Magyar Szó, 2012. március (69. évfolyam, 48-74. szám)
2012-03-01 / 48. szám
2012. március 1., csütörtök SZLOVÁKIAI NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK Tíz év alatt hatvankétezer fővel csökkent a magyarok száma Összesen 458 467 ezer magyar nemzetiségű lakosa van Szlovákiának, ez a lakosság 8,5 százaléka - derül ki a statisztikai hivatal szerdán közzétett adataiból, amelyekből az is kitűnik, hogy az elmúlt tíz évben 62 ezer fővel csökkent a magyar nemzetiségűek száma. A magyar anyanyelvűek száma 2011-ben 508 714 volt - 9,4 százalék. Az összlakosság 5 397 036 fő. A statisztikai adatok szerint az 1991-es népszámlálás 567 296 magyart mutatott ki Szlovákiában - ez a lakosság 10,8 százalékát jelentette a 2001-es népesség-összeírás alapján pedig 520 528-at - 9,7 százalék. A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok számaránya az összlakossághoz képest. Míg a 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 520 528-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a szám 2011-re 458 467-re csökkent. Hasonló mértékben csökkent azoknak a száma is, akik Szlovákiában magyar anyanyelvűnek vallották magukat. 2011-ben 508 714-en - 9,4 százalék - tekintették magukat magyar anyanyelvűnek, miközben 2001-ben még 572 929-en -10,7 százalék - vallották magukat magyar anyanyelvűnek. Az aktuális adatok szerint 8,7 százaléka azoknak a szlovákiai állampolgároknak az aránya, akik azt vallották, hogy otthon leggyakrabban a magyar nyelvet használják. Ehhez képest eltérést mutat azoknak az aránya, akik nyilvános közegben is leggyakrabban a magyar nyelvet használják, ennél a kérdésnél ugyanis 7,3 százaléknyian jelölték meg a magyar nyelvet. Megyék szerinti elosztásban százalékarányosan legtöbben a déli régiókban, a nyitrai - 24,6 százalék -, a nagyszombati -21,8 százalék - és a besztercebányai -10,2 százalék - megyében vallották magukat magyarnak Szlovákiában. A szlovák statisztikai hivatal szerint jelentős mértékben - a 2001-es egy százalékról 2011-ben hét százalékra nőtt azoknak a népszámlálásban részt vevő szlovák állampolgároknak az aránya, akik nem jelölték meg nemzetiségi hovatartozásukat. A májusi népszámláláskor 8203 válaszadó - az összlakosság 0,2 százaléka - vallotta be, hogy több állampolgársággal is rendelkezik. Szlovákiában 26 752 állandó bejelentett lakhellyel rendelkező idegen állampolgár él. Közülük a legtöbben a Cseh Köztársaság állampolgárai - 25,9 százalék-, 16,7 százalékuk pedig magyar állampolgár. Szlovákiában 2001-től 2011-ig 0,33 százalékkal - 17 581 fő - nőtt a lakosság összlétszáma. Ez a legalacsonyabb lakosságszám-növekedés a népszámlálások történetében. Az ország lakosságának nemzetiségi arányait tekintve a magukat szlovák nemzetiségűnek vallók száma - 4 352 775 fő - is csökkent a 2001-es adatokhoz képest. Az elmúlt 10 év alatt az egyedüli jelentősebb létszámnövekedést a roma etnikumhoz tartozók csoportja tudhatja magáénak. A roma lakosság az ország összlakosságához viszonyított aránya ugyanis 2011-re elérte a 2 százalékot, számbelileg pedig meghaladta a 105 ezret. (Krónika) TASR SZLOVÁKIAI ÁLLAMPOLGÁRSÁG-VESZTÉS Újabb magyarok fordulnak Strasbourghoz Újabb, szlovák állampolgárságukat vesztett szlovákiai magyarok fordulnak beadvánnyal a napokban a Strasbourgban székelő Európai Emberi Jogi Bírósághoz. A négy felvidéki magyar az Emberi Méltóság Tanácsának jogi segítségét igénybe véve fogalmaz meg beadványt, és ezeket még a hét folyamán postára is adják. Az érintettek: Dolník Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Gubík László, a Via Novales ifjúsági szervezet elnöke, Fehér István tanár és Kassai Gyula református lelkész azon szlovákiai magyarok sorába tartoznak, akik nyilvánosan felvállalták, hogy magyar állampolgárságot szereztek, és ennek következtében a kettős állampolgárságról szóló szlovák törvény értelmében elvesztették szlovák állampolgárságukat. „Mi is szeretnénk élni az Emberi Méltóság Tanácsa által felajánlott lehetőséggel, hogy képviselnek minket a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt” - mondta el az MTI-nek Kassai Gyula. Mint hozzátette: a szlovákiai hivatalok már kinyilvánították, hogy Szlovákiában nincs további jogorvoslati lehetőség a panaszuk kezelésére, ennek ellenére meggyőződésük, hogy jogtalanul vesztették el az állampolgárságukat. „Mi nem vagyunk bevándorlók, itt akarunk élni a továbbiakban is, és a későbbiekben sem teszünk eleget annak a felszólításnak, hogy leadjuk a személyi okmányainkat” - válaszolta az MTI kérdésére Kassai Gyula. Mint megjegyezte: nem akarja provokálni a szlovák hivatalos szerveket, de részt kíván venni a március 10-én sorra kerülő parlamenti választásokon, mert úgy érzi ez „polgári joga és kötelessége”. Az Emberi Méltóság Tanácsa elsőként a szlovák állampolgárságától szintén megfosztott rimaszombati Tamás Aladárnénak és családjának ajánlotta fel a jogi képviseletet. Ők a beadványaik megérkezéséről kedden kaptak visszajelzést Strasbourgból. „Ezek a magyarok a hazaszeretetből és a ragaszkodásból olyan példát mutattak, ami az elmúlt évtizedekben példátlan volt, hiszen egzisztenciális fenyegetettségnek vannak kitéve” - nyilatkozta Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. MKiatific kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 A mérce az, hogy az adott kisebbség a szülőhelyén jól, biztonságban érzi-e magát Budapesti tudósítónktól Magyarországnak is fontos, hogy Szerbia az EU tagjelöltje legyen, hiszen egy szomszédos országról van szó, ahol nagy számban él magyar kisebbség - jelentette ki Győri Enikő. A Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára tegnap Budapesten egy háttérbeszélgetésen hangsúlyozta: politikai szempontból nagy hiba lett volna, ha az EU tovább késlelteti Szerbia tagjelölti státusainak megadását. Győri Enikő emlékeztetett: az Általános Ügyek Tanácsa keddi ülésén, az utolsó pillanatban, amikor már szinte csak formalitásnak tűnt a tagjelölti státus megszavazása, Románia kételyeket fogalmazott meg a Szerbiában élő román kisebbség helyzetével kapcsolatban, s kiemelte: további garanciákat tart szükségesnek, hogy a kisebbség jogai kellő védelmet kapjanak. A testület végül olyan kompromisszumot fogalmazott meg, amelynek értelmében az uniós külügyminiszterek javasolják, a tagállamok állam- és kormányfőiből álló testület indítványozza az Európai Tanácsnak, hogy erősítse meg Szerbia tagjelöltségét. Az államtitkár felidézte: a tagjelöltségi státus megadásához a tagállamok egyhangú döntése szükséges. „A tagállamok megállapították, hogy nagyon komoly előrelépés történt a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédben, ami előfeltétele volt a tagjelölti státusz megadásának. A román ellenvetést követően ezért 26 ország érvelt a státusz megadása mellett. Magyarországnak ebben az egész folyamatban meglehetősen komoly szerepe volt: a bővítés iránt nagyon elkötelezett ország vagyunk, hiszen meggyőződésünk, hogy az EU-nak önös érdeke a bővülés. Egyrészt belső tartalékot látunk a bővítésben, gazdasági értelemben kiaknázatlan potenciált, másrészt a közvetlen szomszédságunkról van szó, így hát ez biztonságpolitikai érdekünk is” - emlékeztetett Győri Enikő, hozzátéve: az érintett országoknak természetesen eleget kell tenniük a csatlakozási feltételeknek. A keddi értekezleten történtek elbeszéléséhez visszatérve elmondta: a román tiltakozást követően egyeztetések, telefonálgatások kezdődtek, s végül megszületett a kompromisszumos megoldás. Ugyanakkor magyar szempontból sorsdöntőnek nevezte, hogy a külügyminiszterek ülésén elfogadott dokumentumhoz nyilatkozatot is csatoltak, amely a Szerbiában élő kisebbségek tiszteletét, védelmét fontos csatlakozási kritériumként határozza meg. A nyilatkozatban foglaltak végrehajtását az Európai Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) folyamatosan ellenőrzi. Győri Enikő Koszovóval kapcsolatban elmondta: megvalósíthatósági tanulmány készül majd, amely megvizsgálja, hogy Prishtina aláírhatja-e a stabilitási és társulási egyezményt. „Magyar, közép-európai és összeurópai szempontból rendkívül fontos lépés Szerbia tagjelölti státuszának megadása. Ráadásul a bővítési folyamat így hiteles maradhat. Ha ugyanis feltételeket szabunk, amelyeket az adott ország teljesít is, akkor kötelességünk ezt elismerni a tagjelölti státusz megadásával. Persze, újabb eredményeket kell felmutatnia Szerbiának ahhoz, hogy elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások, de politikailag nagyon nagy hibát vétett volna az unió, ha tovább késlelteti a döntést” - emelte ki az államtitkár. A Magyar Szó azon felvetésére, hogy a keddi ülésen történtek fényében úgy tűnt, mintha Bukarest nagyobb gondot fordítana a kisebbségvédelemre, mint Budapest, Győri Enikő a következőképpen válaszolt: „Nem kezdenék polémiát arról, hogy milyen megfontolások késztették a román kormányt erre az igen kemény fellépésre. Leszögezném viszont: nagyon örülök, hogy a kisebbségvédelem ilyen komoly érdeklődést kiváltó témává vált. Figyelemfelkeltésnek ez nagyon megfelelő. Magyarország egyébként nagyon odafigyel, hogy a magyar kisebbséggel hogyan bánnak. A Vajdaságban e téren tapasztaltakat biztatónak tartjuk. Folyamatos kapcsolatban állunk a szerb hatóságokkal és a vajdasági magyarok képviselőivel is. Meggyőződésem szerint a kisebbségvédelem mércéje az, hogy az adott kisebbség a szülőhelyén jól, biztonságban érzi-e magát. Mindig a kisebbségek szemével kell vizsgálni ezt a kérdést” - emelte ki az államtitkár. A háttérbeszélgetés során Győri Enikő elmondta: az Általános Ügyek Tanácsának ülésén szó volt általános gazdaságpolitikai kérdésekről is. Az EU az elmúlt két évben sikeres volt a gazdasági helyzet kezeléséhez szükséges intézkedések meghozatalában, a bizottság idei gazdasági előrejelzése azonban még mindig nem túl kedvező. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az ülésen téma volt a schengeni bővítés, amelyet Magyarország továbbra is támogat, hiszen „az EU politikájának hitelességét veszélyezteti, ha Bulgáriának és Romániának annak ellenére távol kell maradnia az övezettől, hogy teljesítette a csatlakozás feltételeit”. Azzal kapcsolatban, hogy Európai Bizottság javasolta a Magyarországnak szánt kohéziós támogatások felfüggesztését, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit, az államtitkár kijelentette: nem helyes ilyen súlyú döntést egy „jövőre vonatkozó feltételezésre” alapozni, ráadásul olyan tagállammal szemben, amely „látványosan javuló adatokat produkál”. Véleménye szerint ezzel a kilátásba helyezett szankció hitelessége is megkérdőjeleződik. ■ MIHÁJLOVITS Klára Mihájlovits Klára EURÓPAI PARLAMENTI MEGHALLGATÁS Ismét a magyarországi médiahelyzetről A magyarországi médiahelyzetről tartottak kedden meghallgatást az Európai Parlament médiaügyi munkacsoportjában. Meghívottként tizenöt-tizenöt percben kifejthette álláspontját Horváth Gábor, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese és Bolgár György, a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője is, akik kijelentették, szerintük veszélyeztetve van a médiaszabadság Magyarországon, majd hozzátették, úgy vélik, a kormány sajtószabadság-ellenes politikát folytat. A felszólaló európai parlamenti képviselők közül többen is párhuzamot vontak a jelenlegi magyar és a kilencvenes évek szerbiai/jugoszláviai médiaviszonyai között. Schöpflin György fideszes képviselő kifejtette, a mostani Magyarország elleni támadások nem a valóság talaján mozognak, hanem csupán a baloldal véleményére építkeznek. Szerinte ezzel akarják feledtetni a 2002-2010 közötti szocialista kormányok hibáit, és egyben aláásni a jelenlegi kormány pozícióit. A jobbikos Morvai Krisztina felszólalásában arra kérte a jelenlevő magyar újságírókat, mondjanak konkrét példákat arra, hogy a hatalom miként sérti meg a sajtószabadságot, mit nem írhattak le, idézzenek fel olyan eseteket, amikor politikai ügy miatt ért volna retorzió újságírókat az elmúlt másfél évben. A képviselőnő azonban nem kapott választ a kérdésekre. Noha nem rendelkezett meghívóval, véleményét elmondhatta Pindroch Tamás, a Magyar Hírlap újságírója is, aki a meghívott kollégáival ellentétben arról beszélt, hogy országában nem számolták fel a sajtószabadságot, sőt, öncenzúra sincs jelen az újságíróknál. A rendezvény utáni nyilatkozatában pedig azt sérelmezte, hogy a meghallgatáson nem mondhatta végig a véleményét. „Miközben az Orbán-kormány állítólagos sajtószabadság elleni támadásokról az összesen kétórás konferencián zavartalanul több mint egy órát értekezhettek a baloldali magyar újságírók és a vitát szervező európai parlamenti képviselők, addig én a beszédemet végig sem mondhattam. Gondolom, a vélemény- és sajtószabadság jegyében” - fogalmazott. (hege) FELSŐOKTATÁSI TÁJÉKOZTATÁS Teljes egyetértés?! A magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára, Hoffmann Rózsa szerdán Brüsszelben tájékoztatta az oktatási EU-biztost a köznevelési, valamint a felsőoktatási törvényről, miután néhány héttel ezelőtt arról értesült, hogy Andrulla Vasziliu - Magyarországról érkezett jelzések alapján, bizonyos európai uniós célok elérése szempontjából - aggályokat fogalmazott meg a jogszabályi változtatásokkal kapcsolatban. „Miután semmiféle hivatalos írásos megkeresés nem jött, egyértelmű volt, hogy ez a jelzés nem része a Magyarország ellen folytatott különböző vizsgálatoknak” - hangsúlyozta az államtitkár a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón, ahol elmondta, a brüsszeli megbeszélésen olyan kérdéseket jártak körül, mint a szakképzés időtartama, a tanköteles korhatár, illetve a hallgatói szerződések témája. Vasziliu felhívta a figyelmet arra, hogy oktatási kérdésekben nincsenek kötelező uniós szabályok. Nem Andrulla Vasziliu, hanem Andor László, a foglalkoztatási ügyek EU-biztosa fog foglalkozni azzal a kérdéssel, vajon összeegyeztethető-e az európai joggal, a munkaerő szabad vándorlásával az a rendelkezés, amely a hallgatói szerződésekről szól. „Az a célunk, hogy egyetértésre jussunk, és még a látszatát is elkerüljük annak, hogy Magyarország valamilyen vállalt kötelezettségét esetleg nem akarja teljesíteni” - szögezte le az államtitkár. (MTI)