Magyar Szó, 2013. március (70. évfolyam, 48-73. szám)
2013-03-26 / 69. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Folytatás az 1. oldalról Ezt a teljes összeomlást sikerült elkerülni tegnap hajnalra Brüsszelben, úgy, hogy a tízmilliárd eurós hitelért cserébe a ciprusi államfő és a nicosiai kormány (Brüsszelben tárgyaló) illetékesei több feltétel teljesítését vállalták. A tegnapi egyezség szerint a ciprusi bankrendszert szanálják és megtisztítják a rossz hitelektől. Ez a fuldokló, de még megmenthető bankok feltőkésítésével, az életképtelen pénzintézetek bezárásával, a betétek átcsoportosításával s több más pénzügyi művelettel jár majd. Ciprus beleegyezett abba is, hogy az EU-IMF hitele mellé saját maga is (önerőből) előteremt 5,8 milliárd eurót. Erre az önrészre azért lesz szükség, mert az EU-IMF páros által jóváhagyott tízmilliárd eurót a bajba jutott ciprusi bankok mentésére kell fordítani. Az 5,8 milliárd eurót Nicosia a 10 százalékos ciprusi társasági adó megemelésével, egyes állami vagyontárgyak privatizálásával, új hitelfelvétellel (kötvénykibocsátással) és a bankbetétek megadóztatásával kívánja előteremteni. Az összeg nagyobb hányadát várhatóan a gazdag bankbetétesek, vagyis a ciprusi pénzintézetekben százezer euró feletti megtakarítással rendelkező ügyfelek egyszeri megadóztatásával teremti elő. (Más források szerint csak két nagybank, a Bank of Cyprus és a Cyprus Popular Bank gazdag ügyfeleit sarcolják meg, nem a teljes ciprusi bankbetétállományt.) A százezer eurónál kisebb összeget bankban fialtatok pénzéhez nem nyúlnak. Az egyszer fizetendő bankadó mértékét később határozzák meg. Addig is zárolják a százezer eurónál nagyobb banki megtakarításokat, amelyeknek összértékét 40 milliárd euróra becsülik. Jelenleg úgy tűnik, hogy az adó legalább húsz százalék lesz, de - ciprusi sajtóhírek szerint - elérheti akár a 40 százalékot is. Ez Európában példátlan lépésnek számít. Most először döntött ugyanis úgy - az euróövezeti pénzügyminiszterek nyomására - egy uniós kormány, hogy a (külföldi) nagybetétesekkel fizetteti meg az állam és a magánbankok adósságának jó részét. Az egyszeri bankbetétadó ötletét a múlt kedden még elutasította a ciprusi parlament, elsősorban a kisbetétesek tervezett megsarcolása miatt. Ettől most már nem kell félni, a mentőhitel feltételeit átszabták, a kisbetéteseket nem fenyegeti veszély. Egyébként meg ezentúl már minden a kormány hatáskörébe kerül, a parlament (lényegében) nem szólhat bele a további csődmentés legfontosabb részeibe. Minthogy a százezer euró alatti kisbetétesek megússzák az adót, az 5,8 milliárd eurós önrészt (legalábbis tetemes hányadát) majd azok fizetik, akiknek legalább százezer euró lekötött pénzük van valamelyik ciprusi bankban. Közéjük elsősorban orosz nagybetétesek tartoznak, de akadnak britek és mások is. Orosz magánszemélyek és cégek több tízmilliárd eurót tartanak ciprusi bankokban. A ciprusi orosz betétesek türelmetlenek és elégedetlenek a mentőhitel feltételei miatt. Dühükben már sokan tették fel közülük a kérdést: vajon miért hallgat a világsajtó és a nyugati politikusok arról, hogy orosz újgazdagok sokkal többen vannak jelen a brit, a német és egyéb uniós országok pénzügyi szektorában, mint Cipruséban? A ciprusi orosz pénzvagyon megadóztatásának lehetőségére Moszkva is hevesen reagált. A tervezett intézkedés miatt Oroszország nem adott újabb hitelt Ciprusnak, amelyet 2011-ben még 2,5 milliárd euróval segített ki. A múlt héten elutasította a hitel lejáratának a meghoszszabbítását és kamatának csökkentését is, amiért pedig Michael Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter személyesen lobbizott a Kremlben. Azért ilyen nagy a felhajtás a ciprusi bankok körül, mert a szigetországban a turizmus mellett a bankipar, a pénzügyi szolgáltatás a legerősebb (és túlságosan felduzzasztott), s eddig ez a két ágazat adta a legtöbb pénzt az államkincstárba. Az államcsődközeli helyzethez pedig az vezetett, hogy a 830 ezer lakosú ország tavaly kilencmilliárd eurót bukott a Görögországnak adott hitelein, miközben gazdasága súlyos, 2,4 százalékos recesszióba süllyedt. A történtek és egyéb okok miatt a nagy londoni bankok Ciprust a világ egyik legkockázatosabb államadósának tartják. A ciprusi helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy Brüsszel lemondta a hét elejére tervezett tokiói EU-Japán-csúcstalálkozót. Ciprus megmentési kísérletének egyik főpróbája alighanem ma lesz, amikor majd kinyitnak a lassan már egy hete zárva tartó bankok. Sokan bankpániktól, mások meg attól tartanak, hogy Ciprus újjáéledésére legalább fél évtized kell. * SZABÓ József / Ciprus: Átszabták a mentőövet Az utolsó pillanatban sikerült elkerülni a szigetország összeomlását Mindannyian ciprióták vagyunk - üzeni a tegnap a görögországi Szalonikiben megtartott rokonszenvtüntetés részvevőinek transzparense Beta/AP RÖVIDEN ■ PARVAN Fogolytábor-átadás Az amerikai haderő az utolsó afganisztáni fogolytábora feletti ellenőrzést is átengedte tegnap az afgán hatóságoknak. Az átadási szertartás az Afganisztánban harcoló amerikai erők parancsnoka, James Dunford jelenlétében történt meg Parvanban, mindössze néhány órával azelőtt, hogy John Kerry külügyminiszter váratlanul az országba érkezett. A két fél egy éve állapodott meg arról, hogy a börtön irányítását az afgánoknak engedik át. Az amerikai parancsnokok mindeddig vonakodtak ettől, mert attól tartottak, hogy Kabul olyan fogva tartottakat engedhet szabadon, akiket ők veszélyesnek tartottak. Hamid Karzai elnök korábban az afgán nemzeti szuverenitásba ütköző kérdésnek nevezte a fogolytábor ellenőrzésének ügyét. A felek azon különböztek össze, hogy afgán hatóságok szerint hivatalos vádemelés nélkül senkit sem lehet fogva tartani, az amerikai jogászok szerint viszont a nemzetközi jog lehetőséget ad erre. (MTI) ■ MOGADISHU Meggyilkoltak egy újságírónőt Meggyilkoltak egy helyi rádiónak dolgozó Szomáliai újságírónőt vasárnap este az ország fővárosában, Mogadishuban - közölte az áldozat munkáltatója. A tájékoztatás szerint egyelőre nem tudni, hogy miért végeztek vele. Rahmo Abdulkadirra szemtanúk szerint két férfi nyitott tüzet, ötször lőttek rá. Az újságírónő nem volt egyedül, társaságában volt egy másik nő, de őt a támadók nem vették célba, elmenekülhetett. Az áldozat a Radio Abduwaq nevű rádióállomásnak dolgozott. Ő már a második Szomáliai újságíró, akit az év eleje óta lelőttek. Egy harmadik újságíró öngyilkos merényletben vesztette életét. Az Afrika szarván fekvő ország a nemzetközi erők által védelmezett, ingatag kormánya mindennapos harcot vív az iszlamista lázadókkal, köztük a szélsőséges as-Sabab milíciával, amelyet az Egyesült Államok az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat szövetségesének tekint. (MTI/AFP) iltartó Lázadás az orosz titkosszolgálatnál Nem vették fel a munkát az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik osztályának munkatársai, tiltakozásul a csecsen elnök testőrsége tagjainak szabadon bocsátása ellen - közölte tegnap a Novaja Gazeta című orosz lap. Az ellenzéki újsághoz az FSZB központi apparátusának tisztjei fordultak, és bejelentették, hogy az osztályukon dolgozók csaknem teljes létszámban megtagadják a munkát, mivel egy hete kiengedték a vizsgálati fogságból azokat a csecsen belügyeseket, akiket korábban egy 2011- ben elkövetett emberrablás, zsarolás és kínzás miatt vettek őrizetbe. A lap közlése szerint az orosz titkosszolgálat munkatársai készek arra is, hogy távozzanak az FSZB állományából. A felháborodott tisztek elmondták a Novaja Gazetának, hogy az üggyel foglalkozó egyik nyomozót elbocsátották, mert nem volt hajlandó megalkudni, és annak ellenére kiengedték Ramzan Kadirov csecsen elnök testőrségének tagjait, hogy amíg őrizetben voltak, a lehallgatott telefonbeszélgetéseikből kiderült: a tanúk megfélemlítésére adtak ki utasítást. Az elnöki testőrség tagjait óvadék ellenében engedték szabadon. A lap, amelynek munkatársa volt a 2006-ban meggyilkolt Anna Politkovszkaja is, interjút közölt az FSZB munkatársaival, akik elmondták, hogy feletteseik azzal magyarázták a csecsen belügyesek elengedését, hogy utasítást kaptak, mely szerint a Szocsiban 2014- ben sorra kerülő téli olimpia végéig nem szabad bántani Kadirov környezetét. A Novaja Gazeta emlékeztetett rá, hogy tavaly, amikor beszámolt a nagy port felvert esetről, magas rangú belügyi tisztviselők ígéretet tettek arra, hogy a bűnösöket felelősségre vonják. A hivatalos vizsgálat adatai szerint 2011 augusztusában egy moszkvai bevásárlóközpontnál a csecsen elnök moszkvai testőrségében szolgálatot teljesítő belügyi tisztek elraboltak egy grúz férfit. Az áldozattól hárommillió rubelt vagy egy nagy értékű Lexus gépkocsit követeltek és megkínozták. A férfi túlélte a kínzást és tanúskodott elrablói ellen. (MTI) 2013. március 26., kedd Egyre több fegyvert kapnak a szíriai lázadók Jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban azoknak a fegyverszállítmányoknak a mennyisége, amelyeket arab államok és Törökország küld a szíriai fegyveres ellenzéknek, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) segítségével - írta tegnap a The New York Times című amerikai napilap. A légi közlekedési adatokra, névtelenül nyilatkozó tisztviselőkre és szíriai lázadóparancsnokok közléseire hivatkozó cikk szerint már tavaly év eleje óta működik egy légi híd, amelyen eleinte csak kevés, tavaly ősz óta azonban már jelentős összmennyiségű katonai szállítmány érkezett (török és jordániai repülőtereken keresztül) Szíriába. Összesen legalább 160 repülőgép szállt le az említett reptereken - állította a cikk, megszólaltatva egy szakértőt, aki szerint ez 3500 tonnányi katonai felszerelést jelent. A CIA szerepe a cikk szerint alapvetően konzultatív ebben az ügyben, az amerikaiak elsősorban a fegyverek beszerzésénél segítenek, illetve abban, hogy pontosan mely fegyveres csoportokhoz kerüljenek a szállítmányok. A CIA nem kommentálta a lapban megjelenteket. A kormányerők vegyi fegyvert vetettek be a lázadók ellen Damaszkusz egyik elővárosában, két fegyveres halálát és 23 sebesülését okozva - számoltak be szíriai ellenzéki aktivisták tegnap. Közlésük szerint a kormányerők Adra városában rakéta-sorozatvetőkből vegyi töltettel lőtték a hadsereg egyik laktanyáját ostromló lázadókat. Egyre több bizonyíték van arra, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje az elmúlt két év folyamán bevetett „legalábbis egy kis mennyiségű” vegyi fegyvert a lázadók ellen a polgárháborúban -jelentette ki Mike Rogers, az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus párti elnöke. „Úgy gondolom, teljesen világos, hogy ezt a vörös vonalat átlépték” - mondta Rogers a CBS amerikai tévécsatorna Face the Nation című vasárnapi interjúműsorában, hozzátéve: ideje már, hogy az Egyesült Államok közbelépjen. Közben Jordánia tegnap lezárta a szíriai határon levő legnagyobb átkelőt, ahol két napja harcolnak egymással a szíriai kormányerők és a lázadók. Ezt a jordániai tájékoztatási miniszter közölte. Dzsaber határátkelőnél visszafordították az utazókat. Ez volt az első határlezárás azóta, hogy két évvel ezelőtt kirobbant a Bassár el-Aszad szíriai elnök elleni lázadás. A jordániai határnál fekvő dél-szíriai Deraa tartományban a lázadók a múlt hónapban fokozták a harcok a határövezet és Deraa város ellenőrzéséért, miután több katonai támaszpontot elfoglaltak. (MTI/AFP/Reuters) Cameron: Hiba volt beengedni a kelet-európaiakat Hiba volt a 2004-ben EU-taggá lett közép- és kelet-európai országok munkavállalóinak korlátozás nélküli beengedése Nagy-Britanniába - mondta hétfőn David Cameron brit miniszterelnök. Cameron a brit bevándorlási politika reformjáról Ipswichben elmondott beszédében közölte, hogy a jelenlegi konzervatív-liberális kormánykoalíció az unióhoz ezután csatlakozó új tagállamok esetében teljes mértékben érvényesíteni fogja az átmeneti munkavállalási korlátozásokat. A miniszterelnök bejelentette, hogy a brit kormány még az idén komoly mértékben megszigorítja a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalók hozzáférését a jóléti-egészségügyi ellátórendszerek szolgáltatásaihoz. (MTI) Terjed a buddhista-muzulmán erőszak Mianmarban Újabb két városra terjedt át a buddhisták és muszlimok közötti erőszak a hét végén Mianmar középső részén - jelentette a helyi média tegnap. Az újabb összecsapások megfigyelők szerint meghiúsították a kormány erőfeszítését, hogy elfojtsa a múlt hét óta több tucat halálos áldozatot követelő és sok ezer embert menekülésre kényszerítő erőszakcselekményeket. Thein Szein mianmari elnök még pénteken rendkívüli állapotot hirdetett a térségben, és csapatokat vezényelt a legsúlyosabban érintett, Rangúntól 550 kilométerre északra fekvő Meithila városába. Miközben azonban a katonáknak sikerült rendet teremteniük a százezres Meithilában, ahol az előző napokban fegyveres buddhisták gyújtogattak a város muzulmán negyedében - legalább húsz ember halálát okozva -, zavargások törtek ki két délebbre fekvő városban is. Vasárnap éjjel az állami televízió azt jelentette, hogy a Meithilától mintegy 60 kilométerre fekvő Jametinben a csőcselék felgyújtott egy mecsetet és további ötven házat, s a délebbre fekvő Leve városában is áldozatul esett a többségi buddhisták randalírozásának egy mecset és több más épület. A kormány 32-re teszi az elmúlt napok halálos áldozatainak számát, s a hatóságok 35 - a gyújtogatásokban és más bűncselekményekben részt vevő - embert vettek őrizetbe. A kisebbségi muszlim lakosság elleni erőszak elharapódzása megfigyelők szerint súlyosan próbára teheti Thein Szein elnök nyugalmazott katonatisztek vezette kormányának stabilitását, amely fél évszázados katonai diktatúra után két éve refomokat kezdett az indokínai országban. (MTI/AP) Az erőszak elől menekülő muzulmánok Meithila városának közelében Beta/AP