Magyar Szó, 2011. augusztus (68. évfolyam, 176-202. szám)

2011-08-01 / 176. szám

4 BELFÖLD Összefonódó nemzetszálak Folytatás az 1. oldalról Az egyetlen vajdasági magyar napilap jelentőségéről szólva elmondta, annak kiadványai 1944-től központi szerepet töltenek be az itteni magyarság kulturális életében, s igaz, maga számtalan metamorfózison ment keresztül, mára mégis a ki­sebbségi önkormányzatiság egyik alapkövévé vált. A délvidéki magyarság szellemi életének alakulásával kapcsolatban Józsa azt mondta a magyarországi és vajdasági olvasókörök jelenlévő tagjainak, hogy, míg a második világháború után Újvidék képezte annak központját, a kilencvenes évek szerb centralizmusa már csökkentet­te e gócpont jelentőségét, s egyáltalán nem biztos, hogy a lehető legjobb megoldás­nak számít a ma tapasztalható kép, mely Újvidék, Szabadka és Zenta között osztja meg e szellemiközpont-szerepet. Mint mondta, mindenképp törekedni kell arra, hogy a tartományi székváros megtartsa befolyásos szerepét, pozícióját a vajdasági magyarság közösségi életében. - Egy kisebbségi közösségnek egy erős politikai szervezetre, azaz pártra, s erős önkormányzatiságra van szüksége. Ezeknek egymást kiegészítve kell működniük a közösség érdekében - fogalmazott beszédében Józsa László. „MINŐSÉGI VÁLTOZÁS” Deák György, a magyarországi Olvasókörök Szövetségének társelnöke kiemel­te, egyik elsődleges céljuk a határokon átívelő szellemi hidak kiépítése, a békés nemzetegyesítés megvalósítása. Hozzátette: a szövetség ugyan 1990-ben alakult meg, de annak folyamata voltaképp már három évvel korábban megkezdődött. La­punknak nyilatkozva elmondta, minőségi változás a szövetség életében akkor állt be, amikor 2005-ben csatlakozni kezdtek az anyaországon kívüli tagszervezetek is. - Prózai, igen egyszerű gondokkal küszködünk mi is. A megélhetés jelenti a legnagyobb problémát. Felvidéki szervezeteink is vannak, most azért nem lehetnek itt Újvidéken, mert egyszerűen nem tudták finanszírozni a leutazást. Kitüntetett alkalomnak tartom azt, hogy a találkozó programja itt, a képviselőházban zajlik, ahol a tömb és a szórvány együtt tárhatja fel értékeit - nyilatkozta Deák. A jelenlegi magyar vezetés meggyőződése az, hogy a magyar nemzet „három lábon” áll: az anyaország, a Kárpát-medence és az emigráció magyarjaiból - hang­súlyozta Kalmár Ferenc András, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagja. Arra biztatta a délvidékieket, hogy minél nagyobb számban vegyék fel a kettős állampolgárságot, s aláhúzta: az aktuális magyar kormányban mindig akad valaki, aki a hasonló határon átívelő kezdeményezéseken demonstrálni tudja a ma­gyar vezetés támogatását.­­ A nemzet szőnyegét sok szálból kell összefonni, s minden civil szervezet, mely kapcsolatban áll határon túli szervezetekkel is, elősegíti az asszimiláció fékezését, a szülőföldön maradást. Mi nem falakat akarunk állítani, hanem integrálni szeret­nénk - nyilatkozta Kalmár Ferenc András. SZISZIFUSZI FELADATOK Szentgyörgyi Klára, a belgrádi Magyar Nagykövetség kulturális attaséja arra emlékezett Vissza, hogy első publikus szereplése éppen a találkozót szervező Ma­gyar Szóban történt meg, s hangsúlyozta, belgrádi munkája során csakhamar rá­jött, a szerb és a magyar kultúra, a találkozási pontok révén, úgyszintén remek lehetőséget biztosít az együttműködésre. A vendéglátó nevében Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke szólalt fel, aki a vajda­sági kisebbségjogok alakulásáról tartott beszámolójában kiemelte, mivel a népességi számadatok folyamatosan azt mutatják, fogyatkozóban van az itteni magyarság, bi­zonyára sziszifuszi munkának bizonyul a közösségi jogokkal történő foglalkozás is, ám, mint mondta, a trendek megváltoztatása sosem tekinthető egyszerű feladatnak. Újvidék történetét, s az itteni magyarság intézményeinek szerepét vázolta fel Erdély Lenke, a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezetének vezetője, a Vaj­dasági Pedagógiai Intézet elnöke. Orosz Attila, a Református Keresztyén Egyház bácskai esperese az egyházak nemzetfenntartó erejéről szólt, s ismertette abbeli meglátását is, mely szerint az egyházak, ezen a téren, nemegyszer, hibát is elkö­vettek, melyeket, ekkora távlatokban, már nem kellene habozni beismerni. Csáky Sörös Piroska nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Kultúra Lovagja A kultúra megtartó ereje - közösségi élet a szórványban címmel tartott előadást. A SZÓRAKOZÁS PERCEI A Tartományi Képviselőházban megtartott összejövetelen Tóth Bátori Erzsé­bet médiaszervező, a Magyar SzóPont olvasókör ötletgazdája ünnepélyesen átvette Halász Magdolnától, a Sárospataki Irodalmi Olvasókör elnökétől az Olvasókörök Szövetségének vándorbotját, mely az együvé tartozást, az erős kulturális kapcsola­tokat jelképezi. A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban megtartott gálaműsoron bemutatkoztak az anyaországi és vajdasági szervezetek. Versekkel, népdalokkal, citeramuzsikával szórakoztatták a közönséget a kiskanizsai, sashalmi, mohácsi, orosházi körök tagjai, művelődési egyletei, valamint a Petőfi dalköre is. A gálaest második részében Szántó Zoltán, a Magyar Szó nyugdíjas sportújságírója, J. Garai Béla publicista és Ferenci Jenő színművész emlékeztek vissza néhány anekdota el­mondásával a régi élőújságok hangulatára, különösen a Magyarzó Pistike messéi­e­l kapcsolatos élményekre. A gálaestet követően a Vár a Duna című tájképtárlat megnyitása következett a művelődési központban. Az olvasókörök háromnapos találkozója a vasárnapi titeli kirándulással ért vé­get, ahol Szabó József, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatója látta vendégül a tagszervezetek képviselőit.­­ VIRÁG Árpád atemf­ő Fogynak a tartalékok Észak-Koszovóban Folytatás az 1. oldalról A koszovói szerbek, akik immár majdnem egy hete barikádokkal tartják lezárva Koszovó északi részének legfon­tosabb közútjait, tegnap a parlamenti határozat azonnali alkalmazását köve­telték. Slavisa Ristic, Zubin Potok pol­gármestere elmondta, hogy a szerbek az útbarikádok mellett igyekeznek megvé­deni az ENSZ 1244-es határozatát. - Ha most feladjuk és megengedjük a KFOR-nak, valamint az úgynevezett koszovói intézményeknek, hogy albán rendőrökkel elkezdjék működtetni a vámot az adminisztratív határátkelőhe­lyeken, akkor minden esélyt elveszítünk az 1244-es határozat megvédésére. Ad­dig maradunk az utakon, amíg vissza nem állítják a ROSU akciója előtti hely­zetet - fogalmazott Ristic. A polgármester felszólította a szerb parlament képviselőit, az államvezetés tagjait és a politikai pártok képviselőit, hogy csatlakozzanak az útbarikádok mel­lett állomásozó szerbekhez. Itt nem pártok közötti harc folyik, hanem az ország szuve­renitásáról van szó - szögezte le Ristic. A barikádok mellett egyre több ember ücsörög az utakon, számuk tegnap már a százat is meghaladta. Az útzárlatok mel­lett a hétvégén nem történtek inciden­sek. Erh­ard Bühler tábornok, a KFOR parancsnoka pénteken még azt mondta a koszovói szerbek vezetőinek, valamint Goran Bogdanovic koszovó-ügyi mi­niszternek és Borislav Stefanovicnak, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalások­ban résztvevő szerb csoport vezetőjének, hogy addig nem hajlandó velük folytatni a tárgyalást, amíg a barikádok el nem tűnnek az utakról. Bühler közölte, hogy ha az emberek nem bontják le önként az úttorlaszokat, akkor a KFOR katonái ezt erőszakkal teszik meg. Végül Bühler a szerb kormány képviselőivel folytatott több órás beszélgetés után szombaton este elállt a barikádok lebontásától. Mivel a Prishtina által elrendelt em­bargót péntek óta a jarinjei és brnjaki határátkelőhelyeken is alkalmazzák, az észak-koszovói községekben egyre na­gyobb gondok vannak az élelmiszer- és gyógyszerellátással. A belgrádi Imlek tejgyár termékeit már három napja nem lehet megvásárolni az északi köz­ségekben, és tegnap már a hús-, illetve édességipari termékek is kifogyófélben voltak. Az észak-koszovói üzemanyag­­töltő állomásokon egyre hosszabb gép­kocsisorok kígyóznak. A Kosovska Mitrovica-i egészség­­ügyi központban tegnap rendkívüli sajtótájékoztatón számoltak be az egy­re aggasztóbb gyógyszerhiányról. Mi­lan Jakovljevic, a központ igazgatója elmondta, hogy szinte minden egyes gyógyszer kifogyófélben van, valamint nagyon nehezen tudják megvalósítani a betegek szállítását. Ha a KFOR nem nyitja meg a határokat a szerbiai szállít­mányok számára, akkor az észak-koszo­vói szerbeket humanitárius katasztrófa fenyegeti - közölte Jakovljevic. Bajram Rexepi, Koszovó belügymi­nisztere ehhez kapcsolódóan kijelen­tette, hogy ha szükség van rá, akkor a koszovói intézmények ellátják élelmi­szerrel az északi régiót. - Ha az ország északi régiójában élelmiszerhiány van, akkor a koszovói kormány hajlandó szállítmányokkal segíteni az embereken. Kötelességünk minden egyes polgárunkról gondos­kodni, függetlenül attól, hogy kiről van szó - hangsúlyozta Rexepi. Boris Tadic szerb államfő szombaton a parlamentben megismételte, hogy Szer­bia a béke országa és nem indít háborút.­­ Ha a véletlen folytán a világ egy másik pontján lenne az országunk, akkor talán a nem békés megoldás le­hetőségét is megfontolnám. De mi egy olyan régióban vagyunk, ahol a hábo­rú családokat tett tönkre és csonkított meg. A demokratikus Szerbia békét kíván az egész Nyugat-Balkánon. Egy­másra utaltan élünk. Mindenki, aki azt hiszi, hogy ki lehet elégíteni csupán az egyik oldal érdekeit, az téves politikai irányvonalat követ és nem ismeri a tör­ténelmet - magyarázta Tadic. Az államfő azt is megismételte, hogy a nemzetközi közösség képviselői közül többen is bátorították Prishtinát a ROSU múlt heti akciójának a végre­hajtására. Ha bebizonyosodik, hogy az EULEX koszovói parancsnoka valóban kijelentette, hogy tiszteletben tartja a koszovói alkotmányt, akkor nem lenne szabad tovább betölteni eddigi tisztsé­gét - közölte Tadic. A­p­p Dávid Csilla Béla 2011. augusztus 1., hétfő Jövőre több fiatal jöjjön Aracsra Folytatás az 1. oldalról A püspök ezután a hívőkhöz szólva a közeledő választá­sokról is szót ejtett: - Két évvel ezelőtt az egyház és a nemzet egységéről be­széltem. Jövőre választások lesznek Szerbiában. Létfontossá­gú, hogy a magyarság közös nevezőre tudjon jutni és közös jelöltekkel tudjon a választók elé lépni, hogy legyenek méltó képviselőink. Mi Európához tartozunk, a pusztatemplom stí­lusa is erre mutat. A szentmisét követően Dolinszki Árpád evangélikus püs­pök a szentírást megidézve többek között azt hangsúlyozta: az aracsi pusztatemplom arra emlékeztet, hogy emberemlékezet óta miénk ez a föld és lehetőséget ad a mulasztások jóváté­telére, Orosz Attila református esperes pedig igei elmélke­désében azt emelte ki: egy akarat hozott össze bennünket, a felekezettől független atyafiúi közösség megtartása. A misét követő ünnepi műsor keretében Vajda János, az ünnepséget szervező tordai Aracs Hagyományápoló Társa­ság elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, és beszédében jobb sorsot és újjászületést kívánt az aracsi pusztatemplomnak, amit a jóakaratú emberek összefogásával, egyházi és állami támogatással meg kell menteni az eljövendő nemzedékeknek, és magyar zarándokhellyé kell tenni. Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ün­nepi beszédében arról szólt, hogy a délvidéki magyarságnak erős hitre és szilárd támaszokra van szüksége - ezt igyekezett az elmúlt egy évben néhány intézkedésével az MNT is meg­teremteni. Az MNT kitartó kampányának köszönhetően az idén több gyerek iratkozott magyar általános iskolába, négy­éves magyar tannyelvű középiskolába és államilag finanszíro­zott egyetemi karokra, mint a korábbi években.­­A nép meghallgatta az MNT üzenetét, és felismerte, hogy a közösség megmaradása a tanulástól függ. Ezekkel a lépések­kel komoly kapaszkodót kapott a közösség, de ebben fontos a dicső múltra való emlékezés is, aminek legfontosabb szimbólu­ma az aracsi pusztatemplom - mondta többek között Korhecz. A rendezvény művelődési részében fellépett a csókai Orfeusz férfikórus és Tápai Tibor csókai versmondó, Póka Éva budapes­ti színművésznő, Farkas Cseh Csilla törökbecsei tanítónő, Nagy Szabina, valamint a magyarországi Tiszaalpár népdalköre. Az ünnepségen megjelent Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnö­ke, Tarpai Sándor, a VMSZ alelnöke, Kern Imre, a Tartományi Nagyberuházási Alap igazgatóhelyettese, Dobai János tarto­mányi mezőgazdasági titkárhelyettes, a tordai helyi közösség elnöke, Szigeti András, a szabadkai főkonzulátus alkonzulja, valamint Torda testvérvárosainak a képviselői. i­s . Tragikus baleset Bácsfeketehegynél Folytatás az 1. oldalról A baleset akkor történt, amikor Stojanovic Chrysler márkájú gépkocsijával eddig ismeretlen okokból áttért az út ellentétes sávjába és frontálisan ütközött egy magyar­­országi rendszámtáblájú, Ford márkájú gépkocsival. A magyarországi rendszámtáblájú gépkocsi sofőrje és Stoja­novic a helyszínen meghaltak. Az énekes autójában utazó három személy könnyebb, a Ford utasai viszont súlyosabb sérüléseket szenvedtek. A sérülteket a verbászi kórházba szállították. A helyszínelést a szabadkai Alapfokú Bíróság vizsgálóbí­rója, a szabadkai Alapfokú Ügyészség ügyészhelyettese és a szabadkai rendőrség munkatársai végezték el. A Chrysler egyik utasa, egy zenész, azt nyilatkozta, hogy fogalma sincs miért tért át Stojanovic a szembejövő sávba, mi­vel a baleset pillanatában a Chrysler utasai aludtak. Luis a hetvenes években az elsők között kezdte vegyíteni zenéjében a jazz és a folk elemeket. Térségünkben az etno­­pop úttörőjeként tartották számon. 1980 és 2008 között 14 nagylemeze látott napvilágot. (Beta)

Next