Magyar Szó, 2012. július (69. évfolyam, 150-175. szám)

2012-07-02 / 150. szám

2012. július 2., hétfő ROMÁNIAI MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM Az RMDSZ-t nem lehet megkerülni A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) nem lehet megke­rülni a romániai országos politikában és a magyar nemzetpolitikában - jelentette ki Kelemen Hunor elnök a szövetség döntéshozó szerve, a Szö­vetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) vasárnapi marosvásárhelyi ülésén. Kelemen Hunor RMDSZ-elnöki beszá­molójában elmondta, „az RMDSZ gyengí­tésére irányuló budapesti és bukaresti tö­rekvések ellenére” a szövetség megnyerte a júniusi önkormányzati választásokat. Jobb eredményeket ért el, mint négy év­vel ezelőtt, és - noha két magyar párt­tal kellett versenyeznie - nagyobb arány­ban szerezte meg a magyarok szavazatait, mint négy évvel ezelőtt. Kelemen Hunor szerint a választások eredménye azt jelez­te, ahol volt munka az elmúlt négy év­ben, ott a szövetség begyűjtötte a szavaza­tokat, ahol nem folyt érdemi munka, ott azt a kampány sem tudta pótolni. Az el­nök elmondta, újra kell szervezni azokat az RMDSZ-szervezeteket, amelyek nem szerepeltek jól a választásokon. Kelemen Hunor úgy vélekedett, „Kö­vér László felelőtlen erdélyi portyázása” nagymértékben hozzájárult a magyarelle­nes hangulat szításához, a magyarellenes román szavazók mozgósításához. „Nem vagyunk harcban a magyar kormánnyal, de i meg kell érteni, hogy az RMDSZ-nek­­86 százalékos beágyazottsága van. Nem le­het Kárpát-medencei nemzetpolitikát fel­építeni az RMDSZ nélkül” - jelentette ki Kelemen Hunor, aki a választási eredmé­nyek tükrében megállapította, a magyar­magyar verseny nem mozgósította az er­délyi magyar szavazókat. „Ha az ember mocskolódást lát, nem megy választani, hanem otthon marad” - fogalmazott az elnök. Hangoztatta: „a politikai importtal nem helyettesíthető a jó minőségű erdé­lyi áru, nem szeretik az emberek, ha gyar­matként kezelik őket”. Az őszi parlamenti választások vonat­kozásában Kelemen Hunor azt tartotta célnak, hogy az RMDSZ-nek erős frakció­ja legyen a törvényhozásban, mely a kor­mányzati jelenlétet is biztosíthatja. A szö­vetségi elnök az őszi parlamenti választások vonatkozásában is elismételte: „a szövetség kinyitotta az ajtót, a zárat leszerelte, a kul­csot eldobta”. Ezzel arra utalt, hogy a többi magyar párt politikusait is az RMDSZ sora­iba várja, ha részt kívánnak venni a parla­menti választásokon. (MTI) Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt, a tárca parlamenti államtitkára is világossá tette, hogy a magyar kormány csak akkor tud együttműködni a határon tú­li magyar szervezetekkel, köztük az erdélyi magyarság képviselőivel, ha egységesen lép­nek fel - közölte a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője, Kaleta Gábor vasár­nap az MTI-vel, aki Kelemen Hunor kijelentéseire reagálva elmondta, szükség van arra, hogy az erdélyi magyar szervezetek képesek legyenek olyan közös célokat, programot ki­dolgozni, amelyben egyetértenek, és ezt a „minimumot” közösen tudják képviselni. Az erdélyi magyarság sokszínű, teljesen természetes, hogy az önkormányzati választá­sokon több párt indult. A Külügyminisztérium nem szól bele, hogy magyarországi poli­tikusok mely szervezet mellett kampányolnak - mondta Kaleta Gábor, aki sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy Kövér László házelnök útjával kapcsolatban az RMDSZ ilyen minősítést használ. Kitért arra is, hogy Németh Zsolt részt vett a romániai önkormányza­ti választási kampányban, de nem pártok, hanem értékek mellett érvelt, és hangoztatta, a magyar kormány támogatja az erdélyi magyarság egységtörekvéseit. ÍJÁSZTALÁLKOZÓ ÓPUSZTASZEREN Nyílvesszők sötétítették el az eget Ezerkétszázötven íjásznak a képzeletbeli ellenség tábora felé kilőtt nyílvesszői sötétítették el az eget szombaton Ópusztaszeren, ahol immár hatodik alkalommal rendezték meg a hagyományőrző íjász­találkozót, a Nyílzáport. A 907-es pozsonyi csatára emlékezve a Kárpát-medence minden szegletéből összesereg­­lett íjászok szabályos hadrendben - tizedekbe, rajokba és századokba sorakozva - vonultak föl az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark melletti pusztán. A harcosok - akik között szép számmal voltak nők és gyerekek is - először fegyvereiket magasba emelve az Árpád-kor­ban használt Huj, huj, hajrá! csatakiáltással köszöntötték egymást. Az íjászok ezt követően egy­mást váltva célzott lövéseket adtak le a képzeletbeli ellenséget szimbolizáló célbábukra, majd fegyvereiket az ég felé irányítva egyszerre árasztották el az ellenfél táborát nyílvesszőikkel. A magyarországi hagyományőrző íjászat legnagyobb seregszemléjén idén is izgalmas és látványos programokkal várták az érdeklődőket. Az emlékparkban szombaton megeleve­nedett a magyarság egy dicsőséges korszaka, a vendégek egy csapásra a honfoglaló magya­rok életébe csöppenhettek. Középkori kézművesvásár, harci és életmód-bemutatók, érde­kes foglalkozások fogadták a látogatókat, akik testközelből ismerhették meg a X. századi magyarok életmódját, félelmetes harcmodorát. A Nyílzápor alkalmából a Feszty-körképnek is helyet adó Rotunda épületében egy kü­lönleges, a magyar történelem ezer évének legfontosabb pillanatait felidéző kiállítás nyílt. Máday Norbert műgyűjtő korábban a nagyközönség számára ismeretlen, egyedülálló XIX. századi metszetgyűjteményéből. A szenvedélyes gyűjtő közel két évtizede kutatja és gyűjti a litográfiákat. Gyűjteményét kizárólagosan a magyar kulturális örökség relikviáinak, azon belül is leginkább az 1848—49-es szabadságharc még föllelhető tárgyi emlékeinek vásárlásá­val hozta létre. (MTI) MAGYAR POLGÁRMESTEREK IX. VILÁGTALÁLKOZÓJA Partnerséget kérnek a kormányzattól Szerkesztőségi összefoglaló A hétvégén tartották meg Gödöllőn, a Királyi Kastélyban a Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozó­ját. A kétnapos tanácskozás résztvevői üdvözlik a határon túli magyar önkormányzatokkal való bővülő, egyre aktívabb testvér-települési kapcsolatrendszert, szorgalmazzák az aktívabb szakmai együttműködés kialakítását, ugyanakkor elutasítanak minden olyan kezdeményezést, amely nem a határon túli magya­rok többségének egyetértésével történik, azok megosztására törekszik. A Magyar Polgármesterek IX. Világta­lálkozója június 29-én, pénteken hagyomá­nyosan a Himnusz eléneklésével vette kez­detét, majd dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere nyitotta meg a ren­dezvényt, aki elmondta, a Magyar Polgár­­mesterek Világtalálkozóját első alkalommal 1996 júniusának utolsó hétvégéjén rendez­ték meg, s azóta kétévente találkoznak a te­lepülésvezetők, akik között nagy számban képviseltetik magukat a határon túli terüle­tekről is, hiszen a rendezvény célja, hogy le­hetőséget nyújtson a szakmai tapasztalatcse­rére, amire nagy szükség van most, amikor az önkormányzatokat érintő döntések nagy intenzitással zajlanak. A megnyitóünnepség folytatásában kö­szöntőt mondott dr. Sólyom László, Ma­gyarország egykori köztársasági elnöke, a rendezvény fővédnöke, Pásztor István, Vaj­daság Autonóm Tartomány Képviselőházá­nak elnöke és Kementzey Ferenc, a Raiffe­isen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese is. „A világtalálkozón részt vevő polgármesterek közössége összekovácsolódott, megszilárdult a találkozó szellemisége, tényezővé, divatos szóval élve erővé vált” - jelentette ki Sólyom László, aki beszédét az önkormányzáshoz va­ló alapjognak és a nemzet egysége gondo­latainak szentelte. Kijelentette, fontos, hogy megértsük: a nemzet kulturálisan egységes, de a helyi társadalom igen sokrétű, a ma­gyarság pedig több központúvá vált. A ha­táron túli nemzetrészek önállóak, nem lehet őket Budapestről irányítani, hangsúlyozta, hozzáfűzve, az együttműködésnek a kölcsö­nösség talaján kell állnia - ezt testesíti meg a világtalálkozó. Pásztor István köszöntőjében kijelentette, a kétnapos tanácskozás a folya­matos együtt gondolkodás folytatása. Úgy fo­galmazott, a 2012-es év vízválasztó a határo­kon túli magyar közösségek számára, mivel csaknem mindenhol idén tartják a választá­sokat, ami komoly erőpróbát jelent a határon túli magyar közösségeknek. Kemenczey Fe­renc elmondta, rendkívül fontosnak tartják az ilyen tanácskozásokat, hiszen különösen nagy szükség van a tapasztalatcserére akkor, amikor az önkormányzati szférának rendkí­vül sok kihívással kell szembenéznie. A plenáris előadások között dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Mi­nisztérium területi államigazgatásért felelős államtitkára a közigazgatási rendszer átalakí­tásáról értekezett, Tállai András, a Belügy­minisztérium önkormányzati ügyekért fele­lős államtitkára pedig arról beszélt, miért vált szükségessé a rendszerváltozás egyik legfon­tosabb vívmányának tekinthető önkormány­zati rendszer átalakítása. Warvasovszky Ti­hamér, az Állami Számvevőszék alelnöke az­­ önkormányzatok pénzügyi ellenőrzésének­­ új formáit ismertette előadásában.­­ A Magyar Polgármesterek Világtalál­­­­kozójának egyik legünnepélyesebb esemé­nye idén is a Polgármesteri Ezüstlánc díjak I átadása volt. Az idei elismeréseket Beth- I­len Farkas, Verőce polgármestere és Fenes 2. Iván, a szlovákiai Bős első embere vehette­­ át Gémesi Györgytől. A találkozó legrango­sabb kitüntetését, az Életműdíjat pedig Só­lyom László kapta. A világtalálkozó programja pénteken délután a Településüzemeltetés, a Vidékfejlesz­tés - településfejlesztés, valamint a Nő, politika, hatalom című szekcióülésekkel folytatódott a Gödöllői Királyi Kastélyban, ahol a ven­dégek az említett témákkal kapcsolatos ta­pasztalataikat vitatták meg. Szombaton, a találkozó zárónapján pedig a határon tú­li magyar önkormányzatok helyzetéről, az együttműködés fontosságáról, valamint az önkormányzati érdekvédelem nemzetkö­zi tapasztalatairól esett szó. A záró plenáris ülésen Regionális együttműködés és nemzeti ösz­­szetartozás címmel dr. Szili Katalin ország­­gyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alel­nöke tartott előadást. Kifejtette, ma egy po­litikusnak nem lehet más feladata, mint az, hogy a most alakuló torz rendszer - ami, úgy tűnik, hosszú távra meghatározó lehet - hatásait igyekezzen minimalizálni. Csak olyan jövőkép alkotható, amiben a párbe­széd, a kooperáció érvényesül. Ebben pedig jelentős szerepük kell hogy legyen az ön­­kormányzati szövetségeknek. Leszögezte, meg kell találni a kiutat a jelenlegi gyűlölet­struktúrából, ehhez pedig elengedhetetlen a párbeszéd és az együttműködés. Ennek a két dolognak a fontosságát emelte ki az anyaországon kívül élő magyarokkal kap­csolatosan is. A Nemzeti Összetartozás Bi­zottsága alelnökeként úgy foglalt állást, hi­básnak tart minden olyan kampányt, amely megosztja a határon túli magyarságot. Az állampolgársági törvény változásának ha­tása a magyarságtudatra című előadásában Péter Ferenc, Szováta polgármestere kifej­tette, mindig is Székelyföldet tekintette ott­honának, s ez nincsen másképp az állampol­gársági törvény változása óta sem. Szerinte a kettős állampolgárság lehetőségének megte­remtése inkább az anyaországhoz fűződő vi­szonyában hozott gyökeres változást. A tanácskozáson izraeli, svéd és osztrák tapasztalatok is elhangzottak. A rendezvényt ugyanis megtisztelte jelenlétével K­án Mór, Izrael Magyarországra akkreditált nagykö­vete és Gil Litov, az Izraeli Jegyzők Szövet­ségének elnöke is. Zárszavában dr. Gémesi György elmond­ta, meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az önkormányzati és az állami vezetők ki tudják cserélni a gondolataikat. Kifejtet­te, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége azt az álláspontot képviseli, hogy az önkor­mányzatok bevonása nélkül nem szabad ró­luk döntés hozni. A szervezet támogatja a kétkamarás parlament létrehozását, ami­ben az önkormányzatoknak is képviselethez kell jutniuk. A találkozó résztvevői által el­fogadott zárónyilatkozatban egyebek mellett az is szerepel, hogy üdvözlik a határon tú­li magyar önkormányzatokkal való bővülő, egyre aktívabb testvér-települési kapcsolat­­rendszert, szorgalmazzák az aktívabb szak­mai együttműködés kialakítását, amelyben a továbbiakban is a Magyar Önkormányza­tok Szövetségét kérik fel partnernek, ugyan­akkor elutasítanak minden olyan kezdemé­nyezést, ami nem a határon túli magyarok többségének egyetértésével történik, azok megosztására törekszik. A Magyar Polgármesterek Világtalálko­zója a Polgármesteri Aranygyűrű díjak ün­nepélyes átadásával zárult, amely elismerés­ben idén Búzás Péter, Makó, Boldog István, Kétpó és Gajdos István, Beregszász polgár­­mestere részesült. A MAGYAR SZABADSÁG NAPJA A szeretet breviáriuma A gödöllői Alsóparkban található Világfánál a hétvégén immár huszonkettedik alkalommal rendeztek ünnepi műsort szombaton este a magyar szabadság napja al­kalmából. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Mádl Dalma asszony, a Magyar Szabadságért díj idei kitüntetettje és Antall Józsefné Klára asszony, de jelen voltak a Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozójának résztvevői is. Az ünnepség kezdetén dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere mondott be­szédet, amelyben az egyetemes értékek fontosságára hívta fel a figyelmet, köztük a hitelesség megőrzésére mint a megújulás zálogára, hozzátéve, rendkívül fontos, hogy mindannyian tegyük a dolgainkat úgy, hogy szűkebb és tágabb értelemben is mindig hitelesek tudjunk maradni, ugyanis ha így lesz, mindig tudni fogjuk, mit kell tennünk. A köszöntő után az egybegyűltek megtekinthették A szeretet breviáriu­ma című összeállítást, amelyet a neves rendező, Koltay Gábor készített az ünnepség­re. A műsorban közreműködött Bedőcs Imre, Bodnár Vivien, Csurka László, Mil­ler Zoltán, Varga Klári, Pethő Zsófia, Ruttkay Laura, Sipos Imre, Teszári Mátyás, valamint a Bartók táncegyüttes tagjai. A szeretet breviáriuma című összeállítás nagy sikert aratott // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 ___

Next