Magyar Szó, 2013. március (70. évfolyam, 48-73. szám)

2013-03-01 / 48. szám

2013. március 1., péntek Idén is Határtalanul! Nyílt napot tartott tegnap a Határtalanul! kirándulási program népszerűsítése érdekében a Bethlen Gábor Alapke­zelő Zrt., amelynek szervezői igyekeztek tájékoztatást adni az idei pályázati felhívásokról, a pályázati és elbírálási rendszer sajátosságairól, valamint összefoglalni a pályázat benyújtásával kapcsolatos, legfontosabb teendőket. A nyílt nap résztvevőit Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára köszöntötte. „A nemzetpolitika keretein belül nagyon sok programunk van, de a Határtala­nul! az egyike azoknak, amelyek a legközelebb állnak szívemhez” - mond­ta Répás Zsuzsanna. A helyettes állam­titkár meggyőződése, hogy éppen ezzel a programmal lehet a legtöbbet tenni a jövő nemzedékéért, azért, hogy a fiatal generációk is átélhessék a nemzeti össze­tartozás élményét. „Azon kell dolgoz­nunk, hogy a szálak, amelyek a magyar­ságot összekötik, határoktól függetlenül, eltéphetetlenek legyenek, s igyekeznünk kell minél inkább megerősíteni azokat” - szögezte le. A helyettes államtitkár köszöntőjé­ben emlékeztetett, mennyire fontosak a diákok számára azok az élmények, amelyeket a tantermeken kívül, kötet­lenebb körülmények között élnek meg. „Éppen ezért határozta el az Országgyű­lés: minden gyermek számára lehetővé teszi, hogy tanulmányai során legalább egyszer eljusson a határon túli magyar­lakta területekre állami támogatással, szervezett körülmények között” - hang­súlyozta Répás Zsuzsanna, majd hozzá­tette: nagyon fontos, hogy az anyaor­szági gyerekek megtapasztalják, még ha több száz kilométert utaznak is, ha át is lépik Magyarország határát, ugyanolyan magyar közegbe kerülnek, mint otthon, ugyanazt a nyelvet hallják, mint otthon, a helyi diákok ugyanazokat a költőket, írókat ismerik meg, mint az anyaorszá­giak. „Ezek a kirándulások lehetőséget adnak arra, hogy személyes kapcsola­tok szövődjenek, hogy cserekapcsolatok alakuljanak ki, a meglátogatott iskolák viszontlátogatást tegyenek Magyarorszá­gon” - méltatta a Határtalanul! progra­mot a helyettes államtitkár. A Határtalanul! kirándulások keretében a magyarországi diákok vala­mely határon túli magyarlakta terület­re utaznak, ahol meglátogatják a helyi nevezetességeket, történelmi személyisé­gekkel, alkotókkal kapcsolatos emlékhe­lyeket. „Ezek jelentősége nem elhanya­golható, de a személyes találkozások, a személyes tapasztalatok sokkal fontosab­bak” - emelte ki Répás Zsuzsanna. Tavaly 15-17 ezer diák utazhatott el a Határtalanul! program keretein belül osztálykirándulásra, azonban a legfonto­sabb, hogy a diákok mintegy 8 százaléka már viszontlátogatáson vett részt, azaz egy korábbi látogatást viszonoztak. Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója a nyílt napon ismertette a Határtalanul! eddigi történetét. „A program címe is jelzi, hogy nincs határon belüli és határon kívüli magyar ügy, csak egyetlen, egységes magyar ügy létezik, s ennek érdekében kell szellemi, lelki és anyagi erőforrá­sainkat összpontosítani” - emelte ki a vezérigazgató, hozzátéve: a nemzeti ügy eszméinek megalapozására a leginkább a fiatalok fogékonyak. „A kortársak­kal való kapcsolat kialakítása révén, a hétköznapok megismerésén keresztül a kiránduló fiatalok bepillantást nyernek a külhoni nemzetrészeink kulturális életé­be, s hisszük, hogy ez hatással lesz rájuk szemléletük kialakulásában, munkájuk­ban, további életükben” - hangsúlyoz­ta az alapkezelő vezetője, emlékeztet­ve: a Határtalanul! program a magyar nemzetpolitikai stratégia egyik sarokkö­ve, s hosszú távú működtetése a garan­cia arra a kormányzati szándékra, hogy lehetőleg minden magyar fiatal legalább egyszer ellátogasson határon túli magyar területre. Lélfai Koppány elmondása szerint egyre nagyobb az érdeklődés a pályázat iránt, tavaly már a gimnáziu­mok is versenghettek a támogatásért. A célterületeket illetően Erdély áll az első helyen, s a legkisebb érdeklődés a Kárpátalja iránt nyilvánult meg, ezért a szervezők igyekeznek ösztönözni a pályá­zókat, hogy ezt a területet is látogassák. ■ Kép és szöveg: I-K Mihály Erzsébet támogatásfinanszírozási igazgató, Répás Zsuzsanna és Lélfai Koppány a csütörtöki nyílt napon Ingyenes Omega-koncert Győrött Ingyenes koncertet ad az 50. születésnapját tavaly ünne­pelt Omega együttes június 15- én Győrött a Városház téren, a Négy Évszak Fesztivál nyárnyitó rendezvényén. „A 2012-es jubileumi Omega-év során is fel akartunk lépni Győrött, ezt akkor éppen az idén nyáron megvalósuló szabadtéri koncert miatt halasztottuk el” - újságolta tegnap Kóbor János, az Omega énekese a budapesti Utazás kiállí­tás Győr-standján. Beszámolt még arról is, hogy idén is sok fellépése lesz az Omegának, de inkább külön­böző rendezvényekhez, események­hez kapcsolódva. A koncertreperto­ár alapját a tavalyi jubileumi turné anyaga adja. „Várhatóan nyár végén egy német kiadó gondozásában jelenik meg az új Omega-lemez, amelyen szerepelni fognak friss dalok, vala­mint régiek áthangszerelt változa­ta. A szimfonikus tételek mellett jelen lesz az elektronika, beépítjük az anyagba Liszt Ferenc Les prélu­­des-jének több motívumát, valamint átdolgozzuk a Pink Floyd néhány számát. Az album tervezett címe Végjáték. DVD+Blue ray formá­tumban kiadjuk a tavaly decemberi Aréna-koncert felvételét is” - fejtette ki a frontember. (MTI) A magyar külpolitikának fontos eleme a nyitás az arab világ felé, amelyben az üzletileg nyitott Libanont kulcsországnak tekinti — mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Bej­rútban, miután hivatalos látogatása alkalmával megbeszélést folytatott Nadzsíb Mikáti libanoni kormányfővel. Orbán a közös sajtótájékoztatón szólt arról is, hogy Magyarország a libanoni stabilitás szószólója az Európai Unióban, ugyanis „stabil Libanon nélkül nincs stabil régió” Nadzsíb Mikáti elmondta, a találkozón szóba került a közel-keleti helyzet, így az is, hogy sok szír állampolgár menekült Libanonba. Hangsúlyozta, Szíriában minél előbb el kell érni a politikai békét. Az Orbán Viktor vezette magyar kormányzati-üzleti küldöttséget fogadta Michel Szulejman államfő és Nabih Berri parlamenti elnök is. A felvételen Michel Szulejman köszönti a magyar kormányfőt a bejrúti elnöki palotában Szétvitte a gáz Gázrobbanás következtében egy 200 négyzetméteres alapterületű családi ház kétharmada omlott össze tegnap a Pest megyei Úriban. A ház romjai között egy 70 év körüli embert találtak, akit életveszélyes égési sérülésekkel szállítottak kórházba MTI fotó kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Automatizált határok Egyszerűsítenék a schengeni övezetbe való belépést Úgynevezett „okos határokkal” javasolja egyszerűbbé tenni a beutazást a belső határok nélküli schengeni övezetbe az Európai Bizottság a nem uniós állampolgárok számára - jelentette be tegnap Brüsszelben Cecilia Malmström belügyi biztos. Ennek keretében az uniós testület bevezetné a regisztrált utazó fogalmát. Aki jelentkezik a programba, az előzetes átvilágítást követően gyakorlatilag egy belépőkártyát kap, amellyel - személyazonosítás után - egyszerűen beléphet a schengeni övezetbe a külső határokon felállítandó automatizált kapuknál. A programba minden unión kívüli ország polgára is jelentkezhetne, függetlenül attól, hogy vízumköteles-e vagy sem. A bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer, amely szerint a külső határo­­i­kon minden beutazni vágyót alaposan át kell vizsgálni, rugalmatlan. A brüsszeli testület becslései szerint pedig 2030-ig jelentősen, mintegy 80 százalékkal nő majd a forgalom a határokon, ami hatalmas sorokhoz, hosszú várakozáshoz­­ vezethet, ha a rendszer úgy marad, ahogyan most van. Az új rendszer a bizott­ság szerint gyorsabbá és biztonságosabbá tenné a határátlépést. A bizottság arra is rámutat, hogy jelenleg nincs olyan egységes európai­­ adatbázis, amelyben szerepelne, hogy ki mikor lépett be a schengeni övezetbe, a hatóságok kizárólag az útlevelekben szereplő pecsétek alapján tudják ellen­őrizni, hogy valaki tovább marad-e az övezetben, mint amennyi időre a vízuma­­ szól. Az elektronikus beléptetéssel ez is megváltozna. A bizottság elképzelése szerint minden 12 évnél idősebb nem uniós állam­polgár kérhetné, hogy bekerüljön a regisztrált utazó programba. Ezt bármelyik tagállam konzulátusán vagy a határon is meg lehetne tenni. Az eljárás legfel­­­­jebb 20 euróba kerülhet, az előzetes átvizsgálás, átvilágítás pedig ahhoz lenne hasonló, mintha a beutazni vágyó több belépésre jogosító vízumot igényelne. Aki bekerül a programba, egyéni azonosítóval ellátott belépő kártyát kapna, amelyet mind a be-, mind a kiutazáskor le kellene húznia - útlevelével együtt - az automatizált határállomáson. A bizottság úgy tervezi, hogy a rendszer­­ működésének első három évében az adatbázis csak alapvető adatokat tárolna, például a beutazó nevét, útlevelének, vízumának számát, be- és kilépésének­­ időpontját, három év elteltével pedig a rendszert biometrikus azonosítók felis-­­­merésére és tárolására is alkalmassá tennék. Az utazók adatait normál esetben hat hónapig, szabálysértés esetén öt évig tárolná a rendszer. A regisztrált utazó program, valamint a ki- és beléptető rendszer felállítá­­­­sa és működtetése az Európai Bizottság szerint mintegy 1,1 milliárd euróba­­ kerülne 2015 és 2020 között. A bizottság becslései szerint ugyanakkor mindez éves szinten akár félmilliárd euró megtakarítást is eredményezhet a tagállamok­­ számára. (MTI) FUEN: Elfogadhatatlan a székely zászló használatának romániai tiltása Fidesz gyakran a határon túli magyarok szószólójaként lép fel, ami Magyarország és Románia viszonylatában különösképpen kényes Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nyilatkozatában aggo­dalmát fejezte ki a zászlóügy kapcsán kialakult román-magyar vita miatt, és kijelentette, az államoknak nem szabad a kisebbségek kárára vitatkozni. A FUEN szerint elfogadhatatlan a székely zászló használatának romániai tiltása. Több erdélyi magyar lap is idézte csütörtöki számában a FUEN székely­­zászló-ügyben kiadott keddi nyilatko­zatát. Az európai nemzeti kisebbségek ernyőszervezete - az egyik közösségi portálon elérhető nyilatkozatában - összefoglalta a román-magyar zászló­háború történetét. A 32 európai ország 94 szervezetét tömörítő FUEN megállapította, hogy a román hatóságoknak a székely zászló betiltására irányuló kísérletei erős tiltako­­zást váltottak ki a magyarországi Fidesz­­kormányból, s ezzel Budapest nemzet­közi szintre emelte a kérdést. A FUEN közleménye szerint a Fidesz gyakran a határon túli magyarok szószólójaként lép fel, ami Magyarország és Románia viszonylatában különösképpen kényes, hiszen Budapest olyan témákat tart napi­renden, amelyek nem minden esetben esnek egybe a romániai magyarság legi­tim képviseletének érdekeivel. A Martha Stocker, a FUEN dél-tiroli alelnöke által aláírt nyilatkozat szerint elfogadhatatlan a székely zászló haszná­latának romániai tiltása. „Romániának engedélyeznie kell a székelyek számá­ra zászlójuk használatát - nem utolsó sorban a hivatalos épületeken. Európai kisebbségi jogi távlatból minden más megoldás elégtelen volna” - fogalma­zott a FUEN alelnöke. Martha Stocker hozzátette: ilyen kérdé­sekben az Európai Uniónak a kisebbsé­gek védelmezőjeként kellene fellépnie. „A budapesti és bukaresti kormányok számára világossá kell tenni, hogy egy ilyen vitát nem a kisebbségek kárára kell folytatni” - fogalmazott az alelnök. A FUEN jelezte: támogatja a romániai magyarság közösségi és politikai érdek­­képviseletét ellátó Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) és annak több évtizedes kisebbségvédelmi politikáját. Az ernyőszervezet szerint a most zajló román-magyar nézeteltérések ismét rávilágítanak arra, hogy Európá­nak foglalkoznia kell a nemzeti kisebb­ségek kérdéskörével, úgy ahogy azt a FUEN és partnerei (köztük az RMDSZ) a készülő kisebbségi európai polgári kezde­ményezéssel célozzák. (Forrás: MTI) Beta/AP Élőlánc a Corvinus körül z Oktatói Hálózat és a Hallgatói Hálózat diákjai tegnap élőláncot alkottak a Budapesti Corvinus Egyetem épülete körül, tiltakozásul az egyetemről történő elbocsátások miatt . MTI fotó:

Next