarolásban, amit az RMDSZ tesz azzal, hogy politikai instabilitás előidézésével fenyegetőzik. Basescu arra utalt, hogy az RMDSZ kilátásba helyezte, kilép a kormányból, ha akarata ellenére végrehajtják a közigazgatás átszervezését. A román elnök kifejtette: nem tartja korrektnek, hogy egy nemzeti kisebbséget képviselő párt megakadályozza a többség kedvező fejlődését etnikai érdekekből. Basescu szerint a magyar politikusoknak érdekük fenntartani a megyei tanácsokat, de meg kell gondolniuk, meddig tolják ki az „etnikai ellenállás” határát, hiszen amikor miattuk sérül a többség érdeke, akkor ez az ellenállás mérgezővé válhat. Mint ismeretes, kompromisszumos megoldásként Basescu tíz megye létrehozását javasolta úgy, hogy a magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna megyék külön közigazgatási egységként megmaradjanak. Az RMDSZ azért vetette el ezt a javaslatot is, mert megosztotta volna a magyarságot, vagyis a jelenlegi Maros megye egy jövendő óriásmegyébe olvasztva elveszítette volna minden lehetőséget a döntések befolyásolására, akárcsak Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs megyék magyar közösségei. (MTI) A nehezen megítélhető múlt Képíró Sándor ügyvédjének szempontjai Elsődlegesen az eljárás megszüntetését indítványozta perbeszédében a háborús bűntett elkövetésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados ügyvédje csütörtökön a Fővárosi Bíróságon, mert álláspontja szerint a vád tárgyává tett cselekményeket már elbírálták 1944-ben. Az ügyvéd bevezetőjében azt mondta: teljes mélységében nem lehet megítélni a súlyos bűncselekményekkel terhelt, 1942. január 21-e és 23-a között zajló razziát. Semmi másról nem kell dönteni, mint egy „meggyötört, megalázott" ember sorsáról. Szerinte alapkérdése az ügynek, hogy a régmúltban történt tényállásról sok idő elteltével kell ítélkezni. Ez azzal kéne járjon, hogy az akkori kultúrát, közviszonyokat is meg kéne közelíteni, ami szerinte nem fog sikerülni, mert nem az 1940- es években vagyunk. Ismételten hangsúlyozta, hogy a magyar jog szerint senkit nem lehet kétszer elítélni ugyanazért a cselekményért. A vád álláspontjával ellentétben Zétényi Zsolt szerint a cselekmény ítélt dolog, vagyis az eljárást meg kell szüntetni. A bizonyítékok döntő hányadát kitevő okiratokról azt mondta: ha közokiratról van szó, akkor is vizsgálni kell, hogy megfelel-e a büntetőeljárás követelményeinek. Álláspontja szerint a Képíró ellen valló Nagy János főhadnagy vallomásait a bizonyítékok köréből ki kell rekeszteni, mivel ezeket kényszer alatt tette. Zétényi Zsolt arról a vádpontról, miszerint Képíró járőrei egy idős nőt az ágyában végeztek ki, azt mondta: lehet, hogy a harmadik napon bűnöző hajlamú katonák felismerték, hogy fosztogathatnak, ezért katonai mivoltukkal visszaélve rabolni akartak. Szerinte ez esetben rablógyilkosság történt. Szerinte az is lehet, hogy reflexből lőttek rá, amikor az hangosan kiabálni kezdett. Mint mondta: Képírót ezért felelőssé tenni nem lehet. Képírót azzal vádolják, hogy 1942. január 21-e és 23-a között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégezésében. A kétnapos ítélethirdetés július 18-án kezdődik. (MTI) MtmSló kitckiiUüí'Mna^yars/.o.amiKITEKINTŐ 3 A kulturális ellenállás volt az eszköze Szentendrén felavatták II. János Pál pápa szobrát Felavatták boldog II. János Pál pápa szobrát szerda este Szentendrén; az alkotást Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek áldotta meg a Péter-Pál-plébániatemplom előtti Szent Erzsébet téren. A szentmise utáni avatási ünneplés Lengyelország nehéz pillanatában az ő gén mondott beszédében Agata Zajega, a bölcsessége, diplomáciai érzéke és ember-Lengyel Köztársaság budapesti nagykőzsége tudta olyan irányba terelni az esemenetségének első tanácsosa a XX. század nyékét, hogy végül a rendszer felbomlott, egyik legfontosabb szereplőjének nevezte -tette hozzá II. Járlos Pál pápát. Nemcsak pápai küldetése, egyházfői szolgálata tette azzá, hanem lengyel hazafisága is, munkássága nyomán történelmi változások sora indult meg a régióban. A pápa utazásai, közvetlensége, természetessége révén kerülhetett közel a hívekhez - mondta, majd köszönetét fejezte ki a lengyel állam nevében. Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője arról szólt, hogy II. János Pál hosszú pápasága alatt „olyan személyiség bontakozott ki előttünk, aki nemcsak diplomáciai képességeivel, bölcsességével és mély hitével, emberségével keltett szimpátiát a világban, hanem az egyházat is békében és fegyelemben tudta megőrizni”. Mint mondta, a magyar nemzet köszönettel tartozik neki, fontos szerepet játszott abban a folyamatban, amely a kommunista rendszer lebontásához és egy új világ felépítéséhez vezetett. „Az ő eszköze kulturális ellenállás volt, II. János Pál 1978 és 2005 között, a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján. A lengyel származású Karol Józef Wojtyla 1920-ban született Wadowicében. 1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd Krakkóban káplán volt. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborosi rangra emelte. 1978. október 16-án választották katolikus egyházfővé. A 264 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel. 2005. április 2-án, 85 éves korában halt meg. Két hónap múlva utódja, XVI. Benedek megindította a boldoggá avatási eljárást. II. János Pált 2011. május 1-jén avatták boldoggá a Vatikánban. (MTI) MTI - Cseke Csilla Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek felavatja boldog II. János Pál pápa szobrát a szentendrei Péter-Pál-templom előtti téren. A süttői mészkőből készült műalkotást Páljános Ervin szobrászművész készítette Névváltozások Budapestre utazók figyelmébe Számos tömegközlekedési megálló neve megváltozik Budapesten a közterületek átnevezése miatt, illetve a könnyebb azonosíthatóság érdekében - tájékoztatta a BKV Zrt. az MTI-t. A társaság a közterületek átnevezéséről szóló fővárosi közgyűlési döntés után ütemezetten elkezdte a végrehajtást, több megálló neve pedig mától, július 1-jétől módosul. A tömegközlekedési vállalat közlése szerint az átnevezés összhangban van azzal a törekvésükkel, hogy az adott csomópontban lévő összes megálló könnyen azonosítható nevet kapjon. Huszonnégy megálló nevét a Fővárosi Közgyűlés áprilisi döntése kapcsán változtatja meg a BKV, ennek végrehajtását már megkezdték. Ezek között szerepel a II. kerületi Moszkva tér átnevezése Széll Kálmán térre, a VIII. kerületi Köztársaság tér nevének II. János Pál pápa térre változtatása, a III. kerületi Nagybátonyi utca megváltoztatása Hidegkúti Nándor utcára. Két megálló nevét azért kellett megváltoztatni, mert a Ferihegyi repülőtér hivatalosan Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér lett, a Stadion metrómegálló és a kapcsolódó felszíni megállók neve pedig a főpolgármesteri hivatal kezelői nyilatkozatának rendelkezése alapján Puskás Ferenc Stadionra változott. További hét változtatás vált szükségessé építkezések, megállóáthelyezések és közintézmények nevének megváltoztatása miatt, így például a korábbi Roosevelt tér megálló Széchenyi István térre módosult, a Násznagy utca József Attila térre, az APEH Adóhivatalra, a Szentmihályi út Zsivora parkra. A közlemény kitér arra is, hogy a közterület-átnevezésekhez kapcsolódó összes menetrendi táblát és az elektronikus adatállományt kicserélték, a metró területén lévő tájékoztatási eszközök cseréje pedig folyamatban van. További névváltoztatási feladatok szerepeltek a május elsejétől érvényes paraméterkönyvben; a bevezetési céldátum szintén július 1-je A társaság ezek között említi az Árpád híd megállónév Szentlélek térre változtatását, az Üllői út/Ferenc körutat Corvin negyedre, a Baross utca/József körutat Harminckettesek terére, a Fehérvári út/Október huszonharmadika utcát Újbuda-központra, illetve a Budafoki utat Szerémi sorra. (MTI) RÖVIDEN A KATONASÍROK Koszorúzás A Don-kanyari Rutkinóban létesített központi katonai sírkertben eltemetett mintegy 80 ezer magyar katona emlékművét koszorúzta meg szerdán a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium küldöttsége. Kardeván Endre, a minisztérium államtitkára az MTI-nek elmondta: bizonyítottan a Voronyezstől 60 kilométerre délre fekvő Rutkinóban van eltemetve a doni 2. magyar hadsereg 200 ezer katonájából 80 ezer. Mint mondta, előbb koszorút helyeztek el a szovjet katonák emlékművénél, majd ezt követően mentek a magyar áldozatok emlékművéhez, amelyen Magyarországról hozott, nemzetiszínű szalaggal díszített koszorút helyeztek el. A minisztérium küldöttsége egyébként egy agrárgazdasági tudományos konferenciára érkezett Voronyezsbe. A DZURINDA Csillapodás Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint az elmúlt egy év alatt megnyugodott a légkör a szlovák-magyar viszonyban, a felek megtalálták a módját a kényes témák megvitatásának, és fokozatosan teret nyitnak a pozitív együttműködés számára. „Szeretném elmondani, hogy megtaláltuk a módját annak, miképp beszéljünk a vitatott témákról, javítottuk a kommunikációt, és teret teremtünk az együttműködés számára, amely kedvező hatással van az állampolgárok mindennapi életére” - jelentette ki Dzurinda a két ország viszonyáról csütörtökön Pozsonyban, azon a sajtóértekezleten, amelyen külügyminisztersége első évét értékelte. Kifejtette: Pozsony elutasítja a populizmust és a nacionalizmust is, és a Velencei Bizottság jelentése azt bizonyítja, hogy Európa már megértette Szlovákiát. (MTI) I ESZÉKI FŐKONZULÁTUS Ismét megnyitják A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, Jakab Sándort, valamint két munkatársát, Kriják Krisztina és Andócsi János alelnököket a minap hivatalában fogadta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A baráti hangvételű megbeszélésen többek között szó esett Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak a befejezéséről is. A HMDK küldöttsége tájékoztatást adott a nemzeti közösség helyzetéről, s értékelte a magyar kormánynak azon erőfeszítéseit, amelyeket a határon túli magyarság érdekében tesz, valamint javaslatokat tett a kapcsolattartás hatékonysága javításának érdekében. A beszélgetés során az államtitkár megígérte, hogy a jelenleg szünetelő eszéki magyar főkonzulátus ügyében is hamarosan lépni fognak. (Új Magyar Képes Újság) A TOMPA Cigaretta az autóban Cigarettacsempészt fogtak el a vámosok a tompai határátkelőn. A több mint egymillió forint értékű, szerb zárjeggyel ellátott cigaretta a magyar állampolgárságú csempész gépkocsijának speciálisan kialakított tárolójában volt. Az 1096 doboz cigarettát a padlólemez alatt kialakított lemeztárcában fedezték fel a vámosok. (MTI)