Magyar Szó, 2011. október (68. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-01 / 229. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@rang­­­arszo.com Washington, szeptember 30. A Bundestag minapi döntésével jelentősen megnövekedett az eurózóna mentőalapja, és fellélegezhet az egyre nyugtalanabb európai utca - de szak­értők szerint csak néhány napra vagy legfeljebb néhány hétre. A 440 milliárd eurós csomag ugyanis egyszerűen nem lesz elég még a jelenlegi válság szanálá­sára sem, nemhogy a növekedés bein­dítására. Mint látjuk, a 2008-ban kitört ameri­kai válság megoldása is hosszú évekbe fog telni. Az akkori recesszió formális adatokkal mérve (már több mint egy éve növekszik a gazdaság) elmúlt ugyan, de a 2-3 százalék közötti növekedési ütem korántsem elegendő a veszteségek pótlá­sára. Két év alatt 11 millió munkahely tűnt el az Egyesült Államokban, és a jelenlegi tempó mellett legalább ugyan­annyi évre lenne szükség, hogy csak azt pótolják­­ a népesség növekedésének következményeiről nem is beszélve. Szakértők szerint ugyanakkor éppen az utóbbi tényező bizonyítja azt, hogy hosszú távon az USA mégiscsak jobb helyzetben van, mint az Óvilág: az amerikai lakosság átlagéletkora sokkal alacsonyabb, ráadásul a népszaporulat is pozitív, nem is szólva a külföldről még mindig özönlő, szinte bármilyen munkát akármilyen olcsón vállalók hadá­ról. Európa ugyanakkor elöregszik, az idegeneket egyre kevésbé szívesen látja, nincs növekedési tartaléka, hogy pótolja a most elköltött pénzt. Európa vezető gazdaságai eddig is mindössze 1 százalék körül növeked­tek, a legújabb megszorítások következ­tében pedig ez tovább fog csökkenni. Az eurózóna válsága közvetlenül ugyan nem hat ki sem Magyarországra, senm Szerbiára, ám - akármennyire külön­böző helyzetben is vannak - mindkét ország meg fogja érezni az újabb euro­­lassulás következményeit. A Budapesten minap bejelentett további pénzelvonások - akárhogy is nevezik azokat a kormány politikáját magyarázó államtitkárok és miniszterek - egyre nehezebb helyzetbe taszítják az önkormányzatokat és a lakos­ság szegényebb felét. Szerbia viszont még annyit sem remélhet a felzárkóz­tatási alapokból, illetve közvetlen beruházásból, amennyire eddig számított az EU-tagság felé vezető úton. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap múlt heti közgyűlésén élesen bírálta európai kollégáit a mentőakciók bátortalansága miatt: Washington legalább háromszor ekkora állami intervenciót szeretne látni az unió­tól. Az USA exportja nyilvánvalóan függ attól, mennyire árufogadó­képesek az európai gazdaságok. Amerika joggal tart attól, hogy a még sajátjától is jóval lassúbb európai növekedés az egész világ­­gazdaságot veszélyezteti. „Bagoly mondja...” persze, hiszen Geith­ner főnöke sem tudja kijárni saját törvényhozásánál, hogy „megfelelő méretű” serkentőcsomagot injek­ciózzanak a gazdaságba. De visszatérve az USA és az EU válsá­ga közötti különbséghez: Amerikában elsősorban a lakosság van eladósodva, Európában viszont a kormányok. (Az USA államadóssága is a nemzeti össz­termék 93 százaléka körül mozog ugyan, de az sokkal kisebb kamatterhek mellett törjeszthető, mint az európai.) Az ameri­kai piacon az okozza a kereslet csökke­nését, hogy a jelzáloghitelek megugrott kamatával sújtott - valamint a hitelkár­tyáin is eladósodott - lakosság mind­addig nem tud visszatérni megszokott fogyasztási szintjéhez, amíg bevétele újra összhangba nem kerül megnövekedett hiteltörlesztési kiadásaival. Európában viszont az állami kiadásnyesegetés tűnik veszélyesnek a szakértők szerint. Amerikai szemmel nézve az európai válságot is gazdaságserkentéssel kellene kezelni, nem pedig további nadrágszíj­­meghúzással - legalábbis nem a még megbízható európai gazdaságok esetében, mint amilyen a német, a francia és a brit. A válságkezelés elkerülhetetlensége azonban lehetővé tesz egy váratlan, potenciálisan kedvező következményt is: ha Európa gazdasági „dugattyúi” egyre erősebben együtt tudnának lüktetni, akkor minden vészjós jel ellenére köze­lebb kerülhetnénk egy „Európai Egyesült Államok” megalapozásához - ami az unió jelenlegi, legalábbis gazdasági, kétfelé szakadását is képes lenne megállítani. ■ PURGER Tibor USA-VALSAG, EU-VALSAG: Egyik 19, másik 20-1? Ki van jobb, vagyis kevésbé rossz helyzetben: Európa vagy Amerika?­­ Hogyan hat mindez Szerbiára? Tudósítónk jegyzete ■ DAMASZKUSZ Harcok és tüntetések Szíriában Tüntetők tízezrei követelték pénte­ken Szíriában az országát önkény­uralmi módszerekkel vezető Bassár el-Aszad elnök távozását, a középső országrészben pedig folytatódtak a kormányerők és lázadó fegyveresek közötti harcok, amelyekben a napok­,­ban hét kormánykatona halt meg. A közép-szíriai Homsz tartomány szék­helyének egyik peremvárosában, Halidíjában helyi lakosok által készí­tett felvételeken látható volt, amint a tömeg azt skandálja, hogy „Szíria szabadságot akar”. (MTI) ■ SANGHAJ Félmilliárd kínai internetezik A legfrissebb statisztikák szerint az 500 millió főt is meghaladja a világ­hálót használók száma Kínában. A legnépszerűbbek a közösségi oldalak és a mikroblogolás - több százmillió felhasználóval. Már több mint 500 millióan használják az internetet Kíná­ban, a lakosság csaknem 40 százaléka, s 15 milliós növekedés júniushoz képest - mondta Vang Csen, a kormány infor­mációs irodájának vezetője. Az összes internetező majd 27 százaléka, vagyis mintegy 130 millió ember vidéken él, alig öt évvel ezelőtt számuk még csak 23 millió volt. Az internet ma már az üzleti életben is stratégiai fontosságú: az elektronikus kereskedelem ország­szerte 2 millió közvetlen és mintegy 13 millió közvetett munkahelyet teremt - mondta Csen. (MTI) l­lmiatt 2011. október 1., 2., szombat-vasárnap Elismerték a keleti partnerek „európai törekvéseit” Orbán Viktor: Az EU bővítése nem veszély, hanem a megoldás része Elismerték a keleti partnerek „euró­pai törekvéseit”, de jövőbeni európai uniós tagságukra nem tettek ígéretet egyhangúlag elfogadott zárónyilatko­zatukban az Európai Unió második keleti partnerségi csúcstalálkozójának résztvevői pénteken Varsóban. A zárónyilatkozatban a résztvevők leszögezték, hogy a keleti partnerség olyan értékek és alapelvek közösségére épül, mint a demokrácia, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság. Egy másik szövegrész­ben a keleti partnereket az aláírók „kelet-európai országoknak” nevezik. Ez egyértelműen a lengyel diplomácia sikerét jelzi, mert megnyitja a távlatot az EU-tagság előtt. Fehéroroszországról külön nyilatko­zatot fogadtak el, amelyet csak az EU- tagországok képviselői írtak alá, a keleti partnerek nem. Ebben az aláírók mély­séges aggodalmuknak adtak hangot az emberi jogok, a demokrácia és a törvé­­­nyesség fehéroroszországi helyzetének romlása felett. Sajnálatukat fejezték ki a sajtószabadság helyzetének további romlása miatt is, és az összes politikai fogoly azonnali szabadon engedésére és rehabilitálására szólították fel a minszki hatóságokat, valamint arra, hogy vesse­nek véget a civil társadalom elnyomásá­nak, és kezdjenek politikai párbeszédet az ellenzékkel. Orbán Viktor a plenáris ülésen elhangzott beszédében, majd a záró sajtóértekezleten egyaránt állást foglalt az EU további bővítése mellett. Szavai szerint az unió bővítése, a keleti partne­reknek nyújtandó európai perspektíva nem veszély, hanem a megoldás része. Ha az euróövezeti válságot sikerül is megoldani, az európai gazdasági térség problémái még nem oldódnak meg. Európának elengedhetetlenül szüksége van a növekedésre, máskülönben lema­rad a globális versenyben - mondta. Az unió bővítése nagy esély, amelyet nem szabad elszalasztani - tette hozzá. A csúcson külön hangsúlyt kapott az Ukrajnával kötendő társulási megálla­podás és az ennek részét képező szabad kereskedelmi egyezmény, amelynek aláírására az EU még mindig lát lehe­tőséget az idei év végéig, de ennek útjá­­ban komoly akadályt jelenthet a Julija Timosenko volt kormányfő ellen folyó per, illetve egy esetleges elmarasztaló ítélet. Fehéroroszországgal kapcsolatban világossá tették, hogy addig nem kerül­het sor az együttműködés elmélyítésé­re, amíg Minszk nem teljesít néhány alapvető feltételt. Ezek a következők: rehabilitációval egybekötött amnesztia a politikai foglyok számára, a tárgyalások megkezdése az ellenzékkel és demokrati­kus választások lebonyolítása. (MTI) Amikor szerdán Károly bácsi, a Külföld rovat szerkesztője elébem állt, hogy „Nos, mi is lenne a heti témaja­vaslat?”, vagy ahogyan másik külpolos munkatársam fogalmaz, „Mire lövünk a héten?”, akkor még csak ötöltem­­hatottam, hogy talán a holland mene­dékjogi kvízműsorral, esetleg a „repü­lő” Heraklésszal foglalkoznék szívesen. Azután minden másképp alakult, pár neutrínó átírta a terveimet. Könnyen meglehet, hogy az egész történelmet. - Ezt most miért kaptam? - kapott a nyakához Blessing, miközben a repülőgép felé kísérte két holland idegenrendész. Mintha mi sem történt volna, folytatták az utat a jegykezelő felé. - Mert megkérdezted - hangzott el a check-in után a válasz. Ez azon­ban már a kameruni származású, de 11 éve Hollandiában élő építészmér­nököt nem igazán vigasztalta. Csak egy irányba fizetett számára a Mark Rutte-kormány repülőjegyet. A Weg van Nederland kvízműsor vesztese nem is sejtette, hogy nyakle­vese milyen szoros kapcsolatban áll a neutrínókkal... De mi fán is teremnek ezen képződmények? A neutrínók a fizika Chuck Norri­­sai, szűrhető le annak a konferenci­ának a tanulságaként, melyet Genf mellett tartottak pénteken délután. Olyan könnyű elemi részecskék, amelyek erős kölcsönhatásba semmi­féle más részecskékkel nem lépnek, elektromos töltésük nincs, semlegesek (innen a nevük is, a neutrínó olaszul: semlegeske), emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesznek részt. A neutrínók rendkívül közömbösek az anyaggal szemben, egy fényévnyi vastag ólomfalon a neutrínóknak mint­egy fele haladna át. S újabban ugyanolyan gyakran emlegetik őket, mint Chuck Norrist. Tudniillik a megfigyelések szerint a neutrínók gyorsabb haladásra képesek a fénynél. Az Európai Nukleáris Kuta­tási Szervezet (CERN) és a Rómától délre fekvő Gran Sasso kutatóállomás tudósai számárára egyaránt hatalmas tasliként szolgáltak a mérések eredmé­nyei. Mert az, hogy a figyelemmel kísért 16 ezer neutrínó 60 nanoszekundum­­mal (a másodperc 60 milliárdod részé­vel) előbb érkeztek meg, mint ahogy a fény teszi, csakis két dolgot jelenthet. Az egyik (s ez az enyhébb következménnyel járó) variáns, hogy az OPERA nevet viselő kísérletbe hiba csúszott. A 720 kilométeres távon vagy az út hibahatá­rát ( +/- 20 cm) vagy az eltelt időt (10 nanosecundum) számolták mellé. Erre vajmi kicsi az esély, hiszen a részecskék 18 méterrel hosszabb utat tettek meg az elvártnál. A másik lehetőség szerint pedig a neutrínók ismernek egy „rövidebb” utat Rómába. E kérdések fölött merengtek a CERN kutatói még azon a nagyszabá­sú konferencián is, amelyet az Albert Einstein speciális relativitáselméletét megcáfoló jelenségről tartottak péntek délután. A vita az interneten keresz­tül élőben is követhető volt. Mint elhangzott, neutrínókat már eddig is megfigyeltek, de a 300 ezer km/h sebességet sohasem szárnyalták túl. Mi miatt táltosodtak meg hirtelen (ha egyáltalán megtáltosodtak) a részecs­kék, és mindennek milyen következ­ményei lehetnek szerény életünkre, erről tanácskoztak a tudósok. A szak­emberek egy része újbóli számításokat szorgalmaz, mások a kísérletet ismétel­nék meg, de akad, aki rögtön farkast kiáltott. A világegyetemben tehát ok és okozat nem feltétlenül egymás után áll! Ez az, ami a kameruni (holland?) fiatalember számára nem újdonság. Már csengett a füle, amikor az ok „elhangzott”. Meg különben is, már egészen hollandként élt Amszterdam­ban, amikor Mark Rutte kormánya szigorította az ország bevándorlási politikáját, például a menedékjog elnyerésének feltételeit. S mivel az elbí­rálási idő akár 10-15 évre is kitolód­hat, a menekült központokban bizony felcseperednek a pár éves gyermekek. Holland iskolába jártak, holland sajton és csokoládén lettek egészségesek, és Hainekennel enyhítették szomjukat. Hollandabbak lettek a hollandoknál is. A kitoloncolásra várók számára indított Weg van Nederland műsor tanulságai legalábbis ezt bizonyítot­ták. A „Tűnés Hollandiából!” vagy „Imádom Hollandiát” formában is fordítható kvízműsorban a menedék­jogért sikertelenül jelentkezők szere­pelhettek. Ide jelentkezett Blessing barátunk is. Blessing a történelmi és földrajzi kérdésekre kiválóan felelt, a fizikán bukta el a dolgot, így végül az örmény származású, 18 éves Gulisztan győze­delmeskedett. S míg egy repülőgép­szerű díszleten keresztül Blessinget kikísérték a teremből (később pedig az országból ténylegesen is), addig Gulisztán 4 ezer euróval gazdagab­ban térhetett haza. Haza, mármint Örményországba. A műsor készítői ugyanis a kvízműsorral kívánták megkönnyíteni a kiutasítottak sorsát. Nem mellesleg arra is rámutatnak, hogy a szélsőjobboldali Geert Wilders szabadságpárti elnök szabályai főleg azokat a fiatal menedékkérőket sújtja, akik már teljesen beilleszkedtek a társa­dalomba. Pedig orvosként, mérnök­ként vagy jogászként akár számot is tarthatna rájuk Hollandia. Álmomban Chuck Norris voltam és neutrínókkal játszottam. ■ KOCSIS Árpád Béla/AP Goodbye, Einstein! Avagy: hogyan válnak a neutrínók jelentős külpolitikai tényezővé? A holland kvízműsor egyik vesztese. Goodbye, Nederland! Bela/AP

Next