Magyar Szó, 2013. március (70. évfolyam, 48-73. szám)

2013-03-26 / 69. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com Folytatás az 1. oldalról Ezt a teljes összeomlást sikerült elke­rülni tegnap hajnalra Brüsszelben, úgy, hogy a tízmilliárd eurós hitelért cserébe a ciprusi államfő és a nicosiai kormány (Brüsszelben tárgyaló) illetékesei több feltétel teljesítését vállalták. A tegnapi egyezség szerint a ciprusi bankrendszert szanálják és megtisztítják a rossz hitelektől. Ez a fuldokló, de még megmenthető bankok feltőkésítésével, az életképtelen pénzintézetek bezárásával, a betétek átcsoportosításával s több más pénzügyi művelettel jár majd. Ciprus beleegyezett abba is, hogy az EU-IMF hitele mellé saját maga is (önerőből) előteremt 5,8 milliárd eurót. Erre az önrészre azért lesz szükség, mert az EU-IMF páros által jóváhagyott tízmilliárd eurót a bajba jutott ciprusi bankok mentésére kell fordítani. Az 5,8 milliárd eurót Nicosia a 10 százalékos ciprusi társasági adó megemelésével, egyes állami vagyontár­gyak privatizálásával, új hitelfelvétellel (kötvénykibocsátással) és a bankbetétek megadóztatásával kívánja előteremteni. Az összeg nagyobb hányadát várha­tóan a gazdag bankbetétesek, vagyis a ciprusi pénzintézetekben százezer euró feletti megtakarítással rendelke­ző ügyfelek egyszeri megadóztatásával teremti elő. (Más források szerint csak két nagybank, a Bank of Cyprus és a Cyprus Popular Bank gazdag ügyfe­leit sarcolják meg, nem a teljes ciprusi bankbetétállományt.) A százezer eurónál kisebb összeget bankban fialtatok pénzé­hez nem nyúlnak. Az egyszer fizetendő bankadó mérté­két később határozzák meg. Addig is zárolják a százezer eurónál nagyobb banki megtakarításokat, amelyeknek összértékét 40 milliárd euróra becsülik. Jelenleg úgy tűnik, hogy az adó legalább húsz százalék lesz, de - ciprusi sajtóhírek szerint - elérheti akár a 40 százalékot is. Ez Európában példátlan lépésnek számít. Most először döntött ugyanis úgy - az euróövezeti pénzügyminiszterek nyomására - egy uniós kormány, hogy a (külföldi) nagybetétesekkel fizetteti meg az állam és a magánbankok adósságának jó részét. Az egyszeri bankbetétadó ötletét a múlt kedden még elutasította a ciprusi parlament, elsősorban a kisbetétesek tervezett megsarcolása miatt. Ettől most már nem kell félni, a mentőhitel feltétele­it átszabták, a kisbetéteseket nem fenye­geti veszély. Egyébként meg ezentúl már minden a kormány hatáskörébe kerül, a parlament (lényegében) nem szólhat bele a további csődmentés legfontosabb részeibe. Minthogy a százezer euró alatti kisbetétesek megússzák az adót, az 5,8 milliárd eurós önrészt (legalábbis tete­mes hányadát) majd azok fizetik, akiknek legalább százezer euró lekötött pénzük van valamelyik ciprusi bankban. Közéjük elsősorban orosz nagybetétesek tartoz­nak, de akadnak britek és mások is. Orosz magánszemélyek és cégek több tízmilliárd eurót tartanak ciprusi bankok­ban. A ciprusi orosz betétesek türelmetle­nek és elégedetlenek a mentőhitel felté­telei miatt. Dühükben már sokan tették fel közülük a kérdést: vajon miért hallgat a világsajtó és a nyugati politikusok arról, hogy orosz újgazdagok sokkal többen vannak jelen a brit, a német és egyéb uniós országok pénzügyi szektorában, mint Cipruséban? A ciprusi orosz pénzvagyon megadóz­tatásának lehetőségére Moszkva is heve­sen reagált. A tervezett intézkedés miatt Oroszország nem adott újabb hitelt Ciprusnak, amelyet 2011-ben még 2,5 milliárd euróval segített ki. A múlt héten elutasította a hitel lejáratának a meghosz­­szabbítását és kamatának csökkentését is, amiért pedig Michael Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter személyesen lobbizott a Kremlben. Azért ilyen nagy a felhajtás a ciprusi bankok körül, mert a szigetországban a turizmus mellett a bankipar, a pénzügyi szolgáltatás a legerősebb (és túlságosan felduzzasztott), s eddig ez a két ágazat adta a legtöbb pénzt az államkincstárba. Az államcsődközeli helyzethez pedig az vezetett, hogy a 830 ezer lakosú ország tavaly kilencmilliárd eurót bukott a Görögországnak adott hitelein, miköz­ben gazdasága súlyos, 2,4 százalékos recesszióba süllyedt. A történtek és egyéb okok miatt a nagy londoni bankok Ciprust a világ egyik legkockázatosabb államadósának tartják. A ciprusi helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy Brüsszel lemondta a hét elejére tervezett tokiói EU-Japán-csúcs­­találkozót. Ciprus megmentési kísérletének egyik főpróbája alighanem ma lesz, amikor majd kinyitnak a lassan már egy hete zárva tartó bankok. Sokan bankpániktól, mások meg attól tartanak, hogy Ciprus újjáéledésére legalább fél évtized kell. * SZABÓ József / Ciprus: Átszabták a mentőövet Az utolsó pillanatban sikerült elkerülni a szigetország összeomlását Mindannyian ciprióták vagyunk - üzeni a tegnap a görögországi Szalonikiben megtartott rokonszenvtüntetés részvevőinek transzparense Beta/AP RÖVIDEN ■ PARVAN Fogolytábor-átadás Az amerikai haderő az utolsó afganisztáni fogolytábora feletti ellen­őrzést is átengedte tegnap az afgán hatóságoknak. Az átadási szertartás az Afganisztánban harcoló amerikai erők parancsnoka, James Dunford jelenlétében történt meg Parvanban, mindössze néhány órával azelőtt, hogy­ John Kerry külügyminiszter váratlanul az országba érkezett. A két fél egy éve állapodott meg arról, hogy a börtön irányítását az afgánoknak engedik át. Az amerikai parancsnokok mindeddig vonakodtak ettől, mert attól tartottak, hogy Kabul olyan fogva tartottakat engedhet szabadon, akiket ők veszé­lyesnek tartottak. Hamid Karzai elnök korábban az afgán nemzeti szuvere­nitásba ütköző kérdésnek nevezte a fogolytábor ellenőrzésének ügyét. A felek azon különböztek össze, hogy afgán hatóságok szerint hivatalos vádemelés nélkül senkit sem lehet fogva tartani, az amerikai jogászok szerint viszont a nemzetközi jog lehe­tőséget ad erre. (MTI) ■ MOGADISHU Meggyilkoltak egy újságírónőt Meggyilkoltak egy helyi rádió­nak dolgozó Szomáliai újságírónőt vasárnap este az ország fővárosában, Mogadishuban - közölte az áldozat munkáltatója. A tájékoztatás szerint egyelőre nem tudni, hogy miért végez­tek vele. Rahmo Abdulkadirra szem­tanúk szerint két férfi nyitott tüzet, ötször lőttek rá. Az újságírónő nem volt egyedül, társaságában volt egy másik nő, de őt a támadók nem vették célba, elmenekülhetett. Az áldozat a Radio Abduwaq nevű rádióállomásnak dolgozott. Ő már a második Szomáliai újságíró, akit az év eleje óta lelőttek. Egy harmadik újságíró öngyilkos merényletben vesztette életét. Az Afrika szarván fekvő ország a nemzetközi erők által védelmezett, ingatag kormánya mindennapos harcot vív az iszlamis­­ta lázadókkal, köztük a szélsőséges as-Sabab milíciával, amelyet az Egye­sült Államok az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat szövetségesének tekint. (MTI/AFP) iltartó Lázadás az orosz titkosszolgálatnál Nem vették fel a munkát az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik osztályának munkatársai, tiltako­zásul a csecsen elnök testőrsége tagjai­nak szabadon bocsátása ellen - közölte tegnap a Novaja Gazeta című orosz lap. Az ellenzéki újsághoz az FSZB központi apparátusának tisztjei fordultak, és beje­lentették, hogy az osztályukon dolgozók csaknem teljes létszámban megtagadják a munkát, mivel egy hete kiengedték a vizsgálati fogságból azokat a csecsen belügyeseket, akiket korábban egy 2011- ben elkövetett emberrablás, zsarolás és kínzás miatt vettek őrizetbe. A lap közlése szerint az orosz titkosszolgálat munka­társai készek arra is, hogy távozzanak az FSZB állományából. A felháborodott tisztek elmondták a Novaja Gazetának, hogy az üggyel foglal­kozó egyik nyomozót elbocsátották, mert nem volt hajlandó megalkudni, és annak ellenére kiengedték Ramzan Kadirov csecsen elnök testőrségének tagjait, hogy amíg őrizetben voltak, a lehallgatott tele­fonbeszélgetéseikből kiderült: a tanúk megfélemlítésére adtak ki utasítást. Az elnöki testőrség tagjait óvadék ellenében engedték szabadon. A lap, amelynek munkatársa volt a 2006-ban meggyilkolt Anna Polit­­kovszkaja is, interjút közölt az FSZB munkatársaival, akik elmondták, hogy feletteseik azzal magyarázták a csecsen belügyesek elengedését, hogy utasítást kaptak, mely szerint a Szocsiban 2014- ben sorra kerülő téli olimpia végéig nem szabad bántani Kadirov környezetét. A Novaja Gazeta emlékeztetett rá, hogy tavaly, amikor beszámolt a nagy port felvert esetről, magas rangú belügyi tisztviselők ígéretet tettek arra, hogy a bűnösöket felelősségre vonják. A hivatalos vizsgálat adatai szerint 2011 augusztusában egy moszkvai bevá­sárlóközpontnál a csecsen elnök moszkvai testőrségében szolgálatot teljesítő belügyi tisztek elraboltak egy grúz férfit. Az áldo­zattól hárommillió rubelt vagy egy nagy értékű Lexus gépkocsit követeltek és megkínozták. A férfi túlélte a kínzást és tanúskodott elrablói ellen. (MTI) 2013. március 26., kedd Egyre több fegyvert kapnak a szíriai lázadók Jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban azoknak a fegyverszállít­mányoknak a mennyisége, amelyeket arab államok és Törökország küld a szíriai fegyveres ellenzéknek, az ameri­kai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) segítségével - írta tegnap a The New York Times című amerikai napilap. A légi közlekedési adatokra, névte­lenül nyilatkozó tisztviselőkre és szíriai lázadóparancsnokok közléseire hivatko­zó cikk szerint már tavaly év eleje óta működik egy légi híd, amelyen eleinte csak kevés, tavaly ősz óta azonban már jelentős összmennyiségű katonai szállít­mány érkezett (török és jordániai repü­lőtereken keresztül) Szíriába. Összesen legalább 160 repülőgép szállt le az emlí­tett reptereken - állította a cikk, megszó­laltatva egy szakértőt, aki szerint ez 3500 tonnányi katonai felszerelést jelent. A CIA szerepe a cikk szerint alap­vetően konzultatív ebben az ügyben, az amerikaiak elsősorban a fegyverek beszerzésénél segítenek, illetve abban, hogy pontosan mely fegyveres csopor­tokhoz kerüljenek a szállítmányok. A CIA nem kommentálta a lapban megje­lenteket. A kormányerők vegyi fegyvert vetet­tek be a lázadók ellen Damaszkusz egyik elővárosában, két fegyveres halálát és 23 sebesülését okozva - számoltak be szíri­ai ellenzéki aktivisták tegnap. Közlésük szerint a kormányerők Adra városában rakéta-sorozatvetőkből vegyi töltettel lőtték a hadsereg egyik laktanyáját ostromló lázadókat. Egyre több bizonyíték van arra, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje az elmúlt két év folyamán bevetett „legalább­is egy kis mennyiségű” vegyi fegyvert a lázadók ellen a polgárháborúban -jelentette ki Mike Rogers, az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus párti elnöke. „Úgy gondolom, teljesen világos, hogy ezt a vörös vonalat átlépték” - mondta Rogers a CBS amerikai tévé­­csatorna Face the Nation című vasárnapi interjúműsorában, hozzátéve: ideje már, hogy az Egyesült Államok közbelépjen. Közben Jordánia tegnap lezárta a szíriai határon levő legnagyobb átkelőt, ahol két napja harcolnak egymással a szíriai kormányerők és a lázadók. Ezt a jordániai tájékoztatási miniszter közölte. Dzsaber határátkelőnél visszafordították az utazókat. Ez volt az első határlezárás azóta, hogy két évvel ezelőtt kirobbant a Bassár el-Aszad szíriai elnök elleni lázadás. A jordániai határnál fekvő dél-szíriai Deraa tartományban a lázadók a múlt hónapban fokozták a harcok a határöve­zet és Deraa város ellenőrzéséért, miután több katonai támaszpontot elfoglaltak. (MTI/AFP/Reuters) Cameron: Hiba volt beengedni a kelet-európaiakat Hiba volt a 2004-ben EU-taggá lett közép- és kelet-európai országok munkavál­lalóinak korlátozás nélküli beengedése Nagy-Britanniába - mondta hétfőn David Cameron brit miniszterelnök. Cameron a brit bevándorlási politika reformjáról Ipswichben elmondott beszédében közölte, hogy a jelenlegi konzervatív-liberális kormánykoalíció az unióhoz ezután csatlakozó új tagállamok esetében teljes mértékben érvényesíteni fogja az átmeneti munkavállalási korlátozásokat. A miniszterelnök bejelentette, hogy a brit kormány még az idén komoly mértékben megszigorítja a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalók hozzáfé­rését a jóléti-egészségügyi ellátórendszerek szolgáltatásaihoz. (MTI) Terjed a buddhista-muzulmán erőszak Mianmarban Újabb két városra terjedt át a buddhisták és muszlimok közötti erőszak a hét végén Mianmar középső részén - jelentette a helyi média tegnap. Az újabb össze­csapások megfigyelők szerint meghiúsították a kormány erőfeszítését, hogy elfojtsa a múlt hét óta több tucat halálos áldozatot követelő és sok ezer embert menekülésre kényszerítő erőszakcselekményeket. Thein Szein mianmari elnök még pénteken rendkívüli állapotot hirdetett a térség­ben, és csapatokat vezényelt a legsúlyosabban érintett, Rangúntól 550 kilométerre északra fekvő Meithila városába. Miközben azonban a katonáknak sikerült rendet teremteniük a százezres Meithilában, ahol az előző napokban fegyveres buddhisták gyújtogattak a város muzulmán negyedében - legalább húsz ember halálát okozva -, zavargások törtek ki két délebbre fekvő városban is. Vasárnap éjjel az állami televízió azt jelentette, hogy a Meithilától mintegy 60 kilométerre fekvő Jametinben a csőcselék felgyújtott egy mecsetet és további ötven házat, s a délebbre fekvő Leve városában is áldozatul esett a többségi buddhisták randalírozásának egy mecset és több más épület. A kormány 32-re teszi az elmúlt napok halálos áldozatainak számát, s a hatóságok 35 - a gyújtogatásokban és más bűncselekményekben részt vevő - embert vettek őrizetbe. A kisebbségi muszlim lakosság elleni erőszak elharapódzása megfigyelők szerint súlyosan próbára teheti Thein Szein elnök nyugalmazott katonatisztek vezette kormá­nyának stabilitását, amely fél évszázados katonai diktatúra után két éve refomokat kezdett az indokínai országban. (MTI/AP) Az erőszak elől menekülő muzulmánok Meithila városának közelében Beta/AP

Next