Magyar Szó, 2012. november (69. évfolyam, 255-280. szám)

2012-11-08 / 261. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com * RÖVIDEN ■ BUDAPEST Garázdaság Csoportos garázdaság miatt hat embert állított elő a rendőrség a kínai nagykövetség budapesti épülete elől tegnap, mert tiltakozó akciójuk közben szalmabábut égettek - tájé­koztatta az Országos Rendőr-főka­pitányság Kommunikációs Szolgálata az MTI-t. A Tibetet Segítő Társaság a Kínai Népköztársaság VI. kerületi nagykövetsége előtt tegnap délelőtt­re hirdetett tiltakozó akciót. Az Atv. hu azt írta, a Tibet függetlenségé­ért küzdő emberi jogi aktivisták benzinnel leöntötték és felgyújtot­ták a tibeti függetlenséget jelké­pező szalmabábut. A csoport tibeti zászlókat lengetett, a nagykövetség kerítésére pedig - vélhetően önma­gukat felgyújtott - tibetiek arcképeit feszítették ki, miközben azt kiabálták: „Free Tibet!”. A rendőrség az MTI megkeresésére tegnap délután azt közölte: hatan egy bábut gyújtottak meg a VI. kerületi Városligeti fasor­nál lévő követség előtt. A helyszínre érkező járőrök csoportos garázda­ság miatt előállították őket a kerületi rendőrkapitányságon, kihallgatásuk folyamatban van. (MTI) ■ PÁRIZS Rábólintott a melegházasságra a kormány Jóváhagyta tegnapi ülésén a francia szocialista kormány az azonos nemű párok házasságának engedélyezésé­ről szóló törvényjavaslatot. A házasság intézmények kiterjesztése a homo­szexuális párok számára „nemcsak egyesek, hanem az egész társadalom számára előrelépést jelent” - mondta a kormányülésen a fél évvel ezelőtt köztársasági elnökké választott Franco­is Hollande, aki egyik legfőbb választási ígéretét teljesíti. A tervezet - amelyet sem a jobboldali ellenzék, sem a kato­likus egyház nem támogat - január­ban kerül a parlament elé, s várhatóan 2013-ban törvénybe lép. Franciaország a 12. ország, ahol engedélyezni fogják az azonos neműek házasságát. (MTI) ■ MOSZKVA Lövöldözés Szerelemféltésből ölt meg öt embert tegnap egy férfi vadászka­rabéllyal az orosz főváros északke­leti részén - tudta meg az Interfax orosz hírügynökség. A gyanúsítottat a lövöldözés után szinte azonnal elfog­ták a rendőrök. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió tudósítása szerint a férfi erősen ittas volt. Kijelentései alapján felmerült, hogy elmeorvosi vizsgálat­ra szorulhat - hangzott el a beszámo­lóban. Oroszországban a 18 évüket betöltött állampolgárok rendőrségi engedéllyel rendelkezhetnek vadász­­fegyverrel, vagy önvédelmi, illetve sportcélú fegyverre­ is. (MTI) A TEHERÁN tíz drogcsempészt Kivégeztek tíz, kábítószer-csem­pészés miatt elítélt embert tegnap Teheránban - számolt be honlapján a teheráni ügyészség. Az interneten közzétett bejelentés szerint a csem­pészeknél több száz kilogrammnyi, különböző típusú kábítószert találtak. Az ENSZ adatai szerint 2012 nyolc hónapjában több mint 300 embert végeztek ki Iránban, 2011-ben pedig összesen 670-et. A kivégzéseket élesen bírálta az Európai Unió, az ENSZ számos szakértője és különböző embe­ri jogi szervezetek, például az Amnesty International. (MTI) Muern Sió AMERIKA VÁLASZTOTTA Obama folytathatja Remények és valóság - A kongresszus továbbra is megosztott - Romney és az elnök összefogásra szólít fel - A kisebbségek előretörése a politikai színpadon Folytatás az 1. oldalról Mindkét jelölt hozzáállása a legjobb amerikai hagyomá­nyokat tükrözi, amelyek szerint a legádázabb politikai harc is csupán nagyjáték, amelynek lezajlása után minden tisztességes hazafinak az a dolga, hogy­ összefogjon - különösen kritikus időkben, mint amilyen a mostani is. Már a következő hetek megmutatják, mennyire őszinte és hatékony ez a megnyilatko­zás, hiszen a washingtoni hatalomra rendkívül kényes feladat vár: az év végéig teljesen új költségvetési kompromisszumot kell kimunkálni, mert különben újabb recesszióval fenyegető, szigorú megszorításokra kerül sor egy korábban elfogadott törvény alapján. Kevésbé biztató a kép, ha az első republikánus pártreakciókat tekintjük. Romney pártját a vere­ség nyomán már nem ő, hanem két kongresszusi vezető irányítja majd. John Boehner képvise­lőházi elnök gratulált ugyan Obamának, de kijelentette, hogy az „amerikai nép azért tartotta meg a képvi­selőházi republikánus többséget, mert nem ért egyet az adóemeléssel”. Még ellenségesebb volt Mitch McConnell kentuc­­ky szenátor, kisebbségi vezető nyakatekert nyilat­kozata, ő már kedd éjjel hosszú levélben fejteget­te, hogy „az ország nem támogatja az elnök eddigi kudarcait és túlkapásait”, hanem csak „több időt adott neki arra, hogy befejezze a tőle kért munkát, méghozzá azzal a kongresszussal közösen, amely visszaállította az egyensúlyt Washingtonban az előző két év egypárti uralma után.” Ezzel szemben Obama elnök győzelmi beszédébert azt emel­te ki, hogy a kampány során azoktól is sokat tanult, akik nem értettek vele egyet. Megígérte, hogy mindkét párt vezetősé­gével együtt fog működni a legfontosabb kihívásokra adandó válaszok felkutatásában, azokban az ügyekben, amelyeket csak együtt lehet megoldani. Ilyenek a deficitcsökkentés, az adórendszer átalakítása, a bevándorlási reform és az energia­függetlenség. A szerda reggelig közzétett adatok alapján Barack Obama 303, Mitt Romney 206 elektori szavazattal rendelkezett a lehet­séges 538-ból. Az elnök 26 államban és a fővárosi kerületben győzött, országosan 59 millió kétszázezer szavazatot kapott (50 százalék), Romney pedig 24 államban nyerve 56 millió hétszáz­ezret (49 százalék). Az idén egyharmad arányban újraválasztott szenátusban a demokraták két mandátummal többet szerez­tek meg, mint eddig (52), a republikánusok (két szélsőséges teapárti jelölt vereségével) viszont kettővel kevesebbet (45). Hozzájuk csatlakozik majd két független szenátor, egy hely sorsa pedig még eldöntetlen. A képviselőházban megmarad, de öttel csökken a republikánus többség: 237:198. Tizenegy államban kormányzó-választást is tartottak: ezek közül hétben demokraták, négyben republikánusok győztek. Ezzel gyakorlatilag beigazolódtak a legalaposabb előrejel­zések, és nem lett igazuk azoknak, akik Romney szavazattöbb­ségét, de Obama minimális elektori győzelmét várták. Érde­kes, hogy a kilenc hintaállamból az elnöknek nyolcat sikerült megnyernie, és csak Észak-Karolinában veszített, éppen ott, ahol pártja szeptember elején az országos jelölőgyűlést tartotta. Romney-nak viszont nem sikerült győznie abban a két közös­ségben sem, ahol élt: Michiganben az édesapja, ő maga pedig Massachusettsben volt korábban kormányzó, de mindkét állam Obamának adta elektori szavazatait. Paul Ryan alelnökjelölt sem tudta saját államát biztosítani Romney számára. Wiscon­sin, ahol az elmúlt két évben kemény szakszervezet-ellenes hajszát folytatott a republikánus kormányzó, sőt még az ellene emiatt indított visszahívási referendumot is megnyerte, most Obamát választotta, Ryan viszont az alelnöki vereség ellenére megtartotta saját képviselőházi székét. Noha szinte pontosan a megjósolt eredmények születtek, az eredményhirdetési dráma a vártnál két órával tovább tartott. Mitt Romney másfél órával a televíziós választási szakértők döntése után sem ismerte még el a vereséget. Karl Rove, a párt legagyafúrtabbnak tartott háttérembere hírek szerint az est folyamán felvetette, hogy az ohiói eredményt ne fogadják el, hanem akár hetekig bíróságon vitassák az ügyet. Obama győzelmének bejelentésére annak alapján szánta el magát az amerikai média washingtoni idő szerint 23.15-kor, hogy Ohio államban már csak azoknak a megyéknek a szava­zatai vártak megszámlálásra, amelyekben a demokratáknak hagyományosan jelentős többségük van. A többi hintaállamból kiszámítható eredményeket jeleztek. Floridában és Virginiában még nyitott volt a verseny, ám annak a két államnak az elektori szavazatai már nem lettek volna elegendőek az eredmény visszafordítására. Miközben Obama chicagói központjában hatalmas tömeg ünnepelt, Romney hívei Bostonban zavarodottan várták a stáb döntését. A szervezők kétféle zenével készültek a győzelem, illetve a vereség esetére, de a tanácstalanságban jobbára egyik sem csendült fel. A jobboldali kommentátorok - akik már elismerték a vereséget - azzal kezdték azt magyarázni, hogy Romney „nem volt elég agresszív” az Obama-ellenes támadá­sokban. Ez a felelősség­re vonás várható volt, hiszen a Republikánus Párt szélsőséges szár­nya soha nem fogadta el igazán az eredetileg mérsékeltnek ismert Romney-t. Egy másik jobbol­dali szürke eminenci­ás, Grover Norquist arról híresült el, hogy minden egyes republi­kánus törvényhozóval írásbeli fogadalmat írat alá a kampánytá­mogatás fejében arról, hogy soha nem fognak­­ adóemelésre szavazni.­­ Az így túszul ejtett a kongresszusi tagok annak következtében nem választóik vagy saját fejük szerint szavaznak, mert a soha semmire meg nem választott háttérember zsebében érzik magukat. Norquist odáig ment el kedd éjjel, hogy megállapítsa: „Obama veszített, a Teadélután győzött", mert ezek után az elnök lesz kénytelen a jobboldal követeléseinek engedni. Ez annál is furcsább, mivel éppen a republikánus tábor hangoztatta, hogy az elnökválasztás tulajdonképpen az Obamáról szóló referendum lesz. Most, hogy az elnök megnyerte ezt a referendumot, azt várná az ember, hogy a másik fél kénytelen lesz feladni a kompromis­szumok makacs elutasítását. Obama először az interneten köszönte meg a bizalmat, de ő is kivárt a győzelmi beszéddel, hiszen még Romney sem telefonált neki. A 2000. évi floridai választásra kezdett hason­lítani a helyzet, amikor Al Gore alelnök már elindult, hogy megtartsa a vereséget elismerő beszédet, de visszafordult, amikor kiderültek a floridai visszásságok. Állítólag Romney is visszafordult egyszer kedd éjjel, de éjfélkor végül is telefonált az elnöknek és gratulált a győzelemhez, majd csatlakozott egy bostoni szállodában várakozó híveihez, hogy bejelentse a döntést. Obama győzelme elsősorban két tényezőre vezethető vissza. Az objektív körülmény az, hogy az amerikai társadalom arca lassan de biztosan változik a kisebbségek javára: náluk nagyobb a népszaporulat, ők alkotják az új szavazók egyre nagyobb hányadát. A másik, ennél sokkal szubjektívebb ok Barack Obama személyiségében rejlik. A személye által táplált rokon­­szenv még a gazdasági viszonyok túl lassú javulása ellenére is sokkal nagyobb, mint a Romney-ba vetett bizalom, aki a szupergazdag rétegbe való születésével és az egész élete folya­mán élvezett privilégiumok folytán egyszerűen képtelennek tűnik átérezni az átlagember életkörülményeit, és legfeljebb csak erőltetetten tud a tömegekhez viszonyulni. Az amerikai politikai hatalom csúcsain folytatódik a kötél­húzás. A megosztott törvényhozásnak és az elnöknek meg kell találnia az együttműködés módját, mert különben még évekig elodázódik a társadalom égető problémáinak kezelése. Ez a veszély fennáll, mert egyes megfigyelők szerint Paul Ryan vesztes republikánus alelnökjelölt - aki meg fogja tartani a képviselőházi költségvetési bizottság elnöki posztját - 2016-ra elnökjelöltségi ambíciókat táplál, és emiatt nem áll érdekében a kiegyezés. Ezt a nem lehetetlen ördögi forgatókönyvet azonban érdemes egyelőre fenntartásokkal fogadni: a Republikánus Párt vezetői minden nyilvánosan dacoló póz ellenére felte­hetőleg látják, hogy a párt egyre inkább veszíti a lépést az amerikai társadalom demográfiai változásaival. Ha tudjuk, hogy a jelenlegi népszaporulati tendenciák alapján két-három választás múlva már a keményen republikánus Texasban is a latin-amerikai származásúak alkothatják a kulcsfontosságú választói réteget (márpedig Obama a kisebbségi szavazatok 80 százalékát szerezte meg), akkor nem nehéz belátni, hogy az Egyesült Államokat többé nem lehet kormányozni a szélsősé­gesen konzervatív és a dúsgazdag elitnek kedvező kizárólagos értékrend alapján. ■ PURGER Tibor 2012. november 8., csütörtök Csak korlátozott politikai reform Kínában Kína kész a politikai rendszer reformjára, de a politikai „szerkezet­­átalakításra” csak a „nemzeti való­ságot” szem előtt tartva törekedhet - hangoztatta a Kínai Kommunista Párt (KKP) XVIII. kongresszusának szóvivője tegnap. „Biztosak lehetünk abban, hogy a strukturális reform terén lesz előre­haladás, ... a szocialista jogállamiság tovább tökéletesedik, és az emberek által élvezett demokratikus jogok köre is egyre bővül” - állapította meg Caj Ming-csao a kongresszushoz kapcsolódó első sajtóértekezleten. A közelmúlt két nagy korrupciós ügyére vonatkozó kérdésre válaszol­va Caj kijelentette: Po Hszi-laj volt csungkingi párttitkár és Liu Cse-csün volt vasútügyi miniszter esete komoly lecke volt. Mint mondta, a központi fegyelmi ellenőrző bizottság új terve­zetet dolgozott ki arra, hogy 2013 és 2017 között milyen módon vegye elejét a korrupciónak, illetve hogyan büntesse azt. A sajtóértekezlet és a korábbi hivatalos kínai médiában megjelent, helyenként bátornak és szókimondó­nak ható cikkekből, kommentárokból az sejthető, hogy a kommunista párt szóhasználatában egyre többet szere­pelnek majd a „politikai reform” és a „demokrácia” kifejezések. A korrup­cióról pedig minden szinten egyre nyíltabban beszélnek. Valószínűleg ugyanakkor nemcsak a nyugati demokráciák polgárai és a kínai sajátosságokkal épülő szocializ­musban élők értenek esetenként mást és mást az egyes szavakon, hanem a kínai polgárok nagy része és a poli­tikai vezetés értelmezése sem mindig fedi egymásét. (MTI) Brzezinski Putyint bírálta Az orosz politika menekül a valódi problémák elől - jelentette ki Zbigniew Brzezinski neves amerikai politikai szak­értő a Kommerszant FM orosz rádió­ban tegnap sugárzott interjúban. Jimmy Carter egykori amerikai elnök volt nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint az amerikai politika realisztikus, és célja az együttműködés Oroszországgal. Brzezinski hozzátette: Moszkva és Washington kapcsolatait egyrészt az Oroszországhoz közeli déli régió - a Közel-Kelet, de az orosz Kaukázus, vagy Közép-Ázsia biztonsági helyzetének alakulása­­ nehezítheti, másrészt Orosz­ország növekvő belső nehézségei tehetik bonyolulttá. „Ezek gazdasági és szociális prob­lémák, amelyeket, úgy tűnik, Putyin úr nem fog fel teljes mértékben. Az, amit pedig tesz a gondok megoldása érdekében, szerintem még súlyosabb belső válsághoz vezet” - fejtette ki a lengyel származású politikai szakértő. Brzezinski szerint az orosz gazdaság erősen hasonlít a nigériaira, s ez nem felel meg az oroszok törekvéseinek. „Nem lehet nacionalista jelszavakra építeni egy egydimenziós gazdaságot. Ez biztos út az elszigeteltséghez és ugyan­azon problémák végtelen újratermelődé­séhez” - mondta. A szakértő szerint az amerikai külpo­litikában Oroszország nem kapja meg a kellő figyelmet, de szerinte Moszkvának is meg kellene fogalmaznia világlátását és megértenie történelmi környezetét. Brzezinskit aggasztja az orosz naci­onalizmus, bírálja Vlagyimir Putyin tervét az Eurázsiai Unió létrehozataláról, amelyhez szerinte Oroszországon kívül senki sem akar csatlakozni. Az ameri­kai politológus szerint az egész (orosz) politika valójában menekülés a valódi problémák elől. (MTI)

Next