Magyar Szó, 2013. január (70. évfolyam, 1-24. szám)

2013-01-03 / 1. szám

2013. január 3., csütörtök llamto kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Ellenzéki egyeztetés: Új alkotmányra van szükség A Fidesz szerint a bankadó eltörlése az ellenzéki szervezetek célja Ellenzéki szervezetek szerint új alkot­mányra van szükség, mert a jelenlegi alaptörvénynek se társadalmi, se tartal­mi legitimációja nincs - jelentette be első egyeztetésük után tegnap a szocialista Bárándy Gergely. A politikus sikeresnek ítélte az első, a közjogi kérdésekről zajló egyeztetést, amelyen a Magyar Szocialista Párt kezdeményezésére a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014 választói mozga­lom, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyar­­országért képviselői vettek részt. Meg tudtak állapodni a célokban, az alap­elvekben és a tárgyalás folytatásában is - mondta. A következő választások után még kétharmados többség birtokában sem akarnának egyedül alkotmányozni - ismertette a résztvevők álláspontját. Elképzeléseik szerint az új alkotmány két lépcsőben, a részvételi demokrácia minden elemét kihasználva születhet meg - közölte. Az első körben a jogállamiságot akar­ják helyreállítani, ezért csak az ehhez legszükségesebb módosításokat végzik el - jelentette ki. Szavai szerint ezután indulhat egy hosszú és kiterjesztett folya­mat, amelynek a végén egy társadalmi konszenzussal elfogadott új alkotmány születik - mondta. Bárándy Gergely hangsúlyozta, hogy a tárgyalások tovább folytatódnak, a terveik szerint legközelebb jövő szer­dán ülnek össze. Arról is beszélt, hogy lényegesen nehezebb lesz a helyzetük, ha a követke­ző választáson nem jutnak kétharmados többséghez. Hozzátette: „akkor sem dől össze a világ”, ha csak feles többséget kapnak. Hangsúlyozta, hogy az egyez­tetéssorozatnak nemcsak az alkotmány és az alkotmányos szabályok megvál­toztatása a célja, hanem arra az esetre is megoldásokat próbálnak találni, ha csak egyszerű többséget szereznének a parlamentben. Példaként említet­te, hogy az ombudsmanok számának megváltoztatásához az alaptörvényt kellene módosítani, de a helyettesek jogköreinek megváltoztatásához elég egy feles módosítás. Az egyeztetést összegző, az újságírók­nak kiosztott dokumentumban hang­súlyozzák, hogy haladéktalanul olyan alkotmányszintű szabályozást kell létre­hozni, amelynek legfontosabb üzene­te a társadalmi, szociális, gazdasági és jogbiztonság. Ezeket tíz pontban sorolják fel. Ebben egyebek között az is szerepel, hogy ez az alkotmányszintű szabályozás a választójog gyakorlásának indokolatlan korlátait lebontja, arányosabb, szabad és tisztességes választási rendszert hoz létre, szavatolja a sajtószabadságot, megteremti a demokratikus médiafelügyeleti rend­szert, helyreállítja az önkormányzatisá­got, és Magyarországot Magyar Köztár­saságként nevesíti. Harangozó Tamás, az MSZP frak­cióvezető-helyettese december 27-én közölte, hogy január 2-án elkezdődnek a tárgyalások az ellenzéki szervezetek között a jogállamiság, az alkotmányos­ság és a demokrácia témaköréről. Az LMP és a 4K! képviselői a tegnapi tárgyaláson nem vettek részt. A Fidesz szerint az ellenzéki egyezte­tésen részt vevő szervezetek hallgatnak igazi szándékukról, a bankadó eltörlésé­ről. Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője tegnapi közleményében úgy fogalmazott: másfél év „megrendezett bújócskázása” után újra összeállt a régi csapat, „Gyurcsány, Bajnai, Mesterházy elővette a Bárándy család által összera­kott közjogi csomagot”. A Fidesz szerint azok próbálnak az emberi jogok védelmezőinek feltűn­ni, akik 2006-ban viperákkal támadtak békés ünneplőkre, és lábbal tiporták a demokráciát, azok puhítanák fel az alaptörvény államadósságra vonatkozó előírását, akik megduplázták az állam­­adósságot, és a „devizahitel csapdájába” lökték a családokat, miközben Európa legjövedelmezőbb bankszektorát hozzák létre. A szóvivő megjegyezte: miközben a „Bárándy család alkotmánytervezetét lobogtatják”, aközben az igazi szándé­kaikról hallgatnak, el akarják törölni a bankadót. Selmeczi Gabriella arra vár választ, hogy az ellenzéki szervezetek miből pótolnák a bankoknál hagyott adót, honnan szednék be a hiányzó milliár­­dokat. Felvetései között sorolta egyhavi nyugdíj, egyhavi bér, a gyermekek után járó adókedvezmény, illetve egyévi gyes elvételét. A Jobbik szerint „zsákmány reményé­ben egyesül az amerikai pénzekből kampányoló baloldal”, és a most megin­duló tárgyalások igazi kérdése az, hogy a magyar emberek vagy pedig a beléjük invesztáló külföldi befektetők érdekét szolgálja-e majd az egyesülés. A Jobbik közleményében azt írta: a „2010-es választási veresége után részint álcivil mozgalmak mögé bújva” tér vissza az MSZP és az SZDSZ. „A baloldali csopor­tok közös jellemzője, hogy bevallottan amerikai pénzekből kampányolnak” - fogalmazott a párt, megjegyezve, hogy míg az LMP-t Richard Field támogatja, Bajnai Gordon politikai tevékenységére a Center for American Progress nyújt fedezetet. (MTI) Bárándy Péter, a Haza és Haladás Egyesület, Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK), Nagy Mária, a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt tagja, Bárándy Gergely, az MSZP elnökségi tagja, a szocialisták delegációjának vezetője és Suha György, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja tart sajtótájékoztatót az ellenzéki együttműködés által megtartott első tárgyalás után a Pallas Páholyban MTI-fotó Amnesztiát hirdetett a szlovák államfő Széles körű amnesztiát hirdetett Ivan Gasparovic szlovák államfő a Szlo­vák Köztársaság létrejöttének huszadik évfordulója alkalmából. Az amnesztiáról szóló döntést és a részleteket interne­tes honlapján hozta nyilvánosságra az államfő kedden. A jubileumi amnesztia a legszélesebb körű elnöki kegyelem az ország történetében, becslések szerint több mint ezer elítéltet érint. Az amnesztia alapján elnöki kegye­lemben részesültek a jogerősen feltételes szabadságvesztésre ítéltek, valamint azok, akiket legfeljebb másfél év fogházban, illetve fiatalkorúak börtönében letölten­dő szabadságvesztésre ítéltek. Az elnöki kegyelem semmissé nyilvánította a kato­nai bíróságok által a sorkatonai szolgá­latukat töltő személyekre kirótt bünte­téseket is. Érvényüket vesztik továbbá a 2004. augusztus elseje előtt az Európai Unió jelenlegi állampolgáraival szemben érvényesített, az országból való kitolon­colásra és kitiltásra vonatkozó bírósági ítéletek is. Az amnesztia nem vonatkozik a halált vagy a súlyos testi sértést, illetve különösen nagy kárt okozó bűncselekmény elköve­tése miatt elítélt személyekre, a kábító­szer-terjesztésért elítéltekre, a visszaeső bűnelkövetők egyes csoportjaira, vala­mint a tartásdíjat nem fizetőkre. Elnöki kegyelemben részesültek viszont a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő elítéltek, a 65 év felettiek, a terhes nők, valamint a legalább két kisko­rú gyermeket egyedül nevelők. Az érintett elítéltek szabadlábra helyezése a szlovák igazságügyi tárca tájékoztatása szerint kedden megkezdő­dött, és a napokban tovább folytatódik. Az Ivan Gasparovic által meghirdetett amnesztia a legszélesebb körű elnöki kegyelem Szlovákia történetében és a rendszerváltást követően, Václav Havel által 1990-ben meghirdetett közkegye­lem óta. Az utolsó csehszlovák államfő által hirdetett amnesztia során az akko­ri fogva tartottak mintegy kétharmada került szabadlábra. Szlovákia 19 büntetés-végrehajtási intézetében jelenleg több mint 11 ezer embert tartanak fogva. A szlovákiai börtönök szinte mindegyike túlzsúfolt, az egyes intézmények telítettsége 95 és 136 százalék között mozog. (MTI) Két év alatt több százezren kértek magyar állampolgárságot Az elmúlt két évben 370 000-en kérték a magyar állampolgárságot, az eluta­sítások száma kevesebb mint 1,5 százalék - nyilatkozta a nemzetpolitikáért fele­lős miniszterelnök-helyettes tegnap az MTI-nek. Semjén Zsolt elmondta azt is, idén hangsúlyozottan fordulnak majd a nyugati magyarság felé. A kormányfő helyettese közölte, hogy az elmúlt két év 370 000 állampolgár­ság-kérelmének részletes statisztikai adatairól ma közleményben számolnak be. Jelezte ugyanakkor, hogy az elutasítottak száma 1,5 százalék alatt van. Ezek nagy többsége olyan ember, akiről kiderült, hogy semmilyen, még a környezetében elvárható szinten sem beszél, és nem is tanul magyarul, illetve felszólításra sem tett eleget a hiánypótlásnak. Alacsony számban ugyan, de olyanok is akadnak közöttük, akiket köz- vagy nemzetbiztonsági kockázat miatt utasítottak el. „Felelősségünk az, hogy ügynökök vagy szélsőséges őrültek ne kapjanak magyar állampolgárságot” - fogalmazott Semjén Zsolt, hozzáfűzve ugyanakkor: az elutasításokat még egyszer áttekintik, hogy senkit ne érjen méltánytalanság. Elmondta azt is, hogy 2013-ban hangsúlyozottan fordulnak a nyugati magyar­ság felé. Ennek két eleme a Julianus- és a Körösi Csom­a Sándor-program. Előb­bi célja az, hogy a diaszpóra magyar szervezetei a magyar állam segítségével összegyűjtsék a tárgyi emlékeket a magyarságról, arról, hogy az adott magyar közösség mennyiben gazdagította az egyetemes magyar kultúrát és a befoga­dó ország kultúráját. Ezek dokumentálása nagyon fontos, mert sok helyütt „az utolsó pillanatban vagyunk” - hívta fel a figyelmet a politikus. A Körösi Csom­a Sándor-program lényege pedig, hogy „megkeressük a kikül­dötteink révén a diaszpóra szervezeteit és közösségeit, hogy megerősítsük őket a magyar identitásban és nyelviségben” - ismertette Semjén Zsolt. (MTI) Szőcs Géza apja saját fiáról is jelentett Közleményben írt édesapja egykori romániai titkosszolgálati tevékenységéről Szőcs Géza volt kulturális államtitkár; ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy apja magáról Szőcsről is jelentett. Nyolc mondatban foglalta össze édes­apja egykori titkosszolgálati tevékenysé­gére vonatkozó információit és mondani­valóját Szőcs Géza erdélyi magyar költő, volt kulturális államtitkár. „Édesapám, Szőcs István kolozsvári kritikus és kultúr­­historikus a pártállam idején együttmű­ködött a román titkosszolgálattal” - írta az első pontban. Hozzátette, hogy „ez az Esterházy Péter tollára kívánkozó történet azt ered­ményezte, hogy némely médiafelületen már többet foglalkoztak vele, mint az erdélyi szellem hasonló helyzetbe kény­szerült sok-sok kiválóságával összesen, mely tényről nem gondolhatom, hogy személyemtől elválasztható volna”. A Krónika november végi beszámolója szerint Könczei Ádám néprajzkutatónak, az erdélyi táncházmozgalom megalapító­jának megfigyelési dossziéjából derült ki, hogy Szőcs István is fedőnéven jelentett a Securitaténak. A néprajzkutató lánya, Könczei Csilla blogján közzétette a Securi­­tate Irattárát Vizsgáló Tanácstól (CNSAS) kapott jelentést is. A dokumentumok szerint Szőcs István Rusz Péter néven írt jelentéseket a politikai rendőrségnek. Könczei Csil­la szerint Szőcs Géza apját többször is szembesítette a dokumentumokkal. Nem tagadta, hogy ő a jelentések szerzője, de közölte, a nyilvánosság előtt nem vállalja ügynöki múltját. Szőcs Géza szerdai közleménye szerint „ennek a sajnálatos együttműködésnek magam is célszemélye, ha úgy tetszik, áldozata voltam, mint ezt saját megfi­gyelési dossziém átlapozásakor megál­lapíthattam”. Azt írja: „Apám rólam szóló jelentéseit ugyan inkább a paródia műfajába sorolnám, de nem tudhatom, másoknak, más esetekben mennyit ártott ténylegesen, akár volt benne ártó szán­dék, akár­­ mint feltevésem és meggyő­ződésem - nem volt.” Szerinte ez a történet is „jól illuszt­rálja, miféle erkölcsök és viszonyok ural­kodtak az apát és fiút, férjet és feleséget, testvért és testvért egymás ellen fordító román pártállamban, s hogy miért volt elkerülhetetlen szembefordulnunk a diktatúrával”. Ezért a közlemény szerint fontos­nak tartja leszögezni: „Fogalmam sincs, mennyi bűnt követett el életében apám (meg nagyapám, dédapám, ükapám és szépapám), de bármennyit is, íróként is és politikusként is föltett szándékom jóvátenni (ha teljesen nem lehet, akkor részben­ az általuk elkövetett botlásokat, hibákat, vétkeket és bűnöket.” Az utol­só pontban hozzátette: „Ha mindannyi­an így teszünk, virágzó országot fogunk tudni építeni együtt.” (hvg.hu/MTI) Drágulásokat hozott az újév Romániában Január 1-jén 10 százalékkal drágult a villanyáram Romániában, a luxuscikkek jövedéki adóját pedig 5,16 százalékkal magasabb árfolyam alapján számítják ki - közölte tegnap a román közszolgálati rádió. Az országos energiaár-szabályozó hatóság szerint a villanyáram drágulása Romá­­niának a nemzetközi hitelezőkkel megkötött egyezsége alapján történik, amely szerint a villanyáram díjszabását fokozatosan módosítják úgy, hogy tükrözze a valós előállí­tási költségeket az energiaárak liberalizációjának ütemterve szerint. Az alkohol, a dohánytermékek és a kávé jövedéki adója is január 1-jén nő, hiszen 5,16 százalékkal magasabb árfolyamon számítják ki. Az Európai Központi Bank októberi bejelentése szerint egy euró 4,3001 lej értékű árfolyama helyett 4,5223 lejjel számolnak 2013-ban. Emellett a kormány a gázolaj jövedéki adóját is növelte, így egy tonna gázolaj 391 euróba kerül 374 euró helyett. A gáz is várhatóan drágulni fog 10 százalékkal, a fogyasztók számára viszont jó hír, hogy az első, 8 százalékos emelést a kormány csak június 1-jére tervezi, a mara­dék kétszázalékos növelés pedig előreláthatóan október 1-jén fog érvénybe lépni. Ez a drágulás is része a román kormány által a nemzetközi hitelezőkkel szemben vállalt energiaár-liberalizációs ütemtervnek. Egyes romániai településeken a helyi adók is gyarapodhatnak, miután a román kormány az elmúlt három év inflációja alapján 16 százalékkal növelte azokat az értékeket, amelyek szerint a helyi önkormányzatok megállapítják a helyi adókat, így minden önkormányzat saját maga döntheti el, hogy súlyosbítja-e vagy sem a helyi adóterheket. A növekedés maximum 20 százalék lehet. (MTI) Ellenőrzik a rezsicsökkentést Munkacsoportot alakít a Fidesz parla­menti frakciója a január 1-jétől kezdve hatályos tízszázalékos gáz-, villamosener­gia- és távhőárcsökkentés ellenőrzésére és nyomon követésére - közölte Rogán Antal frakcióvezető tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A munkacsoport vezetője, Németh Szilárd csepeli polgármester, országgyűlé­si képviselő bármilyen jogszabály-módo­sítást kezdeményezhet a parlamentben és a kormányzatnál is, ha a testület úgy ítéli meg, hogy „a szolgáltatók trükköznek” az árcsökkentés ügyében - mondta Rogán Antal. Megjegyezte, a rezsidíjaknak az év elejétől fogva hatályos mérséklését három törvény- és tizenegy rendelet­­módosítás, valamint több energiahiva­tali határozat foglalja össze. Korábban a kormány is létrehozott egy négytagú bizottságot - Fónagy János államtitkár vezetésével - a gáz-, az áram- és a távhőárak tízszázalékos csökkentésének nyomon követése érdekében. (MTI)

Next