Magyar Szó, 2012. március (69. évfolyam, 48-74. szám)

2012-03-01 / 48. szám

2012. március 1., csütörtök SZLOVÁKIAI NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK Tíz év alatt hatvankétezer fővel csökkent a magyarok száma Összesen 458 467 ezer magyar nemzetiségű lakosa van Szlováki­ának, ez a lakosság 8,5 százaléka - derül ki a statisztikai hivatal szerdán közzétett adataiból, amelyekből az is kitűnik, hogy az elmúlt tíz évben 62 ezer fővel csökkent a magyar nemzetiségű­ek száma. A magyar anyanyelvűek száma 2011-ben 508 714 volt - 9,4 százalék. Az összlakosság 5 397 036 fő. A statisztikai adatok szerint az 1991-es népszámlálás 567 296 magyart mutatott ki Szlovákiában - ez a lakosság 10,8 százalékát jelentette a 2001-es népesség-összeírás alapján pedig 520 528-at - 9,7 százalék. A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok számaránya az összlakossághoz képest. Míg a 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 520 528-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a szám 2011-re 458 467-re csökkent. Hasonló mértékben csökkent azoknak a száma is, akik Szlovákiában magyar anyanyelvűnek vallották magukat. 2011-ben 508 714-en - 9,4 százalék - tekintették magukat magyar anyanyelvűnek, miközben 2001-ben még 572 929-en -10,7 százalék - vallották magukat magyar anyanyelvűnek. Az aktuális adatok szerint 8,7 százaléka azoknak a szlovákiai állampolgároknak az aránya, akik azt vallották, hogy otthon leggyakrabban a magyar nyelvet használják. Ehhez képest eltérést mutat azoknak az aránya, akik nyilvános közegben is leggyak­rabban a magyar nyelvet használják, ennél a kérdésnél ugyanis 7,3 százaléknyian jelöl­ték meg a magyar nyelvet. Megyék szerinti elosztásban százalékarányosan legtöbben a déli régiókban, a nyitrai - 24,6 százalék -, a nagyszombati -21,8 százalék - és a beszter­cebányai -10,2 százalék - megyében vallották magukat magyarnak Szlovákiában. A szlovák statisztikai hivatal szerint jelentős mértékben - a 2001-es egy száza­lékról 2011-ben hét százalékra­­ nőtt azoknak a népszámlálásban részt vevő szlovák állampolgároknak az aránya, akik nem jelölték meg nemzetiségi hovatartozásukat. A májusi népszámláláskor 8203 válaszadó - az összlakosság 0,2 százaléka - vallotta be, hogy több állampolgársággal is rendelkezik. Szlovákiában 26 752 állandó bejelen­tett lakhellyel rendelkező idegen állampolgár él. Közülük a legtöbben a Cseh Köztár­saság állampolgárai - 25,9 százalék-, 16,7 százalékuk pedig magyar állampolgár. Szlovákiában 2001-től 2011-ig 0,33 százalékkal - 17 581 fő - nőtt a lakosság összlétszáma. Ez a legalacsonyabb lakosságszám-növekedés a népszámlálások törté­netében. Az ország lakosságának nemzetiségi arányait tekintve a magukat szlovák nemzetiségűnek vallók száma - 4 352 775 fő - is csökkent a 2001-es adatokhoz képest. Az elmúlt 10 év alatt az egyedüli jelentősebb létszámnövekedést a roma et­nikumhoz tartozók csoportja tudhatja magáénak. A roma lakosság az ország össz­lakosságához viszonyított aránya ugyanis 2011-re elérte a 2 százalékot, számbelileg pedig meghaladta a 105 ezret. (Krónika) TASR SZLOVÁKIAI ÁLLAMPOLGÁRSÁG-VESZTÉS­­ Újabb magyarok fordulnak Strasbourghoz Újabb, szlovák állampolgárságukat vesztett szlovákiai magyarok fordulnak beadvánnyal a napokban a Strasbourg­­ban székelő Európai Emberi Jogi Bírósághoz. A négy felvidéki magyar az Emberi Méltóság Tanácsának jogi segítségét igénybe véve fogalmaz meg beadványt, és ezeket még a hét folya­mán postára is adják. Az érintettek: Dolník Erzsébet nyu­galmazott pedagógus, Gubík László, a Via Nova­les ifjúsági szervezet elnöke, Fehér István tanár és Kassai Gyula re­formátus lelkész azon szlovákiai magya­rok sorába tartoznak, akik nyilvánosan felvállalták, hogy magyar állampolgár­ságot szereztek, és ennek következtében a kettős állampolgárságról szóló szlovák törvény értelmében elvesztették szlovák állampolgárságukat. „Mi is szeretnénk élni az Emberi Méltóság Tanácsa által felajánlott lehetőséggel, hogy képvisel­nek minket a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt” - mondta el az MTI-nek Kassai Gyula. Mint hozzátette: a szlo­vákiai hivatalok már kinyilvánították, hogy Szlovákiában nincs további jogor­voslati lehetőség a panaszuk kezelésére, ennek ellenére meggyőződésük, hogy jogtalanul vesztették el az állampolgár­ságukat. „Mi nem vagyunk bevándor­lók, itt akarunk élni a továbbiakban is, és a későbbiekben sem teszünk eleget annak a felszólításnak, hogy leadjuk a személyi okmányainkat” - válaszolta az MTI kérdésére Kassai Gyula. Mint megjegyezte: nem akarja provokálni a szlovák hivatalos szerveket, de részt kí­ván venni a március 10-én sorra kerülő parlamenti választásokon, mert úgy érzi ez „polgári joga és kötelessége”. Az Emberi Méltóság Tanácsa első­ként a szlovák állampolgárságától szin­tén megfosztott rimaszombati Tamás Aladárnénak és családjának ajánlotta fel a jogi képviseletet. Ők a beadványaik megérkezéséről kedden kaptak vissza­jelzést Strasbourgból. „Ezek a magyarok a hazaszeretetből és a ragaszkodásból olyan példát mutattak, ami az elmúlt évtizedekben példátlan volt, hiszen eg­zisztenciális fenyegetettségnek vannak kitéve” - nyilatkozta Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. MKiatific kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 A mérce az, hogy az adott kisebbség a szülőhelyén jól, biztonságban érzi-e magát Budapesti tudósítónktól Magyarországnak is fontos, hogy Szerbia az EU tagjelöltje legyen, hiszen egy szomszédos országról van szó, ahol nagy számban él magyar kisebbség - jelentette ki Győri Enikő. A Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára tegnap Budapesten egy háttérbeszélgetésen hangsúlyozta: politikai szempontból nagy hiba lett volna, ha az EU tovább késlelteti Szerbia tagjelölti státusainak megadását. Győri Enikő emlékeztetett: az Álta­lános Ügyek Tanácsa keddi ülésén, az utolsó pillanatban, amikor már szinte csak formalitásnak tűnt a tagjelölti státus megszavazása, Románia kételye­ket fogalmazott meg a Szerbiában élő román kisebbség helyzetével kapcso­latban, s kiemelte: további garanciákat tart szükségesnek, hogy a kisebbség jogai kellő védelmet kapjanak. A tes­tület végül olyan kompromisszumot fo­galmazott meg, amelynek értelmében az uniós külügyminiszterek javasolják, a tagállamok állam- és kormányfőiből álló testület indítványozza az Európai Tanácsnak, hogy erősítse meg Szerbia tagjelöltségét. Az államtitkár felidézte: a tagjelöltségi státus megadásához a tag­államok egyhangú döntése szükséges. „A tagállamok megállapították, hogy nagyon komoly előrelépés történt a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd­ben, ami előfeltétele volt a tagjelölti stá­tusz megadásának. A román ellenvetést követően ezért 26 ország érvelt a státusz megadása mellett. Magyarországnak ebben az egész folyamatban meglehető­sen komoly szerepe volt: a bővítés iránt nagyon elkötelezett ország vagyunk, hi­szen meggyőződésünk, hogy az EU-nak önös érdeke a bővülés. Egyrészt belső tartalékot látunk a bővítésben, gazdasá­gi értelemben kiaknázatlan potenciált, másrészt a közvetlen szomszédságunk­ról van szó, így hát ez biztonságpoliti­kai érdekünk is” - emlékeztetett Győri Enikő, hozzátéve: az érintett országok­nak természetesen eleget kell tenniük a csatlakozási feltételeknek. A keddi értekezleten történtek elbeszéléséhez visszatérve elmondta: a román tiltako­zást követően egyeztetések, telefonálga­tások kezdődtek, s végül megszületett a kompromisszumos megoldás. Ugyanakkor magyar szempontból sors­döntőnek nevezte, hogy a külügyminiszte­rek ülésén elfogadott dokumentumhoz nyi­latkozatot is csatoltak, amely a Szerbiában élő kisebbségek tiszteletét, védelmét fontos csatlakozási kritériumként határozza meg. A nyilatkozatban foglaltak végrehajtását az Európai Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fo­lyamatosan ellenőrzi. Győri Enikő Koszovóval kapcso­latban elmondta: megvalósíthatósági tanulmány készül majd, amely meg­vizsgálja, hogy Prishtina aláírhatja-e a stabilitási és társulási egyezményt. „Magyar, közép-európai és összeu­rópai szempontból rendkívül fontos lépés Szerbia tagjelölti státuszának megadása. Ráadásul a bővítési folyamat így hiteles maradhat. Ha ugyanis felté­teleket szabunk, amelyeket az adott or­szág teljesít is, akkor kötelességünk ezt elismerni a tagjelölti státusz megadá­sával. Persze, újabb eredményeket kell felmutatnia Szerbiának ahhoz, hogy elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalá­sok, de politikailag nagyon nagy hibát vétett volna az unió, ha tovább késlelteti a döntést” - emelte ki az államtitkár. A Magyar Szó azon felvetésére, hogy a keddi ülésen történtek fényében úgy tűnt, mintha Bukarest nagyobb gondot fordítana a kisebbségvédelemre, mint Budapest, Győri Enikő a következőkép­pen válaszolt: „Nem kezdenék polémi­át arról, hogy milyen megfontolások késztették a román kormányt erre az igen kemény fellépésre. Leszögezném viszont: nagyon örülök, hogy a kisebb­ségvédelem ilyen komoly érdeklődést kiváltó témává vált. Figyelemfelkeltés­nek ez nagyon megfelelő. Magyaror­szág egyébként nagyon odafigyel, hogy a magyar kisebbséggel hogyan bánnak. A Vajdaságban e téren tapasztaltakat biztatónak tartjuk. Folyamatos kap­csolatban állunk a szerb hatóságokkal és a vajdasági magyarok képviselőivel is. Meggyőződésem szerint a kisebb­ségvédelem mércéje az, hogy az adott kisebbség a szülőhelyén jól, biztonság­ban érzi-e magát. Mindig a kisebbségek szemével kell vizsgálni ezt a kérdést” - emelte ki az államtitkár. A háttérbeszélgetés során Győri Enikő elmondta: az Általános Ügyek Tanácsának ülésén szó volt általános gazdaságpolitikai kérdésekről is. Az EU az elmúlt két évben sikeres volt a gazdasági helyzet kezeléséhez szüksé­ges intézkedések meghozatalában, a bizottság idei gazdasági előrejelzése azonban még mindig nem túl kedvező. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az ülésen téma volt a schengeni bővítés, amelyet Magyarország továbbra is tá­mogat, hiszen „az EU politikájának hi­telességét veszélyezteti, ha Bulgáriának és Romániának annak ellenére távol kell maradnia az övezettől, hogy telje­sítette a csatlakozás feltételeit”. Azzal kapcsolatban, hogy Európai Bizottság javasolta a Magyarországnak szánt kohéziós támogatások felfüggesz­tését, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit, az államtitkár kijelentette: nem helyes ilyen súlyú döntést egy „jövőre vonatkozó fel­­tételezésre” alapozni, ráadásul olyan tag­állammal szemben, amely „látványosan javuló adatokat produkál”. Véleménye szerint ezzel a kilátásba helyezett szank­ció hitelessége is megkérdőjeleződik. ■ MIHÁJLOVITS Klára Mihájlovits Klára EURÓPAI PARLAMENTI MEGHALLGATÁS Ismét a magyarországi médiahelyzetről A magyarországi médiahelyzetről tartottak kedden meghallgatást az Európai Parlament médiaügyi munkacsoportjában. Meghívottként tizenöt-tizenöt percben kifejthette álláspontját Horváth Gábor, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese és Bolgár György, a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője is, akik kijelentették, sze­rintük veszélyeztetve van a médiaszabadság Magyarországon, majd hozzátették, úgy vélik, a kormány sajtószabadság-ellenes politikát folytat. A felszólaló európai parlamenti képviselők közül többen is párhuzamot vontak a jelenlegi magyar és a kilencvenes évek szerbiai/jugoszláviai médiaviszonyai között. Schöpflin György fideszes képviselő kifejtette, a mostani Magyarország elleni támadások nem a valóság talaján mozognak, hanem csupán a baloldal véleményé­re építkeznek. Szerinte ezzel akarják feledtetni a 2002-2010 közötti szocialista kor­mányok hibáit, és egyben aláásni a jelenlegi kormány pozícióit. A jobbikos Morvai Krisztina felszólalásában arra kérte a jelenlevő magyar újságírókat, mondjanak konkrét példákat arra, hogy a hatalom miként sérti meg a sajtószabadságot, mit nem írhattak le, idézzenek fel olyan eseteket, amikor politikai ügy miatt ért volna retorzió újságírókat az elmúlt másfél évben. A képviselőnő azonban nem kapott választ a kérdésekre. Noha nem rendelkezett meghívóval, véleményét elmondhat­ta Pindroch Tamás, a Magyar Hírlap újságírója is, aki a meghívott kollégáival ellentétben arról beszélt, hogy országában nem számolták fel a sajtószabadságot, sőt, öncenzúra sincs jelen az újságíróknál. A rendezvény utáni nyilatkozatában pe­dig azt sérelmezte, hogy a meghallgatáson nem mondhatta végig a véleményét. „Miközben az Orbán-kormány állítólagos sajtószabadság elleni támadásokról az összesen kétórás konferencián zavartalanul több mint egy órát értekezhettek a bal­oldali magyar újságírók és a vitát szervező európai parlamenti képviselők, addig én a beszédemet végig sem mondhattam. Gondolom, a vélemény- és sajtószabadság jegyében” - fogalmazott.­­ (hege) FELSŐOKTATÁSI TÁJÉKOZTATÁS Teljes egyetértés?! A magyarországi Nemzeti Erő­forrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára, Hoffmann Rózsa szerdán Brüsszelben tájé­koztatta az oktatási EU-biztost a köznevelési, valamint a felsőoktatá­si törvényről, miután néhány héttel ezelőtt arról értesült, hogy And­­rulla Vasziliu - Magyarországról érkezett jelzések alapján, bizonyos európai uniós célok elérése szem­pontjából - aggályokat fogalmazott meg a jogszabályi változtatásokkal kapcsolatban. „Miután semmiféle hivatalos írásos megkeresés nem jött, egyértelmű volt, hogy ez a jelzés nem része a Magyarország ellen folytatott különböző vizs­gálatoknak” - hangsúlyozta az államtitkár a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón, ahol elmondta, a brüsszeli megbeszélésen olyan kérdéseket jártak körül, mint a szakképzés időtartama, a tanköte­les korhatár, illetve a hallgatói szer­ződések témája. Vasziliu felhívta a figyelmet arra, hogy oktatási kér­désekben nincsenek kötelező uniós szabályok. Nem Andrulla Vasziliu, hanem Andor László, a foglalkoz­tatási ügyek EU-biztosa fog foglal­kozni azzal a kérdéssel, vajon össze­egyeztethető-e az európai joggal, a munkaerő szabad vándorlásával az a rendelkezés, amely a hallgatói szerződésekről szól. „Az a célunk, hogy egyetértésre jussunk, és még a látszatát is elkerüljük annak, hogy Magyarország valamilyen vállalt kötelezettségét esetleg nem akarja teljesíteni” - szögezte le az államtitkár. (MTI)

Next