Magyar Szó, 2012. április (69. évfolyam, 75-98. szám)
2012-04-02 / 75. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com RÖVIDEN ■ YALA Tizennégyen... ...haltak meg, 340-en pedig megsebesültek összehangolt pokolgépes támadásokban szombaton Thaiföld déli részén, Yala városában. A pokolgépek, amelyek közül kettőt motorkerékpáron, egyet pedig egy nyitott kisteherautóban helyeztek el, tíz perc leforgása alatt léptek működésbe százméteres körzetben. Thaiföld Malajziával határos legdélibb részén gyakoriak a bombamerényletek. Az elszakadást és a muszlim többségű Malajziához csatlakozást akarók 2004 elején kezdődött fegyveres lázadása eddig több mint ötezer emberéletet követelt. ■ DOLINSZK Jégtáblán utaztak a horgászok Leszakadt a part menti jégtakaróról és sodródni kezdett az Ohotszki-tengeren egy hatalmas jégtábla, amelyen mintegy 450 horgász volt. Az eset a Szahalin déli részén fekvő Dolinszk város közelében történt. A riasztás után tíz hajóval és csónakkal, továbbá egy helikopterrel siettek a bajbajutottak segítségére. A méternyi vastag jégtábla két és fél órán át sodródott, majd másik jégtorlaszok állták útját, így a parttól 500-600 méterre megakadt, s nem úszott tovább a nyílt tenger felé. ■ MADRID Amnesztia az adócsalóknak Bírság megfizetése ellenében Spanyolországban tisztára lehet mosni az eltitkolt pénzeket. Az adócsalók az eltitkolt összeg 10 százalékának, illetve a külföldön tartott vagyonuk 8 százalékának megfizetésével részesülhetnek amnesztiában. A kormány ettől az intézkedéstől 2,5 milliárd eurós bevételt remél. A száz napja hatalmon levő konzervatív Rajoy-kormány pénteken mutatta be felülvizsgált költségvetését, amely összességében huszonhétmilliárd eurós költségcsökkentést, illetve adóemelést irányoz elő. A cél, hogy az államháztartási hiány a GDP 5,3 százalékára csökkenjen a tavalyi 8,5 százalékról. ■ TIMBUKTU Nyomulnak a tuaregek Tuareg lázadók és a velük laza szövetségben álló iszlamisták szombat hajnalban megtámadták és elfoglalták a kulcsfontosságú Gao város mellett levő két katonai tábort. A mali hadsereg feladta állásait és elhagyta a várost. A lázadók pénteken már elfoglalták Kidal városát, amely Gao és az ismert kereskedőváros, Timbuktu mellett Észak-Mali három legfontosabb regionális központjának egyike. (MTI/ AFP/AP/Reuters) SZÍRIAI VISZÁLY Clinton: Fejezd be a gyilkolást! „Fejezd be polgáraid gyilkolását, vagy súlyos következményekkel kell szembenézned” - üzente Hillary Clinton Bassár el-Aszad szíriai elnöknek a több mint 70 ország vezetőinek részvételével megrendezett tegnapi isztambuli tanácskozáson. Az amerikai külügyminiszter szerint a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár által kidolgozott hatpontos béketerv elfogadása ellenére az Aszad-rezsim megszegte az ígéretét. A harc folytatódik - fogalmazott ezzel összefüggésben William Hague brit külügyminiszter. Hague hozzátette, hogy a szíriai kormány „játékának" egyik következménye a szíriai ellenzéknek nyújtott pénzügyi támogatás növelése lesz. Nábil al-Arabi, az Arab Liga főtitkára arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy az Aszad elleni szigorú intézkedésekkel fokozza a szíriai rezsimre nehezedő nyomást. Az ellenzéki Szíriai Nemzeti Tanács (SZNT) ezzel egy időben bejelentette, hogy a finanszírozni fogja a damaszkuszi rezsim ellen küzdő Szíriai Szabad Hadsereg (FSA) működését. Burhan Ghalioun, az SZNT elnöke a konferencián elmondta, hogy az SZNT a szíriai hadsereg dezertőreiből alakult FSA összes tagjának bérét kifizeti. Mindemellett arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy az SZNT-t a szíriai nép kizárólagos képviselőjeként ismerjék el. Szíriából közben újabb heves harcokról érkeztek hírek. Az ország keleti és északnyugati térségében zajló harcokban, valamint a felkelők támadásaiban Damaszkusz közelében legalább 16 ember, köztük kilenc katona veszítette életét. Az OSDH jelentése szerint öt lázadó, négy katona és egy tiszt halt meg a keleti Dajr az-Zaur kormányzóság Kurri falujában kitört heves harcokban. Négy további katona veszítette életét, amikor egy katonaszökevényekből álló csoport rátámadt egy katonai konvojra - közölte a civil szervezet. Az isztambuli értekezletnek otthont adó épület előtt Aszadot pártoló szíriaiak tüntettek Bela/AP Peking nem enged a washingtoni akaratnak Peking visszautasítja az amerikai elnöknek azt a döntését, hogy szankcionálják az országokat, amelyek olajat vásárolnak Irántól. Kína szerint Washingtonnak nincs joga egyoldalúan más országokat büntetni. EGY JOGI DOKTORÁTUS SZÁZ ÉVE Globális jogászképzésre van szükség Új szemlélet a megváltozott körülményekhez - Dr. Várady Tibor a Harvard Egyetem ünnepségén Tudósítónktól Kína mindig is ellenezte, hogy egy ország egy másik ellen szankciókat alkalmazzon hazai törvényére hivatkozva, továbbá egyoldalú szankciók bevezetését egy harmadik országot érintően - áll a kínai külügyminisztérium szombaton kiadott rövid közleményében. A külügyi szóvivő korábban azt hangoztatta, hogy Kína „törvényes úton, legális csatornákon, ésszerű és méltányos módon importál olajat Irántól". .Álláspontja szerint Kína a vásárlással nem sért érvényes ENSZ biztonsági tanácsi határozatokat, nem veszélyeztet harmadik országot és nem lép fel a nemzetközi közösség érdekei ellen sem. Kína olajimportjának mintegy 14 százaléka származik az iszlám köztársaságból. Alig több mint egy hete, amikor Washington tíz európai országgal együtt Japánt is mentesítette az Iránnal kapcsolatos tervezett büntetőintézkedés hatálya alól, a kínai Global Times (GT) című lap kommentárjában erős hangú bírálatot fogalmazott meg. A cikk szerint Kínának meg kell szabni a határt, és megfelelő válaszintézkedésekkel kell az amerikai gazdaságot sújtania. Hillary Clinton külügyminiszter azzal fenyegetett, hogy országa kizárhatja saját pénzügyi piacairól azoknak az országoknak a bankjait, amelyek július előtt nem csökkentik „jelentős mértékben” olajimportjukat az iszlám köztársaságból. A lap szerint ezeket a szankciókat nem hagyta jóvá az ENSZ. Az iráni olaj főbb importőrei - Kína, India, Törökország, Dél-Afrika és Dél- Korea - egyelőre nem kaptak „felmentést” a tervezett szankciók alól, ugyanakkor sajtójelentések szerint Washington nem szívesen büntetné barátait, Szöult és Újdelhit, valamint NATO-szövetségesét, Ankarát sem. Dél-Korea szombaton közölte, hogy várakozásai szerint még június vége előtt megállapodásra fog jutni Washingtonnal a kérdésben. India, amely olajimportjának 12 százalékát vásárolja Irántól, jelezte, nem enged sem az Egyesült Államok, sem az Elnyomásának. Törökország pénteken jelezte, 20 százalékkal csökkentette Iránból való behozatalát. (MTI) Boston, márc. 31. A legismertebb vajdasági magyar nemzetközi jogász, dr. Várady Tibor is részt vett azon a háromnapos nemzetközi fórumon, amelynek keretében március végén a bostoni Harvard Egyetem jogi kara megünnepelte a jogtudományos doktori képzés kezdetének századik évfordulóját. A fórum a globális jogászképzés kérdéskörével foglalkozott, amelyet Martha Minow dékán köszöntőjében az egyik legaktuálisabb jogi témának nevezett. Minow profeszszor egyébként a Koszoséval foglalkozó független nemzetközi bizottság tagja volt, és könyvet is írt a tömeges erőszak utáni bosszúállás, illetve megbocsátás jelenségeiről. Minthogy a világ sok országában már az alapvető jogi oklevéllel rendelkezőket is „doktori" címmel ruházzák fel, nem meglepő, hogy a közvéleményben meglehetősen zavaros a kép arról, hogy melyik jogi cím mit is jelent. Ezért tűnhet meglepőnek az is, hogy az Egyesült Államok és a világ egyik legismertebb egyeteme a jogi doktorátus bevezetésének „csak” századik évfordulóját ünnepli. Érdemes tisztázni, miről is van szó. Természetesen sokkal régebben kezdtek brit mintára gyakorló jogászokat képezni Amerikában. A Harvard volt a harmadik egyetem a kontinensen, amely 1817-ben ilyen jellegű programot indított. A jelenlegi amerikai jogászképzés háromszintű: a bármilyen egyetemi oklevél megszerzése után elvégezhető hároméves jogi kar (az USA több mint 3000 egyeteme közül kétszázon létezik ilyen posztgraduális jogi kar) a Juris Doctor (JD) címet nyújtja, amely alapfokú jogi oklevélnek számít, és - államvizsga letétele esetén - professzionális joggyakorlásra jogosít. A Legum Magister (LLM) ezzel szemben tudományosmesterifokozatnak számít, és az előbbi elvégzése után szokás folytatni. A terület legmagasabb tudományos fokozata viszont a jogtudományok doktora cím, a PhD-szintű Scientiae Juridicae Doctor, SJD (Amerikán kívül más elnevezések is léteznek, például a német Dr. Jur.), amelyet további 3-5 évig tartó tanulás, kutatás és disszertáció elkészítése, megvédése árán szerezhető. Nem keverendő össze a tiszteletbeli „jogdoktori” címekkel amelyet általában politikusoknak vagy politikával is foglalkozó jogászoknak adományoznak bizonyos egyetemek. A Harvard Egyetem száz évvel ezelőtti újítása éppen a PhD-szintű jogtudósi képzés bevezetése volt. Várady professzor (aki 1970-ben szerezte meg a Harvardon az SJD fokozatot), a budapesti Közép-európai Egyetem nemzetközi kereskedelmi jogi tanszékének vezetője, a nemzetköi jogi nyelvezet kérdéseivel foglalkozó panel munkájában vett részt. A Magyar Szó egyik következő számában interjút közlünk vele a tanácskozás munkájáról és a terület számunkra is legérdekesebb kérdéseiről. ■ PURGER Tibor A Muszlim Testvériség (MT), amely ZA az egyiptomi választásokon a 1. A parlamenti helyek 47 százalékát szerezte meg, bejelentette, hogy saját jelöltet indít a május 23-ára kitűzött elnökválasztáson. Ezt a döntést azzal indokolták, hogy „Egyiptomban veszélyben van a forradalom és a demokratikus folyamat”. A párt jelöltje a képen látható Hajrat al-Sater, egy gazdag üzletember, az MT bőkezű támogatója, aki a Mubarak-rendszerben ellenzékisége miatt hét évet ült börtönben Bela/AP Bela/AP Tűz ütött ki a máltai lobogó alatt úszó Azamara Quest gépházában, és a luxushajó átmenetileg irányíthatatlanná vált. A hajó csütörtökön indult a Fülöp-szigeteki Manilából és a kelet-malajziai Szandakanba tartott. A tüzet azóta eloltották, és a négy motor közül egyet üzemképessé tettek, így ismét működik a légkondicionáló, van folyóvíz, áramszolgáltatás és használható a konyha. Az oltás közben öt tengerész kisebb sérüléseket szenvedett, a mintegy ezernyi turista közül senkinek sem esett baja. Az Azamara Quest jelenleg lassan halad célállomása, Szandakan felé Mim Sió 2012. április 2., hétfő «g89ifea«Gi««aii^SS886a«i«K««l««g«gg!^^8Ci_BIWIWnttWhW?WII» MIANMARI VÁLASZTÁSOK Szú Kji bejutott a parlamentbe Először szerzett képviselői helyet a mianmari parlamentben Aun Szán Szú Kji Nobel-békedíjas ellenzéki pártvezető a tegnap megejtett választásokon. Erről a Szú Kji vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) nevű párt tájékoztatott ranguni központjában felállított kijelzőn. Szú a választások előnapján még azt mondta, nem tekinti sem szabadnak, sem tisztességesnek a választás lefolytatását. Sok szabálytalanság történt a szavazás előkészületei alatt, ami nem felel meg a demokrácia követelményeinek, ennek ellenére pártjával együtt indult a parlamentbe jutásért. Az ellenzéki vezető képviselői mandátuma fontos lépés lehet a majd fél évszázadon át katonai junta vezette ország demokratikus átalakulásában. A sokat üldözött és kitartásáért Nobel-békedíjjal jutalmazott Szú Kji most első ízben kap helyet a mianmari parlamentben. A mianmari hatóságok január elején engedélyezték Szú Kji pártjának, hogy induljon az időközi választáson. Bárhogyan alakul is az eredmény, nem fogja csorbítani a hadseregpárti tömörülés hatalmas túlsúlyát a parlamentben. Szú Kjit tavaly engedték szabadon a hatóságok. Az azt megelőző 23 évből tizenötöt házi őrizetben töltött ellenzéki tevékenysége miatt. Pártját tavaly decemberben ismerték el. Aun Szán Szú Kji (balról) azt követően, hogy egy ranguni szavazóhelyen leadta voksát Bela/AP